Újabb szintre lépett a magyar-orosz diplomáciai feszültség: Moszkva magyar diplomaták kiutasításával válaszolt arra, hogy Budapest korábban tíz orosz diplomata távozását kezdeményezte. A konfliktus azonban messze túlmutat a diplomácia világán. Miközben az OTP történetének legnagyobb felvásárlására készül a Baltikumban, egyre erősebben vetődik fel a kérdés: meddig tartható fenn a bank jelenléte Oroszországban egy olyan Európában, amely egyre nagyobb távolságot akar tartani Vlagyimir Putyin rendszerétől?
Az orosz válaszlépés nem előzmények nélküli. A magyar külügy nemrég tíz orosz diplomatát utasított ki, akiknek egy részét biztonsági körök hírszerzőként tartották számon. A két ország között az elmúlt években többször is felmerültek olyan viták, amelyek a diplomáciai kapcsolatokon túl a hírszerzés, az energetika és a pénzügyi szektor kérdéseit is érintették.
A legnagyobb figyelem jelenleg mégis az OTP körül kialakult helyzetre irányul. A magyar bank a Baltikum harmadik legnagyobb pénzintézetének, a Luminornak a megszerzésére készül, ám a tranzakciót Litvániában, Lettországban és Észtországban is aggódva figyelik. Az aggodalmak középpontjában nem a bank pénzügyi helyzete áll, hanem az a tény, hogy az OTP továbbra is jelen van az orosz piacon, miközben a legtöbb nyugati pénzintézet már elhagyta az országot Ukrajna 2022-es megtámadását követően.
A Bloomberg által megszerzett dokumentumok szerint az OTP orosz ügyfélkörében olyan szervezetek is szerepeltek, amelyek kapcsolatba hozhatók az orosz állami és biztonsági struktúrákkal.
A dokumentumok ugyanakkor nem állítják, hogy a magyar bank megsértette volna a nemzetközi szankciókat vagy bármilyen jogszabályt. A balti országok számára azonban már az ilyen kapcsolatok lehetősége is érzékeny kérdés, különösen a Szovjetunióból való kiválás történelmi tapasztalatai miatt.
A térség pénzügyi vezetői pontosan emlékeznek azokra az időszakokra, amikor a balti bankrendszereket orosz pénzek és vitatott tranzakciók használták átjáróként a nemzetközi pénzvilág felé. A Danske Bank észtországi leányvállalatán keresztül lebonyolított, mintegy 200 milliárd eurós pénzmosási botrány máig intő példaként szolgál arra, milyen kockázatokat hordozhat az orosz pénzügyi kapcsolatrendszer.
A helyzetet bonyolítja, hogy az OTP oroszországi leánybankja továbbra is nyereséges. Csányi Péter, a bank vezérigazgatója a Bloombergnek elmondta: az év végéig befejeződhet az oroszországi stratégia felülvizsgálata, és a kivonulás lehetősége is az opciók között szerepel.
Bár az OTP részesedése az orosz bankpiacon mindössze 0,4 százalék, a leánybank jelentős profitot termel.
A számok önmagukért beszélnek. Az OTP az ukrajnai háború kezdete óta csaknem 880 millió dollárnyi osztalékot tudott kivinni Oroszországból, miközben számos nemzetközi pénzintézet már teljesen elveszítette hozzáférését az ottani piacához. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az OTP bizonyos nemzetközi pénzügyi kapcsolatokhoz továbbra is hozzáfért, miközben az orosz bankrendszer jelentős része kizárásra került a SWIFT-rendszerből.
A balti hatóságok ezért különösen alapos vizsgálatot ígérnek. Az észt pénzügyi felügyelet nyíltan jelezte, hogy részletesen át kívánja tekinteni az OTP oroszországi működését, mielőtt engedélyt adna a Luminor felvásárlására. Politikai szinten is kemény bírálatok érkeztek: Észtországban többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy egy európai nagybank még mindig jelen van az orosz piacon.
Az OTP ugyanakkor következetesen azt hangsúlyozza, hogy minden nemzetközi szankciót betart.
A bank közlése szerint az ukrajnai háború kitörése után leállította az új vállalati hitelezést Oroszországban, szigorú ellenőrzés alá vonta a nemzetközi tranzakciókat, és amerikai dollárban nem hajt végre kifizetéseket. Álláspontja szerint működése megfelel valamennyi vonatkozó nemzetközi előírásnak. Akár sikerül lezárni a Luminor-akvizíciót, akár nem, egyre több jel mutat arra, hogy
az OTP hosszabb távon aligha kerülheti el az orosz piac elhagyását.
Ám a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok valódi próbatétele nem a bankrendszerben, hanem az energetikában várható. Magyarország földgáz- és kőolajfüggőségének csökkentése olyan feladat marad, amely a következő évek egyik legnagyobb gazdasági és geopolitikai kihívása lehet. A kérdés már nem az, hogy változik-e a kapcsolat Moszkvával, hanem az, milyen gyorsan és milyen áron történik meg ez az átalakulás.
