Kezdőlap Címkék Görögország

Címke: görögország

Görög – török földgáz háború

Az Európai Unió külügyminiszterei a többi között a görög – török viszályt vitatják meg. Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: mind Görögország mind Ciprus mind pedig Törökország a barátunk.

Athén eredetileg az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását kérte, mert Törökország flottája megsértette Görögország vizeinek szuverenitását – közölte Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök irodája a világgal. Brüsszelben azonnal reagáltak is: nem tudom, hogy mikor lesz döntés az ügyben, de abban egyetértünk Görögországgal, hogy rendkívüli aggodalomra ad okot a helyzet a Földközi tenger keleti medencéjében. Ezt mindenképp párbeszéd útján kell rendezni – hangsúlyozta Josep Borrell külügyi főképviselő szóvivője.

Török kutatás Kréta vizeinek közelében

Ankara korábban közölte: földgáz lelőhelyeket keres augusztus 10 és 23 között azokon a vizeken, melyeket mind a törökök mind pedig a görögök a sajátjuknak tekintenek. Kedden egy kis török flotta kísérte az Oruc-Reis kutató hajót a Kréta körüli vizeken. Erre reagált oly hevesen az athéni kormány. Amely magáénak tekinti ezeket a tengeralatti területeket, de a törökök évtizedek óta vitatják ezt. Ankara érdeklődése különösen azután növekedett meg miután kiderült: a Földközi tenger keleti medencéjében jelentős mennyiségű földgáz található a mélyben. Ciprus, Görögország,Törökország, Izrael és Egyiptom osztozkodik a vizeken. Sok jogvita alakult ki, de a legélesebb a konfliktus Athén és Ankara között. Egyrészt a hagyományos ellenszenv okán, másrészt pedig azért, mert Erdogan elnök hazai gazdasági kudarcait nacionalista diplomáciával próbálja meg ellensúlyozni. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter sietett is sajtóértekezletet összehívni Ankarában, ahol kijelentette: “el vagyunk szánva arra, hogy megvédjük az érdekeinket!”

Erdogan a franciákkal is szembekerült

A török elnök, akit hívei otthon csak szultánnak neveznek, Líbiába katonákat küldött a “törvényes kormány védelmére”. Valójában Erdogan a Tripoli kormányzattal olyan alkut kötött, amely a tengeri jogokat számára kedvezően határozzák meg. Miközben a törökök lelkesen támogatják Libiában a velük megegyező kormányzatot, az oroszok és a franciák más megoldást szeretnének. Putyin nyíltan a Tripoli kormányzat ellenfelét támogatja. Macron elnök pedig átfogó rendezést szeretne – akármit is jelent ez. A francia és a török hadiflotta között kisebb incidensre is sor került. Két NATO tagállam flottájának szembekerülése megrázta az észak-atlanti szervezetet.

Erdogan Törökországa a Földközi tenger keleti medencéjében domináns pozícióra törekszik – írja a párizsi Le Monde – utalva arra, hogy a törökök Szíriában is katonai erőt vetettek be, hogy érvényre juttassák az új nacionalista diplomáciát.

Mit tehet az EU?

Franciaország és Ciprus a görög álláspontot támogatja, így aligha kérdéses, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben Athén oldalára áll noha Erdogannak olyan támogatója van az EU-ban mint a magyar miniszterelnök. Brüsszel és Ankara viszonya amúgy is pokolian rossz, mert Erdogan elnök az állítólagos puccskísérlet óta lábbal tiporja az emberi jogokat Törökországban. Csakhogy míg Törökország katonai hatalom, az EU-nak nincs flottája, fegyveres ereje. Franciaországnak viszont van: Macron elnök nemrég Bejrútban fogalmazta meg, hogy a múltbeli kapcsolatok miatt Párizst nagymértékben érdekli a térség. Josep Borrell uniós diplomáciájának tehát bőven lesz feladata, ha párbeszéd útján kívánja rendezni Görögország és Törökország földgáz háborúját.

Görögország csábítgatja az uniós nyugdíjasokat

“Azt szeretnénk, ha a nyugdíjasok hozzánk költöznének. Gyönyörű az országunk, az éghajlatunk pedig nagyon kellemes” – magyarázta az athéni pénzügyminisztérium adó osztályának vezetője a Guardian tudósítójának.

Vannak országok ahol a vállalkozó szellemű fiatalokat célozzák meg, Görögország az uniós nyugdíjasokat. Mivel csábítja őket ? Adókedvezményekkel!

7%-os adó

“Csak” ennyit kell fizetnie annak az uniós nyugdíjasnak, aki átjelentkezik Hellász földjére. Az adóügyek főnökasszonya részletesen meg is indokolta, hogy miért oly előnyös ez Görögországnak is: az adókedvezmények tíz évre szólnak. Erre az időszakra a külföldi nyugdíjas vagy bérel magának valamit vagy pedig házat illetve lakást vásárol. Ezzel fellendíti az ingatlan piacot. Valószínűleg sok időt is eltölt Görögországban, ahol el is költi a nyugdíja nagy részét.

Athénban a parlament ezen a héten szavaz az adókedvezményekről, melyek eredményeképp Görögország olyan szerepet tölthet be az EU-ban mint Florida az USA-ban: kedvező éghajlata miatt az uniós nyugdíjasok paradicsoma lehet!

Mások is rájöttek már erre

A portugálok már megelőzték a görögöket ezen a téren. Ráadásul ők nem is adóztatták a nyugdíjakat. Meg is indult az uniós nyugdíjasok áradata Portugáliába, ahol nem mindenki örült nekik, mert felverték az ingatlan árakat. Igazán dühösek azonban az uniós államok pénzügyminiszterei lettek, akik észrevették, hogy a saját nyugdíjasaik nem ott költik a pénzüket, ahonnan a nyugdíjukat kapják! Különösen Párizsban nehezteltek emiatt Portugáliára. Végül rávették a lisszaboni kormányt: adóztassák meg ők is a külföldi nyugdíjasokat. Idén már 10% a külföldi nyugdíjasok adója Portugáliában. Ehhez képest a görögök 7%-a előnyös ajánlatnak tűnik. Athénban tiltakoznak: nem akartak aláígérni a portugáloknak! A valóságban pontosan ezt teszik: ugyanis a 7%-os adó nemcsak a nyugdíjakra vonatkozik hanem a nyugdíjasok egyéb jövedelmeire is! Tehát, ha egy uniós nyugdíjas abból él Görögországban, hogy lakásokat ad ki hazájában vagy pedig vállalkozásából osztalékot vesz ki, az is csak 7%-al adózik!

Félmillió görög emigrált

A 11 milliós országból ennyien mentek külföldre a 2008-as gazdasági válság után. Az egymást követő megszorító csomagok általános életszínvonal csökkenést eredményeztek.

A görög adóhivatal ezért új adóalanyokra vadászik: ők az uniós nyugdíjasok. Nem lesznek emiatt dühösek a görögök? “A nyugdíjasok általában nem dolgoznak vagyis a munkaerő piacon nem jelentenek problémát. Az ingatlan piacon pedig inkább örülnek a vevőknek, mert a Covid-19 vírus járvány kiszárította a piacot Görögországban is” – mondja a szakértő. Athénben nem is titkolják: nem a szegény nyugdíjasokra számítanak.

“Az egészségügyi rendszerünk jó, a repülőterek könnyen elérhetőek. A nagyszülők könnyen elrepülhetnek, hogy meglátogassák az unokáikat. Ezenkívül remek golf pályáink is vannak” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a pireuszi egyetem professzora.

Szexbiznisz kontra vírusbiztonság

Görögországba a fizetett szex csak névvel és telefonszámmal és maszkkal együtt vehető igénybe. Ha ezt betartják kliens nem lesz, ha nem, akkor megélhetésük. A szakszervezet tiltakozik.

A nyilvánosházak ügyfeleinek meg kell adniuk a nevüket és a telefonszámukat  Görögországban csakis ezzel a feltétellel működhetnek a közkedvelt intézmények, ahol eddig mindenki ragaszkodott a névtelenséghez. Csakhogy most a koronavírus járvány megváltoztatta a szokásokat és a szabályokat. A prostituáltak természetesen tiltakoznak…

Éhenhalunk, ha ezt a szabályt betartjuk – mondta egy szex munkás, aki Vörös Esernyő néven szakmai egyesületet is vezet. Nem ez az egyetlen új szabály, amely az újranyíló bordélyházak működését megváltoztatja görög földön: minden kliens után cserélni kell az ágyneműt, és mindenkinek maszkot kell viselnie!

Egyelőre megy a szexbiznisz

Hétfőn este nagy volt a forgalom az újra megnyílt nyilvánosházakban – írja a Reuters. “Sokan kiéheztek a szexre” – nyilatkozta egy sokat látott szexmunkás. Ráadásul nem is drága: egy menet 15 euróba kerül Athénban! De mi lesz később? “Nevetséges, hogy az ügyfeleknek meg kell adniuk a nevüket és az elérhetőségüket!” – mondta Rita, aki egy jó forgalmú nyilvánosház madámja Athén belvárosában.

A prostitúció illegalitásba vonul?

A férfiak villámgyorsan érkeztek a járvány előtt, sokan eltakarták az arcukat – meséli egy prostituált. Most viszont az új rendelet sorbaállásra kötelezi őket a nyilvánosház előtt! Ki vállalja ezt a blamázst manapság amikor okostelefonnal pillanatok alatt kínos leleplező fotók készülhetnek? A koronavírus miatt viszont az ügyfeleknek kint kell várakozniuk nehogy növekedjen a fertőzés veszélye. “Hogy lehet ezt elvárni a férfiaktól, ez több mint nevetséges!” – nyilatkozta egy szexmunkás a hírügynökségnek.

Hol a baloldal?

Borzalmas, ami a török-görög határon történik. Erdogan török elnök bejelentette, hogy szabaddá teszi a kiutazást az országában tartózkodó, ott menedékre talált szíriai, iraki, afganisztáni, pakisztáni, szomáliai stb. menekültek számára.

Eddig az Európai Unióval kötött megállapodás alapján lehettek Törökországban: az Unió finanszírozta egészségbiztosítási, a bankkártyájukra helyezett összegeket és a gyerekek iskoláztatását. Erdogan, mindenféle külpolitikai megfontolásból ezt most elégtelennek minősítette, és megengedi, hogy elinduljanak az EU irányába.

Görögország azonban nem engedi be őket. Vízágyúval, könnygázzal fogadták őket a szárazföldi határon, a tengerparton pedig visszalökik csónak játékát a tengerbe. A török rendőrség is nagy erőkkel vonult fel a határra, hogy megakadályozza őket a visszatérésben, ha egyszer erre fanyalodnának.

Így bánik két, állítólag civilizált állam, a NATO két tagállama lehetetlen helyzetbe került emberekkel.

Az EU csúcsvezetői hangosan helyeslik a görög állam eljárását.

Azon semmi meglepő nincs, hogy Orbán médiája lelkesen helyeseli a görögök eljárását és azt, hogy az Unió vezetői és a nyugat-európai kormányok is jóváhagyólag nyilatkoznak róla.

De mit hallhatunk a nyugat-európai baloldali pártoktól?

Németországban a három baloldali párt – a szociáldemokraták, a Balpárt és a zöldek – egyaránt szolidaritást követelnek. Nem a görög állammal, hanem a menekültekkel. Egy sor városi önkormányzat jelentette, hogy készek befogadni a görög szigetek túlzsúfolt menekülttáboraiban sínylődő gyerekeket. Számszerűsítve ötezer gyerek és anya befogadásának engedélyezését követelik a zöldek. Ausztriában bonyolítja a helyzetet, hogy az ottani zöldek Sebastian Kurz Néppártjával alkotnak koalíciós kormányt. Ez sem tartja vissza őket attól, hogy ők is menekült gyerekek és anyák befogadását szorgalmazzák, miközben Kurz kancellár óva inti az Uniót attól, hogy bárkit is beeresszen a Törökország által kiengedtek közül.
És a magyar Országgyűlésben ülő, magukat baloldalinak mondó pártok? Nos, ők halált megvető bátorsággal hallgatnak. Egy szót sem szólnak az ügyben.

Csak tudnám, mitől gondolják magukat baloldalinak.

Uniós tárgyalások Ankarában és Athénban a migráns válságról

  • Seehofer nem akar újabb egymillió migránst délkelet felől
  • Erdogan millós migráns hullámmal fenyegetőzik
  • A görög szigetek megteltek, de a migránsokat Törökország nem veszi vissza

Sohasem ismétlődhet meg a 2015-ös helyzet! Ezt hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter, aki egy uniós küldöttség tagjaként csütörtökön és pénteken Törökországban és Görögországban tárgyal a migráns válság megoldásáról. 2015-ben több mint egymillió migráns érkezett délkeleti irányból az Európai Unióba. A döntő többségük jelenleg is Németországban és Svédországban él.

Erdogan török elnök azzal fenyegetőzik , hogy újabb milliós migráns hullámot indít Európába , ha nem kap támogatást az Európai Uniótól. Merkel kancellár 6 milliárd eurót ígért a török elnöknek a 2016 és 2019 közötti időszakra azért , hogy saját területén lássa el a menekülteket illetve visszavegye azok egy részét Törökországtól. Erdogan azt állítja , hogy Törökországnak 40 milliárd eurójába kerültek eddig a menekültek , és ezért növekvő támogatást vár el. Erről lesz szó azon a tárgyaláson , melyen az Európai Uniót Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos képviseli. Vele van Horst Seehofer német és Christophe Castaner francia belügyminiszter is, hogy fokozzák a delegáció tekintélyét.

Görögországban a szigetek egy részén óriási zsúfoltság alakult ki, mert a migráns táborok népessége megnövekedett és Törökország nem veszi vissza azokat, akikről korábban megállapodott. A migráns probléma továbbra is élesen megosztja az Európai Unió tagállamait. A két nagyhatalom, Németország és Franciaország kidolgozott egy koncepciót a migráns probléma megoldására, és azt több más tagállam is támogatja. Ellenzik viszont a visegrádi államok , mert a francia-német elképzelések szerint a beérkező migránsokat bizonyos kvóta szerint szétosztanák a tagállamok között. Amelyik tagállam nem vállalja a migránsok befogadását , az eleshet uniós pénzektől.

Menekültválság 2015

Ezt az írásomat 2015. szeptemberében követtem el, a Bécsi Napló felkérésére. A lap (jogosan) túl hosszúnak találta, ezért a megjelenésre szánt cikket rendesen meg kellett rövidítenem. Most (2019. március) találtam rá az eredeti (tényleg hosszú) írásomra, ami ma is megállja a helyét, aktualitásából alig vesztett. Sőt, remek háttérnek tűnik a mai európai folyamatok jobb megértéséhez.

Menekültválság. Nem. Ez Európa, pontosabban az EU válsága. Most jöttek elő működési rendszerének hiányosságai. A gazdag nyugati és a szegény keleti tagállamok közti különbség, valamint a szervezeti egység hiányai. Az EU nem egy államszövetség, mint például az USA, Kanada, India, Ausztrália, Brazília, vagy Európában az NSZK és Ausztria. A szövetségi államrendszerben központi feladat a honvédelem, a határőrizet, a bűnüldözés, stb. Az országhatár védelméért a központi (szövetségi) kormány felel, nem pedig a határmenti tartomány, vagy tagállam.

Be kell látni, az EU ma is az a gazdasági közösség, amelynek alapját Nyugat-Európa a hidegháború idején tette le a győztes (nyugati) szövetségesek oltalma alatt. Ennek történelmi háttere a múlt század 20-as éveire, a Versailles-i békediktátum utáni időkre vezethető vissza, amikor Köln polgármestere (dr. Adenauer) elképzelte, ha kontinentális Európa két legnagyobb lélekszámú (német és francia) lakossága hasonló gazdasági szinten él, akkor eltűnik az irigység, egymás gyűlölete, és nem lesz többé háború (Nyugat-) Európában.

Az atomtöltetű rakéták árnyékában reményteljes gazdasági fejlődésnek indult Nyugat-Európa. Az EGK (Európai Gazdasági Közösség) szigorú feltételek alapján vette fel tagjait, azok csak bizonyos gazdasági szint elérése után csatlakozhattak. A nemzetközi és politikai helyzet 1989-re gyökeresen megváltozott. A „falak”, a határzárak felszámolása új helyzetet teremtett. Félő volt, hogy a szovjet által (legalább) 40 éve elnyomott, a nyugatinál lényegesen rosszabb körülmények között élők egyszer csak tömegesen elindulnak a jobb élet reményében. Ezért gyorsan kellett cselekedni.

A legjobb megoldásnak a „kétsebességű” Európa tűnt. Ezt kimondatlanul is az euró bevezetése (2002) jelezte. Az 1993-ban (Maastrich-i szerződés) EU-nak átkeresztelt laza politikai szövetség hosszú tárgyalások után 2004-ben (látszólag) keblére ölelte a volt szoc. országokat, miközben a „teljesjogú tagsághoz” bizonyos gazdasági szint elérését tűzte ki.

Magyarország antidemokratikus ténykedéséről ír Soros

0

Magyarország és Lengyelország antidemokratikus ténykedéséről ír a New York Timesban, olvasói levél formájában Soros György és a fia, Alexander.

 

„Az Európai Unió csatlakozási fásultságban szenved. Legégetőbb problémái közül több is a 2004 óta csatlakozott országokhoz köthető: Horvátország és Szlovénia régóta fennálló vitája; a ciprusi török jelenlét; s talán a legjelentősebbként Lengyelország és Magyarország antidemokratikus ténykedése. Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy nem lehet új csatlakozás anélkül, hogy Európa megreformálná önmagát” – írja a New York Times-ban megjelent, két Soros által olvasói levél.

Soros György és a fia, Alexander Soros jegyzi a levelet, amely annak apropóján született, hogy a hétvégén – az Európai Uniós közvetítésével – megállapodás született Görögország és Macedónia között ez utóbbi nevéről. Mindezidáig a két ország közötti vita akadályozta ugyanis a volt Jugoszlávia déli utódállamának az EU-s és NATO-csatlakozását.

A New York Times-ban megjelent olvasói levél szerint  a balkáni országoknak laza gazdasági unióra kellene törekedniük, amely nem Jugoszlávia reinkarnácóját, hanem az EU korai időszakára jellemző olyan laza szövetséget jelentene, amelyen belül szabad az áruk és a szolgáltatások, az emberek szabad mozgása. Ezt mind Európának, mind pedig az Egyesült Államoknak támogatnia kell.

A cselekvés hiánya negatív lenne – ha a nyugat hatalmaknak nem sikerül a balkáni országok egymás közötti együttműködését, végső soron az uniós tagságuk elérését elősegíteni, az érintett országokat az orosz, a török és a kínai hatalmak prédájává teszik,

s ezzel ismét balkanizálnák a Balkánt –

vélik a két Soros abban a közös olvasói levélben, amelyet a 444.hu szúrt ki.

Az új kínai selyemút: Magyarország és Görögország

0

Az unió Csalás Elleni Hivatala azt gondolja, hogy Nagy-Britanniából Magyarországra és Görögországba tevődött át az évek óta megfigyelt kínai kereskedelmi csalássorozat. A módszer lényege, hogy a ténylegesnél jóval kisebb összértéket jelentenek be a vámnál, ily módon kevesebb illetéket, illetve adót kell leróni – írja a Reuters.

Az EU a briteknél az idén megelégelte a dolgot 2,7 milliárd euró megfizetését írta elő, elmaradt vámbevétel címén. Ám az OLAF-nál most azt gyanítják, hogy a kínaiak a visszaéléseket átterelték az új selyemútra, mert a magyar és a görög vámstatisztika azt mutatja, hogy az utóbbi két évben igencsak megugrott az alul értékelt ruhaneműk és cipők importja. Egyidejűleg a briteknél igencsak alábbhagytak az ilyen kísérletek. Mint emlékezetes, Peking megvette Pireusz kikötőjét, amelyet Európa kapujának szán a saját termékei számára, és azon keresztül akarja eljuttatni az áruit Magyarországra. Az illetékes uniós nyomozóhatóság képviselője sürgette Brüsszelt, ne engedje meg, hogy a létesülő infrastruktúrát törvénytelen kereskedelemre használják.

Bajba kerülhetnek a turisták a görögországi sztrájk miatt

0

Egynapos munkabeszüntetéssel tiltakoznak a szakszervezetek a a romló életszínvonal és a megszorítások miatt Görögországban.

Mind a légiközlekedésben, mind a hajózásban fennakadások vannak a szerdai sztrájk miatt, amely Athénban a tömegközlekedésre is kiterjed.

A légiirányítók három órás munkabeszüntetése miatt több járatot törölni kellett. Az iskolák is zárva tartanak. Délután utcai demonstrációk és felvonulások is lesznek Athénban és több nagyvárosban.

Elvileg a harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2018. augusztus 20-án lejár, ezután pedig az ország visszatér a normális piaci viszonyok közé, de ez nem jelenti azt, hogy a lakosság életszínvonal növekedésnek indul, hiszen a korábban bevezetett szigorítások érvényben maradnak. Ezek eredményeképp az átlagos életszínvonal mintegy 25%-al csökkent az elmúlt tíz évben.

A legújabb megszorító csomag az államilag dominált energiaszektort érintené, és június közepéig dönthet róla a parlament.

A megszorítások hátterében az áll, hogy 2009-ben a nemzetközi pénzügyi válság következtében Görögország fizetésképtelenné vált. Azóta az ország gazdaságát nemzetközi hitelek tartják működésben. Cserébe viszont átfogó reformok mellett kötelezték el magukat 2018-ig, amelyek miatt folyamatosak a tüntetések és az általános sztrájkok Görögországban.

FT: A görögök és spanyolok kapják a magyarok és lengyelek pénzét

Brüsszel arra készül, hogy több mint 30 milliárd eurónyi támogatást a jövőben Közép- és Kelet-Európa helyett a görögöknek és a spanyoloknak ad. A kohéziós alapok megnyirbálásának Magyarország és Lengyelország lenne a fő vesztese – írja a Financial Times.

A következő hétéves költségvetés legvitatottabb részét alkotó elképzelést ma jelentik be hivatalosan. De a kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy a volt szocialista térség jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Így a felzárkóztatást szolgáló forrásokból messze több pénzről kellene lemondania, mint a korábban előirányzott, reálértékben vett 10 százalékos csökkentés. A lengyelek pl. 23%-nak inthetnének búcsút, ami összegszerűen csaknem 20 milliárd eurót jelent a mostani időszakhoz képest, bár a számokról még heves vita zajlik a Bizottságban.

A magyarok, csehek, észtek és litvánok esetében 24%-kal kevesebbet terveznek, ily módon várhatón igencsak kiéleződik a kelet-nyugati feszültség az EU-n belül.  A visegrádiak és a baltiak összesen 37 milliárd eurót vesztenének. Az unió arra hivatkozik, hogy a 10 tagállam nagyot fejlődött a 2004-es belépés óta, de ha egy főre számítjuk, akkor ezek az országok továbbra is a legnagyobb kedvezményezettek közé számítanak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK