fidesz Archives » Független Hírügynökség

Alkalmazott

Falusi Tamas

-

2024-07-20

Ahogyan azt Orbán Viktortól tudjuk, Ursula von der Leyen, ahogyan a többi EU tisztviselő is, csak egy alkalmazott, aki ne politizáljon, mert az nem az ő dolga. Ahogy a bölcs meglátásairól híres miniszterelnök úr kifejtette.

„Azért nem támogatta a Fidesz az elnökasszony újraválasztását, mert harmatgyenge volt a Bizottság teljesítménye az elmúlt 5 évben, a zöld átmenetben kudarcot vallottunk, leromboljuk az európai ipart, ha ez így megy tovább. Béke helyett az ukránok melletti háborús részvételre összpontosítunk, a migránsok továbbra is jönnek befele.”

A fentiek szerint az alkalmazott rosszul csinálta a dolgokat, mert a főnökök, azaz a miniszterelnökök tanácsa (ET) „jó irányvonalat szabott meg”, de az eredmény gyenge, sőt harmatgyenge lett. Érdekes módon a miniszterelnök abban reménykedik, hogy az európai kormányfők összetétele is változni fog, mert így majd még jobb utasításokat tudnak kiadni az Európai Bizottságnak. Ezek szerint a korábbi jó irányvonal sem volt elég jó neki. Túl genderes, túl migránsos, túl háborús. Amilyen peches szegény.

Bizony így van ez, írta La Fontaine a meséi végén. A főnök (pl. a ház ura) megszabhatja az irányvonalat (mivelhogy ő fizet!), és közli az alkalmazottal (pl. takarítóné). Ebben az esetben a „Ragyogjon minden!” jó irányvonal, és ha nem ragyog, a főnök úr úgy lecseréli a takarítónét egy másikra, mint a sicc. Lehet, hogy Orbán ehhez szokott hozzá otthon, ám az EU-val az a baj, hogy ott nem egy takarítóné van, hanem a takarítókkal együtt rengeteg. Mint egy vállalat, amely viszont Orbánnak ismeretlen, hiszen olyan helyen sose dolgozott. Ha ez nem volna elég, a vállalat kifejezetten demokratikus irányítású is, amennyiben az EU parlamentben 705, a tagállamokban megválasztott képviselő szól bele a bizottságok által előkészített döntésekbe, azaz a döntések annyira az emberek, mármint az európai tagországok lakosainak akaratát tükrözik, hogy annál jobban már nem is lehet. Ezért rejtélyes a magyar kormányfő állandó siránkozása az emberek akaratát illetően, hacsak nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy itthon ahhoz szokott hozzá, az emberek döntése az, amit ő dönt egy személyben, punktum. Így aztán nem csoda, hogy elégedetlen. Az a von der nevű sohasem úgy dönt, ahogy Orbán akarja, mindig, ahogy az EU Parlament. Megengedhetetlen renitencia!

Rendkívül szomorúnak tartom, hogy a magyar miniszterelnök máig azt hiszi, a demokratikus EU Parlamentjének ugyanúgy kellene működnie, mint a magyar Parlamentnek, azaz Semjén éjjel beadja az Orbán által délután jóváhagyott salátatörvényt, másnap megszavazzák, oszt annyi. Legföljebb nem Semjénnel, hanem Deutsch-csal kéne az EP-nek úgy működnie. A mi miniszterelnökünk nem tudja, mi a különbség a demokrácia és az autokrácia között, ezért durcáskodik állandóan, hogy ezek a szemetek nem azt csinálják, amit ő akar… bár, mintha valami kezdene derengeni a buksi fejében hogy az itthoni, őt diktátornak kinevező kétharmad, meg az EU parlamenti 11 fideszes (1,58 %) kontra 694 egyéb (98,42 %) arány nem ugyanaz. Ezért szervezkedik, hogy valahogy szava legyen a Parlamentben, és össze is hozott egy frakciót 84 képviselővel (persze Le Pen utasítására, valamint védőszárnyai alatt – másképp a történteket ismerve nem képzelhető el). Ez már több, mint a saját fideszes 1,58 %-a, mégpedig konkrétan 11,91 %, de hiába a sűrűn hangoztatott „harmadik legnagyobb”, akkora nagy erőt nem jelent, hogy a döntéseket komolyan befolyásolhatná.

Következő probléma, hogy a bizottsági elnököt nem az EU tagországok fizetik, hanem csak a nettó befizetők, ebből következően, ha Orbán igazat mond, akkor azok a tagországok, akik többet kapnak az EU-tól támogatás gyanánt, mint amennyit oda befizetnek, nem szavazhatnának az elnökre, hiszen UvdL ezek szerint nem is az ő alkalmazottjuk. Az természetesen igaz, hogy mi most nem kapunk az EU-tól egy vasat sem, viszont ugyanakkor nem is fizetünk egy vasat sem, azaz elvileg Orbánnak továbbra sincs joga beleütni az orrát olyasmibe, amihez semmi köze.

Az EU persze nagyvonalú, úri társaság, és hagyta, hogy a minden lében ellenkanál Orbán is beleszóljon a jelölésbe. A magyar miniszterelnök ellenezte is, mármint von der Leyen jelölését az Európa Tanácsban, mégpedig a szokott nagy sikerrel, amennyiben ő ellenezte, az olasz miniszterelnökasszony tartózkodott, a többiek meg igennel szavaztak. Az EU sztráda már csak ilyen. Mindenki mindig szembejön velünk – sok hülye! Még szerencse, hogy Meloni lerobbant kocsija a leállósávon állt.

Most persze sokan felkaphatják a fejüket, hogy de kérem! Az EU miniszterelnökei nem VELÜNK jönnek szembe mindig, hanem ORBÁNNAL, ám ezek tévedések, hiszen Magyarország adott neki kétharmadot (négyszer), és Magyarország mi mind vagyunk.

Mind a 9,689 millió ember. Orbán szerint ugyan nem, ahogy az „emberek” sem, de ettől a bornírt, a magyarságból sokakat kizáró miniszterelnöki szöveg ellenére mindannyian hozzátartozunk (Vigyázat! Nem összetartozunk, azaz nem egymáshoz, hanem a magyarsághoz). És bizony MI adtunk Orbánnak kétharmadot, azaz a maradék egyharmad is (amely a közömbösökkel együtt tulajdonképpen a nép kétharmada), hiszen ez az egyharmad az, amelyik nem intézte el, hogy a nép leváltsa Őautokrataságát. Ám ezt az egyharmad tagadja. Körömszakadtáig. És mintha mi sem történt volna, ahelyett, hogy a folyamatos kudarc hatására lemondanának (pl. a hősi népfelvilágosító posztról), folytatják munkájukat. Érdekes viszont, hogy másokat állandóan lemondásra szólítanak.

Szóval nem. Nem mi voltuk, tanító bácsi, kérem! Még csak véletlenül se nem! Helyette gyurcsányozunk, amiben végre teljesen egységes a nemzet, még a DK szavazók szerint is ő az akadály. Nem a nép, nem az értelmisége, nem is az írástudók vagy a lángoszlopok, hanem a Gyurcsány intézte el személyesen, hogy Orbán élete végéig uralkodó legyen, mégpedig bármifajta korláttól mentesen. Irtózatos hatalma lehet ennek az embernek, ha egy országot képes lebénítani. És nem két hónapra, hanem másfél évtizeden át! Nyilván ugyanazt csinálta, mint Orbán, a saját oldalán kinyírt minden egyéb pártot, hogy ne lehessen másra szavazni, csak rá, mert MÁSKÉPPEN NEM INTÉZHETŐ EL, hogy ő legyen az akadály. Ha ugyanis lehet szavazni Orbánon meg rajta kívül másra is, akkor ezt az akadályosdizást és az ezt mantrázgatókat inkább nem minősíteném. További érdekesség, hogy a nem fideszes értelmiségtől minden média és internet segítséget megkapó Tisza párt Orbánnal szemben júniusban csúnyán elbukott (közel kétharmaddal), pedig Gyurcsányhoz annyira nem volt köze, hogy tán még Orbánénál is kevesebb. Ebből következően két kérdés feltétlenül fölmerül: az egyik, hogy a választók miért nem rá szavaztak, hiszen így Gyurcsány kikerülhető, a másik, hogy Magyart hogyhogy még véletlenül sem szólította föl senki lemondásra a kudarc miatt?

Az alkalmazotti kérdéshez visszatérve föltételezhető, hogy ha von der Leyen az európai népek alkalmazottja, akkor Orbán a magyar nép alkalmazottja ugyebár (minister = szolga). A választások előtt minden párt megmondja, hogyan irányítaná az országot (az Összefogás például 2022-ben, ha nyer, vágóhídra küldte volna fiainkat), és a nép úgy döntött, mégpedig négyszer, hogy a FIDESZ programja tetszik neki a leginkább. Meg is bízta Orbán Viktort az ország irányításával, azaz alkalmazta miniszterelnökként. Ennek eredménye az eltelt 14(!) év alatt, hogy

mára már mindenki előttünk van az EU-ban gazdaságilag,
mi kezeltük a legrosszabbul a COVID-ot, meg az inflációt,
rettentő nagy szükségünk van az orosz gázra, mert Paks II. rengeteget csúszik, ráadásul az idecsábított akkugyárak nagy mennyiségű energiát igényelnek, így két nagy gázerőművet kell építenünk, ami azzal jár, hogy Putyinnak meg Erdogánnak gazsulálhatunk,
ha figyelembe vesszük, hogy a 2010-es kormányváltáskor volt egy 2700 milliárdos MANYUP kassza, amelyet Gyurcsány gyűjtött össze, és hagyott mintegy ajándékként Orbánra, és amellyel a tényleges nettó adósságállományunk csökkenthető, akkor a „nagy eladósítók” kisebb adósságállománnyal adták át 2010-ben az országot Orbánnak (~71 %), mint amennyi a GDP-re vetített adósságunk most (~74 %),
az adósbesorolásunk a rengeteg beáramló EU pénz és „Magyarország legjobb tíz éve” ellenére a S&P-nál ugyanaz most, mint 2010-ben volt (BBB-),
2010-ben az MNB devizatartaléka 38 milliárd EUR volt, azzal adták át Bajnaiék, ez jelenleg 46,5 milliárd EUR, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor csak 35,2 milliárd EUR, azaz ez se nőtt. A GDP-re vetítve a helyzet még rosszabb.

A többit inkább nem ragoznám. Szar ügyek azok is. Nagyon.

Tényleg csak ennyi eszünk van nekünk, a komplett magyar népnek, emberek?

A provokáció

Falusi Tamas

-

2024-07-02

0

Ha az ember végignézi az ún. független értelmiségnek a június 9-i választás óta létrejött és az általuk birtokolt sajtóban megjelentetett produktumait, egyre erőteljesebben sugárzik belőlük a „Gyurcsány takarodj!” felszólítás.

Ez teljesen logikus és érthető is, mert ugyan mi értelme lenne azt forszírozni, hogy „Ungár takarodj!”, hiszen az LMP már a korábbi választáson sem játszott jelentős szerepet. Igaz, hogy most még feleakkora sem sikerült neki (2,18 % >> 0,87 %), sokat függetlenék nem érnének azzal, ha Ungár eltakarodna. Ez pontosan ugyanígy van a Momentummal (9,93 % >> 3,70 %) meg a Jobbikkal (6,34 % >> 0,99 %) is, egyedül az Összefogás az, amelynek szavazóbázisa ugyan közel egyharmadára csökkent, de még mindig van 370 000 ember, aki rászavaz. A cél láthatóan az, hogy ezek a DK-sok is a TISZA párt szavazói legyenek, anélkül a FIDESZ ellen esélytelen.

Addig, amíg létezik a DK, és főleg amíg Gyurcsány a pártelnök, a most is a DK-ra szavazók nyilván nem váltanak pártot, ugyanis akik akarták, már megtehették, és az Összefogás (DK – MSZP – Párbeszéd) kb. 660 000 szavazatnyi csökkenéséből láthatóan meg is tették. A többi szavazójuk megmaradt, és várhatóan marad is addig, amíg a gyurcsányi DK létezik. A fenti okból kell valahogy elérni, hogy Gyurcsány távozzon, akkor a DK szétesik, és a párt még megmaradt szavazói, mást nem tehetnek, átvándorolnak a TISZÁ-hoz, azaz az egyetlen olyan párthoz, amely

nem a megszűnés határán ingadozik, mint a Momentum, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd meg a Jobbik,
nem szélsőjobbos, mint a Mi Hazánk,
nem viccpárt, mint az MKKP,
és főleg nem Orbán, mint a FIDESZ.

A mai FIDESZ ugyanis = Orbán. A TISZA úgy tesz, mintha ő maga nemcsak nem Orbán lenne (ami tény, mert Orbánból csak egy van), de FIDESZ-hez sincs semmi köze. Ebben az esetben nagy kérdés, hogy a FIDESZ-en kívül kinek van annyi pénze és akkora, a közösségi térben működő hálózata, amellyel Magyar ilyen mértékű felfuttatása pár hónap alatt megszervezhető.

A munka nagy valószínűséggel már vagy egy éve megkezdődhetett, mert egy efféle hadművelet nem csak nagy volumenű, de nagyon időigényes is – egy totálisan ismeretlen, ugyanakkor a baloldaliaknak túl fideszes egyénről van szó, akiről el kellett terjeszteni, hogy istenbizony áruló, és hogy van valamije Orbán ellen. A közreműködő influenszerek jó része nyilván nem tud róla, kinek a hackerei állnak a háttérben mikor lájkoltat és megoszt, de van akkora averziójuk Gyurcsánnyal szemben, hogy ha gyanakszik is egyik-másik, simán túllép rajta.

A szavazásból kiolvasható végkonklúzió: komolyabb eszközökhöz kell nyúlni, mert ez a szemét nem akar elmenni, és a szavazói nélkül a TISZÁ-nak nincs esélye Orbán ellen. Az első komolyabb eszköz a 444.hu-ban jelent meg „A paprikajancsi visszatér 3 – Feri nem megy a kutyák közé” címmel. A cikk határozott és egyértelmű provokáció, mégpedig hadüzenet nélkül, bemutatva a független értelmiség álláspontját, azaz hogy eddig sem voltunk úrifiúk veled szemben, te nyomorult, de amit most kapsz, az a korábbiak többszörös hatványa lesz! Felkapod majd a fejed, és hibázol, ha ezt elolvasod.

A sikerességet mutatja, hogy Gyurcsány visszaszólt, amit természetesen nem kellett volna, ugyanis erre várható módon egy emberként robbant a szakma, hogy hát itten a szabad újságírást támadják! A szabad újságírás tudvalévőleg az, hogy azt írok, amit akarok, és akkor nincs is korlátom semmi, mert nem tudnak rajtam kifogni.

Gyurcsány reakcióként azt írta, hogy az írást és a stílust megalázó szándékúnak, rosszindulatúnak, hatásvadásznak tartja. Az újságíróról az a vélemény a DK-ban, hogy “becstelen firkász, a lapja pedig szennylap”. Kijelenti azt is, hogy “magára valamit adó ember szerintünk undorral elfordul egy ilyen laptól.” Hozzátette, hogy a 444.hu kétségtelenül amellett kampányol, hogy Gyurcsány tűnjön el a közéletből, lehetőség szerint a DK-val együtt, a párt azonban nem gondolja ugyanezt a 444.hu-ról. Hogy ettől kezdve a DK Uj Péteréket ellenségének tartja, az viszont természetes.

Ha megnézzük, a gyurcsányi mű is tisztán vélemény, azaz a sajtó ellen semmiféle támadást nem tartalmaz, sőt külön kiemeli, hogy a 444.hu-nak is joga van a létezésre, ha finoman szólva nem is maga a The Times. A DK részéről így minden szabad sajtó ügyben elvárt követelménynek elég tétetik, nehéz vele bármit kezdeni. El is halt az ügy, csönd van a cikk körül, de azt hiszem, nem ez volt az utolsó támadás.

Kíváncsian várom a további fejleményeket. Esetleg Rogánék és/vagy Habonyék is beszállnak a közös ügybe (FIDESZ + ellenzék Gyurcsány ellen), hogy a 444.hu-nak az alpáriságát illetően kiváló, egyebekben viszont eléggé dilettáns, úri körökben tripla pihá-val jellemzendő akármicsodáját kissé feldobják. Ebben az egyben szakértők ugyanis. Ha már a többihez hülyék…

Persze ha a FIDESZ-nek a TISZÁ-hoz nincs köze, akkor nem teszik. Kénytelen lesz az ügyben érintett sajtó kizárólag saját erőre támaszkodni. Az meg sajnos nem sok.

Make Hungarians proud again!

FüHü

-

2024-06-30

0

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

Egyszerre rendkívül kiemelt, hiszen épp egy európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében, most alakul meg az új Európai Parlament és áll össze az új Európai Bizottság. De éppen ez utóbbiak miatt rendkívül súlytalan is lesz, illetve lehet a magyar elnökség, hiszen épp egy átmeneti időszak kellős közepén vesszük át a staféta botot: bár az új EP alakuló ülése hamarosan meglesz, de mire kialakulnak az érdemi erőviszonyok, a számtalan új képviselő pedig megtalálja az irodáit, addig szépen peregnek majd a hónapok. Hasonlóképp átmeneti lesz ez az időszak az Európai Bizottság lassú talpra állása miatt is, logikusan nem várható, hogy november előtt meglegyen az új uniós testület. Vagyis, egyszerre óriás figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán, illetve annak vezetőin és – szándékaitól függetlenül – egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.

Még mielőtt a felületes olvasók és a kormánypárti influenszer trollok arra hegyeznék ki a mondataimat, hogy nem drukkolok a magyar elnökség sikerének, gyorsan szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy én voltam az egyetlen ellenzéki EP-képviselő, aki néhány hónapja elmentem a Novák Katalin akkori államfő által az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalra. Nem mondom, hogy baráti és nyitott volt a hangulat az állami eseményen az engem rendszerint lehazaárulózó fideszes politikusok között, de akkor is kötelességemnek éreztem, hogy ott legyek és elmondjam a saját, valamint választóim véleményét, illetve elvárásait a magyar elnökséggel kapcsolatban. Most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség féléve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent. Nem voltak nagy reményeim annak idején sem azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz, illetve az állami gépezet bármennyire is nyitott lesz ellenzéki javaslatokra és témafelvetésekre (például az Európai Egészségügyi Unió és az egészségügyi minimum-szolgáltatás kapcsán), ahogyan végül be is bizonyosodott, hogy Orbánék ezt a hat hónapot sem elsősorban a nemzet és az európai közösség javára akarják felhasználni, hanem pusztán saját politikai céljaikra. Azt hagyjuk is, hogy nem volt semmilyen átfogó civil konzultáció vagy széleskörű egyeztetés a politikai oldalak között azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a magyar elnökség prioritásai között – mert ezt már megszoktuk. Az sem okozott meglepetést, hogy a legutóbbi EU-csúcson a Fidesz miniszterelnöke ismét csak különutas volt a tagállami vezetők által kialkudott kompromisszumos csomag kapcsán. Orbán továbbra is Európa ellenzékében akar maradni, ami a nagyobb baj, hogy ott akarja túszként tartani egész Magyarországot is. Azzal egyébként, hogy az elmúlt időszakban fokozatosan emelte a tétet és egyre jobban felkorbácsolta az indulatokat az Európai Unió ellen, valójában saját uniós elnökségét is túszul ejtette, hiszen épp az EU-ellenes „szabadságharc” miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is. Pedig nem feltétlenül kellett volna, hogy ez így legyen.

Nyilván kevesen olvassák el az uniós elnökségek munkaprogramját (nem is várok el ilyen fajta politikai perverziót mindenkitől), én ahogy korábban, most is megtettem a magyar dokumentum esetében. Azt kell, hogy mondjam Önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz és egyes pontokon még az is érződik, hogy a szakmaiság bizony felülírta a rogáni propagandagyárból kiömlő, uszító baromságfolyamot. Etekintetben hasonlít egyébként az általam sokat idézett, 2009-es, fideszes EP-választási programhoz, amely egy aranybánya, ha az ember vállalható és progresszív, EU-párti mondatokat keres. (Nem véletlen, hogy a fideszesek egy ideje igyekeznek ez utóbbi programot letagadni és kitörölni, ahonnan csak lehet.) Azonban mindez persze nem egyenlíti ki azt az adottságot, hogy az előttünk lévő belga elnökség ideje alatt több mint negyven érdemi dossziét zártak le – nem is függetlenül az érkező magyar elnökség miatt még gyorsütemben -, így például a menekültügyi stratégiát, az uniós költségvetés felülvizsgálatát, vagy az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdését. Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi félévünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett „beragadt” anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal. Politikai szemtanúként azt is hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé a magyar elnökség számára, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra. Hogy ez utóbbiakat viszont épp Európa magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az Önök fantáziájára bízom.

A magyar kormány által megjelölt prioritások között van olyan, amely valóban égetően aktuális és van olyan, amely viszont egyértelműen Orbánék kapcsolódó, olcsó politikai haszonszerzése miatt kaphat gellert. Az „Új Európai Versenyképességi Megállapodás” tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében, azonban az persze kérdés, hogy épp az EU-ellenes, ál-szuverenista, ál-forradalmár magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni a technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenységet növelő keretek kialakításához, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, emellett a növekedés és a versenyképesség szempontjából döntő tényezőnek számító, a biztos európai munkahelyeket teremtő, növekvő munkabéreket nyújtó rugalmas munkaerőpiac biztosításához. Azt pedig tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a csomagon (European Competitiveness Deal), vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot. Tutira mennek, mert ebből biztos eredmény várható a végén. Orbánéknak tehát ezesetben a spanyolviaszt sikerül feltalálniuk; de rutinos politikai szemtanú vagyok, az vesse rájuk az első követ, aki politikai vezetőként még nem „szörfözött”. Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat. Abszolút támogatandó cél, hogy a védelempolitikai szövetségek és együttműködés mellett az Európai Uniónak nagyobb szerepet kelljen vállalnia saját biztonságának garantálásában, megerősítve ellenálló- és cselekvőképességét. Ez viszont ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely Orbán Viktortól korábban olyannyira nem állt távol, hogy egykoron – egy bálványosi beszédében – maga is a mielőbbi felállítását támogatta, (és bár ezügyben a Fidesz álláspontja úgy tűnik, érdemben nem változott, de) mostanában mindenből ál-szuverenitási kérdést csinálnak, hogy a NATO-bővítés folyamatos gáncsolásáról már ne is beszéljek. És nyilván erre az európai partnerek is emlékeznek, sőt, jobban, mint mi. Az elnökségi programban szerepel az illegális migráció megfékezésének kérdése is, amelyet – bár valóban fontos és szintén aktuális kérdés – nyilvánvalóan pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz és nem például arra, hogy az illegális migrációt szervező embercsempészek botrányos szabadon engedésének (egyébként uniós szabályokkal ellenes) gyakorlatát tárgyalják ki. Az egyik nagy patron a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartása, azonban itt is vannak gubancok. Annak ellenére, hogy az elmúlt években ezt a portfóliót a magyar kormány által delegált uniós biztos vitte, vagyis naprakész és eredményes tárgyalópartnerek ebben a témában, azonban minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását, ráadásul úgy, hogy amikor legutóbb Ukrajna ügye volt napirenden, a magyar kormányfő inkább kiment kávézni.

Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most félévig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják és piti politikai játékokra használják majd. A magyar elnökség szlogenje például („Make Europe Great Again! – Tegyük Európát újra naggyá!”) önmagában, alapüzenetében még nem lenne problémás, ha nem direkt és tudatosan a korábbi amerikai elnök, Donald Trump ortodox-protekcionista politikájának szlogenjét („Make America Great Again!”) venné alapul és provokálná ezzel a teljes európai közösséget. Ez nettó provokáció, ami ráadásul teljesen felesleges, mivel egy jó (?) poén elsütésén túl semmi, de semmi hasznot nem hajt Magyarországnak. Orbán kap esetleg majd egy buksi-simit Trumptól, de ennyit azért nekünk nem ér. Mennyivel jobb lenne, ha őszintén és magabiztosan mondhatnánk jóelőre, hogy a magyar elnökségre minden magyar büszke lehet majd. Meglátjuk.

Ujhelyi István
politikai szemtanú

A Fidesz és a szerencsejáték

FüHü

-

2024-06-27

0

Így alakította a magyar kormány szerencsejátékkal kapcsolatos álláspontja a választási platformokat. A választási platformok meghatározó szerepet játszanak a politikai programok alakításában és a választók megnyerésében.

A Fidesz szerencsejátékot államosító álláspontja az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott választási programjaikban, így jelentős hatással volt a szerencsejáték-iparra és a magyar társadalomra.

A https://casinorix-hu.com/ gyűjtése alapján az országban számos külföldi licenccel rendelkező online kaszinó is elérhető, de ezek gyakran alternatív linkeken működnek a szigorú szabályozások miatt. Ennek ellenére gyakorlatilag korlátlan számban elérhetők a nyerőgépek, asztali és élő játékok egyaránt.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan formálta a Fidesz szerencsejáték-államosító politikája a választási platformokat és milyen következményei vannak ennek a magyar közéletre.

A Fidesz szerencsejátékkal kapcsolatos álláspontja: a választási platformok áttekintése

A Fidesz politikája a szerencsejáték terén az elmúlt években jelentős figyelmet kapott. A párt 2010-től 2022-ig tartó választási platformjait elemezve világossá válik, hogy a szerencsejátékra vonatkozó jogszabályok módosítása és a szabályozási keret megváltoztatása fontos szerepet játszott a programjukban. A Fidesz következetesen támogatta a szerencsejáték szabályozásának államosítását, különösen a kaszinók és az online szerencsejátékok területén.

Ez a megközelítés nemcsak a választási kampányok során jelent meg, hanem a kormányzati tevékenységek során is, ahol a szabályozási keret állami keretek közé szorítása volt a fő irányvonal. A párt a többi között a koncessziós szerződések és az engedélyezési folyamatok szigorításával kívánta vonzóbbá tenni a magyar szerencsejáték-piacot a hazai befektetők számára, miközben egyértelműen a külföldiek kiszorítása volt a cél. Ezen túlmenően a Fidesz a szerencsejáték-ipart terhelő adók csökkentése mellett is elkötelezett volt, hogy ezek az állami vállalkozások könnyebben tudjanak működni és fejlődni.

A Fidesz szerencsejáték-államosító álláspontjának motivációi

A Fidesz szerencsejáték-párti álláspontjának mögöttes motivációi több tényezőre vezethetők vissza. Egyrészt a szerencsejátékból származó bevételek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a magyar kormány költségvetéséhez, ami különösen fontos a gazdasági nehézségek (például világjárványok) idején. A szerencsejáték-ipar adóbevételei jelentős forrást jelentenek a kormány számára, amit infrastruktúra fejlesztésére, egészségügyi és oktatási kiadásokra fordíthatnak.

Másrészt a szerencsejáték-ipar munkahelyeket teremt, ami javítja a foglalkoztatási mutatókat és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Az új kaszinók és szerencsejáték-szolgáltatások létrehozása számos új munkahelyet teremt, nemcsak közvetlenül a kaszinókban, hanem az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokban is.

Emellett a szerencsejáték-államosító álláspont a választókra is pozitív hatással lehet, főleg azokra, akik élvezik a szerencsejáték nyújtotta szórakozást. A Fidesz emiatt szélesebb választói bázist érhet el és növelheti támogatottságát.

Az online kaszinóhirdetések morális vonatkozásai Magyarországon

A Fidesz politikája jelentős hatást gyakorolt az online szerencsejáték-iparra Magyarországon. Az engedélyezett szerencsejáték-szolgáltatók számának növekedése, valamint a szerencsejáték-hirdetések és -szponzorációk szabályozásának enyhítése mind hozzájárult az iparág növekedéséhez. Az online kaszinók és fogadóirodák száma az évek alatt csak nőtt, és ez egyaránt vonatkozik az állami és a külföldi szolgáltatókra.

A Fidesz kormányának politikája révén több új (kormányközeli körhöz köthető) kaszinó nyitotta meg kapuit Magyarországon, és a külföldi befektetők továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a magyar szerencsejáték-piac iránt.

A szerencsejáték-ipar fellendülése pozitív hatással volt az építőiparra is, hiszen az új kaszinók építése és a meglévők felújítása jelentős beruházásokat vonzott be az országba, ami még több munkahelyet teremtett és fokozta a gazdasági növekedést.

A Fidesz politikájának hatása a magyar társadalomra

A Fidesz szerencsejáték-párti politikájának társadalmi és morális vonatkozásairól is érdemes egy-két szót ejteni. Az egyik legnagyobb aggodalom a problémás szerencsejáték és a függőség kialakulása.

A szerencsejáték-ipar növekedése társadalmi problémákat is okozhat, például családok is széthullhatnak miatta, vagy pénzügyi problémákhoz vezethet. A szerencsejáték negatív hatásai a közegészségügyre vonatkozóan szintén jelentős aggályokat vetnek fel.

Ezen problémák kezelésére a Fidesz kormánya több intézkedést is bevezetett, mint például a szerencsejáték-függőséggel küzdők számára elérhető segélyvonalak és támogatási programok. Azonban ezek az intézkedések gyakran nem elegendőek, és további erőfeszítésekre van szükség a probléma kezelésére és a társadalom védelmére.

A szerencsejáték-ipar növekedése és az ezzel járó társadalmi problémák közötti egyensúly megtalálása komoly kihívást jelent a magyar kormány számára is, ezért hosszú távú stratégiákra van szükség a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

Végszó

Az tehát világosan látható, hogy a Fidesz szerencsejáték-államosító álláspontja jelentős hatást gyakorolt a szerencsejáték-iparra és a magyar társadalomra. A politikai megközelítésük ugyan gazdasági előnyökkel is járhat, de ugyanakkor komoly társadalmi és morális kérdéseket is felvet. A jövőben fontos lenne további kutatások és intézkedések elvégzése annak érdekében, hogy a szerencsejáték-ipar átláthatóan és felelősségteljesen működjön, miközben védi a játékosok és a társadalom egészének érdekeit.

Mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben?

Kenderessy Milán

-

2024-06-26

0

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

Mind a NATO mind pedig az Európai Unió gyanakodva nézi Paks 2 építését hiszen Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította már 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 – számtalan szankció sújtja Oroszországot. A polgári nukleáris ipar különösen érzékeny terület hiszen sok ponton érintkezhet a hadiiparral.

Májusban Orbán Viktor miniszterelnök így méltatta a magyar-kínai nukleáris egyezményt: “ez nagy lehetőségeket tartogat, mert Magyarország a nukleáris ipar tekintetében komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik (csakugyan?). Már több mint 50 éve benne vagyunk ebben az iparágban. Jelenleg Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik. A terv az, hogy a következő évtized elejére már 60-70% között lesz a nukleáris energia aránya a magyar gazdaságban.”

Nagy kérdés, hogy mikor kezdheti meg az energia termelést Paks 2, ahol a komoly építkezés még meg sem kezdődött.

Aszódi Attila, Paks 2 korábbi kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy

„a kínaiak már jobban tudnak orosz nukleáris erőművet építeni mint maguk az oroszok, és hamarosan ez lesz a helyzet az amerikai technológiával is.”

Valószínű tehát, hogy a kínaiak beszállhatnak Paks 2-be, de vajon milyen feltételekkel?

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Így kérdezett vissza Szijjártó Pétert külügyminiszter a parlamentben amikor Hadházy Ákos nála érdeklődött az ügyben.

“Nem tudom, megkérdezem, majd jelentkezem” – mondta Szijjártó Péter elviharzott hiszen manapság Orbán Viktor első janicsárjának igencsak sok dolga akad, mert mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban kezdik megelégelni a különutas politikát, amely barátkozást jelent Oroszországgal és Kínával olyan időkben amikor mind Washington mind Brüsszel egyre határozottabban száll szembe Moszkvával és Pekinggel.

Szijjártó pofára esett

1,4 milliárd euró értékben újabb fegyverszállításról döntött Ukrajnának az Európai Unió külügyi tanácsa, amelynek Magyarország is tagja ugyan, de kihagyták a döntésből, hogy megelőzzék az akadékoskodást. Szijjártó tombol:

“korábban nem hagyták ilyen szégyentelenül figyelmen kívül az európai szabályokat.”

Majd ezt adta elő a magyar diplomácia vezetője:

“Hiába buktak hatalmasat az Európai Unió legháborúpártibb kormányai, továbbra is semmibe veszik a népakaratot” – harsogta Szijjártó. Aki arról az apróságról megfeledkezik, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp azért csukta be a kaput a Fidesz jelentkezése előtt a szélsőjobboldali koalícióba az Európai Parlamentben, mert ott sok párt közölte: amennyiben a Fidesz jön, akkor ők mennek! Az ok: a magyar kormány oroszbarát politikája.

Szijjártó műhisztije azért különösen nevetséges, mert Orbán Viktor megígérte Stoltenberg NATO főtitkárnak a Karmelita kolostorban, hogy a jövőben nem akadályozza az ukrajnai fegyver és segély szállítmányokat. Vagyis leszarják az ordító egeret, a magyar diplomáciát a NATO-ban és az Európai Unióban.

CEU és Fudan avagy a magyar elit intellektuális és morális csődje

ki

-

2024-06-09

0

CEU és Fudan avagy a magyar elit intellektuális és morális csődje

A közép-európai egyetem, a CEU végképp bezár Budapesten – közölte az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Szimbolikus lépésről van szó hiszen magyar nyelvű képzés már régóta nem folyik hiszen az Orbán kormány szisztematikusan ellehetetlenítette azt a budapesti egyetemet, amely a világ legszínvonalasabb intézményei közé tartozott.

Az egyetemet Soros György hozta létre, hogy Magyarország és sok más egykori szocialista ország számára szakembereket neveljen a rendszerváltás után. Soros Györgyöt Orbán Viktor, aki korábban Soros ösztöndíjjal tanult Angliában, a nemzet ellenségének nyilvánította, és a CEU-t jogi eszközökkel távozásra késztette. Ma Bécsben működik teljes sikerrel. Budapest elveszített egy jó egyetemet, és Orbán Viktor rendszere bizonyította: retteg a szabad gondolattól! Az ifjú liberális forradalmárból immár illiberális autokrata lett. Magyarország pedig az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama.

CEU helyett Fudan

Matolcsy György, aki Orbán Viktorral együtt fedezte fel Kínát még akkor amikor a Fidesz vezér ellenzékben készülődött a hatalomátvételre méghozzá oly formában, hogy azt sose kelljen kiadni a kezéből. A kommunista Kínában modellre lelhetett az egykori antikommunista forradalmár hiszen Pekingben a diktatúra sikeres piacgazdaságot hozott létre, mely világhatalommá tette Kínát. Orbánnak az autokrata rendszer kiépítése sikerült, a versenyképes piacgazdaság sokkal kevésbé.

Matolcsy György a sanghaji Fudan egyetem kommunista párttitkárával állapodott meg arról, hogy Kína egyik legszínvonalasabb egyeteme európai oktatási központját Budapesten hozza létre. Kína három legjobb egyetemét, a Fudant, a Csinghuát – itt végzett Hszi Csin-ping elnök, és a Pejtat európai és amerikai keresztény egyházak alapították a huszadik század elején. A sanghaji Fudant a jezsuita atyák hozták létre. A kulturális forradalom idején – 1966-76 – az egyetemet szétverték, de azóta újjászervezték, és ma már a kínai elit egyetem világszínvonalú oktatási intézménynek számít.

A magyar ellenzék intellektuális és morális színvonalára jellemző, hogy ugyanolyan elánnal támadja a kínai Fudant mint Orbán Viktor a CEU-t. Mindezt egy olyan országban, melynek oktatási rendszere egyre inkább elmarad az európai normáktól. Manapság az oktatás a legjobb befektetésnek számít a világnak azokban az országaiban, ahol az elit nem kizárólag a hatalom megragadására és megtartására törekszik hanem megpróbál valamit tenni is a társadalom érdekében. Magyarországon a szellemi impotenciával küszködő elit retteg a konkurenciától hiszen akkor kiderülne: ő maga siralmas produkciót nyújt. Produkálni az elit vajmi keveset tud, de a vetélytársak megfúrásában igen leleményes. Az eredmény: a CEU eltűnt, a Fudan pedig nem jött meg. Ilyenek a magyar elit sikerei manapság…

Stratégiák

Falusi Tamas

-

2024-05-31

0

Szentkirályi Alexandra fideszes főpolgármester jelölt asszony már megint túltolta a biciklit.

Kezd erősen hasonlítani azon LMBTQ+ hívőkre, akik az okos, türelmes és visszafogott felvilágosító munka helyett pirosló arcú lelkesedéssel a ló másik oldalára való átzuhanások révén tudnak hatalmas károkat okozni a mozgalomnak, lehetővé téve a Bayer-féle meg egyéb bandák permanens hápogását és/vagy gúnyolódását.

A kétfajta túltolás és átzuhanás között egyetlen különbség van: a szivárványosok hithűi az ellentábort akarják, ha kell, akár erőszakkal is megtéríteni (az eredmény kb. az elefánt porcelánbolti eredményével azonos), a főpolgármester jelölt asszony viszont a FIDESZ mostanában el- elbizonytalanodó szavazóit szeretné megtartani. A mindent elsöprő lelkesedés ugyanaz.

A fideszes választók megtartásához először is tudni kell, kik ők. A FIDESZ-hez való kötődés a II. világháború befejezése óta eltelt 78 év során alakult ki. Többfajta csoport létezik.

Az egyik csoportban az egyén családját vagy őt magát a Rákosi féle rémuralom és az azt követő enyhébb, de mégiscsak államdiktatúra jellegű Kádár korszakban atrocitás, hátrány, családtag elvesztése, vagy valamilyen egyéb támadás érte, ezért zsigerből utálja a komcsikat. Ez az érzés vörös fonálként húzódik végig a családban nemzedékeken át, és aki nem is élte meg, személyesen, mert még fiatal, ha olyan családba született, biztosan része lesz a fenyegető veszély érzésében, azaz ő is csak nemkomcsikra lesz hajlandó szavazni, vagy legalábbis olyanokra, akikről úgy gondolja, hogy nem azok. A csoport tagjainak komolyabb elképzelése a baloldaliságról, azon kívül, hogy a baloldaliak mind komcsik, általában nincs. Igaz, a jobboldaliságról se sok.

A másik csoport tagjai a vallásos érzület okán azok. Orbán Viktor minden egyéb olyan pártot elpucolt az útból, amelyre a vallásos választópolgárok még szavazhattak volna (Kisgazdák, MDF, egyéb apróságok), így aztán ezen a szavazócsoportnak nincs más lehetősége, mint a FIDESZ-re szavazni, amely persze praktikus okokból támogatja is a vallást piszkosul (kléruskedvezmények, vagyonátadás, templomok, egyéb szent helyek felújítása, némelykor püspöki focicsapat). Na persze nem a saját pénzéből, sőt nem is a párt pénzéből támogat, hanem a miénkből. Spórolós egy társaság, azt meg kell hagyni – ha a sajátjukról van szó. A vallásos csoport tagjai természetes módon egyáltalán nem hívei a szekularizációnak, és örömmel látják azt, amit Orbán nálunk a vallás további, még további, valamint még további térnyerése érdekében tesz. Állítólag Kollonich Lipót prímás mondotta azt, hogy „Magyarországot előbb rabbá, azután koldussá, végre katolikussá fogom tenni”, és ugyan az újabb kutatások szerint nem ő volt a tettes, a fenti mondat Orbán ténykedésével sok hasonlóságot mutat. Max. a katolikus jelzőt kell keresztényre kicserélni.

A harmadik fő fideszes csoportot azok képezik, akiknek kevés az információjuk, illetve hát az informálódásuk kissé egyoldalú, mert a digitális korszakból nekik csak az MTV1 és a Duna TV jutott. Magyarán az ott látottak és hallottak alapján gondolják azt, amit Panglos mester is: ez minden világok lehető legjobbika, és rettenetesen hülye az, aki meg akarja változtatni. Ebben a világban a bátor harcos Orbán értük küzd a száz Soros fejű, fegyverszállító sárkányokkal, ráadásul állandóan győz mindenki ellen, csak úgy mellékesen elfoglalja Brüsszelt, és néha kimegy a folyosóra, hogy igyon egy kávét. Érthető. A harc közben meg kell pihenni, különben tán még veszthetne is, ami mindenképpen kerülendő, sőt tilos. Itthon Orbán jóságos miniszterelnök, aki támogatja a családokat. A támogatásról sokan tudnak, arról viszont nem nagyon, hogy ebben a családtámogatási rangsorban Magyarország az EU sereghajtók között található, mert az évi 292 euróval (113 ezer forint) csak a huszonegyedik. Orbán ezen kívül megvédi a nyugdíjakat is (nem csökken a reálértékük, igaz, nem is emelkedik egy fillérrel sem, immár 14 év óta), és kegyesen visszaadta a 13. havit, amit Gyurcsány vett el (helyesen: Gyurcsány végig fizette, elvenni Bajnai vette el, Orbán pedig nem visszaadta, hanem 10 év nemfizetés után abbahagyta az ellopását). Ennyi jótétemény láttán nem csoda, hogy ez a csoport is rá szavaz, ha esik, ha fúj, tökmindegy nekik.

Van még egy negyedik, kisebb fideszes tömb is, ezek a NER kedvezményezett értelmiségiek, akik jó, sőt nagyon jó pénzért tolják Orbán szekerét. Ők nem annyira hívők, mint a többi, de az anyagi kötődés majdnem olyan erős, mint a hit, és miután tudják, hogy baloldali kormány esetén azonnak kiesnének a pixisből, ezért nem hitből ugyan, hanem tudatosan, de így is mindent beleadva (mondhatni, sőt!) támogatják a NER-t. Néha még jobban, mintha tényleges hívők lennének.

Ugyanezen csoportokban találhatók a szélsőjobb szavazói is. Az, hogy az ezekbe a csoportokba sorolt egyének a szélsőjobb vagy Orbán beikszelői lesznek, attól függ, hogy mennyire toleránsak. Aki egy adott mértéken felül, azaz gyakorlatilag szó szerint ragaszkodik a biblikus-trianonista előírásokhoz, az a Mi hazánk szavazója, aki a könyvledarálást ugyan helyesli, de az abban való személyes, aktív közreműködésig nem jut el, esetleg nincs darálója, és nem is akar venni, az a fideszes. A csoportok persze nem abszolút homogének, vannak fokozatok, átmenetek, közös metszetek, de a felosztási lényeg ez.

Orbán Viktor február elején bajba került. Azt, hogy egyáltalán bajba kerülhet, nem hitte senki, hiszen gátlástalan és pofátlan működésének hosszú időtartama alatt mindig kiderült arról, amit elvileg már nem csinálhatott meg, hogy de, megcsinálhatja, mégpedig anélkül, hogy bármi népszerűségvesztés lenne belőle, és arról, amit aztán már végképp nem csinálhatott meg, szintén kiderült, hogy de. Sőt nagyon is. Ez a sorozat ment tovább szinte a végtelenségig, ám idén február másodikán mégis megállt. A pedofil úgy az pedofil ügy, és hiába hozott a miniszterelnök kettős vezéráldozatot, a végtelen bizalom még a hívők közt is repedezni kezdett. Ráadásként felbukkant egy eddig politikamentes személy, aki hirtelen váratlanul (mondhatnók csodának is) nagy népszerűségre tett szert. További nehézség, hogy a választások is egyre közelednek. A miniszterelnök úrnak nem maradt más választása, lépnie kellett, és ő természetesen lépett is, mégpedig két irányban lépett.

Az egyik stratégia az EP választáshoz kapcsolódik. Legfontosabb eleme a háború szerepének felerősítése, amellyel ugyan már korábban is foglalkozott, de most ráerősített a témára. A témát személyesen karolta fel, hiszen tudja, ezt nem bízhatja senki másra, csak a legrutinosabb utcai harcosra, aki folyamatosan élet-halál harcot vív mindenkivel a békéért Hencidától egészen Bonchidáig. Itthon és külföldön, Brüsszel inkluzíve.
A másik stratégia a helyhatósági választások előtt Karácsony totális lejáratása, mely akcióban maga is részt vesz, de a fő feladat az őt képviselő Szentkirályi Alexandráé és ), aki állandóan rátesz egy lapáttal, most például azt sikerült kijelentenie, hogy:

„Nevezzük nevén a dolgokat, ez nem alacsony kibocsátású zóna, hanem autókitiltási zóna. Karácsony autókitiltási botránya kiakasztja a kamumétert.”

Igaz, Szijjártó társaságában jelentette ki, aki mellé lett adva segítségnek, ha ugyan ez az. Hogy a hülyeségmétert mi akasztja ki, azt most inkább nem is taglalnám, lényeg az, hogy a fideszes szavazókat mindenáron meg kell tartani, és ha ahhoz hülyeségek ragozása kell, mert azt hiszik leginkább, hát akkor úgy! Lényeg, hogy szavazóként megmaradjanak. A mai zűrzavaros helyzetben mindent meg kell tenni a fenti cél érdekében.

Egyértelmű természetesen, hogy a fentiek már mind rég ismert dolgok, szegény olvasónak a könyökén jönnek ki, a maradék „érdekesség” már csak annyi, hogy van egy harmadik stratégia. Úgy hívják, hogy Magyar Péter. Ez a stratégia elég trükkös módon a szimpatizánsait főleg az ellenzéki szavazótáborokból szerzi, de számít azon FIDESZ szavazókra, akik továbbra is jobboldali kormányt akarnak, viszont pedofília és lopás nélkül. Ez az a párt, melyről Orbán nagy valószínűséggel úgy gondolja, hogy valami újabb LMP lehet, pedig nem az. Korántsem az!

Ami most látszik, az az, hogy az Orbán-Gyurcsány-Magyar trióból mindegyik a másik kettőt állítja be szövetségesnek, és ha utána gondolunk egyrészt a cui prodest elv alapján, másrészt figyelembe véve azt, hogy Magyar hogyan nyilatkozik Gyurcsányékról, és hogy a FIDESZ-szel való szövetséget nem zárta ki, arra a megállapításra juthatunk, hogy leginkább Gyurcsánynak lehet igaza.

Azzal a nüánsznyi eltéréssel, hogy Magyar ugyan szövetségese valakinek a FIDESZ-ből, de nem Orbánnak. Hogy kinek, illetve kiknek, azt az olvasók saját fantáziájára bíznám.

Jó kis elmejáték lehet belőle. Úgy gondolom.

Levelek

Falusi Tamas

-

2024-05-21

0

Uram!

Örömmel vettem, hogy végre valakinek feltűnt Magyar Péter nem csak Messiás, hanem üstökös jellege is (én már írtam róla, de engem… khm… nem nagyon olvas senki). Ön nagyon helyesen látja, hogy egy ilyen kirobbanás a szürke tömegből igencsak hosszas előkészületet, valamint sok-sok pénzt igényel, ehhez én még pluszként hozzátenném azt a bizonyára nem kicsi influenszer hálózatot is, amely összehozta a jelölt rendkívül széles körű ismertségét. Anélkül nem figyelne rá a kutya se.

Ez azt jelenti, hogy az új erőt kitalálók, egyben szervezők

vagy már jóideje előre előkészítették a terepet, és várták, hogy egyszer csak felbukkan egy alkalmas személy,
vagy már Magyar is megvolt nekik régen (a telefonfelvétel amelyet ő készített, valami ilyesmire utal), és csak az alkalmas pillanatra vártak,
vagy az alkalmas pillanatot is a szervezők hozták össze a kegyelmi kérvény benyújtásának ösztönzésével, majd a kegyelmet adók célzott lebuktatásával. Ebben az esetben Magyar mellett nagy valószínűséggel a kegyelmet forszírozó Balog püspök is az ő emberük.

A jelenlegi ellenzéknek nincs pénze, és nagyon kellemetlen nekik a TISZA párt feltűnése, mert erősen csökkenti a választási esélyüket, ebből következően a Magyar Pétert felszínre emelő csapat vagy fideszes, vagy külföldi.

Utóbbi esetben a kilétüket illetően van sok érv és legalább ugyanannyi ellenérv is, úgy hogy inkább nem nyilatkozom, de nem is lényeges, mert ennek az esélye nagyon kicsi, főleg a szervezést illetően, azaz ide magyar gárda kell.

Arra, hogy ez a kigondoló és megszervező gárda fideszes, sok tény utal. Nyilván egy Orbán nélküli, de jobboldali kormányt akarnak hatalomra juttatni, és ha Magyar 2026-ben nyer, vagy második legnagyobb lesz úgy, hogy a FIDESZ 50 %-nál kevesebbet kap, a választás után eltűnik, hogy a kigondoló/szervezők vehessék át a hatalmat egy FIDESZ-TISZA koalícióval, amelyben Orbán már nincsen benne. A koalíciós kormányzásnak van messze a legnagyobb esélye. Az is egyértelmű, hogy semmiféle közösködés sem lehetséges a mostani ellenzékkel (Magyar mindent megtesz, hogy annyira megsértse őket, ami már bármifajta szövetség létrejöttét lehetetlenné teszi). Érdektelen, hogy honnan jönnek Magyar szavazói, csak jöjjenek. Ahhoz, hogy az akció sikeres legyen, persze kell(enek) még valaki(k), aki(k) a pénzt adja(adják).

Erről a Magyart felfuttató szervezetről nyilván csak a fideszesek nagyon kis része tud. A többiek támadják is szegény Pétert piszkosul, ezzel lesz hiteles a látvány, mert azt, hogy ez egy belső akció, nem neszelheti meg a Főnök és belső köre!

A palotaforradalomnak (azaz fideszesek buktatják meg a kényelmetlenné vált és a pártra nézvést immár inkább hátrányos, mint előnyös Főnököt) elég nagy az esélye. Személyeket itt sem említenék, elég a sapienti sat. A dolog érdekessége, hogy Oroszországban hasonló helyzet alakulhat ki, és ha Putyin túl messzire menne, azaz az őt körülvevő, hithű és/vagy haszonleső banda azt látná, hogy már az ő életük is veszélyben forog (>> III. világháború), pillanatok alatt megjelenne egy ottani Pjotr Pavlovics Russzkij, aki kitépné a cár kezéből a hatalmat – ha ugyan Putyin nem esik ki előtte egy ablakon.

Abban természetesen biztos vagyok, hogy erről az igencsak lehetséges forgatókönyvről a 2026-os választásokig rajtam kívül senki nem fog írni egy szót sem, félek is tőle, hogy a jelenlegi ellenzék a „Magyar Péter hatás” következtében a választás után gyakorlatilag eltűnik. Ezzel a demokratikus, tényleg Európa barát, baloldali kormányzás utolsó esélye is a gödörben végzi, ami nem szerencsés az ország lakóinak döntő többségét tekintve. Ezt megakadályozandó egy felvilágosító akció kellene, de annak gyakorlatilag nincs esélye, még egy fikarcnyi sem. A Magyar feltűnése óta a létező ellenzéken való gúnyolódásból a független lapokban egyre több olvasható, de ez valahogy, isten tudja mely rejtélyes okból nem az ellenzéknek segít. Sőt, ellenkezőleg. Ki hitte volna, emberek? Pedig függetlenék biztos azt hiszik, hogy jót tesznek vele.

A magyar értelmiségben tehát nem bízhatunk, mivel most is képtelen fölismerni az adott helyzetet. 2006-ban sem sikerült neki, ahogy 2010-ben sem, 2022-ben meg pláne. Lásd a FIDESZ Holdról is látható „békepárti” győzelmét.

Üdvözletem.

X Úr!

Önnel ellentétben én úgy gondolom, hogy Magyar Pétert nem a vakvéletlen vetette partra kies hazánk politikai partjain.

Szerintem ő egy gondos kiválasztás eredménye, ugyanis abban, hogy bármilyen helyzetet tekintve a legalkalmasabb pillanatban a legalkalmasabb személy bukkanjon a felszínre, majd törjön magasba, ráadásul teljes fegyverzetben, egyáltalán nem hiszek. Ahhoz egy olyan csillag-együttállás kell, amilyen nem létezik… illetve hát elméletileg létezhet, de a rendkívül kicsi valószínűség miatt az már a lehetetlenségek kategóriája.

Ami rögtön látszik: a kiválasztók mindenre ügyeltek, így Magyar a következő feltételek mindegyikének megfelel:

Van szónoki tehetsége.
Korábban FIDESZ kedvezményezett volt, a neje bukása óta már nem az, így hitelesen alakíthatja a FIDESZ ellenségévé váló, az erkölcsi követelményekre hirtelen ráébredő megvilágosodottat. Úgy világosodott meg, ahogy Orbán besötétedett.
Kihasználta a lehetőségeket, azaz erkölcsileg nem áll ugyan a kívánt szinten, de jogilag nem bűnöző, így szabadon szidhatja a tényleges tolvajokat.
Sokan remélik, hogy belső ember lévén olyanokat tud, amelyek Orbán bukását eredményezik, így sok ún. „racionális gondolkodású” szavazónál is ő lehet a nyerő. Ténylegesen persze nem tud olyanokat, de ez nem is érdekes, a fő dolog a szavazók hite.
Esztétikailag a Főnöknél kedvezőbb látványt nyújt, ami főleg a hölgyek esetében pozitívum.
Hallgat másokra, ami az egyre inkább korlátlan hatalmú, mindenben egyedül döntő Főnökkel szemben nagy előny.
Hajlandó visszavonulni.
Gyurcsányellenes (a legfontosabb!)

Ezekből következően kiválóan alkalmas arra a szerepre, amire szánták: a 2026-os választás megnyerése, aztán a FIDESZ-szel való koalíció megkötése után eltűnés a politika színpadáról. Ezt persze maga is tudja, sőt el is fogadta, ahogy az eltűnést már említette is.

Miután a FIDESZ potentátjai már kellőképpen megszedték magukat, lehetőség nyílik az ország számára visszatérni a normál, Európához kötődő életvitelhez, amely csak Orbán nélkül képzelhető el. Természetesen úgy, hogy azért a FIDESZ az ország vezető ereje maradhasson, például a TISZA párttal koalícióban, akit Magyar Péter lemondása után majd egy Semjén-kategóriájú pártelnök vezet. Hobbija is lesz, abban biztos vagyok, az majd lefoglalja az idejét. Vadászunk már van, horgászunk már volt, ezért a bélyeggyűjtésre saccolok.

Az Európához való visszatérésre az Orbán vezette FIDESZ egyre kevésbé alkalmas, ami azt mutatja: eljött az idő. A FIDESZ-nek változtatni kell. Annak kitalálását, hogy 2026 után ki lesz majd a miniszterelnök, inkább önre bíznám. Nyilván sokkal bennfentesebb nálam. Sok szerencsét a találgatáshoz.

Üdvözlettem.

Szövegértés

Falusi Tamas

-

2024-05-20

0

A magyar politika furcsa egy valami. Itt van például a derék, a sárdobálást tekintve túlmozgásos hölgy, volt szóvivő, aki feladatául kapta Karácsony mindenáron való besározását, és olyan lelkesen végzi a feladatot, mintha nem jutna el a tudatáig, hogy miket mond. Én azért lesütném a szemem, mikor a közös képviselő megbízásából és költségén azt mesélem nagy hangon a házban lakóknak, hogy a szomszéd veri a gyerekét, miközben nem is. Éreznék némi szégyent. Persze ez én vagyok, a mások meg mások. Ahogy köztudott.

Az, hogy a hölgy ilyen nyílt tekintettel, lobogó hittel és szent meggyőződéssel állítja, amiket állít, több dolgot jelenthet:

Nem tudja, hogy ténylegesen mi a helyzet. Azt, hogy mit kell mondania, előző nap kapja meg egy cetlin (szóvivőként is így volt, nem véletlenül őt választották a feladatra).
Mindenáron győzni akar, és szerinte a cél szentesíti az eszközt, ugyanis az a szent cél, hogy fideszes legyen a főpolgármester, minden eszközt engedélyez, bármi legyen is az. Fico-t például lelőtte egy nyomorult elmebeteg, és mi ugyan itt még nem tartunk, de a verbális gátlástalanság már-már félelmetes.
Nem értelmileg, hanem érzelmileg kell meggyőznie a választókat, akik a hosszas magyarázatot úgysem értenék, azaz nem annyira a gondolkodók szavazatára épít, hanem sokkal inkább a hívőkére, azok meg elhiszik, amit mond, ha mellébeszélés, ha nem. Ráadásul boldogan.

Szentkirályi Alexandra (nem vagyok én olyan bugris, hogy Szalay-Bobrovniczkynét írjak, ahogy egyesek Gyurcsánynét) nem szeret sokat fecsegni. Szigorúan a lényegre koncentrál, nehogy a hallgatóság belezavarodjon. Így volt ez a múltkorában is, mikor kijelentette, hogy „szerintem rémálom mind a két ember”. Remélem, az olvasónak nem kellett azon sokat gondolkodni, kik is ezek a rémálmok.

Határozott, egyenes közlés, bár sajnálatos módon némi logikai bukfenc csak került bele, mert a hölgy fő mantrája szerint Karácsony nem is létezik, hiszen ő tulajdonképpen Gyurcsány, de hogy akkor a főpolgármester-jelölt asszony miért beszél két emberről, az rejtély. Vagy váratlan agybicsaklás. Esetleg szokott agybicsaklás. Lehet választani.

Magam is írtam már arról, hogy főpolgármester-jelölt asszony kijelentette:

„A Klímaügynökség új vezetője (Ámon Ada), Karácsony Gergely régi barátja azt mondta egy interjúban, hogy azon dolgozik, hogy a 10 évnél idősebb autókat kitiltsák a városból.

Karácsony kontrázott:

… sem én, sem egyetlenegy kollégám nem mondott ehhez hasonlót…”

Szentkirályi rekontra; idézet egy Ámon Ada interjúból:

Riporter:

Az átlagautó biztos, hogy 10 év fölött van. Ezzel önök nem tudnak mit csinálni egy főosztályon.

Ámon Ada:

Kijelölünk zero emission zónákat, vagy alacsony kibocsátási zónákat. Dolgozunk egyébként ilyesmin is a BKK-val… Ezt a kérdést úgy fogjuk kezelni… hogyha folyamatosan… az autós közlekedésnek a terepét a területét szűkítjük, illetve drágítjuk.

A fenti szövegekben három ponttal jelöltem a FIDESZ propaganda osztály általi vágásokat, azaz ezek környezetükből kiragadott szövegrészek. Nekem lesülne a képemről a bőr, ha valakit hazudozással vádolnék, és az általam(!) összevágott szöveggel igazolnám az állításomat. Úri népek társaságában ilyen nincs, vagy a teljes szöveget közreadják, vagy semmit, na de hol van arrafelé úri társaság, tessen mondani? Úgy gondolom, azért mi legyünk úriemberek, és tételezzük fel, hogy a fideszék által beidézett szöveg szó szerint úgy értelmezhető, ahogy van, nincs benne semmi félrevezetés. Vizsgáljuk meg így, hogy mit jelent.

Az interjúban a riporter nem kérdez, hanem állít. Mivel a szöveg előtte hiányzik, ebből nem tudjuk, hogy mi a téma, de IQ 85,3 fölött mindenki rájön, hogy a környezetszennyezésről lehet szó, amely egy városban kardinális kérdés, lévén, hogy a szűk helyeken zajló nagy forgalom miatt magas kipufogógáz koncentráció sok betegségnek és sok, a vártnál korábbi halálnak az okozója.
Normál városokban sokat tesznek azért, hogy a koncentráció csökkenjen. Ámon Ada teljes szövege erről szól. Szentkirályi a törekvést őrületnek nevezi, azaz neki fontosabb, hogy mindenhová bármikor bármilyen autóval lehessen menni, minthogy kevesebben legyenek betegek, és kevesebben haljanak meg.
A konkrétumokat illetően: a riporter beszél 10 évesnél öregebb autókról, Ámon Ada nem, és a város szó egyetlenegyszer sem hangzik el, magyarán Szentkirályi vádjából („Karácsony Gergely régi barátja azt mondta egy interjúban, hogy azon dolgozik, hogy a 10 évnél idősebb autókat kitiltsák a városból.”) csak ez a kettő hazugság, a 10 évnél idősebb autó, meg a város. Hogy Ámon Ada dolgozik a környezetszennyezés csökkentésén, az viszont stimmel. Merthogy az a dolga.
A Low Emission Zone meg a Zero Emission Zone régóta ismert lehetősége a városvezetéseknek arra, hogy a fokozottan szennyezett helyeken csökkentsék a környezetterhelést. A londoniról (https://tfl.gov.uk/modes/driving/low-emission-zone) például ez tudható:

„The Low Emission Zone (LEZ) operates to encourage the most polluting heavy diesel vehicles driving in London to become cleaner”, azaz az angolul nem tudók érdekében: „Az alacsony kibocsátású zóna (LEZ) azért működik, hogy a Londonban közlekedő, leginkább szennyező nehéz dízeljárműveket arra ösztönözze, hogy tisztábbakká váljanak.” Ha az adott jármű megfelel az alacsony károsanyag-kibocsátású zóna (LEZ) szabványainak, nem kell fizetnie a díjat, így elérhető, hogy a szállító cégek vagy fizetnek, vagy nem hajtanak be a zónába (valószínűleg egyik sem tetszik nekik), vagy kicserélik/feljavítják a járműveiket olyanra, amelyik után nem kell fizetni a díjat.

Mint azt Ámon Ada mondotta volt, a BKK-val dolgoznak ilyeneken. Számomra igencsak meglepő, hogy vádjai alapján Szentkirályi nem ismeri sem a LEZ, sem az ULEZ célját és jelentőségét, valamint azzal sincs tisztában, hogy a BKK nem kompetens sem a 10 évnél idősebb, sem a 10 évnél fiatalabb járművek közlekedtetésében. A buszok esetében viszont annál inkább, azaz a Ámon Adának a BKK-val való munkája valószínűleg azt célozza, hogy a nagy szennyezőanyag terhelésű városrészekben leginkább alacsony emissziójú, sőt lehetőleg elektromos buszok járjanak. Hogy a 10 évnél idősebb autót a főpolgármester-jelölt asszonynak hogyan sikerült idekevernie, az sajnos nagyon szomorú előjel arra nézvést, hogy mit fog csinálni, ha véletlenül főpolgármester lesz.
– „Ezt a kérdést úgy fogjuk kezelni… hogyha folyamatosan… az autós közlekedésnek a terepét a területét szűkítjük, illetve drágítjuk.” – mondja még Ámon Ada, ami Szentkirályi nagyhangú kijelentése szerint a hazugság fokozása. Érdekes módon ebben sincs szó az autók életkoráról meg a városból való kitiltásról, hanem csak területszűkítésről és drágításról. A területszűkítésre eklatáns példa a Lánchíd, ami egy helyes lépés a városvezetés részéről, az pedig, hogy előbb-utóbb egyes belső városrészekben lesz behajtási díj a nagy szennyezőknek, senki előtt nem titok, és ha a Városháza a bevezetését a tömegközlekedés fejlesztésével együtt csinálja, nagyon is üdvözlendő dolog. Hogy ez hogyan jelenti „a hazugság fokozását” azt a jelölttől kell megkérdezni.

Végigtekintve a fentieken szomorúan kell megállapítanunk, hogy a főpolgármesteri versenybe fideszék egy szegény dilettánst is beneveztek, aki láthatóan a FIDESZ propagandaosztály szóvivője, mert nagyon hangosan, majdhogynem kiabálva hirdeti az osztály által összeirkált marhaságokat. A mi egyetlen szerencsénk, hogy neki van a legkevesebb esélye nyerni. Azt hiszem, neki is.

Ahogy a régi sláger mondja:

„Legyen esze, mérsékelje magááát, Ez a buta vérmérséklet megááárt.”

Szellemi szint

Falusi Tamas

-

2024-05-18

0

Odaszúr, beszól, kioszt, és persze mindig „keményen”, bármelyik minősítést választja is szerkesztőm, amikor jellemezni akarja a Valaki (= nem akárki) által a saját közösségi oldalán írtakat. Ezekről az egyéni véleményekről fontos ember esetében a lapok kötelezően beszámolnak.

A fontos embereknek nem kell az írásaikkal házalniuk, csak kiteszik a közösségi oldalukra, és máris felkapja a sajtó, ami azért nagy előny. Szerencsés még, ha egyrészt van mondanivaló, másrészt nem hülyeség, amit írtak, de az ilyen kettős csoda ritkán jön össze, viszont, mint tudjuk, a szóban forgó irományokat a közösségi oldal tulajdonos Valakik nem akadémikusoknak írják, hanem a választóknak. Ott meg egészen más az IQ követelmény, mint egy székfoglalón.

Olvasom például a Magyar Nemzetben, hogy „Kubatov keményen kiosztotta Karácsonyt”, a mandineren, hogy „Menczer Tamás keményen odaszúrt Magyar Péternek”, a Demokratában, hogy „Orbán Balázs keményen kiosztotta az Egyesült Államok budapesti diplomatáját”, és ugyancsak a mandineren, hogy „Keményen beszólt Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelynek”. Ezekből világosan látható, hogy tele vagyunk igazi street fighterekkel, akik vállalják az ezer veszélyt, és bátran nekimennek az ellenségnek. Kard ki kard, az angyalát neki!

Jó-jó, a bátorsággal nincs gond, az kell is hőseinknek, hiszen minálunk az ellenzék bármikor lecsaphat rájuk, mert Gyurcsány kezében van a rendőrség, az ügyészség, a NAV, az ÁSZ, az SZH, a Médiatanács… illetve hát nem egészen, mert ezek Orbán kezében vannak, na de keménykedőéknek akkor is bátoraknak kell lenniük, mert idegen terepen küzdenek… azaz hát azt sem, mert tüzetesebben megszemlélve a saját Facebook oldalukon, fideszes lájkolóik védelmében fecsegnek valamit. Általában hülyeségeket. Megállapítható tehát, hogy ezek a keménykedők olyasmiket írogatnak, amelyekhez nem is kell bátorság, mert nem komoly ellenfél lejáratására, hanem csak az összes fegyverétől, a médiájától és a pénzétől megfosztott ellenzék szidalmazására használatosak, némi terelés-hazugság kombinációval megfejelve. A tehetetlen ellenféllel való harcot a katonai kézikönyvek különösen ajánlják. Biztos győzelem.

Ha megtekintjük például Kubatov úr művét, mellyel, mint az MN írja, „keményen kiosztja Karácsonyt”, a következő szöveggel találkozhatunk:

„Karácsony Gergellyel az a legnagyobb probléma, hogy azt sem tudja, mi történik a Városházán. Miközben a főpolgármester tejbetökként mosolyog, Gyurcsány jól ismert emberei kilopják alóla a Városházát.

Ezért is kell változás Budapesten!”

Úgy látszik, ez a stílus felel meg a leginkább a fideszes törzsszavazónak. Ütős, népies, Gyurcsány is benne van (naná!), a szörnyű bűncselekmény konkrétan megnevezve, Karácsony ledebilezése meg maga a fő mondanivaló. Ennek révén lehet jól összekacsintani a fideszes Mari nénivel meg a fideszes Józsi bácsival a tejbetökleves fölött, hogy Né’ csak, micsinát má’ megin’ a Gyurcsány! Szavazz a Szent királyra!

A szöveg primitívségéből adódón a szájról szájra sor legvégén álló szavazókat közvetlenül célozza meg. Ők nem olvasnak, csak hallanak valamit néha, főleg a televízióból, és ha már hallanak, gondolja a Párt csúcspropagandistája, ez legyen az, ne a pedofil botrány. A szöveg rövid, meg is értik, és a FIDESZ-t tekintve jó irányba hat.

Nagyon lényeges, hogy elolvasás után gondolkodni rajta nem szabad. Ha az ember mégis megteszi, akkor kezdődik a baj.

Itt van mindjárt „a legnagyobb probléma”, mely Kubatov úr szerint az, hogy Karácsony nem tudja, mi történik a Városházán. Ezzel kapcsolatosan élénken emlékszem arra, hogy nemrég a NER lapok (gyakorlatilag az összes) mekkora patáliát csaptak a BKK és a BKV felsőbb vezetőinek prémiuma miatt, megírván azt, micsoda szemétség budapesti jegyáremelésen gondolkodni, mikor a vezetők év végén összesen 65 millió forintnyi prémiumot vehetnek fel! A rohadékok, de főleg a Gyurcsány, gondolja egyhangúan Mari néni meg Józsi bácsi, és még jobban ragaszkodik a jóságos Orbán Viktorhoz, aki annyira önzetlen, hogy még sohasem vett fel prémiumot. Hatvanpusztát például az angyalok építették.

Sajnos ezzel a NER-es patáliacsapással több gond is akadt. Az egyik az, hogy a minden vezetőnek összesítve kifizetett prémium (65 millió) a BKK éves költségének (200 milliárd) a 0,03 százaléka. Ha megkapják a vezetők, a budapesti közlekedés csak attól nem lesz se érezhetően jobb, se érezhetően rosszabb, azaz bármi fajta fölösleges hülyeség. A másik, hogy a vezetőknek nem ránézésre osztják a prémiumot, hanem prémiumfeladat van kiírva a számukra, és csak ha teljesítik, akkor jön a prémium. Úgy beszélik, és ezt a budapesti FIDESZ frakció sem cáfolta, hogy a vezetők a feladatokat teljesítették, akkor pedig a prémium jár. A harmadik, hogy ezt a prémiumfeladat kiírást Wintermantel Zsolt, a FIDESZ fővárosi frakcióvezetője a frakciótagokkal meg az összegekkel együtt megszavazta.

A fentiek alapján nem Karácsony nem tudja, hogy mi történik a Városházán, hanem a fideszes képviselők nem tudják, élükön Wintermantel frakcióvezető úrral. Még azt sem, hogy saját maguk mit cselekszenek, mikor az előterjesztést megszavazzák. Persze előfordulhat, hogy tudják, ám gondosan eltitkolták a többi fideszes elől, de ez sem vet rájuk valami jó fényt, még annyira sem, hogy a tejbetökös arckifejezésüknek élénkebb árnyalatot adna.

A mondat második fele konkrét. Aszerint kilopják Karácsony alól a Városházát. Hogy ezt Kubatov úr honnan veszi, azt nem köti az orrunkra. Ha Karácsony beperelné, persze egyértelműen úgy védekezne, ő nem is konkrét lopásra gondolt, hanem csak arra, hogy a Városházán dolgozó rosszemberek felveszik a fizetésüket, és ezzel a budapesti költségvetés helyzete romlik. A főpropagandista úrnál persze kevesen tudják jobban, hogy a közpénz milyen hamar elveszti közpénz jellegét, hogy magántulajdonú földbirtokokká, kastélyszerű ingatlanokká, jachtokká változzon, mert a FIDESZ vezetés jellemzője, hogy az állami ellenőrzést a közpénz felett az általuk sok-sok évre kinevezett és jól megfizetett főügyész, ÁSZ elnök, NAV elnök meg egyéb elnökök végzik. Így aztán a fideszesekről mindig kiderül, hogy egytől-egyig ártatlanok, és az ún. „botrányos ügyek” minden esetben az ellenzék tagjainál sűrűsödnek össze. Ezen szokásos eljárás alapján próbálja most Kubatov úr a fideszes viselkedésmódot a budapesti városvezetésre ráoktrojálva besározni Karácsonyt („Ha mi lopunk, akkor a választó elhiszi, hogy Karácsonyék is lopnak. Csak mondani kell nekik.”)

Kubatov úr a lopásról ugyan csak általánosságban beszél, hogy bármikor ki tudjon mosakodni, azt viszont szívesen elárulja, kik a tolvajok: „Gyurcsány jól ismert emberei”. Ilyenkor az olvasó vigyorogni kezd, hiszen ki lenne más? Azt csak a fokozottan ostobák gondolhatják, hogy Karácsony a fideszesek közül fog munkatársakat választani, hogy szabotáljanak, rágalmazzanak, akadályozzanak meg besúgjanak, azaz jól kiszúrjanak vele. Karácsony természetesen a sajátjai közül választ, ami abszolút érthető, és az, hogy közülük néhány találkozott már Gyurcsánnyal (azaz kubatovi megfogalmazásban Gyurcsány jól ismert embere), statisztikailag teljesen normális.

Egyébként úgy beszélik, hogy a Városházához teljesen hasonlóan az állami szervezetek környékén is jól ismert emberek nyüzsögnek, de ott nem Gyurcsány, hanem „Orbán jól ismert emberei”, és ezek az állam által alkalmazott orbánista akárkik összességében a sokezerszeresét szippantják föl az államtól annak, amennyit „Gyurcsány jól ismert emberei” a Városházán. Ha ugyan nem sokmilliószorosát.

A Magyar Nemzet a témát tekintve különösen szorgoskodott. Össze is szedte „Gyurcsány jól ismert embereit”, akik a lap szerint tizenheten vannak, és bár sajnálatos módon ebből három Bajnai embere, ha Bajnai is Gyurcsány, ahogy Kubatovék szerint nemsokára mindenki Gyurcsány lesz, beleértve Karácsonyt, Borkait, Zelenszkijt, Bident meg Sorost (na, talán Putyin meg Hszi még tartják magukat), akkor a tizenhét stimmel. Mivel a Városházán kb. 950 fő dolgozik, megállapíthatjuk, hogy a gonosz Gyurcsány félelmetes tempót diktálva 5 év alatt 17/950*100 = 1,8 százalékban foglalta el a Városházát, és ha ez így megy tovább, 10 – 12 év múlva tán még az 5 százalék is meglesz neki.

Döbbenet!

Napersze, nem a DK „hatalomátvétele” a Városházán, mert az 1,8 százalék tényszerűen bakfitty, hiába hazudozik erről éjt nappallá téve szegény Szentkirályi (diktálják neki, hogy mit hazudozzon), hanem annak a szellemi szintnek az alacsonysága döbbenetes, amelynek használatával a FIDESZ a választókkal kommunikál. Ezt akarják megetetni velünk? Hát minden magyart hülyének néznek? Vagy tényleg ennyire hülyék vagyunk, és ezért tehetik? A négyszer kétharmad szomorú ténye a választ tekintve óvatosságra int… nagyon nagy óvatosságra…

Sajnos.

Címke: fidesz

Ahogyan azt Orbán Viktortól tudjuk, Ursula von der Leyen, ahogyan a többi EU tisztviselő is, csak egy alkalmazott, aki ne politizáljon, mert az nem az ő dolga. Ahogy a bölcs meglátásairól híres miniszterelnök úr kifejtette.

Most persze sokan felkaphatják a fejüket, hogy de kérem! Az EU miniszterelnökei nem VELÜNK jönnek szembe mindig, hanem ORBÁNNAL, ám ezek tévedések, hiszen Magyarország adott neki kétharmadot (négyszer), és Magyarország mi mind vagyunk.

Ha az ember végignézi az ún. független értelmiségnek a június 9-i választás óta létrejött és az általuk birtokolt sajtóban megjelentetett produktumait, egyre erőteljesebben sugárzik belőlük a „Gyurcsány takarodj!” felszólítás.

Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre, amely hivatalosan épp holnap kezdődik és tart majd egészen az év végéig.

Így alakította a magyar kormány szerencsejátékkal kapcsolatos álláspontja a választási platformokat. A választási platformok meghatározó szerepet játszanak a politikai programok alakításában és a választók megnyerésében.

A Fidesz szerencsejátékkal kapcsolatos álláspontja: a választási platformok áttekintése

A Fidesz szerencsejáték-államosító álláspontjának motivációi

Az online kaszinóhirdetések morális vonatkozásai Magyarországon

A Fidesz politikájának hatása a magyar társadalomra

Végszó

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Szijjártó pofára esett

CEU helyett Fudan

Szentkirályi Alexandra fideszes főpolgármester jelölt asszony már megint túltolta a biciklit.

Uram!

X Úr!

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA