A mediánnyugdíj ma mindössze 231 ezer forint Magyarországon – vagyis a nyugdíjasok fele ennél is kevesebből próbál megélni. Több tízezer idős ember jövedelme még a 40 ezer forintot sem éri el, miközben Európa gazdagabb felén 1000 euró alatt már szegénységi küszöbről beszélnek. A magyar nyugdíjrendszer leszakadása drámai, és a politikai paradoxon is egyre látványosabb: a leginkább kiszolgáltatott réteg továbbra is kitart a bukott kormány mellett.
A demokrácia 36. évében továbbra is siralmasak a megélhetési lehetőségek Magyarországon, különösen a nyugdíjasok körében. Míg a munkajövedelmek emelkednek, a nyugdíjak reálértéke stagnál – erre hívta fel a figyelmet Karácsony Mihály nyugdíjszakértő a Spirit FM műsorában.
A mediánnyugdíj jelenleg 231 ezer forint, vagyis a nyugdíjasok fele ennél is kevesebből él. Közel 20 ezer idős ember havi jövedelme még a 40 ezer forintot sem éri el. Ez kevesebb mint 100 euró, miközben Európa gazdagabb felén 1000 euró alatt már szegénységi küszöbről beszélnek.
A nyugdíjas elit és a rendszer torzulásai
A nyugdíjas elit helyzete egészen más: 23 ezer ember havi nyugdíja meghaladja a 700 ezer forintot, és több mint tízezren kapnak egymillió forint feletti ellátást. Ezek a számok gyorsan nőnek, mert a bukott kormány hívei tömegesen menekülnek nyugdíjba. Tegyük hozzá: ebben a körben a nyugdíj gyakran csak egy a több jövedelemforrás közül.
Orbán és a nyugdíjasok: a paradoxon
A választásokon a 2,4 millió szavazat jelentős részét a nyugdíjasok adták, és sokan ma is kitartanak Orbán Viktor mellett – noha az életszínvonaluk semmilyen módon nem tükrözi a bukott miniszterelnök gazdasági és szociális politikájának sikerét.
Mi magyarázza az „Orbán-paradoxont”? Az államfüggő ember. A nemzeti együttműködés rendszere – akárcsak a rendszerváltás előtti idők – szerény, de kiszámítható létbiztonság ígéretét adta a nyugdíjas generációnak, amelynek jelszava már akkor is ez volt:
„rosszabb ne legyen”.
Nem kell nyugdíjasnak lenni ahhoz, hogy valaki féljen a jövőtől. Az informatikai forradalom és a mesterséges intelligencia a fiatal generációkra épít. Aki ötven felett jár, nehéz helyzetben van a munkaerőpiacon. Ezért működhetett politikai fegyverként a „migránsfenyegetés”: Magyarországon már így is rengeteg külföldi fiatal tanul, és a vendégmunkásokkal együtt sokan attól tartanak, hogy fölöslegessé válik az idősebb generáció, amelynek digitális tájékozódása elmarad a kívánatostól.
A GDP 7%-a jut nyugdíjakra – az EU-ban 10%
Éppúgy, mint az egészségügyben és az oktatásban, a szociális rendszerben is jelentős a magyar lemaradás. Miért? Mert ott nehezebb lopni.
A nagy beruházásokon és a külföldi cégeknek adott óriási állami támogatásokon lehet igazán nagy pénzeket keresni – úgy, hogy a kedvezményezettek visszaosztanak a kiutalt milliárdokból 10–30%-ot. Erre a magyar elit már korán rájött, de az Orbán-rendszer csúcsra járatta és monopolizálta ezt a jövedelemforrást.
Ezért állíthatta Tóth Ildikó vállalkozó, Orbán Viktor telekszomszédja, hogy a fideszes vezérkar legalább öt tagja mára dollármilliárdossá vált: Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Lázár János, Matolcsy György.
A családok is bőségesen profitáltak a hatalmi pozícióból: a feleségek feladata gyakran a reprezentáció volt. A leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyona hivatalosan is meghaladja az egymilliárd dollárt. Egy kicsi és szegény országban ennyi dollármilliárdos feltűnő – és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor rendszere látványosan megbukott.
A probléma azonban marad
Magyarországon nemigen lehet megélni az átlagos nyugdíjból. És az idősebb nemzedéket aligha vigasztalja, hogy az átlagbérből sem könnyű.
