Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

“Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

Egyedül Orbán vonatán

Orbán vonata nem vezet sehová, de az orbánok miatt Európa vonata nem állhat. Lényegében ezzel a gondolattal kell Merkel asszonynak – aki az Unió soros elnöki tisztét is betölti – egyezségre jutni az államok vezetőivel a 750 millió euró uniós válságkezelő alap elosztásáról. 

Így pocsékolják az európai adófizetők pénzét – háborgott Daniel Freund német EU parlamenti képviselő, aki képet is feltett az oldalára a magányos utazásról Orbán Viktor szülőfalujában. A hat kilométeres vasútvonal nem vezet sehova- hangsúlyozta a zöld parlamenti képviselő, aki hozzátette: olyan országban nem lehet ezen csodálkozni, ahol egy gázszerelőből pillanatok alatt milliárdos lehet! Daniel Freund Twitteren feltette a kínos kérdést ? Melyik pártcsalád tagja is a Fidesz az EU parlamentjében? Az Európai Néppárt frakciója értette a finom célzást és azonnal válaszolt: nagyon odafigyelünk a jogállamiságra! Az az ország nem kaphat európai pénzeket, amely megpróbálná korlátozni a bírák függetlenségét!

Egyeztetések a válságkezelő alapról rohamtempóban

Merkel kancellár az Európai parlamentben beszélt erről mint az unió soros elnöke, majd Rutte holland miniszterelnökkel egyeztetett a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról. Milyen feltételei legyenek a pénz szétosztásának? Rutte holland kormányfő szerint mind politikai mind pedig gazdasági feltételekre szükség van, mert enélkül a pénzek elfolynak és nem érik el a kívánt célt: az uniós gazdaságok stabilizálódását.

Merkel-Orbán paktum?

A válságkezelő alap felhasználásáról csakis konszenzus alapján lehet dönteni vagyis minden állam vezetőjének szavazatára szükség van. A jövő heti uniós csúcstalálkozón ezért heves viták várhatóak. Bár a pénzre égetően szüksége van mindenkinek, de megegyezés nemigen várható. Merkel kancellár – realista módon – úgy nyilatkozott, hogy ősszel várható egyezség az uniós válságkezelő alapról. A német kancellár asszony az egyezség érdekében állítólag több állam vezetőjével – köztük Orbán Viktorral is – megegyezett: csakis a rászorultság lesz a pénz elosztásának alapja. Vagyis nem lesznek sem politikai sem pedig gazdasági feltételek amikor szavazni kell a 750 milliárd eurós válságkezelő alap elosztásáról.

Trump újra felfedezi Oroszországot

Az okos ember, ha barátai nem értenek egyet vele megbeszéli velük és megfontolja mások érveit, a buta új barátokat keres.  A politikában manapság nincsenek barátok, de jól megválasztott ellenségnek olykor a jóbarát is megteszi. 

A G7 csúcsértekezletet az USA elnöke ki akarja bővíteni új résztvevőkkel, a többi közt Oroszországgal is. A demokratikus nagyhatalmak értekezletén korábban részt vett Oroszország is, de kizárták az úri társaságból miután 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Putyin azóta nem lett nagyobb demokrata, az európai demokráciák viszont elveszítették a bizalmukat Trump-ban. Merkel kancellár közölte: nem vesz részt a G7 csúcson az Egyesült Államokban! Csakis videokonferenciára hajlandó! Macron francia elnök sietett csatlakozni a német kancellárhoz. Trump megsértődött: a csúcstalálkozót őszre halasztotta, és meghívott néhány más demokratikus nagyhatalmat: Ausztráliát, Dél Koreát, Indiát és Oroszországot.

Kína nincs a meghívottak között

Peking immár az USA világhatalmi pozícióját veszélyezteti, de nem ezért nincs a meghívottak listáján hanem az amerikai választások miatt. Az Egyesült Államokban immár több mint 41 millió munkanélküli van, a gazdasági helyzet rossz, Trump esélyei a novemberi elnökválasztáson gyengék. Steve Bannon főtanácsadó ezért kijelölte az irányt: mindenért Kína a hibás! Pekinget állítják be bűnbakként a koronavírus járványért éppúgy mint az azt követő gazdasági válságért.

Orbán Washington és Peking között

Steve Bannon Budapesten találkozott a magyar miniszterelnökkel, akit Trump előtti Trumpnak nevezett! De akkor még Kína Trump jóbarátja volt: az elnök unokája kínai dallal köszöntötte Hszi Csinping elnököt és nejét. Most viszont az USA arra szólította fel Magyarországot: ne használja a Huawei 5G rendszerét. Pompeo külügyminiszter figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva Magyarország a Huawei mellett döntött. A magyar-kínai kapcsolatok dinamikusan fejlődnek miközben Washington és Peking viszonya a mélyponton. Ha szakítás lesz, akkor Magyarországnak is választani kell. Csakhogy Trump valójában nem akar szakítást. Csakis a választási kampány érdekében élezi a feszültséget. Ahogy erről telefonon tájékoztatta is “jóbarátját” Hszi Csinping kínai elnököt.

Akik nem tisztelik a jogállamot

Ne kapjanak pénzt, akik nem tisztelik a jogállamot. Ez a véleménye Hollandia kormányfőjének azzal a válságkezelő alappal kapcsolatban, melyet Merkel kancellár és Macron elnök javasolt.

Mark Rutte kormányfő véleményét tanácsadója mondta el a Politico című brüsszeli portálnak nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra utalva. Merkel kancellár még nem egyeztetett a holland miniszterelnökkel.

Merkel: a protekcionizmus nem válasz a válságra

A német kancellár egy videó konferencián mondta ezt, melyet két nappal azután rendeztek meg, hogy Németország – Franciaországgal együtt – 500 milliárd eurós válságkezelő programot javasolt az Európai Uniónak.

Már a koronavírus válság előtt is sok kihívás érte a multilaterális világot – hangsúlyozta a kancellár asszony. Azóta ez a kihívás nem lett kisebb – mondta Angela Merkel, aki egy olyan videokonferencián vett részt, melyen nagy nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt / ILO, IMF, OECD, Világbank és WTO /.

“A nemzetközi ellátási hálózatot nem lehet újra nacionalizálni! Ezért nagyon nagy árat kellene fizetni!”

– mondta a német kancellár.

A globalizáció ellenfelei épp a koronavírus válságot szeretnék arra kihasználni, hogy visszatelepítsék az anyaországba azokat a vállalkozásokat, melyek az outsourcing keretében külföldre kerültek az elmúlt évtizedekben. Ebben Donald Trump jár az élen. Az amerikai elnök ebben a tekintetben eddig egyáltalán nem volt sikeres: a globalizáció visszafordítása, az America First megmaradt választási jelszónak.

Viták az EU-ban a válságkezelésről

Merkel kancellárt megkérdezték, hogy beszélt-e Mark Rutte holland miniszterelnökkel vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárral azóta, hogy Macron elnökkel közösen meghirdették az 500 milliárd eurós programot? Mind Ausztria mind Hollandia ellenzi a tervet mondván: az 500 milliárdot nem kaphatják meg ingyen azok az országok, melyeket a koronavírus járvány a legjobban megviselt. Ebben a tekintetben érdekes a holland álláspont, mely Magyarországot és Lengyelországot érintheti elsősorban. A hollandok azon a véleményen vannak, hogy csakis azok az államok kapjanak az 500 milliárd eurós keretből, melyek megfelelnek a jogállami követelményeknek.

Merkel közölte az újságírókkal: nem beszélt a program meghirdetése óta sem Kurz osztrák kancellárral sem pedig Rutte holland miniszterelnökkel. Macron elnökkel jelenleg arra várnak, hogy a brüsszeli bizottság megfogalmazza a maga álláspontját az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagról. Erre május 27-én kerülhet sor. A német kancellár és a francia elnök közös javaslata része lenne az új uniós költségvetésnek, ezért igen komoly viták várhatóak. Sebastian Kurz osztrák kancellár jelezte: ellenjavaslattal kíván élni, mert Ausztria számára nem elfogadható, hogy az EU tagállamai ingyen jussanak pénzhez az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagból.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

“Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. “Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. “Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

“A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek “a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Merkel: nekem fáj az oroszok akciója

Angela Merkel  kancellár asszony a Bundestagban arról beszélt, hogy a német kémelhárítás kiderítette: orosz hackerek betörtek Angela Merkel levelezési rendszerébe.

Merkel kancellár erősen kritizálta Moszkvát a Bundestag elleni hackeléses támadás miatt, amelyet feltehetően az orosz katonai hírszerzés (GRU) hajtott végre. “Ez fáj nekem” – mondta a német vizsgálati eredményekről.

Tekintettel a főügyész nyomozásának eredményére, szerdán a Bundestagban beszélt az orosz részvétel “kemény bizonyítékáról” és egy “felháborító” folyamatról. “Nagyon komolyan veszem ezeket a dolgokat” – mondta Merkel. “Őszintén mondom: fáj nekem.” Amikor feltették a kérdést az Oroszországgal szembeni lehetséges következményekről, Merkel azt mondta: “Természetesen mindig fenntartjuk a jogot az ellenintézkedések megtételére, beleértve Oroszországot is.”

A Bundestag tagjai felkérésére Merkel beszélt az oroszországi “hibrid hadviselés” stratégiájáról, amely magában foglalta a “dezorientációt” és a “tények torzítását”. – mondta a kancellár. “Ez nem csak véletlen egybeesés, hanem egy alkalmazott stratégia.”

A szövetségi ügyész a múlt héten a Dimitri Badin nevű fiatal orosz hacker ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, miután a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség többéves nyomozást folytatott. 

Badin  hecker támadása 2015 májusában teljesen megbénította a Bundestag informatikai infrastruktúráját. Megállítása érdekében az egész parlamentet napokig offline állapotba kellett állítani. A támadók e-mailben léptek be a Bundestag rendszerébe, amelyet többek között állítólag az Egyesült Nemzetek Szervezete küldött. Az így rögzített felhasználói adatok lehetővé tették számukra, hogy észrevétlenül terjedjenek a Bundestag-hálózatban, és napokig exportálhassanak fájlokat.

Még a választó kerületével kapcsolatos információk is érdekelték, az orosz hírszerzőket. A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. A hamburgi Der Spiegel általában “jólértesült” lap, szerintük az orosz hackereknek még akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak. Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból visz majd földgázt Németországba.

“Mindezek után nehéz lesz javítani a német-orosz kapcsolatokat” – mondta Merkel a Bundestagban. De ezt maga sem gondolta komolyan hiszen a kancellár asszony pontosan tudja: a kémkedés a világ második legősibb mestersége…

A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

A termelési láncok az egész globális gazdaságban végzetesen károsodhatnak, ha sokáig tart a leállás – nyilatkozta a Der Spiegelnek a Continental vezérigazgatója.

A világ autóiparának ez az egyik legnagyobb beszállító cége, amely “az elmúlt 50 év legnagyobb válságával néz szembe” – mondja a 61 éves Elmar Degenhart. Aki most Darmstadtból – házába zárva – irányítja cégét, melynek 249 gyára van az egész világon.

Kurzarbeit a dolgozók többségének – ezt a megoldást választották, hogy a 60 ezer Continental munkavállaló megtarthassa az állását az elzárás idején is. “Ha nem indul be az autóipar, akkor sok kis beszállító cég egész egyszerűen csődbe megy! Ezért a leállás nem tarthat tovább!”- hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az újrakezdés hónapokig eltarthat

A leállás pillanatok alatt megtörtént, de a termelés újraindítása hetekben sőt hónapokban mérhető. A Continental főnöke szerint neki legalább egy éve rámegy arra, hogy az újrakezdést hatékonyan végrehajtsa.

A határokat újra meg kell nyitni

Az uniós tagállamok támogatására mindenképp szükség van, mert a németek autóipara nemcsak az ő gazdaságuk számára meghatározó tényező. A nagy német autógyárak Merkel kancellártól várják a megoldást arra hivatkozva, hogyha azt akarják, hogy Németország húzza ki egész Európát a válságból, akkor véget kell vetni az elzárásnak, és meg kell nyitni az uniós határokat!

Csúcstalálkozó Merkellel

A Volkswagen, a BMW és a Daimler-Benz vezérkarai időpontot kértek a kancellár asszonytól: mikor kezdhetik újra a termelést? Nem kaptak konkrét dátumot. Merkel kancellár arra hivatkozott, hogy a koronavírus járványnak még csak a közepe táján vannak: a gyors nyitás súlyos kockázatokkal járna! Németország lassan, fokozatosan oldja fel az elzárást és az európai határok megnyitása érdekében sem lép fel. A járvány szempontjából ez tökéletesen érthető, de a nagy német autógyárak nem tudnak várni! Hihetetlenül nagyok ugyanis a veszteségeik.

500 milliárd euró

Kéthónapos leállás ilyen nagy veszteséggel járna. Legalábbis ezt számolta ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet főnöke. Ennyi idő alatt sok kis beszállító csődbe megy , és az egész termelési lánc megszakadhat. De a válságnak lehet jótékony hatása is: a Volkswagen vezérkara végiggondolta a cég fejlesztési terveit és radikális struktúra váltást határozott el. 100 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen is legyen az új Volkswagen a válság után. A terv a cég mind a 630 ezer dolgozóját érinti. Azokat is, akik Kínában már dolgoznak. A németországi gyárakban elsőként ott kezdik meg a munkát, ahol Kínába szállítanak alkatrészeket.

A globalizált termelési rendszer nem állhat le, mert mindenképp versenyképesek akarnak maradni a konkurenciával.

Mi van Európával?

Olaszország az egyik legfőbb beszállítója a nagy német autógyáraknak – ugyanakkor Itália a járvány által leginkább sújtott uniós tagállam. A német autógyárak sürgetésére a római kormány azt válaszolta: április 27 előtt szó sem lehet az alkatrész gyártó üzemek beindításáról! Ez azt jelenti, hogy május előtt a németek sem indulhatnak be igazán. Márpedig az idő sürget.

Európa lemarad Kína és az USA mögött?

“Katasztrofális lenne, ha a válság miatt Európa elvesztené a belső mobilitását és versenyképességét, és így lemaradna vetélytársai: Kína és az Egyesült Államok mögött” – nyilatkozta a Spiegelnek Degenhart vezérigazgató, a Continental főnöke.
Herbert Diess, a Volkswagen főnöke szerint javítani kellene az európai együttműködést. Kiállt az európai szolidaritás mellett: sürgette a német kormányt, hogy fogadja el a korona kötvényt, amely jelentős segítség lenne Olaszországnak és Spanyolországnak, melyek a német autóipar legfőbb beszállítói. Ugyanezen az állásponton van Degenhart vezérigazgató is. Mindez persze nem érdekmentes – állapítja meg a Spiegel – Olaszország és Spanyolország nemcsak mint beszállító, de mint piac is fontos a németek autóipara számára. De mi van, ha nem lesz vevő ?

A nagy német autógyárak roncsautó programot szeretnének

2009-ben ez már kihúzta az autóipart a kátyúból. Az autók életkora tíz év körül jár Németországban, tehát indokolt lenne az új autóvásárláshoz kötött állami támogatás. Merkel kancellár nyitott erre hiszen tudja: az autóipar 1,6 millió embernek ad munkát Németországban. Nélküle aligha játszhatja el a lokomotív szerepét a német gazdaság Európában.

500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

“Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

A koronavírus több kisvállalkozást ölhet meg mint embert

A gazdasági károk egyelőre kiszámíthatatlan nagyságú válságot okoznak. Erre a meglehetősen nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet a párizsi Les Echos.

A gazdasági portál elsősorban amiatt aggódik, hogyha megszűnnek azok a rendezvények, ahol 1000-nél több ember vesz részt, akkor nagyon sok kisvállalkozó egész egyszerűen elveszíti egzisztenciális alapjait! Ugyanez a helyzet a vendéglátásban is. Persze a Les Echos arra is utal, hogy a kisvállalkozók elsősorban azért vannak és lesznek még inkább nehéz helyzetben, mert nem tudják hitelekkel áthidalni a nehéz időszakot. Sok kis cég az egyik napról a másikra él, és a vírusjárvány, mely hónapokig eltarthat padlóra viszi őket.

A figyelmeztetés a Rajnán túlról érkezett

Angela Merkel kancellár a maga tényszerű modorában azt tudatta, hogy a vírusválság hónapokig elhúzódhat és a korona vírus megfertőzheti a lakosság 60-70%-át! A francia közvélemény számára ez ébresztőnek bizonyult.

Macron elnök csütörtökön fordult az ország népéhez, hogy elmondja: hogyan kívánja Franciaország elkerülni az olasz katasztrófát.

A francia kormány ezt megelőzően részletes csomagot tett le az asztalra, amely elsősorban a kis és közép vállalkozók megnyugtatására szolgál.

Eszerint az állam haladékot ad egyes adók befizetésére. Egyéni kérések alapján szó lehet arról is, hogy a szóban forgó kis vagy közepes vállalkozásnak elengedik az adóját – részben vagy egészben.

Mit tesznek a bankok?

Az állam nyomást gyakorolt a bankokra, hogy azok álljanak készen a kis és középvállalkozók hiteleinek az átütemezésére.

Franciaországban vis majornak nyilvánították a koronavírus járványt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam nem számít fel késedelmi pótlékot akkor, ha a vállalkozó nem teljesíti a kivitelezést vagy szállítást a megígért határidőre.

Trump a kisvállalkozók támogatására szólította fel a nagybankokat

Az USA elnöke kezdetben megpróbálta elviccelni a koronavírus válságot, de látva a tőzsdei összeomlást, gyorsan akcióba lépett, és vészhelyzetet hirdetett. A Fehér Házban fogadta olyan pénzügyi óriások  vezéreit mint a Goldman Sachs, a Citibank, Bank of America, JP Morgan etc.

A Reuters szerint a bankárok megígérték Trumpnak, hogy a kisvállalkozók problémáit megértően kezelik. Közölték: a korona vírus járvány nem okozott eddig pénzügyi válságot! A bankoknak bőven van pénzük, és ezt hajlandóak is az amerikai kisvállalkozók támogatására fordítani a nehéz időkben. Trumpnak az újraválasztás miatt létfontosságú a gazdasági krízis elkerülése. A bankok ezért is ígértek meg mindent az elnöknek. Csak hát ettől még a kisvállalkozók csődbe mehetnek, ha Olaszország mintájára az USA is leáll …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK