Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Ki fizeti a rezsit?

Orbán Viktor azért utazik Moszkvába, hogy plusz földgázt kérjen Putyintól, és megvitassa a paksi erőmű bővítését  – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter.

A magyar lakosság jóval olcsóbban kapja az energiát mint a piaci ár. Hosszú távon hatalmas veszteség keletkezik – hangsúlyozza Zsiday Viktor a Magyar Narancsban. A veszteség elérheti a GDP 3-4%-át! A rezsit ésszerű lenne emelni, de ez politikai öngyilkosság lenne. Valakinek mégiscsak ki kell fizetni a különbözetet a világpiaci ár és a lakossági befagyasztott fogyasztói ár között. Vagy mégsem?

Boros Imre, a kormányhoz közelálló közgazdász szerint nem okoz gondot a rezsi az Orbán kormánynak. Miért nem?

“Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete, és ez senkinek sem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amely fedezni tudja a magyar lakosság fogyasztását” – írja Boros Imre a Pesti srácokban. A magyar-orosz földgáz szerződések titkosak, a magyar kormányfő sem mondott árat a Financial Times kérdésére. De nagy kérdés, hogy olyan olcsó-e valóban az orosz földgáz, melyet Magyarország kap?

Ha valóban ennyire jó a helyzet, akkor miért akar plusz földgázt kapni Putyintól Orbán Viktor?

Évi 1000 milliárd forint

Ekkora összegről van szó jelenleg, ha nem csökken jelentősen az energia ára – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki nyilvánvalóan nincs arról meggyőződve, hogy az orosz földgáz ára olyan alacsony lenne ahogy azt Boros Imre állítja. Ha ez igaz, akkor a választások után megalakuló kormány azzal kell, hogy szembenézzen: a GDP 2-3, rosszabb esetben 4%-át kell kifizetnie évente azért, hogy a rezsit azon az alacsony áron tartsa, amelyet a lakosság megszokott.

Ez óriási kihívás minden kormánynak – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Orbán dilemmája: ésszerűség kontra népszerűség

Bármifajta rezsi emelésnek óriási a politikai kockázata vagyis ezzel aligha kísérletezik bárki. Valakinek azonban fizetnie kell – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

A költségvetés emiatt valóban elúszhat, de a választások után megalakuló új kormány abban reménykedhet: másutt is ez a helyzet az Európai Unióban. Épp ezért javasolja Macron francia elnök és szövetségeseinek csapata a pénzügyi szigor csökkentését. Vagyis a maastrichti kritériumok megszüntetését vagy felvizezését. Ez utóbbira jó példa az a brüsszeli javaslat, amely zöld beruházásnak tekinti az atomenergiát és a földgáz ipar fejlesztését. Ha ezt a fukar államok is elfogadják, akkor a magyar kormányzat sem kényszerül a rezsi emelésére, mert az erre fordított kiadásokat el tudja számolni mint zöld programot – lásd például a paksi atomerőmű bővítését, amely szintén szerepel Orbán Viktor moszkvai tárgyalásainak napirendjén.

Kiszivárogott? OK. De ki szivárogtat?

A Völner botrány miatt követelik az ellenzéki pártok Orbán Viktor egyik legbizalmasabb hívének távozását követeli az ellenzék. Rogán irányítja a Fidesz választási kampányait és a kormánypárti sajtónak ő a “láthatatlan karmestere”. Ezért nagyon kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor beáldozná őt hiszen áprilisban választások lesznek.

Miképp érintett a Völner ügyben Rogán? Egyelőre csak úgy, hogy kabinetfőnöke és barátja, Nagy Ádám úgy vizsgázott Pécsett a jogi karon, hogy ott sem volt. A Völner botrány kulcs figurája, Schadl György intézte el neki ezt. Mit kapott érte cserébe az előzetesben kuksoló kétes figura, aki a nemzeti együttműködés rendszerében pénzért osztogatta a végrehajtói állásokat? Felettesének, Völner Pál ex államtitkárnak több mint 80 milliós vesztegetési pénzt juttatott el. Orbán problémája az, hogy azért működhetett ilyen magabiztosan ez a korrupciós maffia, mert legfelső körök védelme alatt állt.

Ki lehet a “gazdi”?

Kabinet főnökének lebukása után a gyanú egyre inkább Rogán Antalra terelődik. A rendőrségi lehallgatás szerint volt egy “gazdi” a Völner botrányban, aki messze az államtitkár fölött állt. Ez lehetett akár Rogán Antal is, aki naponta találkozhat a miniszterelnökkel miközben Völner Pálnak erre korábban is ritkán lehetett esélye, mert a nemzeti együttműködés rendszerében jóval alacsonyabb ranggal büszkélkedhetett – függetlenül attól, hogy évfolyamtársa volt Orbán Viktornak a pesti jogi karon.

Az ellenzék közleménye szerint “okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt, és az sem kérdés, hogy a miniszter maga is aktív közreműködője és kedvezményezettje volt a végrehajtó maffia működésének.”

Kiszivárogtatás?

A nemzeti együttműködés rendszere számára ugyancsak kínos Völner botrány decemberben kezdődött. Az államtitkár lemondott, de képviselői mandátumát megtartotta. Nyilván Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy szükség lehet még rá, mert csak vele van meg a kétharmad.

1734 oldalon foglalta össze a rendőrség a Völner ügyet, melyből az ellenzéki 444.hu portál tett közzé bőséges idézeteket. Hogy juthatott a nemzeti együttműködés jól záró gépezetében ilyen kínos terhelő dokumentumhoz egy ellenzéki portál? Ez mindenképp érdekes kérdés a választási időszakban amikor a lojalitás különösen felértékelődik.

A titkosszolgálatok nemrég kiszivárogtatták Kövér László beszédét, melyet csaknem két éve mondott el, és amelyben ráuszította a szolgálatokat az ellenzékre. Mindkét kiszivárogtatás azt mutatja, hogy a választások közeledtével Orbán Viktor már nem számíthat 100%-ig a rendőrség és a titkosszolgálatok lojalitására. Ez azért különösen kellemetlen, mert ott a vezérkarokban igen jól értesült emberek ülnek.

Román nácik tombolása Temesváron

Az Aur neonáci szervezet emberei rövid időre elfoglalták a városházát Románia másik legnagyobb városában, ahol jelenleg német a polgármester – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Dominic Fritz kezdetben segély akciókban vett részt Temesváron, ahol 1989-ben megkezdődött a Ceausescu ellenes forradalom, nemrég pedig polgármesternek választották. Azóta céltáblája a román neonáciknak, akik a németek és a magyarok ellen mozgósítják híveiket Romániában, ahol az államfő is német.

A román Orbán?

George Simion, az Aur vezére szívesen így nevezi magát noha közben a magyar kisebbség ellen bújtogat Romániában. Az Aur jelenleg a negyedik párt Romániában, amely külföldön igyekszik szövetségeseket találni. Ezért elképzelhetőnek tartják, hogy belépjenek abba a szélsőjobboldali szövetségbe, melyet Orbán Viktor próbál meg tető alá hozni – egyelőre eredménytelenül – Európában.

Érdekes módon – sok más szélsőjobboldali vezérhez hasonlóan – George Simion is kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Az orosz államfő mindenkit támogat, aki gyengíti az Európai Uniót. A román elit viszont egyértelműen szembenáll Moszkvával és maximálisan hangoztatja hűségét a NATO-hoz. Ez olyan apró diplomáciai különbségekben is megmutatkozik, hogy – a magyar kormánytól eltérően – nem bírálja Ukrajnát a nemzeti kisebbségek elnyomása miatt, mert tisztában van azzal, hogy ezzel Putyin malmára hajtja a vizet. Így nem csoda, hogy Putyin a választási kampány kellős közepén Budapestre látogat, ahol Orbán Viktor miniszterelnök örömmel fogadja őt, nem pedig Bukarestbe, ahol csak a neonácik állnak ki mellette.

Hogy reagálna a rendőrség Orbán választási vereségére?

Elképzelhető-e Magyarországon is olyasmi mint a Capitolium ostroma volt Washingtonban azt követően, hogy Donald Trump elveszítette a választásokat?

“Amit az Egyesült Államokban láttunk, és amivel Trump elnök próbálkozott, azt itthon egyszerűen nem lehet megpróbálni” – nyilatkozta a Hírklikknek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Aki azért hozzátette:

“ha mégiscsak megpróbálnák, akkor az nagyon durva lenne, mert polgárháborús helyzetet teremtene, amelyben a nyertes ellenzék és a vesztes Fidesz hívei egymásnak esnek.”

A rendőrség, az ügyészség és a többi szervezet “tudni fogja a dolgát” – legalábbis Tarjányi Péter szerint.

“Ha a választási eredmények azt mutatják, hogy Orbán veszített, akkor ezek az erők tudni fogják a dolgukat. Egyszerűen nem fogják engedni, hogy akárcsak egy olyan eset is előforduljon mint a Capitolium ostroma az Egyesült Államokban. Persze nem lehet kizárni, hogy nálunk egymásnak esik mindenki, de ennek az esélye 1%”.

Tarjányi végül azt jósolja, hogy “ha Orbán veszít, akkor itt egy teljesen normális, békés átmenet lesz.”

Mire alapozhatja véleményét a biztonságpolitikai szakértő?

A magyar tisztikart az elmúlt harminc évben az Egyesült Államokban illetve Nyugat Európában képezték ki. Ez feltételez bizonyos lojalitást a NATO-hoz és elsősorban Washingtonhoz. Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert, Orbán kihívóját. Brüsszel és az Európai Unió nagyhatalmainak vezetői sem rejtik véka alá, hogy Orbán bukásában reménykednek. Ez erős korlát a magyar fegyveres erőknek. Amelyek 1990-ben is puskalövés nélkül adták át a hatalmat a demokratikusan megválasztott ellenzéknek.

Az USA nagykövetsége minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnököt is figyelmeztette, hogy a polgárháború nem opció Magyarországon. Donald Trump ugyanakkor nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Az ex elnök újra be akar költözni a Fehér Házba, ahol újra szívesen fogadná Orbán Viktort. A Biden adminisztráció viszont mielőbb le akarja zárni az Orbán korszakot Magyarországon.

Csakhogy februárban Budapestre látogat Putyin orosz elnök. Számára Orbán Viktor választási győzelme lenne az előnyösebb noha kiválóan elboldogult Gyurcsány Ferenccel is, akit épp a Fidesz nevezett Putyin pincsijének.

A magyar választásra immár figyel a külvilág: ezt minden résztvevőnek tudomásul kell vennie. Mindenekelőtt magának Orbán Viktornak, akinek egyetlen túlélési esélye maradt: olyan választási eredményt produkálni, amely egyértelműen mutatja a többség támogatását. A választási csalás, melyet Putyin előszerettel alkalmaz, Magyarországon szinte kizárt a nagy nemzetközi figyelem miatt. A polgárháborús opciót, kevesen támogatnák külföldön, belföldön viszont minden bizonnyal nagyobb az esély 1%-nál, melyet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő említett.

Miért vált Putyin barátjává Orbán Viktor?

Márki-Zay Péter szerint Oroszország örökös elnökének van valamiféle kompromittáló dokumentuma Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje ezt mondta:

“valami volt Putyin kezében, hogy meg tudta győzni Orbánt a 2009-es találkozón.”

Az tény, hogy Orbán Viktor azt megelőzően hevesen támadta az orosz kapcsolat miatt Gyurcsány Ferencet, akit “Putyin pincsijének” titulált a Fidesz.

Orbán Viktor amióta újra kormányra került 2010-ben egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, aki ezért hálás is. A magyar kormány az energiaválság kellős közepén tudott aláírni egy olyan hosszú távú földgáz szerződést Moszkvával, melynek kapcsán az oroszok nem használták ki teljes mértékben azt, hogy jelenleg számukra előnyös a helyzet a piacon.

A magyar-orosz együttműködésnek van racionális magva, amely minden kormányfőt józanságra ösztönöz. A kedvezően alakuló magyar-orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokat zavarják, mert Washington újra domináns szerepet szeretne játszani a térségben mint a rendszerváltás idején. A kormánypárti sajtó ezért is állitja, hogy Márki- Zay Péter a CIA ügynöke.

Putyin Budapestre jön a választási kampány kellős közepén

Februárban látogat a magyar fővárosba az orosz elnök, aki az utóbbi időben nagyon megritkította a személyes találkozókat és a külföldi utakat, mert tart a Covid vírustól. A tervek szerint ellátogat a téli olimpiára Pekingbe pedig azt az USA és szövetségesei diplomáciai bojkottal sújtják. És ellátogat Budapestre, ahol politikai szövetségese, Orbán Viktor a túlélésért küzd. Érdekes, hogy

Orbán azt gondolja: az orosz támogatás ebben a helyzetben hasznos lehet a számára holott a magyar jobboldal tradicionálisan orosz ellenes és nyugatbarát.

A magyar miniszterelnök nem ideológiai vagy történelmi alapon mérlegel hanem a gazdasági és társadalmi hatékonyság alapján. Magyarországnak még sokáig szüksége lesz az orosz energiára, ezért Moszkva fontos partner. Az USA csak azoknak a NATO szövetségeseknek fontos, akik félnek Oroszországtól (a baltiak, Lengyelország, Románia stb.). Az Egyesült Államok gazdaságilag nem érdekelt ebben a régióban vagyis tőlük nemigen lehet semmit sem kapni.

Ami viszont új: a Biden adminisztráció nyugati egységet szervez Oroszországgal és Kínával szemben. Vagyis az Európai Unióval együtt akar fellépni Moszkvával és Pekinggel szemben. Orbán viszont azzal számolhat, hogy az Európai Unió vezető hatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind érdekeltek a jó kapcsolatban Moszkvával. Vagyis az orosz barátsággal távolról sincs olyan egyedül mint ahogy ez olykor látszik.

Az orosz hekkerek és a magyar választás

Putyin parancsára a titkosszolgálat hekkerei 2017-ben beavatkoztak a francia választásokba, hogy Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogassák. Ezt akkor Macron kampányfőnöke jelentette be, de nem lett belőle nagy botrány, mert a centrista jelölt így is fölényesen győzött. Csakhogy Magyarországon más a helyzet: Putyin jelöltje maga a miniszterelnök, aki felügyeli a titkosszolgálatokat. Aligha fülelné le bárki is az orosz hekkereket, ha Orbán Viktor érdekében dolgoznának. Persze ne becsüljük le az amerikai titkosszolgálat képességeit e téren hiszen az informatikában egyelőre még a vetélytársaik előtt járnak.

Orbán Viktor immár az USA-ban és Nyugat Európában is jólismert politikus. Győzelme vagy veresége szimbolikus értékű lehet. A Trump tábor és az európai szélsőjobb jelenleg vert helyzetben van, de Orbán esetleges győzelméből reményt meríthet a fordulatra. A Biden adminisztráció, és a szélsőjobb ellen sikerrel küzdő európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) Orbán bukására játszanak. A magyar választás ily módon felértékelődik, de ebből a választó polgárok csak annyit érzékelnek, hogy Orbán egyre újabb adományokkal próbálja megvenni őket miközben galoppozik az infláció, amely destabilizálja a magyar gazdaságot és egyre nehezebbé teszi a megélhetést.

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

“Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

“a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

“Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

“Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

“Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja “lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné “egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: “Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

“Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Andy Landy mosolyalbuma – A GYÜRŰK URA!

Először Galla Miklósnak ítélte oda az MTVA a nagy elimerést jelentő Karinthy-díjat, azonban egy korábbi fellépésén történtekre hivatkozva végül mégsem neki adták. Galla nyílt levélben fordult az MTVA-hoz, valamint Orbán Viktor miniszterelnökhöz is, aki azt válaszolta: “Nem vagyok a gyürűk ura!” Hát tényleg nem.

APÁPAI

A Karinthy-gyűrűt pedig Laár András kapta meg, aki éveken át partnere volt.
Együtt alapították a L’art pour l’art Társulatot.

„Ha kapok egy gyűrűt azért, mert én humorista vagyok, akkor az a Mikinek köszönhető, mert mi együtt kezdtük, vagyis nélküle nem lenne. És ez viszont is igaz”.

A nemzetközi helyzet fokozódik, avagy Orbán és a CIA

“Simor András (a Magyar Nemzeti Bank ex elnöke) az EBRD alelnöke volt (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a puszihaverja Gordonnak (Bajnai Gordon ex miniszterelnök), és ugye a főnöke volt a CIA-nél” – Gansperger Gyula, egykori fideszes politikus, később Bajnai Gordon üzlettársa a Wallisban, mondta ezt a hangfelvételen, melyet Anonymus juttatott el a rendőrséghez.

Egyáltalán nem meglepő módon a rendőrségtől eljutott a kormánypárti sajtóhoz is, amely a Városháza üggyel akar borsot törni az ellenzék orra alá. Eközben viszont olyan célzásokat tesz Gansperger Gyula, hogy “azok a pénzügyi körök mint az EBRD és a nagy nyugati bankok szeretnék megbuktatni Orbán Viktort.”

Szabó Timea országgyűlési képviselőt effektíve CIA ügynöknek nevezi. Az ellenzéki képviselőnő rágalmazás címen feljelentést tett.

Mindezzel együtt a hangfelvétel azt kívánja bizonyítani, hogy Magyarország ex miniszterelnöke, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és egy ellenzéki képviselő a CIA- nak dolgozik, és meg akarják buktatni Orbán Viktor rendszerét.

Az USA szövetséges?

Magyarország a NATO tagja. A magyar tisztikar jelentős részét az óceánon túl képezték ki. A CIA a mindenkori amerikai kormány érdek képviselője. Senki nem tudhatja ezt jobban mint maga Orbán Viktor, aki Bush elnököt kísérhette budapesti látogatása során. Annak a Palmer nagykövetnek a jóvoltából, aki a rendszerváltást levezényelte a washingtoni kormányzat megbízásából.

Orbán Viktort idén nem hivták meg a virtuális demokrácia csúcsra, ahol Biden elnök az USA szövetségeseit próbálta meg összefogni a demokrácia zászlaja alatt. Az USA budapesti nagykövetsége nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki miniszterelnök jelöltet a kormánypárti sajtó szintén CIA ügynöknek nevezi. Lassacskán az ötvenes évek sajtója kísért amikor a hatalom összes ellenfelét CIA ügynöknek nevezték.

Washingtonban sem akkor sem most nem estek kétségbe emiatt, de azt megállapíthatták: a hatalom fél Budapesten. Orbán Viktor úgy érzi – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt. Kereshetne modus vivendit is a rá vadászókkal. Ez kiderült Macron elnök budapesti látogatásán is. Ám Orbán úgy gondolja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Napóleon is csak Szent Ilona szigetén döbbenhetett rá, hogy ez nem univerzális recept.

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Tizenhét százalékos hivatalosan az infláció  Törökországban, de a valóságban legkevesebb harminc százalék! Erdogan rendszere a pénzügyi és politikai csőd szélén. Oroszországban csak nyolc százalékosos inflációt mutat ki a statisztikai hivatal, de a piacon ennek jóval több mint a kétszeresét érzik. Emiatt keserűre sikeredik a karácsonyi bevásárlás. Iránban az áremelkedés hivatalosan is negyven százalék, Venezuelában pedig kétezerhétszáz százalék! A latin-amerikai államban 2019-ben érték el az inflációs csúcsot, akkor tizenkilenezer százalékot mértek! Hogy sikerült ezt csökkenteni? Úgy, hogy az üzletekben jóformán semmit sem lehet kapni!

Mi a megoldás?

Az egyik az árak maximálása – írja a párizsi Les Échos. Ez látszólag jó megoldás csakhogy hamar oda lehet eljutni mint Venezuelában: senki sem termel, ha ráfizetéssel kell eladnia! A másik megoldás az, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Ezt csinálta Ceausescu. Az eredmény ismert. Épp karácsony táján állt kivégző osztag elé nejével.

Mit tehet Orbán Viktor?

A miniszterelnök és a jegybank elnöke egymást hibáztatja az infláció elszabadulásáért egyaránt joggal. A kormány a választások előtt önti a pénzt a piacra, hogy megvásárolja a szavazópolgárok jóindulatát. A Nemzeti Bank a legutóbbi időkig alacsony kamatozású hitelekkel árasztotta el a piacot. Csak késve kezdett bele a kamatláb emelésébe.

Az infláció ráadásul kívülről is fenyeget: az energia árak emelkedését csak bizonyos határig vállalhatja fel a hatalom. A rezsi csökkentés szent, az Orbán rendszer népszerűségének szilárd alapja. Csakhogy megfizethetetlenül drága. Akárki nyeri meg a választást, ezzel valamit kezdeni kell. Sem a hatalom sem az ellenzék nem rendelkezik recepttel. Pedig a török lírához hasonlóan a magyar forint is mélyrepülésbe kezdhet. Ami tovább növelheti az inflációt hiszen a külföldről behozott áruk forintban egyre többe kerülnek.

Mindehhez járul az óriási lyuk a költségvetésben, melyet nem pótolnak az eurómilliárdok Brüsszelből. A jobboldali kormányok népszerűségét 1994-ben mérhetetlenül csökkentette az infláció és a munkanélküliség. Orbán autokratikus rendszere épp arra a logikára épül, hogy a piramis alján levők is kapnak valamit. Ha ezt elviszi az infláció, akkor miért szavaznának Orbán Viktorra?

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK