Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Matolcsy: Románia jobb a digitális átmenetben

Tíz év alatt Románia az ötödik legjobb helyezést érte el az Európai Unióban abban, hogy az IT szektor részesedése milyen gyorsan nőtt a gazdaságban. Magyarország viszont a második legrosszabb helyezést érte el az Európai Unióban holott jobb helyzetből indult.

Matolcsy György jegybank elnök a Magyar NemzetbenMagyar Nemzet hasonlította össze a két ország gazdasági teljesítményét, és meg kellett állapítania: Románia lényegesen jobban teljesített a rendszerváltás óta. 1990-ben Románia még sereghajtó volt Kelet Európában: a gazdasági teljesítménye alig haladta meg az uniós átlag egyharmadát: 34,3%. Magyarország akkor 56,9%-ot mutatott fel. Az elmúlt harminc évben viszont Románia villámgyorsan fejlődött míg Magyarország sereghajtóvá vált Európa keleti felén.

A magyar felzárkózás mindössze 17,5% volt harminc év alatt míg Románia 37%-al rekorder volt a régióban! Ma már a román gazdaság szinte utolérte a magyart: 74,4% illetve 71,6% az uniós átlaghoz viszonyítva. Az egykori uniós államok közül csakis az észt és a litván felzárkózás volt gyorsabb 1990 és 2020 között.

Romániában a munka termelékenysége 2019-re megelőzte Magyarországot és Szlovákiát noha mindkét állam magasabb szintről indult.

A román informatika az uniós átlagot is meghaladja

A legutolsó felmérés szerint az informatikai szektor termelékenysége 127%-a az uniós átlagnak. Érdemes megjegyezni, hogy Románia e tekintetben Németországot is veri, amely igen gyengén teljesít a digitális átmenetben. Éppúgy mint Magyarország, amely az uniós átlag 60%-át sem éri el!

Romániában gondolnak a jövőre is: csaknem kétszer annyian végeztek informatika szakon a felsőoktatásban mint az uniós átlag, ez a térségben a legmagasabb.

Életszínvonal emelkedés

80%-al növekedtek a reálbérek Romániában 2010 és 2019 között. Ez a magyarnak kétszerese. Ráadásul sokkal több romániai állampolgár dolgozik külföldön, és az ő hazautalásaik is jelentősen javítják az életszínvonalat, és magasabb fogyasztást tesznek lehetővé.

Közegészségügyi katasztrófa

Matolcsy nem említi ezt a szektort – okkal. Kiderülne , hogy mind Magyarország mind Románia e téren van talán a leginkább lemaradva az Európai Uniótól. Miután mindkét országban az állam évtizedek óta elhanyagolja ezt a szektort, ezért óriási a munkaerőhiány. Románia az Európai Unió legnagyobb orvos exportőrei közé tartozik.

A vírusválság a felszínre hozta az évtizedek alatt szőnyeg alá söpört problémát. A szép GDP adatok nem feledtethetik, hogy a közegészségügy mutatói igen gyengék mint Magyarországon mind pedig Romániában. Persze az egy főre jutó GDP akkor is növekszik, ha sokan halnak bele a vírusjárványba …

Járvány kezelés: Magyarország elégtelen

A Covid 19 vírus minden uniós államot megviselt, de a leginkább Magyarországot. Több mint 30 ezer halott és jelentős életszínvonal csökkenés. Egy európai szervezet, az ECFR 12 tagállam járvány kezelését hasonlította össze. A magyar kormány szinte minden tekintetben az utolsó helyen végzett.

A magyar lakosság 65%-ának van személyes negatív tapasztalata a járvánnyal kapcsolatban. Ehhez képest a nyugati tagállamokban (Dánia, Svédország, Franciaország, Hollandia és Németország) a lakosság többsége nem érzékelte személyesen a pandémia kedvezőtlen hatásait (elhalálozás, hosszú kórházi kezelés, munkahely elvesztése).

A több mint 30 ezer halott lakosság arányosan a legrosszabb érték, ebben a negatív versenyben csakis a csehek szerepeltek hasonlóan gyengén.

Nem sikerült megvédeni az életszínvonalat

A járvány hatására valamennyi uniós kormány óriási pénzekkel sietett a gondokkal küszködő vállalkozások és családok segítségére, de a magyar kormány meglehetősen szűkmarkú volt. Az emberek többsége úgy érezhette: a hatalom magukra hagyta őket a válság idején.

A magyar lakosság 36%-ának komoly anyagi problémát jelentett a pandémia. Ennél rosszabb értéket csak Portugáliában és Spanyolországban mértek a kutatók.

Mélyült a szakadék a gazdagok és szegények között az EU-ban

A pandémia tovább növelte az amúgy is jelentős különbségeket az uniós államok között. A gazdag államokban sokkal jobb egészségügyi hálózat működik, ezért a halálos áldozatok száma jóval kisebb. Sokkal jobban működik a fejlettebb államokban a közvélemény tájékoztatása, és ennek következtében az oltási mutatók is kedvezőbbek. Új politikai helyzet alakulhat ki az Európai Unió tagállamaiban a pandémia következtében, de ennek a tendenciáját nemigen lehet megbecsülni a felmérés alapján – állapitja meg az a tanulmány, melyet a közvélemény-kutatás alapján írtak a pandémia hatásáról.

Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Putyin nem tréfál: az orosz hatóságok külföldi ügynökké nyilvánították a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornát, amely már csak interneten működik.

A Dozsgy csatorna gyakran bírálta a Putyin rendszer elnyomó intézkedéseit az ellenzékkel szemben. Részletesen beszámolt arról, hogy Alekszej Navalnijt milyen módszerekkel próbálta meg lehetetlenné tenni a rendőrség Oroszországban. Az ellenzéki vezér jelenleg börtönben van mondvacsinált vádak alapján, és Putyin mosolyogva közölte a nyugati sajtóval: nem garantálhatja, hogy Navalnij élve hagyja el a börtönt!

A külföldi ügynök megnevezés azt jelenti az orosz jogban, hogy a szóbanforgó személyt vagy szervezetet valójában államellenes összesküvőnek tekintik. Eszerint a hatóságok szinte bármikor bármiért felléphetnek velük szemben.

Putyin tart a választásoktól

Az orosz elnök népszerűségének alapja az, hogy garantálja a rendet és az életszínvonalat. Az elsővel nincs is gond: Putyin titkosszolgálati képzettsége és múltja a garancia erre. A gazdaság viszont bajban van, mert Oroszország messze lemaradt a negyedik ipari forradalomban, melyet az informatika indított el. Továbbra is csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni.

Az olaj és a földgáz ára pedig hullámzik. Miután a globális gazdaság újraindul, megnőtt az igény az orosz nyersanyagokra is. Putyin tehát feltöltheti az orosz államkasszát.

A problémát most elsősorban a vírusválság jelenti, amely megmutatta: Oroszország egészségügyi hálózata végzetesen elmaradt a világ többi részétől. A koronavírus halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 100 ezret is, és a járvány tovább terjed. Egyre többen bírálják az orosz egészségügyet. Azok az orvosok, akik ezt hangosan megteszik, kiesnek az ablakon. Putyin ügyel arra, hogy eltitkolja a világ elől a gyászos állapotokat, de a probléma megoldására már nem képes. Ezért kell betiltani vagy idegen ügynökké nyilvánítani a kritikus sajtót Oroszországban, ahol e tekintetben egyre inkább visszaköszönnek a szovjet viszonyok.

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

Ellenanyag-vizsgálatot minden beoltott esetében!

Annak ellenére, hogy egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és diákok is a teljes jelenléti oktatás elhalasztását kérték a kormánytól, a Fidesz csak részben hallgatta meg az érintettek és az ellenzék hangját: holnaptól az óvodákban és az alsó tagozatokban újra nyitnak az intézmények – kezdi levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Nyilvánvaló, hogy a kormány a járványügyi szempontok mellett igyekszik a társadalmi és a gazdasági indokokat is figyelembe venni – ezt döntéshozó politikusként még meg is tudom érteni. Ugyanakkor világos és egyértelmű, hogy amennyiben normális, nyitott és konstruktív lenne a kormányzat hozzáállása, akkor jóval hatékonyabb és könnyebb lenne a társadalmi párbeszéd ilyen fontos kérdésekben, de a Fidesz sajnos képtelen levetkőzni az arroganciát, a kioktatást és a felsőbbrendű kivagyiságot.

Még ilyenkor is. Miközben egyik nap azt mondják, hogy – szemben mindenki más véleményével és kérésével – nincs semmilyen kockázata az iskolák újranyitásának és az érettségi normális keretek között történő megtartásának, nem egészen huszonnégy órán belül már a szóbeli érettségik eltörléséről, majd újabb pár nappal később a felsőtagozatosok otthonmaradásáról döntenek. Káosz.

Hatgyermekes édesapa vagyok, harcos szociáldemokrata és oltáspárti. Utóbbit felesleges bizonygatni, csak a legaljasabbak állítják és a legelvakultabbak hiszik ennek az ellenkezőjét. Orgonasípként sorakozó gyermekeim közül van, amelyik érettségizik, van közép- és általános iskolás, de óvodába járó kicsi is; éppen ezért fokozottan figyeljük a covid-híreket.

Most, amikor holnap újra nyitnak az alsó tagozatok és az óvodák, nehéz felelős és jó döntést hozni arról: engedje-e az ember a gyermekét közösségbe, hiszen még mindig napi közel háromszáz embert rabol el a járvány, a fertőzöttek száma továbbra is az egekben és a szakemberek szerint a mostani vírus a kisgyermekeknél is képes súlyos szövődményeket okozni. A helyzet továbbra sem játék. Eddig is

kiérlelt, hiteles és felelős kormányzati döntésekre lett volna szükség, de ezekben a kritikus időkben talán még inkább.

Bizakodásra ad okot, hogy sok honfitársunk megkapta már az első, néhányan pedig már a második oltását is; ez azonban óvatlanságra még nem késztethet minket. Ezekben a hetekben mind az európai kormányok közös, uniós beszerzésének, mint pedig a keleti szállításoknak köszönhetően tömeges mennyiségben érkeznek majd az oltóanyagok. Számos orvosszakmai publikáció jelent meg ugyanakkor arról, hogy a kínai oltóanyag hatékonysága alacsonyabb lehet a vártnál, de az úgynevezett „nyugati” vakcinák kapcsán is felmerültek már szakmai kérdőjelek.

A magyar kormány azt mondta, hogy a védekezésnek anyagi korlátja nincs, ezért bizonyosan semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy minden beoltott magyar állampolgár esetében – nagyjából az első oltás beadása utáni huszadik napon – az állam ingyenesen elvégezzen egy ellenanyag-vizsgálatot; nyilván csak a megfelelő hitelességű eredményt biztosító (vér)tesztekkel.

A kínai Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban már több orvosszakértő felvetette, hogy egy 500-600 beoltott részvételével végrehajtott ellenanyag-teszteléssel megnyugtatóan igazolni lehetne a keleti vakcina hatékonyságát és ez eloszlathatná a most felmerülő kételyeket.

Személyes álláspontom ugyanakkor, hogy nem csak a kínai, hanem minden Magyarországon jelenleg használt vakcina kapcsán, állami koordináció mellett el kell végezni ezt az ellenanyag-vizsgálatot. Ez egyszerre hozna megnyugvást a kételyekkel terhelt magyar társadalomnak, biztosítana megfelelő alapot az enyhítésekről döntő kormányzatnak és nyújtana értékes orvosszakmai információt a kutatók számára is. Arról nem is beszélve, hogy ez növelné leginkább az oltási hajlandóságot.

Gondolom egy oltáspárti kormányzatnál ezzel a javaslattal nyitott ajtón kopogtatok. Ugye?!

31 ezer áldozata lehet a vírusnak Magyarországon

A Bill és Melinda Gates alapítvány által támogatott washingtoni intézet korábban 40 ezer Covid-19 halottat jósolt az első félév végéig. Hozzátették ugyanakkor, hogy a matematikai modell nem vette figyelembe az oltási kampányt, mely Magyarországon gyorsan halad.

A mostani előrejelzés szerint áprilisban tetőzik a járvány, de a halálozások napi értéke nem éri el az 500-at, ahogy ezt korábban gondolták hanem 300 alatt maradhat. Így végeredményben 31 ezer 500 lehet a halálozások száma az első félév végéig. Ezzel Magyarország relatíve megelőzi az Egyesült Államokat.

Jelenleg 22 ezer halálos áldozata van a korona vírus járványnak Magyarországon.

Közép Európa a mélyponton

Míg a koronavírus járvány első hullámát az itteni államok jól kezelték vagy egyszerűen csak szerencséjük volt, a második és a harmadik hullám szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amúgy sem világszínvonalú egészségügyet.

Az évtizedek óta tartó orvos és ápoló elvándorlás most különösen megbosszulja magát. Minden közép európai állam egészségügyi rendszerében óriási a szakképzett dolgozók hiánya. Ez jelenti a szűk keresztmetszetet, melyen a kormányok nem tudnak változtatni.

A második negyedévben óriási vakcina szállítmányok érkezhetnek minden uniós tagállamba, és ez megfékezheti a koronavírus járványt, de nem enyhíti azt a nagy veszteséget, melyet emberekben veszít ez a régió a koronavírus járvány következtében.

“A házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

A Covid vírus adósságválságba sodorja Latin Amerika polgárait: 22 millióan csúsztak le a szegények közé a koronavírus járvány miatt- állapította meg egy ENSZ jelentés, melynek kapcsán a Reuters nézett utána: miből fizetik a kezelést a kétségbeesett polgárok?

“Mindenemet a zaciba adtam” – mondja a Reuters tudósítójának egy 34 éves asszony Limában egy kórház előtt. Sandra Contreras édesanyját ott ápolják, mert ő is elkapta a járványt.

“Ha kell, akkor a házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

Peruban – sok más latin-amerikai államhoz hasonlóan – a szegények többségének nincs egészség biztosítása, ezért a saját zsebükből kénytelenek fizetni a Covid-19 vírus elleni kezelést.

Húsz éve nem volt ezekben az országokban ilyen szegénység, melyet csak tovább mélyít az, hogy a válság elhúzódik.

Paraguayban a szegények hitelt próbálnak meg felvenni, hogy ebből fedezzék a kórházi kiadásokat.

“Nálunk, ha nincs kapcsolatod vagy pénzed, akkor belehalsz a járványba” – hangsúlyozza az a 34 éves manikűrös nő, akivel a Reuters tudósítója beszélgetett Asuncionban, Paraguay fővárosában. A szerencsétlen asszony férje kórházban van koronavírus fertőzéssel. Bár vidéken élnek, de a fővárosba hozták, hogy javítsák az életbenmaradás esélyét. Mindez eddig 6,5 millió guaraniba került (ez dollárban 985-öt jelent). Az asszonynak kell megvásárolni a gyógyszert, és azzal várakoznia a kórház előtt míg szólítják. Mindezt csakis hitelből tudja megoldani. Paraguayban csak minden ötödik polgárnak van egészségbiztosítása, a többiek úgy boldogulnak ahogy tudnak.

Manausban összeomlott az egészségügy

A Covid-19 brazil mutánsa miatt olyan sokan kerültek súlyos állapotba, hogy a kórházak képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel Manaus városában.

“Havi 3550 dollárba került az otthoni ápolás” – mondja egy középkorú asszony, akinek a 87 éves édesanyját kellett gondoznia. Az idős asszony túlélte, de továbbra is ápolásra szorul.

687 ezer Covid-19 halott

Erre senki sem készült fel, az emberek rendkívüli mértékben eladósodnak – hangsúlyozza a szakértő, aki rámutat arra, hogy Európa után Latin Amerika a második a koronavírus okozta halottak számában.

Brazília után Mexikóban van a legtöbb koronavírus okozta halott Latin Amerikában. A fiatal Paloma Granados itt halt meg 21 napos kórházi kezelés után. A számla: 7 millió peso vagyis 330 ezer dollár!

A kormányok megpróbálnak segíteni: 84 millió háztartás kapott eddig valamiféle támogatást. Ez nagyjából a lakosság fele.

Mindez nagy társadalmi feszültséget okoz – jelzi az ENSZ jelentése. A világszervezet latin-amerikai bizottságának titkára, Alicia Barcena azt sürgeti, hogy a térség országai “építsenek ki egy fenntartható jóléti államot, mert ezt már réges régen meg kellett volna tenniük.”

Csökken az egészségügyi költségvetés Romániában

11%-al kisebb költségvetéssel kell teljesítenie az egészségügynek a koronavírus elleni háborút az idén mint tavaly. Ez derül ki a költségvetésből, melyet az Agerpres hírügynökség tett közzé. A költségvetést megpróbálják szigorúan kézbentartani, hogy ne szaladjon el az államadósság.

Az egészségügyi költségvetés csökkentése így is problémákat okozhat, mert az alacsony fizetések miatt Románia az az uniós tagállam, ahonnan a legtöbb orvos és ápoló kivándorol.

A titkosszolgálat kasszája

A költségvetés megalkotói ügyeltek arra, hogy ne lógjon ki a lóláb. Hivatalosan az SRI költségvetése 0,46%-al csökken, és a tervek szerint 2,7 milliárd lej lesz idén. Csakhogy csinos hitelkerettel is rendelkezik a titkosszolgálat: ennek értéke 3,1 milliárd lej! Itt a növekedés a tavalyihoz képest 14,36%.

Mindez azt mutatja, hogy a hatalom tart a jövőtől. Bár optimista képet rajzol róla: 2022-24-ben 4,9%- os növekedéssel számolnak. Ez a visszaesés miatt nem olyan jelentős dinamika bár meghaladja az uniós átlagot. Csakhogy Románia nemzeti jövedelmében jelentős tétel a vendégmunkások hazautalása. A jövőben ez teljesen bizonytalannak látszik. A hazai lakosság jövedelmét erőteljesen megcsapolja a koronavírus válság. Az újrakezdés során valószínűleg méginkább kinyílik az olló a gazdagok és szegények között. A növekvő jövedelem különbségek miatt lehet szükség erősebb titkosszolgálatra, melynek kulcsszerep jut a társadalmi béke fenntartásában Romániában.

A vakcinafejlesztő

Azt olvasom a berlini Tagesspiegel internetes oldalán, hogy engedélyeztetés előtt áll a német Biontech és az amerikai Pfizer cég közös vakcinája a koronavírus-fertőzés megelőzésére.

A német cég tulajdonosát, vezetőjét, aki mellesleg a mainzi egyetem orvosi karának professzora, és a rák elleni gyógyszerek kutatásában ért el eredményeket, melyek cégének is fő profilját képezik, történetesen Uğur Şahinnak hívják. Törökországból bevándorolt család gyermeke, apja már a kölni Ford-gyár munkása volt, amikor ő négyéves korában édesanyjával együtt követte. Felesége, akit a mainzi egyetem diákjaként ismert meg, szintén török bevándorló-családból származik. Természetesen anyanyelvi szinten beszélnek németül, lányuk meg már nyilván németnek született.
Azt már a magyar interneten olvasom, hogy Szijjártó külügyminiszter azzal reagál a két szörnyű franciaországi terrormerényletre, hogy „Európa, ébredj”, nem szabad senkit beengedni, meg kell állítani a bevándorlást, az afrikaiak maradjanak Afrikában, a közel- és közép-keleti muszlimok is ott, ahol születtek. A nem kevésbé szörnyű bécsi merénylet után is hasonló szellemben küldött szolidaritási üzenetet az osztrák kancellárnak Orbán miniszterelnök is.

Ne legyen kétségünk: a Fidesz propagandája újra a menekültellenesség erősítésére használja ki ezeket a merényleteket.

Ne jöjjön ide senki, zárjuk be Európát a bevándorlók elől, üzeni Nyugat-Európának és  harsogja itthonra Orbán, Szijjártó és minden emberük.
Nyugat-Európában azonban a multikulturalizmus évtizedek óta megváltoztathatatlan adottság. Az egykori vendégmunkások, bevándorlók és már Európában született leszármazottaik között vannak, akiket hátrányos, sokszor kilátástalannak tűnő helyzetükből fakadó frusztrációjuk a terroristák táborába vezet.

Ahogy a terroristák táborába vezeti sokféle frusztráció azokat a „fehéreket” is, akik Németországban muszlimokat, Magyarországon cigányokat gyilkoltak, gyilkolnak.

Miközben Nyugat-Európában vendégmunkások, bevándorlók, menekültek tízmilliói sikeresen integrálódtak és integrálódnak a befogadó társadalmakba. Nélkülük egy napig nem lenne működőképes a legtöbb nyugat-európai ország egészségügyi rendszere, ahol az orvosok között is sok a török, arab, lengyel, indiai, román és magyar bevándorló, a nővérek, asszisztensek között pedig még inkább.
De ott vannak a tudósok, a vállalkozók között is, mint a koronavírus-gyógyszert fejlesztő Uğur Şahin, ott vannak látványosan műsorvezetőként a televíziók képernyőjén, ott vannak az egész szolgáltató szférában, és ott vannak a gyárak munkapadjainál. Kiváltképp nagy szerepük van a kelet-európai vendégmunkásoknak a házi ápolásban Németországban és Ausztriában, illetve a mezőgazdasági idénymunkákban Közép- és Dél-Európában. A vendégmunkások, bevándorlók adó- és járulékbefizetései nélkül nem lenne egyensúlyban a társadalombiztosítás, hiszen kevés köztük a nyugdíjas, míg járulékot valamennyien fizetnek.

Amikor a bécsi rendőrség köszönetet mondott a város lakosainak a merényletet követő fegyelmezettségért, ezt a köszönetnyilvánítást tizenhárom nyelven,a multikulturális Bécs lakóinak nyelvein tette közzé, mint az osztrák rendőrség színeiben készült képen látható.

Ez pedig előbb-utóbb Magyarországon sem lesz másképpen. Az például, hogy a magyar egészségügyet az orvosok és ápolók hiánya sújtja, hogy a magyar mezőgazdaságban és házi ápolásban mennyire hiányoztak a koronavírus-járvány miatt idén a korábban ott jelen levő vendégmunkások, mindannyian tudjuk. Hosszabb távon működésképtelenné válhat az ország, ha elzárkózik a bevándorlás elől. Az első Orbán-kormány idején ezt még a Fidesz is tudta, akkor olyan demográfiai koncepciót dolgoztatott ki a Népességtudományi Intézettel, amely hosszú távra számolt számottevő bevándorlással.

Azután Orbán 2015 elején, a párizsi merénylet kapcsán rájött, hogy a durva bevándorló-ellenesség megerősítheti támogatottságát a magyar választók körében.

Masszív propagandával soha nem látott, még a régióban is egyedülálló mértékben fokozta az idegenellenességet az országban. A 2018-as parlamenti választás után meghirdette azt a „demográfiai kormányzást”, hogy bevándorlás helyett „belső erőforrásból”, a születésszám radikális növelésével kell elérni az országban a demográfiai egyensúlyt. Erről – és persze a középrétegek javára kialakított tartós újraelosztásról – szól az Orbán-kormányok úgy nevezett családpolitikája. Ez azonban hamis elképzelés. Minden demográfus tudja, hogy a népesedési trendek csak sok évtizedes távlatban befolyásolhatók.
A következő fél évszázadban hazai forrásból aligha lesz biztosítható különösen azoknak a szolgáltató ágazatoknak (egészségügy, ápolás, vendéglátás) mindenütt növekvő munkaerőigénye, ahol Nyugat-Európában nagy a bevándorlók szerepe.

Nemcsak elemi emberiességi, emberjogi szempontok szólnak tehát Orbán galád menekültpolitikája ellen, de hosszútávú gazdaságpolitikai, társadalompolitikai megfontolások is.

(Ceterum censeo: kíváncsi vagyok, mit mond majd minderről a hat ellenzéki párt készülő közös programja, aminek alapján közös listájukra kellene majd szavaznom.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK