A misztérium egy olyan isteni titok, melyet definíciója szerint az emberek képtelenek fölérni ésszel, így aztán jobb, ha nem is próbálkozik senki. Ilyen misztérium például az, hogy a Nagy Francia Forradalom után 235 évvel még mindig lehet a vallásra építeni egy államot. Jó, persze, ez nem nagy kunszt, ha a Közel-Keletre, Afrikára vagy egyéb ilyen helyekre gondolunk, na de Európában? Hát hogy nézne az ki, kérem?
Az érdeklődőknek elárulom: pont úgy, ahogy Magyarország most kinéz. Vigyázat, ez az ország nem úgy épül a vallásra, hogy a klérusnak az országban bárhol bármiféle hatalma van (még csak az kéne!), hanem úgy, hogy gyakorlatilag csak egy párt létezik, amelyre a vallásosak szavazhatnak, a többi döntő többségében gyalázatos, istentagadó horda, akik ha tehetnék, és rajtuk múlna (azaz, ha hatalmon volnának), gyorsan elintéznék, hogy a magyarság ismét rút, sybarita vázakból álljon, akik elpuhultan és élvetegen fetrengenek az erkölcsi fertő mocsarában. Hát mi lenne akkor a ropogós rokolyájú leányok és a pörgekalapos legények felemelő látványából, tessen mondani? Sokkal jobb ez így vallásosan, ahogy most van. Nem is kerül a kormánynak sokba, némi üldözöttkeresztény támogatás világszerte, néhány templomfelújítás, pár iskola, épület, fociklub a klérusnak, az nem nagy veszteség, az oktatás úgysem a regnáló párt szívügye. Ezektől a papság majd hálás lesz a regnálóknak, következésképpen úgy prédikál a templomban és nevel az iskoláiban, ahogy kell neki, azaz amelynek hatására a mai vallásos szemléletű, FIDESZ hívő népréteg simán újratermeli önmagát, és akkor a regnáló párt hatalma sokáig biztosítva van.
Ehhez szükséges még az aktív miniszterelnöki részvétel a főbb vallási ünnepek során, valamint a nép eltiltása bármiféle malackodástól és/vagy devianciától. Utóbbit úgy, hogy deviancia hivatalosan nincs is, illetve van, de tilos tudni róla. A fiatalkorúaknak különösen, azaz nekik törvényileg is tilos. Ami nem olyan, azt fóliázni kell. Természetesen minden párt, amelynek a legcsekélyebb vallásos alapja van, azonnal ledarálandó, illetve beolvasztandó a FIDESZ-be, mikor melyik látszik célszerűbbnek. Ahogy az MDF, meg a Kisgazdák (ledarálás), és a KDNP (beolvasztás). Ezeknek két lehetőségük van, vagy kussolnak a Nagygazda árnyékában, vagy a pártjuk eltapostatik. Lehet választani.
A jelenlegi regnálókhoz húz még a vallásosokon kívül néhány további választói réteg. Az egyik azon csoport, melynek tagjai a létező szocializmusban hátrányba kerültek, személyi és/vagy anyagi veszteséget szenvedtek el, náluk ez vörös fonálként húzódik végig a család történetén, komcsikra még véletlenül sem szavaznának soha, a másik a szigorúan rendpártiak (illiberálisok) csoportja, aki nem szeretik, ha mindenki csak úgy összevissza azt csinál, amit akar. Ezek a választópolgári halmazok persze jelentős mértékű átfedésben vannak, egymással nagy a metszetük, a fő ellenség tehát az ateista-libsi-bolsi, a cél azok hatalomra jutásának mindenképpeni meggátlása. Azt, hogy ennek sikeréhez kedvenc pártjuknak minden féket és ellensúlyt el kellett foglalnia, mégpedig közmédiástul, természetesnek tartják, hiszen az özönvíz sem volt kellemes Noén és családján kívül senkinek, ám az Úr nem habozott egyetlen pillanatra sem! Így aztán ők sem haboznak elfogadni az igencsak kevéssé demokratikus lépést, mivel minálunk ők a Noé és családja. Személyesen. Hogy az Úr kicsoda, azt mindenki találja ki maga.
Szép példája a vallás uralta Magyarországnak a Nagy-Szénás tetői fakereszt. A keresztet vagy öt éve ismeretlenek állították, felcipelve oda a két nagy fadarabot, a helyszínen össze is rakták, de alapot sajnos nem csináltak neki (betonkeverőnek odamenni tilos), így aztán párszor ki is dőlt. Gazdája vagy annak barátai minden kidőlés után újra felállítottak, hogy továbbra is hirdesse a… hirdesse a… de mit is? Hát, igazából nem tudom. A tetőn nincs sírja senkinek, pláne nem keresztény nagyjaink közül, csata itt nem zajlott, mint Muhinál, semmi emlékezetes, egyedül talán az lehet az ok, hogy valaki ott világosult meg túra közben, ennek akart emléket állítani.
A legvalószínűbb lehetőség mégiscsak az, hogy valaki a kereszttel a hite szerinti nagyigazságot hirdeti. Demokráciákban ezzel az a baj, hogy vannak kijelölt helyek, ahol az ilyen hit hirdethető (pl. a mindenféle templomok), és akkor az, akinek nem kell az ő nagyigazsága, nem megy oda, viszont ha egy közhasználatú helyről, esetünkben a turistaútról van szó, azon vagy amellett jóérzésű ember semmi olyat nem épít, ami más vagy semmilyen hitű embertársait zavarhatja. Amennyiben valakik mindenáron ragaszkodnak hozzá, ezt jelezni kell, és ha az állam a szándékot elfogadja, népszavazás rendezhető róla, így a többségé a döntés. Az adott eset keresztjét illetően viszont sem a jóérzés, sem a többségi döntés elve nem érvényesült. Odarakták, és kész.
Az már csak színesíti a sztorit, hogy a kereszt egy természetvédelmi területen állt, azaz egy olyan helyen, ahová még egy padot sem szabad engedély nélkül kihelyezni, ám hogyha vallásos keresztállító honfitársunkat a nem vallásos honfitársak érzései egyáltalán nem érdekelték, akkor hogy jogilag mit szabad és mit nem, valószínűleg szintén nem zavarta.
Lehetett volna persze ott egy félholdat, a próféta zöld zászlaját, egy tükröt (shintai), esetleg egy aranyozott Dávid csillagot is fölállítani, de ezeket a hatóság fél napon belül úgy bontotta volna le, mintha sose lett volna ott. A demokráciákban az összes vallás engedélyezett, mindegyik mindenki által szabadon választható, de az összes felett álló államban egyiknek sincs hatásköre. A fentiek szerint a demokratikus jog legerősebben azt a helyzetet védi, amelyben semmi sincs ott (az szekuláris állam által preferált helyzet), minden más kevésbé védett, azaz az illegálisan fölállított keresztet rég le kellett volna bontani.
A hatóságok viszont nem rendelték el a lebontását. A kereszttel sokkal elnézőbbek, mint a többi vallási jelképpel, sőt néha az állammal szemben is előnyben részesítik, hiszen Mária országában a keresztény vallás olyan, mint az aduász. Mindent visz, mégpedig a kormány által garantáltan. Az államot is ha konfliktusba kerül vele. Egyetlen kivétel, mikor miniszterelnök úr nem osztja a pápa álláspontját (például azonos nemű párok megáldása), mert ez esetben hiába vagyunk Mária országa, a pápa által képviselt kereszténység simán elsöpörtetik. Természetesen mindez a magyar klérus nagy-nagy egyetértésével, mely testület nem a vatikáni főnökét támogatja, hanem azt, aki fizet – és mégsem „seprűzetnek” ki a templomukból! Hogy ez hogyan lehetséges, arról a Megváltót kell megkérdezni. Ilyenkor vajon merre jár?
A kereszt ezért maradt. Szerencsés helyzet a derék híveknek, ám nemrég sajnos mégis megtörtént a baj. A keresztet ugyanis ledöntötték valakik. Ráadásul el is tüzelték, azt nem tudni, hogy melegedési, szalonnasütési vagy keresztény-, illetve keresztüldözési célból, mindenesetre helyreállították a nemzeti parkhoz és a demokráciákhoz illő kereszt nélküli, azaz a természetvédelmi terület világnézeti semlegességet tükröző állapotot.
Mária országa persze azonnal lépett: a KDNP helyi szervezete kérelmezte egy új, immár beton alappal bíró, immár 3 méter magas kereszt felállításának engedélyezését (immár kőből), és ezt a kormányhivatal meg is adta, annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok szerint fokozottan védett területen nem lehetne felépíteni. A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesülete (NATE) ezért bíróságon támadta meg a kormányhivatal határozatát. Ezt meghallva Menczer Tamás, a terület országgyűlési képviselője nagyon kiborult. Október végén a Nagy-Szénás csúcsáról jelentkezett be, és név szerint megnevezte a bűnösöket, akik majd pokolra jutnak: Vojczek Judit, a NATE vezetője és Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója. Menczer szerint amit Füri és Vojczek csinál, az „a modernkori keresztényüldözésnek egy fajtája”, és ő harcolni fog ellene.
Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó, és a tájékoztatásért valamint megjelenítésért felelős államtitkár be is tartotta ígéretét. Egyrészt a Nemzeti Park fura urának, másrészt alkalmatlannak titulálta Füri Andrást, akit az államtitkár úr szívós harca eredményeképpen úgy leváltottak, mint a sicc! Hiába írta azt szegény, hogy „Vallom, a természet Isten Temploma, melyben vannak Szentély területek. Szerencsére több ilyen Szentély is létezik Magyarországon, amelyek védelmét – a nemzeti örökségünk részeként – az Alaptörvény is megőrizni rendeli. Ilyen Szentély a fokozottan védett Kis-és Nagyszénás hegycsoport a Budai-hegyekben, ahol elsődleges cél a természet sokféleségének, a teremtett világnak védelme. Minden más csak ez után következhet!”
Az RTL megkereste az Agrárminisztériumot, akik azt válaszolták: ugyan, dehogy! Füri András már több mint egy éve kérvényezte felmentését egészségügyi állapotára hivatkozva, tehát a nagy-szénási keresztes ügynek semmi köze a leváltásához.
De még mennyire, hogy semmi köze, tehetjük hozzá mi, Mária országának lakói. Füri alkalmatlan is, beteg is, a felmentését is maga kérte, meg aztán kisebb beosztásban van, illetve volt, mint Menczer, az olyan meg ne ugráljon. Értjük?
És hogy azóta valaki ismét fölállította a keresztet, aztán feljelentette önmagát, mint a keresztény vallás nagy harcosát, hogy ezzel tündökölni tudjon, az már tényleg a bohózatok világa.
