Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb országává vált 2023-ban”

0

Azzal a friss statisztikával lepte meg a Nemzeti Bank ex elnöke a Pénzügykutató Intézet Hetényi körének tanácskozását, melynek témája az volt: “A magyar gazdaság felzárkózása és pozíció vesztése az Európai Unióban”, hogy 2023-ban az Európai Unió legszegényebb országává vált Magyarország.

Két közgazdász: Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám tanulmánya arra a kínos kérdésre kereste a választ, hogy míg Magyarország az egykori szocialista államok között az élvonalban járt a kilencvenes évekre addig a húszas években az utolsó közé került.

Miért lettünk elsőkből az utolsók?

Sokan úgy vélik, hogy a magas államadósság miatt, de ez nem igaz: Surányi György, aki akkoriban volt a Nemzeti Bank elnöke, elmondta, hogy 1995 és 2001 között úgy növekedett a magyar gazdaság, hogy közben csökkent az államadósság. Azt nem tette hozzá, hogy az életszínvonal is csökkent. Ezért kerülhetett hatalomra 1998-ban a jobboldal Orbán Viktor vezetésével.

A szerzők a lemaradás másik okát abban látták, hogy a gazdaságpolitika kaotikus volt az elmúlt húsz évben. Az államadósság gyorsan nőtt Gyurcsány kormányzása idején. Emiatt a baloldalnak megszorító intézkedéseket kellett elfogadtatnia, és ez jelentős népszerűségvesztéssel járt. Így arathatott a Fidesz kétharmados győzelmet 2010-ben.

A Merkel – Orbán paktum

2012-ben a német kancellár és a magyar miniszterelnök megegyezett egymással azt követően, hogy Angela Merkel elhárította a veszélyt Orbán Viktor feje felől, mert az USA meg akarta buktatni a renitens magyar vezetést, amelyik kipaterolta Magyarországról a Nemzetközi Valutaalapot.

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet elnök vezérigazgatója szerint három pontban foglalható össze a német kancellár és a magyar miniszterelnök megállapodása:

1./ Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország mindig együtt szavaz Németországgal amennyiben fontos téma kerül napirendre.

2./ Magyarország mindenképp ragaszkodik a szigorú költségvetési politikához: nem engedi elszaladni a költségvetési hiányt és az államadósságot ahogy azt Gyurcsány Ferenc megtette.

3./ A magyar kormány maximálisan támogatja a német tőkebefektetéseket Magyarországon mindenekelőtt a nagy autógyárakat.

A Merkel-Orbán paktum ki is tartott egy darabig annak ellenére, hogy a migráns kérdésben szembekerült a német kancellár és a magyar miniszterelnök, de az orosz kapcsolat fontosságát illetően mindketten egyetértettek abban, hogy az USA nyomása ellenére jó kapcsolatra kell törekedni Putyinnal.

Az Ukrajna  elleni orosz agresszióval ez a modell végképp megroppant, és azóta mind Németország mind pedig Magyarország keresi az utat:

hol van előre?

Mario Draghi: Európa versenyképessége romokban

Az egykori olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank ex főnökét a brüsszeli bizottság megbízta: készítsen jelentést az Európai Unió versenyképességéről. A határidő június 30, de Mario Draghi beszédeiben elárult néhány részletet, és az, amit mondott lesújtó:

az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből az Egyesült Államokkal és Kínával valamint néhány más ázsiai országgal szemben: Japán, Dél Korea, Tajvan stb.

Az Európai Unió nem használja ki az egységes nagy piac előnyeit, melyek az USA és Kína számára olyan nagy tőkekoncentrációt tesznek

lehetővé a kulcságazatokban, melyekkel Európa a tagozódott nem képes versenyezni.

Míg az Egyesült Államoknak és Kínának van egységes gazdaságpolitikája addig az Európai Unió 27 állam “szuverén” gazdaságpolitikájából áll. Orbán Viktor szuverenista gazdaságpolitikája tökéletes nonszensz a globális gazdaságban. Kis államok csakis úgy lehetnek sikeresek a világgazdaságban, ha maximálisan alkalmazkodnak az új globális trendekhez. Erre jó példa Szingapúr vagy Tajvan.

Ehhez képest az egész Európai Unió elnézte a digitális forradalmat, és messze lemaradt a vetélytársak között. Magyarország ennek a lemaradó Európai Uniónak a szegényházában vetélkedik Bulgáriával és Romániával az utolsó helyért.

A magyar elit mindig elkésik

Kína tíz évvel Magyarország után kezdte meg gazdasági reformját, de sokkal messzebb jutott pedig megmaradt a kommunista párt diktatúrája miközben Európában megtörtént az átmenet a demokráciára. Pekingben a digitális forradalomban látták az esélyt a felzárkózásban míg Európában az iparosítás különböző irányzatairól vitatkoztak. Ma visszaköszönnek a hetvenes évek a magyar gazdaságpolitikában – mondták a tanulmány szerzői, és ezt nem dicséretnek szánták.

“Szomorú látlelet” – állapította meg a tanulmányról Surányi György arra mutatva rá, hogy a gazdaságpolitika nem a felzárkózást szolgálja hanem a hatalom megerősítését.

Ezt Orbán Viktor elsősorban a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek kiosztott pénzekkel kívánja biztosítani: míg az Európai Unióban 10% lehet az olyan tenderek aránya, ahol csak egyetlenegy pályázó lép színre  addig nálunk ez 40%. Miután nem jön a pénz Brüsszelből, az Orbán kormány rákényszerülhet arra, hogy megígérje az uniónak: betartják a versenyszabályokat. Persze ez csak az uniós pénzekre vonatkozna. A magyar állam pénzeit továbbra is úgy nyúlnák le mint eddig.

Közben pedig folytatná a magyar kormány a Brüsszel ellenes kampányt miközben Magyarország kapta méreteihez képest a legtöbb uniós támogatást az elmúlt húsz évben. Mire költötték el? Fedje ezt jótékony homály – kéri Orbán Viktor, aki tudja, hogy miért nem lép be az európai ügyészségbe. “Ez korlátozná az ország szuverenitását” – mondja a miniszterelnök, aki közben arra gondol, hogy nem lophat szabadon, ha figyeli őt az európai ügyészség.

Így nem csoda, ha Magyar Péter joggal jelenti ki: ”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa.”  Innen szép nyerni…

Elnémulás

– Karácsony Gergely elnémulva reagált budapesti terveimre. Én is elnémulnék a főpolgármester úr helyében, ha ilyen csapnivaló 4,5 év állna mögöttem városvezetőként – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.

Ilyen szöveg olvastán az ember azonnal felkapja a fejét. Egyrészt azért, mert íme, a jelölt asszonynak tervei, sőt Tervei vannak (bizony!), másrészt azért, hogy vajon mik lehetnek azon tervek, amelyek ilyen döbbenetes hatást okoznak, mármint a regnáló főpolgármester elnémulva reagálását. Ez pont olyan megdöbbentő, mint az ordibálva csöndben maradás vagy a hasmánt kézenállás, azaz nem lehetett kis munka mindezt kitalálni! Vajon ki állíthatta össze? Nyilván országunk legjobbjai, gondolok itt Deutsch Tamásra, Németh Szilárdra, Wintermantel Zsoltra, sőt… te jó Isten… tán még a miniszterelnök úr is besegített, mert ennyi nagyágyúhoz szükséges ám a józanész! Ami, mint tudjuk, csakis neki van!

Utána nézve mondhatom, hogy nem csalódtam. Egyrészt szédületes Tervek, másrészt mind felkiáltójeles, ráadásul pontokba szedve láthatók, mely pontok beteljesedésével a város végre bizton fellélegezhet.

Kezdjük talán az első nagy fellélegzéssel.

  • Kiszabadítjuk Budapestet Gyurcsány fogságából!

A jelölt asszony nem habozott soká, rögtön egy konkrétummal indít, amelyből megtudhatjuk, Budapest jelenleg Gyurcsány fogságában van. A logika egyértelmű, a gyurcsányfióka Karácsony „Gyurcsány embereit” alkalmazta, ami aztán végképp tűrhetetlen. A kiszabadítás, azaz az ő gyors kirúgásukat követvén Orbán fogságában sokkal kedvezőbb lesz minden budapesti helyzete… illetve bocs, nem az övék, hanem az orbánfiókáké, mert nagyon kell már a hely, a pénz meg a megfelelő pozíció Nyuszi rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Ez egy különösen pozitív fejlemény lenne Budapesten, hiszen például Putyin országában nincsenek ám renitens városok navalnijfiókákkal, sőt már Navalnijok sincsenek, így aztán semmi sem zavarja a demokrácia olajozott működését. Az ilyes működés az „önként és dalolva” viselkedési móddal jellemezhető. Ezt szeretné Orbán is elérni, az ősi kipcsák elv szerint.

  • Véget vetünk a városházi korrupciónak!

Utána nézve hamar kideríthetjük, hogy korrupcióra utaló jel, azaz számottevő vagyona a városvezetésben csak Mártha Imrének, a Budapesti Közművek vezérigazgatójának van, akit Orbán nevezett ki első jelentősebb beosztásába 2001-ben, ahol az állami felsővezetésben négy kormány alatt is dolgozott. 2011-ben ment át a magánszektorba, ahol hat éven át az Invitel Távközlési Csoportot vezette operatív főigazgatóként nyilván fillérekért, 2017-2021 között pedig a Vodafone Magyarország Alapítvány elnökeként nyomorgott, hogy aztán 2021-től ismét közszolgálatba lépve a Fővárosi Közművek vezérigazgatójaként jól összekorrumpálhassa magát. Mint tudjuk, szédületes, nyolcmilliós prémiumot is kapott, nyilván a budapestiek ilyetén kifosztása révén vette az 500 000 dolláros floridai nyaralót (~200 millió HUF). Igaza van Szentkirályinak, itt már akkora a korrupció, hogy a vezetők a prémiumfeladatok elvégzéséért még prémiumot is kapnak, amit ráadásul a FIDESZ frakció is megszavaz, mégpedig Wintermantel Zsolt vezetésével. Elképesztő és persze tűrhetetlen is! Wintermantelt ki kell rúgni, mégpedig minél hamarabb. Lehetőleg frakcióstul, ezzel a Mártha féle prémiumos korrupció magszüntethető.

  • Felszámoljuk a pazarló budapesti bürokráciát!

De még milyen nagyszerű lépés! Pfúj, pazarló bürokrácia! Meg is írta korábban az újság, hogy Karácsony csak úgy szórja a pénzt a Városházán, ugyanis a személyi kiadások 2019-ben, az áldott emlékű Tarlós idejében havonta 357 554 344 forintot tettek ki, ami aztán a teszetoszán gonosz vagy gonoszul teszetosza Karácsony regnálása alatt 2023-ra 547 743 194 forintra nőtt. Ez több mint 60 %-os emelkedés! Bizony! Kár, hogy a derék origo elfelejtette megemlíteni az inflációt. Sajnos, az eltelt évek alatt volt ilyesmi is (~67 %), azaz a bürokratikus kiadások reálértéke a Városházán nem nőtt, hanem csökkent, következésképpen Szentkirályi ezen Terve csak egy kövér blöff. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Gyurcsány embereinek kirúgása után érkező Orbán emberek jövedelmi igénye jóval nagyobb, mint a kirúgottaké, akkor könnyen belátható, hogy a polgármester váltás inkább szolgálná a FIDESZ fiókákat, mint a budapestiek érdekét.

  • Megszüntetjük a közlekedési káoszt!

Hát az jó lenne. Azt kellene elintézni kedves Alexandra, hogy mindenki, aki autóba ül, háztól-házig folyamatos zöldhullámban vezethessen, és a célállomáson üres, ingyenes parkoló várja, így automatikusan megszűnne a káosz, elhagyhatók lennének a drága tömegközlekedési beruházások, és olcsóbbodhatnának a taxi tarifák. Tudom, hogy nem egyszerű a megszüntetése, pláne, hogyha nincs, de az ön képességeivel biztos menni fog, hiszen ide is leírta nagyszabású Tervét! Úgy megszüntetik majd, mint a sicc! Ha van, ha nincs, érdektelen! Csivo zse bolje, nem igaz?

  • Tisztaságot és rendet teremtünk a városban!

Azon töprengek, a tisztaság itt vajon mit jelent? Minden hajléktalan kap egy seprűt, amellyel aztán tisztán tartja az aluljárót meg a teret? Nem lenne rossz ötlet, mert a hajléktalanok pont ott vannak, ahol a tömeg, vagyis a koszkeletkezés, de nem bízom benne, hogy vállalnák a dolgot… hacsak nem fizetnének nekik. Tudván viszont, hogy mennyi pénz kell a FIDESZ fiókáknak, nem hiszek benne, hogy maradna pénz ilyesmire. Egyébként Budapest tisztaságával komolyabb baj nincsen, vagyis ez a tisztaság „teremtés” csak üres szlogen. De mit is várhatnánk a hölgytől, tessék mondani?

Van aztán még a rendteremtés. Olyan sok lehetőséget nemigen tudnék mondani, na, talán a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Pintér alá szervezése. Abból lehetne valami. Az oktatás meg az egészségügy már úgyis ott van, aminek nagy előnye, hogy rendőrileg nem prémiummal csábítják, hanem paranccsal kényszerítik a beosztottakat. Ha az is megvan, akkor már csak a kultúra rendőrség alá szervezését várom, és akkor végre ott is meg fog szűnni az undorító öncélúság meg a „szórakoztatás”, és megkezdődhet a rendről, meg a fegyelemről szóló darabok előadása. Aztán ugyanez zenés változatban, valamint a festészet és szobrászat porondjain is. Azt a liberális, indivindu mindenit!

  • Otthonossá és élhetővé tesszük Budapestet!

Fotelt és tévét minden parkba, emberek! Bevezetjük a pizsamás templombajárást, hol is nem padok, hanem ágyak várják az érdeklődőket, és az elhangzott szentbeszéd után ébresztőóra érdes hangja szól. Vasárnapi ebéd a Blahán, utána alagútlátogatás metróval. A kandeláberek otthoni állólámpaszerűségre való átalakítása, és a budapesti elhalálozások teljeskörű betiltása, hogy a város remek élhetősége még nyilvánvalóbb legyen. Aki a vesztét érzi, annak az azonnali vidékre költözése kötelező. Az otthonosságot és élhetőséget illető további ötleteket a Nagy Pályázat keretében várjuk. Az első díjat nem adjuk ki. A másodikat sem. Majd hülyék lennénk kiadni! Nekünk is kell a pénz.

  • Újra naggyá tesszük a nemzet fővárosát!

– Make America great again – mondotta Trump. Fentiek szerint a Szentkirályi féle Terven érződik némi plágium, de ezt vállalni kell, mert ezen Terv kellően és elegendően bombasztikus, populista, semmitmondó és rövid (a tömeggyűlésen felállított pódium mikrofonjába való kiabálás feltétele), így aztán jól is használható. A gondolkodási szükséglet hozzá minimális, illetve nulla, így aztán minden választópolgár könnyedén tudja appercipiálni, és világosan látszik belőle, hogy a FIDESZ főpolgármester jelölt nagyasszonya pontosan mit akar. Legalábbis a beavatottak számára látszik. Sapienti sat, mint köztudott. A nemzet fővárosa eddig Gyurcsány miatt kicsi volt, de ennek ezennel vége! A részletek kidolgozása később, a lényeg az, hogy mind szavazzatok a FIDESZ lánglelkű és lángeszű jelöltjére, Orbán Viktorra… jó, jó, a FIDESZ győzelme esetén Szentkirályi lesz ugyan a főpolgármester, de igazából azért mégiscsak Orbán. Érthető?

Nem csodálom, hogy ettől a Mestertervtől kikészült Karácsony. Én is csak nehezen bírtam abbahagyni a röhögést.

Nem elég

Nem elég, írta Váci Mihály, tették utána rögtön az ünnepségeken a szavalók. Persze egy „Még” hiányzik az elejéről, de a jelentése attól nem változik.

A költő szerint akkor, azaz ’74-ben hatalmas népi felbuzdulásra lett szükség, ezért buzdító verset írt, amiben nagyon igaza is volt, mert épp vége felé tartott az első olajválság, és az akkori GDP-hez képest félelmetes méretű kölcsönöket igényelt, hogy a Kádár korszak politikai stabilitását biztosító életszínvonalat fenn lehessen tartani. A kölcsönöket aztán a rendszer hangtalan cipelte magával egészen ’89-ig, mikor végül minden kiderült, de főleg az, hogy csalás volt az egész, leginkább persze az életszínvonal, azaz a szocializmus rég megbukott, csak néhány beavatotton kívül nem tudott róla senki. A költő által szorgalmazott felbuzdulás sem használt, mert nem is tudott volna, ráadásul nem is következett be. Az ország nem hallgatott a költőre. Hiába zúgta azt a gép, hogy „Termelj többet, jobban élsz”, a többnek sajnos kizárólag negatív jelentése van, ha az egy eladhatatlan és/vagy használhatatlan akármi. Főleg jobbat kellett volna termelni, de ilyen követelményről akkoriban nem tudott senki.

Az ellenzék jelenlegi összetétele csak Orbánnak ad okot mosolyra. Azon a nem fideszes oldalon jelenleg három, komolyabb szavazóréteggel bíró párt is található, melyek sohasem fognak összefogni semmilyen más párttal, azaz a rájuk szavazókra Orbán leváltása érdekében nem számíthatunk. Ezek: Mi Hazánk, Magyar Kétfarkú Kutya Párt és Magyar Péter pártja, a TISZA. Az általuk lekötött, és így Orbán ellen használhatatlan választói réteg nagysága sorban 6 %, 11 % és 13 % (Nézőpont Intézet), azaz összesen 30 %. Mivel a FIDESZ szavazói KDNP-stül 47 %-ot tesznek ki, ez összesen 77 %, azaz Orbán leváltása a maradék 23 %-kal elég reménytelennek tűnik, még ha a többiek mind összefognak is.

Az, hogy a három magányosan küzdő párt közül egyedül egyik sem tudja legyőzni a FIDESZ-t, a számok alapján nagyon valószínű. Az, hogy nem akarnak összefogni senkivel, csak akkor lenne érthető, ha a közeljövőben egyedül be tudnák gyűjteni a szavazók
47 %-át, ám az ilyen huszárvágás a jelenlegi 6 %, 11 % és 13 % fényében kissé meredek elképzelés. Ennél is nagyobb kérdés, hogy még ha egyedül győznének is, képesek lennének-e elfogadható színvonalú kormányzásra. A korrupció megszűntetése (amely minden ellenzéki párt programjában benne van) egyedüli aduként nagyon kevés, mivel az általa okozott kár nem több a GDP 1 %-ánál. Persze az is nagyon sok, és főleg nagyon dühítő, de hogy ennyire lecsúsztunk, azt nem annyira a lopás, hanem jóval inkább a csapnivalónál is rosszabb, néhol már-már röhejes, ún. Orbán féle „országkormányzás” intézte el. A „Forduljon mindig szakemberhez” jelszót az „Ültessünk az összes pozícióba egy szervilist, hogy mindenben a miniszterelnök úr tudjon dönteni” jelszó váltotta fel, ezért nézünk ki úgy, ahogy.

A fordulathoz sok és nagyon jó szakember kellene, akik ezen három, rigorózusan magányos, kompromisszumképtelen párt környékén nem nyüzsögnek annyira. Összességében elmondhatjuk mindhármukról, hogy ők (tudatosan vagy önkéntelenül, de) nem akarnak győzni, ebből pedig úgy tűnik, a cél a ténylegesen kormányt váltani akaró ellenzék dolgának ellhetetlenítése. Nem lennék meglepődve, ha például Magyarról kiderülne, hogy a FIDESZ megbízásából veri át a messiásváró baloldali szavazókat. A Mi Hazánk esetében nincs ilyen, ők elvek mentén működnek, ám hogy a Kutyapárt miért csinálja azt, amit, arról végképp fogalmam sincs. Tényleg nem akar kormányt váltani?

Ha megvizsgáljuk, hogy a valóban létező, konkrét programmal bíró, koalíciós működésre is alkalmas és kormányozni képes pártok honnan tudnának szavazatokat szerezni, az alábbi eredményt kapjuk:

  • A FIDESZ-től szinte lehetetlen elvinni szavazókat, azok ugyanis döntő részben nem tudnak semmit a valóságról, mert a NER lapokat olvassák, a NER tévékert nézik, a NER rádiókat hallgatják, és ha valaki megemlítené nekik, hogy Orbán nem annyira jó, vagy hogy Gyurcsány nem annyira rossz, azt ott helyben halálra köveznék.
  • A Mi Hazánk-nak szintén stabil választórétege van, annak tagjai ugyanis annyira jobbra állnak a választói tömbben, hogy még Dúró Dóra darálása sem a normálisan elvárható gúnyos röhögést váltotta ki belőlük, hanem az „Igen!”, Úgy van!”, „Nagyon helyes!” kiáltásokat, amiből rögtön látszik az elkötelezettség meg a színvonal. Ebből következően ők sohasem szavaznának máshova.
  • A TISZA, azaz Magyar Péter pártja egyértelműen a messiásváróké, és miután Magyaron kívül jelenleg egyetlen darab Messiásunk sincsen, a kisírt szemű, rengeteget csalódott, szomorkás emberek („Már háromszor vágtam le belőle, de még mindig rövid!”) csakis és kizárólag hozzá mehetnek vígaszért. Ezért nem is mennek máshova.
  • Az MKKP is kicsípett egy jókora darabot a választói rétegből. Ők azok a remek humorérzékű szavazók, akik halálra tudják röhögni magukat azon, hogy a kutyapárti aktivisták a zöldre festett, rácsos kaput átmázolták kékre, így aztán kisangyalom teljesen összezavarodva rossz helyre ment. Hatalomra kerülve a párt valószínűleg olyan vicces törvényeket hozna, hogy a Comedy Central fél hónap után bedobná a törülközőt. A választóik nem is szavaznának olyan sótlan egyénekre, mint a többi párt karót nyelt politikusai, ezért is stabil az MKKP támogató csapata.
  • A maradék 23 %. Na, ezen lehet osztozkodni az igazi ellenzéki pártoknak.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a maradék 23 %-ból kb. 5 % az úgynevezett ellenzéki értelmiségi, aki ugyan mindig az ellenzékre szavaz, de rendkívül elégedetlenül nézi az igazi ellenzéki pártok működését. Fő kényszerképzete, hogy amit az igazi ellenzéki pártok tesznek, az nem elég, mégpedig sohasem elég, hiszen (hiszen!) nem győznek a választásokon! Hogy mit kéne még tenniük, azt ez az 5 % nem mondja meg, és érdekes módon úgy is tűnik, hogy tényleg azért, mert fogalma sincs róla. Mondja meg a Dobrev, nem igaz? Pedig a taktika rendkívül egyszerű (lenne): az igazi ellenzéki pártok népszerűségét kell növelni, de azt az igazi ellenzéki pártok nem lévén hatalmon, nem tudják megtenni, a jelenlegi magyar értelmiség meg valamely titokzatos okból erre alkalmatlan. – Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni! – mondatja a költő Antoniussal, aki aztán ravasz módon mégis a halott dicséretébe fog, míg ugyanakkor a magyar értelmiség ugyan értelmezni jön a dolgokat, de abból mindig az igazi ellenzéki pártok temetése lesz. Nem jók, nem elég, amit tesznek nem hatékonyak, stb., stb., stb., és ezt nem a pártoknak mondja négyszemközt, hanem a nagyközönségnek, hagy’ tudják meg ők is, mi a helyzet itten.

Így aztán az orbánleváltási terv négyévenként kudarcba fúl, hiszen – gondolja az egyszerű szavazó – bármit tesz is a miniszterelnök, attól még nem kell kormányt váltani, mert a sajtóból jól látható, hogy a másik sem lenne jobb.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az igazi ellenzéki pártoknak és ellenzéki önkormányzatoknak nagyon kevés pénze van propagandára, és a FIDESZ az ÁSZ, KEHI, NAV, stb. irányított működtetésével még azt a keveset is elveszi tőlük, sőt ma már külföldről is tilos őket támogatni (lásd: Szuverenitásvédelmi Hivatal), míg ugyanakkor a FIDESZ-nek rendelkezésére áll a teljes magyar GDP, a teljes magyar közmédia, a maradék média döntő része, meg amit még akartok, abból egyértelműen látható, hogy segítség kellene nekik. De az nincs.

Ahogy Virág elvtárs mondaná: – Nem szeretnék a helyükben lenni!

A Szekta

Végre van valamivel elbüszkélkednünk. Létezik Magyarországon egy hatalmas létszámú hívőcsoport, amelyik egy kérdést illetően abszolút homogén véleménnyel bír. Ettől a véleménytől eltéríteni őket nem lehet, hajlandók Pokolra menni, ha meg kell védeni az álláspontjukat, és félelmetes jellemzőjük, hogy kb. az ország 85 – 86 százaléka tartozik ide, azaz, ha erről a kérdésről kell szavazni, a végeredmény tán még a Nemzeti Konzultációt is lepipálná, de Putyin szegényes választási győzelmeit biztosan.

A szektának nincsenek papjai, nincsen semmiféle ideológiája, se újságja, se honlapja, se szervezete, de még csak egy árva postacíme se, ahová írni lehetne nekik. Azt ugyebár mondanom sem kell, hogy a szektának nincs imádható, földöntúli istene sem, kizárólag egy, azaz egy darab Antikrisztussal büszkélkedhet, akit úgy hívnak, hogy Gyurcsány Ferenc. De az aztán valódi Antikrisztus, az angyalát! Lehet mondani!

Ez a Gyurcsány nevű már fiatal korában gyalázatos ténykedést folytatott

„1981-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ főiskolai bizottságának tagja lett. Később KISZ-titkárnak is megválasztották, ami jól fizető állást jelentett számára (Hoppá! Jól fizető! Hoppá!). 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a radikálisabb, reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc társával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, majd szinte észrevétlenül szűnt meg. Ezzel jó időre véget ért politikai pályafutása.”

A szekta úgy tudja, az Antikrisztus vérkommunista beállítottsága minden élőlényre életveszélyes

Öt évre rá self made businessman-ként lenyúlta a MOTIM-ot az államtól, hajszálpontosan ugyanúgy, ahogy Csányi az OTP-t, meg Széles az Ikarus-t, satöbbi, satöbbi, és ezzel az üzlettel ugyan mindenki jól járt (az állam, a Gyurcsánynak kölcsönt adó bank, a MOTIM vezetés, a MOTIM dolgozók, az ország), de sajnos Gyurcsány is jól járt, és ez több mint bűn: hiba. Persze csak nála. Emlékszem egy másik üzletre, melyben a Mátrai Erőmű az államnak 6 milliárdért nem kellett, és hagyta, hogy Mészáros vegye meg, aki ezután kiszippantott belőle 11 milliárdnyi osztalékot, majd ismét felkínálta az államnak. Az állam úgy döntött, hogy most már kell neki, és fizetett is érte Mészárosnak 17 milliárdot. Mészáros ugyan Gyurcsányhoz hasonlóan jól járt, de mégsem lett ebből meghurcoltatás. Talán az az oka, hogy az állam, azaz az adófizetők ezúttal rosszul jártak, sőt igencsak rosszul. És az nem dehonesztálja, hanem feldicsőíti Mészáros Lőrincet, a nagy üzletembert, akinek sok milliárddal sikerült átvernie az államot.

A szekta úgy tudja, Gyurcsány a MOTIM-ot lopta

Újabb kilenc év elteltével következett be a szekta szerint Magyarország legnagyobb tragédiája: Gyurcsány 2004-ben miniszterelnök lett. Elődjei közül Orbán a teljesen eszetlen minimálbér emeléssel (utolérjük Ausztriát – hehe) gazdasági szakadékba lökte az országot, így a Bokros-Surányi duó által elért éltanulóságnak annyi lett. Az utána következő Medgyessy a károk csökkentése érdekében megemelte az állami alkalmazottak meg a nyugdíjasok jövedelmét, hogy az egyensúly helyreálljon, ám mikor bokrosi mintára el akarta inflálni a forintot, hogy a gazdaság ismét növekedni kezdjen, az Orbán kinevezte Járai bankelnök úgy keresztbe verte szegény 206-ost, hogy kifeküdt. Ő is, de főleg az ország. 12 %-os kamat, bivalyerős forint, egyre zuhanó gazdaság, na, ezt kapta az új miniszterelnök 2004-ben a nyakába.

A szekta természetesen úgy tudja, a katasztrofális helyzet nem az Orbán-Medgyessy-Járai trió, hanem Gyurcsány bűne. Gyurcsány 2003-ig ott sem volt ugyan, de a szekta valamiért mégis úgy tudja.

Egy miniszterelnöknek kötelességei vannak, így miniszterelnök lévén neki kellett a helyzetet konszolidálnia, rendbe rakni a gazdaságot. Dicséretére legyen mondva, megtette. A világválság kitörése előtt a magyar gazdaság a következő helyzetben volt: A GDP növekedése 2004. augusztusa és 2008. augusztusa között kb. 17 %. A bruttó(!) GDP arányos adósság növekedése 58 %-ról 67 %-ra = 9 %. Volt 13. havi fizetés, 13. havi nyugdíj, a várható éves hiány 2008. augusztusában 3 %, a CHF 168 forintot ért, az oktatásra és az egészségügyre többet költöttek GDP arányosan, mint ma, a MANYUP-ot nemhogy nem nyúlták le, de még évente növekedett is (a nyugdíjtőke kb. 90 %-át a Gyurcsány kormányok gyűjtötték össze), és két fokozattal jobb adóskategóriában voltunk (BBB+), mint ma (BBB-). Mindezt komoly EU pénzek nélkül, mert az EU-s pénzeket ugyan Gyurcsány tárgyalta le (többet sikerült neki kiverekedni, mint amennyit eredetileg Magyarországnak szántak), de a projektek csak 2008 – 2009-ben indultak el, és miután a végén fizettek, a pénz 95 %-a már 2010. után, azaz Orbánékhoz érkezett.

A szekta persze úgy tudja, a világválságot Gyurcsány robbantotta ki, a világválság okozta akkori adósságnövekedés tehát szintén Gyurcsány miatt van.

Egyébként a mai adósságunk az eltelt 13 év után nem sokkal kisebb a 2010-es csúcsnál (válság inkluzíve): akkor 80,6 %, most 73,5 %.

Az, hogy Gyurcsány csődbe vitte az országot, nem kérdés. Hát persze, hogy csődbe vitte. Ezt erősítgette Szijjártó és Kósa is a 2010-es választások után, mégpedig (amennyi eszük van) nyilvánosan, mire a forint akkorát zuhant, mint egy ólajtó. A devizahiteleseknek annyi lett. Ezt követte Selmeczi vészsikolya, hogy meg kell védeni a nyugdíjasok pénzét a gaz pénztáraktól, amely védelmet az új miniszterelnök biztosította is, mivel úgy lenyúlta a közel 3000 milliárdos MANYUP-ot, hogy azóta sem találja senki.

A szektát ez egyáltalán nem érdekli. Csak Gyurcsány gonosztettei.

Gyurcsány a fenti szörnyűségeken kívül még hazudott is. Az, hogy mit, máig nem ismert. Általában egy 2006. februári interjúra szoktak hivatkozni, mikor egy kérdésre azt mondta, a gazdaság köszöni, jól van, de ez nem valami nagy hazugság, mert februárban még nyugodtan mondhatta. Az persze teljesen ismeretlen a magyar nép előtt, hogy hozzáfűzte:

„Ha nem lenne jól, majd teszünk valamit.”

És bizony tettek, mert a választások megnyerése után rögtön megszorításokat vezettek be, amelyek olyan javulást hoztak, hogy a világválság kitörése előtt a magyar gazdaság egészen jó állapotban volt (lásd fentebb). Mások szerint ők nem konkrét hazugságot értenek az alatt, hogy Gyurcsány hazudott, hanem azt, hogy eltitkolta, ha nyernek, megszorításokat vezetnek be. Érdekes érvelés, pláne, ha tudjuk, hogy a választások előtt Antall „eltitkolta” a várható gazdasági zuhanást, Horn „eltitkolta” a Bokros csomagot, Orbán meg „eltitkolta” a MANYUP lenyúlását, mert ez utóbbiakon nem kérte, nem kéri, és nem is fogja számon kérni senki a választások előtti eltitkolásokat. Csakis Gyurcsányon.

A szekta szerint ez így helyes

Van még ugyebár a szemkilövetés. A dolog érdekessége, Gyurcsány regnálása alatt nincs tudomásunk rendőrök keze között halottakról, Orbán regnálása alatt meg többről is, ugyanakkor utóbbiak közül egyik sem harcban, kockakövek és Molotov koktélok záporában történt, hanem mind konszolidált körülmények között, amikor rendőrök nem sérültek meg. A dolgok következményeképpen Gyurcsány kapott jelzőt emiatt, Orbán viszont nem. Tőle elfogadjuk, őt nem bántjuk emiatt, hiába sokkal súlyosabb és igazságtalanabb a tett. Hogy mi a szekta véleménye, azt mindenki találja ki maga.

Sokan nagyon örülnek a szektának, hiszen így sohasem lesz összefogás, azaz Orbán Viktor örökkön örökké miniszterelnök marad. Ámen. Az összefogás azért lehetetlen, mert önző okokból majdnem minden párt úgy kezdi, hogy

Gyurcsánnyal nem, nem, soha!

Hátha így több szavazatot kap.

Magyar Péter is így kezdte. Ő azt mondta, hogy Gyurcsány a NER egyik pillére. Azt, hogy mit kap érte Gyurcsány Orbántól cserébe, azaz megéri-e ez neki, nem mondta, és nagy szerencséjére nem is kérdezték tőle, mert elég nehéz lett volna bármit válaszolni rá.

Lényeg, hogy ő népszerűbb legyen, és így népszerűbb is lesz, az halálbiztos, mert a szekta nagy erő, és mindig lehet rá számítani.

Gyurcsány sajnos visszaírt. Ő nem támogatója a NER-nek, mint Magyar volt, és nem is köpönyegforgató, mint Magyar lett, ne próbálják kollaborálással vádolni! Így elkövette a nagy bűnt, mert, ahogy egyik derék ismerősöm mondta,

Nem megsértődni kellett volna neki, hanem csöndben maradni, és dolgozni az összefogáson!”

Aha. Maul halten, und weiter dienen. A szekta kiválóan működik. Az, hogy működése gyakorlatilag ellehetetleníti a kormányváltást, csak elhanyagolható, mellékes következmény, kit érdekel, ha lehet gyurcsányozni egy jóízűt? Ugye?

Messiás

A Messiásban az a jó, hogy nekünk nem kell csinálni semmit. Elég, ha várjuk. Vagy a parton üldögélve, ha az a közvélekedés, hogy hajóval jön, vagy még a partig sem kell elmennünk, ha úgy gondoljuk, hogy egyszer csak szelek szárnyán vagy időgéppel itt terem. Van olyan vélekedés is, hogy közülünk az egyik derék magyar vagy Magyar egyszer csak szárba szökken itt a Kárpát medence kellős közepén, és akkor hipp-hopp, ő lesz nálunk a Messiás.

Nekünk, szegény magyaroknak jó ideje nem volt Messiásunk. Még a leginkább annak ígérkezőkről is hamar kiderült az évszázadok során, hogy nem azok, így estünk csöbörből vödörbe meg vicaverza többször is, míg végre aztán megérkezett a két Messiás. Egyrészt Reagan, aki a csillagháborús programmal gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót, másrészt Gorbacsov, aki hagyta magát térdre kényszeríteni, mert volt annyi esze, hogy így sarokba szorítva inkább megadja magát, mintsem hogy kirobbantsa a harmadik, immár nukleáris világháborút. Putyinról még nem tudjuk, hogy van-e annyi esze, ám a tetteit figyelve nagy valószínűséggel nincs. Ezért kizárólag abban reménykedhetünk, hogy még mielőtt megnyomná a piros gombot, szerencsétlen módon kiesik valamilyen ablakon (a körötte lévőknek csak van valamennyi eszük, nem?).

Reagan és Gorbacsov sok országnak lettek így a Messiásai, akiknek elhozták… na, nem a jólétet, hanem annak a lehetőségét, amellyel aztán mindenki annyira élhetett, amennyire saját képességéből tellett neki. Érdekes módon a népeket nem a Megváltás érdekli, amely a Messiás fő feladata, sokkal inkább a Jólét, ezért, ha bűnöznek, titokban bűnöznek, mert úgy ugyan Pokolra kerül az ember (Isten szeme mindent lát), de legalább itt a Földön addig is elvan remekül. Ezért szinte senkisem az igazi Messiást várja, hanem inkább azt, aki a bűnmegváltás = a Paradicsomba kerülés helyett a sorsunk jobbra fordulását ígéri, mégpedig igen! Itt! A Siralomvölgyben! A Próba színhelyén, ahol világosan megmutatkozik, ki az, aki a mindenkit érő számtalan csapás hatására megrendül-e hitében, és ki az, aki nem. Az Urat illetően nyilvánvaló, hogy a kettes típusú, jólétet hozó Messiás nem tetszik neki, mert az ahelyett, hogy a hitet erősítené, a földi csapások számát és nagyságát mérsékli, még akár nullára is, így a Próba nem igazán működik.

A legeslegújabb kor első kettes típusú Messiása nálunk Antall volt, de hiába hitte azt az ország (mert azt hitte ám), hogy majd gombnyomásra érkezik a kapitalista Kánaán, 45 év hordalékát az első miniszterelnöknek meg az utódjának nem sikerült elpucolnia. Le is váltotta a nép az MDF-et a második kettes típusú Messiásra, azaz Hornra, erősen bizakodva abban, hogy újra lesz háromhatvanas kenyér. Nem lett. Sőt ellenkezőleg. Jött a Bokros csomag. Ezután Magyarországon a csalódások miatt Messiás nélküli élet folyt egy darabig, míg nem az egyik miniszterelnökünkről sikerült a néppel elhitetni, hogy az ördögnél minimum 17,2 %-kal rosszabb. Aki kíváncsi az akkori eseményekre itt, itt és itt utána nézhet.

A Gy.F. nevű miniszterelnök rosszasági faktorát tekinve az új Messiással szemben nem volt semmilyen követelmény, azaz bárki és bármilyen lehetett, akár maga az ördög is, ha erre vállalkozik. 2010-ben nagy hozsanna közepette meg is érkezett az ország harmadik kettes típusú Messiása (O.V.), akit főleg a magyar értelmiség várt rajongva, és nagyon szurkolt a kétharmadának. Hogy miért, azt tőlük kell megkérdezni. Ugyan hamar kiderült róla, hogy az ördögöt tekintve az ő rosszabbsági faktora 68,2 % (> 17,2 %), de a nép nagy része erről máig nem tud, és úgy adja neki egymás után a kétharmadokat, mintha tényleg ő lenne a Messiás. Pedig dehogy.

Regnálása alatt az előző kormányok (főleg Gy.F.) által gyűjtögetett MANYUP vagyon nemhogy évente bővült volna, mint korábban, hanem teljesen elveszett. A nyugdíjasok illetményének svájci indexálását megszüntette, azaz a bérekhez képest a nyugdíjak nagyon lemaradtak. Az EU által évente küldött ezerakárhány milliárd ellenére nem hogy az osztrákokat, vagy legalább a cseheket utolértük volna, de Románia ért utol minket, és részben le is hagyott. Rosszul kezeltük a COVID-ot. Európában a legrosszabbul az inflációt. Energiakitettségünk (házszigetelések elmaradása, földgáz- és áramimport) sajnos magas szintű. Szinte minden szövetségesünkkel összevesztünk. Ma az S&P adósminősítésünk azonos azzal, amilyen 2010-ben, az állítólagos államcsőd idején volt (BBB-). A svájci frank a 2010-es 200 forint helyett ma 398 forinton tartózkodik. Jelenleg kevesebbet költünk GDP arányosan oktatásra és egészségügyre, mint 2010-ben, nem véletlen, hogy mindkettő rendőri felügyelet alatt áll, különben személyileg és anyagilag szétesne (már látszanak az előjelei). Érdekes lenne, ha mindezt megtudná a nép, de ahhoz sokszor és sok újságban kellene megírni (amire a független média nem hajlandó), és a hatás még erősebb lenne, ha azt is megtudnák az emberek, hogy az ellenzék hogyan csinálná jobban (ezt sem írja meg a független média, pedig az ellenzéki program rendelkezésére áll). Így aztán az ellenzék helyzete immár nem kicsit, hanem teljesen reménytelen.

Itt tartunk ma. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik várják a változást. Akik értelmileg várják, azok tudják, hogy egy ellenzékünk van, amelyet még több részre szabdalni hülyeség, akik viszont érzelmileg szeretnének kormányváltozást, azok szentül hiszik, hogy van egy másik ellenzék is, amelyik szép, jó, okos és becsületes, sőt „hiteles” is (hogy mitől az kérdés), csak még nem jött elő. Arról, hogy hol lapulhat ennyi ideig, nagyon hallgat az érzelmi ellenzékiség, mert úgysem tudnák megválaszolni. De semmi vész, mondják, mikor majd eljő a Messiás, eljő vele az új ellenzék, és eljő az új szavazótábor is… illetve bocs, az nem jő el, azt a Messiás csak a meglévő szavazókból tudja összegyűjteni. Vagy a fideszes szavazókból, vagy az ellenzéki szavazókból, vagy a bizonytalanokból. Már csak neki kell eljönnie.

Mi, akik kormányváltást szeretnénk, nemrég szerencsés helyzetbe kerültünk, ugyanis hirtelen-váratlanul úgy eljött hozzánk megint a Messiás, hogy jobban se kell. Igen jól választotta meg a pillanatot. Amikor úgy látszott, hogy egy nagy botrány után Orbán kezd újra magára találni, és az ellenzéki szavazók teljesen elkeseredtek, hogy megint nem lesz reményükből semmi, akkor állt ki M.P. a placcra, zsebében az aduásszal, amelyet biztos, ami biztos alapon titokban vett föl kazettára, és melyből világosan meghallgatható, amit tudott mindenki eddig is, és aminek pont úgy nem lesz hatása, ahogy a nagy botránynak se volt.

Az ilyen bizonyíték sajnos nem győz meg semmiről senkit, mert a FIDESZ szavazókat úgysem lehet meggyőzni, az ellenzéki szavazók a kazettán hallhatókról már rég meg vannak győzve, a bizonytalanok meg tudnak róla, sőt még sokkal különbekről, mégis bizonytalanok voltak, vannak és lesznek. Ebből következően az első és a harmadik táborból senki nem fog a Magyar Messiás csapatába igazolni, a másodikból igen (a médiafelhajtástól függő mennyiségben), de az meg pont nem kellene. Így ugyanis legfeljebb az történik, hogy az ellenzéki szavazótábor tovább oszlik, ha még nem oszlott volna elég felé. A helyzet csak akkor lenne jobb, ha a teljes ellenzéki szavazótábor felsorakozna mögötte, és akkor egy az egy ellen lehetne Orbánnal megmérkőzni, de erre a felsorakoztatásra nagyon sokan alkalmatlanok. Ahogy a mi Messiásunk szintén.

Először is haszonlesőként indult, mert ha valaki azt mondaná, hogy a nagy állami cégek vezetőségébe a saját érdemei révén került be, azt nyugodtan körbe lehet röhögni. Ahogy Kubatov úr megjegyezte volt, ő csak egy futballistafeleség… illetve hát futballistaférj. Ráadásul áruló is, aki jóelőre biztosította magát mindenféle titkos hangfelvételekkel, ebből következően nem fog bízni benne senki, szövetkezni nem tud senkivel.

Kellemetlen indulás, ha megjegyezhetem. A második gond, hogy a politikában se tapasztalatai se ismeretei nincsenek, bár ez gondnak nem akkora, mert a sok tapasztalt politikus ellenére rengeteg a hülyeség.

A harmadik gond viszont komoly, hiszen ő nem bírt egy ötfős családdal, mit csinálna akkor egy ekkora káosz közepén, mint kies hazánk jelenleg, ahol mindenki mindenkivel perben-haragban áll, ha nem is éjjel-nappal, de időszakonként biztosan. És ha még hozzátesszük, hogy a házasságban ő volt az agresszívebb, egyértelmű, hogy a Magyar Péter nevű, self made Messiásnak inkább a ketrecharc javasolható, mintsem a sok kompromisszumot igénylő politika. Orbán is elképesztően kezelhetetlen, de ő azért néha engedett (meglátván a vis maiort).

A fentiek alapján mondható, hogy a mi Messiásunk nem is Messiás, így kizárólag a médián múlik, mennyire fújja föl a dolgot, és hány szerencsétlennel hiteti el a választásokig, hogy ebből még lehet valami. Nagy fölfújás esetén M.P. a M. megcsíphet az ellenzéki szavazatokból úgy 20 százalékot, ami az összes szavazót tekintve kábé 8 százalék, azaz gyakorlatilag a Momentum szintje.

Nem valami sok. Az eredmény annyi, hogy egyre többen vannak, és egyre törpébbek a törpék. Orbán meg röhög.

Kell ez nekünk, tessék mondani?

(* Szerkesztőségünk nem feltétlenül azonosul a szerző véleményével.)

A nagy hajó

Amint a régi történetből ismert, valaha egyszer, még a felfedezések korában volt egy kis sziget a távoli óceánon, amelyen bennszülöttek éltek. Vadászgattak, halászgattak, hetente meghallgatták a sámánt, aki elmondta nekik, mi jó, mi rossz, béke volt a szigeten és nyugalom, mert nem tudott róluk senki.

Egyszer azonban a kis öbölbe eltévedt hajó érkezett, amelynek fogytán volt már a vízkészlete. A furán világos bőrű, bozontos arcú emberek kieveztek a partra, és addig mutogattak, amíg a bennszülöttek meg nem értették, hogy víz kell nekik. Hoztak is a patakból vizet a jövevények hordójába, amíg az meg nem telt, azok pedig gálánsan fizettek érte, adtak a helyieknek nagyon mutatós törött zsilettpengéket (a kapitányuk borotválkozott), színes üvegcserepeket, de még egy ollót is, amellyel már nem lehetett ugyan vágni, mert ki volt csorbulva, de rendkívül értékesnek tűnt a helyieknek, ezért kiváló tisztelettel helyezték el a sámán kunyhójában a szent ereklyék közé. Aztán a hajó elment.

A bennszülöttek attól kezdve már nem vadászgattak, nem is halászgattak, sőt nem csináltak semmit azon kívül, hogy kiültek a partra, és várták a nagy hajót, amelyik majd rendkívül fontos dolgokat hoz nekik, úgymint törött zsilettpengéket, színes üvegcserepeket, esetleg még egy ollót is, mert a korábbit a vásott csemeték elcsenték a sámán kunyhójából, hogy játsszanak vele, de a nagy játék közben úgy elveszett, hogy jobban se kell. Ez a parton üldögélős életmód sajnos nem használt a kis közösségnek, így aztán a következő nagy hajó már csak egy kihalt faluhoz érkezett a parton, melynek kunyhóit az enyészet rágta szét. A kutatók megtalálták a zsilettpengéket, az üvegcserepeket, sőt még a csorba ollót is, és némi gondolkodás után arra jutottak, hogy ha az emberek nem csinálnak semmit, csak várják a nagy hajót, akkor ne csodálkozzanak, ha az rosszat tesz nem csak az egyéni egészségnek, de a csapatnak is.

Na, így vagyok én a magyar, médiafelülettel bíró értelmiséggel. A nagyobbik részét jól tartják közpénzen (ők már nem is igazán értelmiségiek, jóval inkább bértollnokok), a másik, lényegesen kisebb része meg ott ül a parton.

Néhánynak maga ácsolta piedesztálja van egy nagy táblával az oldalán, amelyre azt írták, hogy ”Morál” (az értelmiség ismer idegen nyelveket). Szomorúan nézem, ahogy bámulják a vizet, és várják a nagy hajót. Néha elmondják/megírják, hogy minden rossz, és hogy jöhetnének már, mely nagyszerű elmondásokért valamint megírásokért a falulakók úgy-ahogy eltartják őket. Én ugyan csápolok meg ugrándozom, próbálok csinálni valamit, hogy a helyzet szörnyűsége érthető legyen az egyszerűbb embereknek is, és megváltozzon a gondolkodásuk, de az ordítozásom néhány társaméval együtt azonnal elhal a nagy hangzavarban. Mindig rá kell jönnöm, hogy az ellenzéki pártok, nagyobb független lapok meg egyéb ilyen közösségek, teljesen zártak, oda idegennek belépni tilos, tanács meg segítség fölösleges, mert bőven elég az az észmennyiség, amely már belül van nekik (hát hiszen az is szinte szétfeszíti őket, nem igaz?), ezért nincs szükségük magukon kívül senkire. Igaz, a „Minden rossz” meg a „Jöhetnének már” megírásához nem szükséges emeletes tudomány. Kár, hogy ennek a taktikának, sőt stratégiának az eredménye immár 14 éve nulla. Zérus. Semmise.

A helyzet érdekessége, hogy a derék parton üldögélők nem is hiába várják a nagy hajót. Az első 2009-ben érkezett, úgy hívták, hogy LMP, de sajnos törött zsilettpengéken meg színes üvegcserepeken kívül mást nemigen hozott, tekintve, hogy a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választásokon elért eredménye mindhárom esetben egyaránt 4%, és a 2022-es eredményhez sem járulhattak hozzá sokkal többel. Az emberek nem tolongtak, hogy rájuk szavazzanak, pedig a terv szerint annyira Orbán- és egyben Gyurcsánymentes párt, hogy azt már fokozni nem lehet.

A következő nagy hajó egy magányos ember, név szerint Márki-Zay. Ő kívülről érkezett, ugyanis a közvélekedés a közvélekedést irányító értelmiség jóvoltából az volt (még ma is az, sőt félek tőle, sokáig az lesz), hogy a meglévő ellenzéki pártokkal „úgysem lehet”, és ez a közvélekedés el is intézte, hogy MZP legyen a miniszterelnök-jelölt, aki mögé, mást nem tehettek, az Összefogás összes pártja felsorakozott. Ezzel az ideális felállással lett a bukás akkora, mint egy toronyház, illetve hát a kérdés kiemelkedő szakértője szerint olyan FIDESZ győzelem, amely még a Holdról is látszik. Nem óhajtanék ismét visszatérni az új hajó által hozottak törött zsilettpenge/színes üvegcserép hasonlatához, de nem tehetek mást, ugyanis ezúttal sem futotta többre. MZP rutintalanságát tetézte a felfokozott és túlzott önbizalom is, amennyiben egyszerre akarta mind a kormányzó pártokat, mind az ellenzéket leváltani, ami az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent, ami a szavazati arányokon világosan látható.

Ekkora pofon után nehéz az újrakezdés az ellenzéknek, pláne, hogy nincs pénz, csak abajgatás, és ha volna, azt is elveszik. Tetézi még a bajt, hogy az ellenzék miniszterelnök jelöltje az amerikai ismerősei révén aránylag sok pénzt szerzett a kampányra, mégpedig 4 milliárd forintnyi dollárt, amely összeg persze eltörpül az MTVA 150 milliárd per év és a Rogán csapat propagandára költött 45 milliárd per év közpénz summái mellett. A 4 milliárd elköltésének eredménye nem lett, viszont fegyvert adott a FIDESZ kezébe, így most mehet a dollárbaloldalazós hazugságcunami akár fénysebességgel is, miközben a majd 200(!) milliárdnyi közpénzből(!) való FIDESZ kampányolásról iszonyúan nagy a kuss. A nép szívesen adja pénzét, hogy abból jól megfizessék azokat, akik programszerűen hülyítik őket.

És most nagy hajóból megérkezett a harmadik. A Magyar Péter nevű, uraságoktól levetett, ám alig használt bárka. Róla tudni kell, hogy semmiféle politikai teljesítménye nincs, programja sincs, csapata sincs, ami tőle reálisan várható az megint csak a törött zsilettpenge – színes üvegcserép kombó, na, talán egy csorba ollóval megfejelve. Ám ha ő jött, akkor ő jött, hajóból válogatni nem lehet. Egyelőre az érdekesség szele dagasztja a vitorláját, amely azonban csalfa tündér, csapongva fúj mindenfelé, és pár nap alatt könnyen megváltozik. Ő is rátett egy lapáttal, beígérve félelmetes bizonyítékokat, mert igaz ugyan, hogy Orbánék simliskedéseinek 98 százaléka látszik, teljesen nyíltan csinálják, az senkit nem érdekel, attól még a választó bőven rászavaz, vagy az ellenzékre nem (ami gyakorlatilag ugyanaz), arra viszont mindenki kíváncsi, mi lehet az a 2 százalék? Juj de izgi, nemde, Józsikám? Hátha kiderül a nagy titok: Orbán nem kísérte át az öreg nénit az úton. Tejézusmária! Hogy közben egy teljes országot tesz tönkre, és még nem is fejezte be, az ki a francot érdekel?

Ez van tisztelt Hölgyek és Urak. Tovább várjuk a nagy hajót.

Nem bízunk sem Orbánban, sem Gyurcsányban, amit könnyen meg lehet érteni, mert Orbánnál látjuk, hogy mit csinál, Gyurcsányról meg tudjuk.

Igaz, hogy csak hazugságokat tudunk róla, de az elég, hogy ne bízzunk benne. A leginkább érdekes, hogy még a nem a NER szolgálatában álló értelmiségiek is csak ezeket a hazugságokat ismerik. Ha valakit érdekel a történet, itt, itt és itt elolvashatja.

Szóval várunk. A nagy várakozásban sajnos a klímaváltozás okán előbb-utóbb elsüllyed a sziget, közben az Orbán kormány és a cselédség folyamatosan rugdossa éppen azokat, akik kívülről jövő nagy hajóként (neve Brüsszel, színe tarka) segíthetnének rajtunk, de mi ezt nem hagyjuk nekik.

Főleg az értelmiség tétlensége dühítő, hiszen pont ők azok, akiket az a költő, valami Petőfi, ha jól tudom, lángoszlopoknak nevezett ki. Ők lennének hivatottak elintézni, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán, ám a szellem napvilága helyett a FIDESZ rezsicsökkentés ragyogja be a házakat, de főleg a házakban lakó választók arcát, mert nem világosítja föl őket senki. Hacsak nem arról, hogy az ellenzék is ócska. Ez a Gyurcsányról „tudottakkal” együtt elég is a permanensen ismétlődő Orbán kétharmadokhoz.

Sic itur ad olympia Budapest. Orbán mennybemenetele. Nem kéne mégis tenni valamit?

Sirám

Mint az köztudott, a magyar sírós fajta. Szegény minket annyit bántottak már, például az a Szvatopluk is hogy kibarmolt velünk, mikor rendkívül pofátlan módon, csak úgy hipp-hopp elcsaklizta tőlünk az országunkat valami lóért cserébe… illetve bocs, az fordítva volt, mi vettük el tőle az övét, de ennek úgysincs jelentősége már, a lényeg az, hogy annyi csapás ért minket, amennyi miatt innentől számítva, ha semmi egyéb nem történne már, akkor is vagy kétszáz évre maradt siránkozni valónk.

Mi, magyarok még a vigadást is zokogva abszolváljuk, és miután letudtuk a keserűen vidám órákat, visszatérünk eredeti tevékenységünkhöz, a csak síráshoz vigadás nélkül. Szörnyű helyzetünkre jellemző a régi mondás, hogy míg az angolszászok csinálják a pénzt, a németek megszolgálják, az olaszok elnyerik, a franciák meg a győzelemért kapják, mi keressük. Keresni valamit akkor kell, ha nincs, nem csoda hát, hogy mi, „mimagyarok” roppant szomorú egy népség vagyunk – kivéve a gyevi bírót természetesen.

A gyevi bírónak ugyanis láthatóan jókedve van. Hogy miért, az a foglalkozását tekintve rejtély, mert abban az országban, ahol ő miniszterelnök, a gazdaság pocsékul muzsikál, a többi népet az ő nagyszerű közreműködése révén nagyrészt magunkra haragítottuk, főleg azokat, akik elvileg a szövetségeseink, az oktatás csak vergődik, az egészségügy szintén, ha nem lennének szigorú rendőri felügyelet alatt, már rég összeomlottak volna, és így tovább, és így tovább, satöbbi. Egyedül a brancsbeli gazdagoknak fut a szekere, mert a néptől begyűjtött adókból (közpénz) ők kapják a legtöbb támogatást. Néha zsíros üzlet, máskor zsíros állás, olykor meg rezsicsökkentés formájában, mely utóbbi egy pénzátirányító rendszer az adófizetőktől a nagyfogyasztók felé. Érdekessége, hogy a regnálók az éjjel-nappal hangoztatott megtakarítást gigantikusra hazudják, hogy a kispénzű és ezért kisfogyasztó nép is úgy érezze, kapott valamit. Holott dehogy. Illetve nem sokat.

Akik még a gazdagokon kívül a pénzünkből részesülnek: a klérus, a sport meg a NER sajtóbirodalma (a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA inkluzíve), így a pénzjuttatások nagyságát tekintve ők hárman megosztva másodikok, viszont magát a népet sajnos diszkvalifikálta valaki, ezért a dobogó harmadik foka üres. Mindezért a gyevi bíró a felelős, mégis vidám. Nyilván tetszik neki, mivel saját műve a rendszer, mindezt ő hozta létre, és a kijelöltek gyors ütemű gazdagodását meg az ő korlátlan hatalmát tekintve kiválóan működik.

Valószínűleg emiatt választjuk meg újra és újra kétharmaddal gyevi bírónak, mert az általa elintézett országos szegénységhez, betegséghez, versenyképtelenséghez, európai kitaszítottsághoz meg ilyenekhez jól illik a „mimagyaros” világvége hangulat. Egyedül az érthetetlen, hogy akkor miért beszél állandóan többes szám első személyben, mintha ő is ehhez a sírós néphez tartozna, holott elképesztően gazdag, övé a korlátlan hatalom, ráadásul még jókedve is van, melyek közül egyik tulajdonság sem passzol hozzánk, derék „mimagyarokhoz”.

Miniszterelnök úr két legfőbb tulajdonsága azonban más. Ő egyrészt harcol értünk, „mimagyarokért” (éjt nappallá téve, időt és fáradságot nem kímélve), másrészt megmondja nekünk, milyenek is a „mimagyarok”. Azaz mi.

Aki hazaáruló, tehát nem „mimagyar”, azokért nem harcol. Inkább rájuk uszítja az ügyészséget, a NAV-ot, az ÁSZ-t és/vagy a NER sajtót (a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA inkluzíve – epitethon ornans by Szerző), hogy káros tevékenységükkel ne akadályozhassák meg a miniszterelnök úr jótéteményeit, napéldául a tanárok fizetésemelését, amelyet már régen megtett volna, ha a hazaárulók nem áskálódnának Brüsszelben. A hazaárulók persze azt kérdik, miért nem az itthon beszedett adóból finanszírozzák miniszterelnök úrék a tanári fizetésemelést, de ez csalárd szöveg, mert annál azért vannak a magyarság számára sokkal fontosabb dolgok is, úgymint stadion, templom, várnegyed, és az MNB veszteség is 1000 milliárd per év. Illetve, bocs: per félév.

Miniszterelnök úrtól tudjuk, hogy a mi észjárásunk mások számára követhetetlen (főleg az övé, mint legfőbb „mimagyarnak”, természetesen), a mi gondolkodásunk higgadt, és a józan észen alapul, nem holmi tudományos tohuvabohun, mint például a közgazdászoké (lásd). Mi békepártiak vagyunk, miközben a szövetségeseinket illetően mindenki háborúpárti, és létezésünk, vagyis a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája. A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk. Mikor az ember rádöbben, hogy ez már meg is történt, hamar rájöhet arra is, hogy ennél jobb szöveg azon választóknak, akiknek a magyarságukon kívül semmilyen más jótulajdonságuk nincsen, el sem képzelhető. Követik is a miniszterelnök urat, akinek a magyarok a legfontosabbak, gondolkodás nélkül, akárhová!

Arról is értesültünk tőle, mi tudjuk, honnan jöttünk, hová megyünk, a nyugatiak meg csak élnek bele a vakvilágba. Ahhülyék. Történelmi tanulmányaim alapján a honnan jövésünk nem valami nagy etvasz, más népekkel is hasonló dolgok történtek (Ausztria területvesztesége például az I. világháború után nagyobb volt, mint Magyarországé), a hová megyünk meg nem kérdés, ugyanezt folytatjuk, ami most van, csak még hatványozottabban. Ilyenkor elgondolkodik az ember, nem lenne jobb mégis a vakvilágba élni, ahogy a bécsiek?

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy léteznek olyanok kies hazánkban, akiknek ennyi jó kevés, és mindenféle kifogásaik vannak a miniszterelnök úr regnálását illetően. A nagy részük persze ezt csak kis körben tudja szóvá tenni, ott is félve, hogy a fideszrajongók esetleg megharagszanak, és szóbeli vagy akár fizikai atrocitásokra is sort kerítenek, viszont a magyar értelmiség nem lefizetett, azaz nem NER-es nagyágyúi médiafelülettel is bírnak, ezek az ún. független lapok, ahol közzé tehetik a véleményüket (persze ez is egy zárt, brancs jellegű társaság, amelybe kívülről bekerülni nem lehet). Akik tehát tudják, közzé is teszik. De még mennyire!

Ha úgy számolunk, hogy a magyar média 80 százaléka a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA-val együtt közpénzből fenntartott Fidesz tulajdon, az ellenzékhez feltétlen hű kislapok részesedése meg 2%, akkor a függetleneknek kb. 18% marad. A függetlenek működéséből viszont úgy tűnik, hiába nem tetszik nekik, nem nagyon akarják Orbánt leváltani.

Jó, persze szóvá teszik, amiről úgy érzik, hogy kellene (a nagyközönségnek tesznek panaszt), megírják, hogy Orbán ilyen rossz, meg olyan, sőt még annál is rosszabb, ha ez egyáltalán fokozható, és akár naponta megteszik, ám miután immár 13 éve ez megy, és semmi eredménye sincs, sok, velük elégedetlen ember kezd rosszra gondolni. Lehet ugyan régiekre hivatkozva azt mondani, hogy „Honi soit qui mal y pense”, de ez nem igaz, az viszont annál inkább, hogy amire van vevő, abból meg lehet élni. Magyarán a független lapoknak olyan nagyon nem érdekük, hogy Orbán tűnjön el, éspedig minél hamarabb, mert annyi jó témát szolgáltat a „nemfideszes” olvasóknak, mégpedig naponta, amennyit Dobrev sohasem fog, még ha megfeszülne se. És ezekre a témákra van vevő. És nem kevés.

A kormány leváltásához más kell, mint annak megírása, hogy Orbán rossz. Egyrészt a naponta való ismertetése annak, hogy az ellenzék mit csinálna Orbán helyében, és hogy az mennyivel lenne jobb. Ehhez az árnyékkormány programja rendelkezésre áll. Másrészt be kellene mutatni az árnyékkormány minisztereit, mintegy illusztrálva, hogy a megfelelő emberanyag adott, akik már első ránézésre jobbak, mint a NER miniszterek, még ha nem is akadémikusok. Emellett még cáfolni kell a NER sajtó ellenzékről terjesztett hazugságait, nem pedig ismertetni, mert akkor a bizonytalanok (akik olvassák a NER lapokat is meg a függetleneket is) két helyről kapnak információt, hogy a dolog úgy áll, ahogyan azt a FIDESZ mondja.

De nem. Ehelyett megy a „mimagyarok” féle viselkedés. Panasz, kétségbeesés, sirám minden vonalon, valamint annak állandó megerősítése, hogy az ellenzék képtelen. Hogy mire? Mindenre, kérem, de legfőképp a kormányzásra az:

Itt azonban nem bukik (a kormány). Persze tudom, ha mégis bekövetkezne, hatalmas káosz keletkezne az országban. Az keletkezne, mert nincs hatalomra érett új csapat, nincsenek valódi elképzelések arról, hogy mit is lehetne kezdeni a ránk szakadó romhalmazzal.,,,

Szegény Magyar Péter, szegény mi…”

(nincsenek, jajjaj, nincsenek – a háttérből halk zokogás, az előtérben sárgult leveleket sodor a bús őszi szél)

Hogy ez a jogtalan ledegradálás mennyire tesz jót a programmal és szakértőkkel bíró ellenzéknek, azt mindenki állapítsa meg maga. Ahogy már ötszázhatvannyolcszor írtam a független lapok szerkesztőinek és újságíróinak: csak gratulálni tudok.

Nem is olyan rossz az Orbán, ugye? Van téma dögivel, és az mindent megér.

 

Utólagos megjegyzés: korábban úgy gondoltam, amit Orbán mond, az csak és kizárólag néphülyítésre szolgál, maga a miniszterelnök egyik hülyeséget sem hiszi. Ma már másképpen gondolom.

Választás

Amint azt mindenki saját tapasztalatból is tudja, a választás mindig kellemetlen. Az lenne ideális, ha az abszolút jó és az abszolút rossz között választhatnánk, de még csak hasonlóról sem hallottam mostanáig sehol, vagyis valószínűleg nincs ilyen. Ebből következően a választás során az összes kívánságunk nem teljesül, mert eleve nem is teljesülhet, valamelyiket vagy akár többet is belőlük fel kell adni a választás során, mégpedig attól függően, melyik lehetőség mellett dönt az ember.

A fenti szerencsétlen helyzeten egyedül Buddha tudott segíteni, aki azt mondta, üljünk le egy fa alá, és addig koncentráljuk arra, hogy nekünk már egyetlenegy kívánságunk sincsen, amíg magunk is elhisszük. Amikor ez bekövetkezik, az összes kívánságunk azonnal teljesül, és így elérkezünk végre a végtelen és tökéletes boldogság honába, amelyet Nirvánának hívnak.

Ettől kezdve soha többé nem kell választani semmi közt, a tudat megleli a békét, az ide eljutottak együtt éreznek minden lénnyel, lemondanak a rögeszmékről és a berögzülésekről, a haragról és a szenvedélyről, valamint a mindenféle egyéb örömökről is. Hogy hogyan maradnak életben ott a fa alatt, az még kidolgozatlan, de a nagy elméleteket tekintve részletkérdésekkel nem foglalkozunk.

Mivel a buddhizmus kevéssé terjedt el minálunk, maradjunk azon választási lehetőségeknél, amelyekben számunkra mindkét választható változat tartalmaz jót is meg rosszat is. Ilyen például, mikor a bankból késő este hazafelé megyünk a sötét, néptelen utcán, táskánkban egy jelentős összeggel, mert a fürdőszoba felújítását végző vállalkozó csak készpénzt fogad el, mikor elénk toppan egy nagydarab, a bank kapujától minket követő álarcos alak, kezében a rugós késsel, akinek nem kell mondani, hogy pénzt vagy életet, mert tudjuk mi azt magunktól is. Ilyenkor az ember választ, aztán szomorúan ballag tovább erősen megfogadva, hogy legközelebb csak szikrázó napsütésben, hatalmas tömeg közepette és erős rendőri kísérettel. Másképp sehogy! Annak azért örülhetünk, hogy a derék rabló hagyott minket választani. A kisebbik rossznak köszönhetően épségben megúsztuk a dolgot, mert nem mi vesztünk oda, csak a pénzünk, így aztán holnap megint mehetünk a bankba, hogyha ugyan maradt még ott nekünk valami.

Az emberélet ilyen választások sora. Ennek tipikus példája a politikai választás, ugyanis a mai modern államokat leginkább választott képviselők vezetik. Ez nem demokrácia, a hatalmat a képviselők nem az egész néptől kapják, hanem a többségtől  Ha sokaknak nem tetszik a kormányzásuk, a szavazatarány eltolódik egy vagy több másik párt felé, és legközelebb már azoké lesz a többség, a kormányzó párt meg megbukik. Így működik a rendszer, amelyben senkinek sincs vétójoga, ennek révén biztosítja, hogy a többségnek nem tetsző kormányzat leváltható legyen. Az ellenzék feladata tehát, hogy a többséget megfelelő propagandával maga mellé állítsa, amihez egyensúlyban lévő társadalmak esetén van pénze, van médiája és eközben a regnálóknak tilos olyan törvényeket hozni, melyek révén az Adóhatóság, a Számvevőszék vagy hasonló testületek az ellenzékre ráuszíthatók.

Sajnos léteznek szerencsétlen államok, ahol a helyi Alkotmány olyan (volt, amíg volt), hogy megfelelően nagy többség, mondjuk, kétharmad esetén a választáson győztes párt bármifajta korláttól függetlenül száz százalékban szabad kezet kap, és ha annak a pártnak leválthatatlan/megdönthetetlen egyszemélyi vezetője van, akkor már el is érkeztünk a demokratikusan létrejövő autokráciához, amely hatalomra jutva gyorsan kiépíti a leválthatatlanságát garantáló rendszert. Ez a rendszer intézi el, hogy a többségnek állandóan tessen az autokrata vezetés minden tette és tevékenysége, amit általában a média, az elvileg semleges szervezetek, azaz a fékek és ellensúlyok, valamint az országban rendelkezésre álló összes pénz lenyúlásával könnyedén tud teljesíteni Örökre vasalva, mondhatnánk vigyorogva, ha nem lenne olyan szomorú.

Válasszunk talán egy példát az ilyen államok közül, legyen ez egy közép európai ország, mondjuk, Magyarország. A politikai előzmények itt, itt és itt elolvashatók.

Az előzmények ismeretében mindenkinek érthető lehet a 2010-től kezdődő új korszak. Mint azt Orbán mondotta volt (valószínűleg Simicskától hallotta egyszer, neki nincs annyi esze, hogy magától kitalálja),

csak egyszer kell győzniük, de akkor nagyon.

A győzelem megtörtént, és ezzel megkezdődött az ország zsebre rakása, ahol a zsebeket már jó előre kijelölték. Különös szerencséje Orbánnak, hogy a kormányváltáskor kezdtek érkezni az országba az EU pénzek, ugyanis Gyurcsány 2007-ben letárgyalta (többet ért el, mit az eredetileg tervezett összeg), a projektek 2008–2009-ben kezdődtek, és miután az EU a befejezés után fizet (nem hülye), a pénz nagy része már Orbánéké lett. Ajándékba kapott ezen kívül Orbán egy Bajnaiék által rendbe tett országot,  egy fellendülő világgazdaságot, egy zsebre tehető MANYUP kasszát, amelyet főleg Gyurcsány gyűjtögetett össze, valamint egy ördögnek maszkírozott figurát, akivel nagyszerűen lehetett az ország népét ijesztgetni, így aztán megkezdődött egy korszak, amelynek vezető hatalma 14 éve sikerrel eteti meg azt a néppel, hogy ő a jobb, ezért őt kell választani. A nép pedig engedelmeskedik a mindenhonnan áradó szlogennek: minden választáson Koppányt juttatja győzelemhez, ami mellé állandóan kétharmados diktátori hatalmat ad neki. – Mondd, te kit választanál? – éneklik az első királyunkról szóló darabban még mindig, miközben a kérdésnek immár 14 éve sem értelme, sem jelentősége nincs.

Hogy miért jobb a FIDESZ? Hát, például mert bevezette a rezsicsökkentést (a 2014-es választás csodafegyvere).

Igaz ugyan, hogy a népet a nép saját pénzéből, azaz a befizetett adójából támogatják (27 % ÁFA), igaz, hogy ez egy „szocialista árképzés” azaz beavatkozás a piaci folyamatokba, igaz, hogy igencsak igazságtalanul a nagyfogyasztókat nagyon támogatják, a kicsiket meg alig, igaz, hogy ez arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy olcsóbban működjenek, vagyis felejtsék el a karbantartást, és ott rohadjanak el a víz, gáz és elektromos a rendszerek, ahol vannak (rohadnak is – egyre jobban), igaz, hogy ez az olcsóságból kifolyólag nem ösztönöz takarékosságra, azaz a többletfogyasztás a földi klímának is egy nagy pofon, meg az energiaszegény Magyarországnak is az import növekedése miatt, viszont a kormány részéről gyönyörűszép gondoskodás az emberekről.

A szemét ellenzék bezzeg hagyná az árakat érvényesülni, és csak a rászorulókat támogatná, az Orbán családot nem. Hát értenek ezek a gondoskodáshoz? Ugye hogy semmit, emberek?

Ott van aztán a migráció (a 2018-as választás csodafegyvere). Az emberek nagy részének ezek szerint fogalma sincs az EU nyitott határairól (sohasem jártak Lobogányospuszta határain túl), így aztán senki nem tudja nálunk, hogy a migráns, ha itt is bíráljuk el a kérelmét, egy fél percet sem marad nálunk, és a migránsgettó is csak azért kell, hogy a bírálat befejeztéig ne szökjön át Nyugat-Európába. A FIDESZ tehát úgy védi az országot az „itt letelepedő” migránsoktól, hogy egyáltalán nem kell védeni, és nem akar segíteni a sok migránssal nehezített helyzetű EU tag országoknak.

A szemét ellenzék bezzeg segítene, és bár akkor pontosan ugyanaz lenne az itt letelepedő migránsok száma, mint most, ez a segítés (kvóta) valamiért csúnya dolog, ami ellen „Magyarországot meg kell védeni!” Hogy miért, annak megválaszolásán a fideszes propagandagépezet nagy erőkkel dolgozik, hátha a Soros plakát egyszer már nem lesz elég.

És akkor a békepártiság (a 2022-es választás csodafegyvere). A FIDESZ nagyon békepárti. Ez a háború nem az ő háborúja, ebből következően neki tökmindegy, hogy mi lesz belőle, illetve szerinte adjuk már oda Ukrajnát Putyinnak, és akkor beköszönt a béke. Ebből látható, hiába jár a teljes brancs állandóan Moszkvába, fogalmuk sincs az Einstand természetéről. Javasolható a „Pál utcai fiúk” c. könyv tanulmányozásra – ha ugyan használna az nekik valamit. Hozzátartozik a kérdéshez, hogy Orbán nem küld katonákat Ukrajnába. Igaz, nem is kérte senki.

Az ellenzék meg küldene, ha a NATO kéri. Igaz akkor Orbán is. Hogy ebből az azonosságból hogy sikerült a nép tudatában háború- meg békepártiságot csinálni, az rejtély.

Sok mindent írhatnék még a két oldal közti különbségről akár a nyugdíj, akár a gyermekvédelmi kérdést illetően, akár a gazdaság visszacsúszásáról a környező államokhoz képest (nőttünk mi is, de sokkal kevesebbet), akár az inflációról, vagy bármiről, de ezekről már írtam eleget, a korábbi írásaimból elolvasható. Azok alapján kész csoda nemhogy a FIDESZ sokszoros kétharmada, de még az egyszeri győzelme is. Ezzel a félelmetes ellentmondással az értelmiségnek kellene foglalkoznia, és az ország érdekében sürgősen megoldania, de ezt nem ragoznám tovább, mert már annyiszor megtettem, hogy ha lenne macskám, neki is a könyökén jönne ki, pedig a macskák nem is tudnak olvasni.

Végül egy bíztató hír, hogy tragikus helyzetünkben legyen legalább egy korhadt uszadékfa, amibe még kapaszkodhatunk: „Kiderült, hogy mire készül Orbán Viktor és Trump!”, írja az újság lelkesen. MEGA plusz MAGA, azaz Make Europe Great Again & Make America Great Again.

Ez derült ki. Óriási! Nem? Nagyon ideje volt kiderülnie.

Garázdaság

Hát, kérem tisztelettel, nem lehet mindig ugyanarról írni. Az olvasónak már a könyökén jön ki, hogy 2010. előtt svájci indexálás volt, azaz a nyugdíjak akkoriban nem csak az infláció, hanem a bérek arányában is emelkedtek, és nem szakadtak le úgy a bérektől, ahogy már 14 éve teszik, hogy a 13. havit Medgyessy vezette be, Gyurcsány végig fizette, és Bajnai ugyan a válság miatt szüneteltetni rendelte, de azt mondta, ha jobb idő jön, újra bevezethető.

Ámde 2010. után hiába jöttek jobb idők sok-sok EU pénzzel meg világgazdasági fellendüléssel, a derék Viktor akkor sem változtatott. 10 évig lopta a nyugdíjasoktól a 13. havit. Az a ravasz húzás, hogy a svájci indexálást hatalomra kerülésekor azonnal megszüntette, és a MANYUP kasszát is lenyúlta 2700 milliárddal, Orbánt ismerve magától értetődik.

A rezsicsökkentés is unalmas, mert már mindenki tudja, hogy a 2022-es választás kampányában nem ám csak egy egyszerű közgazdász, mint például Bokros, hanem maga az összefogott ellenzék miniszterelnök jelöltje, Márki-Zay Péter jelentette ki, hogy:

Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra.”

Erre aztán a teljes NER média azonnal rácsapott (pl. origo):

A Gyurcsány vezette baloldal győzelme esetén tehát eltörölnék azt a kedvezményt, amivel minden magyar család havonta átlagosan 32 ezer forintot tud megspórolni.”

Magyarázkodhatott hát szegény dilettáns Márki-Zay, mindenki csak röhögött rajta, és mikor végül a háború kitörése után fiainkat akarta vágóhídra küldeni, az összefogott ellenzék akkorát bukott vele, mint előtte még soha.

A bukásban vastagon benne vannak a nyugdíjasok, de ők rosszul tudják a dolgokat, hiába hiszik azt, hogy jól. Az ellenzék regnálása alatt sokkal nagyobb biztonságban lenne mind a nyugdíjuk, mind ők maguk, mivel az ellenzék visszahozná az Orbán által eltörölt svájci indexálást, megtartaná a 13. havit, és a rezsicsökkentést is sokkal igazságosabbá tenné, amennyiben a kevesebbet fogyasztó arányosan több támogatást kapna, így nem Hatvanpuszta meg a többi „nagyfogyasztó” szippantaná föl előlük a pénzt. A nyugdíjasok azért tudják rosszul, mert a NER sajtó hazudik nekik, a független sajtó nem teszi helyre a dolgokat (vajon miért?), a magyar értelmiséget meg láthatóan nem érdekli ez az egész hercehurca. Elvannak ők Orbán alatt is szépen, a Mari néni meg örüljön, hogy a rokonok jóvoltából él még egy ideig.

Ezek a nagy témák sajnos kezdenek kifogyni, mert akinek erről értelme lenne írni, azokhoz nem jut el, akikhez meg eljut, azok olvasnának már helyette mást. A fentiek miatt csak néhány apróságra fókuszálhatunk.

Ilyen például az elvetemült Varju László másodfokon való elítélése, akinek Németh Szilárd birkózóválogatottjában simán akadna hely, és még az olimpián sem volna esélytelen, bármely súlycsoportban indulna is. Hollik pont ezt akarja, hogyha már elítélték, vonuljon Varju vissza, mondjon le, tűnjön el, legyen akár birkózó, ha tetszik, de ne rontsa itt a levegőt nagystílű, de főleg büntetlen előéletű tolvajok között. Piha! Még egy jachtja sincs neki!

Az öldöklő küzdelmet tekintve az esetről készült videofelvételen látszik, hogy Varju nem egy emberrel vette fel a harcot, hanem hat, pont erre kiképzett, jól megtermett biztonsági őrrel. A garázdaságot a bíróság bizonyítottnak látta, mert az amatőr ketrecharcos megadás helyett akcióba lendült, és levert hat profit. Nagyon remélem, hogy ezek után az MTVA úgy rúgta ki mindegyiket, hogy a lábuk sem érte a földet! Ezekre a pancserokra, akik nem bírtak egyetlen vézna garázdával, még egy tyúkól védelmét sem szabad rábízni senkinek, nemhogy a magyar csúcsmédium székházát!

Az esetnek két előzménye van. Az egyik a 2006-os székház ostrom, amellyel össze lehet hasonlítani, a másik a közmédia 2010. utáni FIDESZ pártszolgálatba állítása, ami miatt Varjuék egyáltalán odamentek.

2006.09.19.

„A pár ezres tömeg ezután a térről felszedett utcakövekkel kezdte dobálni a székházat és rendőröket, majd hamarosan autókat gyújtottak fel. Miközben a bejáratot elérőket többször is könnygázzal illetve tűzoltóslaggal verték vissza a székházba vezényelt rendőrök, újabb és újabb rohamok indultak a kapuk ellen… A tüntetők fél kettőkor feltépték az addig kitartó vasrácsokat a főbejáratnál, és behatoltak a székházba. Miután hamar kiderült, hogy a még ott talált dolgozók nem tudják újraindítani az ostrom miatt negyed kettőkor beszüntetett adást, a székház egyfajta látványossággá változott: az ostrom nyomait viselő bejáraton át a tüntetők csoportosan vonultak be, a többség egyszerűen csak körülnézett, illetve az aulában kezdett pihenni, de többen kifosztották a büfét és ‘szuvenireket’ vettek magukhoz.”

Az ostromban több mint 100 rendőr sérült meg, többen súlyosan (a kockakő nehéz). Úgy tudom, a székházat ostromlók közül nem ítéltek el senkit, pláne nem garázdaságért, mint ahogy most Varjut meg Fekete-Győrt. A mi ’06-os hőseinket ez a kis büntetlenség bizton megilleti. Ahogy a büfé árukészlete.

2018.12.16.

A tömegből 11 ellenzéki politikus az igazolványa felmutatása után bejutott az épületbe, ahol egy öt pontból álló követeléslistát akartak beolvastatni. Vasárnap éjjel azonban a köztévé biztonsági szolgálatának vezetője nem engedte őket a stúdiókhoz, és tévés vezetőkkel sem sikerült beszélniük… A követeléseik: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása; kevesebb rendőri túlóra; független bíróságok; Európai Ügyészség; független közmédia.”

A legutolsó a leglényegesebb: az Orbán kormány a kapott kétharmad birtokában a közmédiát fideszes pártmédiává „alakította át” (a „silányította” visszafogottabb, úri változata). Ezzel hatalmas előnyhöz jutott, figyelembe véve egyrészt az adás foghatóságát, amely az ország területén mindenütt adott, másrészt főleg a vidéki tévézési szokásokat, ahol a „magyar tévé” a messze a leginkább nézett csatorna, főleg az idősebbek körében. Nagyon fontos hát az ellenzéknek a független közmédia követelése, mert az MTVA fideszes mivolta miatt az ellenzék hangja sok helyre nem jut el. Mivel az ellenzéki képviselőknek pont azokban a stúdiókban kellett volna megszólalniuk, ahová sohasem hívják meg őket, ezért voltak kénytelenek a „behatolásos” módszert választani, hogy felhívják magukra a figyelmét azoknak, akik csak az MTVA-t nézik, vagy csak azt tudják nézni, mert más nincs nekik.

Az akció nem lett sikeres. Varjuékat kidobták. Az ellenzék azóta sem tudja a közmédián keresztül a lakosság jó részét megszólítani. Erről a kormány gondoskodik.

Ami meglepő: a nem NER-es magyarországi médiáknak az MTVA lenyúlási ügyhöz való hozzáállása. Állandó téma náluk a Megafon meg az egyéb fideszes törpe hírharangok közpénzből való, állami támogatásának elítélése, ugyanakkor az MTVA-ról, melyet évente majd 150 milliárd (nem millió!) közpénzből működtet a FIDESZ, nincs szó sehol. Még csak szembe sem állították a dollárbaloldal néhány milliárdjával, bemutatva a magyar emberek ellopott pénzéből fizetett MTVA pártkampányolását, azaz a magyar választásokba a külföldi magánpénzek elfogadásánál sokkal súlyosabb bűn révén való fideszes beavatkozást. Csak nem valami tabutéma ez? Az ÁSZ, amelynek elvileg a közpénz védelme a fő feladata, magától értetődőn kussol (őket is a FIDESZ fizeti, a főnöküket nagyon gavallérosan), de mi van a független médiákkal, tessen mondani?

A 2006-os székház ostromban fideszes képviselő nem vett részt, így a magyarok halált megvető bátorságú, No 1. street fightere sem (tőle magától tudjuk, hogy az). Ebből is látszik, hogy a 12 évvel később otromba agresszivitással támadó DK-s képviselő mennyivel veszélyesebb a mi szelíd és jólelkű miniszterelnökünknél, aki soha nem tenne olyat, hogy miközben négyen rángatják, egy meg rajta ül, a földön fekve kézzel gáncsolja el szegény hatodik őrt, aki belesérül az aljas támadásba. Kristálytiszta testi sértés, lehet mondani. Tessék elképzelni, kérem, milyen sötét korszak borulna ránk, ha egy ilyen ellenzék kaparintaná meg a hatalmat! Nagyon ideje volt már az elszabadult Varjut helyretenni: eddig, és ne tovább, gyurcsányfióka! Coki! Reméljük, ért a szóból, illetve hát a büntetésből.

– Istennél a kegyelem! – harsogta a bíró a széttört pálcát nézve kis mosollyal, amely ördögien hasonlított valakiére, akit most nem fogok megnevezni.

Tudja azt mindenki jól.

Varga Judit európai álom melót bukott – legkevesebb 300 millió forintot  veszített

Az ex igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője volt az európai választásokra vagyis biztosan bekerült volna az Európai Parlamentbe.

Az ötéves parlamenti képviselet Varga Judit esetében legkevesebb 304 millió forintot hozott volna a konyhára, de ehhez még jöhettek volna a pótlékok és a napidíjak. Azután pedig a csinos nyugdíj, amely egy parlamenti periódus után is jár. Ezért tartják álom melónak ezt a parlamenti állást Brüsszelben illetve Strasbourgban, ahol ráadásul nem kell túlságosan sok mindent tenni ezért hiszen az Európai Parlament határozatai nem kötelező érvényűek. Megbukni csak korrupció következtében lehet, ahogy ezt Eva Kaili görög szocialista képviselőnő esete is mutatja, illetve az olyan erkölcs botrányok jelenthetik a véget mint Szájer József esetében, aki egy meleg partiról próbált menekülni az ereszcsatornába kapaszkodva a pandémia kijárási tilalma idején. Lebukott és eltűnt. De hát ő jóval idősebb mint Varga Judit, akinek még kezdeni kell valamit magával, és Novák Katalinnal szemben a magyar államtól nem számíthat semmire sem. 9 millió forintos végkielégítést már felvett amikor távozott az igazságügyi minisztérium éléről.

“Ne legyen Majdan a Hősök terén!”

Ezt mondták fideszes vezetők Török Gábor politológusnak, aki elsőként jelezte Novák Katalin bukását. A politológus szerint a Fidesz vezérkarában az az összeesküvés elmélet uralkodik, hogy nyugati hatásra szervezték az influenszerek pénteki tüntetésüket a Hősök terén.

Kijevben a Majdanon tiltakoztak évekig a nyugatbarát erők az oroszbarát helyi vezetés uralma ellen, és végül sikerült is menekülésre késztetni Janukovics ukrán elnököt, aki azóta is Oroszországban várja a visszatérést. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes Kijevben elárulta, hogy az USA 5 milliárd dollárt költött arra, hogy Ukrajna irányt váltson: a kijevi kormányzat nyugati irányt kövessen. A Fidesz ellenzékben még támogatta a Majdan lázadókat, de azután éles irányváltás következett: Orbán 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron, és valamiféle paktumot köthettek, mert 2010 óta a magyar miniszterelnök oroszbarát politikát folytat.

A Fideszben azt gyanítják, hogy az USA nagykövetsége áll a tiltakozó kampány mögött.

Ez persze lehet fedőszöveg is, mert egyáltalán nem kizárt, hogy maga Orbán Viktor áldozta be Novák Katalint és Varga Juditot annak érdekében, hogy LMBTQ témák uralják a választási kampányt nem pedig az, ami a választópolgárokat igazán érdekli: a stagnáló illetve sokak számára csökkenő életszínvonal, mely éles kontrasztban áll azzal, hogy Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!