Menekültválság 2015

0
353

A szociáldemokrata városvezetés nehezen tudott megbirkózni a kialakult helyzettel. A tartományi politikai többség (CSU) is megoldást követelt az egyre elviselhetetlenebb állapotok miatt. Mivel, Bajorország bármennyire is önálló, független tartomány, a határvédelem központi (Berlin) feladat. A bajor kormány nem állíthatott fel szögesdrót kerítést, nem változtathatta meg a (tartományi) törvényeket, hogy a nemzetközi joggal ellentétesen statáriális úton néhány nap alatt (pro forma) embereket ítéljen el, és azokat a végzés lefordítása és fellebbezés nélkül kiutasítsa az országból.
A CSU változást akart, ezért bevetették a már lassan szokásos CDU (Merkel) elleni fricskát: az Orbánnal való szimpatizálást. A kancellárasszony melletti szolidaritás érezhetően fogyott, ezt különösen a menekültek szállásai elleni neonáci támadások jelezték. A lakosság is kezdett belefáradni a szűnni nem akaró embertömeg ellátásába, legalábbis, ami a közhangulatot illeti.

Végül Merkel belátta, hogy az ország belső békéje érdekében be kell vezetni a határellenőrzést. Figyelem! Nem határzár, nem szögesdrót kerítés, hanem (szigorú) határellenőrzés, ami abból áll, hogy mindenkinek fel kell mutatnia úti okmányát, és a közúti ellenőrzésnél kinyitni a csomagtartóját. Ez természetesen lelassítja a beutazást (Dél-) Németországba, de határzárról nem lehet beszélni. Az igazoltatás során fennakadt személyeket regisztrálják, majd egy közeli menekült befogadóállomásra viszik, ahol emberhez méltó körülményeket között szállást és ellátást biztosítanak számukra.
Merkel mindenképpen nyertese a kialakult helyzetnek. Sikerült elnyernie nemcsak az arab világ, de az elesettekkel szimpatizáló egész civilizált világ tetszését. Azt se feledjük, hogy Németországban nagykoalíció kormányoz, tehát minden cselekedetét ideológiai ellenfelével, a szociáldemokratákkal (SPD) is egyeztetnie kell. Az utóbbi idők kudarcai, mindenekelőtt az euró válság, majd a jelenlegi humanitárius katasztrófa arra készteti Németországot, hogy továbbra is élenjárjon a példamutatásban, és gyökeres változásokat terjesszen be az EU szervezeti átalakítására.

A nagyvonalú német befogadás mögött gazdasági megfontolások is állnak. Az elöregedő lakosság miatt apadó nyugdíj befizetések ellensúlyozására jó alkalom az újrakezdésre és beilleszkedésre eltökélt fiatal munkaerő megjelenése. Már szervezik az ingyenes nyelvtanfolyamokat, mely a beilleszkedés első (és alap) feltétele. A kimutatások szerint az újonnan érkezők fele szakképzett, a másik fele pedig betanított munkásként tud szinte azonnal munkába állni. Különösen az autógyárak üdvözlik (és alkalmazzák) ezeket a fiatalokat, akik az európai átlagnál magasabb német életszínvonal láttán a mielőbbi beilleszkedést fogják választani. Ráadásul az 50-es évek „török inváziója” megtanította a német hatóságokat az idegen „kultúrákból” érkezők kezelésére. Az iszlám nem lehet akadály.

Összegezve: nem a menekültáradat kiváltó okán kellene töprengeni, hanem a probléma megoldásán kellene (végre) egyezségre jutni. A megoldás pedig az EU szervezeti rendszerének megreformálásán múlik. Ehhez viszont szemléletváltásra van szükség, amire épp ez a válság hívta fel a figyelmet.

Veszélybe került a II. világháború óta felépített európai álom: egy jobb, békés és jólétet biztosító egységes társadalom megteremtése, ahol a polgárok szabadon közlekednek, vállalnak munkát és ott telepednek le, ahol kedvük tartja, mint a világ többi államszövetségében. Sajnos ettől még Európa, és ezen belül, az EU, nagyon messze van.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .