Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Átveréstechnika

Azt mondja Vitályos Eszter kormányszóvivő, mégpedig bele a képünkbe, hogy: „A nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben.”

És ezt bizony komolyan kell venni, hiszen a derék jogászasszony egy NATO és EU tag, európai ország kormányának nevében beszél, azaz közlése nem sorolható a borközi állapotban elhangzó kocsmamonológok közé, és nem is használtautó kereskedő szöveg, amelyet a nepper a gyanútlan vevőhöz intéz, hátha nem veszi észre a mindentjavító permeten átütő sötétbarnaságot a metálszínű karosszérián.

Komolyan vétel? Hát, kérem, az ember a szöveget elolvasva erősen gyanakodni kezd. Két és félszer, az ugyebár 250 százalék. Ha ez igaz, annyira egészségesnek kellene lennünk, mégpedig a népség, katonaság egyaránt, hogy a nyugdíjasok délutáni programként szaladgálnának fel a Himalájára- Szép is lenne, de nem így van. Ahogy az utcákon látható, még menni sem könnyű nekik, azaz a szóvivői szöveg bosszantóan kövér hülyeség.

Vajon mi lehet a baj? Egy kormányszóvivő csak nem hazudhat! Legfeljebb téved. Például abban, hogy szerinte 2010-ben Gyurcsány kormány volt, Gyurcsány ugyanis 2009 márciusában lemondott, és áprilistól már a Bajnai kormány védte ki a világválság azon támadásait, amelyeket Gyurcsányéknak addig nem sikerült kivédeniük. Az ember ugyan elgondolkodik rajta, hátha nem is tévedés a Bajnai és a Gyurcsány kormány összemosása – hiszen Bajnai már 10 éve tárgytalan, míg ugyanakkor Gyurcsány bármifajta negatív színben való feltüntetése még legalább 500 évig hatásos a népre – de aztán legyint túllépve a kisebb átverésen, és inkább a tárgyra tér.

A szöveg bajait tekintve először is itt van az a fránya pénzromlás. 2010-től számítva, és az idei inflációt a nyugdíjak esetében előzetesen meghatározott 6 %-ra véve, az azóta bekövetkezett pénzromlás miatt ma 2,2389 forint ér annyit, mint akkoriban 1 forint.

Ha tehát a szóvivő asszony által emlegetett „két és félszer” értéket elosztjuk a pénzromlással (~2,5/2,2389), a tényleges többletköltés abszolút értékben már csak 1,12-szeres, azaz csak 12 %-kal több mint 2010-ben volt. 14 év alatt. Nagy eredmény, mi?

Érdekesség, hogy az inflációról a mi kedves pénzügyminiszterünk, név szerint Varga Mihály is simán meg szokott feledkezni, ami egy jogásztól még csak-csak elfogadható, na de egy szakirányú végzettséggel bíró pénzügyminiszter? Lehet, hogy a mi kifejezetten és hangsúlyozottan nemzeti kormányunk dilettánsokból van összeválogatva? Ha erről az jutna eszünkbe, hogy az igazi autokráciában mindig a Főnök a legokosabb (a többit ennek figyelembe vételével nevezik ki), olyan sokat a dilettánsozással nem tévedhetünk.

Jobb helyeken a különböző ágazatokra fordított állami költést természetesen nem abszolút értékben adják meg, hanem mindig az akkori GDP-hez viszonyítva, hogy a különböző korszakok összehasonlíthatók legyenek. Ez elvileg nálunk is így van, csak doktor Vitályos kormányszóvivő nem foglalkozott vele, mégpedig azért nem, hogy a kifejezetten és hangsúlyozottan nemzeti kormányt jobb színben tüntethesse föl. A kormányszóvivői trükk hatását úgy lehet lenullázni, ha visszaállítjuk a GDP-t mint viszonyítási alapot, és ahhoz mérjük a „többlet” ráfordítást. 2010 és 2024 között a GDP növekedés 38,5 % (évente átlag 2,35 %, ami a rengeteg EU pénzt és a világgazdaság erősen emelkedő szakaszát figyelembe véve nem valami sok).

És akkor immár a GDP-hez viszonyítva az egészségügyre költött pénz „emelkedését”, a helyes érték, tovább csökken, mégpedig mínusz 19 százalékra (1,12/1,385 = 0,81). Ebből következően az egészségügyet érintő tényleges ráfordítási különbség a „két és félszer annyi” helyett a „majd húsz százalékkal kevesebb”. Elég kínos melléfogás egy kormányszóvivő esetében, aki a kormány szócsöve, és a sok okos miniszter meg a még sokkal okosabb miniszterelnök összegezett okosságú véleményét közvetíti.

Megjegyzendő, hogy ha valaki csak amiatt észrevételezi a szöveget, hogy a GDP-hez képest nem nőtt a ráfordítás, és a pénzromlást nem veszi figyelembe, több szempontból is téved:

  • egyrészt a szóvivő asszony nem a relatív, hanem az abszolút növekményről beszélt, vagyis ez a kijelentését nem cáfolja,
  • másrészt bárki mondhatja azt, hogy ugyan a GDP-hez képest tényleg nem nőtt, de abszolút értékben, ha nem is 2,5-szöröse a 2010-es értéknek, de mégiscsak az 1,8-szorosa, holott ez a kijelentés a 2010. óta bekövetkezett 239 %-os infláció miatt nem igaz. Sőt, messze nem.

Persze lehet a fenti adatokban kételkedni is. Mivel a hívők szinte biztosan ezt teszik, a számítás alátámasztása érdekében két írásból is idézek:

Economix; 2022. november 15.

„Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a harmadik legalacsonyabbak az Európai Unióban, mindössze a bruttó hazai termék 6,4 százalékát költjük egészségügyre, 2010-ben 7,5 százalékot fordítottunk erre a szektorra – ez áll a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentésében. Egészségügyre a többi visegrádi ország a GDP-je 7,1 százalékát költi, az uniós átlagköltés pedig 9,9 százalékon áll.”

„Az egészségügyi kiadások GDP-arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az Európai Unióban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében csökkenő trend figyelhető meg.”

index; 2023.november 28. (egy évvel később)

„A tavalyi évben uniós szinten a betegbiztosítási és egészségügyi kiadások 8,1 százalékot tettek ki a GDP százalékában mérve, ez 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző évhez képest.”

„Magyarország (4,7 százalék) továbbra is sereghajtó, és az adatok szerint a tavalyinál is rosszabb a helyzet, mivel Észtország (4,8 százalék) és Litvánia (4,7 százalék) is megelőzte.”

Az utóbbiból látható, hogy az egészségügyre fordított pénz 2023-ra még a számított 19 %-nál is jobban csökkent, azaz a kormányszóvivő asszony… khm… nem a valóságot közli. Ami nem szép dolog, de a regnálóknak hasznos.

Mondott persze Vitályos még mást is. Például:

„Az állami felelősségvállalás mellett megindultak a fejlesztések…”

Állami felelősségvállalás. Aha. Az állam vállalja a felelősséget az állami egészségügy kiépítését, fejlesztését és működtetését illetően, hogy az emberek bizalommal, és a gyors gyógyulás reményében kereshessék fel az intézményeket.

Mint tudjuk, Magyarországon az egészségügyi kiadások 68 százaléka származik állami forrásból, ami 12 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 10 százalékponttal a többi visegrádi ország átlagánál, azaz a magyar emberek jól érzékelhető aránybeli különbséggel fordulnak (= kénytelenek fordulni) a magán egészségügyi ellátás intézményeihez, mint az EU szerencsésebb országaiban, ahol jobb az állami ellátás. A magyar állami egészségügy a „megindult fejlesztések” ellenére ezer sebből vérzik, és ha ebből párat rá is próbálnak kenni Orbán 14(!) évvel ezelőtti  elődjeire, még mindig marad kilencszáz-akárhány, amit most már végre be kellene kötözni, hogy el ne vérezzen a beteg. Klimatizált műtőben, ha kérhetem.

A fentiek alapján egyértelműen mondható, hogy a kormányszóvivői szöveg ismét csak a laikus választók akárhanyadszori, nagymértékű átverését célozza, hogy az egészségügyet érintő ellenzéki kritikákra ezek a választók csak legyintsenek: „Ugyan, kérem, nincs itt semmi baj! Csak a Gyurcsány veri a tamtamot.” És a ravasz átveréstechnika okán akkor sem változtat a véleményén, ha saját maga megbetegedve az operációra két évvel későbbre kap időpontot egy izzasztó műtőszobába, kimerült személyzet közé, hiányos betegellátási rekvizítumokkal:

„Ugyan, kérem! Ez is a Gyurcsány miatt van. Ahogy szokott.”

Megemlítendő még, hogy a kormányszóvivő sok mindent mondott még, amelynek értékelése a nagy olvasottságú lapok újságíróinak feladata. Volna.

Itt akár abba is hagyhatná az ember, ha nem bosszantaná kegyetlenül az a gyémántridegségű tény, hogy a NEM NER-es, független újságok MÁR MEGINT nem világosítják fel a népet, nem járnak utána a dolgoknak, és nem bizonyítják, hogy a kormányszóvivő mellébeszél. Csak ismertetik, hogy ki mit mondott, ezért a regnálók primitív átverési technikája (ahogy 14 év óta) most is hatásos, az ellenzék ezért nem tudja a FIDESZ választók tömbjét még csak megkarcolni se. Így aztán a „Viktor! Viktor!” kiáltások meg az érte mondott imák sokáig fognak velünk élni, és könnyen lehet, hogy az ükunokáim kötelező iskolai programként vesznek részt a szentté avatott miniszterelnök gellérthegyi szobrának leleplezésén. Jól fog mutatni a kereszt fölött, pálmaág tartás helyett egy jacht vezérlőállásában.

Lehet, hogy pont ezt akarják azok a valakik, akik pedig állítólag istenbizony mást akarnak?

A helyzet egyre rosszabb. Kösz. Azoknak, akiket illet.

Magyar Péter jogi akciója az egészségügy érdekében

Miniszterelnök úr, jelentem, hogy megtaláltam azt a pár száz milliárd forintot amire szükség lenne az egészségügy működőképességének fenntartásához.

„Miközben Önök a kórházi fertőtlenítőszereken, valamint a kórházi klíma kötelező fertőtlenítésén spórolnak, és ezzel veszélyeztetik sokezer honfitársunk érdekét, aközben Ön hűtlen kezelést elkövetve, titkos kormányhatározatokkal vásárol teljesen feleslegesen, a piaci ár legalább másfélszereséért 600 milliárd forint közpénzért a saját vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőke alapoktól irodaépületeket” – írta a legnépszerűbb ellenzéki párt vezetője a Facebookon. Magyar Péter hozzátette:

“Miniszterelnök úr! Elég volt! Találkozunk a bíróságon!”

A nagyszabású ingatlancsalást a valasz.hu portál tárta fel rámutatva arra, hogy az Orbán kormány titokban három nagy irodakomplexumot vásárolt fel messze túlárazva azokat. A 40-70%-os túlárazás miatt juthattak Tiborcz István és üzlettársai 580-600 milliárd forinthoz, amelynek Magyar Péter szerint jobb helye lett volna az alulfinanszírozott magyar egészségügyben. A Transparency International kiperelte az iratokat a hatóságoktól, ebből derültek ki a kínos részletek. Válaszul a Szuverenitásvédelmi Hivatal rávetette magát a Transparency Internationalre, amely már amúgyis a célkeresztben volt hiszen tényekkel bizonyította, hogy Magyarország az Európai Unió legkorruptabb államává vált. Orbán Viktor az adóhivatalt is ráküldte a Transparency Internationalre. Magyar Péter  azzal kampányol az Orbán kormány ellen, hogy “a nemzeti együttműködés rendszere 14 év alatt Magyarországot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette”.

Korábban az ellenzéki párt vezére azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy Rogán Antal propaganda minisztériumának 650 milliárd forintos költségvetését kurtítsa meg 500 milliárd forinttal, és azt utalja át az egészségügynek, ahol a tartós hőhullám komoly gondot okoz hiszen sok kórházban nincs elég klíma berendezés.

Jogállam-e Magyarország?

A Tiborcz Istvánnak juttatott hatalmas állami pénzek miatt már bírálta az Orbán kormányt Hadházy Ákos független képviselő és a DK-s Arató Gergely is. Az utóbbi aziránt érdeklődött, hogy “a beruházási stop idején miért költenek 580 milliárd forintot a kormányzati negyedekre a Bosnyák tér környékén, az Ajtósi Dürer soron és a Kopaszi gátnál?”

Sem Orbán Viktor sem az illetékes miniszter Nagy Márton nem válaszolt.

Végül a szerencsétlen Fónagy János államtitkár kapta a feladatot: indokolja meg a védhetetlen ingatlan botrányt. Fónagy János államtitkár közölte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a Garantiga és a Start garancia költözik be az új épületekbe, melyek gazdaságosabbak mint a jelenlegiek. A régi ingatlanokat értékesíteni fogják. A túlárazásra nem tért ki.

Orbán Viktor pechére Magyar Péter maga is jogász méghozzá régi dinasztia sarja. Kiváló jogi csapata van, melynek élén egy másik jogász dinasztia kiválósága áll: dr. Bárándy Péter, az egykori igazságügyi miniszter, aki ma is irányítja ügyvédi irodáját.

Álláspontjuk szerint a mai törvények alapján is lehetne komoly vizsgálatokat folytatni a kormány ellen amennyiben erre a legfőbb ügyész hajlandó lenne.

Polt Péter persze a nemzeti együttműködés rendszerének kulcsfigurája, aki be is van betonozva. Ámde kérdés, hogy kíván-e együtt bukni Orbán Viktorral? Polt Péternek arra is fel kell készülnie, hogy az USA amnesztiát kínál Orbán Viktornak a békés elvonulás reményében – éppúgy mint jelenleg Venezuelában. Ebben az esetben a miniszterelnök és családja a lopott vagyonnal együtt távozhatna, de kérdés, hogy az amnesztia kiterjedne-e Orbán Viktor csapatára is. Polt Péter jól ismeri a magyar börtönök állapotát, és aligha akarja ott befejezni pályafutását. Malajziában 12 éves fegyház büntetésre ítélték a korrupt miniszterelnököt. A vizsgálatot ellene a New York-i korrupcióellenes ügyészség kezdte el.

Magyar Péter: Rogán propaganda minisztériumától csoportosítsanak át 500 milliárdot az egészségügybe!

Azt javasolta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol beszámolt arról, hogy milyen lesújtó tapasztalatokat szerzett a kórházakban, melyeket meglátogatott, mert a nagy hőség és a nem működő klímavédelem miatt műtétek maradnak el, és a kórtermekben lehetetlen állapotok uralkodnak éjszaka is 30 fok fölött a hőmérséklet!.

A magyar orvosi kamara győri tagozatának elnöke, Szijjártó doktor már korábban javasolta a döntéshozóknak, hogy csak egy éjszakára költözzenek be a kórtermekbe, ahol légkondicionálás hiányában borzasztó a forróság.

Magyar Péter rámutatott arra, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere szisztematikusan alulfinanszírozza az egészségügyet. Azt már nem tette hozzá, hogy Magyarországon ez már évtizedek óta így van. Az orvosok fizetését is csak azért rendezték, mert a Covid pandémia miatt vészhelyzet alakult ki az egészségügyben. Az ápolók pénze azonban továbbra is kevés:

“fele annyian dolgoznak mint ahányra szükség lenne”

– hangsúlyozta Magyar Péter, aki azt javasolta, hogy

“Rogán Antal propaganda minisztériumának 650 milliárd forintos költségvetését kurtítsák meg, és abból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az egészségügynek!”

– Magyar Péter joggal kifogásolta, hogy be sem engedték a Péterfy Kórházba nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Miért finanszírozza alul az Orbán kormány az egészségügyet?

“Szisztematikusan és tudatosan lerohasztják az állami egészségügyet, hogy áttereljék az embereket a magánegészségügybe. Közép Európában, de talán Nyugaton sem fordítanak oly sokat a fizetésükből a magánegészségügyre az emberek mint Magyarországon”

hangsúlyozta Magyar Péter.

Magyarországon a gyenge egészségügyi ellátás miatt sokkal többen halnak meg idő előtt mint a fejlett nyugati államokban. Ez távolról sincsen ellenére Orbán Viktornak, akinek a nyugdíjas szavazó táborra csakis addig van szüksége ameddig az biztosítja a kényelmes kétharmadot cserében a tizenharmadik havi nyugdíjért  és a rezsicsökkentésért. Utána a nyugdíjas fölösleges teherré válik, és ettől a problémától szabadítja meg a gyengén működő egészségügy Orbán Viktort, akinek most elfogyott a pénze és lehet, hogy a szerencséje is. Magyar Péter mindenesetre azt ígérte, hogy amennyiben győz a választásokon 2026-ban az első dolga lesz az egészségügyi reform megkezdése. Kérdés, hogy lesz-e rá pénze? Az USA nagykövetsége jelenleg mögötte áll, de ez csakis addig tart amíg Magyar Péternek esetleg sikerül távozásra bírnia Orbán Viktort, aki olyan amnesztiát kaphat mint amilyet Maduro venezuelai elnöknek ígért az Egyesült Államok: összes lopott vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat! Ha Maduro távozna – egyelőre nem akar – akkor Venezuela olajipara fellendülhetne, és az új kormánynak lenne pénze az életszínvonal emelésére. Magyarországon viszont nem ez a helyzet: nincs olyan pénzforrás mint az olajipar Venezuelában. Magyar Péter viszont reménykedhet a befagyasztott uniós eurómilliárdokban, melyeket az új lengyel kormány azonnal megkapott noha még bele sem kezdhetett a reformokba.

Hol a legjobb élni?

A világhatalmak  mint az Egyesült Államok vagy Kína be sem kerültek az első tízbe mint ahogy nincsen ott a Közel Kelet, de a mi régiónk sem. Közép Kelet Európa továbbra is az Európai Unió szegényháza, ahol Magyarország az utolsók között álmodik a felzárkózásról, amely soha nem jön el.

A francia Elle magazin női szemmel vizsgálódik vagyis nagyon odafigyel arra, hogy a hétköznapi élet mennyire vonzó abban az országban, melyet vizsgál. Az időjárás is fontos tényező: hiába gazdag és kiegyensúlyozott Skandinávia, mert a hideg és a sötét tél nem vonzza igazán a letelepedni vágyókat, akik kellemes időjárást és hétköznapokat keresnek: jól működő egészségügyet, oktatást, és ami talán még fontosabb, életörömöt. Ezért tarolnak a mediterrán országok, ahol a legkellemesebb az élet annak ellenére, hogy a gazdaság nem dübörög. A listavezető viszont olyan állam, amely az elmúlt 50 évben gazdasági csodát produkált: a brit birodalom távol-keleti kikötőjéből olyan GDP-t teremtett, amely az USA szintjét is eléri: Szingapúr az első. A városállam, melyet mostanáig a Li család vezetett, kiegyensúlyozott társadalmat tudott létrehozni a kínai többségből és maláj és indiai kisebbségből álló sokvallású civilizációjában, amely sok mindent megőrzött a brit gyarmati időből, például a jogrendet.

Európa mindenekfelett

Az első tízből 8 európai ország, Szingapúron kívül Japánnak sikerült még bekerülnie az Elle magazin válogatásába máshonnan. Japán amióta lemondott a világhatalmi szerepről a nyolcvanas években miután az USA erre kényszerítette, lassan fejlődik, a lakosság egyre fogyatkozik, de az élet minősége egyre javul.

Európában Olaszország áll az első helyen, és ezzel ő az ezüstérmes a világranglistán.

Olaszország gazdaságilag évtizedek óta gyengén teljesít, a lakosság ott is fogyatkozna, ha nem jönnének a bevándorlók. Mindennek ellenére a gioia di vivere – az életöröm jellemzi az olaszokat, és ez vonzza a külföldieket, akik szép számban települnek át Olaszországba. Európában a második, a világon pedig a harmadik Portugália, amely bár nem mediterrán állam, de mentalitásában közel áll az olaszokhoz és spanyolokhoz. A gazdasági teljesítmény itt is szerény

ám az Európai Unió támogatását itt jól használták fel, nem lopták el mint nálunk vagy Görögországban.

Európában a harmadik, a világon pedig negyedik Spanyolország, majd Franciaország következik. Az élet élvezete jellemzi ezeket az országokat is noha gazdasági teljesítményük távolról sem lenyűgöző, de a náluk jóval gazdagabb amerikaiak, skandinávok vagy svájciak szívesen töltenek el itt hosszabb időt vagy akár egész életükre letelepszenek itt.

Luxemburg és Írország következik, az Európai Unió két olyan állama, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Távolról sem azért oly magas ez a szám, mert a gazdasági teljesítmény annyira lenyűgöző lenne viszont itt adóznak azok a nagy cégek, melyek szívesen számolják el profitjukat olyan helyen, ahol alacsony az adó, és a helyi kormány nem talál ki percenként különadókat  költségvetési problémáinak megoldására. A tízes listán az utolsó kettő Nagy Britannia és Ausztria. A brexit megtépázta a britek hírnevét, de az élet minősége nem romlott hanem javult – igaz, hogy meg is drágult. Ausztria már a Habsburg időben kiérdemelte a boldog jelzőt, és amióta az oroszok kivonultak – 1955 – azóta mindent meg is tettek azért, hogy újra felidézzék a régi békeidők hangulatát.

A magyar-osztrák határ továbbra is jóléti határ

Ott kezdődik Ázsia – mutatott Magyarország irányába Metternich herceg, a Szent Szövetség létrehozója. A Habsburg monarchia kiváló diplomatája, aki már 24 éves korában hazája nagykövete volt Párizsban Napóleon udvarában, arra utalt, hogy jóléti határ húzódik Ausztria és Magyarország között. Ezen az azóta eltelt évtizedek sem változtattak: a rendszerváltás óta sem sikerült Magyarországnak felzárkóznia. Korábban még Matolcsy György megfogalmazott ilyen reményeket, de most már ő is inkább a magyar gazdaság válságáról beszél nem pedig arról, hogy

mikor érjük utol Ausztriát?

Közben pedig Magyarország polgárai a lábukkal szavaznak: soha ennyien nem dolgoztak Ausztriában! Ők is a jobb életminőséget keresik persze nem az európai első osztályon mint az Elle magazin olvasói hanem a harmadik osztályon, ahol a hatalom már ígérni sem meri, hogy hamarosan jobb lesz a helyzet. Az Elle magazin magyarországi olvasói legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a helyzet nem lesz rosszabb, de erre Orbán Viktor kormánya semmiféle garanciát sem tud adni.

“Csak egyetlen éjszakát töltsenek el egy 30 fokos kórteremben!”

0

Csak egy éjszakára…

Gyóni Géza híres versében invitálta így a háborús döntéshozókat az első világháború idején amikor milliók veszítették életüket az értelmetlen négyéves háború idején. Most a NATO már tíz évre tervezi az ukrajnai háborút…

“Csak egy éjszakát töltsenek a 30 fokos kórteremben!”

Így invitálta az Orbán kormány döntéshozóit Szijjártó doktor Győrben. Úgy látszik a Szijjártó famíliának olyan tagjai is vannak, akik nem “Orbán Viktor első janicsárjai” mint a külügyminiszter, aki igyekszik 110%-ban túlteljesíteni  főnöke utasításait. Az eredmény: a magyar diplomácia még sohasem volt ennyire elszigetelt a nyugati világban az elmúlt évtizedekben.

Szijjártó doktor a nemzeti együttműködés rendszerének belső problémáira hívta fel a figyelmet:

“a hőség idején elviselhetetlen állapotok uralkodnak sok kórházban!”

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke szerint:

”Nincs ma olyan kórház Magyarországon, ahol ne jelentene komoly problémát a hőség!”

Szijjártó doktor meg is invitálta a döntéshozó politikusokat: töltsenek el egy éjszakát a kórtermekben, ahol harminc fok van!

Szijjártó doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy melegben az orvosok és az ápolók is gyakrabban hibázhatnak. Kásler Miklós, aki nemrég még miniszterként irányította az egészségügyet, ezzel kapcsolatban annyit mondott:

”korábban is 50 fokos műtőben dolgoztam 10-12 órát naponta, és most is ez a helyzet.”

Ez bizony a nemzeti együttműködés rendszerének totális csődje. Nem véletlen, hogy Győrben meg is bukott a hatalom orvos – polgármestere, és egy olyan újságírót választottak meg, aki gyakran hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hangzatos frázisai mögött szánalmas valóság lapul még Győrben is, ahol pedig sokkal kedvezőbb a kép mint Kelet Magyarországon.

Orbán Viktor tudatosan és szisztematikusan elhanyagolja az egészségügyet, melynek nincsen saját minisztériuma 2010 óta. Jelenleg épp a belügyminisztérium alá tartozik – erre a világon sehol nincsen példa!

Miért nem érdekli Orbán Viktort az egészségügy? Ebben a magyar miniszterelnök Thatcher asszonyt követi, aki neoliberális politikát folytatott ezen a téren is mondván: akinek fontos az egészsége az megfizeti a magán egészségügyet, a közszolgálati NHS pedig pontosan annyi pénzt kap, hogy ne menjen csődbe.

Orbán számára még egy fontos előnye van a gyengén teljesítő egészségügynek: ily módon problémamentesen megszabadulhat hűséges nyugdíjas választóitól, akikre csakis a választások idején van szüksége, utána már csak gondot jelentenek az államkincstárnak. Magyarországon a lakosság döntő többsége nem tudja megfizetni a magán egészségügyet, ezért az élete a szó szoros értelmében a hatalom kezében van. Ezekután aligha lehet csodálkozni azon, hogy a kiszolgáltatott emberek a hatalomra szavaznak hiszen nemcsak az egzisztenciájukat, de az életüket is kockáztatják, ha esetleg szembefordulnának vele.

Munkaalapú

Mindenki ment.

Muszáj volt menni, nemzedékek vándoroltak hosszú, végtelen sorokban, néha autók zúgtak mellettük el, melyekből szerencsések integettek, párszor pénzes táskával feltűnt egy ember, a gyengéket gondosan kikerülte, az erősnek és a jobban öltözöttnek néhány bankót csúsztatott, hogy az út menti boltban vegyenek maguknak gyorskaját. Persze csak ritkán és keveseknek, mert pénzosztással csak néhány foglalkozott, a legtöbbje a táskát rögtön bedobta egy kocsiba. Ebből lett egyértelmű, miért autózik minden szerencsés letekert ablakokkal. A táskás alak táska nélkül gyorsan felszívódott, nem érdekelt senkit, hová. Mindenki várta a következőt, hogy hátha most! De nem. Csak a kiválasztottak kaptak. Mindig csak ők.

A menet ment tovább. A gyengébbek sorra dőltek, lehengergőztek az árok alján lévő pocsolyába, néhány még megpróbált kikapaszkodni, de nem ment nekik. Rajtuk ettől kezdve nem segített senki, hiába rimánkodtak fölfelé. Nagyritkán feltűnt egy-két szanitéc, hogy összeszedje a végleg út szélén hagyottakat. Ahogy az idő haladt, és egyik évet követte a másik, mind rosszabbul néztek ki az emberek. A lemaradókat az őrség gyorsabb menetre ösztökélte, sokan részesültek figyelmeztetésben, a menet rendjét szolgáló és védő, egyenruhás csapat egyre több ember felett kapott hatalmat, és a vonulóknak igyekezni kellett, mivel hogy gyorsan jött a bodicsek. Nem akart senki legurulni, a pocsolya már végső állomás.

Szomorú menet volt. Úgy tűnt sokaknak, egyre szomorúbb. Kimerült horda, kába emberekkel, akik csak mentek, mentek. Mert menni kellett. Nincs mese.

A Bethesda Gyermekkórház 10 millióért állt ki koldulni a közvélemény elé. Oka egyszerű, elromlott a klíma, és a hőség miatt műtétek maradnak el. A kiállásra nincs jobb szó, mint a koldulás, hiszen a kórház a magyar népen kívül nem fordulhat senkihez. Az eltartója, azaz a Református Egyház abszolút magára hagyta, több hitelre régóta nem számíthat, aki idejön, és nem a fizetős ellátásba, az maga is szegény, az orvosok, ápolók és egyéb, rosszul fizetett személyzet rendőrségi felügyelet alatt dolgozik, a meleg már-már elviselhetetlen, a kötszer és gyógyszer hiány mindennapos, így aztán „gyógyítás” örvén az erre szolgáló intézetekben valami egészen más folyik. Az előjel mínusz plusz helyett.

A kórházaknak hatalmas az adósságállománya, nem tudnak fizetni, ezért a beszállítók szintúgy tönkre mennek, rájuk a jövőben nem számíthatunk, a példát látva más gyártók sem fogadnak el majd magyar kórházaktól rendelést, és ha ezt a Marsról jőve látná valaki, azt mondaná, itt egy előre eltervezett tömeggyilkosság folyik. Pedig nem. Dehogy! Csak kis segítség az evolúciónak. Választódjanak ki sokkal gyorsabban a még munkaképesek! Ahhoz forróság kell, eszközhiány, elromlott liftek, rossz kaja, valamint túlhajszolt és rosszul fizetett személyzet meg orvosok, akkor a nyugdíjasok, maródiak és egyéb szerencsétlenek az államkasszát a juttatásigényeikkel rövidebb ideig terhelik.

Az erősek így életben maradnak, a gyengék már nem annyira, de éppen ez a cél, mivelhogy nem is kellenek. A mások által eltartandó ember munkaerő helyett csak teher a munka frontján, ahol 24 órában üzemelő gyártószalagok garmadája várja a sok dolgos kezet. Ha a gyárakban dolgozóknak a sok gyengét meg maródit mind segélyezni kellene, nem tudnák fizetni a hiteleiket, nem tudnák eltartani az állam által elvárt három, további munkára szánt gyermeket, és nem tudnák segíteni Hatvanpuszta meg Felcsút lakóit, akiknek tengernyi ám a kiadásuk (ma már egy nyomorult jachtot sem adnak 25 milliárd alatt).

Az egészségügy így járul hozzá a csak terhet jelentők kiszűréséhez, ami az ország gazdasági fejlődésére pozitív hatással van. Az állam duplán jár jól vele, mivel a megspórolt pénzt mindenféle betegkiszolgáló és életben tartó eszköz helyett sokkal fontosabb célokra lehet fordítani, például a mesterségesen kinevelt és azóta is mesterségesen, állami pénzlélegeztető gépekkel fönntartott magyar oligarchia folyamatos állami megrendelésigényének biztosítására. Ahhoz kell ám a tőke, mert ezek a cégek nem olcsók. Nagyon nem azok, mivel nem ésszerűsítésekkel, minőségbiztosítással, új, gazdaságos módszerekkel, technológiákkal és ebből következően olcsó árakkal lesznek jobbak a versenytárgyaláson konkurenseiknél, hiszen nincs is versenytárgyalás.

Ha az állam kis pénzecskéjéből marad még valamennyi, az a kórházak finanszírozása helyett például repülőtér meg távközlési vállalatok vásárlására fordítható. Annak kidolgozása, hogy a hajdani létező szocializmusban (= egypárti államdiktatúra) megtapasztalt, és többszázezerszer igazolt elv, miszerint az állam a legrosszabb gazda, mekkora plusz költségeket okoz majd az állam által nemrég megvásárolt Liszt Ferenc repülőtér és a Vodafone esetében, halaszthatatlan feladat. A tanulmányterv elkészítésére külön salátatörvénnyel várhatóan új szervezetet hoznak majd létre főigazgatóval, négy igazgatóval, valamint a szükséges aligazgatókkal, titkárságokkal és egyéb személyzettel. A székház helyét a Liget projekt keretében külön szakbizottság fogja kijelölni. A Dürer park a legesélyesebb, különös tekintettel a tulajdonosra. A tanulmányterv végeredménye már ismert: A Vodafone és a Liszt Ferenc állami megvétele a világ legjobb üzlete! A számításokat majd ehhez kell igazítani.

A munkaalapú társadalom építése sajnos nem merül ki abban, hogy a társadalom összes tagja munkára alkalmas legyen. Ez az egészségügy lerohasztása révén az alkalmatlanok gyors kiszűrésével – mint láttuk – megoldható, ám a szellemi felkészítés legalább olyan fontos hogy a társadalom hasznosítani tudja őket. A felkészítési munkálatokra legalkalmasabb az adott ország oktatási rendszere.

Az oktatási rendszer célját illetően: a munkások kineveléséhez semmi szükség a kreativitási készségek fejlesztésére, hiszen a terméket a kínai mérnökök már kitalálták és kifejlesztették Sanghajtól délre Csöcsiang tartományban, megtervezték hozzá a gyártósorokat is, melyeket majd ide szállítanak, és kész. Ezért a leendő magyar munkásnak még gyerekként az iskolában a legfontosabb nem a kreatív gondolkodás, hanem a memoriter, magyarán a bifla! Tudnia kell a szalag mellett, hogy az adott számú csavart hányas kulccsal húzza meg. A többi nem az ő dolga. A sok agymenés csak zavart okoz.

Az oktatásban résztvevőknek nagyon fontos még a hazaszeretet, mely a tanulmányaik során bele kell ivódjon lelkük minden zugába. Jelenlegi kormányunk elsőrendű érzése a hazaszeretet, ezért elsőrendű célja a haza mindenáron és mindenkitől való megvédése. Például a szövetségeseinktől is. Bezzeg a gonosz ellenzék együtt akar működni velük, ami rendkívül ártalmas, mert akkor nem mindig a mi akaratunk érvényesül 100 %-ban, hanem kötnünk kell néhány kompromisszumot. A csapatjáték sajnos már ilyen, jobb, ha a gyermek már az iskolában megtanulja: nix csapatjáték, nix kompromisszum! Nem passzolok senkinek! Attól lesz a haza csuda szuverén. Igaz hogy az ország gazdaságilag az utolsó helyre csúszik, igaz, hogy mindenki minket utál meg rajtunk röhög, de a haza mindenekelőtt! Ha ez az ára, akkor ez! Örökké éljen Orbán Viktor, aki megvéd minket bármifajta változástól meg együttműködéstől, melyek szép hazánkat veszélyeztetik.

A gyermekek szellemi fejlődését illetően van még egy fontos dolog. Nem véletlenül szól úgy a mondás: ora et labora, hiszen a munkás nem zűrözésre meg bujtogatásra kell, hanem hogy munkája révén a társadalom hasznos tagja lesz, akinél a munka becsület és dicsőség dolga! Bizony! Nem a pénzé, de nem ám! Aki arra bazírozik, az a spekuláns, akit utálni kell, ahogy tanultuk marxizmus-leninizmus órán, és ahogy legújabban Orbán Viktortól is. A vallás tehát a következő fontos dolog, mert aki vallásos, az mindig hős harcosunkra, Orbánra szavaz, és nem az agya diktálja, hogyan is éljen, hanem a plébános meg a Biblia. Ezért érdemes isten szolgáit pár apró juttatásban részesíteni, akkor jobban dolgoznak majd a munkásosztály nevelésén plusz a szellemi irányításán, az iskolán túli időszakban is.

És akkor minden jó lesz, emberek! Ahogy már most is látható.

Amikor olvastam, hogy a Bethesda GYERMEKkórház 10 millió forintért kuncsorog, és nem azért ám, hogy minden kórteremben 2 méter átmérőjű színes televízió legyen, hanem hogy a beteg gyermekeket időjárástól függetlenül tudják műteni, borzasztóan meglepődtem. Hiszen a klíma már a múlt században is abszolút normális kellett legyen, műtőben pláne, sőt nagyon is, és bizony, ha bármilyen meghibásodás előfordult, a fenntartó azonnal, minden késedelem és gondolkodás nélkül lépett, hogy a lehető legrövidebb időn belül a normál helyzet helyre álljon. Akkor most mi lehet, hogy egyes oligarcháink által óránkét keresett összeget nem tud a fenntartó állam előteremteni? Hiszen Mészáros, ha egy órával tovább alszik, már 15 millióval gazdagabb. Hamar rájöttem persze, hogy a Református Egyházat gyakorlatilag eltartó állam vezetőinek fél méter vastag titánbőre van, azért nem sül le pofájukról, holott ez aztán mindennek a teteje! Vagy az alja. Illetve is.

A külföld ettől kezdve nekünk életveszélyes. Még megtudná valaki, hogy magyar vagyok, és akkor el kéne süllyednem szégyenemben. 100 méter mélyre. Minimum.

Orbán ex minisztere: “Tíz éve szóltam, hogy ez a gazdaságpolitika lecsúszáshoz vezet”

Chikán Attila, aki Orbán Viktor első kormányában volt gazdasági miniszter hiába figyelmeztetett előre. Veiszer Alinda műsorában elmondta, hogy “a kitűzött célok és azok a társadalmi körülmények, melyek között megvalósulnak, nem felelnek meg a magyar gazdaság tényleges követelményeinek.”

Chikán Attila ex miniszter hozzátette:

”szinte alig találni olyan mutatót, amelyben ne lennénk Európa legvégén.”

Különösen kifogásolta, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális hálózat nem szerepel az Orbán kormányok prioritási listáján. Chikán Attila hangsúlyozta, hogy

“az egészségügyi és az oktatási rendszert akár áldozatok árán is helyre kellene állítani oly módon, hogy a pénzt máshonnan ide kellene irányítani.”

Surányi György ugyanerről a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán azt mondta:

”Könnyű lenne 2000 milliárd forintot találni a jelenlegi költségvetésben, melyet át lehetne csoportosítani az egészségügy támogatására”

– hangsúlyozta a Nemzeti Bank ex elnöke.

Erre Chikán Attila a közeli jövőben nem sok esélyt lát. Vajon miért?

A politikai siker záloga a gazdasági kudarc

Orbán Viktor első négyéves periódusa idején – 1998-2002 – arra jött rá, hogy egy stagnáló társadalom sokkal stabilabb politikai hatalmat eredményez mint egy dinamikusan változó, amelyben feszültségek keletkezhetnek a különböző érdekcsoportok között. A nemzeti együttműködés rendszerének gazdaságpolitikája épp arra irányul, hogy újratermelje azt a sokmilliós szegény szavazótábort, amelyiket olcsón meg lehet vásárolni, és demagóg propagandával félre lehet vezetni. A magyar lakosság döntő többsége európai mércével mérve szegény vagyis kiszolgáltatott hiszen rá van utalva a gyengén működő állami egészségügyre, oktatásra és szociális hálózatra. Ez a szavazó tábor biztosítja a kétharmadot 2010 óta a parlamentben.

A 2022-es választás megnyerésére Orbán Viktor 1500 milliárd forintot költött, amelyet azután kamatos kamattal visszavett az Európa bajnok inflációval. Az egészségügy, az oktatás és a szociális hálózat gyenge működése azzal a rejtett előnnyel is jár, hogy a szegény néprétegek gyorsan távoznak a túlvilágra, és amíg a nemzeti együttműködés rendszerében munkálkodnak addig többségük gondolkodással nemigen fárasztja magát, mert az oktatási rendszer erre az apróságra elmulasztja őt megtanítani.

A Türkménbasi rendszere ugyanerre a logikára épült Türkmenisztánban, de ott a földgáz biztosítja a gazdasági egyensúlyt. Orbán Viktor rendszerében ez volt az uniós eurómilliárdok szerepe. Ezt vette észre Brüsszel, mely most blokkolja a pénz nagy részét.

Mi jön most? Hét szűk esztendő – mondta Orbán Viktor 2022-ben a megnyert választások után. A kínai beruházások nem pótolják az uniós euró milliárdokat, de javíthatják az ország külső megítélését hiszen az export kedvezően befolyásolja a kereskedelmi és a pénzügyi mérleget. Belülről nem is fenyegeti jóformán semmi Orbán Viktor uralmát, de kívülről annál inkább: Magyar Péterben mind Washington mind Brüsszel megtalálhatja azt a figurát, aki képes destabilizálni a nemzeti együttműködés rendszerét, amely pénz híján akadozik.

A baj az, hogy Washington és Brüsszel csak Orbán Viktor megbuktatásában érdekelt – az orosz és a kínai kapcsolat miatt -, és semmifajta elképzelése sincs Day after programra: mi lenne Magyarországgal Orbán bukása után?!…

Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Erről megy a vita Franciaországban, ahol a kormány keresi a pénzeket az egészségügy finanszírozására, a páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését.

5 eurót kellene fizetnie minden egyes alkalommal annak a páciensnek, aki hiábavaló várakozásra kényszeríti orvosát, mert indokolatlanul nem keresi fel a megbeszélt időben – ez a terv, amely óriási vihart kavar Franciaországban, ahol évente több mint 27 millió alkalommal fordul elő ilyen eset.

“Ez a helyzet tarthatatlan!”

– hangsúlyozta Gabriel Attal miniszterelnök. Aki azzal indokolta az 5 eurós vizitdíjat, hogy nagy az orvoshiány a hálózatban különösen vidéken. Közben viszont a kereslet egyre csak növekszik hiszen Franciaország is öregszik, egyre több a páciens.

“Ez nem fog működni, mert nem más mint egy újfajta adó. A vége az lesz, hogy az egészségügy hatékonysága romlik” – mondta a sürgősségi orvosok szervezetének vezetője. A France Bleu rádiónak egy háziorvos úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben 5 eurót kell fizetnie a páciensnek minden egyes alkalommal amikor indokolatlanul nem érkezik meg, akkor ez megronthatja az orvos-beteg kapcsolatot hiszen sok páciensnek az 5 euró nagy pénzt jelent.”

A francia kormány nem hátrál a bírálatok tüzében: hamarosan előterjesztik a törvényjavaslatot, mert azt szeretnék, hogy az 5 eurós vizitdíj már január elsejétől hatályos legyen. Csakhogy

Macron elnök pártjának nincsen többsége a parlamentben, ezért szövetségeseket kell találnia, ha keresztül akarja vinni a nem épp népszerű javaslatot.

Amely mögött az áll, hogy az Európai Unió visszaállította a 3%-os deficit követelményt, és ennek Franciaország nem felel meg.

A doktor dönt

Végső soron az orvosoknak kell majd meghozni a döntést arról, hogy kinek is kell majd kifizetnie az 5 eurót. Gabriel Attal kormányfő szerint legkevesebb 20 millió orvos-beteg találkozót lehetne így megszüntetni.

A betegek szövetségének vezetője rossz ötletnek tartja az 5 eurós vizitdíjat, mert szerinte: ”ez sokkal inkább bűntudatot kelt a páciensekben ahelyett, hogy felelős magatartásra nevelné őket.”

Az egészségügyi hálózat komoly gondokkal küszködik vidéken, ahol kevés az orvos. A kritikusok már egészségügyi sivatagról beszélnek, mert egyes területeken olyan kevés orvos vállal munkát, hogy a betegeknek sok időbe kerül elérni őket.

A kormány egészségügyi csomagjában nemcsak ez az 5 eurós vizitdíj szerepel hanem az orvosképzés reformja is. Gabriel Attal miniszterelnök azt ígéri, hogy ennek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban.

2017-ben 8000 orvostanhallgató volt Franciaországban, 2027-ben már 16 ezer lesz – mondta a miniszterelnök. Aki azt is hozzátette, hogy kipróbálnak egy új rendszert is az egészségügyben: eszerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével. A gyógyszerészeknek pedig lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket például antibiotikumokat is.

A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites Franciaországban: tavaly a hiány 8,8 milliárd euró volt, idén ez várhatóan 11,2 milliárd euró lesz.

Orbán tudatosan alulfinanszírozza az egészségügyet

0

Évente 200-400 milliárd plusszal már szép eredményt lehetne elérni, és ezt a betegek is megéreznék – hangsúlyozta Szócska Miklós, az Orbán kormány egykori egészségügyi államtitkára, aki a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán fejtette ki a nézeteit.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügy normális működéséhez. Az alulfinanszírozás eredménye: a magyar lakosság átlagos várható életkora  öt évvel elmarad az uniós átlag mögött. Még Csehország is sokkal jobban áll mint mi: a 65 évnél fiatalabban meghalt férfiak számaránya 19% Csehországban míg Magyarországon 29%. 15 ezer férfi tehát azért hal meg idő előtt, mert a magyar egészségügy szintje még Csehországot sem éri el.

Az egészségügyi kiadások között is ég és föld a különbség:

“4200 euró/fő Csehországban, Magyarországon 2600 euró”

– hangsúlyozta Lantos Gabriella.

Szócska Miklós ex államtitkár elmesélte, hogy miképp sikerült elfogadtatnia az egészségügyi termékadó ötletét a kormánnyal: “odamentem a miniszterelnökhöz a kormány ülésének szünetében, és mondtam neki, hogy emelni kell a háziorvosok bérét, mert különben tarthatatlan helyzet alakul ki az egészségügyben. Nincs pénz! – válaszolta Orbán Viktor. Nem a kormánytól kérek pénzt hanem van egy ötletem: vezessünk be egészségügyi termékadót! – mondta erre Szócska Miklós. Miután Orbán átlátta, hogy nem kell fizetnie,  rábólintott. Matolcsy akkori pénzügyminiszter dúlva fúlva Orbánhoz rohant, de már nem tehetett semmit. Orbán döntött, és az ügy ezzel le is zárult.”

Vajon miért spórol ennyire az egészségügyön Orbán Viktor?

A gyengén muzsikáló egészségügy villámgyorsan exportálja a nyugdíjasokat a túlvilágra. A hatalom ily módon két legyet is üt: másra költheti a pénzt miközben a gyenge alulfinanszírozott egészségügy egyre több nyugdíjastól szabadítja meg.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon, tavaly már csak kevesebb mint 2,5 millió.

Míg a magyar költségvetés csak 3,6%-ot fordít egészségügyre addig az uniós átlag ennek több mint a duplája: 8% felett van.

A következő évtizedben sem lesz több pénz az egészségügyre – jósolja az OECD és a WHO.

Surányi György, a Nemzeti Bank egykori elnöke elmondta a Pénzügykutató tanácskozásán, hogy ő villámgyorsan tudna találni 2000 milliárd forintot, melyet a jelenlegi költségvetés másra fordít, de sokkal jobb helye lenne az egészségügyben.

Lengyel László,  a Pénzügykutató intézet elnök – vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, egykori olasz kormányfő a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében olyan uniós alapok létrehozását javasolja, melyek az ukrajnai háborún és a zöld átmeneten kívül az egészségügyet finanszíroznák az Európai Unióban. Ehhez a tagállamoknak közösen kellene kölcsönt felvenniük.

Orbán Viktor szuverenitás koncepciójába ez nem fér bele: alkotmányba iktatja, hogy Magyarország nem támogat semmiféle közös uniós kölcsön felvételt.

Sztálin elvtárs, minden idők egyik legnagyobb gyilkosa, gyakran beszélt arról, hogy “legfőbb érték az ember”.

Orbán hozzá hasonlóan nagy emberbarát: a nyugdíjasokra csak addig van szüksége amíg leszavaznak rá. Utána vár rájuk a kórház, ahol láthatatlan betűkkel ki van írva:

Voi che entrate, lasciate ogni speranza! – ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Magyarország a globális gazdaságban lecsúszó Európai Unió gyengén teljesítő tagállama

Magyarország egyre jobban kihasználja a digitális gazdaság előnyeit, de még mindig igencsak el van maradva a világ élvonalától.

Digitalizáció tekintetében Magyarország jól teljesített az Európai Unióban: elérte a 15-ik helyet a 27 ország között, ez öt hellyel jobb – ez derül ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. Kitűnik, hogy azok az országok az igazán eredményesek, melyek állandóan fejlesztik a digitális gazdaságot: az első helyen Finnország, a másodikon Hollandia, a harmadikon pedig Dánia áll. Magyarország hogyha javítani szeretne a helyezésén, akkor az oktatást kell fejleszteni ezen a téren is – állapítja meg a jelentés.

Ugyanezt hangsúlyozta a Google Magyarország főnöke is, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott. Bíró Pál elmondta, hogy

“a magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van.

A McKinsey szerint 2017 és 2021 között körülbelül 42 ezer milliárd euróval  nőtt a digitális gazdaság Kelet-Közép Európában. Ezen belül a digitális kereskedelem 2019 és 2021 között 21 ezer milliárd euróval nőtt, ez körülbelül a 80%-át jelenti a digitális gazdaság növekedésének. Ezekben az országokban a digitális kereskedelem jelenti a növekedés motorját. Magyarországon a digitális gazdaság részesedése a GDP-ből 6%, a régióban viszont 10% körül jár míg Európa nyugati részén 15% körül. 2030-ig a magyar digitális gazdaság 8 ezer milliárd euróval növelheti a GDP-t, ha sikerrel veszi az akadályokat mindenekelőtt az oktatás fejlesztését, mert a jelenlegi nem megfelelő” – hangsúlyozta a Google Magyarország vezetője.

Az oktatás a gyenge pont

Magyarországon – az uniós államok jelentős részéhez hasonlóan – csökkent az oktatás részesedése a GDP – ben annak ellenére, hogy mindenütt tisztában vannak vele: a jövő szempontjából ez döntő fontosságú lehet, és, ha ez a trend marad, akkor fokozódik Európa lemaradása a világ más részei mögött.

Az okos ország indexen az első helyet Svédország szerezte meg, a második Szlovénia, a harmadik pedig Belgium. Az oktatás teljesítményét mérő mutató szerint Magyarország a 21-ik az Európai Unióban. Három helyezéssel gyengébb mint négy évvel korábban.

“A magyar közoktatási rendszer mind európai mind regionális szinten veszít a versenyképességéből”

– állapítja meg az Egyensúly Intézet friss jelentése.

Az egészségügy állapota javult, de továbbra is siralmas

Itt Svédország az első, Írország a második, Málta pedig a harmadik. Magyarország a 23-ik helyen áll. Csökkent az alkohol fogyasztás és a dohányzás, de a megelőzhető betegségek terén továbbra is rémes a helyzet: a huszonhatodik helyen állunk és csak Románia áll mögöttünk ezen a listán.

Az egészségügy terén ugyanaz a helyzet mint az oktatásban egész Európában: mindenki tisztában van annak fontosságával, de mégsem jut rá elég pénz, mert nehéz belőle bizniszt csinálni. Az állami egészségügy állandóan finanszírozási gondokkal küszködik, a privatizálás viszont beleütközik a jövedelmi korlátba: az alacsony jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok nem tudják azt megfizetni. Ez különösen az egykori szocialista államokban nagy probléma, de mindenütt előjön hiszen a korszerű egészségügy méregdrága, ezért az államok egyre kevésbé képesek finanszírozni azt.

Az egészségügy fontosságát jól mutatja, hogy megatrendek tekintetében Svédország őrzi vezető helyét az egészségügyben, és ennek következtében az egész versenyképességben is, a második helyen a finnek, a harmadikon a hollandok végeztek. A nagy vesztesek: Németország és Olaszország. Régiónkban Észtország és Szlovénia a listavezetők. Magyarország összesítésben a 21-ik helyen végzett, ez azt jelenti, hogy nem változott a versenyképessége az Európai Unión belül – írja az Egyensúly Intézet jelentése.

Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió versenyképessége jelentősen romlott a vetélytársakhoz képest, mert sem a digitális kihívásra nem találtak igazán hatékony választ Észak Amerikához és Kelet Ázsiához képest. Az energia válság pedig padlóra küldte az európai gazdaságokat, és ezt a negatív trendet az ukrajnai háború csak felerősítette. Magyarország tehát egy lecsúszó régió utolsó harmadába tartozik a nemzetközi versenyképességi vetélkedésben, és ez nem sok jót ígér a közeli jövőre hiszen az Európai Unió tagállamainak nem lesz elég pénzük arra, hogy megfelelőképp finanszírozzák  a digitális átállást, az oktatást és az egészségügyet, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességét a huszonegyedik században.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK