Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

Ellenanyag-vizsgálatot minden beoltott esetében!

Annak ellenére, hogy egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és diákok is a teljes jelenléti oktatás elhalasztását kérték a kormánytól, a Fidesz csak részben hallgatta meg az érintettek és az ellenzék hangját: holnaptól az óvodákban és az alsó tagozatokban újra nyitnak az intézmények – kezdi levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Nyilvánvaló, hogy a kormány a járványügyi szempontok mellett igyekszik a társadalmi és a gazdasági indokokat is figyelembe venni – ezt döntéshozó politikusként még meg is tudom érteni. Ugyanakkor világos és egyértelmű, hogy amennyiben normális, nyitott és konstruktív lenne a kormányzat hozzáállása, akkor jóval hatékonyabb és könnyebb lenne a társadalmi párbeszéd ilyen fontos kérdésekben, de a Fidesz sajnos képtelen levetkőzni az arroganciát, a kioktatást és a felsőbbrendű kivagyiságot.

Még ilyenkor is. Miközben egyik nap azt mondják, hogy – szemben mindenki más véleményével és kérésével – nincs semmilyen kockázata az iskolák újranyitásának és az érettségi normális keretek között történő megtartásának, nem egészen huszonnégy órán belül már a szóbeli érettségik eltörléséről, majd újabb pár nappal később a felsőtagozatosok otthonmaradásáról döntenek. Káosz.

Hatgyermekes édesapa vagyok, harcos szociáldemokrata és oltáspárti. Utóbbit felesleges bizonygatni, csak a legaljasabbak állítják és a legelvakultabbak hiszik ennek az ellenkezőjét. Orgonasípként sorakozó gyermekeim közül van, amelyik érettségizik, van közép- és általános iskolás, de óvodába járó kicsi is; éppen ezért fokozottan figyeljük a covid-híreket.

Most, amikor holnap újra nyitnak az alsó tagozatok és az óvodák, nehéz felelős és jó döntést hozni arról: engedje-e az ember a gyermekét közösségbe, hiszen még mindig napi közel háromszáz embert rabol el a járvány, a fertőzöttek száma továbbra is az egekben és a szakemberek szerint a mostani vírus a kisgyermekeknél is képes súlyos szövődményeket okozni. A helyzet továbbra sem játék. Eddig is

kiérlelt, hiteles és felelős kormányzati döntésekre lett volna szükség, de ezekben a kritikus időkben talán még inkább.

Bizakodásra ad okot, hogy sok honfitársunk megkapta már az első, néhányan pedig már a második oltását is; ez azonban óvatlanságra még nem késztethet minket. Ezekben a hetekben mind az európai kormányok közös, uniós beszerzésének, mint pedig a keleti szállításoknak köszönhetően tömeges mennyiségben érkeznek majd az oltóanyagok. Számos orvosszakmai publikáció jelent meg ugyanakkor arról, hogy a kínai oltóanyag hatékonysága alacsonyabb lehet a vártnál, de az úgynevezett „nyugati” vakcinák kapcsán is felmerültek már szakmai kérdőjelek.

A magyar kormány azt mondta, hogy a védekezésnek anyagi korlátja nincs, ezért bizonyosan semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy minden beoltott magyar állampolgár esetében – nagyjából az első oltás beadása utáni huszadik napon – az állam ingyenesen elvégezzen egy ellenanyag-vizsgálatot; nyilván csak a megfelelő hitelességű eredményt biztosító (vér)tesztekkel.

A kínai Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban már több orvosszakértő felvetette, hogy egy 500-600 beoltott részvételével végrehajtott ellenanyag-teszteléssel megnyugtatóan igazolni lehetne a keleti vakcina hatékonyságát és ez eloszlathatná a most felmerülő kételyeket.

Személyes álláspontom ugyanakkor, hogy nem csak a kínai, hanem minden Magyarországon jelenleg használt vakcina kapcsán, állami koordináció mellett el kell végezni ezt az ellenanyag-vizsgálatot. Ez egyszerre hozna megnyugvást a kételyekkel terhelt magyar társadalomnak, biztosítana megfelelő alapot az enyhítésekről döntő kormányzatnak és nyújtana értékes orvosszakmai információt a kutatók számára is. Arról nem is beszélve, hogy ez növelné leginkább az oltási hajlandóságot.

Gondolom egy oltáspárti kormányzatnál ezzel a javaslattal nyitott ajtón kopogtatok. Ugye?!

31 ezer áldozata lehet a vírusnak Magyarországon

A Bill és Melinda Gates alapítvány által támogatott washingtoni intézet korábban 40 ezer Covid-19 halottat jósolt az első félév végéig. Hozzátették ugyanakkor, hogy a matematikai modell nem vette figyelembe az oltási kampányt, mely Magyarországon gyorsan halad.

A mostani előrejelzés szerint áprilisban tetőzik a járvány, de a halálozások napi értéke nem éri el az 500-at, ahogy ezt korábban gondolták hanem 300 alatt maradhat. Így végeredményben 31 ezer 500 lehet a halálozások száma az első félév végéig. Ezzel Magyarország relatíve megelőzi az Egyesült Államokat.

Jelenleg 22 ezer halálos áldozata van a korona vírus járványnak Magyarországon.

Közép Európa a mélyponton

Míg a koronavírus járvány első hullámát az itteni államok jól kezelték vagy egyszerűen csak szerencséjük volt, a második és a harmadik hullám szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amúgy sem világszínvonalú egészségügyet.

Az évtizedek óta tartó orvos és ápoló elvándorlás most különösen megbosszulja magát. Minden közép európai állam egészségügyi rendszerében óriási a szakképzett dolgozók hiánya. Ez jelenti a szűk keresztmetszetet, melyen a kormányok nem tudnak változtatni.

A második negyedévben óriási vakcina szállítmányok érkezhetnek minden uniós tagállamba, és ez megfékezheti a koronavírus járványt, de nem enyhíti azt a nagy veszteséget, melyet emberekben veszít ez a régió a koronavírus járvány következtében.

“A házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

A Covid vírus adósságválságba sodorja Latin Amerika polgárait: 22 millióan csúsztak le a szegények közé a koronavírus járvány miatt- állapította meg egy ENSZ jelentés, melynek kapcsán a Reuters nézett utána: miből fizetik a kezelést a kétségbeesett polgárok?

“Mindenemet a zaciba adtam” – mondja a Reuters tudósítójának egy 34 éves asszony Limában egy kórház előtt. Sandra Contreras édesanyját ott ápolják, mert ő is elkapta a járványt.

“Ha kell, akkor a házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

Peruban – sok más latin-amerikai államhoz hasonlóan – a szegények többségének nincs egészség biztosítása, ezért a saját zsebükből kénytelenek fizetni a Covid-19 vírus elleni kezelést.

Húsz éve nem volt ezekben az országokban ilyen szegénység, melyet csak tovább mélyít az, hogy a válság elhúzódik.

Paraguayban a szegények hitelt próbálnak meg felvenni, hogy ebből fedezzék a kórházi kiadásokat.

“Nálunk, ha nincs kapcsolatod vagy pénzed, akkor belehalsz a járványba” – hangsúlyozza az a 34 éves manikűrös nő, akivel a Reuters tudósítója beszélgetett Asuncionban, Paraguay fővárosában. A szerencsétlen asszony férje kórházban van koronavírus fertőzéssel. Bár vidéken élnek, de a fővárosba hozták, hogy javítsák az életbenmaradás esélyét. Mindez eddig 6,5 millió guaraniba került (ez dollárban 985-öt jelent). Az asszonynak kell megvásárolni a gyógyszert, és azzal várakoznia a kórház előtt míg szólítják. Mindezt csakis hitelből tudja megoldani. Paraguayban csak minden ötödik polgárnak van egészségbiztosítása, a többiek úgy boldogulnak ahogy tudnak.

Manausban összeomlott az egészségügy

A Covid-19 brazil mutánsa miatt olyan sokan kerültek súlyos állapotba, hogy a kórházak képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel Manaus városában.

“Havi 3550 dollárba került az otthoni ápolás” – mondja egy középkorú asszony, akinek a 87 éves édesanyját kellett gondoznia. Az idős asszony túlélte, de továbbra is ápolásra szorul.

687 ezer Covid-19 halott

Erre senki sem készült fel, az emberek rendkívüli mértékben eladósodnak – hangsúlyozza a szakértő, aki rámutat arra, hogy Európa után Latin Amerika a második a koronavírus okozta halottak számában.

Brazília után Mexikóban van a legtöbb koronavírus okozta halott Latin Amerikában. A fiatal Paloma Granados itt halt meg 21 napos kórházi kezelés után. A számla: 7 millió peso vagyis 330 ezer dollár!

A kormányok megpróbálnak segíteni: 84 millió háztartás kapott eddig valamiféle támogatást. Ez nagyjából a lakosság fele.

Mindez nagy társadalmi feszültséget okoz – jelzi az ENSZ jelentése. A világszervezet latin-amerikai bizottságának titkára, Alicia Barcena azt sürgeti, hogy a térség országai “építsenek ki egy fenntartható jóléti államot, mert ezt már réges régen meg kellett volna tenniük.”

Csökken az egészségügyi költségvetés Romániában

11%-al kisebb költségvetéssel kell teljesítenie az egészségügynek a koronavírus elleni háborút az idén mint tavaly. Ez derül ki a költségvetésből, melyet az Agerpres hírügynökség tett közzé. A költségvetést megpróbálják szigorúan kézbentartani, hogy ne szaladjon el az államadósság.

Az egészségügyi költségvetés csökkentése így is problémákat okozhat, mert az alacsony fizetések miatt Románia az az uniós tagállam, ahonnan a legtöbb orvos és ápoló kivándorol.

A titkosszolgálat kasszája

A költségvetés megalkotói ügyeltek arra, hogy ne lógjon ki a lóláb. Hivatalosan az SRI költségvetése 0,46%-al csökken, és a tervek szerint 2,7 milliárd lej lesz idén. Csakhogy csinos hitelkerettel is rendelkezik a titkosszolgálat: ennek értéke 3,1 milliárd lej! Itt a növekedés a tavalyihoz képest 14,36%.

Mindez azt mutatja, hogy a hatalom tart a jövőtől. Bár optimista képet rajzol róla: 2022-24-ben 4,9%- os növekedéssel számolnak. Ez a visszaesés miatt nem olyan jelentős dinamika bár meghaladja az uniós átlagot. Csakhogy Románia nemzeti jövedelmében jelentős tétel a vendégmunkások hazautalása. A jövőben ez teljesen bizonytalannak látszik. A hazai lakosság jövedelmét erőteljesen megcsapolja a koronavírus válság. Az újrakezdés során valószínűleg méginkább kinyílik az olló a gazdagok és szegények között. A növekvő jövedelem különbségek miatt lehet szükség erősebb titkosszolgálatra, melynek kulcsszerep jut a társadalmi béke fenntartásában Romániában.

A vakcinafejlesztő

Azt olvasom a berlini Tagesspiegel internetes oldalán, hogy engedélyeztetés előtt áll a német Biontech és az amerikai Pfizer cég közös vakcinája a koronavírus-fertőzés megelőzésére.

A német cég tulajdonosát, vezetőjét, aki mellesleg a mainzi egyetem orvosi karának professzora, és a rák elleni gyógyszerek kutatásában ért el eredményeket, melyek cégének is fő profilját képezik, történetesen Uğur Şahinnak hívják. Törökországból bevándorolt család gyermeke, apja már a kölni Ford-gyár munkása volt, amikor ő négyéves korában édesanyjával együtt követte. Felesége, akit a mainzi egyetem diákjaként ismert meg, szintén török bevándorló-családból származik. Természetesen anyanyelvi szinten beszélnek németül, lányuk meg már nyilván németnek született.
Azt már a magyar interneten olvasom, hogy Szijjártó külügyminiszter azzal reagál a két szörnyű franciaországi terrormerényletre, hogy „Európa, ébredj”, nem szabad senkit beengedni, meg kell állítani a bevándorlást, az afrikaiak maradjanak Afrikában, a közel- és közép-keleti muszlimok is ott, ahol születtek. A nem kevésbé szörnyű bécsi merénylet után is hasonló szellemben küldött szolidaritási üzenetet az osztrák kancellárnak Orbán miniszterelnök is.

Ne legyen kétségünk: a Fidesz propagandája újra a menekültellenesség erősítésére használja ki ezeket a merényleteket.

Ne jöjjön ide senki, zárjuk be Európát a bevándorlók elől, üzeni Nyugat-Európának és  harsogja itthonra Orbán, Szijjártó és minden emberük.
Nyugat-Európában azonban a multikulturalizmus évtizedek óta megváltoztathatatlan adottság. Az egykori vendégmunkások, bevándorlók és már Európában született leszármazottaik között vannak, akiket hátrányos, sokszor kilátástalannak tűnő helyzetükből fakadó frusztrációjuk a terroristák táborába vezet.

Ahogy a terroristák táborába vezeti sokféle frusztráció azokat a „fehéreket” is, akik Németországban muszlimokat, Magyarországon cigányokat gyilkoltak, gyilkolnak.

Miközben Nyugat-Európában vendégmunkások, bevándorlók, menekültek tízmilliói sikeresen integrálódtak és integrálódnak a befogadó társadalmakba. Nélkülük egy napig nem lenne működőképes a legtöbb nyugat-európai ország egészségügyi rendszere, ahol az orvosok között is sok a török, arab, lengyel, indiai, román és magyar bevándorló, a nővérek, asszisztensek között pedig még inkább.
De ott vannak a tudósok, a vállalkozók között is, mint a koronavírus-gyógyszert fejlesztő Uğur Şahin, ott vannak látványosan műsorvezetőként a televíziók képernyőjén, ott vannak az egész szolgáltató szférában, és ott vannak a gyárak munkapadjainál. Kiváltképp nagy szerepük van a kelet-európai vendégmunkásoknak a házi ápolásban Németországban és Ausztriában, illetve a mezőgazdasági idénymunkákban Közép- és Dél-Európában. A vendégmunkások, bevándorlók adó- és járulékbefizetései nélkül nem lenne egyensúlyban a társadalombiztosítás, hiszen kevés köztük a nyugdíjas, míg járulékot valamennyien fizetnek.

Amikor a bécsi rendőrség köszönetet mondott a város lakosainak a merényletet követő fegyelmezettségért, ezt a köszönetnyilvánítást tizenhárom nyelven,a multikulturális Bécs lakóinak nyelvein tette közzé, mint az osztrák rendőrség színeiben készült képen látható.

Ez pedig előbb-utóbb Magyarországon sem lesz másképpen. Az például, hogy a magyar egészségügyet az orvosok és ápolók hiánya sújtja, hogy a magyar mezőgazdaságban és házi ápolásban mennyire hiányoztak a koronavírus-járvány miatt idén a korábban ott jelen levő vendégmunkások, mindannyian tudjuk. Hosszabb távon működésképtelenné válhat az ország, ha elzárkózik a bevándorlás elől. Az első Orbán-kormány idején ezt még a Fidesz is tudta, akkor olyan demográfiai koncepciót dolgoztatott ki a Népességtudományi Intézettel, amely hosszú távra számolt számottevő bevándorlással.

Azután Orbán 2015 elején, a párizsi merénylet kapcsán rájött, hogy a durva bevándorló-ellenesség megerősítheti támogatottságát a magyar választók körében.

Masszív propagandával soha nem látott, még a régióban is egyedülálló mértékben fokozta az idegenellenességet az országban. A 2018-as parlamenti választás után meghirdette azt a „demográfiai kormányzást”, hogy bevándorlás helyett „belső erőforrásból”, a születésszám radikális növelésével kell elérni az országban a demográfiai egyensúlyt. Erről – és persze a középrétegek javára kialakított tartós újraelosztásról – szól az Orbán-kormányok úgy nevezett családpolitikája. Ez azonban hamis elképzelés. Minden demográfus tudja, hogy a népesedési trendek csak sok évtizedes távlatban befolyásolhatók.
A következő fél évszázadban hazai forrásból aligha lesz biztosítható különösen azoknak a szolgáltató ágazatoknak (egészségügy, ápolás, vendéglátás) mindenütt növekvő munkaerőigénye, ahol Nyugat-Európában nagy a bevándorlók szerepe.

Nemcsak elemi emberiességi, emberjogi szempontok szólnak tehát Orbán galád menekültpolitikája ellen, de hosszútávú gazdaságpolitikai, társadalompolitikai megfontolások is.

(Ceterum censeo: kíváncsi vagyok, mit mond majd minderről a hat ellenzéki párt készülő közös programja, aminek alapján közös listájukra kellene majd szavaznom.)

Játék a számokkal

A győzelem jelen helyzetben azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszer bírja a terhelést egészen addig, amíg meg nem érkezik a vakcina, mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az elmúlt héten átlagosan kevesebb tesztet végeztek az országban, mint az előző héten, amikor is szeptember utolsó hetéhez képest végeztek kevesebbet. A tesztkapacitás tehát nem növekszik, hanem csökken – írja szabó Andrea politológus blogbejegyzésében.

A fertőzöttek átlagos napi száma rekordot döntött.

Egy hónap alatt, szeptember hasonló időszakához képest lényegében háromszorosára nőtt a COVID-19-ben megfertőzöttek száma. Ennek következtében persze a napi új esetek száma és aránya is érdemben nőtt, akár az előző hetekhez, akár a szeptember eleji időszakhoz viszonyítjuk.

Különösen aggasztó, hogy a napi új esetek találati aránya a tesztek között átlépte az átlagos 10 százalékos arányt. Ez a duplája a WHO ajánlásának.

A másik végtelenül aggasztó adat, hogy a halálesetek napi száma dinamikusan növekszik. Az első hullámnak volt egy relatíve gyors ellaposodása, a maximum értéke pedig április 17-19. között volt 14, 16 és 17 elhunyttal. A második hullám teljesen máshogy alakul. Itt 7 napos mozgóátlag is egy szinte lineáris növekedést jelez, és azt, hogy nem vagyunk a plafonnál.

A halálesetek mellett a harmadik aggasztó adat a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre kerültek nagyon nagy száma. A múlt hónap első napjaihoz képest a kórházban ápoltak száma 3,5 a lélegeztetőgépre kerülteké pedig több mint ötszörösére nőtt!

Az előző héthez képest is szembetűnő az emelkedés. Az első hullám hasonló eredményeit már meghaladtuk, és különösen aggasztónak tűnik a kórházi ápoltak és lélegeztetőgépen lévők számának linearitása, úgy, hogy közben a halálesetek is dinamikusan növekszenek.

A  pozitív adatok közül kiemelhető a gyógyultak számának jelentős emelkedése és az, hogy ezzel párhuzamosan az aktív esetek száma is csökken.

A rendszerből hamarabb vezetődnek ki a gyógyultnak nyilvánított személyek.

Az első a két hullám során elhalálozottak korfáját nézve bár, a második hullám időszakában több fiatal halt meg, mint az elsőben, valójában, összességében, mégis a 70 éven felüliek tűnnek a legveszélyezettebb korosztálynak.  Ami talán mégis különbség a két időszak között, hogy sajnálatos módon 60 év körül kétségtelenül többen haltak meg ősszel, mint tavasszal.

Az összehasonlítva a szomszédos Ausztria és az északi szomszéd, Szlovákia adatai Magyarországgal összevetve siralmas itthoni állapotot jeleznek.

Nem állunk jól! Nagyon nem!

Magyarországon több az aktív fertőzött, mint az egyébként, összességében fertőzöttebb Ausztriában, és ami még szomorúbb, hogy 2020. október elejére már több személy halt bele a koronavírusba Magyarországon, mint nyugati szomszédunknál. Fontos látni azt is, hogy az aktív esetek száma jelentős dinamikát mutat most már Szlovákiában is.

A magyar egészségügy nemzetbiztonsági kockázattá vált!

Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt, már miniszterelnökként azt mondta: „azt, hogy milyen lelkülete van egy országnak, az mutatja meg, hogy mennyire törődik, milyen színvonalon törődik, mennyire tartja fontosnak polgárai sorsát.” A jelenlegi kormányzat ehhez képest deklaráltan harmadrangú területként kezeli az egészségügyet és vele a magyar polgárok egészségét, sorsát.

Egy valóban nemzeti kormánytól elvárható lenne, hogy az egészségügyet nemzeti ügyként kezelje és ne csak szavakban, de tettekben is tegyen érte. Miközben Orbán Viktor arról szónokol az állami médiában, hogy a magyar egészségügyi rendszer „Európában a legjobban teljesítők közé tartozik”, a magyar valóság közben több mint riasztó.

Az Eurostat és az OECD adatai alapján Magyarország az EU halállistájának egyik vezetője. Kimondani is hátborzongató, de egy magyarországi kisváros lakosságával megegyező, sokezer ember életét lehetett volna megmenteni az elmúlt években, ha jobb lenne a magyar egészségügy. Hazánk nemcsak a kezelhető/gyógyítható halálozás kapcsán teljesít tragikusan (az EU-tagországok utolsói között végeztünk, csak Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia produkált rosszabb adatokat), de

a megelőzhető halálesetek számában már egyenesen mi vagyunk a legrosszabbak.

Nálunk regisztrálták a legtöbb ilyen halálesetet, az EU átlag kétszeresét. Ezek azok a halálozások, amelyek megelőző- és szűrőprogramokkal, életmódváltással elkerülhetőek lennének. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy ha az egészségügyi rendszerünk olyan színvonalú lenne, mint Ausztriában, akkor az ottani hasonló adatok arányait figyelembe véve Magyarországon tízezerrel kevesebb ember halt volna meg. Ennyit számít, hogy az ember a határ melyik oldalán él.

Ki kell jelentenünk, hogy a magyar egészségügy helyzete nemzetbiztonsági kockázat lett!

Azonnali és radikális lépések kellenek az egészségügyben, hogy megfordítsuk a romló statisztikát és mind több emberéletet tudjunk megmenteni az értelmetlen és megelőzhető haláltól. A mai napon ezért levélben kértem tájékoztatást Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkártól a kormány stratégiai elképzeléseiről, ahogyan arról is: mire és milyen formában akarják elkölteni a következő hétéves európai költségvetés egészségügyre szánt forrásait.

Ugyancsak választ várok a kormány képviselőjétől arra: mikor kívánják végrehajtani azt az ágazati stressz-tesztet, amely megmutatná az egészségügyi rendszer hibáit, fekete foltjait és alapot biztosítana az alapvető és átfogó minőségi kritériumok megteremtéséhez.

Emlékezetes, hogy az Európai Parlament még július elején fogadta el azt a stratégiai koncepciót, amely az uniós közegészségügy javítását és megerősítését szolgálja. Ennek egyik fontos pillére volt annak az „Európai Egészségügyi Uniónak” a koncepciója – benne a stressz-teszt szorgalmazásával -, amelynek kidolgozásában aktív szerepet vállaltam.

Rendkívül meglepne, ha a kormányzat nem akarná végigcsinálni ezt a minden szempontból hasznos stressz-tesztet, hiszen a javaslatot a Fidesz EP-képviselői is – igaz, csak az előzetes aknamunkájuk csődje után – megszavazták és támogatták, vagyis elvben tükrözi a kormányzat álláspontját is. Számomra az egészségügy helyzete nemzeti ügy, amely elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen. A magát nemzetinek mondó kormány is lassan bizonyíthatná, hogy neki Magyarország nem csak plakátokon az első.

Ujhelyi István

Ágazati minimálbért az egészségügyben!

Tessék mondani, az egészségügyi dolgozók mikor lesznek végre a magyar nemzet részei?! – kérdezem világosan és egyenesen a kormányzat képviselőitől. A Fidesz nagyjai ugyanis játszi könnyedséggel szokták eldönteni, hogy kik a magyar nemzet részei és kik nem azok, a vállaltan állami szintre emelt korrupció és oligarcha-udvartartás kapcsán pedig rendre csak szükségszerű „nemzeti nagytőkés” réteg felépítéséről beszélnek. – állítja Újhelyi István EU parlamenti képviselő nyílt levelében.

“Nem lenne erkölcsi és politikai kötelessége egy önmagát nemzetinek valló kormánytól, hogy az egészségügyben dolgozókat a magyar nemzet kiemelt részeként kezeljék és érdemben megfizessék? Mondjuk a nemzet gázszerelője helyett a nemzet orvosait, a nemzet ápolóit, a nemzet szakdolgozóit kellene inkább előnyben részesíteni és tisztességes fizetést, illetve munkakörülményeket biztosítani a számukra.

Orbán Viktor strómanja hatvanezerszer (!) többet keres óránként, mint egy átlag magyar ápolónő, ami meglehetősen sajátossá teszi annak a politikai szlogennek az igazolását, hogy a kormánypártnak tényleg „Magyarország az első”.

A Fidesz számára a közegészségügy egy problémahalmaz, egy megtűrt valami, ami csak viszi a pénzt. Azt pedig ugye inkább ők szeretik elvinni. Végtelenül gusztustalan, ahogy propaganda-plakátokon és mázas kétszínűséggel ünneplik hősként az egészségügyben dolgozókat, miközben előbb költenek a vírus miatt átcsoportosított közpénzből egyházi működésre, sportcsarnok beruházásra és kommunikációra, mint az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére.

Csak papíron jó hétköznapi hősnek lenni Orbánisztánban.

Mi, szociáldemokraták ezzel szemben konkrét lépéseket és tetteket várunk a kormánytól a pökhendi duma helyett. Önálló egészségügyi minisztériumot kell létrehozni és a szakmai szervezetek által is alátámasztott adatok alapján legalább 700 milliárd forinttal többet kell biztosítani a költségvetésben az egészségügy finanszírozására. (Ez majdnem fillérre annyi, mint amekkora összeg TAO-támogatásként a sportkluboknál landolt az elmúlt időszakban!)

Számunkra az egészségügy kiemelt nemzeti ügy és számunkra elvi kérdés, hogy minden magyar ember hozzáférjen a megfelelő minőségű ellátáshoz.

Erről szól például az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója által kezdeményezett Európai Egészségügyi Unió programja, benne az általam szorgalmazott ellátás-minőségi standardok kötelező felállításával. Ez utóbbi része többek között az ágazati bérminimum megállapításának vizsgálata, amely az MSZP európai programjának egyik kiemelt pontja.

A koronavírus miatti krízis tökéletesen megmutatta, hogy az egészségügyi rendszerek ütésállósága kiemelt fontosságú. Hatékony egészségügyi rendszerek pedig nincsenek megfelelő orvosi- és szakdolgozói állomány nélkül. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak –

1,5 millió forint minimálbér az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750 ezer forint -, és amely megoldást jelenthet az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszerünk működési biztonságának garantálására. (Hm.*szerk.)

Orbán Viktor korábban azt mondta: ne azt figyeljük, amit mond, hanem ami tesz. Nos, eddig azt látjuk, hogy van olyan állami kórház, ahol a korona-fertőzöttek mellett dolgozó ápoló ebben a hónapban fizetésként alig kapott többet százezer forintnál. A kormányfő legfőbb strómanja átlagosan minden huszadik másodpercben könyvelhet el ennyi bevételt. Ennyit erről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK