Kezdőlap Címkék Demokrácia

Címke: demokrácia

V4= V2+V2

Csehország és Szlovákia a liberális demokráciákkal tart, míg Magyarország és Lengyelország az ellenkező irányba. A lengyel, magyar, szlovák és cseh visegrádi csoportot V4-nek hívják, de inkább V 2+2-vé alakul – írja mai cikkében a Politico című lap európai kiadása.

A növekvő az eltérés Lengyelország és Magyarország között – amely a legtöbb liberális demokráciát tekintve gyorsan csökken –, valamint Szlovákia és Csehország között, amelyekben a közelmúltban a kormányváltások visszakerültek az EU mainstreamjébe.

A szakítást Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter emelte ki a héten. 

„Magyarország és Lengyelország manapság komoly vitában áll az EU többi tagjával, miközben Csehország és Szlovákia nem ugyanazon a hangvételen szól” – mondta az új miniszter a Hospodářské noviny című cseh napilapnak.

Nem arról van szó, hogy a négyesek felszámolják Visegrádot, amelyet 1991-ben alapítottak, amikor az országok kiléptek a kommunizmusból, és csatlakozni akartak a NATO-hoz és az EU-hoz, hanem arról, hogy különböző pályákon haladnak.

Még mindig közös álláspontot képviselnek az olyan kérdésekben, mint a mobilitási csomaggal kapcsolatos kamionos reformok elleni küzdelem, amelyek szerintük aláássák a közép-európai logisztikai vállalatokat, a szolgáltatások szabadságának az EU kiterjesztését szorgalmazzák, és az atomenergia kedvező elbbírálását szorgalmazzák. A múlt hónapban a cseh és a lengyel delegáció megtorpedózta azt a törekvést, hogy az EU vezetői közös nyelvet találjanak az energiakérdésekben, miután sikertelen volt a blokk kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformjára tett kísérlet.

De most már sok minden megosztja őket – az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos politikáktól kezdve az uniós források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséig. Prága és Varsó megosztott a cseh határ közelében található turówi külszíni szénbánya miatt is, amely miatt Lengyelországot napi 500.000 eurós pénzbírsággal sújtották, mert nem engedelmeskedik az EU Bíróságának a bánya zárására vonatkozó határozatának.

„Egyre nagyobb a politikai és kulturális eltérés ezen országok között”

– mondta Eugeniusz Smolar, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatósági tagja. “Vannak közös helyiségek, de minden romantika rég elmúlt.”

A fő ok a pozsonyi és prágai hangnem változása. Eduard Heger szlovák miniszterelnök tavaly vette át a hatalmat, megerősítve ezzel a szakítást a közelmúlt populista kormányaival. Addig Szlovákia kissé magányos harcos volt V4 között, amíg Petr Fiala cseh miniszterelnök tavaly év végén hivatalba nem lépett, és nyugati irányváltást ígért.

“Számomra személy szerint nagy bátorítás volt látni a cseh parlamenti választások eredményét” – mondta Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter a POLITICO-nak.

„Most kettőre változott az esély a kettő ellen.”

A nagy törés a jogállamiság felett van

„Szlovákia és most a csehek állásponton vannak Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest, ha a jogállamiságról van szó – mindkét kormánynak nagyon erős érdeke fűződik az EU megerősítéséhez, nem pedig aláásásához” – mondta egy szlovák tisztviselő.

Bár Prága irányt váltott, az új cseh kormány a konzervatívoktól a kalózokig sokszínű pártkoalícióból áll, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben sem egységes a hozzáállásuk. Beket a centrista Polgármesterek és Függetlenek csoport jelölte. Fiala a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja, amely az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában, valamint a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt tagja.

Elrontott szövetség

Mind Varsó, mind Budapest számára a visegrádi együttműködés fontos diplomáciai eszközként szolgált egy olyan időszakban, amikor a két főváros egyre inkább elszigetelődik. A négy ország vezetői gyakran együtt vesznek részt magas szintű találkozókon, és a visegrádi formátumot használják arra, hogy nagyobb befolyást próbáljanak kivetíteni az EU politikai vitáiban, mint azt egyedül tennék.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elismerte a szövetségen belüli nézeteltéréseket, de lekicsinyelte a konfliktus gondolatát.

„A négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, egy igen” – mondta a magyar államfő decemberi  sajtótájékoztatóján. „És ezért a szlovák helyzet, viszonya Brüsszelhez, viszonya a németekhez, viszonya a pénzügyminiszteri tanáccsal teljesen más, mint a miénk.” 

“Szuverénebbek vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy Szlovákiának más a mozgástere. Ez a dinamika Orbán szerint „beépült” a visegrádi rendszerbe, és inkább „súrlódást” jelent, semmint konfliktust.

Annak ellenére, hogy Budapest és Varsó szoros szövetséget köt az EU azon törekvései ellen, hogy megbüntesse őket a demokrácia meghátrálásáért, Oroszországgal szembeni politikájuk nagyon eltérő. Lengyelország nacionalista kormánya Oroszországot fenyegetésnek tekinti, Orbán pedig szoros kapcsolatot ápol a Kremllel.

Arra a kérdésre, hogy Varsó állítja: Moszkva áll a migrációs válság mögött a fehéroroszországi lengyel határon, Orbán azt mondta, egyelőre nem látott bizonyítékot az üggyel kapcsolatban, és hozzátette, Európa hajlamos Vlagyimir Putyin orosz elnököt hibáztatni.

Biden világképe nem alkalmas ésszerű diplomáciára

Theo Sommer, a Die Zeit nagy tekintélyű egykori főszerkesztője a képmutatás csúcstalálkozójának nevezte a demokrácia csúcsot, melyet az USA virtuálisan rendezett meg több mint száz résztvevővel.

Rengeteg olyan állam vezetőjét is meghívták, ahol a demokrácia enyhén szólva nincsen csúcsformában. Ilyen például Brazília, Pakisztán vagy Lengyelország. Orbán Viktor magyar miniszterelnököt nem hivták meg, de nem azért, mert kevésbé lenne demokratikus a nemzeti együttműködés rendszere mint az imént felsorolt államoké hanem azért, mert azokra mint szövetségesekre az USA-nak szüksége van, Magyarországra pedig jóval kevésbé. Ráadásul az USA-nak több mint 20 millió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát – ez komoly belpolitikai tényező, melyet Biden nem hagyhat figyelmen kivül.

Demokrácia kontra diktatúra

A leegyszerűsített világkép egyáltalán nem alkalmas a globalizált világrend megértésére, és főként olyan diplomáciára, melyre az Egyesült Államoknak szüksége van – mutat rá Theo Sommer. Aki hangsúlyozza, hogy a demokráciák válsággal küszködnek, de ezt nem “a gonosz külvilág” okozza hanem az, hogy drámai mértékben megnövekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek és a pandémia idején kiderült: a közszolgáltatások nem alkalmasak a szegényebb néprétegek problémáinak megoldására.

Az értékrend egészen más mint az érdek: a demokráciák nem tekintik feltétlenül szövetségesnek egymást amint a diktatúrák sem. Ugyanakkor a legtöbb állam függetlenül kívánja megválasztani a partnereit az USA álláspontjától függetlenül.

Az USA vezető szerepet akar játszani, de maga sem tudja merre tart

Biden az 1945-ös helyzetet idézte fel amikor diplomáciájának céljairól kérdezték. Csakhogy akkor az USA a világ urának képzelhette magát hiszen vetélytársait mérhetetlenül legyengítette a második világháború. Most viszont szembe kell néznie a kínai kihívással és azzal, hogy sem európai sem ázsiai szövetségesei nem fogadják el kritika nélkül az amerikai diplomácia ajánlásait. Mind az Európai Unió mind Japán és Dél Korea önálló Kína és Oroszország politikát kíván folytatni – függetlenül attól, hogy erről mit gondolnak Washingtonban. Ahol épp a gondolkodás a hiánycikk. 75 éves párhuzamokkal nem lehet értelmezni a mai globalizált világot, amelyet először meg kellene érteni ahhoz, hogy azután valamerre vezessék. Biden demokrácia csúcsa ezért nem volt más mint PR esemény. Theo Sommer pedig arra hívja fel a figyelmet: reálpolitika kellene nem pedig hangzatos frázisok, amelyek a gyakorlatban csúfosan megbuknak. Lásd Afganisztán, Irak, Ukrajna…

Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.

Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.

Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.

A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait

Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.

Irene Khan asszony nem kertelt:

Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.

Érdekli ez Orbánt?

Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.

Hacsak…

Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.

Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: “szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.

Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.

Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.

Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.

Így a célkeresztbe került.

A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?

Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában  nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

“Magyarország már nem demokrácia”

Régóta folyik polémia arról vajon Magyarország még demokratikus berendezkedésű tagja az Európai Uniónak avagy sem. Az utóbbi időben egyre több és egyre egybehangzóbb ítélet születik, amelyek mind hangosabban ismétlik Orbán Viktor és kormánya sokkal inkább autokrácia mintsem demokrata elkotelezettségű kormány. Ezzel egyidőben felélénkültek azok a hangok is, melyek azt is megkérdőjelezik helye van e még az Európai Unióban.

Erről beszélt az Európai Parlament egyik alelnöke, aki a Deutschlandfunknak nyilatkozott. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő bírálta a brüsszeli bizottságot, mert eddig nem lépett fel elég határozottan a demokrácia védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

A szociáldemokrata képviselő asszony szerint a demokrácia az Európai Unió alapvető értéke, és ha ezt megsértik, akkor az egész közösséget fenyegetik.

Ráadásul Orbán példája ragadós: Szlovénia kormányfője, aki a magyar miniszterelnök politikai szövetségese, követi a nemzeti együttműködés rendszerének  útját. Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke.

Orbán és a német szociáldemokraták

Pocsék a viszony a magyar miniszterelnök és a nagy hagyományokkal rendelkező német párt között, amelyet már réges-régen leírt Orbán Viktor mint valamilyen őskövületet.

Csakhogy a jelenlegi választási kampány bebizonyította: van még erő a szociáldemokratákban Németországban, ahol ők adhatják valószínűleg a kancellárt az új német kormányban. Bár Olaf Scholz sohasem foglalkozott igazában Magyarországgal vagy a régióval, de mások a szociáldemokraták közül igen.

Különösen aktív a német szociáldemokraták csapata az Európai Parlementben. A zöldekkel együtt ők számítanak Orbán Viktor leghangosabb kritikusai közé.

Olaf Scholz úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nyer, akkor a zöldekkel alakítana közös kormányt Berlinben.

Nem csoda, ha Navracsics Tibor, akit egykor Orbán küldött Brüsszelbe uniós biztosnak, úgy nyilatkozott a német választásokról, hogy a Fidesz számára nemigen mutatkozik esély kedvező megoldásra.

Berlin pedig meghatározó az Európai Unióban, ahol eddig Merkel kancellár védelmezte Orbán Viktort az erőteljes baloldali és liberális bírálatokkal szemben.

A jövőben ellenszélben kell hajóznia a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban. Ráadásul Washingtonban a Biden adminisztráció sem tartozik a rajongói közé…

A jéghegy csúcsa

A Pegasus-szoftver magyarországi alkalmazásának lelepleződése hatalmas botrány. A nemzetközi tényfeltáró együttműködés ötvenezer telefonszám megfigyeléséről szerzett tudomást, melyekből háromszáz esett Magyarországra.

E háromszázból vagy egy tucatnyi esetben tudtuk meg a neveket is. A kormány nem tagadja sem azt, hogy megvették az izraeli cégtől a szoftvert, ezt államtitoknak tekintik, és nem mondanak sem igent, sem nemet. Azt sem vitatják, hogy sokakat lehallgatnak, akik lehallgatását szükségesnek tekintik.

Amennyire figyelem a híreket, nyilatkozatokat, egy dologról mintha nem esne szó. Arról, hogy az izraeli csúcstechnológiával történő megfigyelés, amelynek háromszáz magyar áldozatáról van szó, nem minden.

Ezen kívül a magyar titkosszolgálatok nyilvánvalóan másokat is megfigyelnek hagyományos technológiákkal.

Néhány éve talált meg egy „poloskát”, rejtett lehallgató készüléket irodájában az Eötvös Károly Intézet. Pintér Sándor erre azt nyilatkozta, hogy ha ők hallgatnák le az EKINT-et, annak nyomát nem találták volna meg. Néhány hete terjedt el, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter állítólag napi öt engedélyt ad ki titkosszolgálati megfigyelésre. Ez pedig bizonyosan jóval több, mint amit a hírek szerint a Pegasus-szoftverrel valósítanak meg.

A Pegasus alkalmazásával folytatott megfigyelés alighanem csak a jéghegy csúcsa.

A Pegasus-szoftver magyarországi alkalmazásának lelepleződésével és az erre adott fideszes nyilatkozatokkal lezárult egy hosszú évek óta folyó vita. Ez a vita arról szól, hogy demokrácia van-e Magyarországon vagy önkényuralmi rendszer.

Vannak olyanok – köztük neves politikatudósok, egyes politikusok –, akik szerint amíg vannak választások, amelyeken – Oroszországtól eltérően – elindulhat az ellenzék, és akár még meg is nyerheti azokat, mint 2019-ben Budapesten és más városokban az önkormányzati választást, addig demokrácia van. Azzal, hogy az Orbán-kormány ezzel a kémprogrammal figyeli meg azokat, akiket politikai ellenfeleinek tekint, és nem hajlandó erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában beszámolni, nyilvánvalóan

nem beszélhetünk tovább demokráciáról Magyarországon.

Ha demokrácia lenne, akkor a nemzetbiztosági bizottság zárt ülésén számot kellene adniuk arról, hogy mi történt.

Kövér házelnök büntet

A képviselői tiszteletdíj a parlamenti demokrácia alapvető intézménye, hiszen ez garatálja az országgyűlési képviselők függetlenségét. A képviselőnek nincs „főnöke”, a közhiedelemtől eltérően a frakcióvezető vagy a pártelnök sem az, a képviselők függetlenek. Nyilvánvalóan nem főnöke a képviselőknek a házelnök sem.

Amikor az új Magyar Köztársaság létrejöttekor, az 1990-es választással megalakult a demokratikus Országgyűlés, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezett a képviselők juttatásairól és kedvezményeiről, de nem ismerte a képviselők büntetésének, tiszteletdíj-elvonásának intézményét. Azután valamikor a kétezres években bevehették azt a szabályt, hogy a szavazásoktól való igazolatlan távollét bizonyos mértéke esetén a tiszteletdíj egy részét elvonták. Szerintem már ez sem volt helyes, ez is sértette a képviselői függetlenséget.

Amit azonban a Fidesz a 2012-ben megalkotott „országgyűlési törvénnyel” az országgyűlési képviselők büntetéseivel bevezetett, az gyökeresen ellentétes a képviselői függetlenség elvével.

(Hozzá kell tenni: míg korábban a házszabály vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény kormány és ellenzék egyetértésével született, a Fidesz az ellenzék egyetértése, sőt megkérdezése nélkül vezetett be új szabályozást.) Az, hogy a házelnök, aki a magyar gyakorlatban mindig a vezető kormánypárt politikusa, illetve a parlamenti többség dönt egyes – jellemzően ellenzéki – képviselők megbüntetéséről, tiszteletdíjuk – sokszor több havi tiszteletdíjuk – elvonásáról, nyilvánvalóan szemben áll a demokratikus parlamentarizmus elvével.

Kétségtelen, hogy a Fidesz ellenzéke az elmúlt években számos esetben tett olyan lépéseket a parlament ülésein, melyekkel akadályozta a normális működést. Szerintem ilyennek kizárólag az elnöki pulpitus elfoglalása, az ülésvezetés fizikai akadályozása volt tekinthető. Ez az egyedüli eset, amikor a képviselők megbüntetésének egyáltalán létjogosultsága lehet. Kövér házelnök azonban nemcsak ebben az esetben szabott ki milliós, olykor több milliós büntetéseket, hanem olyankor is, amikor tárgyak felmutatásával, transzparensek használatával, hovatovább a szokásos parlamenti szóhasználattól eltérő kifejezésekkel, minősítésekkel fejezték ki képviselők véleményüket, adtak nyomatékot az ellenoldallal szembeni bírálatnak. Ilyen esetekben a „büntetés” teljesen elfogadhatatlan: ha az ilyesmi – mint Kövér és az őt követő, döntéseit megerősítő fideszes többség állítja – „a Ház tekintélyét” sérti.

Ha a képviselők effajta fellépése szembekerül a közönség ítéletével, akkor az érintett képviselő tekintélye, elismertsége látja annak kárát, és nem „a Házé”.

Ha viszont a közönség számottevő részének ítélete egybeesik a képviselők által elmondottakkal, annak illusztratív alátámasztásával, akkor ez legfeljebb a megbíráltak „tekintélyét” veszélyezteti, összhangban a „rendbontó” képviselő szándékával, és ha Kövér házelnök illetve a fideszes többség ezzel szemben lép fel, akkor kétségtelenül a parlamentarizmus alapjait teszi kérdésessé.

Újabb szintet lépett legutóbb Kövér házelnök, amikor Gyurcsány Ferencet amiatt büntette, hogy a fideszes államtitkár neki adott válasza közben többször közbeszólt. Kövérnek is tudnia kell: a parlamenti közbeszólás, közbe kiabálás a parlamentarizmus örök kísérőjelensége.

Nincs parlament közbeszólás, közbe kiabálás nélkül. Ezt bármilyen módon megtorolni a parlamentarizmust teszi kérdésessé.

Sok vita folyik manapság arról: vajon demokrácia van-e még Magyarországon, vagy a Fidesz már felszámolta azt. A választások létezését szokták leginkább a demokrácia megléte melletti érvként emlegetni, a független hatalmi ágak Fidesz-ellenőrzés alá vonását, a sajtószabadság korlátozását, az ellenzék lehetőségeinek szűkítését a demokrácia felszámolása melletti érvként. A büntetések lehetőségének a fideszes országgyűlési törvénybe való felvétele majd kiterjesztése, illetve

Kövér és a fideszes többség általi alkalmazása kézenfekvő érvet ad azok kezébe, akik szerint a demokráciát már felszámolták Magyarországon, s akik közé magam is tartozom.

A főbíró igaza

Azt nyilatkozta a minap Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője, mellesleg az Országgyűlés jegyzője (nem véletlenül említem ezt meg), hogy Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének távoznia kell tisztségéből.

Azért kellene szerinte távoznia, mert az alaptörvény elfogadásának tizedik évfordulójára rendezett konferencián politikai állásfoglalást tett, amikor azt találta mondani, hogy “alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az alaptörvény “megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené.

Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha “bűnöző szervezetek” kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene”. Noha

Varga nem nevezte meg, hogy kik terveznek puccsot, nyilvánvalóan arra a vitára gondol, ami akörül alakult ki az elmúlt hetekben, hogy mit lehet egyszerű többséggel kezdeni a NER-rel, az orbáni jogrendszerrel, melyet 2010-ben elért kétharmadával szerkesztett meg Orbán Viktor.

Azokra a célzásokra gondol, amikor vezető ellenzéki politikusok nyugtatják meg ellenzéki hallgatóságukat, hogy kiváló jogászaik már dolgoznak azon, hogy miként lehet ezt egyszerű többséggel is megoldani.

Merthogy ők fel akarják számolni a NER-t, egyszerű többséggel.

Nem értek egyet Aratóval, szerintem Varga Zs.-nek nem kell távoznia. Varga Zs. ugyanis Orbán önkényuralmi rendszerének főbírója. Hogy ezzel az állásfoglalással politizál? Miért, vajon Szakács Ödön, a Legfelső Bíróság elnöke a hetvenes években talán nem tett volna hasonló kijelentést, ha valakik a Népköztársaság Alkotmányát kérdőjelezik meg, méghozzá szervezetbe tömörülve? Neki sem kellett volna távoznia hivatalából, sőt, ezt várták el tőle abban a tisztségben. Varga Zs. Andrást is azért bízták meg a Kúria elnökségével, hogy ilyeneket mondjon. Ő több alkalommal is felesküdött már az orbáni alaptörvényre, s esküjéhez marad hű, amikor annak védelmében beszél. Lássuk be, igaza van.

Arató úgy tesz, mintha Magyarországon demokrácia lenne, ahol a főbírónak politikai ügyekben semlegesnek kell maradnia.

De hát nem az van!

Amikor Arató hagyja, hogy a fideszes többségű Országgyűlés megválassza a Ház jegyzőjének, akkor is úgy tesz, mintha Magyarországon demokrácia lenne, ahogy úgy tesz Hiller István is, amikor elfogadja, hogy az Országgyűlés alelnökévé válasszák és mindketten ezzel is legitimálják az Orbán-rendszert.

Varga Zs. azonban jobban tudja, hogy milyen rendszerben él. Tudja, hogy ha demokrácia lenne, nem is lehetne a Kúria elnöke, hiszen akkor nem lenne olyan törvény, hogy bírói ítélkezési gyakorlat nélkül, az alkotmánybíróság tagjából válhatott kúriai bíróvá illetve a Kúria elnökévé.

Őt komisszárnak helyezte Orbán a magyar igazságszolgáltatás csúcsára, s ezt ma már nem is kell titkolnia.

Megteheti, hogy orbáni szellemben nyilatkozik arról, hogy a bíróságoknak is feladata az alaptörvényre épülő jogrend, helyesebben nem-jogrend megvédése báérmiféle kihívással szemben. Hivatkozott kijelentései tökéletesen beleillenek a rendszerbe, amelyben élünk. Fel sem merülhet, hogy távoznia kellene tisztségéből.

Aratónak és az ellenzék többi politikusának tisztáznia kellene a maga és a rá figyelő polgárok számára: nem demokrácia van, ahol el vannak választva egymástól a hatalmi ágak, és ezért

nem kormányt kell váltani, hanem rendszert kell dönteni.

Ha majd ez sikerült, akkor majd valóban olyan viszonyok lehetnek, amikor nem mondhat ilyet egy főbíró.

Úgy kell megbuktatni Orbánt mint Netanjahut

2020 Trump, 2021 Netanjahu, 2022 Orbán – így vázolja fel a remélt jövőt az USA egyik ismert politológusa, aki korábban Obama tanácsadója volt Washingtonban. Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de “nagy győzelem lenne”.

Washingtonban már nagyon is odafigyelnek Orbán Viktorra pedig ott Európa szegényebb keleti fele ritkán vált ki különösebb érdeklődést.

Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de “nagy győzelem lenne”.

Trump előtti Trumpnak nevezte Orbánt Steve Bannon, aki a sikeres választási kampányt szervezte a demokraták ellen 2016-ban. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból, és akkor az európai szélsőjobboldali pártok és mozgalmak egyesítésére tett kísérletet, de kudarcot vallott.

Orbán, miután kilépett az Európai Néppártból mielőtt kitették volna, most hasonló európai mozgalom kialakításán töri a fejét.

Van-e washingtoni terv Trump barátainak levadászására?

Netanjahu bukása azt mutatja, hogy a Biden adminisztráció nem felejtette el azt a támogatást, melyet Izrael miniszterelnöke Trumpnak nyújtott. Washingtonban óriási feltűnést keltett, hogy Biden beiktatása után egyáltalán nem sietett felhívni Izrael kormányfőjét. Korábban az amerikai elnökök listáján a legelsők között szerepelt Izrael miniszterelnöke, ezúttal azonban hátrébb szorult. Jeruzsálemben rögtön értettek a szóból: összeállt egy széles koalició, melynek csak egyetlen összetartó ereje van: mielőbb megszabadulni Benjamin Netanjahutól, aki minden rekordot megdöntött a kormányfői székben.

Ennyiben tehát áll az izraeli párhuzam, mert a magyar ellenzéki pártokat sem köti össze semmi más azonkívül, hogy szeretnének véget vetni Orbán Viktor uralmának.

De vajon milyen amerikai támogatással számolhat az ellenzék Orbán Viktorral szemben?

Az Egyesült Államok számára Magyarország százszor kevésbé fontos partner mint Izrael. Ha viszont a Biden adminisztráció komolyan veszi Trump híveinek a levadászását, akkor Orbán Viktor skalpjának szimbolikus jelentősége lehet. Ebben bizakodhat a magyar ellenzék, amely saját erejéből talán győzhet a választásokon, de semmiképp sem reménykedhet abban, hogy az USA és az EU támogatása nélkül elkerülheti a káoszt, mert Orbán Viktor – Trumphoz hasonlóan aligha távozik harc nélkül a hatalomból.

“Magyarország hibrid rendszer”

A Heritage alapítvány jelentése mely az egykori szocialista országokat vizsgálja azt állítja, hogy Magyarország egy hibrid rendszerré vált. Ebben a térségben ma kevesebb demokrácia van mint 1995-ben amikor első ízben adtak ki ilyen jelentést.

Fél demokráciából hibrid rendszer

Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan támadja a jogállamiságot, és ennek következtében Magyarország elveszítette korábbi státuszát, mely félig demokratikus államnak jelezte – közli a Heritage alapítvány, amely hangsúlyozza, hogy a pandémia miatt bevezetett felhatalmazási törvény jól mutatja Orbán Viktor rendszerének nem demokratikus jellegét. A lefelé tartó folyamat minden eddiginél gyorsabb mint amilyet a Heritage alapítvány eddig megélt.

Lengyelország sem nagyon marad el Magyarország mögött, mert a kormányzó párt igyekszik a bíróságokat a politikai hatalom alá rendelni.

Brüsszel is felelős

Sem Magyarországot sem pedig Lengyelországot nem büntette meg az Európai Unió a jogállamiság elveinek megsértése miatt. Trump amerikai elnök sem lépett fel a demokrácia védelmében ebben a térségben.

Az orosz és a kínai befolyás

A Heritage alapítvány szerint a demokrácia leépítése összefügg az orosz és a kínai befolyás növekedésével a térségben.

Különösen jól látszik ez a Balkánon, ahol Szerbia és Montenegro is elveszítette a demokrácia státuszát.

Az nemigen derül ki a jelentésből, hogy mindez miért következett be, és hogy lehetne változtatni a kedvezőtlen tendenciákon?

A térség államai a globális gazdaság perifériáján nemigen tudtak elfogadható életkörülményeket teremteni a lakosság többségének  több évtizedes demokrácia után sem. A szakadék Nyugat és Kelet Európa között továbbra is fennáll , és ráolvasással aligha kezelhető.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK