kormány Archives » Független Hírügynökség

Világösszeesküvés

Falusi Tamas

-

2023-09-25

Na, kérem, hát ez az! Vissza akarnak minket lökni. A Gyurcsány korszakba. Amikor külföldről diktáltak minekünk. Ez így van, mert ezt mondta az Orbán a frakcióülésen!

Hogy mit diktáltak minekünk, az nem lett az orrunkra kötve, mert a miniszterelnök hozzászokott már, hogy neki nem indokolni meg magyarázni kell, hanem kijelenteni.

Mindegy, hogy az micsoda. Ebben a kemény kimondogató versenyben ő a második nálunk, ahol az első magától értetődőn a mi kedves Parlamentünk IQ bajnok elnöke. Ő még rémségesebb dolgokat tud csak úgy a képünkbe vágni, amelyekre jellemző a se füle, se farka elv szorgos használata.

Az Orbán által kijelentett dolgok meredekségének növekvő mivolta abból következik, hogy a miniszterelnök egyre idegesebb és nyűgösebb, mivel az országnak nem megy, a hivatalos szövetségeseinknek mind kevésbé tetszik, hogy ellenségnek tartjuk őket, sőt úgy is viselkedünk velük szemben, a havernak kipécézett, szélsőséges EU pártok gyengélkednek, a nagy keletiek közül Oroszországot rajtunk kívül mindenki elítéli, Kína gazdaságilag nincs rendben, a kis keletiek meg jelentéktelenek. Mind nyilvánvalóbb lesz ráadásul, hogy úri klubokban (EU, NATO) a sunyin ravaszkodó kispolgár-középparaszti modort egy darabig ugyan tűrik, de elérkezik a pont, mikor elegük lesz belőle. És akkor no many. Sajnálatosan.

Szomorúan látjuk, hogy a miniszterelnök végső begorombulása egyre közeledik, és bizony félhetünk tőle, hogy totális hatalommal bírva túl nagy elefánt lesz a kicsiny magyar porcelánboltban.

Az előjelek riasztóak:

„A globális elit hívei nemcsak a brüsszeli elit vagy az amerikai demokraták soraiban vannak, hanem egy sor magyarországi településen is, gondoljunk csak például az irányítás nélküli Budapestre, ahol dugók, piszok és káosz uralkodik.”

Ja. Irányítás nélküli. Dugó, piszok és káosz. Mi következhet még ezután a legfelsőbb gondolatmenetben? A genderglobalista Karácsony szándékosan nem kísért át az úton egy öreg nénit? Persze nem csak ez hangzott el ott, Orbánnak sikerült az összes bornírt közhelyet felsorolni, és miután a FIDESZ által lefizetett és üzemeltetett sajtó az ilyenekhez ájult tisztelettel viszonyul, a FIDESZ szavazói meg csak ezt a propagandamédiát olvassák és nézik (MTVA inkluzíve), sajnos itthon elég sikeres.

Ahhoz a Móricka féle szöveghez, hogy „Tanítóbácsi nem ám azért adott egyest, mert nem tudtam a leckét, hanem mert utálom a túrótortát, amely szerinte finom”, már rég hozzászoktunk, sőt sokan el is hiszik ezt a marhaságot. Az orbáni trükk egyszerű: azt szajkózzák éjjel-nappal és mindenütt, nem arról van szó, hogy nem kormányzunk demokratikusan! De nem ám! Sőt semmiképpen! A Brüsszel kizárólag azt akarja ránk erőltetni, amitől az egyszeri polgár fél. Ezeket némi hazudozással még veszélyesebbnek kell beállítani, mint amennyire azok, lásd migránsok „ide kényszerítése”, gyermekeink „kötelezően előírt megrontása”, háborúba való „belesodrás”. Orbán ezt a hármat ragozza szüntelen, és a független sajtóban a nagy lapoknál sajnos nincsen cáfolat. Egy darab nem sok, annyi sem.

A tények:

Brüsszel az emberi jogokat és a demokráciát illetően 27 pontot írt elő, melyek teljesítése feltétel a nekünk megítélt (nem nekünk járó!) pénz kifizetéséhez. Nemrég Varga (mikor még miniszterasszony volt) diadalmasan jelentette, hogy négy pontban a brüsszeli biztossal megegyezett, maradt még 23, de azokról nincs hír azóta sem. Úgy csinálunk, mintha teljesítenénk, de aztán mégse, na, ezt a játékot Brüsszel végleg megunta, nem tárgyal tovább, várja a pontok vita és cselezgetés nélküli teljesítését. Az EU előírta azt is, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez, de ettől Orbánék úgy félnek, mint a tűztől, mert ha Polték helyett az EU hatóságai vizsgálnák a magyar ügyeket, a végeredmény a FIDESZ pokoljárása lenne.
Az egy érdekes gondolkodási mód Orbánék részéről, hogy lenyúlták ugyan
- a politikát a kétharmaddal,
- a gazdaságot az „új oligarchákkal”,
- az ügyészséget egy könnyed mozdulattal,
- a média 70 %-át (MTVA inkluzíve – közpénzből, 130 milliárd/év)
- az Alkotmánybíróságot,
- az államelnökséget,
- a médiatanácsot,
- az adóhatóságot
- a vámhivatalt,
- a számvevőszéket,
- az egészségügyet (Pintér alá rendeléssel),
- az oktatásügyet (lásd: egészségügy),
- a tudományt,
- a művészeteket
- és a sportot (hogy a legfontosabbat se felejtsem el),
- meg annyi közpénzt, amennyit csak bírtak,

de ez szerintük „attól még demokrácia”, mert „lehet szidni a kormányt”.

Hát, mit mondjunk erre? Ha ezek a föntebb felsoroltak mind az enyéim lennének, felőlem úgy szidhatna bárki, ahogy csak akar, nem érnének föl a magamnak ácsolt piedesztál legalsó fokára sem, és ha bármelyik megpróbálna feljebb kapaszkodni, olyan gyorsan rugdostatnám le a csicskáimmal, hogy csak úgy nyekkenne a földön!

Így aztán ritka nagy marhaság a kijelentés, hogy ha a kormány szidható, akkor az biztos demokrácia.

Mivel van néhány EU állam, ahova a többieknél sokkal több migráns érkezik, az EU (segíteni próbál túlterhelt tagállamain) a migránsok szétosztására törekedett. A segítést illetően főleg Magyarország hepciáskodott, segítsen a szövetségeseinknek a rosseb felkiáltással. Hozzánk aztán ne jöjjön senki! Szegény Orbán máig azt hiszi, hogy ha valakit idehoznak a kérelmét elbíráltatni, akkor a bírálat után, ha az pozitív, akár erőszakkal véglegesen itt is kéne tartanunk. Erről természetesen szó sincs, azaz akár lesz szétosztás, akár nem, annyira magunkra fogunk maradni az ázsiai bérmunkásainkkal meg a Kínából érkezett migránsainkkal, hogy csak na, innen ugyanis mindenki tovább megy, még a letelepedési kötvényesek is, akiket mi csempésztünk be az EU-ba.

Mondható még, hogy amennyi migráns belépését megakadályoztuk a kerítéssel, legalább annyi belépését elősegítettük az embercsempészek tömeges szabadon engedésével. Nem véletlenül panaszkodik Ausztria, hogy hozzájuk a migránsok nagy része a kerítéssel, katonasággal, szupertörvényekkel védett Magyarországról érkezik.

Magyarország speciális ország, mely gyermekeit tudatlansággal védi. Egyetlen gyermek sem tudhat 18 éves koráig arról, arról, hogy a biblikus parancsokkal ellentétes nemi irányultság vagy a két nemi identitáson túlmenően további nemi identitások is léteznek (majd jól meg fognak lepődni 13 – 14 évesen). Mivel a szülők nincsenek a törvényben nevesítve, ők sem beszélhetnek róla a gyerekeiknek, ahogy senki sem, hiába süketel a teljes FIDESZ-KDNP, hogy a törvény a szülőknek biztosítja a felvilágosítás jogát. Ostobaságot mondanak, mert hiába volt ez a cél, a törvény megfogalmazója úgy elbarmolta, hogy jobban se kell.

Ha pedig valaki azt hiszi, hogy a másságtól tudatlansággal bárki megvédhető, mert ha nem tud róla, „nem kap kedvet hozzá”, az kérdezze meg az Akadémiát, igazat hisz-e. A probléma sajnos az, hogy túl sok a homokba dugott fej. Beleértve az Akadémiát is.

Többeknek felvilágosításképpen: mivel Magyarország NATO tag, sem az EU, sem az USA, de még maga Soros György sem „sodorhat bele” minket a háborúba. Azt kizárólag a NATO tehetné meg. Miután nem tette, ezért nem is vagyunk benne. Orbán hiába vindikálja magának a jogot, hogy őmiatta nem, a háborúba való belépésre vagy az abból való kimaradásra éppúgy nincs hatásköre, ahogy Márki-Zaynak sem lenne, ha – ne adj isten – ő a miniszterelnök.

Kivéve, ha kilépteti az országot a NATO-ból. Ezt Orbán sem merte megcsinálni, holott szerinte Oroszország a NATO ellen harcol, ezzel saját definíciója szerint egyértelműen háborús féllé tette Magyarországot. Még szerencse, hogy a definíciója hülyeség.

Annak agyilag való fölfogása, hogy a fegyverszállító nem lesz automatikusan háborús fél, kizárólag az illetők IQ-ján múlik. Az meg sokféle lehet.

A fentiekből következően bármit ködösít is Orbán, hogy „a migránsok be nem engedése miatt”, hogy a „gender iskolákból való kitiltása miatt” vagy hogy a „háborúból való kimaradás miatt” tartják vissza a támogatást, meg kell értenie, hogy amíg az EU által a demokrácia ismérveinek tekintett 27 pont nincsen teljesítve, addig nem lát tőlük pénzt az ország.

Egyébként a helyzet egyszerű. Teljesítsék Orbánék a 23 pontot, és ha akkor sem kapjuk meg a pénzt, akkor Orbánnak van igaza. Egyébként… khm… mellébeszél. Nem az első eset.

Hogy az ellenzék ennél mennyivel jobb lenne, ahhoz egy, azaz egy ellenzék kellene.

800 női kamionsofőr Indiából

ki

-

2023-08-31

0

A migráns, – (Föld, Európa, Európai Unió, Soros, ellenzék, és természetesen a legalján gyurcsány – így csupa kisbetűvel) – söpredékkel akarja szennyezni a mi véráztatta szent magyar földünket. Aztán a kormány szembetalálkozott a valósággal.

Ha sikeresen levizsgáznak, akkor tartózkodási engedélyt kaphatnak, és ez azt jelenti, hogy a családjukat is magukkal hozhatják Magyarországra. Női munkavállalók számára ez nyilvánvalóan alapvető szempont. Egyelőre egy kis csoport kezdi meg a tanulmányait Magyarországon. Valamennyien gyakorlott sofőrök, de nem mind vezettek már kamiont, ezenkívül pedig meg kell szokni a jobboldali közlekedést hiszen Indiában az angol gyarmati idők óta baloldali közlekedés van. A sikeres vizsga után a női sofőrök – éppúgy mint férfi kollégáik – kétéves szerződést kapnak, melyet meg lehet hosszabbítani. Ötnapos munkahét szerepel a szerződésben, és ezért 1800 eurós fizetés jár. Ez nemcsak Indiában, de Magyarországon is jó fizetésnek számít, de a kamionsofőrködés kemény szakma, ezért kevesen választják. Nyugat Európában megszokott, hogy a kamionsofőrök a bevándorlók közül kerülnek ki.

Orbán Viktor az európai migráns politika ellenfeleként szerzett nemzetközi hírnevet magának, de a realitások felülírták a politikai propaganda szükségszerűségeit.

Sok olyan munkakörben alakult ki hiány Magyarországon, amelyet Európa gazdagabb nyugati felén általában bevándorlók foglalnak el: kamion sofőr, bányász, építő munkás, ápolónő, szociális gondozó, pizza futár stb.

Propaganda problémák

A migráció elleni harcot Orbán Viktor a jövő évi európai parlamenti választások egyik politikai jelszavává kívánja tenni, a propaganda tehát továbbra is arra irányul, hogy

“nem kellenek színes gettók Magyarországon”.

Ehhez képest nemrég a hatalom hűséges lapja, a Magyar Nemzet avagy a magyar Pravda, lelkendező cikket tett közzé arról, hogy a Waberer indiai kamion sofőrjei megkezdik a munkát Magyarországon. Az ötvenes évek sztálini műszakjainak hangulatát idéző cikk arról számolt be, hogy nem állhatnak üresen a méregdrága kamionok sofőr hiány miatt, ezért Indiából importálunk munkavállalókat, akikből a jövőben egyre több lehet. Waberer mindig is a jobboldalt támogatta, de azután Tiborcz István is színre lépett, és a Magyar Nemzet úgy érezte: az indiai kamionsofőr import teljes mértékben élvezi a kormány jóváhagyását.

Mi lesz az akkumulátor gyárakkal?

Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz- dicsekszik éjjel nappal Szijjártó Péter külügyminiszter, akit sem a környezetvédelmi sem pedig a munkaerő problémák nem zavarnak különösebben. Csakhogy felmérések szerint nem lesz elég munkaerő az egymásután épülő akkumulátor gyárakban, mert mind kevesebb hazai polgár vállalja a gyári munkát – magyar fizetésért. Ha már gyárban dolgozik, akkor már inkább Németországban, ahol német fizetések vannak. Arról nem is beszélve, hogy Németországban sokkal szigorúbbak a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások és jóval erősebbek a szakszervezetek.

A kínai vagy dél-koreai befektetők nemcsak azért választják Magyarországot, mert olcsóbb a munkaerő és a megvesztegetést vígan zsebre vágó politikus hanem, mert a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások jóval enyhébbek, és a végrehajtásukat sem ellenőrzik olyan szigorúan mint Németországban.

Ezért valószínű, hogy hazai munkaerő híján az új épülő gyárakban vendégmunkások dolgoznak majd. Hányan? Senki sem tudja. Magukkal hozzák-e a családjukat? Ha megkapják a tartózkodási engedélyt, akkor megtehetik. Mi lesz a munkaszerződés lejárata után? Hazamennek vagy pedig kialakulnak a színes városrészek? Esetleg továbbállnak Európa más gazdagabb országaiba, ahol jobban fizetnek? Akárhogy is a valóság bekopog a kormányzati propaganda ajtaján: előbb vagy utóbb válaszolni kellene ezekre a kérdésekre is. Nem biztos persze, hogy Rogán Antal, a magyar média fura ura is így gondolja ezt hiszen okos emberként tudja, hogy

a leghatékonyabb hazugság az, ha hallgatunk a problémáról.

Mensonge par omission – így hívják ezt franciául a politikai tömeg propaganda őshazájában. Persze a nagy francia forradalom időszakában még nem volt internet.

Orbán menekülő útja az infláció

ki

-

2023-06-12

0

Menekülés az inflációba. Ez derül ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkéből, melyet pártunk és kormányunk központi lapja, a Magyar Nemzet közölt.

“Az infláció nem tér vissza a korábbi 2-4%-os szinthez” – hangsúlyozza Nagy Márton, aki ezt az ukrajnai háborúval és a reglobalizációval indokolja. Valójában egyáltalán nem erről van szó hanem arról, hogy Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének a stabilitását félti vagyis ahogy Nagy Márton fogalmazza:

“Meddig és milyen áron érdemes az infláció ellen küzdeni, mekkora társadalmi és gazdasági költséget fizettetnénk az elérhetetlen célért.”

Kutyaharapást szőrével – ez a gazdaságfejlesztési miniszter cikkének a címe, és valójában azt jelzi, hogy az infláció elleni harc irányítását át akarja venni a kormány a Nemzeti Banktól. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Orbán Viktor arra készíti fel népét, hogy tartósan együtt kell élnie az inflációval. Ez Erdogan török elnök receptje, akivel Orbán Viktor újra találkozott a BL döntőn Isztambulban. A magyar miniszterelnök korábban elmondta, hogy imádkozott Erdogan győzelméért, amely Orbán számára azt igazolta: nem ortodox gazdaságpolitikával is lehet választást nyerni.

Együtt lehet-e élni az inflációval?

Azzal, hogy Orbán maga próbálja meg szabályozni az inflációt, erős fegyvert kaphat hiszen úgy érezheti: ő dönt arról, hogy kit mennyiben érintenek az áremelések? A valóságban a trendeket egyáltalán nem tudja befolyásolni a magyar miniszterelnök, de a lakosság érezheti úgy, hogy a hatalom iránt lojális személyek és csoportok még jól is járhatnak az inflációval miközben a többség elveszíti az elmúlt években elért életszínvonalát.

A pozitív diszkrimináció helyett jön a negatív diszkrimináció: az inflációval majdnem mindenki rosszul jár, de aki nem paríroz az végképp padlót foghat. Orbán azzal számol, hogy az emberek döntő többsége nemzeti keretek között gondolkodik: ha ott relatíve jól jár, akkor nem fáj neki annyira az életszínvonal stagnálása vagy épp csökkentése. Aki viszont túllát a határokon, az fontolgatja a távozást főként, ha van versenyképes szakmája vagy jövedelme.

Az inflációval ugyanis Orbán Viktor rendszere elveszíti a jövőjét. Perspektíva híján csak azt teheti mint a Kádár rendszer, kiadja a jelszót:

Tovább a lenini úton.

Hova vezet az orbáni út? Ahova a lenini…

PINTÉR CSAPDÁJA

Bauer Tamás

-

2023-05-23

0

A kormány, nevezetesen a belügyminiszter egyeztetni hívja a parlament ellenzéki pártjait a „köznevelési szolgálati törvény” tervezetéről. Meglepetés ez, hiszen az Orbán-kormány még az alaptörvényt módosító javaslatairól, illetve az 1989-ben megteremtett magyar közjogi hagyomány szerint kétharmados körbe tartozó, a közjogi berendezkedés alapjait érintő törvényjavaslatokról sem szokott egyeztetni, hiszen azokhoz sincs szüksége ellenzéki támogatásra, anélkül is megvan a kétharmados többsége.

Az eddigi nyilatkozatok szerint az ellenzéki pártokból különféle válaszok hallhatók: van, aki szerint természetesen el kell menni egyeztetni, míg mások szerint az érdekképviseletekkel egyeztessenek, ne az ellenzéki pártokkal.

Annak, aki ma is az 1989-90-ben létrejött köztársaság híve, a dolog eldöntéséhez az akkori alkotmányozási döntésekhez érdemes visszanyúlnia. Miért, milyen alapon különböztette meg a feles és kétharmados törvényeket az 1990-es módosítással pontossá vált alkotmány?

Kétharmados többséghez az alkotmányt és a közjogi szerkezet alapjait, illetve az alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó törvényeket sorolták, mint például a választójogról, állampolgárságról, sajtószabadságról, honvédelemről, rendőrségről, igazság- szolgáltatásról, önkormányzatokról szóló törvények.

Ezzel szemben a kormányzás hatókörébe tartozó olyan törvények, mint a költségvetés, az adók, a büntetőpolitika, az agrárpolitika, az oktatásügy, az egészségügy szabályozása a mindenkori kormány hatásköre, ezekre feles törvények vonatkoznak. Az első körbe tartozó törvények megalkotásához és módosításához kormány és ellenzék konszenzusára van szükség, ezért a benyújtás előtt kell egyeztetni az ellenzékkel, és legalább az ellenzéki pártok egy részével megegyezésre kell jutni. A második körbe, a feles körbe tartozó törvényekről benyújtásuk előtt az érintett szalmákkal, érdekképviseletekkel, szakemberekkel helyes a kormánynak egyeztetnie, az ellenzéknek viszont benyújtás után, a parlamenti vitában kell elmondania a véleményét és szavaznia a törvényjavaslatról. A kormányzás felelősségét ugyanis nem oszthatja meg vele a kormány.

Az oktatásügy a kormány felelőssége, ezért a pedagógusok jogállásának újraszabályozásáról a benyújtás után, a parlamenti vitában helyes az ellenzéknek elmondania a véleményét, és szavazni. Benyújtás előtti egyeztetésre nem helyes elmennie.

Az érdekképviseleti szervezetek magát azt sem helyeslik, hogy a pedagógusokat kiemeljék a közalkalmazotti körből, „szolgálati jogviszonyt” hozzanak létre. A törvény részleteiről, a „köznevelési szolgálati jogviszony” egyes elemeiről nincs mit beszélni. Ha az ellenzék ezekről lenne hajlandó egyeztetni a kormánnyal, elfogadná magát azt, hogy egyáltalán a fegyveres testületekre emlékeztető „szolgálati jogviszonyba” kerüljenek a pedagógusok, és utólag még ahhoz is hozzájárulna, hogy az orvosokat és szakdolgozókat már korábban kiemelte az Orbán-rendszer a közalkalmazotti körből, és létrehozta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Annak idején a szakmai szervezetek ehhez sem adták hozzájárulásukat. Az ellenzéki pártok – az orvosi béremelés miatt – azt megszavazták, ami bizony súlyos hiba volt.

Magukra adó ellenzéki politikusok csak a törvényjavaslat be sem nyújtását követelhetik, ehhez pedig nem kell egyeztetésre leülni a belügyminiszterrel.

A kormány itt meg akarja osztani a felelősséget az ellenzékkel – ezért beszélek csapdáról –, amit az ellenzéknek el kell kerülnie.

Ellenzék

Falusi Tamas

-

2023-02-18

0

Az, hogy létezik ellenzék a mindenfelől áradó „Az ellenzék hibás” szövegből egyértelműen következik. Hívják még baloldalnak (fideszes utalás a végső borzalomra, ha nem szavazol ránk, visszajönnek a komcsik!), sőt tovább bővítve dollárbaloldalnak is. Más nemigen jut az eszembe róluk, talán, hogy a Fidesznél csak egymást utálják jobban.

A President-ként parádézó J.R.B. a tőzsdecápa S.Gy. alias G.S.-sel összefogva, a CIA listái alapján és ügynökei révén az Egyesült Államokból érkező, félelmetes magánadománnyal vett részt hazánk választási kampányában, hogy gyerekrendezvény szervezéssel meg tömeges reklámtoll osztogatással döntse meg azt a fennkölt keresztényerkölcsiséget potom 3 milliárdból.

Derék kormányunkat csak az MTVA védelmezi 130 milliárdért. Per év. A Rogán csapathoz eljuttatott további 44 milliárd/év a plakát-, reklám- és egyéb “kormányreklámbőrbe” bújt FIDESZ kampányokra kell, melyeket időnként kormányinfónak szoktak hazudni.

Az így kiépített, komplex védelmi rendszer, az összesen 174 milliárdnak hála, kiválóan teljesít, el is bukott a piszlicsáré, 3 milliárdos próbálkozás. A nagybani közpénztolvajok simán legyőzték a magándollárosokat.

Az ellenzék most éppen jelentéktelen. Tudjuk, hogy kevesen vannak, se emberük, se pénzük, se médiájuk (sokan hagyták el a süllyedő hajót), ezért meghökkentő néhány független írás, melyek a hitelességet kérik rajtuk számon. A hitelesség ugyan számonkérési célra jól használható (meg aztán divat is mostanában), viszont egy személy nem attól hiteles, hogy maga rohangászik mindenhová elmondani, hanem attól, hogy ezt mások mondják róla. Ha tehát valaki régóta nincs hatalmon, azaz nem tud bizonyítani, és segítséget sem várhat senkitől (sőt inkább ellenkezőleg), soha nem is lesz az. Nem rajta múlik ugyanis.

A jelentéktelen jelző mellett rögzíthető még az ellenzéket illetően, hogy nincs belőle másik.

„Mi lesz, ha Gyurcsányékat sikerül végre elsöpörni?” – kérdésre gyorsan jön a válasz: „Még annyi esély sem, mint amennyi van”.

További magyar érdekesség, hogy az ún. „baloldali érzelmű”, de azért kötelezően független tollforgatók jó része ilyen állapotukban sem segít nekik (legalább a csöndben maradással), így aztán a független lapokat olvasgatva a választókban tovább erősödik a nagy össznépi érzés:

„Orbán rossz, nagyon rossz, rettenetesen rossz… de a másik sem lenne jobb”.

Az ellenzékről mindenki tudja, ha hatalmat szerez, fiainkat véres vágóhídra küldi, elzáratja Putyinnal a mi kis töppedt gázcsapunkat is, hogy fagyjunk meg mindahányan, a nyugdíjasokat mély nyomorba dönti (még ennél is mélyebb nyomorba), és a rezsicsökkentés azonnali eltörlése után lebontja a határkerítést, hogy „Welcome” feliratú, szivárványos kapukat állítson helyette, mégpedig a teljes vonalon.

Hogy kitől tudják a választók mindezt? Természetesen a FIDESZ-től, ami ugyan a regnálók hazudozási képességeit ismerve erőteljes ok a gyanakvásra, de népünk ennek ellenére bízik nagy Vezérében, és azt mondja, gondolkodjon ezen az ördög öreganyja, van úgyis bőven más bajom.

Azt, hogy pont azért van annyi más baja, eddig még nem mondták meg neki.

A független sajtónak erre nincsen ideje, és különben sem az ő dolga, mint az köztudott.

Fentiek alapján a kormányváltás feltételrendszere egyetlen kérdésre szűkül: ki fogja a választókat felvilágosítani?

A NER lapokra nem számíthatunk. Kellemetlen, de megmásíthatatlan, ők pont az ellenkezőért kapják a pénzt, és nem mondanak le róla. Gyurcsány hálájára sem vevők.
Maga az ellenzék? Néha próbálkozik többféle médiumban, de nem hisz neki senki, hiszen hazabeszél.
A függetlenek? Valószínűtlen. Ők nem azért vannak, hogy az ország érdekében hajszolják az úgynevezett igazságot, hanem hogy górcső alá vegyék a rosszat, és miután rendkívül fejlett kritikai érzékük révén ők tudják legjobban, mi a rossz, munkájukat nagy szakértelemmel végzik. Ez is rossz, az is rossz, majd ismét elölről, folyvást erősítve az immár 13 éves magyar szentenciát: „A másik sem lenne jobb.”

Ebből sejthető a következő kormányváltás dátuma… hacsak nem csinálunk valamit. Na jó, de mit?

Szilveszteri agyhalál a kormányzati médiában

ki

-

2023-01-02

0

Szilveszteri agyhalál a kormányzati médiában

Bayer Zsolt ismételten a keresztényi szeretet nevében okádja magából gyűlöletet. Nem is lenne vele semmi baj, hiszen hetvenes IQ értrék fölött úgysem olvassa senki – majd megnyugszik a beteg -, ha valamelyik zárt pszichiátriai intézet VIP szobájából fröcsögné kiművelt közönségének, de hát ez a Fidesz- és a kormány-kánon elsőszámú napilapjában jelenhetett meg az 2022. utolsó napján.

“… a “szabad világ”, a Nyugat ma már teljesen olyan mint Sztálin elvtárs Szovjetuniója volt, pusztán annyi a változás, hogy nem kell senkit meggyilkolni, kivégezni, gulágra hurcolni (legfeljebb olykor-olykor letartóztatni, ha imádkozik, ráadásul olyan “szakrális” helyeken mint az abortuszok templomai, amelyeket nem lehet megbecsteleníteni olyan dolgokkal mint egy keresztény) keresztyén ima, szóval ilyesmire ma már nincsen szükség, ugyanis azok, akik annak idején rajongtak Sztálin elvtárs Szovjetuniójáért (s persze Mao Kínájáért meg Pol Pot Kambodzsájáért) most úgy döntöttek, ez a szabadság. S aki nem úgy gondolja, annak kuss. Mert az náci… Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek. Ennek az őrületnek. Ennek a szánalmas bohózatnak.”

Így számolt le a Nyugattal Orbán Viktor kedvenc publicistája, a Fidesz alapító tagja, Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben szilveszter napján. Hasonló cikkeket Sztálin elvtárs publicistái írtak a Nyugatról évtizedeken keresztül. Végül ki bukott meg? A nagy Szovjetunió! Jelenleg ki barátkozik Moszkvával és Pekinggel? Orbán Viktor.

Ha a nevetségessé válás ölne, akkor Bayer Zsolt már réges-régen elpatkolt volna.

Pártunk és kormányunk első számú publicistája azonban nagyon is él. Feladata az, hogy megfogalmazza Orbán Viktor üzenetét a népnek. 2022 szilveszterén ez lenne az üzenet?

Orbán a korrupt Brüsszelt bírálja

A Katargate pompás alkalom arra, hogy a magyar miniszterelnök lerántsa a leplet arról, hogy az Európai Unió központjában is van korrupció éppúgy mint a világ összes döntéshozó helyén, ahol lobbik százai küzdenek a számukra kedvező határozatokért. Orbán Viktor, aki több mint 30 éve jár Brüsszelbe hiszen a kilencvenes években a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke volt, tökéletesen tisztában van vele, hogy a Katargate csak a jéghegy csúcsa. Nemcsak Katar és Marokkó próbál pénzért befolyást szerezni Brüsszelben. Az Európai Unió viszont az ő korrupcióját pécézte ki. Ezen a címen egyelőre nem érkeznek a nagyon is várt eurómilliárdok Brüsszelből. Ez fáj a magyar miniszterelnöknek, aki tisztában van azzal, hogy az uniós milliárdok nélkül nem tudja finanszírozni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon.

Patthelyzet a propaganda háborúban

Miközben Orbán Viktor propagandistái szovjet stílusban támadják az Európai Uniót és általában a Nyugatot, Brüsszelben már sokkal inkább azon gondolkodnak, hogy miképp lehetne csökkenteni Európa versenyhátrányát a világban. Macron elnök és Scholz kancellár olyan uniós alapot akar létrehozni, amely támogatja az európai ipart éppúgy, ahogy Biden elnök az amerikait. Az alap összehozásával próbálják meg helyzetbe hozni az európai ipart, melyet nemcsak az észak-amerikai, de a kelet-ázsiai konkurencia is fenyeget. Ennek a sok milliárd eurós alapnak a létrehozásához minden uniós tagállam kell, mert különben sokáig elhúzódhat a pénz összehozása. Idő pedig nincsen a világpiaci versenyben mindinkább elmaradó Európa számára.

A szorgosan vétózó Orbán Viktor itt akadályt jelenthet.

Ezért függ Damoklész kardként a magyar miniszterelnök feje fölött az uniós eurómilliárdok kiutalása. A szánalmas Nyugat ellenes propaganda ezt a siralmas helyzetet van hivatva elfedtetni. Aki beveheszi ezt a szöveget vegye be, vagy mégsem hiszen, aki ilyen hülyeségeket elhisz, az mire használható a huszonegyedik században?

Izrael: A kormányalakítás buktatói

FüHü

-

2022-11-27

0

Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly változásával az állam karaktere is változik.

Majdnem olyan volt, mintha Itamar Ben-Gvir lemaradt volna a három héttel ezelőtti választási eredményekről. Ben-Gvir szerdán a jeruzsálemi kettős terrorista merénylet után azt tette, amit az elmúlt években szinte minden második terrortámadás után – azonnal a helyszínre érkezett.

„Vissza kell mennünk a célzott gyilkosságok végrehajtásához”

– mondta Ben-Gvir a bomba helyszínén összegyűlt újságíróknak.

Klasszikus Ben-Gvir volt. Ahol a terror támad, majd megjelenik Ben-Gvir. Ezúttal azonban látszólag megfeledkezett arról, hogy alig pár hét múlva ő lesz a közbiztonsági miniszter, amikor Benjamin Netanjahu megválasztott miniszterelnök és Bezalel Smotrich felhagy a tárcák miatti harccal, és végre felesküszik az új kormányra.

Ben Gvir megtanulja: a változás nem csak úgy történik

Izraelnek nincs szüksége olyan politikusra, aki támadások helyszínére megy és kampányszlogeneket tud csak mondani. Ezt a politikát a biztonsági kabinetben mondhatja majd el, amelynek a törvény értelmében tagja lesz.

Ben-Gvir sikeres kampányt folytatott a választások előtt, vezetői tapasztalat nélkül kerül a vezetői pozícióba. Soha nem vezetett nagy szervezetet vagy intézményt, és soha nem kellett naponta megküzdenie az izraeli kormány hírhedt bürokráciájával. Hamarosan megtanulja, hogy a változás befolyásolásához keményen kell dolgozni nem csak úgy magától történik.

Ez a kormány a jelek szerint pontosan a változásra törekszik. Minden nap úgy tűnik, Netanjahu és partnerei újabb politikát húznak elő a kalapjukból. Ott van a Legfelsőbb Bíróság felülbírálási törvényjavaslata, a nemek közötti szétválasztás legalizálása, a jesiva-hallgatók támogatásának megkétszerezése, szerdán pedig a legújabb ötlet – a miniszterek saját miniszteri jogi tanácsadót nevezhetnek ki.

A jogi tanácsadók – azok a tisztviselők, akiknek alá kell írniuk a törvényhozásban a pénzköltést és a fontos miniszteri döntéseket – már nem profipolitikusok, de nem is apolitikusak, akkor mi akadályozza meg a minisztert abban, hogy olyan személyt nevezzen ki, aki kizárólagosan automata bólogatóként működik? Ki fogja biztosítani a törvény betartását? Ki fogja megvédeni a közérdeket?

Van egy közös nevező a különböző reformok között, amelyeket az új kormány igyekszik elfogadni. A felülbíráló törvényjavaslat és a jogi tanácsadók személyes kinevezései ugyanabból a forrásból származnak – az a vágy, hogy megszüntessék minden fékeket és ellensúlyokat vagy felügyeletet a végrehajtó hatalom felett, és teljes hatalmat adjunk neki az ország irányítása felett.

Személyesen kinevezett jogi tanácsadók zsigerelnék ki a főügyész felügyeletét. A rendőrség operatív döntései felett a közbiztonsági miniszter felhatalmazása az országban még nem látott módon politizálná a rendőrséget.

Izrael a diktatúra felé csúszik?

Talán még nem mondható ki, hogy Izrael a diktatúra felé csúszik, de a liberális demokráciából egyfajta tekintélyelvű demokrácia felé halad. Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly megváltozásával az állam karaktere is változik.

Mindez csak akkor lesz igaz, ha megalakul a kormány. Ez nem megy olyan simán, mint Netanjahu eredetileg tervezte.

Poszt

FüHü

-

2022-09-22

0

Kitettem egy posztot, amelyben azt a kérdést tettem föl, vajon a kormány a benyújtott módosító javaslata révén önmagából csinál-e hülyét, mert az Európai Bizottság könnyedén átlátja majd annak hazug és újabb átverésre kész tartalmát, avagy az Európai Bizottságból, amely 12 év után is – ezért meg azért – elhomályosult tekintettel hagyja magát átverni, hozzájárulva Európa maradék ethoszának teljes felszámolásához, s elhatalmasodó politikai bornírtságukban utat biztosítva a rablók, gazemberek és kalandorok civilizáción kívüliségének.

A posztom egy helyén ezt írtam:

Mint kiderült, a kuratóriumokba beültetett minisztereknek nem kell távozniuk az alapítványi kuratóriumokból, elég, ha személyes érintettség címén az adott döntéshozatalból kilépnek.

Ez azt a jellegzetesen szemforgató magyaros technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis a politikus) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a kurátorok, de alkalmazhatják ennek a szemérmetlen és pofátlan gyakorlatnak valamilyen folklorisztikus változatát. Így születik meg aztán a megkérdőjelezhetetlenül objektív, elfogulatlan és abszolút tárgyilagos döntés, hiszen az „odabent” maradottak közül senki sem sejti, nincs is fogalma róla, hogy „odakint” az érintett politikus… és annak hatalmas főnöke milyen döntést tekintene egyedül helyesnek és elfogadhatónak.”

A Mandiner természetesen megint lelopta a szövegemet, amit meg is értek, hiszen szükségük van az olvasható szerzőkre és írásokra, maguk ezt képtelenek biztosítani.

Kiteszik hát, s várják névtelenségbe burkolózó, bátor és elszánt keretlegény-olvasóiktól a kommenteket. És jönnek is azok, szakmányban. Például az alábbi, amelynek remek tollú szerzője, bizonyos „packó” keveset fogott fel ugyan abból, amit írtam (ez emitt rendre így szokott lenni), ám talajt fogott, s bizsergetően vette tudomásul: ma is zsidózhat egy fincsit. A fent idézett soraimat az alábbi veretes parafrázisba sikerült átültetnie, s kitennie a Mandiner nevű elkötelezett kormánypárti, a hatalom támogatását élvező fel- vagy inkább leületre:

Ez azt a jellegzetesen szemforgató zsidó technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis az uzsorás) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a bajban lévő emberek… Menj a francba, te görény Gáborgyörgy… Semmivel nem vagy jobb, mint az antiszemiták!”

A kormánypárti és a hatalom támogatását élvező Mandiner számára ezek a kommentek képezik a hozzáadott értéket, leginkább azért, mert a szerkesztők is ezekkel a kommentekkel azonosulnak, csak hát ilyeneket nem mernek leírni, hiszen ahhoz – egyelőre még – kellőképpen gyávák: még nem jött el az idejük, de már kétségtelenül kezd szárba szökkenni. Így aztán hangot kap megannyi viceházmesteri heroizmusba és verőlegényi öntudatba tekeredett anonim bajtárs, akik úgy zsidóznak, ahogy a kormánypárti, a hatalom támogatását élvező Mandiner szerkesztősége azt elvárja. Még az sem lehet kizárt, hogy ezeket a kommenteket maguk a szerkesztők írják: mert ha a szerkesztés és az írás nem is fekszik annyira nekik, a fenti nyelvezetben és gondolatkörben kétségtelenül komfortos otthonossággal lubickolnak.

A „packó” nevű jeles szerzőnek lett tehát egy pompás napja, az elkötelezett, kormánypárti, a hatalom támogatását élvező Mandinernek úgyszintén, hiszen ez utóbbi biztosra ment: beetetett, s a lopott, lenyúlt csalira – menetrendszerűen – bukott is az ő nagyérdeműjük.

Lap és olvasói teljes szimbiózisban.

Szimpla világkép.

Utóirat: kb. másfél évvel ezelőtt Rónai Egon megkérdezte tőlem, miért nem megyek be a műsorába? Egyebek mellett azt válaszoltam, hogy nem szeretnék ugyanabba a székbe beülni, amelyben előttem a műsorában gyakorta szereplő mandineres főszerkesztő-helyettes üldögél. Rónai Egon erre valami olyasmit mondott, hogy áh, Gyuri, dehogy is, ő nem „az”, vagy nem „olyan”.

Meglehet, ez engem nem érdekel, magánügy. De a lapja „az” és „olyan”.

Kedves Egon, nézd a Mandiner oldalán megjelentetett lopott anyagokat, s találd meg az összefüggést a kiprovokált, ám rendre az elvárt és remélt hangokat szállító kommentek között.

Nem lesz nehéz, menni fog!

Gábor György

BOHÓCKODÁS

Bauer Tamás

-

2022-06-20

0

A jövő héten tárgyalja az Országgyűlés a 2023. évi költségvetést. Mint a Fidesz ezt rendszerré tette, júniusban, a parlament nyári szünete előtt. Igazi hungarikum.

A két évtizedig, 2010-ig tartó magyar demokráciában, amikor az intézmények nagyjából rendeltetésszerűen, vagyis alkotmányosan működtek, a költségvetést novemberben tárgyalta az Országgyűlés, és decemberben szavazták meg. Eleinte az év utolsó napjaiban, később, amikor már beletanultunk a rendszer működésébe, a karácsonyi szünet előtt. Abból indultak ki, hogy akkor szabad csak költségvetést készíteni, amikor nagyjából már látni lehet, hogy hogyan alakul a gazdaság a megelőző évben. A költségvetés ugyanis megkötötte a kormányok kezét, hogy mire költhetik az adófizetők pénzét.

Az első Orbán-kormány idején a fideszes többség egy ízben még kétéves költségvetést szavazott meg, hogy közvetlenül a következő választás előtt már ne kelljen számos népszerű ellenzéki javaslatot elutasítani. Azután tovább léptek.

A Fidesz újabb hatalomra jutása után kitalálták, hogy már az előző év nyarán, a tavaszi szünet előtt fogadnak el költségvetést. Úgymond azért, hogy kiszámítható legyen a gazdasági környezet. A valóság viszont az, hogy

az államháztartási törvény felpuhításával a parlament által jóváhagyott költségvetési előirányzatok gyakorlatilag látszólagossá váltak, a kormány korlátlan átcsoportosítási lehetőséget kapott.

Minden év decemberében hatalmas összegeket szór szét rendelettel a kormány. A jövő heti költségvetési vitát ezért nem vehetjük komolyan.

Sajnos azt sem, amit az ellenzéki pártok csinálnak a költségvetési vitában.

Egy normális országban, ha parlamenti berendezkedés van, a költségvetést a kormány készíti, a parlamenti vitában megindokolja, az ellenzék elmondja kritikus véleményét, és természetszerűen nemmel szavaz.

Magyarországon három évtizede más a szokás: az ellenzék – függetlenül attól, hogy ki van kormányon, és ki ellenzékben – módosító indítványok tömegében juttatja kifejezésre a maga prioritásait, melyek természetesen eltérnek a kormányétól. Valljuk be: ennek a világon semmi értelme.

Az ellenzékiek azután panaszkodnak, hogy a kormányoldal minden javaslatukat „lesöpri”. De hát ez természetes, hiszen a a mindenkori kormánykoalíció és a mindenkori ellenzéki pártok között éppen az a fő különbség, hogy mire költik az adófizetőktől beszedett pénzt.

A legtermészetesebb dolog, hogy a kormánypártiak nem szavazzák meg az ellenzék módosító indítványait.

Azokat be sem kellene nyújtani: ez merő magamutogatás.

De vajon nem teszik-e helyesen az ellenzékiek, hogy költségvetési módosító indítványokban fogalmazzák meg, hogy mennyi jót tennének az emberekkel, ha kormányon lennének? Az egyes képviselők pedig azt, hogy mennyi mindent fejlesztenének a maguk választókerületében (illetve abban, ahol legközelebb el akarnak indulni egyéni jelöltként)?

Idestova harminckét év tapasztalata, hogy ez a dolog nem működik. A választók nem tudják, hogy mi mindent javasolnak az ellenzéki képviselők, amit azután a kormánytöbbség leszavaz, és ha véletlenül hallanak róla, nem adnak neki hitelt. Mert aki odafigyel erre, az azt is tudja, hogy az ellenzék felelősség nélkül teszi ígéreteit költségvetési módosítók formájában.

A parlamenti szabályok szerint a költségvetési módosító javaslatoknál meg kell jelölni, hogy honnan vennék el a pénzt ahhoz, amire többet akarnak költeni.

Tudjuk, hogy költségvetési indítványok hosszú sorához jelölik meg ellentételként ugyanazt az ellentételt ugyanazon párt képviselői. Ők maguk sem veszik a dolgot komolyan. A választók sem.

Amikor országgyűlési képviselő voltam, nem adtam be módosító indítványokat a költségvetéshez. Nem vettem részt a bohóckodásban. Mert ez bizony bohóckodás.

Kisbenzinkutak, kontra kormány

FüHü

-

2022-02-24

0

Több intézkedéssel, köztük hitelmoratórium biztosításával segíti a kisbenzinkutakat a kormány – jelentette be Facebook-oldalán az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Az államtitkár ismertette, az elmúlt három napban előremutató tárgyalásokat folytattak a kis benzinkutakat képviselő szervezetek vezetőivel. “Egyetértettünk abban, hogy a családokat meg kell védenünk a külföldről begyűrűző áremelkedéstől. Ezért egyetértettünk abban is, hogy május 15-éig fenntartjuk a benzinárstopot, vagyis 480 forint marad a benzin és a gázolaj ára a benzinkutakon”.

Hozzátette, “a kormány megismerve és megértve a kisbenzinkutak helyzetét, az alábbi hat, gyors intézkedést hozta megsegítésükre”.

Az intézkedések között van az MSZKSZ-díj (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség – földgáz biztonsági készletezési díja) elengedése, és a kedvezmény átengedése a benzinkutaknak; a szociális hozzájárulási adó elengedése január 1. és május 31. között a kisbenzinkutak esetén töltőállomásonként 4 fő foglalkoztatotti létszámig.

A Magyar falu vállalkozás-újraindítási programból a 10 fő alatt foglalkoztató kisbenzinkutak beruházásainak támogatása 70 százalékos támogatás-intenzitással eredményes pályázat esetén azt jelenti, hogy egy 14 millió forintos, 4 kiszolgálópisztolyt működtető tankolóautomata árából 10 millió forintot átvállal a kormány – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ezzel a kis benzinkutak költségei csökkenthetők, a kiszolgálás könnyebbé és 24 órássá alakítható, ami a vidék ellátásbiztonságának javulását eredményezi. A támogatás összege az egész szektort tekintve elérheti akár az 5 milliárd forintot is – jelezte az államtitkár.

További támogatásként 0 százalékos áthidaló hitelt biztosítanak a Széchenyi Kártya Programban, a külföldről beszerzett energia után fizetendő adót pedig eltörlik.

A benzinkutak üzemeltetőivel folytatott tárgyalásról azt írta György László, “megállapodtunk, hogy az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Az a közvetett célunk, hogy a gyorssegítségen túl a vidéki kis benzinkutak technológiai felkészültsége javuljon. Ezért adunk a közvetlen megsegítésükön túl olyan támogatást, amely a működésüket versenyképesebbé teszi”.

MTI

Címke: kormány

Na, kérem, hát ez az! Vissza akarnak minket lökni. A Gyurcsány korszakba. Amikor külföldről diktáltak minekünk. Ez így van, mert ezt mondta az Orbán a frakcióülésen!

Szomorúan látjuk, hogy a miniszterelnök végső begorombulása egyre közeledik, és bizony félhetünk tőle, hogy totális hatalommal bírva túl nagy elefánt lesz a kicsiny magyar porcelánboltban.

Ha pedig valaki azt hiszi, hogy a másságtól tudatlansággal bárki megvédhető, mert ha nem tud róla, „nem kap kedvet hozzá”, az kérdezze meg az Akadémiát, igazat hisz-e. A probléma sajnos az, hogy túl sok a homokba dugott fej. Beleértve az Akadémiát is.

A migráns, – (Föld, Európa, Európai Unió, Soros, ellenzék, és természetesen a legalján gyurcsány – így csupa kisbetűvel) – söpredékkel akarja szennyezni a mi véráztatta szent magyar földünket. Aztán a kormány szembetalálkozott a valósággal.

Propaganda problémák

Mi lesz az akkumulátor gyárakkal?

Menekülés az inflációba. Ez derül ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkéből, melyet pártunk és kormányunk központi lapja, a Magyar Nemzet közölt.

Együtt lehet-e élni az inflációval?

Az oktatásügy a kormány felelőssége, ezért a pedagógusok jogállásának újraszabályozásáról a benyújtás után, a parlamenti vitában helyes az ellenzéknek elmondania a véleményét, és szavazni. Benyújtás előtti egyeztetésre nem helyes elmennie.

Az így kiépített, komplex védelmi rendszer, az összesen 174 milliárdnak hála, kiválóan teljesít, el is bukott a piszlicsáré, 3 milliárdos próbálkozás. A nagybani közpénztolvajok simán legyőzték a magándollárosokat.

„Mi lesz, ha Gyurcsányékat sikerül végre elsöpörni?” – kérdésre gyorsan jön a válasz: „Még annyi esély sem, mint amennyi van”.

Orbán a korrupt Brüsszelt bírálja

Patthelyzet a propaganda háborúban

Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly változásával az állam karaktere is változik.

Ben Gvir megtanulja: a változás nem csak úgy történik

Izrael a diktatúra felé csúszik?

Mint kiderült, a kuratóriumokba beültetett minisztereknek nem kell távozniuk az alapítványi kuratóriumokból, elég, ha személyes érintettség címén az adott döntéshozatalból kilépnek.

A Mandiner természetesen megint lelopta a szövegemet, amit meg is értek, hiszen szükségük van az olvasható szerzőkre és írásokra, maguk ezt képtelenek biztosítani.

A jövő héten tárgyalja az Országgyűlés a 2023. évi költségvetést. Mint a Fidesz ezt rendszerré tette, júniusban, a parlament nyári szünete előtt. Igazi hungarikum.

az államháztartási törvény felpuhításával a parlament által jóváhagyott költségvetési előirányzatok gyakorlatilag látszólagossá váltak, a kormány korlátlan átcsoportosítási lehetőséget kapott.

Sajnos azt sem, amit az ellenzéki pártok csinálnak a költségvetési vitában.

Az ellenzékiek azután panaszkodnak, hogy a kormányoldal minden javaslatukat „lesöpri”. De hát ez természetes, hiszen a a mindenkori kormánykoalíció és a mindenkori ellenzéki pártok között éppen az a fő különbség, hogy mire költik az adófizetőktől beszedett pénzt.

Több intézkedéssel, köztük hitelmoratórium biztosításával segíti a kisbenzinkutakat a kormány – jelentette be Facebook-oldalán az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA