Hat év után tért vissza Magyarországra Kati Marton, akit az Orbán‑kormány „a nép ellenségének” bélyegzett, mert nem volt hajlandó megtagadni Soros Györgyöt és a CEU-t. A világhírű magyar–amerikai írónő családját a nácik és az ÁVH üldözte, őt pedig a jelenlegi hatalom száműzte – most mégis hazajött, hogy bemutassa új könyvét Herzl Tivadarról, és beszéljen arról, miért fontos ma is szembenézni a múlttal.
Hat év után először merészkedett vissza szülőföldjére Kati Marton író‑újságíró, akit az Orbán‑kormány gyakorlatilag kiutasított Magyarországról, mert a CEU igazgatótanácsának tagjaként nem volt hajlandó megtagadni Soros Györgyöt és azt a támogatást, amelyet Soros a rendszerváltás után a magyar demokrácia újraépítéséhez nyújtott. Soros György finanszírozta a fiatal Orbán Viktor angliai tanulmányútját is, abban a reményben, hogy a liberálisnak induló politikus a magyar demokrácia egyik meghatározó alakja lesz. Orbán azonban később szakított ezzel az úttal: meghirdette az „illiberális demokráciát”, és szövetséget kötött Putyinnal, aki Oroszországban a szovjet rendszer modernizált változatát építette vissza.
„Csodálatos érzés volt a hazatérés, pedig sok mindenen mentem keresztül itt: szüleimet letartóztatták, és a nővéremmel politikai árvák lettünk. Csak később tudtam meg, hogy a nagyszüleim a holokauszt áldozatai lettek” – mondta Kati Marton a Klubrádióban. Emlékeztetett arra, hogy édesapja az AP, édesanyja pedig a UPI amerikai hírügynökségek tudósítója volt Budapesten az ötvenes években, amikor emiatt mindketten börtönbe kerültek mint „a nép ellenségei”.
Későn felfedezett zsidó identitás
Kati Martont szülei római katolikusnak keresztelték, és ebben a szellemben nevelték: „Soha nem mulasztottam el egyetlen misét sem a Városmajori templomban, a Csaba utcai otthonunk közelében.” A szülők elhallgatták a holokausztot, hogy ne terheljék vele gyermekeiket: „Mindig titkolóztak a múltunkkal kapcsolatban. Ők mindig előre néztek, nem hátra. Ezért is lettek sikeresek Amerikában.”
A múlt elhallgatásának más oka is volt:
„A biológiai apám egy új‑zélandi diplomata volt, akivel anyámnak viszonya volt a világháború után.”
Richard Holbrooke, a férj és a magyar demokrácia támogatója
„Férjem az esküvőnk utáni reggelen a Parlamentben bejelentette: azzal, hogy feleségül vett engem, egyúttal üdvözli Magyarországot az európai demokráciák családjában.” Richard Holbrooke az amerikai külügy államtitkára volt, a nevéhez fűződik a daytoni béke, amely lezárta a délszláv háborúkat.
Orbán Viktor ekkor még jó kapcsolatot ápolt a Holbrooke házaspárral: „Meghívtuk vacsorára a New York-i otthonunkba, és amikor itt jártunk, ő vitt el az Operába. Nem volt mindig ellenséges.”
Hogy miért lett az, azt Kati Marton nem részletezte. Darabját, A nép ellenségeit a CEU szervezésében mutatták be Budapesten. „Nagy öröm számomra, hogy a darabot az a CEU mutatja be, amelyet Orbán Viktor hozzám hasonlóan elüldözött Budapestről.”
Könyv Herzl Tivadarról, a cionizmus alapítójáról
Hamarosan Magyarországon is megjelenik új könyve, Mindenütt idegen. Theodor Herzl nyomában, amely a cionizmus alapító atyjáról szól, aki Budapesten született, a Dohány utcai zsinagóga mellett.
„Herzl szintén elhagyta Budapestet, de megváltoztatta a világot. Ő a cionizmus alapítója, sőt bizonyos értelemben Izrael megalapítója is. Most különösen fontos erről beszélni, mert a 2023. október 7-i gázai mészárlás és az azt követő események miatt megnövekedett az antiszemitizmus a világban. Remélem, mire a könyvem megjelenik, már új kormánya lesz Izraelnek, mert Benjamin Netanjahu kormánya nagy kárt okozott Izraelnek és a diaszpórának is” – mondta a Klubrádióban Kati Marton.
