A Vagyonvisszaszerzési Hivatal új vezetője, Unger Anna kedden kezdi meg munkáját, és már az első nyilatkozatával jelezte: nem lesz senki politikai eszköze. Miközben 20–60 ezer milliárd forintnyi eltűnt közpénz visszaszerzésére készül, a háttérben egyre élesebben rajzolódik ki a kérdés: valódi elszámoltatás jön, vagy csak a hatalomváltás PR‑díszletei épülnek?
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal nemrég kinevezett vezetője kedden kezdi meg munkáját, és egy 150 fős csapat élén szándékozik visszaszerezni a 20–60 ezer milliárd forintnyi ellopott közpénzből annyit, amennyit csak lehet – jogállami módszerekkel. Unger Anna az RTL Klubnak úgy nyilatkozott: „Engem ne hívogasson se Magyar Péter, se senki más! Ha Magyar Péter akar valamit, tegyen állampolgári bejelentést.”
Ez szép függetlenségi nyilatkozat, amely arra utal, hogy a hivatal nem kíván a politikai bosszú eszközévé válni. Ettől függetlenül Magyar Péter számára nyilvánvalóan az a fő cél, hogy a korrupciós ügyekkel lehetetlenné tegye Orbán Viktort és csapatát. Kínos ügyekről beszélni is elég: Gyurcsány Ferenc sem vonult börtönbe, mégis kiváló bűnbak volt egészen Magyar Péter felbukkanásáig.
Magyar Péter: „Nem is terveztem Unger Anna felhívását!”
A miniszterelnök rutinosan reagált a Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökének szavaira, ami jól mutatja a szereposztást. Korábban ingerülten cáfolta, hogy megállapodott volna a Fidesszel arról: a politológus Unger Anna legyen a hivatal vezetője, és ne a Transparency International Hungary jogi igazgatója, Ligeti Miklós, aki sokkal járatosabb a korrupció elleni küzdelemben.
„Mindannyian tudjuk, hogy 20 és 60 ezer milliárd forint között van a visszaszerzendő vagyon összege”
– nyilatkozta a Telexnek Unger Anna, aki a „Felcsúti Számvevőszékre” hivatkozott, arra utalva, hogy Orbán Viktor döntötte el, ki kaphatja meg a nagy állami beruházásokat az elmúlt tizenhat évben.
Lip service, avagy PR az egész világ
Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter füstölgött: szerinte Unger Anna életében nem látott még büntetőeljárást közelről. Ezzel szemben Ligeti Miklós felkészült jogász, aki az elmúlt években sorra tárta fel az Orbán‑korszak nagy korrupciós ügyeit. Ligeti valószínűleg valóban börtönbe juttatná Orbán Viktort és csapatát, de Magyar Péter nem igazán érdekelt ebben – annak ellenére sem, hogy ezt megígérte a kampányban.
A háttérben ugyanis a Magyar Péter mögött álló erők szabad elvonulást ígérhettek Orbánnak, ha átadja a hatalmat. Ugyanolyan alku születhetett, mint a rendszerváltás idején: a vértelen hatalomátadás fejében a régi rendszer egyetlen vezetőjét sem állították bíróság elé. Orbán minden bizonnyal hasonló ígéretet kapott. A nagy kérdés: rajta kívül ki van még a védett körben?
Könnyen kiderülhet például, hogy Matolcsy György, az egykori jegybankelnök nincs a védett személyek között, hiszen az MNB‑alapítványok ügyeit már az Orbán‑kormány idején vizsgálni kezdték.
Mi lesz az ügynökaktákkal?
Magyar Péter és Ruff Bálint ígérete szerint október 23‑án, az ’56‑os forradalom hetvenedik évfordulóján teszik közzé az ügynökaktákat. Miért akadályozta eddig a Fidesz a nyilvánosságot? Mert kiderülhetett volna a párt kapcsolata a kommunista titkosszolgálattal: a csapat mentora, Stumpf István, Horváth István utolsó kommunista belügyminiszter veje volt.
Az is napvilágra kerülhetett volna, hogy Kádár János a KGB kérésére engedélyezte a Fidesz megalakulását 1988-ban. Mindez komoly adu Putyin kezében. Orbán dossziéját átmentették a katonai titkosszolgálathoz, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni. Ez akkor derült ki, amikor első miniszterelnöksége idején Orbán ki akarta rúgni Stefán Géza tábornokot a katonai titkosszolgálat éléről. Stefán bemutatott egy dossziét a fiatal miniszterelnöknek, aki azonnal jelezte: a kirúgás immár nem aktuális. Stefán Géza nyugdíjazásáig maradt a posztján.
Tegyük hozzá: Pintér Sándor is ugyanennek a dossziénak a céltudatos felhasználásával vált Orbán Viktor örökös belügyminiszterévé.
