Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje  a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A 45 éves David Pressman szerint  Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy

“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”

A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.

David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.

A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.

Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.

Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.

Putyini minta a Mészáros vagyon?

Vlagyimir Putyinnak legkevesebb 1700 milliárd forintnak megfelelő vagyona van – derítették ki oknyomozó újságírók egy e-mail alapján. A Rosszija bank a központ, amely köré a hálózat szerveződik. Putyin hű oligarchák nevén vannak a méregdrága ingatlanok, melyeket az orosz elnök a sajátjaként használ.

Az orosz elnök vagyonát csekély 40 milliárd dollárra becsülték külföldön, de nemigen tudott senki sem a nyomára bukkanni. Miért nem? Mert lojális strómanok nevén van minden!

Például az a fekete-tengeri palota is, melyet Navalnij mozgalmának hívei – külföldi titkosszolgálatok segítségével – bemutattak a világnak is.

  A lojális strómanokra épülő rendszer szövetkezeti alapon szerveződött meg az elmúlt években.

Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics intézte sokáig az orosz diktátor külföldi pénzügyeit Londonból. Ám ott már nem látják szívesen miután Putyin megpróbálta Nagy Britannia földjén meggyilkoltatni az orosz titkosszolgálat híres árulóját.

Putyin külföldi pénzeit egyelőre nem találták meg pedig nagyon keresi azt az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy elkobozhassa az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Mészáros, a lojális stróman

Egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán Viktor Putyint utánozta amikor létrehozta a Mészáros vagyont, amely a hatalom pénzügyi háttér hálózatának is tekinthető.

Freund, német Európa parlamenti képviselő azt állítja, hogy az Európai Unió Magyarországra érkező pénzének egynegyedét nyúlja le a magyar miniszterelnök oly módon, hogy ezeket a hatalmas összegeket Mészáros Lőrincnek vagy más lojális strómannak utalja ki.

A brüsszeli bizottság ezért sem hajlandó kiutalni az uniós euró milliárdokat, melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésnek. Meg természetesen Orbán Viktornak is, aki az uniós euró milliárdok nélkül aligha tudja hosszú távon működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ezért kénytelen megsarcolni Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz Pista bankjait is.

Az inflációs válság persze sokat segít Orbán Viktornak hiszen Európa legmagasabb áfája miatt a kincstár remekül profitál az árak emelkedéséből miközben a dühös vásárlók nem is az államot hibáztatják a válságért.

OLAF: hova tűnnek az uniós pénzek Magyarországon?

0

Daniel Freund, a német zöldek európai parlamenti képviselője szerint évi egymilliárd euró jut Orbán Viktornak és klánjának az uniós pénzekből.

Nem megy ilyen messzire az Európai Unió pénzügyi csalások elleni hivatala – az OLAF – hiszen nincsen módja igazán vizsgálódni Magyarországon. Most, amikor ismertették az elmúlt időszak vizsgálati eredményeit arra hívták fel a figyelmet: jó lenne, hogy Magyarországon is vizsgálódhatna az európai ügyészség.

Orbán Viktor tudja, hogy miért küzd ez ellen hős magyar patriótaként. Tavaly volt az első év, hogy az OLAF segíthetett az európai ügyészségnek abban, hogy utánajárjanak: mi is lett az uniós pénzekkel a tagállamokban. Tavaly több mint félmilliárd euró visszafizetésére tett javaslatot az OLAF. Magyar-szlovák ÁFA csalás. Ez a két tagállam a bajnok abban, hogy elcsalja az ÁFA-t oly módon, hogy papíron utaztatja az árukat, de a valóságban egészen más történik. Az európai ügyészség itt különösen hatékony lehetne – mondta az OLAF főnöke – de Magyarország nem tagja ennek az európai intézménynek, mert az EU pénzére igényt tart, de az ellenőrzésére nem.

Ez lenne a nemzeti együttműködés rendszere, amely nemigen működik az uniós euró milliárdok nélkül. Minthogy

Magyarország ellen a jogállami normák megsértése miatt eljárás folyik, ezért ez az egyetlen tagállam, amely nem jogosult a helyreállítási alapra.

Lengyelország épp az elmúlt napokban kapott zöld jelzést a brüsszeli bizottságtól, de az Európai parlament bírálta Ursula von der Leyent a döntés miatt.

Magyarország viszont hiába vár a pénzre, ezért a nemzetközi piacon vesz fel devizahitelt.

Bár Orbán Viktor korábban fogadkozott, hogy sohasem kerül sor erre, most a gazdasági vészhelyzetben ehhez a módszerhez folyamodott. Mindez az államadósság növekedésével jár noha az Orbán kormány deklarált célja annak csökkentése.

Minthogy azonban az Európai Unió csaknem valamennyi tagállama hasonló problémákkal küzd: magas az államadósság és a költségvetés hiánya, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja: jövőre se legyenek kötelezőek a maastrichti kritériumok!

Brüsszelben tehát e tekintetben elnézően lesznek, de korrupció ügyben annál kevésbé, hogy

a fukar tagállamok egyre inkább vonakodnak finanszírozni egy olyan rendszert, amelynek haszonélvezői a tagállamokban a helyi elit tagjai nem pedig a millió gonddal küszködő gazdaság és társadalom.

Magyarország sárral dobálja Ukrajnát

Kövér László, az Országgyűlés elnöke véleményt nyilvánított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „lelki problémáiról.”  Andrij Sibiga a korjukivi tragédiát emlegette és Kövér mentális állapota miatt aggódott, Ruslan Stefancsuk pedig Budapest ukrajnával kapcsolatos álláspontját kritizálta, és mindennnek tetejébe egy varsói performanszon bemutatták ahogy Orbánék az ukránok vérét isszák.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke véleményt nyilvánított Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „lelki problémáiról” , mert határozottan, olykor keményen kérte partnerei támogatását.

„ Általában (…) aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni és végképp nem fenyegetőzni.”

Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni

– mondta Kövér.

Az ukrán elnöki hivatal közmondásokkal reagált Kövér László, az Országgyűlés elnökének Volodimir Zelenszkijhez fűzött képeire, és megemlítette a Korjukiv tragédiát. 

„A szűklátókörű embernek hosszú a nyelve”

– írta Andrij Sibiga, az OP helyettes vezetője. Azt is megjegyezte, hogy szeretné hallani Kövér László értékelését arról, hogy a magyar nácik hogyan égettek élve több ezer embert Csernyihivban, Korjukivkában.

Sibiga a bejegyzéshez egy linket adott a Wikipédia-oldalra, amely a Korjukiv tragédiáról szól. A Korjukivka tragédiája (ma Csernyihiv régióban található város) 6700 lakosának tömeges meggyilkolása, amelyet 1943. március 1-2 között követtek el az SS és a magyar katonai csendőrség alakulatai. A tragédia mértéke kivételes Ukrajna, a Szovjetunió és Európa települései között. Az áldozatok száma Korjukivban csaknem 45-ször magasabb, mint a fehérorosz Katynban, 41-szerese a csehországi Lidicében és 12-szerese a franciaországi Oradourban.

Emellett Ukrajna Külügyminisztériuma várja Kövér László, az Országgyűlés elnökének a mentális egészségi állapotáról szóló nyilatkozatának közzétételét.

Ruslan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke bírálta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének kijelentéseit és általában Budapest álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

Szerinte az egész demokratikus világ nem Zelenszkij elnök kijelentéseit figyeli döbbenten, hanem Magyarország álláspontját, amely továbbra is kitartóan önti sarat Ukrajnára és fehéríti Oroszországot.

A varsói magyar nagykövetség előtt tiltakozást tartottak az Oroszország elleni olajszankciók budapesti blokkolása ellen

Az akciót Euromaidan-Warszawa aktivistái szervezték. Az előadás során Orbán Viktor hivatalosan is megnyitotta a Druzsba olajvezeték varsói szakaszát, és hangos ünnepséget szervezett ebből az alkalomból. Orbán friss ukrán vérrel kedveskedett az ünnepség résztvevőinek, és mindenkit az ukránok csontjain táncolni hívott. A résztvevők szívesen ittak és táncoltak a magyar zene slágereire.

Az egyik szervező, Natalia Panchenko a Facebookon azt írta, hogy a Druzsba a világ legvéresebb olajvezetéke. 

A FIDESZ-KAMPÁNY UTÓFINANSZÍROZÁSA

Délelőtt az Országgyűlés fideszes többsége megszavazza az orbáni Alaptörvény tizedik módosítását a háborús veszélyhelyzetről. Délután Orbán bejelenti, hogy a kormány „az Alaptörvényben biztosított jogánál fogva” (amely jogot éppen biztosított magának) kihirdeti a háborús veszélyhelyzet miatti különleges jogrendet.

Másnap a kormány azt is eldönti, hogy – rendeleti úton – „extraprofitadót” vet ki egyes ágazatokra, és ebből tölt fel két külön alapot: a rezsivédelmi alapot a „rezsicsökkentés” finanszírozására, illetve a honvédelmi alapot a hadsereg gyorsított fejlesztésére.

A Századvég közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 90 százaléka ért egyet azzal, hogy a nagy cégek „extraprofitjára” kivetett különadókból finanszírozzák „a családok védelmét”, vagyis a rezsicsökkentés fenntartását a világpiaci energiaárak gyors növekedése ellenére, illetve „az ország védelmét” a közelben dúló háború idején. Az ATV nézőinek többsége (60 százalék) is helyesli ezt. Az ellenzéki pártok sem kifogásolják az „extraprofitadót”, legfeljebb azt, hogy a Fidesz-közeli szerencsejáték-szektorra vagy építőiparra nem terjed ki. Mit gondoljunk akkor közgazdaságilag és politikailag az „extraprofitadóról”?

Mindenekelőtt meg kell ismételni, hogy szemben a manapság Magyarországon elterjedt szóhasználattal, az extraprofit mint a marxi politikai gazdaságtan kategóriája azt a többletprofitot írja le, amelyre a technikailag vagy gazdaságilag élenjáró vállalatok az adott ágazat átlagos vállalataihoz képest innovációs eredményeik révén tesznek szert.

Az extraprofit a kapitalista gazdaságban a haladás, a fejlődés egyik legfontosabb ösztönzője.

Az extraprofit nem szégyellni való, hanem büszkeségre okot adó dolog, és bolond lenne az az állam, amely az extraprofitot megadóztatná.

A Fidesznél az extraprofit mást jelent, azt a többletjövedelmet, amelyet a vállalkozó úgymond nem szolgált meg, s ezért szégyellni való rossz dolog, amelyet méltányossági alapon különadóval elvonhat az állam.

Az Orbán-kormány által az „extraprofitadóval” sújtott nagyvállalati jövedelmek közül egyedül a MOL-nak az orosz importolaj ára és a BRENT-árhoz igazodó értékesítési árak közötti különbség miatt képződő különleges nyeresdége tekinthető méltányosan elvonható jövedelemnek, de az nem extraprofit, hanem monopoljáradék.

A bankok abból fakadó többletjövedelmét, hogy a hitelkamatok emelkedésével nem jár együtt a betéti kamatok emelkedése, hasonlóképpen nem extraprofit, hanem a működési feltételeik általános kiszámíthatatlanságára reagáló oligopolisztikus viselkedés gyümölcse. A többi kiszemelt ágazat – biztosítók, kiskereskedelem, telekommunikáció, gyógyszerforgalmazás, légiközlekedés, reklám – esetében a különadó kivetését végképp semmi sem indokolja, az a gazdasági életre ránehezedő önkényuralmi hatalomgyakorlás – lassan megszokottá váló – velejárója.

Az Orbán-kormány által kivetett különadó nem mást céloz, mint a Fidesz választási kampányának utófinanszírozását.

Mindannyian emlékezhetünk rá, hogy Orbán még a múlt év végén hirdette meg, hogy – úgymond sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként – már a választást megelőző februárban az egész tizenharmadik havi nyugdíjat megkapják a nyugdíjasok, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családokban élő keresők visszakapják az egész, 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a 25 événél fiatalabbak pedig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. A gazdaság teljesítményétől messze elszakadva emelték a minimálbért, tovább bővítették a lakásszerzéshez nyújtott támogatásokat.

Minden gondolkodó ember tudhatta, hogy ennek valójában nincs fedezete. Érdemes felidézni: a 2010-es választást követően Orbán még azzal támadta az MSZP–SZDSZ kormányokat, hogy a fogyasztás növelésére vettek fel hiteleket, holott az csak fejlesztésre megengedhető.

Most megmutatta, hogy tud ő fogyasztásnövelési céllal eladósodni, ha akar. Azt is tudni lehetett, hogy ennek a választások után jön meg a böjtje. Alapjában véve ennek a kampányköltekezésnek az utófinanszírozása történik most. Az ellenzéki pártok ezt persze nem mondhatják ki, hiszen annak idején nem kifogásolták, hogy az Orbán-kormány „végre” az embereknek ad pénzt, fedezet nélkül. Az ellenzéki politizálást hosszú ideje átható antikapitalista érzület miatt azt is csak helyeselhetik, hogy a kormány vállalatoktól, bankoktól vesz el pénzt, a profitokat sarcolja meg. Holott felelős ellenzéknek még a marxi politikai gazdaságtanból is tudnia kellene, hogy a profitot alapjában véve fejlesztésre költik, a profit megsarcolása tehát a jövő felélését jelenti. Nem az a fő kérdés, hogy áthárítják-e a fogyasztókra a különadókat: azok akkor is ártanak, ha az érintetteknek sikerül ezt megtenniük, és akkor is, ha nem. Az első esetben azonnal sújtják az „embereket” (ahogy az az Orbán-kormány által a bankokra és a telefontársaságokra kivetett különadóval történt), a második esetben pedig hosszabb távon (ahogy az a közműtársaságok megsarcolása illetve visszaállamosítása nyomán következett be például a vízszolgáltatás esetében). Az „extraprofitadó” tehát nem helyeselni kellene, hanem határozottan elutasítani.

De vajon nem indokolt-e támogatni azt, hogy az Orbán-kormány a különadókkal: a „rezsicsökkentést”, a kommunális szolgáltatásoknak a költségektől elszakadó alacsony szinten tartott lakossági tarifáit” védi meg”, hiszen ezzel „azemberek” járnak jól?

Nem, a „rezsicsökkentést” nem „megvédeni” kellene, hanem be sem lett volna szabad vezetni.

Orbánék itt az egykori NDK normáit követik, amihez Honeckerék egészen rendszerük 1989-es összeomlásáig következetesen ragaszkodtak. Úgy tekintették ezt a rendszer előnyének Nyugat-Németországhoz képest, ahogy most Orbán büszkélkedik az alacsony magyar energiaárakkal, és mutat elrettentésképpen a nyugati világban megemelkedett energiaárakra.

Nem véletlenül jutott eszembe az NDK példája. Robert Havemann rendszerkritikus kommunista professzor, egykori náciellenes ellenálló mutatott rá már a hatvanas években, hogy az állam által szubvencionált hatósági árak rendszere a lakosság kiszolgáltatottságának intézménye. A „rezsicsökkentés”, vagyis a költségvetésből támogatott alacsony közműdíjak rendszere a magyar polgárok kiszolgáltatottságának intézménye: a Fidesz államának köszönhetik az emberek, hogy olcsón jutnak közüzemi szolgáltatásokhoz (energia, víz, csatorna), és természetesen nem tudják, hogy valójában az állam az ő adóbefizetéseikből finanszírozza ezt.

Közgazdaságilag kifejezetten hátrányos, ha a lakossági energiatarifák tartósan elszakadnak az energiabeszerzés költségeitől.

Általlában az előnyös egy ország számára, ha a termékek fogyasztói érzékelik, hogy milyen költségei vannak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket fogyasztanak. Ez szükséges ahhoz, hogy észszerűen mérlegeljék, hogy többet vagy kevesebbet fogyasztanak, hogy az egyik termék fogyasztását felváltsák egy másikéval, amely ugyanazon szükséglet kielégítésére alacsonyabb költséggel vagy jobb minőségben alkalmas, illetve takarékosan bánjanak például az energiafogyasztással, hogy a megtakarított pénzből más szükségletek kielégítésére költsenek többet. Ha a tarifák tartósan alacsonyabbak a költségekhez képest, az zavarja a különböző termékek fogyasztásának racionális mérlegelését. Ezért nem, vagy csak korlátozottan nyúlnak a piacgazdaságok az energiatarifák tartós eltérítéséhez a költségektől. Ha a lakosság alacsonyabb jövedelmű csoportjainak erre nagyon rászorulnak, olyan módon kompenzálják az energiatarifák gyors növekedését, hogy ez elviselhetővé tegye a háztartások terheit, de nem térítik el tartósan a tarifákat a költségektől.

Még valamit megmutatott az egykori szocialista országok tapasztalata. Szovjet, magyar és más szociológusok mutatták ki, hogy

az államilag szubvencionált élelmiszerárak, közműtarifák, névleges lakbérek rendszere azzal jár, hogy minél magasabb társadalmi státusú egy-egy család és ezért minél jobb lakást kap, minél több áramot, fűtést használ fel, minél több jó minőségű élelmiszert fogyaszt, annál több támogatást kap a fogyasztásához a költségvetésből, vagyis a többiektől.

Ez az Orbán-féle „rezsicsökkentés” következménye is. Minél nagyobb házat fűt és világít valaki, annál több támogatást kap a költségvetésből, vagyis a többiektől. Ez is a „perverz újraelosztás” (Ferge ÍZsuzsa) egyik csatornája.

Az persze nehéz kérdés, hogy hogyan lehet a „rezsicsökkentést” tizenkét év vagy ennél is hosszabb idő elteltével majd megszüntetni. Egyszer már sikeresen megszüntették az egykori szocialista országokban a hatósági árak négy évtizeden át fenntartott rendszerét. Ehhez persze rendszert kellett váltani. De hogy ezt valamikor majd meg lehessen tenni, olyan ellenzékre lenne már most szükség, amely a „rezsicsökkentésről” és annak „megvédéséről” kimondja az igazat.

EURÓPA MEGHÁTRÁLT, ORBÁN TRIUMFÁL

Lássunk tisztán: Orbán elérte, amit akart, igazából kiütéssel győzött. Az olajembargó ügyében az Európai Unió vezetése meghátrált, Orbán minden kívánsága teljesült.

Az olajszállításokon Oroszország jóval többet keres, mint a gázszállításokon. Miközben az Európai Unió olajimportjának meghatározó része származik Oroszországból, a Bizottság fokozatosan meg akarja szüntetni Európa függőségét az orosz szénhidrogén-szállításoktól, mindenekelőtt az olajszállításoktól, nagyobb részben már az év végére.

Tekintettel az egykori szocialista országok örökölt függőségére az orosz olajszállításoktól, a Bizottság számukra hosszabb átállási időt ajánlott fel 2023-ig, sőt 2024-ig. Szlovákia, Csehország, Bulgária kész lett volna ezt elfogadni, az Orbán-kormány azonban nem. Így merült fel az a „kompromisszum”, hogy a vezetékes szállításokra – vagyis Magyarország, Szlovákia, Csehország orosz kőolajimportjára és talán az egykori NDK Schwedtben levő finomítójára – az embargó nem vonatkozik, „egyelőre”. Elfogadták még Orbánnak azt a külön követelését is, hogy ha a Barátság-kőolajvezetéken történő szállítás valamilyen okból megszakadna, és mi is tankhajón és az Adria olajvezetéken kényszerülnénk orosz kőolajat behozni, arra se vonatkozzék az embargó.

Orbán tehát mindent elért, amit el akart érni. Határidőt sem kellett vállalnia, nem kell átállítania a MOL finomítóját más importált kőolajra, fenntarthatja a putyini Oroszországhoz fűződő különleges gazdasági kapcsolatát (ahogy Paks II. Roszatom általi megépítése mellett is kitart).

Bármilyen szép mondatokat is mond Orbán megbízásából Novák Katalin Varsóban vagy az ukrán televízióban, ez csak bohóckodás, a lényeg az, hogy Orbán kihúzza magát a hatodik szankciós csomagból, tovább finanszírozza Putyin háborúját.

Az Európai Tanács elnöke szerint a vezetékes szállítások kivétele az embargótól „átmeneti”, de erről egyelőre nem döntöttek, és ha most nem döntöttek, akkor nem is fognak.

Az alternatíva az lett volna, hogy nem az EU közös döntésével, hanem Magyarország nélkül, huszonhat ország megállapodásával vezetik be az olajembargót. Többen is felvetették ezt a lehetőséget, köztük Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, vagy legutóbb Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának frakcióvezetője. Ez újabb, minden korábbinál élesebb, nyilvánvalóbb konfliktust jelentett volna az Orbán-kormánnyal, és ezt az Unió vezetői nem vállalták.

Orbán viszont triumfál: megvédte a „rezsicsökkentést”, megvédte a „magyar családokat”. Nem Putyin Oroszországával szemben, amelynek háborúja ehhez a helyzethez, az energiaárak további emelkedéséhez vezetett, hanem az Európai Bizottsággal szemben, amely az Oroszországgal szembeni szankciókat kitalálta, melyeket Orbán kezdettől fogva helytelenít.

De vajon nem joggal triumfál-e Orbán, ha sikerült „megvédenie” a „rezsicsökkentést”? Nem nagyszerű dolog-e a „rezsicsökkentés”?

Nem, nem nagyszerű, hanem kifejezetten helytelen, káros, de erről majd a következő alkalommal. Most csak annyit: az EU vezetőinek meghátrálása tovább erősíti Orbánt nemzetközileg is és itthon, Magyarországon is.

Azok az ellenzékiek, mint Ujhelyi István, akik üdvözölik ezt a megállapodást, vajon nem látják ezt?

Orbán: fake news, hogy Putyin bábja lennék

Fake news – álhír – ezzel hárította el egy újságíró kérdését Brüsszelben, ahol aziránt is érdeklődtek, hogy nem zavarja-e a magyar miniszterelnököt, hogy sokan Putyin trójai falovának tekintik, aki minden húzását annak veti alá, hogy az Unió politikusait megossza, amivel egyértelműen az oroszok érdekeit szolgálja.

Orbán különutas politikája mindenestre kérdéseket vet fel nemcsak Brüsszelben hanem Washingtonban is. A NATO-ban ugyanis egyre hevesebb viták folynak arról, hogy milyen megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra? Henry Kissinger békülékeny elképzeléseit nemcsak a magyar kormány, de vannak olyan hangok amelyek szerint Orbán véleményét Macron francia elnök, Scholz német kancellár és Draghi olasz kormányfő is osztja, mivel a Biden kormányzat politikája a nagyobb áldozatot Európa országaitól követelik. Csakhogy ezek a hangok azt már nem említik meg, hogy valójában mind a francia, mind a német és az olasz kormányfő is  kitételek nélkül aláírta az embargós megállapodást. Orbán egyelőre elérte célját, kivételes helyzetbe került, viszont páriaként magára maradt, aminek sajnos egész Magyarország issza meg a levét.

Mit akar az USA?

Ebben fontos szava van a CIA igazgatójának, mert William Burns jól ismeri Putyint hiszen évekig hazája nagykövete volt Moszkvában. Amikor beiktatták tisztségébe a CIA főnöke meg sem említette Oroszországot. Ehelyett Kínára és a világgazdaságra koncentrált. Aztán mindez megváltozott amikor Putyin összevonta csapatait Ukrajna körül. William Burns Moszkvába repült, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal. Megpróbálta lebeszélni az orosz elnököt a katonai akcióról. Február 24-én azután Putyin mégiscsak megindította katonáit Ukrajna elfoglalására. Azóta két álláspont alakult ki Washingtonban: a héják mint Biden elnök, Blinken külügyminiszter és Austin hadügyminiszter Putyin bukását szeretnék elérni. Ezért tömik fegyverrel Ukrajnát. Őket nem zavarja, ha a háború elhúzódik.

A másik álláspont Washingtonban a galamboké. Ide tartozik a CIA főnöke és Yellen pénzügyminiszter. Az utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó háború romba döntheti az egész világgazdaságot. William Burns pedig – Kissinger egykori külügyminiszterhez hasonlóan – olyan megoldást sürget, amely figyelembe venné Putyin illetve Oroszország érdekeit is. Enélkül ugyanis fennáll egy orosz-kínai szövetség esélye, amely ugyancsak megnehezítené az USA és az egész Nyugat dolgát. William Burns továbbra is Kínát tartja az első számú stratégiai ellenfélnek. Ezért létrehozta a China Mission Centert, ez az egyetlen olyan kutató központ, amely egyetlenegy országgal foglalkozik a CIA keretében.

Burns 33 évet húzott le az amerikai külügyben, ahonnan helyettes államtitkárként távozott.

Burns CIA igazgató nem sok jót vár Putyintól: “ő sohasem tekintette valóságos államnak Ukrajnát.

Évekig készülődött az elfoglalására. Nem fogja feladni. A kudarc nem szerepel Putyin szótárában” – mondta az orosz elnököt jól ismerő CIA igazgató, William Burns.

Orbán Viktor egymilliárd eurót nyúl le az uniós pénzekből évente

0

Daniel Freund, aki az Európai Parlament tagja a német zöldek képviseletében. A Stuttgart Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy az Orbán klán ráteszi a kezét a Magyarországnak jutó uniós pénzek egynegyedére vagyis több mint egymilliárd euróra!

Ezt kell megakadályoznia annak az uniós eljárásnak, amely a jogállami sérelmekre hivatkozva nem utalja át az uniós eurómilliárdok egy részét a magyar kormánynak.

Brüsszel legfőbb kifogása Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ellene a korrupció.

Ezért egyik fő követelése az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai ügyészséghez, amely nyomon követheti az uniós pénzeket a tagállamokban. Orbán Viktor foggal-körömmel harcol ez ellen.

Éppúgy mint az orosz olajembargó ellen, amelynek hatását atombombához hasonlította a magyar gazdaságra. A nyilvánvaló túlzás valós problémákat takar. Az átállás az olcsó orosz olajról a drágább Brent olajra nyilvánvalóan csökkentené a MOL nyereségét. Márpedig a magyar kormány jelentős részben a MOL-ra alapozza a benzinárak fenntartását. A kettős benzinár rendszer nyilvánvalóan irritálja az Európai Uniót, de a magyar fogyasztókat elégedettséggel tölti el. Ezenkívül visszafogja az inflációt, amely Magyarországon is mindinkább az évi 10%-ot ostromolja.

Orbán és a gázembargó

A magyar miniszterelnök nemcsak emiatt harcol elszántan az orosz olaj kitiltása ellen hanem azért is, mert tudja: Brüsszel előkészíti a földgáz embargós csomagot is. Ez szinte fenntarthatatlanná tenné a rezsi csökkentést, amely pedig Orbán népszerűségének egyik legfőbb alapja. Ezenkívül Orbán Viktornak személyes érdekeltsége is van a földgáz kereskedelemben. Moszkva ugyanis évtizedek óta ezen keresztül pénzeli híveit Magyarországon. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég jelenleg hatalmas profittal működik, de tulajdonosi köréről szinte semmit sem lehet tudni, mert az üzleti titok.

Kiléphet-e Orbán az Európai Unióból?

Nemcsak azért nem teheti ezt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem finanszírozható hosszú távon az euró milliárdok nélkül. Nemcsak az évi egymilliárd hiányozna, melyet Freund képviselő említ. Még csak az sem, hogy az oroszok és a kínaiak számára is csak addíg fontos Magyarország amíg az Európai Unió tagja. Az igazi ok: a Magyarországon működő külföldi cégek egy uniós országba hoztak tőkét. Ha Magyarország kilépne, akkor ez megszűnik. Vagyis az itt működő német, japán, dél-koreai vagy épp kínai cégek új helyzetbe kerülnének. Többségük aligha folytatná működését Magyarországon, ha az elhagyná az Európai Uniót. Ezért Orbán Viktor még hogyha akarná sem tudná kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. De miért is akarná, ha évente így több mint egymilliárd eurót inkasszál ?

Rendkívüli! Megszületett a megállapodás az olajembargóról!

Az Európai Unió vezetői az orosz olajra vonatkozó embargót hagyták jóvá a hetekig tartó tárgyalásokat követően hétfőn Brüsszelben tartott csúcstalálkozón, ezzel megnyitva az utat Európa eddigi legnagyobb horderejű erőfeszítése előtt, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megszállása miatt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be a megállapodást, mondván, hogy az az Oroszországból származó olajimport kétharmadát fedi le az embargó, és „az eddigi legnagyobb nyomást gyakorolja majd Oroszországra a háború befejezése érdekében”.

A késő esti megállapodás részleteit, beleértve a Magyarországra vonatkozó mentességeket is, a következő napokban dolgozzák ki.

Magyarország és higanyos miniszterelnöke, Orbán Viktor, Putyin alkalmi szövetségese, megakadályozta az azonnali intézkedést. A Magyarországgal való kompromisszum megtalálásának szükségessége az európai egység törékenységéterősíti, amikor a 27 tagú EU egyetlen obstrukciós taggal is szembesül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán új, Oroszország elleni intézkedések mielőbbi elfogadására sürgette az EU vezetőit, videólinken emlékeztetve a Brüsszelben egybegyűlteket, hogy a legutóbbi szankciócsomagjuk óta sok ember veszítette életét.

Az embargó-megállapodás kritikus pillanatot jelent a blokk Ukrajna melletti támogatásában, tükrözve a nyugati ellenállás megerősödését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.

Ez súlyos gazdasági nehézségekkel és plusz kiadással jár Európa országai számára, amely az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függ, viszont ez kulcsfontosságú bevételi forrás Moszkvának, amely lehetővé tette agresszióját. Az EU kőolajimportjának mintegy 27 százalékát Oroszországból kapja, ami az oroszok fedezhetik a háború költségeit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK