Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Munkaalapú

Mindenki ment.

Muszáj volt menni, nemzedékek vándoroltak hosszú, végtelen sorokban, néha autók zúgtak mellettük el, melyekből szerencsések integettek, párszor pénzes táskával feltűnt egy ember, a gyengéket gondosan kikerülte, az erősnek és a jobban öltözöttnek néhány bankót csúsztatott, hogy az út menti boltban vegyenek maguknak gyorskaját. Persze csak ritkán és keveseknek, mert pénzosztással csak néhány foglalkozott, a legtöbbje a táskát rögtön bedobta egy kocsiba. Ebből lett egyértelmű, miért autózik minden szerencsés letekert ablakokkal. A táskás alak táska nélkül gyorsan felszívódott, nem érdekelt senkit, hová. Mindenki várta a következőt, hogy hátha most! De nem. Csak a kiválasztottak kaptak. Mindig csak ők.

A menet ment tovább. A gyengébbek sorra dőltek, lehengergőztek az árok alján lévő pocsolyába, néhány még megpróbált kikapaszkodni, de nem ment nekik. Rajtuk ettől kezdve nem segített senki, hiába rimánkodtak fölfelé. Nagyritkán feltűnt egy-két szanitéc, hogy összeszedje a végleg út szélén hagyottakat. Ahogy az idő haladt, és egyik évet követte a másik, mind rosszabbul néztek ki az emberek. A lemaradókat az őrség gyorsabb menetre ösztökélte, sokan részesültek figyelmeztetésben, a menet rendjét szolgáló és védő, egyenruhás csapat egyre több ember felett kapott hatalmat, és a vonulóknak igyekezni kellett, mivel hogy gyorsan jött a bodicsek. Nem akart senki legurulni, a pocsolya már végső állomás.

Szomorú menet volt. Úgy tűnt sokaknak, egyre szomorúbb. Kimerült horda, kába emberekkel, akik csak mentek, mentek. Mert menni kellett. Nincs mese.

A Bethesda Gyermekkórház 10 millióért állt ki koldulni a közvélemény elé. Oka egyszerű, elromlott a klíma, és a hőség miatt műtétek maradnak el. A kiállásra nincs jobb szó, mint a koldulás, hiszen a kórház a magyar népen kívül nem fordulhat senkihez. Az eltartója, azaz a Református Egyház abszolút magára hagyta, több hitelre régóta nem számíthat, aki idejön, és nem a fizetős ellátásba, az maga is szegény, az orvosok, ápolók és egyéb, rosszul fizetett személyzet rendőrségi felügyelet alatt dolgozik, a meleg már-már elviselhetetlen, a kötszer és gyógyszer hiány mindennapos, így aztán „gyógyítás” örvén az erre szolgáló intézetekben valami egészen más folyik. Az előjel mínusz plusz helyett.

A kórházaknak hatalmas az adósságállománya, nem tudnak fizetni, ezért a beszállítók szintúgy tönkre mennek, rájuk a jövőben nem számíthatunk, a példát látva más gyártók sem fogadnak el majd magyar kórházaktól rendelést, és ha ezt a Marsról jőve látná valaki, azt mondaná, itt egy előre eltervezett tömeggyilkosság folyik. Pedig nem. Dehogy! Csak kis segítség az evolúciónak. Választódjanak ki sokkal gyorsabban a még munkaképesek! Ahhoz forróság kell, eszközhiány, elromlott liftek, rossz kaja, valamint túlhajszolt és rosszul fizetett személyzet meg orvosok, akkor a nyugdíjasok, maródiak és egyéb szerencsétlenek az államkasszát a juttatásigényeikkel rövidebb ideig terhelik.

Az erősek így életben maradnak, a gyengék már nem annyira, de éppen ez a cél, mivelhogy nem is kellenek. A mások által eltartandó ember munkaerő helyett csak teher a munka frontján, ahol 24 órában üzemelő gyártószalagok garmadája várja a sok dolgos kezet. Ha a gyárakban dolgozóknak a sok gyengét meg maródit mind segélyezni kellene, nem tudnák fizetni a hiteleiket, nem tudnák eltartani az állam által elvárt három, további munkára szánt gyermeket, és nem tudnák segíteni Hatvanpuszta meg Felcsút lakóit, akiknek tengernyi ám a kiadásuk (ma már egy nyomorult jachtot sem adnak 25 milliárd alatt).

Az egészségügy így járul hozzá a csak terhet jelentők kiszűréséhez, ami az ország gazdasági fejlődésére pozitív hatással van. Az állam duplán jár jól vele, mivel a megspórolt pénzt mindenféle betegkiszolgáló és életben tartó eszköz helyett sokkal fontosabb célokra lehet fordítani, például a mesterségesen kinevelt és azóta is mesterségesen, állami pénzlélegeztető gépekkel fönntartott magyar oligarchia folyamatos állami megrendelésigényének biztosítására. Ahhoz kell ám a tőke, mert ezek a cégek nem olcsók. Nagyon nem azok, mivel nem ésszerűsítésekkel, minőségbiztosítással, új, gazdaságos módszerekkel, technológiákkal és ebből következően olcsó árakkal lesznek jobbak a versenytárgyaláson konkurenseiknél, hiszen nincs is versenytárgyalás.

Ha az állam kis pénzecskéjéből marad még valamennyi, az a kórházak finanszírozása helyett például repülőtér meg távközlési vállalatok vásárlására fordítható. Annak kidolgozása, hogy a hajdani létező szocializmusban (= egypárti államdiktatúra) megtapasztalt, és többszázezerszer igazolt elv, miszerint az állam a legrosszabb gazda, mekkora plusz költségeket okoz majd az állam által nemrég megvásárolt Liszt Ferenc repülőtér és a Vodafone esetében, halaszthatatlan feladat. A tanulmányterv elkészítésére külön salátatörvénnyel várhatóan új szervezetet hoznak majd létre főigazgatóval, négy igazgatóval, valamint a szükséges aligazgatókkal, titkárságokkal és egyéb személyzettel. A székház helyét a Liget projekt keretében külön szakbizottság fogja kijelölni. A Dürer park a legesélyesebb, különös tekintettel a tulajdonosra. A tanulmányterv végeredménye már ismert: A Vodafone és a Liszt Ferenc állami megvétele a világ legjobb üzlete! A számításokat majd ehhez kell igazítani.

A munkaalapú társadalom építése sajnos nem merül ki abban, hogy a társadalom összes tagja munkára alkalmas legyen. Ez az egészségügy lerohasztása révén az alkalmatlanok gyors kiszűrésével – mint láttuk – megoldható, ám a szellemi felkészítés legalább olyan fontos hogy a társadalom hasznosítani tudja őket. A felkészítési munkálatokra legalkalmasabb az adott ország oktatási rendszere.

Az oktatási rendszer célját illetően: a munkások kineveléséhez semmi szükség a kreativitási készségek fejlesztésére, hiszen a terméket a kínai mérnökök már kitalálták és kifejlesztették Sanghajtól délre Csöcsiang tartományban, megtervezték hozzá a gyártósorokat is, melyeket majd ide szállítanak, és kész. Ezért a leendő magyar munkásnak még gyerekként az iskolában a legfontosabb nem a kreatív gondolkodás, hanem a memoriter, magyarán a bifla! Tudnia kell a szalag mellett, hogy az adott számú csavart hányas kulccsal húzza meg. A többi nem az ő dolga. A sok agymenés csak zavart okoz.

Az oktatásban résztvevőknek nagyon fontos még a hazaszeretet, mely a tanulmányaik során bele kell ivódjon lelkük minden zugába. Jelenlegi kormányunk elsőrendű érzése a hazaszeretet, ezért elsőrendű célja a haza mindenáron és mindenkitől való megvédése. Például a szövetségeseinktől is. Bezzeg a gonosz ellenzék együtt akar működni velük, ami rendkívül ártalmas, mert akkor nem mindig a mi akaratunk érvényesül 100 %-ban, hanem kötnünk kell néhány kompromisszumot. A csapatjáték sajnos már ilyen, jobb, ha a gyermek már az iskolában megtanulja: nix csapatjáték, nix kompromisszum! Nem passzolok senkinek! Attól lesz a haza csuda szuverén. Igaz hogy az ország gazdaságilag az utolsó helyre csúszik, igaz, hogy mindenki minket utál meg rajtunk röhög, de a haza mindenekelőtt! Ha ez az ára, akkor ez! Örökké éljen Orbán Viktor, aki megvéd minket bármifajta változástól meg együttműködéstől, melyek szép hazánkat veszélyeztetik.

A gyermekek szellemi fejlődését illetően van még egy fontos dolog. Nem véletlenül szól úgy a mondás: ora et labora, hiszen a munkás nem zűrözésre meg bujtogatásra kell, hanem hogy munkája révén a társadalom hasznos tagja lesz, akinél a munka becsület és dicsőség dolga! Bizony! Nem a pénzé, de nem ám! Aki arra bazírozik, az a spekuláns, akit utálni kell, ahogy tanultuk marxizmus-leninizmus órán, és ahogy legújabban Orbán Viktortól is. A vallás tehát a következő fontos dolog, mert aki vallásos, az mindig hős harcosunkra, Orbánra szavaz, és nem az agya diktálja, hogyan is éljen, hanem a plébános meg a Biblia. Ezért érdemes isten szolgáit pár apró juttatásban részesíteni, akkor jobban dolgoznak majd a munkásosztály nevelésén plusz a szellemi irányításán, az iskolán túli időszakban is.

És akkor minden jó lesz, emberek! Ahogy már most is látható.

Amikor olvastam, hogy a Bethesda GYERMEKkórház 10 millió forintért kuncsorog, és nem azért ám, hogy minden kórteremben 2 méter átmérőjű színes televízió legyen, hanem hogy a beteg gyermekeket időjárástól függetlenül tudják műteni, borzasztóan meglepődtem. Hiszen a klíma már a múlt században is abszolút normális kellett legyen, műtőben pláne, sőt nagyon is, és bizony, ha bármilyen meghibásodás előfordult, a fenntartó azonnal, minden késedelem és gondolkodás nélkül lépett, hogy a lehető legrövidebb időn belül a normál helyzet helyre álljon. Akkor most mi lehet, hogy egyes oligarcháink által óránkét keresett összeget nem tud a fenntartó állam előteremteni? Hiszen Mészáros, ha egy órával tovább alszik, már 15 millióval gazdagabb. Hamar rájöttem persze, hogy a Református Egyházat gyakorlatilag eltartó állam vezetőinek fél méter vastag titánbőre van, azért nem sül le pofájukról, holott ez aztán mindennek a teteje! Vagy az alja. Illetve is.

A külföld ettől kezdve nekünk életveszélyes. Még megtudná valaki, hogy magyar vagyok, és akkor el kéne süllyednem szégyenemben. 100 méter mélyre. Minimum.

Orbán ex minisztere: “Tíz éve szóltam, hogy ez a gazdaságpolitika lecsúszáshoz vezet”

Chikán Attila, aki Orbán Viktor első kormányában volt gazdasági miniszter hiába figyelmeztetett előre. Veiszer Alinda műsorában elmondta, hogy “a kitűzött célok és azok a társadalmi körülmények, melyek között megvalósulnak, nem felelnek meg a magyar gazdaság tényleges követelményeinek.”

Chikán Attila ex miniszter hozzátette:

”szinte alig találni olyan mutatót, amelyben ne lennénk Európa legvégén.”

Különösen kifogásolta, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális hálózat nem szerepel az Orbán kormányok prioritási listáján. Chikán Attila hangsúlyozta, hogy

“az egészségügyi és az oktatási rendszert akár áldozatok árán is helyre kellene állítani oly módon, hogy a pénzt máshonnan ide kellene irányítani.”

Surányi György ugyanerről a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán azt mondta:

”Könnyű lenne 2000 milliárd forintot találni a jelenlegi költségvetésben, melyet át lehetne csoportosítani az egészségügy támogatására”

– hangsúlyozta a Nemzeti Bank ex elnöke.

Erre Chikán Attila a közeli jövőben nem sok esélyt lát. Vajon miért?

A politikai siker záloga a gazdasági kudarc

Orbán Viktor első négyéves periódusa idején – 1998-2002 – arra jött rá, hogy egy stagnáló társadalom sokkal stabilabb politikai hatalmat eredményez mint egy dinamikusan változó, amelyben feszültségek keletkezhetnek a különböző érdekcsoportok között. A nemzeti együttműködés rendszerének gazdaságpolitikája épp arra irányul, hogy újratermelje azt a sokmilliós szegény szavazótábort, amelyiket olcsón meg lehet vásárolni, és demagóg propagandával félre lehet vezetni. A magyar lakosság döntő többsége európai mércével mérve szegény vagyis kiszolgáltatott hiszen rá van utalva a gyengén működő állami egészségügyre, oktatásra és szociális hálózatra. Ez a szavazó tábor biztosítja a kétharmadot 2010 óta a parlamentben.

A 2022-es választás megnyerésére Orbán Viktor 1500 milliárd forintot költött, amelyet azután kamatos kamattal visszavett az Európa bajnok inflációval. Az egészségügy, az oktatás és a szociális hálózat gyenge működése azzal a rejtett előnnyel is jár, hogy a szegény néprétegek gyorsan távoznak a túlvilágra, és amíg a nemzeti együttműködés rendszerében munkálkodnak addig többségük gondolkodással nemigen fárasztja magát, mert az oktatási rendszer erre az apróságra elmulasztja őt megtanítani.

A Türkménbasi rendszere ugyanerre a logikára épült Türkmenisztánban, de ott a földgáz biztosítja a gazdasági egyensúlyt. Orbán Viktor rendszerében ez volt az uniós eurómilliárdok szerepe. Ezt vette észre Brüsszel, mely most blokkolja a pénz nagy részét.

Mi jön most? Hét szűk esztendő – mondta Orbán Viktor 2022-ben a megnyert választások után. A kínai beruházások nem pótolják az uniós euró milliárdokat, de javíthatják az ország külső megítélését hiszen az export kedvezően befolyásolja a kereskedelmi és a pénzügyi mérleget. Belülről nem is fenyegeti jóformán semmi Orbán Viktor uralmát, de kívülről annál inkább: Magyar Péterben mind Washington mind Brüsszel megtalálhatja azt a figurát, aki képes destabilizálni a nemzeti együttműködés rendszerét, amely pénz híján akadozik.

A baj az, hogy Washington és Brüsszel csak Orbán Viktor megbuktatásában érdekelt – az orosz és a kínai kapcsolat miatt -, és semmifajta elképzelése sincs Day after programra: mi lenne Magyarországgal Orbán bukása után?!…

Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Erről megy a vita Franciaországban, ahol a kormány keresi a pénzeket az egészségügy finanszírozására, a páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését.

5 eurót kellene fizetnie minden egyes alkalommal annak a páciensnek, aki hiábavaló várakozásra kényszeríti orvosát, mert indokolatlanul nem keresi fel a megbeszélt időben – ez a terv, amely óriási vihart kavar Franciaországban, ahol évente több mint 27 millió alkalommal fordul elő ilyen eset.

“Ez a helyzet tarthatatlan!”

– hangsúlyozta Gabriel Attal miniszterelnök. Aki azzal indokolta az 5 eurós vizitdíjat, hogy nagy az orvoshiány a hálózatban különösen vidéken. Közben viszont a kereslet egyre csak növekszik hiszen Franciaország is öregszik, egyre több a páciens.

“Ez nem fog működni, mert nem más mint egy újfajta adó. A vége az lesz, hogy az egészségügy hatékonysága romlik” – mondta a sürgősségi orvosok szervezetének vezetője. A France Bleu rádiónak egy háziorvos úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben 5 eurót kell fizetnie a páciensnek minden egyes alkalommal amikor indokolatlanul nem érkezik meg, akkor ez megronthatja az orvos-beteg kapcsolatot hiszen sok páciensnek az 5 euró nagy pénzt jelent.”

A francia kormány nem hátrál a bírálatok tüzében: hamarosan előterjesztik a törvényjavaslatot, mert azt szeretnék, hogy az 5 eurós vizitdíj már január elsejétől hatályos legyen. Csakhogy

Macron elnök pártjának nincsen többsége a parlamentben, ezért szövetségeseket kell találnia, ha keresztül akarja vinni a nem épp népszerű javaslatot.

Amely mögött az áll, hogy az Európai Unió visszaállította a 3%-os deficit követelményt, és ennek Franciaország nem felel meg.

A doktor dönt

Végső soron az orvosoknak kell majd meghozni a döntést arról, hogy kinek is kell majd kifizetnie az 5 eurót. Gabriel Attal kormányfő szerint legkevesebb 20 millió orvos-beteg találkozót lehetne így megszüntetni.

A betegek szövetségének vezetője rossz ötletnek tartja az 5 eurós vizitdíjat, mert szerinte: ”ez sokkal inkább bűntudatot kelt a páciensekben ahelyett, hogy felelős magatartásra nevelné őket.”

Az egészségügyi hálózat komoly gondokkal küszködik vidéken, ahol kevés az orvos. A kritikusok már egészségügyi sivatagról beszélnek, mert egyes területeken olyan kevés orvos vállal munkát, hogy a betegeknek sok időbe kerül elérni őket.

A kormány egészségügyi csomagjában nemcsak ez az 5 eurós vizitdíj szerepel hanem az orvosképzés reformja is. Gabriel Attal miniszterelnök azt ígéri, hogy ennek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban.

2017-ben 8000 orvostanhallgató volt Franciaországban, 2027-ben már 16 ezer lesz – mondta a miniszterelnök. Aki azt is hozzátette, hogy kipróbálnak egy új rendszert is az egészségügyben: eszerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével. A gyógyszerészeknek pedig lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket például antibiotikumokat is.

A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites Franciaországban: tavaly a hiány 8,8 milliárd euró volt, idén ez várhatóan 11,2 milliárd euró lesz.

Orbán tudatosan alulfinanszírozza az egészségügyet

0

Évente 200-400 milliárd plusszal már szép eredményt lehetne elérni, és ezt a betegek is megéreznék – hangsúlyozta Szócska Miklós, az Orbán kormány egykori egészségügyi államtitkára, aki a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán fejtette ki a nézeteit.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügy normális működéséhez. Az alulfinanszírozás eredménye: a magyar lakosság átlagos várható életkora  öt évvel elmarad az uniós átlag mögött. Még Csehország is sokkal jobban áll mint mi: a 65 évnél fiatalabban meghalt férfiak számaránya 19% Csehországban míg Magyarországon 29%. 15 ezer férfi tehát azért hal meg idő előtt, mert a magyar egészségügy szintje még Csehországot sem éri el.

Az egészségügyi kiadások között is ég és föld a különbség:

“4200 euró/fő Csehországban, Magyarországon 2600 euró”

– hangsúlyozta Lantos Gabriella.

Szócska Miklós ex államtitkár elmesélte, hogy miképp sikerült elfogadtatnia az egészségügyi termékadó ötletét a kormánnyal: “odamentem a miniszterelnökhöz a kormány ülésének szünetében, és mondtam neki, hogy emelni kell a háziorvosok bérét, mert különben tarthatatlan helyzet alakul ki az egészségügyben. Nincs pénz! – válaszolta Orbán Viktor. Nem a kormánytól kérek pénzt hanem van egy ötletem: vezessünk be egészségügyi termékadót! – mondta erre Szócska Miklós. Miután Orbán átlátta, hogy nem kell fizetnie,  rábólintott. Matolcsy akkori pénzügyminiszter dúlva fúlva Orbánhoz rohant, de már nem tehetett semmit. Orbán döntött, és az ügy ezzel le is zárult.”

Vajon miért spórol ennyire az egészségügyön Orbán Viktor?

A gyengén muzsikáló egészségügy villámgyorsan exportálja a nyugdíjasokat a túlvilágra. A hatalom ily módon két legyet is üt: másra költheti a pénzt miközben a gyenge alulfinanszírozott egészségügy egyre több nyugdíjastól szabadítja meg.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon, tavaly már csak kevesebb mint 2,5 millió.

Míg a magyar költségvetés csak 3,6%-ot fordít egészségügyre addig az uniós átlag ennek több mint a duplája: 8% felett van.

A következő évtizedben sem lesz több pénz az egészségügyre – jósolja az OECD és a WHO.

Surányi György, a Nemzeti Bank egykori elnöke elmondta a Pénzügykutató tanácskozásán, hogy ő villámgyorsan tudna találni 2000 milliárd forintot, melyet a jelenlegi költségvetés másra fordít, de sokkal jobb helye lenne az egészségügyben.

Lengyel László,  a Pénzügykutató intézet elnök – vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, egykori olasz kormányfő a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében olyan uniós alapok létrehozását javasolja, melyek az ukrajnai háborún és a zöld átmeneten kívül az egészségügyet finanszíroznák az Európai Unióban. Ehhez a tagállamoknak közösen kellene kölcsönt felvenniük.

Orbán Viktor szuverenitás koncepciójába ez nem fér bele: alkotmányba iktatja, hogy Magyarország nem támogat semmiféle közös uniós kölcsön felvételt.

Sztálin elvtárs, minden idők egyik legnagyobb gyilkosa, gyakran beszélt arról, hogy “legfőbb érték az ember”.

Orbán hozzá hasonlóan nagy emberbarát: a nyugdíjasokra csak addig van szüksége amíg leszavaznak rá. Utána vár rájuk a kórház, ahol láthatatlan betűkkel ki van írva:

Voi che entrate, lasciate ogni speranza! – ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Magyarország a globális gazdaságban lecsúszó Európai Unió gyengén teljesítő tagállama

Magyarország egyre jobban kihasználja a digitális gazdaság előnyeit, de még mindig igencsak el van maradva a világ élvonalától.

Digitalizáció tekintetében Magyarország jól teljesített az Európai Unióban: elérte a 15-ik helyet a 27 ország között, ez öt hellyel jobb – ez derül ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. Kitűnik, hogy azok az országok az igazán eredményesek, melyek állandóan fejlesztik a digitális gazdaságot: az első helyen Finnország, a másodikon Hollandia, a harmadikon pedig Dánia áll. Magyarország hogyha javítani szeretne a helyezésén, akkor az oktatást kell fejleszteni ezen a téren is – állapítja meg a jelentés.

Ugyanezt hangsúlyozta a Google Magyarország főnöke is, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott. Bíró Pál elmondta, hogy

“a magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van.

A McKinsey szerint 2017 és 2021 között körülbelül 42 ezer milliárd euróval  nőtt a digitális gazdaság Kelet-Közép Európában. Ezen belül a digitális kereskedelem 2019 és 2021 között 21 ezer milliárd euróval nőtt, ez körülbelül a 80%-át jelenti a digitális gazdaság növekedésének. Ezekben az országokban a digitális kereskedelem jelenti a növekedés motorját. Magyarországon a digitális gazdaság részesedése a GDP-ből 6%, a régióban viszont 10% körül jár míg Európa nyugati részén 15% körül. 2030-ig a magyar digitális gazdaság 8 ezer milliárd euróval növelheti a GDP-t, ha sikerrel veszi az akadályokat mindenekelőtt az oktatás fejlesztését, mert a jelenlegi nem megfelelő” – hangsúlyozta a Google Magyarország vezetője.

Az oktatás a gyenge pont

Magyarországon – az uniós államok jelentős részéhez hasonlóan – csökkent az oktatás részesedése a GDP – ben annak ellenére, hogy mindenütt tisztában vannak vele: a jövő szempontjából ez döntő fontosságú lehet, és, ha ez a trend marad, akkor fokozódik Európa lemaradása a világ más részei mögött.

Az okos ország indexen az első helyet Svédország szerezte meg, a második Szlovénia, a harmadik pedig Belgium. Az oktatás teljesítményét mérő mutató szerint Magyarország a 21-ik az Európai Unióban. Három helyezéssel gyengébb mint négy évvel korábban.

“A magyar közoktatási rendszer mind európai mind regionális szinten veszít a versenyképességéből”

– állapítja meg az Egyensúly Intézet friss jelentése.

Az egészségügy állapota javult, de továbbra is siralmas

Itt Svédország az első, Írország a második, Málta pedig a harmadik. Magyarország a 23-ik helyen áll. Csökkent az alkohol fogyasztás és a dohányzás, de a megelőzhető betegségek terén továbbra is rémes a helyzet: a huszonhatodik helyen állunk és csak Románia áll mögöttünk ezen a listán.

Az egészségügy terén ugyanaz a helyzet mint az oktatásban egész Európában: mindenki tisztában van annak fontosságával, de mégsem jut rá elég pénz, mert nehéz belőle bizniszt csinálni. Az állami egészségügy állandóan finanszírozási gondokkal küszködik, a privatizálás viszont beleütközik a jövedelmi korlátba: az alacsony jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok nem tudják azt megfizetni. Ez különösen az egykori szocialista államokban nagy probléma, de mindenütt előjön hiszen a korszerű egészségügy méregdrága, ezért az államok egyre kevésbé képesek finanszírozni azt.

Az egészségügy fontosságát jól mutatja, hogy megatrendek tekintetében Svédország őrzi vezető helyét az egészségügyben, és ennek következtében az egész versenyképességben is, a második helyen a finnek, a harmadikon a hollandok végeztek. A nagy vesztesek: Németország és Olaszország. Régiónkban Észtország és Szlovénia a listavezetők. Magyarország összesítésben a 21-ik helyen végzett, ez azt jelenti, hogy nem változott a versenyképessége az Európai Unión belül – írja az Egyensúly Intézet jelentése.

Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió versenyképessége jelentősen romlott a vetélytársakhoz képest, mert sem a digitális kihívásra nem találtak igazán hatékony választ Észak Amerikához és Kelet Ázsiához képest. Az energia válság pedig padlóra küldte az európai gazdaságokat, és ezt a negatív trendet az ukrajnai háború csak felerősítette. Magyarország tehát egy lecsúszó régió utolsó harmadába tartozik a nemzetközi versenyképességi vetélkedésben, és ez nem sok jót ígér a közeli jövőre hiszen az Európai Unió tagállamainak nem lesz elég pénzük arra, hogy megfelelőképp finanszírozzák  a digitális átállást, az oktatást és az egészségügyet, amelyek meghatározzák egy állam versenyképességét a huszonegyedik században.

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

“Pintér Sándor, a kurva anyád!”

Pénteken este nem éppen nyomdafestéket eltűrő rigmusokat skandáltak a tüntető diákok Budapesten a Clark Ádám téren. Kissé nyersen kifejezték ki érzéseiket az oktatás állapotával és az azt felügyelő belügyminiszterrel kapcsolatban.

Orbán Viktor a legutolsó kormányalakítás során alaposan kiszúrt örökös belügyminiszterével: elvette tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, és átadta azt Rogán Antalnak, pontosabban a saját közvetlen irányítása alá helyezte. Pintér Sándor megkapta cserében a két kezelhetetlen tárcát, a nemzeti együttműködés rendszerében szisztematikusan leértékelt egészségügyet és az oktatást. Orbán nem véletlenül lát rendészeti problémát e két területen, mert az ő szempontjából valóban arról van szó: az egészségügy és az oktatás gyenge működése létfontosságú a nemzeti együttműködés rendszerének stabilitása szempontjából.

Az egészségügynek kell megoldania azt a kardinális társadalmi problémát, hogy megritkítsa Orbán leghűségesebb szavazó táborát, a nyugdíjasokat.

Orbán Viktornak csak négyévenként egyszer van igazán szüksége erre a több mint kétmilliós társadalmi csoportra, amely eldöntheti a választás eredményét. Miután leszavazott, a nyugdíjas polgár fölösleges terhet jelent a nemzeti együttműködés rendszerében. Az egészségügy hatékonyan kezeli ezt a problémát: ezerszám transzportál a túlvilágra olyan idős polgárokat, akiket egy jól működő egészségügyi hálózat megmenthetne. A lakosság 15-20%-át kitevő elit pedig a magán egészségügyet választja, mert meg tudja azt fizetni. Az oktatás terén ugyanez a helyzet: az elit a saját gyerekeit a magánoktatás felé tereli illetve külföldre küldi miközben a többség számára marad az alulfizetett tanárok által működtetett gyenge közoktatás. Orbán Viktor jól emlékszik arra, hogy a kommunista diktatúra belső ellenzékének jórészét az a fiatal értelmiség adta, melyet az egyetemek tömegesen képeztek ki, de a rendszer nem tudott számukra perspektívát nyújtani. Orbán ehelyett kis létszámú technokrata elitet akar az ország működtetésére, és úgy gondolja: a politikai hatalom pedig jó helyen van az ő kezében. Nincs itt szükség kritikus ifjúságra, olyan fiatalemberre, amilyen ő maga is volt a Bibó kollégiumban a nyolcvanas években.

Miért vállalja mindezt a 75 éves Pintér Sándor?

Orbán Viktornak szüksége van örökös belügyminiszterére, mert az ő eleme a politikai harc nem pedig a kormányzás. Ebben viszont erős Pintér Sándor, aki mindenkit ismer, aki számít hiszen több mint ötven éve húzott egyenruhát.

Washingtonban is bíznak Pintér Sándorban. Néhány éve Orbán Viktor felvetette: Pintér Sándor vezérezredes nyugdíjba vonulhatna, és helyébe kinevezné Bakondi György altábornagyot, saját belügyi tanácsadóját, akinek a lojalitása száz százalékos.

Pintéré nem az? Nem, mert Pintér Sándornak van egy dossziéja Orbán Viktorról, melyben bizonyítékok sorakoznak a miniszterelnök és a kommunista állambiztonsági szolgálat édesbús kapcsolatairól a nyolcvanas években.

Pintérnek ez relatív autonómiát biztosít a nemzeti együttműködés rendszerében. Az örökös belügyminiszter amint hírt kapott arról, hogy Orbán meneszteni kívánja őt, felhívta az USA nagykövetség CIA tisztjét, és jelentette neki az információt.

Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök telefont kapott “illetékes helyről”, hogy az USA igen nagyra értékeli Pintér Sándor munkáját, és szeretné, ha folytathatná tevékenységét a belügy élén. Orbán Viktor szalutált és engedelmeskedett.

Pintér Sándor azóta is belügyminiszter.

Perspektíva zéró

A nemzeti együttműködés rendszere elveszítette a jövőt: Orbán Viktor immár ígérni sem tud. Egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt a legutóbbi kormányalakítás után. Ez a fiatalságnak semmiképp sem perspektíva.

Miért reménykedik mégis abban Orbán Viktor, hogy kormányozhat egészen 2034-ig?

Mert az ellenzéknek semmiféle elképzelése sincsen a problémák megoldásáról. Van viszont egy komoly fegyvere: ha hatalomra kerülne, akkor megkaphatná Brüsszeltől azokat az eurómilliárdokat, melyekre Orbán hiába vár. Ha minden így megy tovább , akkor Magyarország adósság csapdába kerülhet 2025-ben, mert olyan nagy összegű kölcsönöket  kell majd visszafizetnie, amelyeket csakis újabb és egyre drágább hitelekkel tud teljesíteni. Hacsak nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Kibírja-e a nemzeti együttműködés rendszere a tartós életszínvonal csökkenést? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, és ezért van egyre nagyobb szüksége Pintér Sándorra és a belügyre. Nem beszélve Rogán Antal média birodalmáról, melyről a diákok azt skandálták, hogy

“hazudik a Hír tv”.

Tegyük hozzá, hogy nemcsak az, de amit eddig láttunk és hallottunk az semmi ahhoz képest, ami ezután következik:

a tartós lejtmenetet kell úgy bemutatni mintha siker sorozat lenne.

Ceausescu televíziója ezt úgy oldotta meg, hogy a problémákról egyáltalán nem beszélt, helyette a diktátor állandó külföldi és belföldi szereplése töltötte ki a műsoridőt. Orbán ezt nem teheti meg viszont azt sem vallhatja be, hogy a problémák megoldásáról halvány fogalma sincs. Kivonulni a hatalomból nem lehet, mert akkor az utódok az ő véres fejét és összelopott milliárdjait mutathatnák fel mint az új hatalom egyetlen sikerét.

Orbán Viktor állítólag a káosz elmélet híve lett, és csakis a szerencsecsillagában bízik.

Napóleon császár is így volt ezzel egészen Waterlooig.

Drasztikus gyógyszer adóemelés – újabb csapást mér az Orbán kormány az egészségügyre

Miközben minimális mértékben – 10%-kal – kívánja növelni az egészségügyi kiadásokat a jövő évi költségvetés addig brutális mértékben megemelik egyes gyógyszer fajták adóját. Emiatt egyes gyógyszergyártók kivonulhatnak a magyar piacról.

A támogatott, 10 ezer forint alatti termelői áras gyógyszerek adója 20%, efölött viszont az eddigi 28%-ról 40%-ra emelkedik az adó július elsejétől! Ha a nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégek úgy döntenek, hogy ennyiért már nem éri meg Magyarországon árusítani a termékeiket, akkor kivonulhatnak a magyar piacról és ennek súlyos következményei lehetnek a gyógyszer ellátásban.

A 40%-os extra profit adót nem biztos, hogy kifizetik az új gyógyszereket előállító cégek, de a generikus gyógyszereket gyártóknak így biztosan nem éri meg Magyarországon maradni. Márpedig így komoly hiány alakulhat ki fontos gyógyszerekből Magyarországon.

Mindössze 9,7%-os növekedés az egészségügyi kasszában

Ennyivel számol jövőre a költségvetés, amely arra a fikcióra van felépítve, hogy az általános éves infláció 6%-os lesz. A nyugdíjak is ennyivel emelkednek miközben a gyógyszerek árának növekedése ezt biztosan meghaladja majd. Az egy főre jutó GDP növekedésnek így új, nem ortodox módszerét folytatja az Orbán kormány, amely ily módon bevallja a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titkát:

az egészségügy elhanyagolása tudatos politikai döntés, melynek célja a túlságosan is nagy költségvetési kiadást jelentő nyugdíjas réteg létszámának csökkentése.

Az egy főre jutó GDP-t úgy is lehet növelni, hogy a lakosság létszáma folyamatosan csökken. A legtöbb egykori szocialista országban ez a helyzet: a rendszerváltás óta óriási a lakosság csökkenése egyrészt a kivándorlás miatt másrészt pedig mert sokkal többen halnak meg mint ahányan születnek.

A kiszolgáltatott népcsoportok, melyek az európai szegénységi küszöb alatt élnek, mégiscsak rászavaznak az Orbán kormányra, mert a magán egészségügy költségeit nem tudják vállalni. Marad az állami egészségügy, melyet a hatalom szisztematikusan alulfinanszíroz, mert hűséges nyugdíjas szavazó táborára csakis a választások idején van szüksége.

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Mai kérdés – Egyetért Ön azzal, hogy a kormány fizetőssé kívánja tenni az elfekvő betegek ellátását?

A kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bízná a belügyminiszter azonknak a tartós ápolásra-gondozásra szorulóknak az ellátását, akik valójában nem igényelnek kórházi szintű ellátást, mégis az ápolási osztályokon (elfekvőkön) vannak. A friss törvényjavaslat szerint a kórházaktól a szakápolási központokhoz kerülnek az ágyak, a személyzet és a betegek is. Ott viszont fizetni kell az ellátásért.

This poll is no longer accepting votes

Egyetért Ön azzal, hogy a kormány fizetőssé kívánja tenni az elfekvő betegek ellátását?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK