Kezdőlap Címkék Demokrácia

Címke: demokrácia

“Magyarország már nem demokrácia”

Régóta folyik polémia arról vajon Magyarország még demokratikus berendezkedésű tagja az Európai Uniónak avagy sem. Az utóbbi időben egyre több és egyre egybehangzóbb ítélet születik, amelyek mind hangosabban ismétlik Orbán Viktor és kormánya sokkal inkább autokrácia mintsem demokrata elkotelezettségű kormány. Ezzel egyidőben felélénkültek azok a hangok is, melyek azt is megkérdőjelezik helye van e még az Európai Unióban.

Erről beszélt az Európai Parlament egyik alelnöke, aki a Deutschlandfunknak nyilatkozott. Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő bírálta a brüsszeli bizottságot, mert eddig nem lépett fel elég határozottan a demokrácia védelmében a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

A szociáldemokrata képviselő asszony szerint a demokrácia az Európai Unió alapvető értéke, és ha ezt megsértik, akkor az egész közösséget fenyegetik.

Ráadásul Orbán példája ragadós: Szlovénia kormányfője, aki a magyar miniszterelnök politikai szövetségese, követi a nemzeti együttműködés rendszerének  útját. Szlovénia jelenleg az Európai Unió soros elnöke.

Orbán és a német szociáldemokraták

Pocsék a viszony a magyar miniszterelnök és a nagy hagyományokkal rendelkező német párt között, amelyet már réges-régen leírt Orbán Viktor mint valamilyen őskövületet.

Csakhogy a jelenlegi választási kampány bebizonyította: van még erő a szociáldemokratákban Németországban, ahol ők adhatják valószínűleg a kancellárt az új német kormányban. Bár Olaf Scholz sohasem foglalkozott igazában Magyarországgal vagy a régióval, de mások a szociáldemokraták közül igen.

Különösen aktív a német szociáldemokraták csapata az Európai Parlementben. A zöldekkel együtt ők számítanak Orbán Viktor leghangosabb kritikusai közé.

Olaf Scholz úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nyer, akkor a zöldekkel alakítana közös kormányt Berlinben.

Nem csoda, ha Navracsics Tibor, akit egykor Orbán küldött Brüsszelbe uniós biztosnak, úgy nyilatkozott a német választásokról, hogy a Fidesz számára nemigen mutatkozik esély kedvező megoldásra.

Berlin pedig meghatározó az Európai Unióban, ahol eddig Merkel kancellár védelmezte Orbán Viktort az erőteljes baloldali és liberális bírálatokkal szemben.

A jövőben ellenszélben kell hajóznia a magyar miniszterelnöknek az Európai Unióban. Ráadásul Washingtonban a Biden adminisztráció sem tartozik a rajongói közé…

A jéghegy csúcsa

A Pegasus-szoftver magyarországi alkalmazásának lelepleződése hatalmas botrány. A nemzetközi tényfeltáró együttműködés ötvenezer telefonszám megfigyeléséről szerzett tudomást, melyekből háromszáz esett Magyarországra.

E háromszázból vagy egy tucatnyi esetben tudtuk meg a neveket is. A kormány nem tagadja sem azt, hogy megvették az izraeli cégtől a szoftvert, ezt államtitoknak tekintik, és nem mondanak sem igent, sem nemet. Azt sem vitatják, hogy sokakat lehallgatnak, akik lehallgatását szükségesnek tekintik.

Amennyire figyelem a híreket, nyilatkozatokat, egy dologról mintha nem esne szó. Arról, hogy az izraeli csúcstechnológiával történő megfigyelés, amelynek háromszáz magyar áldozatáról van szó, nem minden.

Ezen kívül a magyar titkosszolgálatok nyilvánvalóan másokat is megfigyelnek hagyományos technológiákkal.

Néhány éve talált meg egy „poloskát”, rejtett lehallgató készüléket irodájában az Eötvös Károly Intézet. Pintér Sándor erre azt nyilatkozta, hogy ha ők hallgatnák le az EKINT-et, annak nyomát nem találták volna meg. Néhány hete terjedt el, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter állítólag napi öt engedélyt ad ki titkosszolgálati megfigyelésre. Ez pedig bizonyosan jóval több, mint amit a hírek szerint a Pegasus-szoftverrel valósítanak meg.

A Pegasus alkalmazásával folytatott megfigyelés alighanem csak a jéghegy csúcsa.

A Pegasus-szoftver magyarországi alkalmazásának lelepleződésével és az erre adott fideszes nyilatkozatokkal lezárult egy hosszú évek óta folyó vita. Ez a vita arról szól, hogy demokrácia van-e Magyarországon vagy önkényuralmi rendszer.

Vannak olyanok – köztük neves politikatudósok, egyes politikusok –, akik szerint amíg vannak választások, amelyeken – Oroszországtól eltérően – elindulhat az ellenzék, és akár még meg is nyerheti azokat, mint 2019-ben Budapesten és más városokban az önkormányzati választást, addig demokrácia van. Azzal, hogy az Orbán-kormány ezzel a kémprogrammal figyeli meg azokat, akiket politikai ellenfeleinek tekint, és nem hajlandó erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában beszámolni, nyilvánvalóan

nem beszélhetünk tovább demokráciáról Magyarországon.

Ha demokrácia lenne, akkor a nemzetbiztosági bizottság zárt ülésén számot kellene adniuk arról, hogy mi történt.

Kövér házelnök büntet

A képviselői tiszteletdíj a parlamenti demokrácia alapvető intézménye, hiszen ez garatálja az országgyűlési képviselők függetlenségét. A képviselőnek nincs „főnöke”, a közhiedelemtől eltérően a frakcióvezető vagy a pártelnök sem az, a képviselők függetlenek. Nyilvánvalóan nem főnöke a képviselőknek a házelnök sem.

Amikor az új Magyar Köztársaság létrejöttekor, az 1990-es választással megalakult a demokratikus Országgyűlés, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezett a képviselők juttatásairól és kedvezményeiről, de nem ismerte a képviselők büntetésének, tiszteletdíj-elvonásának intézményét. Azután valamikor a kétezres években bevehették azt a szabályt, hogy a szavazásoktól való igazolatlan távollét bizonyos mértéke esetén a tiszteletdíj egy részét elvonták. Szerintem már ez sem volt helyes, ez is sértette a képviselői függetlenséget.

Amit azonban a Fidesz a 2012-ben megalkotott „országgyűlési törvénnyel” az országgyűlési képviselők büntetéseivel bevezetett, az gyökeresen ellentétes a képviselői függetlenség elvével.

(Hozzá kell tenni: míg korábban a házszabály vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény kormány és ellenzék egyetértésével született, a Fidesz az ellenzék egyetértése, sőt megkérdezése nélkül vezetett be új szabályozást.) Az, hogy a házelnök, aki a magyar gyakorlatban mindig a vezető kormánypárt politikusa, illetve a parlamenti többség dönt egyes – jellemzően ellenzéki – képviselők megbüntetéséről, tiszteletdíjuk – sokszor több havi tiszteletdíjuk – elvonásáról, nyilvánvalóan szemben áll a demokratikus parlamentarizmus elvével.

Kétségtelen, hogy a Fidesz ellenzéke az elmúlt években számos esetben tett olyan lépéseket a parlament ülésein, melyekkel akadályozta a normális működést. Szerintem ilyennek kizárólag az elnöki pulpitus elfoglalása, az ülésvezetés fizikai akadályozása volt tekinthető. Ez az egyedüli eset, amikor a képviselők megbüntetésének egyáltalán létjogosultsága lehet. Kövér házelnök azonban nemcsak ebben az esetben szabott ki milliós, olykor több milliós büntetéseket, hanem olyankor is, amikor tárgyak felmutatásával, transzparensek használatával, hovatovább a szokásos parlamenti szóhasználattól eltérő kifejezésekkel, minősítésekkel fejezték ki képviselők véleményüket, adtak nyomatékot az ellenoldallal szembeni bírálatnak. Ilyen esetekben a „büntetés” teljesen elfogadhatatlan: ha az ilyesmi – mint Kövér és az őt követő, döntéseit megerősítő fideszes többség állítja – „a Ház tekintélyét” sérti.

Ha a képviselők effajta fellépése szembekerül a közönség ítéletével, akkor az érintett képviselő tekintélye, elismertsége látja annak kárát, és nem „a Házé”.

Ha viszont a közönség számottevő részének ítélete egybeesik a képviselők által elmondottakkal, annak illusztratív alátámasztásával, akkor ez legfeljebb a megbíráltak „tekintélyét” veszélyezteti, összhangban a „rendbontó” képviselő szándékával, és ha Kövér házelnök illetve a fideszes többség ezzel szemben lép fel, akkor kétségtelenül a parlamentarizmus alapjait teszi kérdésessé.

Újabb szintet lépett legutóbb Kövér házelnök, amikor Gyurcsány Ferencet amiatt büntette, hogy a fideszes államtitkár neki adott válasza közben többször közbeszólt. Kövérnek is tudnia kell: a parlamenti közbeszólás, közbe kiabálás a parlamentarizmus örök kísérőjelensége.

Nincs parlament közbeszólás, közbe kiabálás nélkül. Ezt bármilyen módon megtorolni a parlamentarizmust teszi kérdésessé.

Sok vita folyik manapság arról: vajon demokrácia van-e még Magyarországon, vagy a Fidesz már felszámolta azt. A választások létezését szokták leginkább a demokrácia megléte melletti érvként emlegetni, a független hatalmi ágak Fidesz-ellenőrzés alá vonását, a sajtószabadság korlátozását, az ellenzék lehetőségeinek szűkítését a demokrácia felszámolása melletti érvként. A büntetések lehetőségének a fideszes országgyűlési törvénybe való felvétele majd kiterjesztése, illetve

Kövér és a fideszes többség általi alkalmazása kézenfekvő érvet ad azok kezébe, akik szerint a demokráciát már felszámolták Magyarországon, s akik közé magam is tartozom.

A főbíró igaza

Azt nyilatkozta a minap Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője, mellesleg az Országgyűlés jegyzője (nem véletlenül említem ezt meg), hogy Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének távoznia kell tisztségéből.

Azért kellene szerinte távoznia, mert az alaptörvény elfogadásának tizedik évfordulójára rendezett konferencián politikai állásfoglalást tett, amikor azt találta mondani, hogy “alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az alaptörvény “megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené.

Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha “bűnöző szervezetek” kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene”. Noha

Varga nem nevezte meg, hogy kik terveznek puccsot, nyilvánvalóan arra a vitára gondol, ami akörül alakult ki az elmúlt hetekben, hogy mit lehet egyszerű többséggel kezdeni a NER-rel, az orbáni jogrendszerrel, melyet 2010-ben elért kétharmadával szerkesztett meg Orbán Viktor.

Azokra a célzásokra gondol, amikor vezető ellenzéki politikusok nyugtatják meg ellenzéki hallgatóságukat, hogy kiváló jogászaik már dolgoznak azon, hogy miként lehet ezt egyszerű többséggel is megoldani.

Merthogy ők fel akarják számolni a NER-t, egyszerű többséggel.

Nem értek egyet Aratóval, szerintem Varga Zs.-nek nem kell távoznia. Varga Zs. ugyanis Orbán önkényuralmi rendszerének főbírója. Hogy ezzel az állásfoglalással politizál? Miért, vajon Szakács Ödön, a Legfelső Bíróság elnöke a hetvenes években talán nem tett volna hasonló kijelentést, ha valakik a Népköztársaság Alkotmányát kérdőjelezik meg, méghozzá szervezetbe tömörülve? Neki sem kellett volna távoznia hivatalából, sőt, ezt várták el tőle abban a tisztségben. Varga Zs. Andrást is azért bízták meg a Kúria elnökségével, hogy ilyeneket mondjon. Ő több alkalommal is felesküdött már az orbáni alaptörvényre, s esküjéhez marad hű, amikor annak védelmében beszél. Lássuk be, igaza van.

Arató úgy tesz, mintha Magyarországon demokrácia lenne, ahol a főbírónak politikai ügyekben semlegesnek kell maradnia.

De hát nem az van!

Amikor Arató hagyja, hogy a fideszes többségű Országgyűlés megválassza a Ház jegyzőjének, akkor is úgy tesz, mintha Magyarországon demokrácia lenne, ahogy úgy tesz Hiller István is, amikor elfogadja, hogy az Országgyűlés alelnökévé válasszák és mindketten ezzel is legitimálják az Orbán-rendszert.

Varga Zs. azonban jobban tudja, hogy milyen rendszerben él. Tudja, hogy ha demokrácia lenne, nem is lehetne a Kúria elnöke, hiszen akkor nem lenne olyan törvény, hogy bírói ítélkezési gyakorlat nélkül, az alkotmánybíróság tagjából válhatott kúriai bíróvá illetve a Kúria elnökévé.

Őt komisszárnak helyezte Orbán a magyar igazságszolgáltatás csúcsára, s ezt ma már nem is kell titkolnia.

Megteheti, hogy orbáni szellemben nyilatkozik arról, hogy a bíróságoknak is feladata az alaptörvényre épülő jogrend, helyesebben nem-jogrend megvédése báérmiféle kihívással szemben. Hivatkozott kijelentései tökéletesen beleillenek a rendszerbe, amelyben élünk. Fel sem merülhet, hogy távoznia kellene tisztségéből.

Aratónak és az ellenzék többi politikusának tisztáznia kellene a maga és a rá figyelő polgárok számára: nem demokrácia van, ahol el vannak választva egymástól a hatalmi ágak, és ezért

nem kormányt kell váltani, hanem rendszert kell dönteni.

Ha majd ez sikerült, akkor majd valóban olyan viszonyok lehetnek, amikor nem mondhat ilyet egy főbíró.

Úgy kell megbuktatni Orbánt mint Netanjahut

2020 Trump, 2021 Netanjahu, 2022 Orbán – így vázolja fel a remélt jövőt az USA egyik ismert politológusa, aki korábban Obama tanácsadója volt Washingtonban. Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de “nagy győzelem lenne”.

Washingtonban már nagyon is odafigyelnek Orbán Viktorra pedig ott Európa szegényebb keleti fele ritkán vált ki különösebb érdeklődést.

Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de “nagy győzelem lenne”.

Trump előtti Trumpnak nevezte Orbánt Steve Bannon, aki a sikeres választási kampányt szervezte a demokraták ellen 2016-ban. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból, és akkor az európai szélsőjobboldali pártok és mozgalmak egyesítésére tett kísérletet, de kudarcot vallott.

Orbán, miután kilépett az Európai Néppártból mielőtt kitették volna, most hasonló európai mozgalom kialakításán töri a fejét.

Van-e washingtoni terv Trump barátainak levadászására?

Netanjahu bukása azt mutatja, hogy a Biden adminisztráció nem felejtette el azt a támogatást, melyet Izrael miniszterelnöke Trumpnak nyújtott. Washingtonban óriási feltűnést keltett, hogy Biden beiktatása után egyáltalán nem sietett felhívni Izrael kormányfőjét. Korábban az amerikai elnökök listáján a legelsők között szerepelt Izrael miniszterelnöke, ezúttal azonban hátrébb szorult. Jeruzsálemben rögtön értettek a szóból: összeállt egy széles koalició, melynek csak egyetlen összetartó ereje van: mielőbb megszabadulni Benjamin Netanjahutól, aki minden rekordot megdöntött a kormányfői székben.

Ennyiben tehát áll az izraeli párhuzam, mert a magyar ellenzéki pártokat sem köti össze semmi más azonkívül, hogy szeretnének véget vetni Orbán Viktor uralmának.

De vajon milyen amerikai támogatással számolhat az ellenzék Orbán Viktorral szemben?

Az Egyesült Államok számára Magyarország százszor kevésbé fontos partner mint Izrael. Ha viszont a Biden adminisztráció komolyan veszi Trump híveinek a levadászását, akkor Orbán Viktor skalpjának szimbolikus jelentősége lehet. Ebben bizakodhat a magyar ellenzék, amely saját erejéből talán győzhet a választásokon, de semmiképp sem reménykedhet abban, hogy az USA és az EU támogatása nélkül elkerülheti a káoszt, mert Orbán Viktor – Trumphoz hasonlóan aligha távozik harc nélkül a hatalomból.

“Magyarország hibrid rendszer”

A Heritage alapítvány jelentése mely az egykori szocialista országokat vizsgálja azt állítja, hogy Magyarország egy hibrid rendszerré vált. Ebben a térségben ma kevesebb demokrácia van mint 1995-ben amikor első ízben adtak ki ilyen jelentést.

Fél demokráciából hibrid rendszer

Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan támadja a jogállamiságot, és ennek következtében Magyarország elveszítette korábbi státuszát, mely félig demokratikus államnak jelezte – közli a Heritage alapítvány, amely hangsúlyozza, hogy a pandémia miatt bevezetett felhatalmazási törvény jól mutatja Orbán Viktor rendszerének nem demokratikus jellegét. A lefelé tartó folyamat minden eddiginél gyorsabb mint amilyet a Heritage alapítvány eddig megélt.

Lengyelország sem nagyon marad el Magyarország mögött, mert a kormányzó párt igyekszik a bíróságokat a politikai hatalom alá rendelni.

Brüsszel is felelős

Sem Magyarországot sem pedig Lengyelországot nem büntette meg az Európai Unió a jogállamiság elveinek megsértése miatt. Trump amerikai elnök sem lépett fel a demokrácia védelmében ebben a térségben.

Az orosz és a kínai befolyás

A Heritage alapítvány szerint a demokrácia leépítése összefügg az orosz és a kínai befolyás növekedésével a térségben.

Különösen jól látszik ez a Balkánon, ahol Szerbia és Montenegro is elveszítette a demokrácia státuszát.

Az nemigen derül ki a jelentésből, hogy mindez miért következett be, és hogy lehetne változtatni a kedvezőtlen tendenciákon?

A térség államai a globális gazdaság perifériáján nemigen tudtak elfogadható életkörülményeket teremteni a lakosság többségének  több évtizedes demokrácia után sem. A szakadék Nyugat és Kelet Európa között továbbra is fennáll , és ráolvasással aligha kezelhető.

A végső szó a demokráciáé

Abban az országban egyetlen komoly ember sem hiszi, hogy az elnökválasztás szavazatszámlálása során súlyos, vagy akár kisebb mértékű választási csalást követtek el. De a komolytalan, megtévesztett, paranoid emberek körében valószínűleg százezrek vannak, ha nem milliók, akiket a vakhit megtéveszthet.

Az Egyesült Államok kórosan komolytalan elnöke azt mondta nekik, hogy a választásokat ellopják. Az elnök, Donald Trump képzeletéből kikelt vad vádakkal ostromolta a sajtót, azt állítva, hogy a szavazatszámlálók több államban nagy számban korrumpálódtak és elcsalják az ő újbóli megválasztását.

Trumpnak a Republikánus Pártban és a Fox News-ban is akadtak támogatói, akik verbális támogatást nyújtottak az elnök hazugságaihoz, de legalább annyi republikánus is akadt, akik megőrizték becsületüket, és óva intették a tomboló elnököt a közelgő vereség miatti dühödt kirohanásaitól. Adam Kinzinger, az Illinois állam képviselője tweetet küldött, amelyben azt mondta Trumpnak: „Ha jogos aggályai vannak a csalással kapcsolatban, akkor szolgáltasson bizonyítékot, és tárja a bíróság elé vagy hagyjon fel a félretájékoztatással.

“Larry Hogan, Maryland republikánus kormányzója szerint Trump megjegyzései védhetetlenek és” aláássák demokratikus hagyományainkat “.

Hogannak nagyon is igaza van.

Trump, ahogy már elnökké választása óta mindig is tette aláássa az amerikai demokráciát. Szerencsére az Egyesült Államok demokratikus rendszere rugalmas és túléli a vesztes kitalációit, még akkor is, ha ő az Egyesült Államok elnöke. Ezt a rugalmasságot a most lezárult választásokon az ország minden részén fellépő erőteljes választói részvétel bizonyította. A választók a republikánusokat a kongresszusi győzelemmel jutalmazták, de Joe Bidennek 4 millióval több szavazatot adtak, mint Trumpnak.

A választók Bidennek elegendő választási szavazatot adtak az elnöki poszt elnyeréséhez.

Trump nyafoghat, fenyegethet vagy  csinálhat amit csak akar, de nem akadályozhatja meg, hogy egy egészségesen működő rendszerben végül az igazság győzelmet arasson a hazugság felett és kimondják: a végső szó a demokráciáé.

Az amerikai demokraták fenik a fogukat Orbánra

Ha elég fegyvert veszel magad szabhatod meg a demokratikus normákat, sőt ha még azon felül is, akár törölheted a demokratizmust is a palettáról. Ha csak ezen múlik Orbán az atomarzenált is beszerzi…

“Orbán jó srác, sok amerikai fegyvert vásárol” – közölte Trump elnök Menendez demokrata szenátorral, a külügyi bizottság tagjával. Mindez még tavaly történt azt követően, hogy a magyar miniszterelnököt fogadta Donald Trump a Fehér Házban.

Robert Menendez szenátort nem sikerült meggyőznie: szerdán közzétett jelentésében felrója az elnöknek a baráti találkozót Orbán Viktorral. Mindez emlékeztet arra, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt azt vetette Trump szemére, hogy keblére ölelt olyan banditákat mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország első embere.

Menendez szenátor azt írja, hogy Trump is felelős azért, hogy Orbán hevesen támadja a demokratikus értékrendet.

“Évtizedeken át fenntartottuk ezeket a demokratikus normákat, de a diplomatáink belefáradtak abba, hogy Trump rendszeresen a fejük felett intézkedik.”

A Covid-19 vírusválsággal kapcsolatban mutatkozik meg a legjobban Trump politikája: “ahelyett, hogy a pandémia elleni harc vezetését magára vállalná, igyekszik azt aláásni!” – nyilatkozta a Politico portálnak.

Robert Menendez szenátor profi politikus, aki a külügyi bizottság elnöke szeretne lenni. Ezért sok kérdésben együttműködik a republikánusokkal is. Tavaly például a külügyi bizottság republikánus elnökével, James Risch idahoi szenátorral együtt írt levelet Trumpnak Orbán Viktor látogatása előtt, melyben figyelmeztetik az USA elnökét: a magyar miniszterelnök már csaknem a fékek és ellensúlyok kikapcsolásával irányítja Magyarországot.

Biden demokrácia csúcsot javasol

Ha én leszek az elnök, akkor jövőre demokrácia csúcsot tartunk – hangsúlyozza Joe Biden demokrata elnökjelölt, aki a tekintélyes Foreign Affairs-ben fejti ki álláspontját.

Biden rámutat arra, hogy a liberális demokráciák 1945-ös győzelmére alapult az új világrend, de ezt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell védenie.

Harc a korrupció ellen

A magyar miniszterelnök nem véletlenül támogatja Trump elnököt. Joe Biden ugyanis nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a korrupciót és harcot hirdet ellene. Éppúgy mint az adóparadicsomok ellen, ahol a szupergazdagok jelentős része elrejti vagyonát az adózás elől – mint maga Trump.

“Meg kell erősíteni a középosztályt” – hangsúlyozza Joe Biden, aki a szegényekről sem feledkezik meg: “minden amerikainak megfelelő egészségügyi ellátást kell kapnia!”

A NATO fennmaradása az USA nemzeti érdeke

Míg Trump kérdésessé teszi a NATO garanciáit addig Joe Biden kiáll amellett, hogy Amerika védje meg szövetségeseit függetlenül attól, hogy azok mennyi pénzt költenek amerikai fegyverekre.

“Putyin kleptokráciája fél a NATO-tól” – hangsúlyozza Joe Biden, aki Obama idején alelnök volt tehát a gyakorlatból tudja, hogy miről beszél.

“Putyin azt állítja, hogy a liberalizmus elavult, de azért mondja ezt, mert tart annak erejétől!” – írja Joe Biden. Aki szerint az Egyesült Államoknak újra egyesítenie kell a szabad világot és vezetnie kell a a szabadság és a demokrácia erőit.

Mindez nem épp finom figyelmeztetés az illiberális eszmék hirdetőinek, akik Biden szemében Putyin követőinek tűnnek. Márpedig a NATO-t épp annak érdekében hozták létre 71 évvel ezelőtt, hogy elriasszák a szovjet előrenyomulást.

Ha tehát a magyar vezetés az USA stratégiai ellenfeleivel – Oroszországgal és Kínával – jó kapcsolatot ápol miközben gúnyolódik a liberális eszméken, akkor Biden világában nemigen számíthat baráti ölelésekre.

Joe Biden egy kampány beszédben banditának nevezte a magyar miniszterelnököt, akinek nem sok jót ígér, ha a Fehér Házban Joe Biden követi Donald Trumpot.

Donald Trump nem Richard Nixon… sokkal rosszabb

Az USA elnöke demokratikus jelmezben egyszemélyi vezetésre törekszik. Ebben hasonlít a magyar miniszterelnökre – írja Paul Krugman Nobel díjas közgazdász a New York Timesban.

Párhuzamot von Nixon és Trump között, megállapítva, hogy a jelenlegi elnök sokkal rosszabb mint elődje volt, aki pedig lemondásra kényszerült, mert megsértette az amerikai alkotmányt (Watergate ügy).

Trump a mostani válság idején ennél jóval messzebbre ment amikor a hadsereg bevetését fontolgatta a fajgyűlölet ellen tüntetőkkel szemben. Még saját hadügyminisztere is elvetette ezt az ötletet, mely ellenkezik az amerikai alkotmány szellemével.

1970. május 4-én az Ohio Nemzeti Gárda tüzet nyitott tüntetésé egyetemi hallgatókra. A sortűznek négy halálos áldozata volt. A Kent-i mészárlás 50. évfordulója kevés figyelem mellett telt el a Covid-19-re fókuszáló amerikaiak körében -, de most hirtelen a Nixon korszak visszhangjaival tele minden. Úgy tűnik, hogy Donald Trump szándékosan hivatkozik Nixon örökségére, abban a nyilvánvaló reményben, hogy csodák csodájára megmenti a politikai reputációját.

Csakhogy Donald Trump nem Richard Nixon – sokkal… sokkal rosszabb.

És Amerika 2020-ban nem ugyanaz az Amerika amelyik 1970-ben volt: sok szempontból jobb, de demokráciánk sokkal törékenyebb, a Republikánus Párt teljes korrupciójának köszönhetően – véli Krugman.

A Trump-Nixon összehasonlítás nyilvánvaló. Nixonhoz hasonlóan Trump is kiaknázta a fehér kisember hátteret politikai haszonszerzés érdekében. Nixonhoz hasonlóan Trump nyilvánvalóan úgy véli, hogy a törvények csak a kisemberekre vonatkoznak.

Nixon politikai öröksége meglepően pozitív volt – nevezetesen minden más elnöknél, korábban sokat tett a környezet védelme érdekében. És mielőtt Watergate ügy lemondásra kényszerítette, egy olyan terv kidolgozásán dolgozott, amely kiterjeszti az egészségbiztosítás fedezetét, amely sok szempontból előrevetítette az Obamacare-t.

Ezzel szemben Trump úgy tűnik, hogy napjait tweetteléssel és a Fox News nézésével töltötte. Az adminisztráció egyetlen jelentős politikai eredménye eddig a 2017. évi adócsökkentés volt, amelynek állítólag az üzleti beruházások növekedéséhez kellett vezetnie, de ez sem így lett.

Trump populista politikája sok ellenfelet szerzett az USA elnökének itthon és külföldön egyaránt. Ám amíg a gazdaság jól ment az Egyesült Államokban addig Trump joggal bizakodott újraválasztásában. De most hármas válsággal került szembe: egyrészt a koronavírus támadásával, mellyel nem tudott mit kezdeni: a halottak száma meghaladja a 100 ezret! Másrészt itt a gazdasági válság, mely miatt több mint 40 millióra nőtt a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Harmadrészt pedig kitört a fajgyűlölet elleni tiltakozás sorozat, mely elől Trumpnak egy bunkerbe kellett menekülnie Washingtonban. Vele szemben Nixon nem volt gyáva. A tömeges tüntetések közepette kiment, hogy beszéljen a tüntetőkkel a Lincoln-emlékműnél. És bár politikai stratégiája cinikus és könyörtelen volt, egyben okos is, aki komolyan vette feladatát.

Tehát Trump nem Nixon. És az az ország, amelyet uralni szeretne, szintén nagyon különbözik.

Jó hír az, hogy Amerika ma sokkal kevésbé rasszista és sokkal toleránsabb nemzet mint 1970-ben volt. Megjegyzendő, hogy több közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az amerikaiak többsége egyetért a George Floyd halála miatti tiltakozásokkal. Ez nem azt jelenti, hogy a szisztematikus rasszizmus eltűnt – messze vagyunk tőle – állítja a Nobel díjas közgazdász.

Az amerikaiak többsége azonban hajlandó elismerni, hogy a rasszizmus valós probléma, amely a korábbiakhoz képest hatalmas erkölcsi haladást jelent.

Nixon „csendes többsége” most zajos kisebbség. De ez egy nagyon veszélyes kisebbség. Miközben, amint mondtam, sok szempontból jobb nemzet vagyunk, mint 1970-ben voltunk, mi is olyan nemzet lettünk, ahol a jogállamiság és a demokratikus értékek nagyon nagy ostrom alatt vannak – jegyzi meg Paul Krugman.

Ezen a ponton riasztóan könnyű megfigyelni, hogy az Egyesült Államok hogyan követheti Magyarország által már megtett utat, válhatott papírként demokráciává, de a gyakorlatban autoritárius egypártállammá.

És nem a távoli jövőről beszélek: előfordulhat, ha Trump potenciálisan elveszíti a választást, megtagadja az eredmény elfogadását. Ez pedig a demokrácia közvetlen fenyegetése oly módon, ahogyan Nixon alatt soha nem volt, és nem pusztán azért, mert Trump rosszabb ember, mint Nixon valaha volt; hanem az a tény, hogy ennek ellenére annyi támogatója van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK