Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Arccal az Omicron felé

Ismerősöm egy népszerű szórakozóhelyen pultosként dolgozik. “Képzeld, rekordbevételem volt az éjjel. Egy átlagos éjszaka nyolcszázezer forgalmunk van kettőnknek, de mivel a kolléganőm covidos, így egyedül vittem az egész pultot és egymillió-háromszazezret csináltam. Dugig voltunk, és csak ittak és ittak. Gondolhatod, hogy egy pillanatra sem tudtam megállni. Szóval megyek aludni, jó éjt – búcsúzott reggel háromnegyed nyolckor.

Miközben az egész világ átkozódik a bezártság miatt, néhány ezren tüntetnek, van ahol a rendőrséget kell bevetni ellenük, a kormányok megszorító intézkedésekkel borzolják az amúgy is megtépázott vagy éppen lakonikusan tompult idegrendszerünket.

De mit tegyenek, ha egyszer a választások megnyerésével együtt nyakukba szakadt a felelős kormányzás terhe is? Mindegy milyen politikai elvek mentén jutottak hatalomra a  legjobb képességük szerint felelős döntésekkel kell előre vinni mindannyiunk boldogulását.

Felelős kormány covid idején nem politikai és gazdasági primátusok, hanem járványügyi szempontoknak megfelelően végzi a dolgát és akként is rendelkezik.

Nézzük mi van nálunk

Mi minden nap megjelenítjük a friss hazai adatsor alján, hogy mekkora a felelőssége, pontosabban felelőtlensége a kormánynak amiért politikai haszonszerzés céljából még a járvány adatait is manipulálja.

Nálunk a járvány negyedik hulláma minden közzétett adat szerint “lecsengőben” van.

Lám, lám a sok korholás és szidás ellenére valamit mégis jól csinál ez a kormány, mondja magában az átlag olvasó. Aztán este elmegy és kitombolja magát egy zárt és zsúfolt teremben. Levegő alig, vírus az rogyásig van.

Jajj miért is vagyok olyan ünneprontó, hiszen eddig naponta többezer új fertőzött volt, míg a mai adat szerint csupán ezernégyszáz…sem… Hipp-hipp hurrá!

Hányan olvashatják végig naponta a friss teljes fertőzési adatsort? Maximum a lead vastagbetűs számaira pillantanak rá. Tulajdonképpen így természetes. Vagyis örömmel konstatálják a számok csökkennek, mi meg a magyarok istenének segedelmével csak megússzuk. Közel két év után ezen nincs is mit csodálkozni.

Csakhogy, ha mégis belemélyedünk a számokba kiderül, a helyzet teljesen más képet mutat.

Nézzük csak, az ünnep után közzétett adatok alapján a négy nap halálozási átlaga napi 109 áldozat. A mai adatok szerint az utóbbi 24 órában 151 áldozata volt a vírusnak!

A többezres napi fertőzöttségi adatok ezerháromszázhetvenre szelidültek. Ugye?

NEM!

Ha az ünnep előtti napi 32 ezres tesztszámokat viszonyítom, a tegnapi 4 ezer elvégzett teszthez , akkor  valójában a 30 százalékos fertőzöttség mellett közel KILENCEZER új beteget regisztrálhattunk volna!

De a kormány továbbra is kénye-kedve szerint játszik a számokkal, nem véletlenül titkolózik olyan rendületlen kitartással.

És az eddigieknél sokszorosan fertőzőbb Omicron még csak éppen betette a lábát hozzánk.

Tudjuk, “Magyarország előre megy”. De ha így folytatjuk a szakadékba vezetnek bennünket.

Szóval a helyzet közel sem rózsás, viszont a kormány teljességgel reménytelen.

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

Hogy akarja a magyar kormány megakadályozni a korrupciót?

Aziránt érdeklődik Brüsszel, amely az utóbbi időben szorgosan gyűjtögette az információkat, hogy az uniós pénzek hogyan kerültek Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebébe?

A brüsszeli bizottság költségvetési főigazgatója konkrét ügyek után érdeklődik. A többi között olyan beruházások után, melyekre Tiborcz István, a miniszterelnök veje kapott uniós pénzeket. Név szerint nincs ugyan megemlítve Tiborcz, de a konkrét üzleti vállalkozások egyértelművé teszik, hogy róla is szó van a költségvetési igazgató levelében – hangsúlyozza a Népszava tudósítója, aki Brüsszelben megszerezte a fontos dokumentumot. A dokumentum nagyon konkrét bírálatokat is tartalmaz, például azt, hogy “a közbeszerzési eljárások csaknem felében egyetlenegy pályázó van!”

Balaton, Budapesti repülőtér???

200 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Uniótól még 2018-ban a magyar kormány a ferihegyi repülőtér részvényeivel kapcsolatban. Hol a pénz ? – tudakozódik a költségvetési főigazgató.

A Balaton Felvidéken sok idegenforgalmi vállalkozás kapott uniós pénzeket. Kik kapták azt, és miért épp ők?

Kik kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól, és miért épp ők? – tudakolják Brüsszelben. Várnak egy listát az első tíz kedvezményezettről. Kik és hogyan szereztek nagy földbirtokokat Magyarországon és mennyi volt ebben az állami támogatás? Ezek húsbavágó kérdések, mert a válaszok túlságosan is egyértelműek. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjaiból van szó: az oligarcha elit létalapjáról.

Ráadásul Csányi Sándor pálfordulásán látszik: számukra a Brüsszelből érkező pénz százszor fontosabb mint Orbán Viktor politikájának támogatása.

Mit csinál a magyar ügyészség?

A korrupcióval nemigen foglalkozik – állapitja meg a költségvetési főigazgató levele: “azokkal a kockázatokkal, melyek a politikai kapcsolati hálóra utalnak, a hatóságok nem foglalkoznak, így előfordulhat a kivételezés és a nepotizmus”.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Orbán Viktor nem kívánt belépni az európai ügyészségbe, Brüsszel viszont pontosan erre akarja rászorítani. Ezért késlelteti a helyreállítási alap euró milliárdjainak kiutalását. Meg persze azért, hogy keresztezze Orbán Viktor választási terveit, mert az Európai Unió központjában nem véletlenül fogadták nemrég Márki-Zay Pétert. Aki zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot, és megígérte: ha nyer a választáson, akkor első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

REZSICSÖKKENTÉS A KUTAKNÁL

Hetek óta követelték az ellenzéki politikusok, hogy tegyen valamit a kormány az elszaladó üzemanyagárakkal. A Jobbik az árak befagyasztását követelte, mások csak arra célozgattak, hogy engednie kellene a kormánynak az üzemanyagárakban foglalt adókból. Még azt is felelevenítették, hogy hogyan támadta a Fidesz annak idején az MSZP–SZDSZ kormányt, amiért a benzinár elérte a 300 forintot. Most meg 500 forint fölé nőtt.

Bátor dolog volt az LMP-s Kanász Nagy Mátétól, hogy elmondta: zöld politikusként ő nem kifogásolja a magas benzinárat, hiszen az a fogyasztás és ezzel a környezetszennyezés csökkentésére ösztönöz. Holott tudhatja, hogy ezzel nem lesz népszerű. Azt mondja a benzinár ügyében, amit a német zöldek is mondanak, akik az üzemanyagárak további emelésével kampányoltak, és alighanem ennek is köszönhették, hogy a reméltnél jóval gyengébb, alig 15 százalékos eredményt értek el, nem nyerték meg a szeptemberi választást, csak harmadikak lettek (bár ez is történelmük legjobb eredménye). Hozzáteszem,

a zöldek az üzemanyagár további emelését egységesen kompenzálták volna a háztartások számára, ami a sokat és drágán autózó tehetőseknek nem, de a naponta ingázóknak kompenzálta volna a zöldek által szorgalmazott áremelkedést.

Azt az áremelkedést, ami az elmúlt hetekben következett be, Nyugat-Európában senki sem akarja árbefagyasztással megállítani, vagy adócsökkentéssel mérsékelni. Nem tudok olyanról Európa régi demokráciájában, ahol állami intézkedést hoztak az üzemanyagárak emelkedése miatt. Pedig ott már nem az 500, hanem – átszámítva – 600 forint fölött vannak az árak, sőt megközelítik a 2 eurót, vagyis 700 forintot. Lengyelországban vagy Csehországban sem született ilyen intézkedés. Európa nyugati részében az növekvő üzemanyagárat egyfajta természeti csapásnak tekintik, ami miatt aggódnak, akárcsak a háztartási energia áremelkedése miatt, ami ott az üzemanyagárakhoz hasonlóan követi az importár emelkedését. Ezért is

harsogja az orbáni propaganda, hogy Nyugat-Európa energiaválsággal küzd, míg nálunk az állam megvédi ettől az embereket, ragaszkodik a rezsicsökkentéshez, az állam által előírt áram- és gázárakhoz.

Ami engem illet, én kezdettől fogva helytelenítettem az Orbán-féle rezsicsökkentést. Liberális közgazdászként általában azt tartom helyesnek, ha a termékekért annyit kell a vállalatoknak is és a fogyasztóknak is fizetni, amennyibe az kerül. Ha drágul az energia a világpiacon, azt helyes a belföldi fogyasztói árakban is érvényesíteni, és a fogyasztóknak a maguk döntéseiben figyelembe kell venniük, hogy az üzemanyagért többet kell fizetniük, mint korábban, tehát fokozottan meg kell gondolniuk, hogy mennyit autóznak.

Azt a szokásos ellenvetést, hogy a nyugati jövedelmek mellett a magasabb benzinárak is megfizethetők, a magyarországi jövedelmek mellett azonban nem, vitatom, hiszen a magyarországi jövedelmek mellett a cipő is, a hús is és az építőanyag is sokkal drágább, mint Nyugat-Európában.

Ebből a megfontolásból kezdettől fogva helytelenítettem, hogy az ellenzéki pártok állami beavatkozást követelnek a benzinár-emelkedéssel szemben. Csütörtökön Gulyás Gergely bejelentette, hogy az Orbán-kormány is az áremelkedés megfékezése, a 95-ös benzin és a gázolaj árának 480 forinton történő befagyasztása mellett döntött. Más szóval, kiterjesztette a „rezsicsökkentést” az üzemanyagárakra. Nem úgy, ahogy az ellenzékiek szorgalmazták, vagyis az ÁFA vagy a jövedéki adó csökkentésével, hanem az üzemanyagot forgalmazó cégek nyereségének terhére. Ezért is nevezhetjük ezt is „rezsicsökkentésnek”: ahogy annak idején a háztartási energiatarifákat (és vízdíjakat) csökkentették a szolgáltatók nyereségének terhére (melyek akkor még többnyire külföldi tulajdonban voltak), most ezt teszik az üzemanyagárakkal is.

Ez az Orbán-kormány általános gyakorlata: ajándékot ad „az embereknek” mások terhére.

(Ugyanezt teszi, amikor az önkormányzatok terhére ad kedvezményt a vállalkozásoknak az iparűzési adó megfelezésével.)

El is érte annak idején, amit akart: a közszolgáltató cégek külföldi tulajdonosai többnyire eladták közműcégeiket az államnak, és „mellesleg” újabb kétharmados többséget szerzett a 2014-es választáson.

Most, nem egészen félévvel a következő választás előtt nem engedte át az üzemanyagárak emelkedése miatti háborgást az ellenzéknek, hanem maga javára használja ki azt.

Szerencsétlen egyetértés alakult ki az ellenzék és a kormány között, már megint, mint annyiszor. Én ezt – mint más esetekben is – sajnálatosnak tartom.

Szerintem az a helyes, ha – miként az európai piacgazdaságokban szokásos – adottságnak tekintjük, hogy az állam költségvetési kiadásainak fedezetére a dohányárukhoz és a szeszesitalokhoz hasonlóan az üzemanyagok forgalmazására is vet ki különadót, amit a fogyasztók az árban megfizetnek. Ezekről a költségvetési bevételekről nem mondhat le az állam akkor sem, ha az üzemanyagok importára és az ezt követő hazai ár hirtelen emelkedik. Hogy Orbán ezt is – mint a piacgazdaság és a demokrácia minden elvét – folyamatosan lábbal tiporja, az engem nem szomorít el, Orbán hatalomgyakorlása ilyen volt és ilyen lesz.

Azt, hogy a magát nyugatosnak, európainak, sőt legeurópaibbnak mondó ellenzékiek fordítanak hátat a piacgazdaság normáinak, az már nagyon zavar.

Járvány kezelés: Magyarország elégtelen

A Covid 19 vírus minden uniós államot megviselt, de a leginkább Magyarországot. Több mint 30 ezer halott és jelentős életszínvonal csökkenés. Egy európai szervezet, az ECFR 12 tagállam járvány kezelését hasonlította össze. A magyar kormány szinte minden tekintetben az utolsó helyen végzett.

A magyar lakosság 65%-ának van személyes negatív tapasztalata a járvánnyal kapcsolatban. Ehhez képest a nyugati tagállamokban (Dánia, Svédország, Franciaország, Hollandia és Németország) a lakosság többsége nem érzékelte személyesen a pandémia kedvezőtlen hatásait (elhalálozás, hosszú kórházi kezelés, munkahely elvesztése).

A több mint 30 ezer halott lakosság arányosan a legrosszabb érték, ebben a negatív versenyben csakis a csehek szerepeltek hasonlóan gyengén.

Nem sikerült megvédeni az életszínvonalat

A járvány hatására valamennyi uniós kormány óriási pénzekkel sietett a gondokkal küszködő vállalkozások és családok segítségére, de a magyar kormány meglehetősen szűkmarkú volt. Az emberek többsége úgy érezhette: a hatalom magukra hagyta őket a válság idején.

A magyar lakosság 36%-ának komoly anyagi problémát jelentett a pandémia. Ennél rosszabb értéket csak Portugáliában és Spanyolországban mértek a kutatók.

Mélyült a szakadék a gazdagok és szegények között az EU-ban

A pandémia tovább növelte az amúgy is jelentős különbségeket az uniós államok között. A gazdag államokban sokkal jobb egészségügyi hálózat működik, ezért a halálos áldozatok száma jóval kisebb. Sokkal jobban működik a fejlettebb államokban a közvélemény tájékoztatása, és ennek következtében az oltási mutatók is kedvezőbbek. Új politikai helyzet alakulhat ki az Európai Unió tagállamaiban a pandémia következtében, de ennek a tendenciáját nemigen lehet megbecsülni a felmérés alapján – állapitja meg az a tanulmány, melyet a közvélemény-kutatás alapján írtak a pandémia hatásáról.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Gyurcsány, avagy a sátán maga

Gyurcsány Ferenc és kormánya idején végigvitt egy kiigazító csomagot, korrigálandó, amivel Medgyessy túltolta a “biciklit”. Ezután beütött a világgazdasági válság, aminek a kezeléséhez az első csomagot szintén ő volt kénytelen keresztülnyomni (a második már Bajnaira maradt).

Mindezzel együtt 2001-2009 között az átlagkereset reálértéke 26,3%-kal, az átlagnyugdíj reálértéke 43,6%-kal, az átlagnyugdíj az átlagkereset 59,1%-ról 67,2%-ra, a minimálbér reálértékben 24%-kal emelkedett.

A jövedelmi olló (a legfölső és a legalsó decilis átlagjövedelmének aránya) a 2001-es 8,3-ról 2009-re 7,2-re csökkent (közben volt 6,5 is, de aztán a válság idején újra nyílni kezdett).

Az öregségi nyugdíjminimum reálértéke ezalatt 2,9%-kal nőtt, vagyis lényegében szinten maradt (Orbánék alatt eddig több, mint 10%-kal csökkent).

A közmunka-bér megegyezett a minimálbérrel.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (korábban: rendelkezésre állási támogatás) 2009-ben megegyezett az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. (Ennek reálértéke ma 31,8%-kal alacsonyabb, mint 2009-ben volt, azaz korábbi értékének alig 2/3-ára zsugorodott.)

A családi pótlék reálértéke 2001 és 2009 között gyerekszámtól és családtípustól függően gyerekenként 78-112%-kal, családonként átlagosan 86%-kal növekedett.

A nappali tagozaton érettségizettek száma 2001 és 2009 között 70 ezerről 78 ezerre nőtt, 2015-re (frissebb adat nincs) 65 ezerre csökkent.

2001 és 2009 között az egyetemek, főiskolák nappali képzésére jelentkezettek száma 7.5%-kal, a fölvetteké 21,3%-kal nőtt (2015-re 12,8%-kal, illetve 13,4%-kal csökkent).

Mindeközben bevezették a babakötvényt, a rászoruló tanulók térítésmentesen étkeztek az iskolában, ingyen kapták a tankönyveket, épült sok száz km autópálya, iskolák százai, kórházak tucatjai újultak meg.

Szörnyű nyolc év volt.

A főbíró igaza

Azt nyilatkozta a minap Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője, mellesleg az Országgyűlés jegyzője (nem véletlenül említem ezt meg), hogy Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének távoznia kell tisztségéből.

Azért kellene szerinte távoznia, mert az alaptörvény elfogadásának tizedik évfordulójára rendezett konferencián politikai állásfoglalást tett, amikor azt találta mondani, hogy “alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az alaptörvény “megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené.

Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha “bűnöző szervezetek” kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene”. Noha

Varga nem nevezte meg, hogy kik terveznek puccsot, nyilvánvalóan arra a vitára gondol, ami akörül alakult ki az elmúlt hetekben, hogy mit lehet egyszerű többséggel kezdeni a NER-rel, az orbáni jogrendszerrel, melyet 2010-ben elért kétharmadával szerkesztett meg Orbán Viktor.

Azokra a célzásokra gondol, amikor vezető ellenzéki politikusok nyugtatják meg ellenzéki hallgatóságukat, hogy kiváló jogászaik már dolgoznak azon, hogy miként lehet ezt egyszerű többséggel is megoldani.

Merthogy ők fel akarják számolni a NER-t, egyszerű többséggel.

Nem értek egyet Aratóval, szerintem Varga Zs.-nek nem kell távoznia. Varga Zs. ugyanis Orbán önkényuralmi rendszerének főbírója. Hogy ezzel az állásfoglalással politizál? Miért, vajon Szakács Ödön, a Legfelső Bíróság elnöke a hetvenes években talán nem tett volna hasonló kijelentést, ha valakik a Népköztársaság Alkotmányát kérdőjelezik meg, méghozzá szervezetbe tömörülve? Neki sem kellett volna távoznia hivatalából, sőt, ezt várták el tőle abban a tisztségben. Varga Zs. Andrást is azért bízták meg a Kúria elnökségével, hogy ilyeneket mondjon. Ő több alkalommal is felesküdött már az orbáni alaptörvényre, s esküjéhez marad hű, amikor annak védelmében beszél. Lássuk be, igaza van.

Arató úgy tesz, mintha Magyarországon demokrácia lenne, ahol a főbírónak politikai ügyekben semlegesnek kell maradnia.

De hát nem az van!

Amikor Arató hagyja, hogy a fideszes többségű Országgyűlés megválassza a Ház jegyzőjének, akkor is úgy tesz, mintha Magyarországon demokrácia lenne, ahogy úgy tesz Hiller István is, amikor elfogadja, hogy az Országgyűlés alelnökévé válasszák és mindketten ezzel is legitimálják az Orbán-rendszert.

Varga Zs. azonban jobban tudja, hogy milyen rendszerben él. Tudja, hogy ha demokrácia lenne, nem is lehetne a Kúria elnöke, hiszen akkor nem lenne olyan törvény, hogy bírói ítélkezési gyakorlat nélkül, az alkotmánybíróság tagjából válhatott kúriai bíróvá illetve a Kúria elnökévé.

Őt komisszárnak helyezte Orbán a magyar igazságszolgáltatás csúcsára, s ezt ma már nem is kell titkolnia.

Megteheti, hogy orbáni szellemben nyilatkozik arról, hogy a bíróságoknak is feladata az alaptörvényre épülő jogrend, helyesebben nem-jogrend megvédése báérmiféle kihívással szemben. Hivatkozott kijelentései tökéletesen beleillenek a rendszerbe, amelyben élünk. Fel sem merülhet, hogy távoznia kellene tisztségéből.

Aratónak és az ellenzék többi politikusának tisztáznia kellene a maga és a rá figyelő polgárok számára: nem demokrácia van, ahol el vannak választva egymástól a hatalmi ágak, és ezért

nem kormányt kell váltani, hanem rendszert kell dönteni.

Ha majd ez sikerült, akkor majd valóban olyan viszonyok lehetnek, amikor nem mondhat ilyet egy főbíró.

Megtagadták Ujhelyitől, hogy megismerje a kormány népegészségügyi programjait

Agyrémnek nevezte Ujhelyi István, hogy a kormány megtagadta tőle azoknak a programoknak a megismerését, amelyek többek között a rákellenes vagy épp a gyermekegészségügy javítását szolgáló intézkedéseket tartalmazzák – erről az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be szombati online sajtótájékoztatóján.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által még 2018-ban elfogadott öt nemzeti egészségügyi program (rákellenes-, keringési-, mozgásszervi-, mentális egészségügyi-, gyermekegészségügyi-) megismerése elengedhetetlenül fontos lenne az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként végzett munkájához. A politikus hozzátette, hogy az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kezdeményezőjeként és az uniós egészségügyi büdzsé megnövelésének egyik élharcosaként ráadásul épp olyan szakpolitikai programokat szorgalmaz, amelyek kormányzati ciklusokon átívelő módon segítik a magyar ellátórendszer minőségének, az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és a betegbiztonságnak a növelését.

A közösségi oldalon közvetített sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány nem először titkolózik: csak az ellenzék nyomására hozták nyilvánosságra korábban az oltási tervet, vagy az eszközbeszerzések tételes költségeit is, de a járványkezelés bizonyos dokumentumait a mai napig visszatartja a kormányzat. A politikus hangsúlyozta, hogy azért kérte ki még tavasszal az említett nemzeti egészségügyi programokat a kormánytól, mert azt gondolta, hogy – miután a Fidesz EP-képviselői is megszavazták Brüsszelben a nevéhez is köthető Európai Egészségügyi Unió programot – legalább ezen a területen lehetséges a szakmai alapú együttműködés.

„Ehhez képest a szokásos, pökhendi, időhúzó választ kaptam elsőre: mondván a szaktárca 45 napos haladékot kér a válaszadásra, mert most veszélyeztetné a járványkezelés közfeladatainak ellátását.

Türelmesen vártam – mondta Ujhelyi -, közben meghirdette a kikért nemzeti mentálhigiénés egészségügyi programhoz szorosan kapcsolódó, nyolcpontos javaslatcsomagot. Összesen több mint nyolcvan nap telt el mire a végső válasz megérkezett a kormánytól, amelyben arra hivatkoztak, hogy a kért programok a 2021-2027-es európai uniós programozási időszak egészségügyi fejlesztéseinek tervezését szolgálják, ezért azok megismerését megtagadják tőlem” – ismertette a kormányzati választ Ujhelyi István.

Az EP képviselő hangsúlyozta: meglehetősen ellentmondásos, hogy egy uniós képviselőtől épp az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekre hivatkozva tagadják meg közérdekű dokumentumok megismerését. Ujhelyi azt mondta, hogy az egészségügy fejlesztése nem lehet „pártpolitikai játék”, hiszen az minden magyar számára alapvető fontosságú, ezért „pökhendi, ficsúr magatartás” helyett inkább szakmai egyeztetésekre és együttműködésre van szükség.

A kormány a statisztikát, mint Bagaméri, maga méri!

„A Pfizer-oltás után többen betegedtek meg és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm után” – állítja a Kisalföld című kormánypropaganda kiadvány hivatkozva a szennylappá silányult Magyar Nemzet nevet bitorló szócsőre. 

„A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat. Ennek egyik formája az, hogy kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ezért a kormány nyilvánosságra hozza az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat.”

AL

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK