Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

BOHÓCKODÁS

A jövő héten tárgyalja az Országgyűlés a 2023. évi költségvetést. Mint a Fidesz ezt rendszerré tette, júniusban, a parlament nyári szünete előtt. Igazi hungarikum.

A két évtizedig, 2010-ig tartó magyar demokráciában, amikor az intézmények nagyjából rendeltetésszerűen, vagyis alkotmányosan működtek, a költségvetést novemberben tárgyalta az Országgyűlés, és decemberben szavazták meg. Eleinte az év utolsó napjaiban, később, amikor már beletanultunk a rendszer működésébe, a karácsonyi szünet előtt. Abból indultak ki, hogy akkor szabad csak költségvetést készíteni, amikor nagyjából már látni lehet, hogy hogyan alakul a gazdaság a megelőző évben. A költségvetés ugyanis megkötötte a kormányok kezét, hogy mire költhetik az adófizetők pénzét.

Az első Orbán-kormány idején a fideszes többség egy ízben még kétéves költségvetést szavazott meg, hogy közvetlenül a következő választás előtt már ne kelljen számos népszerű ellenzéki javaslatot elutasítani. Azután tovább léptek.

A Fidesz újabb hatalomra jutása után kitalálták, hogy már az előző év nyarán, a tavaszi szünet előtt fogadnak el költségvetést. Úgymond azért, hogy kiszámítható legyen a gazdasági környezet. A valóság viszont az, hogy

az államháztartási törvény felpuhításával a parlament által jóváhagyott költségvetési előirányzatok gyakorlatilag látszólagossá váltak, a kormány korlátlan átcsoportosítási lehetőséget kapott.

Minden év decemberében hatalmas összegeket szór szét rendelettel a kormány. A jövő heti költségvetési vitát ezért nem vehetjük komolyan.

Sajnos azt sem, amit az ellenzéki pártok csinálnak a költségvetési vitában.

Egy normális országban, ha parlamenti berendezkedés van, a költségvetést a kormány készíti, a parlamenti vitában megindokolja, az ellenzék elmondja kritikus véleményét, és természetszerűen nemmel szavaz.

Magyarországon három évtizede más a szokás: az ellenzék – függetlenül attól, hogy ki van kormányon, és ki ellenzékben – módosító indítványok tömegében juttatja kifejezésre a maga prioritásait, melyek természetesen eltérnek a kormányétól. Valljuk be: ennek a világon semmi értelme.

Az ellenzékiek azután panaszkodnak, hogy a kormányoldal minden javaslatukat „lesöpri”. De hát ez természetes, hiszen a a mindenkori kormánykoalíció és a mindenkori ellenzéki pártok között éppen az a fő különbség, hogy mire költik az adófizetőktől beszedett pénzt.

A legtermészetesebb dolog, hogy a kormánypártiak nem szavazzák meg az ellenzék módosító indítványait.

Azokat be sem kellene nyújtani: ez merő magamutogatás.

De vajon nem teszik-e helyesen az ellenzékiek, hogy költségvetési módosító indítványokban fogalmazzák meg, hogy mennyi jót tennének az emberekkel, ha kormányon lennének? Az egyes képviselők pedig azt, hogy mennyi mindent fejlesztenének a maguk választókerületében (illetve abban, ahol legközelebb el akarnak indulni egyéni jelöltként)?

Idestova harminckét év tapasztalata, hogy ez a dolog nem működik. A választók nem tudják, hogy mi mindent javasolnak az ellenzéki képviselők, amit azután a kormánytöbbség leszavaz, és ha véletlenül hallanak róla, nem adnak neki hitelt. Mert aki odafigyel erre, az azt is tudja, hogy az ellenzék felelősség nélkül teszi ígéreteit költségvetési módosítók formájában.

A parlamenti szabályok szerint a költségvetési módosító javaslatoknál meg kell jelölni, hogy honnan vennék el a pénzt ahhoz, amire többet akarnak költeni.

Tudjuk, hogy költségvetési indítványok hosszú sorához jelölik meg ellentételként ugyanazt az ellentételt ugyanazon párt képviselői. Ők maguk sem veszik a dolgot komolyan. A választók sem.

Amikor országgyűlési képviselő voltam, nem adtam be módosító indítványokat a költségvetéshez. Nem vettem részt a bohóckodásban. Mert ez bizony bohóckodás.

Kisbenzinkutak, kontra kormány

Több intézkedéssel, köztük hitelmoratórium biztosításával segíti a kisbenzinkutakat a kormány – jelentette be Facebook-oldalán az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Az államtitkár ismertette, az elmúlt három napban előremutató tárgyalásokat folytattak a kis benzinkutakat képviselő szervezetek vezetőivel. “Egyetértettünk abban, hogy a családokat meg kell védenünk a külföldről begyűrűző áremelkedéstől. Ezért egyetértettünk abban is, hogy május 15-éig fenntartjuk a benzinárstopot, vagyis 480 forint marad a benzin és a gázolaj ára a benzinkutakon”.

Hozzátette, “a kormány megismerve és megértve a kisbenzinkutak helyzetét, az alábbi hat, gyors intézkedést hozta megsegítésükre”.

Az intézkedések között van az MSZKSZ-díj (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – földgáz biztonsági készletezési díja) elengedése, és a kedvezmény átengedése a benzinkutaknak; a szociális hozzájárulási adó elengedése január 1. és május 31. között a kisbenzinkutak esetén töltőállomásonként 4 fő foglalkoztatotti létszámig.

A Magyar falu vállalkozás-újraindítási programból a 10 fő alatt foglalkoztató kisbenzinkutak beruházásainak támogatása 70 százalékos támogatás-intenzitással eredményes pályázat esetén azt jelenti, hogy egy 14 millió forintos, 4 kiszolgálópisztolyt működtető tankolóautomata árából 10 millió forintot átvállal a kormány – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ezzel a kis benzinkutak költségei csökkenthetők, a kiszolgálás könnyebbé és 24 órássá alakítható, ami a vidék ellátásbiztonságának javulását eredményezi. A támogatás összege az egész szektort tekintve elérheti akár az 5 milliárd forintot is – jelezte az államtitkár.

További támogatásként 0 százalékos áthidaló hitelt biztosítanak a Széchenyi Kártya Programban, a külföldről beszerzett energia után fizetendő adót pedig eltörlik.

A benzinkutak üzemeltetőivel folytatott tárgyalásról azt írta György László, “megállapodtunk, hogy az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Az a közvetett célunk, hogy a gyorssegítségen túl a vidéki kis benzinkutak technológiai felkészültsége javuljon. Ezért adunk a közvetlen megsegítésükön túl olyan támogatást, amely a működésüket versenyképesebbé teszi”.

MTI

A kormány kitart a benzinárstop mellett

A kormány kitart a benzinárstop mellett a magyar családok védelmében, de kész az egyeztetésre a kis benzinkutak képviselőivel – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, miután a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Mobil Petrollal egyeztetett hétfő délelőtt.

György László a sajtótájékoztatón elmondta: az elszabaduló energiaárak miatt egész Európában emelkedik az üzemanyagok ára, a rendkívüli helyzetben pedig rendkívüli intézkedésekre van szükség. A kormány – ahogy eddig is – a magyar családok oldalán áll, ezért vezették be a benzinárstopot, a kamatstopot, az élelmiszerárstopot és tartják fenn a rezsicsökkentést – tette hozzá.

A kormány ugyanakkor nyitott arra, hogy meghallgassa a kisvállalkozások szempontjait, ezért tartottak egyeztetést hétfő délelőtt a VOSZ és a legtöbb, minden méretű településen kis benzinkutakat működtető Mobil Petrollal – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: előremutató tárgyalásokat folytattak, megállapodtak abban, hogy a kialakult helyzetet konstruktívan kezelik, és közös céljuk az infláció féken tartása, a magyar családok védelme a külföldről begyűrűző áremelkedéssel szemben.

Az államtitkár emlékeztetett: a rezsicsökkentési politikájához hűen a kormány tavaly novemberben a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette, először három hónapra.

A beavatkozás nélkül a világpiaci folyamatok miatt ma jóval 500 forint feletti áron tankolhatnánk a benzinkutakon – mutatott rá György László, kiemelve: az intézkedésnek köszönhetően a magyar emberek a gázhoz és az áramhoz hasonlóan az üzemanyagért is az egyik legalacsonyabb árat fizetik Európában.

A benzinárstopot a napokban újabb három hónapra hosszabbították meg, az így május 15-éig érvényben marad, további védelmet biztosítva az autót használó családoknak – mondta.

György László arról is beszélt, az egyeztetésen a Mobil Petrol képviselője jelezte, hogy a kúthálózat nem kíván részt venni “az autós demonstrációban és petíció aláírásában, hiszen nem a helyzet elmérgesítése, hanem a konstruktív megoldása a céljuk”.

Hozzátette: a cég képviselői felajánlották azt is, hogy képviselik a többi kisvállalkozás szempontjait is.

Az államtitkár előrevetítette: a tárgyalások a továbbiakban is a VOSZ és a Mobil Petrol benzinkúthálózat részvételével zajlanak “abban a konstruktív mederben, ahogyan a koronavírus-válság kitörése óta az elmúlt két évben minden lényeges kérdésben meg tudtunk állapodni”.

Kérdésre válaszolva György László azt mondta, nem kaptak még jelzést arról, hogy töltőállomás szüneteltetné tevékenységét, az MTI kérdésére pedig megerőstítette a tárca múlt heti közlését: nem volt szükség arra, hogy üzemszünet miatt átmenetileg nyilvántartott szolgáltatót jelöljenek ki benzinkút működtetésére. Ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: a hét második felére várják a kis benzinkutak képviselőinek konstruktív javaslatait.

MTI

Arccal az Omicron felé

Ismerősöm egy népszerű szórakozóhelyen pultosként dolgozik. “Képzeld, rekordbevételem volt az éjjel. Egy átlagos éjszaka nyolcszázezer forgalmunk van kettőnknek, de mivel a kolléganőm covidos, így egyedül vittem az egész pultot és egymillió-háromszazezret csináltam. Dugig voltunk, és csak ittak és ittak. Gondolhatod, hogy egy pillanatra sem tudtam megállni. Szóval megyek aludni, jó éjt – búcsúzott reggel háromnegyed nyolckor.

Miközben az egész világ átkozódik a bezártság miatt, néhány ezren tüntetnek, van ahol a rendőrséget kell bevetni ellenük, a kormányok megszorító intézkedésekkel borzolják az amúgy is megtépázott vagy éppen lakonikusan tompult idegrendszerünket.

De mit tegyenek, ha egyszer a választások megnyerésével együtt nyakukba szakadt a felelős kormányzás terhe is? Mindegy milyen politikai elvek mentén jutottak hatalomra a  legjobb képességük szerint felelős döntésekkel kell előre vinni mindannyiunk boldogulását.

Felelős kormány covid idején nem politikai és gazdasági primátusok, hanem járványügyi szempontoknak megfelelően végzi a dolgát és akként is rendelkezik.

Nézzük mi van nálunk

Mi minden nap megjelenítjük a friss hazai adatsor alján, hogy mekkora a felelőssége, pontosabban felelőtlensége a kormánynak amiért politikai haszonszerzés céljából még a járvány adatait is manipulálja.

Nálunk a járvány negyedik hulláma minden közzétett adat szerint “lecsengőben” van.

Lám, lám a sok korholás és szidás ellenére valamit mégis jól csinál ez a kormány, mondja magában az átlag olvasó. Aztán este elmegy és kitombolja magát egy zárt és zsúfolt teremben. Levegő alig, vírus az rogyásig van.

Jajj miért is vagyok olyan ünneprontó, hiszen eddig naponta többezer új fertőzött volt, míg a mai adat szerint csupán ezernégyszáz…sem… Hipp-hipp hurrá!

Hányan olvashatják végig naponta a friss teljes fertőzési adatsort? Maximum a lead vastagbetűs számaira pillantanak rá. Tulajdonképpen így természetes. Vagyis örömmel konstatálják a számok csökkennek, mi meg a magyarok istenének segedelmével csak megússzuk. Közel két év után ezen nincs is mit csodálkozni.

Csakhogy, ha mégis belemélyedünk a számokba kiderül, a helyzet teljesen más képet mutat.

Nézzük csak, az ünnep után közzétett adatok alapján a négy nap halálozási átlaga napi 109 áldozat. A mai adatok szerint az utóbbi 24 órában 151 áldozata volt a vírusnak!

A többezres napi fertőzöttségi adatok ezerháromszázhetvenre szelidültek. Ugye?

NEM!

Ha az ünnep előtti napi 32 ezres tesztszámokat viszonyítom, a tegnapi 4 ezer elvégzett teszthez , akkor  valójában a 30 százalékos fertőzöttség mellett közel KILENCEZER új beteget regisztrálhattunk volna!

De a kormány továbbra is kénye-kedve szerint játszik a számokkal, nem véletlenül titkolózik olyan rendületlen kitartással.

És az eddigieknél sokszorosan fertőzőbb Omicron még csak éppen betette a lábát hozzánk.

Tudjuk, “Magyarország előre megy”. De ha így folytatjuk a szakadékba vezetnek bennünket.

Szóval a helyzet közel sem rózsás, viszont a kormány teljességgel reménytelen.

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

Hogy akarja a magyar kormány megakadályozni a korrupciót?

Aziránt érdeklődik Brüsszel, amely az utóbbi időben szorgosan gyűjtögette az információkat, hogy az uniós pénzek hogyan kerültek Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebébe?

A brüsszeli bizottság költségvetési főigazgatója konkrét ügyek után érdeklődik. A többi között olyan beruházások után, melyekre Tiborcz István, a miniszterelnök veje kapott uniós pénzeket. Név szerint nincs ugyan megemlítve Tiborcz, de a konkrét üzleti vállalkozások egyértelművé teszik, hogy róla is szó van a költségvetési igazgató levelében – hangsúlyozza a Népszava tudósítója, aki Brüsszelben megszerezte a fontos dokumentumot. A dokumentum nagyon konkrét bírálatokat is tartalmaz, például azt, hogy “a közbeszerzési eljárások csaknem felében egyetlenegy pályázó van!”

Balaton, Budapesti repülőtér???

200 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Uniótól még 2018-ban a magyar kormány a ferihegyi repülőtér részvényeivel kapcsolatban. Hol a pénz ? – tudakozódik a költségvetési főigazgató.

A Balaton Felvidéken sok idegenforgalmi vállalkozás kapott uniós pénzeket. Kik kapták azt, és miért épp ők?

Kik kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól, és miért épp ők? – tudakolják Brüsszelben. Várnak egy listát az első tíz kedvezményezettről. Kik és hogyan szereztek nagy földbirtokokat Magyarországon és mennyi volt ebben az állami támogatás? Ezek húsbavágó kérdések, mert a válaszok túlságosan is egyértelműek. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjaiból van szó: az oligarcha elit létalapjáról.

Ráadásul Csányi Sándor pálfordulásán látszik: számukra a Brüsszelből érkező pénz százszor fontosabb mint Orbán Viktor politikájának támogatása.

Mit csinál a magyar ügyészség?

A korrupcióval nemigen foglalkozik – állapitja meg a költségvetési főigazgató levele: “azokkal a kockázatokkal, melyek a politikai kapcsolati hálóra utalnak, a hatóságok nem foglalkoznak, így előfordulhat a kivételezés és a nepotizmus”.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Orbán Viktor nem kívánt belépni az európai ügyészségbe, Brüsszel viszont pontosan erre akarja rászorítani. Ezért késlelteti a helyreállítási alap euró milliárdjainak kiutalását. Meg persze azért, hogy keresztezze Orbán Viktor választási terveit, mert az Európai Unió központjában nem véletlenül fogadták nemrég Márki-Zay Pétert. Aki zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot, és megígérte: ha nyer a választáson, akkor első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

REZSICSÖKKENTÉS A KUTAKNÁL

Hetek óta követelték az ellenzéki politikusok, hogy tegyen valamit a kormány az elszaladó üzemanyagárakkal. A Jobbik az árak befagyasztását követelte, mások csak arra célozgattak, hogy engednie kellene a kormánynak az üzemanyagárakban foglalt adókból. Még azt is felelevenítették, hogy hogyan támadta a Fidesz annak idején az MSZP–SZDSZ kormányt, amiért a benzinár elérte a 300 forintot. Most meg 500 forint fölé nőtt.

Bátor dolog volt az LMP-s Kanász Nagy Mátétól, hogy elmondta: zöld politikusként ő nem kifogásolja a magas benzinárat, hiszen az a fogyasztás és ezzel a környezetszennyezés csökkentésére ösztönöz. Holott tudhatja, hogy ezzel nem lesz népszerű. Azt mondja a benzinár ügyében, amit a német zöldek is mondanak, akik az üzemanyagárak további emelésével kampányoltak, és alighanem ennek is köszönhették, hogy a reméltnél jóval gyengébb, alig 15 százalékos eredményt értek el, nem nyerték meg a szeptemberi választást, csak harmadikak lettek (bár ez is történelmük legjobb eredménye). Hozzáteszem,

a zöldek az üzemanyagár további emelését egységesen kompenzálták volna a háztartások számára, ami a sokat és drágán autózó tehetőseknek nem, de a naponta ingázóknak kompenzálta volna a zöldek által szorgalmazott áremelkedést.

Azt az áremelkedést, ami az elmúlt hetekben következett be, Nyugat-Európában senki sem akarja árbefagyasztással megállítani, vagy adócsökkentéssel mérsékelni. Nem tudok olyanról Európa régi demokráciájában, ahol állami intézkedést hoztak az üzemanyagárak emelkedése miatt. Pedig ott már nem az 500, hanem – átszámítva – 600 forint fölött vannak az árak, sőt megközelítik a 2 eurót, vagyis 700 forintot. Lengyelországban vagy Csehországban sem született ilyen intézkedés. Európa nyugati részében az növekvő üzemanyagárat egyfajta természeti csapásnak tekintik, ami miatt aggódnak, akárcsak a háztartási energia áremelkedése miatt, ami ott az üzemanyagárakhoz hasonlóan követi az importár emelkedését. Ezért is

harsogja az orbáni propaganda, hogy Nyugat-Európa energiaválsággal küzd, míg nálunk az állam megvédi ettől az embereket, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, az állam által előírt áram- és gázárakhoz.

Ami engem illet, én kezdettől fogva helytelenítettem az Orbán-féle rezsicsökkentést. Liberális közgazdászként általában azt tartom helyesnek, ha a termékekért annyit kell a vállalatoknak is és a fogyasztóknak is fizetni, amennyibe az kerül. Ha drágul az energia a világpiacon, azt helyes a belföldi fogyasztói árakban is érvényesíteni, és a fogyasztóknak a maguk döntéseiben figyelembe kell venniük, hogy az üzemanyagért többet kell fizetniük, mint korábban, tehát fokozottan meg kell gondolniuk, hogy mennyit autóznak.

Azt a szokásos ellenvetést, hogy a nyugati jövedelmek mellett a magasabb benzinárak is megfizethetők, a magyarországi jövedelmek mellett azonban nem, vitatom, hiszen a magyarországi jövedelmek mellett a cipő is, a hús is és az építőanyag is sokkal drágább, mint Nyugat-Európában.

Ebből a megfontolásból kezdettől fogva helytelenítettem, hogy az ellenzéki pártok állami beavatkozást követelnek a benzinár-emelkedéssel szemben. Csütörtökön Gulyás Gergely bejelentette, hogy az Orbán-kormány is az áremelkedés megfékezése, a 95-ös benzin és a gázolaj árának 480 forinton történő befagyasztása mellett döntött. Más szóval, kiterjesztette a „rezsicsökkentést” az üzemanyagárakra. Nem úgy, ahogy az ellenzékiek szorgalmazták, vagyis az ÁFA vagy a jövedéki adó csökkentésével, hanem az üzemanyagot forgalmazó cégek nyereségének terhére. Ezért is nevezhetjük ezt is „rezsicsökkentésnek”: ahogy annak idején a háztartási energiatarifákat (és vízdíjakat) csökkentették a szolgáltatók nyereségének terhére (melyek akkor még többnyire külföldi tulajdonban voltak), most ezt teszik az üzemanyagárakkal is.

Ez az Orbán-kormány általános gyakorlata: ajándékot ad „az embereknek” mások terhére.

(Ugyanezt teszi, amikor az önkormányzatok terhére ad kedvezményt a vállalkozásoknak az iparűzési adó megfelezésével.)

El is érte annak idején, amit akart: a közszolgáltató cégek külföldi tulajdonosai többnyire eladták közműcégeiket az államnak, és „mellesleg” újabb kétharmados többséget szerzett a 2014-es választáson.

Most, nem egészen félévvel a következő választás előtt nem engedte át az üzemanyagárak emelkedése miatti háborgást az ellenzéknek, hanem maga javára használja ki azt.

Szerencsétlen egyetértés alakult ki az ellenzék és a kormány között, már megint, mint annyiszor. Én ezt – mint más esetekben is – sajnálatosnak tartom.

Szerintem az a helyes, ha – miként az európai piacgazdaságokban szokásos – adottságnak tekintjük, hogy az állam költségvetési kiadásainak fedezetére a dohányárukhoz és a szeszesitalokhoz hasonlóan az üzemanyagok forgalmazására is vet ki különadót, amit a fogyasztók az árban megfizetnek. Ezekről a költségvetési bevételekről nem mondhat le az állam akkor sem, ha az üzemanyagok importára és az ezt követő hazai ár hirtelen emelkedik. Hogy Orbán ezt is – mint a piacgazdaság és a demokrácia minden elvét – folyamatosan lábbal tiporja, az engem nem szomorít el, Orbán hatalomgyakorlása ilyen volt és ilyen lesz.

Azt, hogy a magát nyugatosnak, európainak, sőt legeurópaibbnak mondó ellenzékiek fordítanak hátat a piacgazdaság normáinak, az már nagyon zavar.

Járvány kezelés: Magyarország elégtelen

A Covid 19 vírus minden uniós államot megviselt, de a leginkább Magyarországot. Több mint 30 ezer halott és jelentős életszínvonal csökkenés. Egy európai szervezet, az ECFR 12 tagállam járvány kezelését hasonlította össze. A magyar kormány szinte minden tekintetben az utolsó helyen végzett.

A magyar lakosság 65%-ának van személyes negatív tapasztalata a járvánnyal kapcsolatban. Ehhez képest a nyugati tagállamokban (Dánia, Svédország, Franciaország, Hollandia és Németország) a lakosság többsége nem érzékelte személyesen a pandémia kedvezőtlen hatásait (elhalálozás, hosszú kórházi kezelés, munkahely elvesztése).

A több mint 30 ezer halott lakosság arányosan a legrosszabb érték, ebben a negatív versenyben csakis a csehek szerepeltek hasonlóan gyengén.

Nem sikerült megvédeni az életszínvonalat

A járvány hatására valamennyi uniós kormány óriási pénzekkel sietett a gondokkal küszködő vállalkozások és családok segítségére, de a magyar kormány meglehetősen szűkmarkú volt. Az emberek többsége úgy érezhette: a hatalom magukra hagyta őket a válság idején.

A magyar lakosság 36%-ának komoly anyagi problémát jelentett a pandémia. Ennél rosszabb értéket csak Portugáliában és Spanyolországban mértek a kutatók.

Mélyült a szakadék a gazdagok és szegények között az EU-ban

A pandémia tovább növelte az amúgy is jelentős különbségeket az uniós államok között. A gazdag államokban sokkal jobb egészségügyi hálózat működik, ezért a halálos áldozatok száma jóval kisebb. Sokkal jobban működik a fejlettebb államokban a közvélemény tájékoztatása, és ennek következtében az oltási mutatók is kedvezőbbek. Új politikai helyzet alakulhat ki az Európai Unió tagállamaiban a pandémia következtében, de ennek a tendenciáját nemigen lehet megbecsülni a felmérés alapján – állapitja meg az a tanulmány, melyet a közvélemény-kutatás alapján írtak a pandémia hatásáról.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Gyurcsány, avagy a sátán maga

Gyurcsány Ferenc és kormánya idején végigvitt egy kiigazító csomagot, korrigálandó, amivel Medgyessy túltolta a “biciklit”. Ezután beütött a világgazdasági válság, aminek a kezeléséhez az első csomagot szintén ő volt kénytelen keresztülnyomni (a második már Bajnaira maradt).

Mindezzel együtt 2001-2009 között az átlagkereset reálértéke 26,3%-kal, az átlagnyugdíj reálértéke 43,6%-kal, az átlagnyugdíj az átlagkereset 59,1%-ról 67,2%-ra, a minimálbér reálértékben 24%-kal emelkedett.

A jövedelmi olló (a legfölső és a legalsó decilis átlagjövedelmének aránya) a 2001-es 8,3-ról 2009-re 7,2-re csökkent (közben volt 6,5 is, de aztán a válság idején újra nyílni kezdett).

Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke ezalatt 2,9%-kal nőtt, vagyis lényegében szinten maradt (Orbánék alatt eddig több, mint 10%-kal csökkent).

A közmunka-bér megegyezett a minimálbérrel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (korábban: rendelkezésre állási támogatás) 2009-ben megegyezett az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. (Ennek reálértéke ma 31,8%-kal alacsonyabb, mint 2009-ben volt, azaz korábbi értékének alig 2/3-ára zsugorodott.)

A családi pótlék reálértéke 2001 és 2009 között gyerekszámtól és családtípustól függően gyerekenként 78-112%-kal, családonként átlagosan 86%-kal növekedett.

A nappali tagozaton érettségizettek száma 2001 és 2009 között 70 ezerről 78 ezerre nőtt, 2015-re (frissebb adat nincs) 65 ezerre csökkent.

2001 és 2009 között az egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek száma 7.5%-kal, a fölvetteké 21,3%-kal nőtt (2015-re 12,8%-kal, illetve 13,4%-kal csökkent).

Mindeközben bevezették a babakötvényt, a rászoruló tanulók térítésmentesen étkeztek az iskolában, ingyen kapták a tankönyveket, épült sok száz km autópálya, iskolák százai, kórházak tucatjai újultak meg.

Szörnyű nyolc év volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK