Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Elsüllyed-e Netanjahu a tengeralattjáró botrányban?

A miniszterelnök három nagyon közeli bizalmasát vádolják korrupcióval és pénzmosással Izraelben, ahol Netanjahu ellen több korrupciós vizsgálat is folyamatban van. Ez is meggyengíti a hetvenéves miniszterelnök helyzetét, aki idén már két választást is elveszített, és képtelen új kormányt alakítani. Ez Izrael legnagyobb korrupciós botránya.

Ezt állítja az ellenzék, mely szintén képtelen kormányt alakítani Izraelben. A botránynak azért van különösen nagy jelentősége, mert a honvédelemmel kapcsolatos, melyet Izraelben szent ügyként kezelnek. Mivel vádolják Netanjahu embereit? A Thyssen-Krupp tender nélkül nyert Izrael flottája többször is vásárolt Delfin típusú tengeralattjárókat a Thyssen-Krupp cégtől.

Ez már önmagában is vörös posztó sok izraeli polgár szemében, mert mindkét nagy német céget háborús bűnösnek nyilvánították a nácik bukása után. Egyrészt azért, mert mindkét cég nagy pénzekkel támogatta Hitler Adolf hatalomra jutását, másrészt pedig mind a Thyssen mind pedig a Krupp gyárakban zsidók ezreit dolgoztatták – szörnyű körülmények között. Igen

sokan meghaltak a szörnyű bánásmód miatt, melyet a nácik úgy neveztek: halálos ítélet munka által!

Netanjahu miniszterelnöksége idején ennek ellenére szoros együttműködés alakult ki a Thyssen-Krupp és az izraeli flotta között. Olyannyira, hogy Delfin tengeralattjárókat még Egyiptomnak is eljuttattak Németországból – Izraelen keresztül. Netanjahu legbelső köre érintett Magát a miniszterelnököt egyelőre nem érinti a vád, de ügyvédjét igen. David Shimront pénzmosással vádolja az ügyészség. Eliezer Marom, az izraeli flotta korábbi parancsnoka megvesztegetés miatt áll bíróság elé éppúgy mint a kapcsolat ember, aki kijárta a megbízásokat a Thyssen-Kruppnak, Miki Ganor. Bár jogi értelemben Benjamin Netanjahu még nem vádlott, de nyilvánvaló, hogy ebben a több milliárd sékeles ügyben, mely érintette a diplomáciát is, ő hozta meg a döntéseket. Gyakran tárgyalt a tengeralattjárókról még Angela Merkel német kancellárral és Sziszi egyiptomi elnökkel is a Delfin tengeralattjárókról, melyek most elsüllyeszthetik nemcsak Netanjahu csapatát, de magát a miniszterelnököt is.

Mai kérdés – Ön szerint a Fővárosnak alku tárgyává tenni vagy elutasítani kellett volna az atlétikai stadiont?

Ön szerint a Fővárosnak alkudni vagy elutasítani kellett volna az atlétikai stadiont?

Felháborító a fideszes luxusutazások keretének emelése

Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, a DK frakciószóvivő közleményében tiltakozik a kormány tagjainak utaztatására elkölthető keret 15 milliárd forinttal való megemelése ellen.

 

Az Orbán-kormány külön pénzügyi keretet tart fenn arra, hogy minisztereket és államtitkárokat utaztasson. Az Mfor.hu vette észre, hogy a kormány 15 milliárd forinttal emelte meg az utaztatási keretet, így az már

nettó 35 milliárd forintra, azaz adókkal együtt közel 50 milliárd forintra rúg.

Ehhez képest az ország kevesebb, mint fele ennyit, 20 milliárd forintot költ az inflációval minden évben átvert idősek kárpótlására, azaz nyugdíjprémiumra.

A Demokratikus Koalíció szerint felháborító, hogy az Orbán-kormány kétszer annyit fog költeni a fideszes politikusok luxusutazásaira, mint nyugdíjprémiumra. Ez az adat mindent elmond arról, hogy a Fidesz mennyire becsüli azokat, akik végigdolgozták az életüket ebben az országban: fele annyira, mint a saját luxuspolitikusainak hobbiutazásait.

LMP: Azonnali illetményemelést a rendvédelemben dolgozóknak!

A kormányt nem túlzottan érdekli a munkájukból élő magyar emberek sorsa, és a rendvédelem területén is tudatosan alacsonyan tartja az illetményeket.

Emiatt egyre többen hagyják el a rendőri pályát és egyre kevesebben jelentkeznek rendőrnek. A rendvédelmi szervek állománya hatalmas, több ezer fős létszámhiánnyal küzd. Emellett hatalmas a fluktuáció is, a legtöbben, akik belépnek a rendvédelmi szervek állományába, mindössze pár hónap után elhagyják azt. Az LMP ezért ismét kezdeményezi – mint ahogy ebben a ciklusban már számtalanszor – a rendvédelmi illetményalap 60.000 Ft-ra történő emelését. Az állomány valódi megbecsülése ugyanis itt kezdődik.

Nem biztosított a tudomány szabadsága

0

2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit.

Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint

  • sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.
  • az MTA a törvényjavaslat számos pontján tett olyan javaslatokat, amelyek a tudomány szabadságát, az Akadémia szerepét, a kutatóhálózat működését, irányítását és finanszírozását garantálnák.

Az MTA javaslatai a következők:

1. “A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot

Semmilyen tartalmi érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni, miért kényszerülnének a kutatók elhagyni a tudományos kutatás terén évszázados hagyományokkal rendelkező, nemzetközi és hazai tiszteletet bíró, évtizedek óta politikától független Akadémiát.

Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett. Bár a köztestület jelenleg sem vesz részt a kutatóhálózat közvetlen irányításában, a több évtizedes együttműködés során számos szinergia alakult ki a nemzetközi kapcsolatok, a tudomány népszerűsítése, kutatások minőségbiztosítása, országos projektek szervezése terén, sőt válsághelyzetek kezelésében is (mint pl. a vörösiszap-katasztrófa). Az új törvény ezeket a szinergiákat szétszakítaná.

Az elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel, a kutatási szerződések érvényességétől kezdve az ingatlanok használatáig.

Alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne (pl. az MMA továbbra is fenntarthat közfinanszírozású kutatóintézeteket).

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak, illetve titkárságának egyetlen közfeladata a kutatóhálózat működtetése, de az ehhez szükséges feltételeket a törvénytervezet szerint az MTA-nak kell biztosítania. Miért van akkor szükség az új szervezetre?

2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere

Az MTA 191. közgyűlése új irányítási struktúrát javasolt az intézethálózat számára. Ez lehetővé teszi az intézethálózat rugalmasabb működését, és figyelembe veszi a Kormány igényét az innovációval kapcsolatos céljainak hatékonyabb megvalósítására. Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme nem épült be a törvényjavaslatba.

Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak – az elnököt leszámítva – 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét.

Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön az alábbi kérdésekben: önálló intézetek és központok alapítása és megszüntetése, kutatóintézet-vezetők kinevezése, az egyes intézményeknek jutó költségvetés 15%-ot meghaladó változtatása. A törvénytervezet azonban a legfontosabb kérdésekben 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.

Szintén nem szerepel a szövegben az MTA-nak az a javaslata, hogy az Irányító Testület jogkörének felsorolása mellett kerüljön rögzítésre az is, hogy ezek át nem ruházható jogkörök. Szintén nem került be a törvénytervezetbe az MTA azon javaslata, hogy „a delegáltak az Irányító Testület munkájában tudományos meggyőződésük szerint vesznek részt. Az Irányító Testület szavazásra jogosult tagja más személlyel nem helyettesíthető, szavazati jogának gyakorlására más személy nem jogosítható fel.”

3. Alapfinanszírozás

A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”.

Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is.

Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását.

4. Az MTA vagyona

A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.”

Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.

Az MTA kérése az országgyűlési képviselőkhöz és tudományos szabadság ügyének minden támogatójához

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele. Az MTA egy év alatt sem kapott részletes indoklást kutatóhálózatának elvételére. A törvényjavaslat indoklásában mindössze néhány általános mondat szerepel fél oldalban, amelyek az innovációs teljesítmény fontosságát hangsúlyozzák. Az Akadémia e cél elérésben a kezdetektől fogva partner, de az elmúlt közel egy évben nem nyílt módja arra, hogy megismerhesse az ITM részletes szakmai elképzeléseit. Az elmúlt egy évben az ITM végig azzal tartotta nyomás alatt az MTA-t, hogy a törvény szerint neki járó alaptámogatást csak részben adta át.

Az MTA arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában kerülne elfogadásra, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.

A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi sajtótájékoztatót szervez.”

A Hableány tragédiája: Felháborító koreai követelések

9

A dél-koreai kormány nem átallja azt követelni, hogy Magyarország nevezze meg a végzetes dunai hajóbaleset felelőseit. Hát nem tudják, hogy ilyesmi nálunk nem szokás? Hogy ez mennyire idegen a mi hagyományainktól?

Csak a naiv koreai gondolkodásmód foglalkozhat komolyan azzal a lehetőséggel, hogy  a pénzéhségből eredő szabályozatlanság okozta tömeges halál miatt magas beosztású személyt felelősségre vonjanak, vagy esetleg – ez még nevetségesebb elképzelés – valaki önkéntes lemondással vállalja a felelősséget.

Mi ezt – jogállamunk kifinomultságával, kerülve a nyers koreai módszereket – úgy szoktuk megoldani, hogy ősi magyar módon áldozati báránnyal engeszteljük ki a felháborodott népet – klasszikus példa, ahogy a Gyurcsány-féle gyilkos tüzijáték/ vihar kombó öt halálos áldozatáért folytatott “azonnali, gyors és alapos” vizsgálat eredményeként kirúgtak egy meteorológust és egy tűzoltót.

Hatalmas balszerencse azonban, hogy most nem az egyszerű magyar populust  kell gyógyszövegekkel altatni, hanem a koreai állam – magyar fülnek furcsán hangzó –  tisztességes és gyors eljárást kérő nyilatkozatának eleget tenni.

Az is baj hogy a múltban ragadt koreai erkölcs szerint nem elegendő egy hajókapitányt börtönbe küldeni; barbár szokásaik azt diktálják, hogy ilyen esetben valaki vállalja a politikai felelősséget is; azaz, a terület felelős vezetője mondjon le, mivel az ő figyelmének kellett volna kiterjednie szakterületének biztonságos működésére.

Aki meghajolva kér bocsánatot és vállalja felelősségét – a koreai utazásszervező (Daily Mail)
Különösen igaz ez jelen esetben, amikor a folyami közlekedés szabályozásáért felelős magyar állam még magában a dunai hajózásban is profitérdekeltséggel rendelkezik:  A balesetben érintett Viking Cruises  közösen tulajdonolja a Magyar Turisztikai Ügynökséggel a legfőbb dunai hajós céget, a Mahart Passnave-t.

Miniszter, főpolgármester, kataszrófavédelmi főmufti – félek, hogy ilyen sötét irányokba kalandoznak a mindenáron felelős személy után kutakodó koreai gondolatok.
A koreai kommandós már keresi a felelősöket

Hátborzongató csak rágondolni is, hogy a 2014-es koreai kompkatasztrófa miatt Csung Hongvon miniszterelnök nem átallott lemondani olyan átlátszó kifogással, miszerint
“az eltűntek családjának sírása még mindig ébren tart éjjelente”.

Értelmezhetetlen volt a koreai miniszterelnök azon kijelentése is, hogy a hajókatasztrófához “a társadalom minden szegletére jellemző különböző szabálytalanságok és rossz gyakorlatok” vezettek.

Absolute Beginner – ez a politikus lemondott egy kompbaleset miatt Koreai barátainknak meg kell érteniük: nem vagyunk (még) olyan gazdagok, mint ők, értékes káderek elvesztését egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak.

Turistaként azonban továbbra is szívesen várjuk koreai barátainkat:

a precízen kidolgozott jogszabályok és a szigorúan biztonsági előírások következetes alkalmazásának köszönhetően a jövőben már egészen biztosan nem fordulhat elő, hogy békés turisták leljék halálukat a magyar Országház árnyékában, akár tűzijáték élvezése (2006), akár sétahajózás közben (2019).

A felelősség alóli kibújás megelőzése érdekében indokoltnak tartom egy szerhasználatos katasztrófaügyi államtitkári poszt létrehozását. Ezen államtitkár egyetlen feladata az lenne, hogy értékes politikustársai megmentése érdekében állami hanyagság okozta katasztrófahelyzetben (pl. vörösiszap-elszabadulás)  bocsánatot kérjen a polgároktól és lemondjon.
Dr. Györei Péter ügyvéd

Nyílt levél a miniszterelnökhöz

Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz.

Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok!

A „Lendület” kutatási kiválósági program tudományos csoportvezetőiként teljes értetlenséggel olvastuk a Palkovics László (ITM) által beterjeszteni kívánt törvénytervezetet, amely a magyar tudományos kutatást – ezen belül a Magyar Tudományos Akadémiát és annak kutatóintézet-hálózatát – kívánja az érintettek egyetértése nélkül, kifejezett tiltakozásuk ellenére átalakítani.

Nyomatékosan kérjük Önöket, hogy ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet ne támogassák! Nem szolgálhatja Magyarország érdekeit egy olyan átalakítás, amelyet a magyar tudományos közösség túlnyomó többsége szakmai alapon ellenez és elutasít. A törvénytervezet sutba dobja az utóbbi hónapok tárgyalásainak ITM által is konszenzussal elfogadott eredményeit, és élesen szembemegy az MTA Közgyűlése által elfogadott, a Kormány nyilvánosan kommunikált szakmai igényeit is figyelembe vevő átalakítási javaslatokkal.

A Palkovics-féle törvénytervezet legproblémásabb elemei a következők:

  • Az átfogó elemzés és hatástanulmány nélkül előirányzott, szakmai érvekkel szemben erőltetett egyoldalú átalakítás tovább mélyíti a bizalmi válságot, hátráltatja az innovációs célok elérését, és rombolja a tudományos versenyképességet, tetézve az elmúlt egy év károkozását.
  • A törvénytervezet kiveszi a kutatások feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből. Közvetlen politikai kontroll alá helyezi a tudományos döntéshozást, szöges ellentétben a nemzetközi gyakorlatban sikeresnek bizonyult, a tudományos közösség önigazgatásán alapuló tudományirányítási elvekkel (mint a Haldane-elv) és a bevált nemzetközi modellekkel, mint például a német Max Planck Társaság, vagy a francia CNRS működési rendszere.
  • A törvénytervezet ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás és az MTA szabadságát védő rendelkezéseivel, és figyelmen kívül hagyja a magyar tudományos közösség és az MTA testületi álláspontját.

Konkrétan:

a. az NKFIH új irányító testületének (Nemzeti Tudománypolitikai Tanács) csak egyharmadát, a létrehozandó új Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének pedig kevesebb, mint felét adják a tudomány Kormánytól független képviselői;

b. elveti a Közgyűlés által szakmai alapon elfogadott irányítási formát, ami a kormányzat, az MTA és a kutatóhálózat egyenlő arányú képviseletét írja elő;

c. elveti a konszenzussal elfogadott köztestületi formát;

d. az intézetigazgatók és gazdasági vezetők kinevezése, önálló intézetek és központok megszüntetése, alapítása, valamint újak felvétele a hálózatba nem minősített többségi döntéssel történik;

e. nem rendelkezik az igazgatók kiválasztásánál a nyílt pályázati eljárásról;

f. hiányzik az új intézetek alapításáról, megszüntetéséről és felvételéről elfogadott 1 éves moratórium;

g. az új struktúra részleteinek kidolgozásában elmulasztja a független nemzetközi partnerek (pl. Max Planck Társaság) bevonását;

h. a tervezet nem ad garanciát a direkt (nem pályázati) támogatás reálértékének megőrzésére és az elkövetkező 5 évben történő kiszámítható növekedésére.

A törvénytervezet egyoldalú állami jogi aktussal az MTA-t kötelezi (“feladatául írja elő”) vagyona használati jogának átengedésére, amivel veszélyes és a jogrendet súlyosan romboló precedenst teremt az államosításra.
A törvénytervezet az átlátható és stabil finanszírozási rendszer hiányával kiszámíthatatlan környezetet teremt. A kiszámítható feltételek és stabil intézményi környezet elengedhetetlenek a magas színvonalú kutatásokhoz és a kiváló kutatók megtartásához.
A törvénytervezet szerinti átalakítás hatalmas kárt fog okozni a magyar tudományos kutatás nemzetközi presztízsének, veszélyeztetve a nemzetközi, ezen belül EU pályázati sikerességet.

A Lendületes kutatók előző levelére írt válaszlevelében Miniszterelnök Úr egyértelműen kinyilvánította, hogy a tervezett átalakítás során érték nem veszhet el, és a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet. A törvénytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget.

Budapest, 2019. május 29.

A nyílt levél és az aláírók folyamatosan bővülő listája a Lendületes kutatók oldalán olvasható. Május 30-án kora délutánig a nyílt levelet már több mint 100 kutatócsoport-vezető, azaz a nagy többség aláírta.

Mai kérdés – Ön szerint meddig maradhatna egy demokratikus országban kormányon olyan párt és csatolmánya amelyik tanulmány készíttetésének álcája alatt négyszázezer euróval veszteget meg korrupt politikust?

Klikkelj a képre és szavazz!

Ön szerint meddig maradhatna egy demokratikus országban kormányon olyan párt és csatolmánya amelyik tanulmány készíttetésének álcája alatt négyszázezer euróval veszteget meg korrupt politikust?

Kormányinfó – Élő közvetítés

Kormányinfó 04.18.

ÉLŐ: Megszűnő gyerekotthonok, kilakoltatások, dugódíj. Gulyás Gergelyt kérdezzük a Kormányinfón

Közzétette: atv.hu – 2019. április 18., csütörtök

FRISS HÍREK

Miért is győ...

Stikában kir...

Ide jönnek d...

Eltemették G...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK