Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Megtagadták Ujhelyitől, hogy megismerje a kormány népegészségügyi programjait

Agyrémnek nevezte Ujhelyi István, hogy a kormány megtagadta tőle azoknak a programoknak a megismerését, amelyek többek között a rákellenes vagy épp a gyermekegészségügy javítását szolgáló intézkedéseket tartalmazzák – erről az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be szombati online sajtótájékoztatóján.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által még 2018-ban elfogadott öt nemzeti egészségügyi program (rákellenes-, keringési-, mozgásszervi-, mentális egészségügyi-, gyermekegészségügyi-) megismerése elengedhetetlenül fontos lenne az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként végzett munkájához. A politikus hozzátette, hogy az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kezdeményezőjeként és az uniós egészségügyi büdzsé megnövelésének egyik élharcosaként ráadásul épp olyan szakpolitikai programokat szorgalmaz, amelyek kormányzati ciklusokon átívelő módon segítik a magyar ellátórendszer minőségének, az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és a betegbiztonságnak a növelését.

A közösségi oldalon közvetített sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány nem először titkolózik: csak az ellenzék nyomására hozták nyilvánosságra korábban az oltási tervet, vagy az eszközbeszerzések tételes költségeit is, de a járványkezelés bizonyos dokumentumait a mai napig visszatartja a kormányzat. A politikus hangsúlyozta, hogy azért kérte ki még tavasszal az említett nemzeti egészségügyi programokat a kormánytól, mert azt gondolta, hogy – miután a Fidesz EP-képviselői is megszavazták Brüsszelben a nevéhez is köthető Európai Egészségügyi Unió programot – legalább ezen a területen lehetséges a szakmai alapú együttműködés.

„Ehhez képest a szokásos, pökhendi, időhúzó választ kaptam elsőre: mondván a szaktárca 45 napos haladékot kér a válaszadásra, mert most veszélyeztetné a járványkezelés közfeladatainak ellátását.

Türelmesen vártam – mondta Ujhelyi -, közben meghirdette a kikért nemzeti mentálhigiénés egészségügyi programhoz szorosan kapcsolódó, nyolcpontos javaslatcsomagot. Összesen több mint nyolcvan nap telt el mire a végső válasz megérkezett a kormánytól, amelyben arra hivatkoztak, hogy a kért programok a 2021-2027-es európai uniós programozási időszak egészségügyi fejlesztéseinek tervezését szolgálják, ezért azok megismerését megtagadják tőlem” – ismertette a kormányzati választ Ujhelyi István.

Az EP képviselő hangsúlyozta: meglehetősen ellentmondásos, hogy egy uniós képviselőtől épp az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekre hivatkozva tagadják meg közérdekű dokumentumok megismerését. Ujhelyi azt mondta, hogy az egészségügy fejlesztése nem lehet „pártpolitikai játék”, hiszen az minden magyar számára alapvető fontosságú, ezért „pökhendi, ficsúr magatartás” helyett inkább szakmai egyeztetésekre és együttműködésre van szükség.

A kormány a statisztikát, mint Bagaméri, maga méri!

„A Pfizer-oltás után többen betegedtek meg és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm után” – állítja a Kisalföld című kormánypropaganda kiadvány hivatkozva a szennylappá silányult Magyar Nemzet nevet bitorló szócsőre. 

„A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat. Ennek egyik formája az, hogy kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ezért a kormány nyilvánosságra hozza az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat.”

AL

Mai kérdés – A harmadik hullám napi kétszáz halottja ellenére Ön egyetért a kormány nyitási stratégiájával?

Orbán az ősszel azt mondta, hogy “a sikert az áldozatok számán mérik.” A kormány oltási sikerkampányt folytat, hogy elvonja a figyelmet a koronavírus következtében elhunytak európarekord számáról.

Közben nevüket elhallgatni kénytelen kórházi orvosok és ápolók arról számolnak be, hogy száz lélegeztetőgépre került beteg közül 95 meghal, többek között azért, mert nincsen megfelelő számú szakdolgozó a gépek biztonságos kezeléséhez. Ilyen körülmények között valóban a vendéglátó helyek nyitása volt a legfontosabb, sőt a semmilyen védettséget nem jelentő oltási igazolvánnyal jövő héttől színházak, mozik, éttermek is látogathatóvá válnak, a sportrendezvényekről már nem is beszélve. Vajon néhány hét múlva is megismétli Orbán hangzatos mondatát: ”

“a sikert az áldozatok számán mérik.” És a felelősséget?

A harmadik hullám napi kétszáz halottja ellenére Ön egyetért a kormány nyitási stratégiájával?

Csak kérdezem…

Morgolódom és kérdezek. De ez ne tévesszen meg senkit! Nem várok választ kérdéseimre. Megszoktam már, hogy a kormány kérdéseivel is képes hazudni, válaszaitól sem lehet egy szemernyi igazságot várni. Javaslom mindenki gondoljon amit akar. Én is.

Tud nekem válaszolni valaki arra, hogy

a Moderna korszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb vakcinája miért nem kellett nekünk?

Arra sem ártana érdemi válasz

miért vettünk a korszerűtlen, EU-ban bevizsgálatlan, kevésbé hatékony és jóval drágább kínai vakcinából hatalmas mennyiséget?

van tovább:

Miért erőlteti a kormány a hatvan év fölötti, akár krónikus betegségben szenvedőkre azt az oltóanyagot amit maguk a kínaiak sem adnak be a 59 éven felüli korosztálynak?

Miért kényszerítik a polgárokra – kihasználva a laikusok vírusfertőzéstől való félelmét -, hogy akár fenyegetéssel, de elfogadják a kínai vakcinát,  mondván vagy elfogadják azt, vagy mehetnek a sor végére!!!???

Most, hogy kiderült a kormány nem hívta le a rendelkezésünkre álló uniós kvóta felét

nem marad más épkézláb magyarázat erre, mint az, hogy Orbán és Szijjártó “portyázó” beszerzői a Modernával nem, míg a kínaiakkal tudtak “okosban” is megállapodást kötni.

Hja, kérem fel kell tölteni az offshore számlákat, mert ki tudja mi lesz 2022-ben?

Nézze élőben az Országgyűlés ülésnapját

FEBRUÁR 22. HÉTFŐ
üléskezdés: 11:00 óra
határozathozatalok: legkorábban 12:15 órától és legkorábban 15:45 órától
ülés befejezése: kb. 18:00 óra, illetve a napirendi pontok megtárgyalása
szünet: szükség szerint

Öt RMDSZ prefektus

Miután a magyar érdekképviselet belépett a bukaresti kormányba, így a súlyának megfelelő képviseletet kapott a prefektusok között is. Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta a maszol.ro portálnak, hogy öt prefektus és 11 alprefektus helyet kaptak.

Románia közigazgatási rendszere sokban a francia mintát követi. A prefektusok a megyék élén álló legfontosabb állami tisztviselők, akiknek különösen nagy szerepe van a vírusválság idején.

Kovászna megyének magyar prefektusa lesz

Romániában két székelyföldi megyében maradt meg a magyar többség. Ezek közül az egyik Kovászna, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy. Itt lesz ezentúl magyar prefektus éppúgy mint Arad, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyében. Mindegyik megyében jelentős számú magyar kisebbség él.

A többi erdélyi megyében alprefektusa lesz az RMDSZ-nek – kivéve Szebenben, ahol a szászok alkotják a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget. Ezenkívül alprefektusa lesz az RMDSZ-nek Bukarestben is, ahol szintén sok magyar él.

Ellentétek

Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy jogviták alakultak ki a prefektusok és az önkormányzatok között Erdélyben, ahol a román prefektusok egy része kifogásolta a magyar jelképek használatát. A jövőben – a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezésével – feltehetően enyhülni fognak ezek az ellentétek.

Ideje volna nyitni?

Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István azzal állt elő egy tegnapi sajtótájékoztatón, hogy „nyitni kellene”, „újra kell gondolni a kormányzati korlátozások mértékét”.

Szerinte a november 11-én bevezetett korlátozások – a vendéglátás és a szállodák, valamint a színházak, mozik, hangversenytermek, edzőtermek stb. bezárása – felülvizsgálandó, mert a társadalom, a vállalkozások tűrőképessége elfogyott. Ceglédi Zoltán politikai elemző a hvg360-on „Kedves Egyesült Ellenzék, nyissatok, ne lökjetek minket a Mi Hazánkhoz!” címmel ismétli meg Ujhelyi követelését, hozzátéve, hogy a vendéglátás nyitását a politikában egyedül a Mi Hazánk képviseli, és nem lenne szabad az ellenzéki pártoknak a Mi Hazánkra hagyni a korlátozásokkal elégedetlenek politikai képviseletét.

Nagyon nem értek egyet velük.

Engem is nyomaszt a bezártság, az, hogy idős, krónikus betegségekkel is sújtott emberként a veszélyeztetett csoportokhoz tartozom, és egyedül töltöm a heteket a lakásomon, hónapok óta nem találkozhatom a hozzám legközelebb állókkal. Azt is tudom, hogy ez még hónapokig így lesz, az oltásra nekem is még hosszú ideig várnom kell.

Mégis azt mondom: ezeket a hónapokat nekem is, a vendéglátósoknak is, a kultúra embereinek is, az egyetemistáknak is ki kell bírnunk. Aki megbetegszik, és hetekig, hónapokig ágyhoz van kötve, és reményt adó orvosi kezelést kap, annak ki kell bírnia a gyógyulásig tartó heteket, hónapokat, akkor is, ha nehéz.

A koronavírus-járvány az egész ország, az egész világ egyfajta megbetegedését jelenti. Van rá reményt adó kezelés, reményt adó gyógyszer, előbb-utóbb az oltás, amelyet lenyűgöző erőfeszítéssel, példátlanul gyorsan kifejlesztettek a tudósok és gyártja a gyógyszeripar. Ötmilliárd embert kell vele ellátni, köztük legalább négyszázmillió európait, és ennek elérése még eltart egy darabig. Az addig tartó időre a kezelés fő eszköze az emberek közötti találkozások lehetséges legnagyobb mértékű korlátozása.

Segít a kézmosás, az általános fertőtlenítés, segít a maszk is, de a legfontosabb mégis csak az, hogy minél kevesebb találkozás nyisson utat közöttünk a vírusnak.

Ezért bizony áldozatot kell hoznunk. Ahogy egy beteg embernek az élet sokféle öröméről kell lemondania – a gyógyítható betegnek átmenetileg, a nem gyógyíthatónak végleg, életük végéig –, úgy kell a betegségtől szenvedő országnak, világnak átmenetileg lemondania életünk sokféle öröméről: a vendéglőbe, kávéházba járásról, a nyaralásról, a színházról, moziról, hangversenyről, klubéletről, a vallásgyakorlás közös formáiról.

A pápa még a karácsonyi éjféli misét is közönség nélkül celebrálta Rómában, Tokióban elhalasztották az olimpiát, a világ operaházai, zenekarai online előadásokat tartanak, online tartják az uniós csúcsértekezleteket, tudományos konferenciákat és így tovább.

Orbán Viktor augusztusban, a második hullám előtt azt hitte, hogy az országnak „működnie kell”, elég a határokat lezárni és elterjeszteni a maszkviselést, és nem vették elő a tavasszal használt „maradj otthon” jelszót. Hiba volt, és

a kormánynak novemberben módosítania kellett a védekezés módját.

Sajnos a sokkal enyhébb tavaszi hullámhoz képest nálunk is, és Európában másutt is visszaszorult a home office, most kerül csak napirendre, hogy széles körben alkalmazzák, sőt elrendeljék mindenütt, ahol lehet. Igaz, a vendéglátó és kulturális vállalkozásoknak az eddiginél komolyabb, kiszámítható kompenzációt kell nyújtani.

Szerintem nincs itt az ideje a nyitásnak. Nem akkor kell nyitni, amikor nem bírjuk már tovább a bezártságot – felnőtt emberek vagyunk –, hanem akkor, amikor a tömeges oltás megteremti ennek feltételeit. Most éppen ott tartunk, hogy a vírus új mutációi fokozzák a veszélyt, és sok európai kormányt késztettek a korlátozások szigorítására.
Én a találkozások korlátozásából három fajta találkozással tennék csak kivételt: a munkába járással (ahol nincs mód a távmunkára), az orvoshoz járással, ahol annak halasztása egészségromlással járna, és a bölcsődei, óvodai és általános iskolai jelenléttel, mert a tavaszi hullám idején Európa-szerte szerzett tapasztalatok szerint annak hiánya visszafordíthatatlan, tartós károkat okoz a gyerekeknek. E három kivételtől eltekintve kitartanék amellett: a találkozások (kontaktusok) maximális korlátozására kell törekednünk

Az ellenzék három vizsgálóbizottság felállítását követeli

A demokrata ellenzéki szövetség három országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi.

A koronavírus-járvány az egész világot, így hazánkat is kihívások elé állította. A magyar kormány azonban rendkívül későn és rosszul reagált mind a járvány, mind a nyomában kialakult gazdasági válság által előidézett kihívásokra. Ezért a demokrata ellenzéki szövetség parlamenti frakciói kezdeményezik, hogy az országgyűlés a gazdasági válság és a járvány kezelését, valamint a vakcinabeszerzéseket ellenőrző vizsgálóbizottságokat hozzon létre.

A Fidesz a vírus tavaly tavaszi megjelenése óta rengeteg olyan hibás – az egészségügyet és a gazdaságot érintő – döntést hozott, amelyeknek a mai napig súlyos következményei vannak.

Magyarországon, a kormány többszörösen cserben hagyta a magyar vállalkozásokat és a magyar munkavállalókat. Tömegek nem jutnak hozzá a megfelelő támogatásokhoz és egészségügyi ellátásokhoz, miközben a Fidesz sokkal több pénzt juttat állami propagandára, konzultációs levelekre, plakátkampányra, baráti cégek támogatására, mint a magyar munkavállalók és családjaik megmentésére.

Az Orbán-kormány továbbá bizonytalanságban is tartja a lakosságot azzal, hogy a részletes oltási terv helyett csak egy elnagyolt prioritási listának nevezhető kivonatot hozott nyilvánosságra, melynek alapján az emberek továbbra sem tudhatják, hogy a koronavírus elleni oltást mikor és milyen módon kaphatják meg. Ráadásul

a kínai vakcina beszerzéséről úgy döntött a kormány, hogy annak fejlesztője nem is kezdeményezte az oltóanyag engedélyeztetését az Európai Gyógyszerügynökségnél.

Így a kínai vakcinával kapcsolatban a lakosság részéről olyan nagyfokú bizalmatlanság alakult ki, ami indokolttá teszi, hogy a vakcinabeszerzéseket szakértők bevonásával egy önálló parlamenti bizottság is vizsgálja.

A vírus hazai megjelenése óta eltelt csaknem egy évet tragédiák sora kíséri, közel 12 ezer honfitársunkat, családtagokat, barátokat vesztettünk el és tömegeknek került veszélybe a megélhetése a járvány miatt.

Mi, az ellenzéki demokrata szövetség tagjai úgy gondoljuk, hogy semmi sem fontosabb az emberek életének és megélhetésének védelménél. Éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ország felkészültebb legyen mind a koronavírus-járvány és a gazdasági válság, mind a jövőbeli hasonló járványok kezelésére. Ezért

kezdeményezzük, hogy az országgyűlés három parlamenti bizottságot állítson fel: a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára.

Úgy gondoljuk, hogy a vizsgálóbizottságok munkája hozzájárulhat a jövőbeli kihívások sikeresebb kezeléséhez, amellyel több ember életét és megélhetését lehet megmenteni. Ez pedig pártállástól függetlenül valamennyiünk közös célja kell, hogy legyen, ezért elvárjuk a kormánypárti képviselők támogatását a három parlamenti vizsgálóbizottság felállításához.
DK
Jobbik
LMP
Momentum
MSZP
Párbeszéd

MSZP: a kormány ne hárítsa másra a felelősséget!

Megszoktuk már, hogy ha a kormány hirtelen másokra kezd el mutogatni és külső felelősöket igyekszik keresni, akkor baj van, akkor ég a ház! – fogalmazott az MSZP szerdai online sajtótájékoztatóján a párt EP-képviselője.

Ujhelyi István szerint a kormány rosszul készítette elő és az „alkalmatlan kormányzati struktúrájában képtelen levezényelni” a vírus elleni küzdelmet és megfogalmazni, illetve végrehajtani az átfogó oltási stratégiát. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormányzat minden lehetőséget és felelősséget birtokol ahhoz, hogy a védekezést megfelelően megszervezze.

„Minden egyes olyan elkerülhető haláleset vagy fertőződés, amely a kormány bénasága miatt bekövetkezik Magyarországon, az kizárólag a kormányzat felelőssége!”

– jelentette ki a szocialista képviselő, hozzátéve: a Fidesz saját hibái elismerése helyett hazug módon az ellenzékre és az Európai Unióra igyekszik hárítani a felelősséget.

Ujhelyi határozottan visszautasította és förtelmesnek nevezte a kormánypárt azon állítását, miszerint az ellenzék nem segíti a védekezést, hanem a vírusnak drukkol és „halálkampányt” folytat. Az MSZP európai politikusa szerint a kormányzatnak vádaskodás helyett inkább tisztességesen dolgoznia és hitelesen tájékoztatnia kellene.

Ujhelyi a sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség egyik feljegyzése szerint a magyar kormány az uniós intézményekkel való egyeztetések során azt képviselte, hogy a Covid-elleni vakcinák beadása során a már létező – az influenza oltások beadásakor is használt – intézményi struktúrára kíván támaszkodni.

A politikus döbbenetesnek nevezte az európai ügynökség jelentésének azon megállapítását, miszerint Magyarország nem kívánt részt venni abban az uniós közbeszerzésben, amely védőeszközöket biztosítana az oltást beadók számára, de a magyar kormány (szemben Németországgal vagy épp Hollandiával) nem csatlakozott ahhoz a lehetőséghez sem, hogy uniós közbeszerzésen keresztül kapjunk segítséget az oltóanyag logisztikájához és tárolásához.

Ujhelyi István a tájékoztatón azt is közölte, hogy be kívánja magát oltatni, ennek érdekében regisztrált is a kormányzati honlapon, de tíz nap alatt egyelőre még választ sem kapott a regisztrációjára.

Kifogásolta azt is, hogy a kormány napok óta nem válaszol arra az egyszerű kérdésre, hogy a Rogán Antal vezette tárca által üzemeltetett honlapon történő regisztráció előfeltétele-e az oltásnak vagy sem. Ujhelyi szerint nem használ az oltási kedvnek ez a fajta regisztrációs forma, ehelyett a háziorvosi hálózatot kellene bevonni a jelentkezésbe és a tájékoztatásba, ahogyan azt a magyar kormány is vállalta az Unióval való, fentebb hivatkozott egyeztetései során.

Az EP-képviselő hozzátette: a Fidesz folyamatosan az Európai Uniót hibáztatja, holott az EU eddig kétmilliárd vakcinát kötött le és folyamatosan szállítja az oltóanyagot Magyarországra is, ezzel szemben a magyar kormány sehonnan nem volt képes használható vakcinát beszerezni.

Szelényi Zoltán főorvos, az MSZP egészségügyi kabinetjének tagja a sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy

az oltáshoz való hozzáférést nem lehet előzetes regisztrációhoz kötni, az egészséghez való jog ugyanis alkotmányos jog, amelyet nem lehet korlátozni.

Szelényi megerősítette, hogy a háziorvosi hálózatra lehet számítani az oltások beadásakor, ezért plusz idősáv biztosításával, megfelelő logisztikai háttérrel és külön díjazással mindenképpen részesei tudnának lenni a folyamatnak. Az orosházi főorvos fontosnak nevezte a minél szélesebb átoltottságot, a korlátozásmentes élet visszatéréséhez szerinte legalább a lakosság hatvan százalékának beoltása szükséges.

A pénz beszél

A kompromisszum a magyar és a lengyel kormánnyal újra azt bizonyítja: csakis a pénz az, amellyel komoly hatást lehet elérni – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magyar és lengyel vétó fenyegetés azzal gyengült meg végzetesen, hogy Brüsszelben elkezdték kidolgozni a tervet, amely csak 25 tagállamnak juttatna a válságkezelő alapból. Bár mind Varsóban mind pedig Budapesten azt állították, hogy el lesznek ők anélkül is, de ez egyáltalán nem igaz! Mindkét gazdaságnak nagy szüksége van arra, hogy újabb euró milliárdokat kapjon – méghozzá meglehetősen gyorsan.

Mind Magyarországot mind pedig Lengyelországot megviseli az a gazdasági válság, mely a Covid-19 járvány miatt alakult ki.

Lengyelországban a gazdasági érdekcsoportok nyíltan megzsarolták a legnagyobb kormánypártot, hogyha fenntartja a vétót, akkor megbuktatják a kormányt!

Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert ott nincs jelentős nemzeti tőke, amely független lenne a kormánytól. Ráadásul ezt a nemzeti tőkét épp az uniós pénzekből hizlalták fel.

Mindkét kormány népszerűsége az uniós pénzekre alapul

Orbán Viktor már a 2022-es választásokra készül. Addig meg kell őriznie az életszínvonalat, sőt javítani kellene rajta. Ezt csakis európai forrásból lehet megtenni.

Az uniós költségvetési vitában az a kompromisszumos javaslat, amelyről a kormányfők a csütörtök délutáni csúcstalálkozón tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök „győzelme” a magyar kormány és a hozzá közel álló hazai sajtó számára. A jogállamisági mechanizmusról szóló, egyrészről egyrészről az EU Tanácsának német elnöksége, másrészről Magyarország és Lengyelország között megtárgyalt nyilatkozatról van szó, amely az 1,8 trillió uniós költségvetési csomaggal együtt lép hatályba.

A két ország korábban elutasította a mechanizmust mint állítólag ellenük irányuló “politikai eszközt”, és a költségvetés megvétózásával fenyegetett. A nyilatkozat tisztázza, mi is szerepel már a jogállamisági mechanizmusban, hogy csak az Unió pénzügyi érdekeinek csalással, korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel szembeni védelméről szól. Ezenkívül csak azután kellene hatályba lépnie, hogy az Európai Bíróság erről döntött. Magyarország számára ez utóbbi pont azért fontos, mert azt jelentheti, hogy ez nem így lesz a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt.

Németország kritikája

A kormányhoz közeli magyar média átvette a „nagy győzelem” értelmezését (az Origo online portál szerint). Azonban még a Fidesz ellen kritikus médiában is érvényesül az a vélemény, hogy Orbán akarata érvényesült. Ha a kompromisszumos javaslatot elfogadják, a miniszterelnöknek szabad kezei lesznek a 2022-es választási évig – írta a Népszava című újság, amely közel áll a szocialista párthoz. A 444 baloldali portál azt is kimondta, hogy Magyarország és Lengyelország megkapta, amit akart, míg az Európai Parlament szinte mindent elveszített, amit „belefért” a jogállamisági mechanizmusba. A 24.hu online portál azt írja, hogy ismét úgy tűnik,

Németországot csak addig érdekli a jogállamiság, amíg a gazdaság veszélybe nem kerül. Orbán számára csak az volt a fontos, hogy 2022-ig egyetlen uniós pénzt se veszítsen el.

Az ellenzéki politikusok viszont Orbán kudarcát látják. A baloldali liberális DK politikusa, Dobrev Klara rámutatott, hogy Orbán kijelentette, hogy csak a jogállamiság mechanizmusával szembeni jogi garanciákban hisz, de ezeket nem kapta meg. A szocialista MSZP összehasonlítást vett Orbán kedvenc sportágától, a futballtól: a miniszterelnök csupán „kapufát rúgott”. A jobboldali Jobbik párt azt is megkérdezte, hogy Orbán becsapja-e magát: “Milyen követeléseket tudna teljesíteni, amelyeket a kormány győzelemként ítélhet meg?”

Varga igazságügyi miniszter egyrészt azzal indokolta a jogállamiság mechanizmusával szembeni magyar ellenállást – egyebek mellett az FAZ-nak adott interjúban –, hogy a többségi döntés megkötése megsértette az európai szerződéseket, amelyek egyöntetűséget igényeltek az ilyen alapvető változásokhoz. Másrészt a budapesti kormány feltételezte, hogy a mechanizmusnak arra kell szolgálnia, hogy megtörje a nagyvonalúbb bevándorlási politikával szembeni magyar ellenállást. Nincs szó a migrációról a jogállamiság mechanizmusában, sem a családpolitikáról és a homoszexuálisok jogairól, ami volt a fő ok, ami miatt a lengyel kormány igazolta ellenállását.

Lengyelországban az abortusz szigorítás miatt mélyponton a kormánypártok népszerűsége. Ezért tartanak a választásoktól, és csakis az uniós pénzek révén tudják feledtetni a kudarcos időszakot.

Németország mindkét állam szempontjából meghatározó tényező, ezért számukra az unión kívül nincsen hely.

Az Európai Uniónak pedig távolról sem Magyarország vagy Lengyelország a legnagyobb problémája hanem az, hogy folyamatosan veszít a versenyképességéből az ázsiai és észak-amerikai vetélytársakkal szemben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK