Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Mit ér a vita döntés nélkül?

Ezen a héten plenáris ülések sorozata van az Európai Parlamentben, melyen a koronavírus miatt személyesen viszonylag kevés képviselő van jelen, de online felületen ugyanúgy folyik a munka.

Az elmúlt napok történéseiről, valamint a magyar kormány felhatalmazási törvénye miatti vitáról Donáth Anna ma online számolt be a sajtónak és követőinek.

A mai plenáris vita fő témája a magyar felhatalmazási törvény volt. Donáth kihangsúlyozta, hogy “a demokrácia által biztosított nyilvánosság és a demokratikus eszközök egy vészhelyzet esetén még fontosabbak! Pontosan az ellenkezőjét kellene csinálni, mint amit a magyar kormány tesz:

ilyenkor nem elhallgattatni és börtönnel fenyegetni kell az embereket, hanem az emberek biztonságérzetének növelése miatt minél sokszínűbben kell bemutatni a valóságot!”

A videóban szóba került az elmúlt napok Varga Juditot érintő diplomáciai konfliktus is. Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű volt: ha a miniszterelnök részt vesz a vitán, meghallgatják a véleményét, de ez elsősorban az európai parlamenti képviselők vitája volt. Donáth felhívta a figyelmet: a miniszter Brüsszelben a magyar kormánypropaganda szócsöveként funkcionál, így valódi szakmai vitát nem is folytathatna az Európai Parlamenttel. Ettől még természetesen kiderült a kormánypárt álláspontja: az első felszólalók között volt a Fidesz képviselője, valamint az RMDSZ képviselője is megszólalt, így nevetséges az az érv, hogy elhallgattatták a kormánypártot és nem lehetett bemutatni a kormány álláspontját.

A mai vitán világossá vált: Vera Jourová biztos mellett az Európai Parlamenti képviselők többsége is elítélő, kritikus hangnemet ütött meg a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban. A legtöbben elismerték, hogy

rendkívüli helyzetben rendkívüli szabályokra, eszközökre van szükség, de az arányosság és a mértékesség elveit ez a törvény abszolút nem képviseli.

A felhatalmazási törvény mellett a legtöbb képviselő a rémhírterjesztéssel kapcsolatos Btk. módosítást ítélte el – még a Fidesz frakciójából, a Néppártból is.

Jelenleg egyetlen eszköz van az EU kezében, amivel bármilyen szinten nyomást tud gyakorolni az antidemokratikus eszközökkel élő államokra: a források megvonása. Az Európai vezetés előtt most egy nagy feladat áll, a következő 7 éves ciklus költségvetését kell meghatározniuk. Ezzel kapcsolatban a Renew Europe frakció egy 10 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki – ebből most Donáth néhány fontos pontot emelt ki:

  • Ha egy ország ellen 7. cikkely eljárás folyik és/vagy amikor a hivatalban lévő kormány felelős az EU alapvető értékeinek súlyos megsértéséért, akkor a járvány utáni helyreállításra elkülönített uniós pénzeket az Európai Bizottság közvetlenül az érintett tagállam kedvezményezettjeinek (központi vagy helyi hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak és állampolgároknak) ossza ki.
  • A „rugalmas” uniós finanszírozást az EU Ügyészséghez csatlakozáshoz kell kötni. Ez azt jelenti, hogy innentől csak kölcsönös lehet a bizalom: szabadabban használhatod fel az EU pénzét, ha vállalod, hogy arra az Európai Ügyészség is ráláthat.
  • Az EU hozzon létre egy támogatási alapot a független média megsegítésére. Ezt magyarázni sem kell annak, aki az elmúlt hónapokban a magyar sajtóból, az állami hírügynökség és a propaganda rémhíreiből próbált tájékozódni.

Donáth beszélt emellett az Európai Bizottság technokrata működéséről is: mint az Európai Parlament képviselője, üdvözölné, hogy

ha már a Bizottságot Európa kormányának nevezik, akkor az vállalja fel a politikai döntéseket és ne csak a jogszabályok mentén működjön.

Ők azok, akiknek meg kell védeniük a közös értékeket, a közös irányokat. Erről a mai parlamenti vitán is szó volt, sok képviselő egyetértett abban, hogy a Tanácsnak erősebb eszközökkel kellene például a 7-es cikkelyes eljárásokat intézniük, illetve, hogy a Bizottság ne csak állásfoglalásokat tegyen, hanem sokkal inkább megoldásokra irányuló intézkedéseket.

No comment… – Mire használja a kormány a felhatalmazási törvényt?

A Magyar Helsinki Bizottság összegyűjtötte mire használja a kormány a felhatalmazási törvényt.

A DK nem megy el és tiltakozik

A kormány a mai napra hétpárti egyeztetést hívott össze a pártok finanszírozásáról. A DK nem szeretne biodíszletként a egyeztetésen  részt venni. Ugyanakkor tiltakozik a szerinte meghamisított KSH adatok ellen.

A kormány a felhatalmazási törvény előtt is egyeztetésre hívta a pártokat, és fogadkozott, hogy a teljhatalomnak lesz időkorlátja, nem akarnak korlátlan időre szóló felhatalmazást Orbán Viktornak. Tudjuk, hogy utána mi történt. Most azt kéri tőlünk, hogy játsszuk el, hogy velünk itt bármiről egyeztetnek.

Orbán Viktor azok után, hogy egyeztetés nélkül tűzte ki az érettségit a járvány csúcsával egy időre, egyeztetés nélkül dobta ki a betegeket tömegesen a kórházainkból, egyeztetés nélkül csinálta meg Európa legkisebb és leghatástalanabb mentőcsomagját.

A Demokratikus Koalíció nem megy el a mai, pártfinanszírozásról szóló álegyeztetésre.

Nem leszünk biodíszlet, pontosan tudjuk, hogy ahogy mindenről, úgy a pártok finanszírozásáról is a teljhatalommal kormányzó Orbán Viktor fog dönteni. Tekintve, hogy a DK állami támogatásának egyik felét a kormány, a másikat a szintén fideszes Állami Számvevőszék már elvette, velünk egyébként sem lenne miről egyeztetni. Szomorúan látjuk, hogy Orbán Viktor továbbra sem a járvány és a válság ellen, hanem az ellenzék ellen harcol, és teljhatalmának köszönhetően továbbra is bármit megtehet.

Kutatóintézetek 300 ezerre teszik míg a KSH 56 ezerről beszél

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy hónap alatt 56 ezer magyar vesztette el az állását a koronavírus-járvány okozta válság következtében. Ez még akkor is brutálisan magas szám, ha valószínűleg köszönőviszonyban sincsen a valósággal, hiszen más kutatóintézetek az új munkanélküliek számát már 300 ezerre teszik. Mindez pedig azért, mert a kormányzat a naponta előadott hurráoptimista sikerpropaganda és az Európai Uniótól érkező segítség elhazudása mellett a kisujját sem mozdítja a munkahelyek megmentéséért és a bajbajutott családok megsegítéséért.

Úgy látszik, Orbán a válság közepén is a jól bevált receptet követi: a haveroknak és a focira ömlenek a milliárdok, míg a magyaroknak semmi sem jut.

A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja, hogy amíg a NER-oligarchák a válság közepén is vígan hízhatnak tovább, addig az ici-pici orbáni mentőcsomagból szinte egy fillér sem jut a munkájukat elvesztőknek, és a válság miatt tönkremenő családoknak. Az új munkanélküliek brutális száma ismét csak azt bizonyítja, hogy ez a kormány nem tudja, és nem is akarja kezelni a válságot.

Ujhelyi támogatja a kormányt

Levélben fordult az MSZP európai parlamenti képviselője Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztoshoz annak érdekében, hogy Brüsszel támogassa a magyar kormány jelentkezését a rescEU-programba és járuljanak hozzá, hogy Magyarországon legyen az Európai Unió egyik stratégiai egészségügyi készlete.

Ujhelyi István a közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón elmondta: az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, a tavaly életre hívott rescEU-n keresztül az Unió stratégiai készletet halmoz fel a koronavírus elleni védekezéshez szükséges életmentő eszközökből, így lélegeztető-gépekből, védőfelszerelésekből, vagy épp laboratóriumi kellékekből. Ezek az eszközök a betegek ellátására, az egészségügyi dolgozók védelmére és a vírus terjedésének lassítására szolgálnak.

A készletet egy vagy több tagállamban helyezik majd el, az eszközök beszerzésének költségét pedig teljes egészében az Unió állja, vagyis a tagállamoknak nem kell saját forrással hozzájárulniuk.

Ujhelyi ismertette, hogy a program költségvetését épp a napokban emelték meg, amely így már megközelíti a 100 millió eurót.

Az MSZP EP-képviselője üdvözölte, hogy korábbi, többszöri felszólítására a magyar kormány végül úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a programhoz és jelezték Brüsszel felé: Magyarország raktárt alakít ki és az uniós eszközökből egészségügyi készletet halmoz fel. Ujhelyi hangsúlyozta: magyar EP-képviselőként fontosnak tartotta, hogy megtámogassa a kormány jelentkezését és ezzel is segítse a védekezést. „A Fidesz vezetői és képviselői iránti bizalom – különösen most a felhatalmazási törvény abszurditása miatt – komolyan meggyengült az európai intézményekben, ezért különösen fontos, hogy minden eszközzel segítenünk kell a magyar érdekek védelmét és érvényesítését. Orbánék az EU-ellenes kirohanásaik miatt jelentősen vesztettek érdekérvényesítő képességükből, ezért már az is nagy eredmény, ha részt veszünk ebben a programban.

Bízom benne, hogy a Fidesz félreteszi az Unió elleni háborúskodást és végre partnerként tekint az Unióra. Ez ugyanis mindannyiunk, minden magyar ember közös érdeke” – tette hozzá Ujhelyi István.

Nézze élőben az Országgyűlés ülésnapját

Március 30. Hétfő NAPIREND

üléskezdés:11:00 óra
határozat hozatalok: legkorábban: 12:15 órától
(napirend elfogadása)

Mégiscsak kér segítséget a kormány Brüsszeltől

Vannak még csodák, a kormány reagált az elérhető uniós támogatásokat felsoroló javaslatomra és korábbi kijelentéseivel ellentétben mégiscsak élni kíván a brüsszeli segítséggel. – közli Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament közegészségügyi területért felelős szakbizottságának tagjaként csak támogatja a kormány bejelentését, miszerint aktívan részt kívánnak venni az Európai Bizottság stratégiai készlet-felhalmozási programjában, a RescEU-ban.

“Mint ahogyan arra az elmúlt napokban többször is felhívtam már a figyelmet: az EU a koronavírus elleni védekezésben többek között azzal kíván segíteni a tagállamoknak, hogy lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai készletet alakít ki, a költségek kilencven százalékát pedig magára vállalja.” – folytatja az MSZP-s politikus.

Ebben a programban fog aktívan részt venni Magyarország is a belügyi tárca bejelentése szerint. Megnyugtató, hogy a kormány ezzel végre beismerte: nem igaz, hogy semmilyen segítséget nem kapunk az Európai Uniótól. Várom, hogy a kormányzat a további, rendelkezésre álló európai lehetőséggel is hasonló módon élni fog a magyar emberek egészségének és munkahelyeinek védelmében.

Az igazi rémhírterjesztők

Pár napja a kormány egy fenyegető hangulatú hírben közölte, hogy elfogtak egy rémhírterjesztőt, egy éjjeli őrt, aki azt állította a neten, hogy Budapestet le fogják zárni.

Kíberbiztonságiak tartottak nála házkutatást, a készenléti rendőrség vitte be az illetőt, stb…, aki amúgy lehet, hogy csak megosztott valamit abból amit hallott, hogy Budapestet esetleg le fogják zárni. Nota bene tőlem aznap 3-4 ismerősöm kérdezte ugyanezt telefonon, tehát ez szóbeszéd volt. Ha pedig a vélt tettes annyit tett csak, hogy megosztotta ezt a szóbeszédet, akkor nem szándékosságról hanem tudatlanságról volt szó és mindjárt más az ügy minősítése.

Ezzel szemben viszont a kormány minden információ birtokában, előre eltervelt jól átgondolt módon folyamatosan terjeszt olyan rémület keltésére alkalmas híreket, amelyek félrevezethetik a lakosság nagy részét és felesleges indulatokat kelthetnek.

Felsorolni sem lehet a kormány által nyíltan elkövetett félrevezetéseket, éppen ezért könnyű gyorsan néhányat összeszedni:

Vegyük talán először azt az esetet, amikor 3-4 hete Kásler miniszter és az operatív törzs több tagja is azt kezdte kitartóan ismételgetni, hogy nem tesztelünk, mert nincs értelme, nem feltétlenül megbízható az eredménye stb.

Súlyos hiba és szinte rémhír volt ez, mert azt a hitet ébresztette a lakosságban, hogy nem kell a teszt, ne is próbálkozzon tesztet csináltatni senki, mert egyrészt nem csinálnak másrészt már nem is használna olyan rejtélyes a járvány.

Azóta a világ számos városában kezdtek el intenzíven tesztelni (Seattle, Bécs stb) és minél több tesztet csináltak annál több fertőzöttet találtak, azaz lényegesen jobbak lettek a gyógyítás és a további megelőzés feltételei.

Hagyjuk most az operatív törzs naponta tartott tájékoztatóin elhangzott, a lakosság számára is nyilvánvalóan képtelen állításokat a védőeszközök rendelkezésre állásáról, a karantén szervezés olykor tragikomikus részleteiről. Az azonban mégis megemlítendő hogy rémhírterjesztésnek táptalajt adó módon a hatóságok, eltérően más országoktól egyáltalán nem közölnek területi adatokat a hazai járványról.

A miniszterelnök közben teljesen feleslegesen ellátogatott Moldovába és Szerbiába. Valószínűleg ilyen programok miatt nem volt ideje észrevenni, hogy a világ már egy héttel előtte járt a vezetői kommunikációban, vagyis, hogy a védekezés legfontosabb eleme az közösségi kapcsolatok megszüntetése és az elkülönülés.

Ezeket azután ismerte be maga is, hogy Szerbiából hazajőve, hétfőn reggel nagy píár cikkben tudatta, hogy a napot hazai virológusokkal kezdte és erre, az amúgy már egy hete világszerte mindenhol megjelent következtetésre jutottak ők maguk is. Még szerencse!

Most csütörtökön a miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely odáig ment, hogy elbagatellizálta a járvány elleni védekezést, mondván, hogy ők, a jelenlévők a sajtótájékoztatón nyugodtan fertőzhetik egymást, annak nem lesz komoly következménye. Hát ez súlyos tévedés, ezer helyen cáfolták ezt már itthon és külföldön is és alkalmas arra, hogy nagy nyilvánosság előtt degradálja mások erőfeszítéseit a járvány megfékezésében és lakosság éberségét is csökkentse.

Másnap, pénteken reggel a miniszterelnök szinte sziporkázva öntötte a valótlanságokat és a rémisztő híreket az éterbe. Primadonna módjára hisztizett arról, hogy nem megy akárhova kunyerálni védőeszközöket mintha nem az lenne a feladata hogy ezt tegye ilyen helyzetben.

Ehelyett zavaros külföldi reptereken lévő, beszerzésre ráállított homályos csápjairól beszélt, akik alighanem csupán a Rogán féle kötvény buli kinti ügynökei és strómanjai. Szánalmas ez a pózoló, cezaromán magatartás, miközben más országok vezetői 2 telefonnal elintézik hogy szállítson Kína vagy más ország maszkokat, ha van.

Szemben azzal, amit a miniszterelnök nagy magabiztosan mondott péntek reggel, nincsen milliónyi maszkunk, vagy ha igen az a kormány birtokában van és jobban tenné ha közreadná, mert az ország patikáiban hetek óta nincsen sem maszk sem fertőtlenítő.

Sőt, a országos tiszti főorvos által az egész egészségügy számára 3 napja kiadott új országos eljárásrendnek sem tudnak megfelelni a kórházak mert a kezelőszemélyzet számára a 7/A pontban előírt FFP2 vagy FFP 3 maszkokat nem tudják beszerezni.

Mindkét előbbi fenti híresztelés rémhírkeltés jelleggel félrevezető, mert azt a látszatot kelti, hogy a miniszterelnök ha lenne sem fogadná el mindenhonnan az életmentő felszerelést és ráadásul köztudottan valótlan dolgokat állít rémületet keltve a lakosságban a hazugság és alkalmatlanság nyilvánvaló látszatával.

Tetézni ezeket a szomorú dolgokat már nem lehet de színezni még igen. Így kerül a képbe teljesen feleslegesen és szakszerűtlenül a hadsereg. Lehet szerepe a seregnek például árvíz védelemnél, közlekedésterelésnél, vagy akár most is ha öregeknek kell ebédet kivinni, besegíteni a rendőrségnek stb. de semmi szükség nincs arra, hogy vállalatokat vegyen át a hadsereg és lakosságban úgymond a bizalmat és a közrendet erősítse önálló utcai jelenlétével.

Mindezek a lépések, túl azon, hogy egy diktátor kedvenc, sok adóforintot elvivő gyerekes játékai, csupán arra jók,hogy elleplezzék a kormány szakmai tehetetlenségét, a korábbi különböző tartalék készletek felelőtlen felszámolását és hogy a lakosságban félelmet keltsenek azért, hogy arra se kérdezzen rá ami nyilvánvalóan tőről metszett hazugság.
A stratégiai fontosságú vállalatok működésének biztosításához semmi köze nincsen a hadseregnek, nem is tudnak benne segíteni.

Az egyszerű kormányzati munka, igaz kell hozzá tudni kormányozni.

Úgy látszik a rémhírterjesztő éjjeliőr kortársunk, lám csak a tv-ből és a rádióból is tucatnyian szólnak hozzánk ily módon nap mint nap.

Győri Gábor Miklós

Karanténban a kormány

Románia egész kormánya a jövőben egy bukaresti villából irányítja majd az országot – közölte Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnök. Az ok: a kormányzó Liberális Párt egyik szenátora megkapta a koronavírust.

A liberális szenátor még a diagnózis megállapítása előtt részt vett több politikai egyeztetésen, és ott megfertőzhette a minisztereket is. Emiatt az egész kormány visszavonul, és távirányítással vezérli a politikai életet Romániában. Ahol egyébként kormányválság is nehezíti a helyzetet…

A politika helyett inkább a járvány és a pénzügyi válság érdekli a közvéleményt

Több mint 1,2 millió román állampolgár dolgozik vagy tanul Olaszországban, ahol az egész országot lezárták a járvány miatt. A hazatérő román állampolgárokat karanténba csukják, de ez sokszor nem megy rendőri segédlet nélkül.

Közben Románia négy Magyarországgal közös  határátkelő helyet zárt le a koronavírus járványra hivatkozva.

A karanténban a kormánynak nemcsak a járvánnyal kell foglalkoznia hanem a nemzetközi pénzügyi válsággal is hiszen annak hatása rendkívül kedvezőtlen lehet Románia számára.

Rendkívüli hír! Az rt.com jelenteti

Mihail Misusztyint, a Szövetégi Adószolgálat vezetőjét javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök a megüresedett miniszterelnöki posztra szerdán a parlament alsóházának – közölte a Kreml sajtószolgálata.

Az 54. évében járó Misusztyin elfogadta a tisztséget, amelyet az elnök egy munkatalálkozó keretében ajánlott fel neki.

Az eddigi miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev a nap folyamán nyújtotta be lemondását azt követően, hogy Putyin a törvényhozás két háza előtt elmondott beszédében a kormányzati rendszert érintő alkotmánymódosításokat terjesztett elő.

Medvegyev, aki korábban államfő is volt már, a Putyin által vezetett orosz biztonsági tanács elnökhelyettese lesz.

Lemondott a teljes orosz kormány azután, hogy Vlagyimir Putyin beszédet mondott. – jelentette az rt.com portál rövidhírben.

Frissítjük…

 

Szuperkórház: csak a beton számít?

Több mint gyanús, hogy az úgy nevezett Szuperkórház szelleme levakarhatatlanul ott lebeg néhány politikus bakancs listáján, pedig nem kellene, mert az orvostársadalom feltűnően visszafogott ebben az ügyben.

Az nem tartozik szakmai kiállásnak, hogy egy-két orvos végzettségű politikus akár kormánybiztosi minőségben, akár a fővárosi önkormányzat tagjaként lobbizik a kórházért, mert egyéb, tágabb szakmai támogatottság és védhető érvek híján ők egyszerűen csak a beton lobbihoz sorolhatók.

Aggaszt viszont, hogy legutóbb Karácsony Gergely főpolgármester Facebook bejegyzésében is mindössze helykijelölési problémákkal komplikált tényként kezelte a fővárosi Szuperkórház kérdését, pedig nem az.

Hiába kormányzati kompetencia állítólag de jure a beruházás az viszont de facto a budapestiek kompetenciája, hogy meddig élhetnek, milyenek a gyógyulási esélyeik. A főváros szerencsére még nem hozott soha egyértelmű kiállást a kórház szükségessége mellett.
Nem is hozhattak ilyen döntést a budapestiek, mert elég széles közmegegyezésen alapszik, hogy a budapesti egészségügyi fejlesztésekbe strukturálisan és funkcionálisan nem illeszkedik bele egy ilyen szuperkórház, nem javítana a mostani helyzeten. Önmagában nem növelné az ellátás gyorsaságát, színvonalát és így nem csökkentené az elkerülhető halálesetek magas számát.

Sőt!

Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen a beton lobbi által áterőltetett Szuperkórház ronthatná is a budapestiek egészségügyi ellátásának hatékonyságát mert 300-400 milliárd forintot olyan fejlesztésektől vonna el, amik viszont tényleg gyorsan és látványosan javítanának az ellátáson.

Ezek a fejlesztések, többek között, a 3-4 budapesti centrum kórház megerősítése és fejlesztése lennének.

A mindenütt mutogatott terveken látott felesleges luxuselemekkel bőven ellátott Szuperkórház tervét helyesen a főváros múlt év decemberi ülésén nem hagyta jóvá a maga részéről, de az indokok között nem csak a helyszínkiválasztás problémája kellett volna, hogy álljon.

Azért nem csak az, mert a Szuperkórház ötlete minden korábbi, a regionális kórházak erősítésének húsz évre visszamenő koncepciójával szemben egy váratlanul hajánál fogva előrángatott dolog. Ez tovább erősíti azt a gyanút, hogy itt nem szakmailag végiggondolt és a főváros egészségügyi ellátása színvonalának hatékony ügyéről van szó, hanem egy egyszerű ingatlan beruházásról, amiből szép pénz, akár százmilliárd is juthat egyesek zsebébe anélkül ráadásul, hogy az eredmény valóban hasznos lenne.

Tudják ezt sokan a szakmában és józan politikai körökben is és lassan az a furcsa és elgondolkodtató helyzet áll elő, hogy csak a kormány (egy része) és a fővárosi vezetés (egy része) akarja a Szuperkórházat a fővárosiak és a szakma mérsékelt lelkesedése mellett. Jó lenne tisztán látni, hogy ki kivel van és főleg, hogy ki van a budapestiekkel.

A probléma nyomatékos felvetése nem kórházépítés és egészségügy ellenességről szól, hiszen szakmai elemzéseken alapuló döntés esetén valószínűleg senki nem vitatná, hogy például kellhet még egy kórház Budapestnek, de nem egy Szuperkórház, hanem egy további centrumkórház szerű intézmény.

Vessünk egy pillantást a koncepciók anyagi vonzatára is.

Az elmúlt években 150-300 milliárd között röpködnek a Szuperkórház kormányzat által elhintett várható költségei amit ismerve a felülszámlázást és pontatlan tervezést nyugodtan tekinthetünk most 400 milliárd forintnak.
Elképesztő és baljós előjel, hogy – a már ilyen-olyan, sokszor csak kamu korábbi előkészületi munkákra kifizetett milliárdos nagyságrendű kiadások mellett –

állítólag nemrég a Szuperkórház tervezése címén 8 milliárd forint értékben szerződtek le valakik valakikkel a Szuperkórház tervezése címén, jóllehet semmi biztos nincsen azzal kapcsolatban, hogy hol és mi is épül.

A budapestiek ellátását tényleges javító négy budapesti centrumkórház fejlesztésére összesen körülbelül 1000 milliárd forint kellene. Első ránézésre tehát jóval többe kerülne a centrumkórházak feljavítása, de ár/érték arányban az eredmény is jobb volna.

Ezért aztán nyugodtan nevezhetjük demagógiának és hangulat keltésnek az olyan megnyilvánulásokat amikor például a kormánypárti frakció néhány tagja azzal vádolja a fővárosi közgyűlésben az úgynevezett ellenzéket, hogy azt egyáltalán nem érdekli a fővárosiak egészsége és  kórház-stopot rendelt volna el Budapestre.

Nem emlékszem kórház-stopra, sokkal inkább a Szuperkórház ügyét övező bizonytalanságra.

Jelenleg ugyanis úgy néz ki a dolog, hogy egy-két, a lobbihoz köthető politikuson kívül csak két ember áll ki nyíltan a szuperkórház mellett: Bedros J. Róbert aki fizetésért a projekt kormánymegbízottja és a szintén fizetett Fürjes Balázs kormánymegbízott. Ismerve azonban a mai magyar valóságot nyugodtan feltételezhetjük, hogy ők mindketten csak diszpécserek az ügyben.

Az értetlenkedés a Szuperkórház ügyében nem indokolatlan az egészségügy általános anyagi helyzete szempontjából sem. Drámaian keveset költünk az egészségügyre, tavaly a GDP 6,6 százalékát költöttük az egészségügyre, csakhogy ebből az állam csak 4,6 százalékot adott bele, a többit az állampolgároknak közvetlenül kellett kifizetnie.
Ebből két dolog azonnal következik. Az egyik, hogy az állam már 200 milliárd forintot amúgy is kivett lakosság zsebéből elsősorban a járóbeteg rendelés egyharmadának magánegészségügybe terelésével, másrészt a fejlettségi szintünkhöz képest a lakossági közvetlen hozzájáruláson túl amúgy is hiányzik 1200 milliárd forint a magyar egészségügyből, ami GDP arányosan plusz 3 %-t jelentene.

Ennek a pótlásán kellene elsősorban iparkodni a kormánynak inkább mint az államadósság gyorsított törlesztésén. Az adósság jól el van, nem is rosszak a kamatfeltételei, ahogyan Reagan mondta: az majd gondoskodik magáról, az élet viszont kegyetlen biológia törvények szerint lepörög, mint egy film.

A fentebb említett hiányzó és berakandó 1200 milliárdból évente növekvő mértékben, de legfeljebb 600 milliárd a következő 3 évben elérendő egészségügyi bérkorrekció és annak fenntartása, a másik 600 milliárd pedig maradhatna fejlesztésre, azaz 3 év alatt 1800 milliárd.

Látszik tehát, hogy további vidék fejlesztések kihagyása nélkül is kigazdálkodható 3 év alatt a főváros 1000 milliárd forintos fejlesztési igénye.

A kormány gyakran hivatkozik arra, hogy most 700 milliárddal többet költ az egészségügyre mint 2010-ben azonban ennek az összegnek a 80%-a az EU-tól címkézve kapott vidéki kórház felújítási program, illetve az egészségügyi dolgozók 2010-óta égetően szükségessé vált minimális többszöri bérkorrekciója volt, azaz elmaradt a szükségessé vált magasabb szintű ellátás finanszírozása saját költségvetési pénzekkel, még az amortizáció pótlásával.

Fontos hangoztatni, hogy a magyar orvosok és reálisan gondolkodó politikusok nem azért nem támogatják lelkesen egy bécsihez hasonló, amúgy “csak azért is” alapon annál is nagyobb, ott 1500 milliárd euróba kerülő kórház ötletét mert kisstílűek volnának vagy ne mernének nagyot álmodni, hanem azért mert pontosan látják, hogy a magyar egészségügy javításában a következő állomás nem egy botanikus kertes, színháztermes, stb. intézmény hanem a megfelelő centrumkórház hálózat kialakítása.

Az Ausztriától való 70-80 éves lemaradást tekintve kicsit nevetséges is ez a monarchiás időkre hajazó utánzás, de elsősorban arról van szó, hogy ha átfutunk a Szuperkórház mellett általában felhozott érveken akkor azt látjuk, hogy azok között szakmai alig van, néhány szempont másodlagos és vannak olyanok is amik egyszerűen nem igazak.

Ilyen utóbbi például az állítólagos jó megközelíthetőség vagy annak hangoztatása, hogy többen vannak akik támogatják mint akik megkérdőjelezik a kórház szükségességét.

Blöff az is, hogy az emberek többsége úgy gondolja, hogy szükség van olyan egészségügyi intézményre, amelyben a legmagasabb szintű ellátás érhető el bármilyen betegségcsoportban. Ezzel szemben az emberek többsége szerint mindenütt, de minimum régiónként szükség van erre a képességre, szolgáltatásra.

A sem igazán érv, hogy a szuperkórház bizonyos szakmai profilokban országos hatáskörű ellátást fog nyújtani, mert erre most is megvannak a profilonkénti legjobb intézmények.

Nem egyetlen Szuperkórházban kell országos hatáskörű ellátást biztosítani, hanem vidéken, a regionális központokban és budapesti decentrumokban kell emelni a színvonalat. A kimondottan nagyon speciális eseteket az országos hatáskörű intézményekben vagy egy jóval kisebb méretű kórházban lehetne kezelni.

A lézerrel tájékozódó gyógyszer-, étel- és szennyes szállítást végző robotok vagy a papírmentes, okos eszközökön való működés pedig bizonyára érdekes jó játékok lennének és bizonyára haladást jeleznének a korral , de biztos nem tartoznának a mai magyar egészségügy több tízezer megelőzhető haláleset csökkentését célzó küzdelme frontjára.

Nehéz mit kezdeni azzal is, hogy a kórház egyik vonzereje a gyorsreagáló képessége lesz. Gyors reagálás csak a sürgősségi ellátáshoz kell, azt pedig Budapesten nem lehet egyetlen kórházzal biztosítani a távolságok és lakosság száma miatt. Ráadásul nem elég fizikailag felépíteni egy intézményt, azt élettel kell megtölteni és működtetni kell.

A Szuperkórház tervezett 1200 ágyára, azon túl, hogy nagyon nem világos milyen létszámú lakosságra kalibrálták ezt, egyszerűen nem lesz kellő számú szakápoló és felkészült orvos. A jelenlegi helyzetben a kórház csak úgy tud beindulni, hogy máshonnan viszik át a komplett részlegeket (ahogyan Bécsben is) a személyzettel együtt. Ez egyben

elindítja a még meglévő kórházhálózat és a decentrumok leépülését is vagyis összességében rontani fog az egészségügyi ellátás színvonalán és eredményességén és nyíltan szembemegy a kívánatosnak gondolt megoldással.

Zavaros és sanda gondolatokat tükröznek az olyan apróságok is, hogy miért is kellene 10-15 magánellátási részleg részére ab ovo kapacitást, helyszínt biztosítani az új kórházban.
Az egészségügy finanszírozásának kérdései nemcsak nálunk, hanem más országokban is mindennapos témák. Annyi talán a szembeötlő különbség, hogy máshol érdemben is tesznek a rendszer fenntarthatósága érdekében, nálunk viszont csak toldás-foldás van.

A legmarkánsabb mozgása a kormánynak sajnos az, hogy a magánegészségügy felé tereli az ellátást, ezzel a költségek egy jelentős részétől tehermentesítve a központi költségvetést.

Szakrális része már életünknek amikor minden év vége felé a kormány megdorgálja, megfenyegeti a kórházakat az év során felhalmozott adósságaik miatt, az idén ez 70 milliárd forint lett.

Lehet erre sok mindent mondani – például azt is -, hogy esetleg nem jól gazdálkodnak a kórházak, és mohók a beszállítók, de ugyanekkora erővel azt is lehet mondani, hogy isteni csoda, hogy 70 milliárd forint adóssággal (eleve hiányzik ugye a rendszerből 1200 milliárd forint) ebben az évben is működött a rendszer, amit továbbra is elsősorban az orvosokban meglévő felelősségtudat tartott fent.

Az sem kis teljesítmény, hogy a kórházak vezetői 10-20 évvel ezelőtt megállapított HBCS pontok és finanszírozási kvóták alapján lássák el számos ellátási kötelezettségüket, pld sürgősségi vagy intenzív kezelés során.

Lehet rárontani adminisztratív feladatokat kirovó kormányrendeletekkel a kórházvezetőkre, lehet kívül-belül kifesteni a portált, hogy szebbnek tűnjön, de nem lehet elleplezni az egészségügy ordító forráshiányosságát, a terület érthetetlen kormányzati mellőzöttségét és nem lehet büntetlenül és következmények nélkül hagyni, hogy a beton lobbi kicsavarja a nép kezéből a hosszabb élet és a hatékonyabb gyógyulás jogát és lehetőségét.

Tömörebben: ne settenkedjen a beton lobbi az egészségügy környékén.

Karácsony Gergely hosszú posztban reagált Orbán Viktor mai beszédére, amiben Budapest főpolgármestere elsősorban azokra a kérdéskörökre fókuszált, amelyek a fővárost is érintik. Kérdés, hogy miért csak klímaügyben várna el a mai Kormányinfón elhangzottakhoz képest ambiciózusabb programot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK