Orbán Gáspár hatszor utazott honvédségi repülőgéppel Csádba és Nigerbe, miután – egy volt évfolyamtársa szerint – „Afrikában találta meg Istent”, és úgy érezte, küldetése megmenteni a keresztényeket. A Magyar Hang feltárta: a katonai misszió mögött személyes kapcsolatok, politikai játszmák és végül az orosz–francia befolyási harc állt, amely végül teljesen felülírta a magyar tervek sikerét.
„Ezentúl Orbán Gáspár százados a parancsnok” – mondta egy dandártábornok a katonai repülőgép fedélzetén, amely Csádba indult magyar misszió végrehajtására. A Magyar Hang kiderítette, hogy összesen hatszor szállította honvédségi repülőgép Orbán Gáspár századost Csádba és Nigerbe.
Niger különösen érdekes állomás volt, mivel az ország trónörököse a Brit Királyi Katonai Akadémián tanult – ugyanott, ahol Orbán Gáspár –, és kettejük között állítólag szerelmi viszony is kialakult. A magyar misszió eredetileg Nigerre fókuszált volna, ám a hadsereg puccsot hajtott végre: nemcsak az elnököt, hanem a trónörököst is elfogták. A herceg néhány feledhetetlen hónapot töltött börtönben, majd szabadon bocsátása után Dubajba távozott. Hogy ott találkozott‑e Orbán Gáspárral, arról nincs információ.
A magyar külügy ezután új afrikai misszió előkészítésébe kezdett, immár Csádban. Pálinkás Szilveszter százados – Orbán Gáspár egykori akadémiai évfolyamtársa – úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök fia így beszélt neki Afrikáról:
„Az égből így szólt hozzám az Isten: gyere, és mentsd meg a keresztényeket Afrikában!”
Pálinkás szerint ez vezetett Orbán Gáspár afrikai katonai ambícióihoz. A magyar misszió katonáinak fele is életét veszthette volna a százados tervei szerint – szerencsére ez végül nem valósult meg. De miért nem?
Putyin miatt bukott meg minden
Déby elnök úgy jutott hatalomra Csádban, hogy az orosz Wagner-csoport segítségével meggyilkoltatta apját, az előző államfőt. A törekvő, apagyilkos vezető szívesen fogadta Csádban a „magyar királyfit”, ahogy Orbán Gáspárt nevezték az országban.
Déby azonban Európába indult, hogy személyesen köszönje meg Vlagyimir Putyinnak a támogatást. Apja ugyanis a franciák embere volt, ezért az oroszok szemében el kellett tűnnie. A csádi elnök moszkvai útja során természetesen Budapestre is ellátogatott, a karmelita kolostorba. Itt Orbán Gáspár figyelmét elvonta a csádi misszióról édesapja új megbízása: ellenőriznie kellett a tisztikar lojalitását, amely megingott, amikor Ruszin‑Szendi Romulusz tábornok – Orbán Viktor egykori vezérkari főnöke – hirtelen Magyar Péter táborában tűnt fel.
Débyt Moszkvában kellemetlen meglepetés érte: Putyin katonás egyszerűséggel közölte vele, hogy teljes engedelmességgel tartozik, hiszen hatalmát kizárólag neki köszönheti. Hazatérve Déby elnök lefogatta az orosz tiszteket, a katonákat pedig kivégeztette. A tiszteket addig kínozták, amíg bevallották: puccsot készítettek elő. Épp fel akarták kötni őket, amikor megérkezett Lavrov orosz külügyminiszter különgépe, így az orosz veteránok – járni alig tudva – megmenekültek.
Déby csádi elnök nem kér Putyin uralmából – ellentétben Orbán Viktorral.
Inkább Párizs, mint Moszkva
Déby elnök alázatosan jelentkezett Emmanuel Macronnál, hogy megbánja bűneit – köztük franciabarát apja meggyilkolását –, és szeretné visszanyerni Franciaország támogatását. Putyin ugyanis egy fillért sem adott, sőt a Wagner-csoportnak is jelezte: ezentúl ők sem kapnak semmit, a szükséges pénzt szerezzék meg az afrikai vezetőktől.
Oroszország már nem világhatalom – ezt Orbán Viktor még nem, de Déby elnök már felismerte. Jellemző, hogy a Fidesz új frakcióvezetője, Bóka János – titkosszolgálati múlttal rendelkező diplomata, korábbi európai ügyekért felelős miniszter – azzal támadta Magyar Pétert, hogy miközben Orbán Viktor jó kapcsolatot ápolt Donald Trumppal, Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin‑pinggel, a magyar miniszterelnök valójában az Európai Unió szuverenitásának útját követi. Ez pedig pontosan az, amit Friedrich Merz hirdetett meg Münchenben: Európa legyen egyenrangú partnere az Egyesült Államoknak és Kínának.
Merz egyértelművé tette: Oroszországot már nem tekinti világhatalomnak. Orbán Viktor ezt nem akarta megérteni, így nemcsak a csádi misszió fulladt kudarcba, hanem egész diplomáciai stratégiája is – hiszen Putyin embereinek nincs helye a NATO-ban.
