Kezdőlap Címkék GDP

Címke: GDP

Négyötödnyien szegénységben

Az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ilyen a magyar régiók többsége : Pest, Dél Dunántúl, Észak Magyarország , Észak Alföld és Dél Alföld. A magyar lakosság több mint 80%-a olyan szegény régióban él, amely jogosult az uniós támogatásra.

A a nagyvállalkozások maximum 50%-os támogatást kaphatnak. Két másik régió, amelyik alig gazdagabb: Közép Dunántúl és Nyugat Dunántúl nagyvállakozásai maximum 30%-os támogatást kaphatnak. A közepes vállakozások esetében ez 10%-al, a kisvállakozások  esetében 20%-al növelhető.

Ezekről a pénzekről most döntöttek Brüsszelben, de a magyar kormány oszthatja ki őket. Éppen ez a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legfőbb gazdasági alapja.

Orbán és Brüsszel

A magyar miniszterelnök nemigen dicsekszik azzal, hogy Magyarország lakosságának 82,5%-a olyan régiókban él, amelyek kifejezetten szegénynek számítanak az Európai Unióban. A demokrácia 31-ik és a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében ezek nem számítanak épp világraszóló eredménynek. Holott ezek GDP adatok, amelyek nem tükrözik az életszínvonalat.

A növekvő egyenlőtlenség miatt a szegény régiókban alig növekedett az életszínvonal az elmúlt harminc évben.

Mészáros Lőrinc és oligarcha társainak milliárdjai gyarapíthatják a GDP-t, de az aligha jelent könnyebbséget a létminimum határán vergődőknek. Az uniós statisztika szerint a magyar lakosság több mint 70%-a szegénynek számít!

Ez Orbán Viktor birodalma, amely minden tekintetben Brüsszeltől függ. Nemcsak a juttatott euró milliárdok miatt, melyek egyelőre nem érkeznek hanem azért is, mert a GDP-t elsősorban gyarapító nagy külföldi cégek kizárólag azért jönnek Magyarországra, mert ez az ország az Európai Unió tagja.

Ezért tragikomikus Orbán Viktor háborúja Brüsszellel hiszen a magyar miniszterelnök – ellentétben tudatlanságban tartott híveivel – pontosan tudja: az Európai Unión kivül nincsen élet!

Kelet Európa gazdasági sikersztori?

Dinamikusan növekszik a GDP Európa keleti felén, és ennek eredményeképp mind több itteni állam lép be a fejlett országok klubjába – írja a Financial Times a Morgan Stanley vezető elemzőjére hivatkozva.

Jelenleg az egy főre számított 17 ezer dollár a határ, melyet immár túllépett Csehország, Szlovákia és Szlovénia valamint a három balti köztársaság. Magyarország és Lengyelország is erősen közelíti a szintet több mint 15 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel. A Financial Timesnak is feltűnik, hogy mindeközben a populista tendenciák egyre jobban eluralkodnak a térségben. Vajon miért?

Az embereket az életszínvonal érdekli és nem a GDP

Globalizált rendszerben a GDP egyre kevesebbet mutat a reális gazdasági teljesítményből, és egyre többet abból, hogy az illető állam milyen adórendszert alkalmaz. Az Európai Unió két leggazdagabb állama, Luxemburg és Írország annak köszönheti kiváló helyezését, hogy náluk adózik sok multi cég egész uniós forgalma után.

Ezért tartja a társasági adókulcsot alacsonyan Magyarország – 9% – és ezért akarja azt megemelni a gazdag államok többsége élén Biden amerikai elnökkel és az EU-val.

Kelet Európában a dinamikus GDP növekedést egyáltalán nem kísérte az életszínvonal gyors emelkedése, amelyre pedig számított a lakosság a rendszerváltás után. A Social Europe nemrég megjelent tanulmánya szerint Kelet Európa népei a rendszerváltás után drámai életszínvonal csökkenést éltek meg, melyet egyidejűleg az elit életkörülményeinek a brutális javulása kísért. Épp emiatt nőtt meg a populisták népszerűsége, amely a vesztesek millióinak frusztrációjára épül.

Európa keleti felén a GDP növekedésből csak viszonylag kevesen profitálnak. Ezzel is magyarázható, hogy fiatalok milliói vágtak neki a nagyvilágnak a jobb élet reményében.

Európa keleti felén például ordító orvos hiány mutatkozik, mert ebben a szakmában a hazai fizetések sokszorosát lehet megkeresni Európa nyugati felén.

Az egyenlőtlenség egyre növekszik

Míg a szocializmus idején Kelet-európai társadalmak viszonylag egalitariusok voltak addig a rendszerváltás után rohamosan nőtt az elit és a köznép közötti szakadék. A szélesebb értelemben vett elit a lakosságnak csak a 15-20%-át teszi ki a Financial Times által említett viszonylag fejlett Kelet-európai uniós tagállamokban. Romániában és Bulgáriában ennél is rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak mintegy 10% él jól – ha az európai mércét vesszük figyelembe. Emiatt Bulgária és Románia népessége drámai mértékben csökkent, milliókkal marad el a rendszerváltás előtti szinttől. A demográfiai mutatók szinte mindenütt negatívak Európa keleti felén, ahol a GDP galoppozik, de a lakosság többségének életszínvonala alig növekszik.

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

A túlélés a tét

Olaszország fogadkozik, hogy az EU pénzét felhasználva megváltoztatja gazdaságának  sorsát. A gazdasági elit belekóstol milyen is egy határozott kormányzati beavatkozás.

Az ország iparpolitikáért felelős minisztere szerint az európai uniótól remélt segély segíthet Olaszország gazdaságának krónikus alulteljesítéséből való kilábalásban, ha azt megfelelően célozzák meg. Az országnak kulcsfontosságú projektekre kell költenie, nem „darabokban” szétosztani – mondta Pautanelli gazdaságfejlesztési miniszter a napokban adott interjúban.

“Meggyőződésem, hogy a helyreállítási alap pénzei lehetővé teszik Olaszország számára, hogy végre megtegye az ugrást”

Olaszország lesz a támogatás legnagyobb kedvezményezettje, és akár 209 milliárd eurót (246 milliárd dollárt) is kaphat támogatásokban és kölcsönökben.

De Patuanelli elismerte a pénz megfelelő elosztásának nehézségeit. Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának kemény politikai döntéseket kell hoznia, méghozzá néhány támogató haragjának rovására, hogy ez elősegítse a koronavírus utáni rekonstrukciót és jól irányított lendületet adjon a hosszú távú növekedési kilátásoknak.

“Erőre van szükségünk, hogy elkerüljük a darabokban történő elosztást, és inkább arra koncentráljuk, ahol a leghatékonyabb a növekedés lehetősége”

– mondta Pataunelli.

“Hiteles projektekre és gyors kivitelezésre van szükségünk a produktív rendszerünk töréseinek kijavításához.”

Az ország eddig 100 milliárd euró gazdaságélénkítő segítséget hagyott jóvá, amely az adósságterhet a GDP 160%-ára növelte.

Patuanelli szerint a válságból az egyetlen kiút a növekedés lehet, és minisztériuma azon dolgozik, hogy meghatározza az EU-nak benyújtandó projekteket és ágazatokat. Céljai között szerepel az infrastruktúra, a digitalizáció és a zöld átmenet.

“A pénzt nem szabad elkölteni, hanem be kell fektetni” – mondta.

A magyar gazdaság esett vissza leginkább a régióban

A számok makacs dolgok még kommunikációval sem lehet elfedni az adatokat. Míg Európa nagy részén az előzetes számításoknál kedvezőbb GDP visszaesést produkált a magyar gazdaság alul teljesített még a régiós országokhoz képest is.

Míg Magyarországon 8,5%-os visszaesést vártak a második negyedévben addig a valóság ennél sokkal rosszabb lett: – 13,6%! A New York-i Bloombeg rámutat: ezzel szemben Lengyelország, Csehország vagy Románia gazdaság felülmúlta a várakozásokat. Mindenütt volt visszaesés a koronavírus járvány miatt, de ennek mértéke alulmúlta a várakozásokat. Lengyelországban – a régió legjobban teljesítő országában – 8,7%-os GDP visszaesést vártak a második negyedévben, de a valós szám “csak” -8,2% lett.

Németország -11,7%

Történelmi mértékű negatív rekordot produkált az Európai Unió legerősebb gazdasága, amely meghatározó szerepet játszik régiónkban is. Ez jelentősen szűkíti Merkel kancellár mozgásterét is, mert a kormány 6,9 millió munkahelyet mentett meg, de hosszú távon aligha vállalhatja ezt fel. Ily módon növekedhet a munkanélküliség és a lakosság jelentős részének elszegényedése. Egy friss statisztikai jelentés szerint Bréma városában a lakosság csaknem egynegyede él a szegénységi küszöb alatt!

A jövő bizonytalan

A koronavírus járvány második hulláma alapvetően meghatározhatja a második félév gazdasági teljesítményét. Amennyiben a kormányoknak sikerül kordában tartaniuk a járványt, akkor a gazdasági válság is enyhülhet. Ha viszont a járvány újabb elzárást tesz szükségessé, akkor a válság tovább mélyülhet. Régiónk államai viszonylag jól kezelték a korona vírus válságot. Eddig. Románia példája viszont arra figyelmeztet, hogy a Covid-19 vírusjárvány második hulláma döntő mértékben megváltoztathatja a válságkezelés forgatókönyvét, mert a kormányzatnak még csaknem minden erejét az egészségügyre kell koncentrálnia miközben a gazdasági visszaesés tartós válsággá válhat – különösen akkor, ha Nyugat Európa nem fogadja vissza a Romániából érkezett vendégmunkásokat, akiknek a hazautalásai fontos szerepet játszottak a családok megélhetésében.

Peking: az USA a nyakunkba akarja varrni az adósságát

Trump a belső adósságot növeli csak mivel a FED által piacra öntött dollárözön, a munkanélküliség fokozásában és a GDP katasztrofális csökkenésében mutatkozik meg, addig Peking a jövő iparágaiba fektet be és kilábal a vírusválság okozta gazdasági bajokból.

Nem veszünk túlárazott amerikai kincstárjegyeket! – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A pekingi vezetés nézeteit hűen tükröző angol nyelvű portál rámutat arra, hogy Trump válságkezelése gyengíti a dollár helyzetét a globális piacon és leértékeli magát az Egyesült Államokat is. Közben Trump Kína ellenes politikát folytat, mert mindenáron meg akarja nyerni a választásokat.

A Federal Reserve Board közölte még márciusban: korlátlan ideig alkalmazza a quantitative easinget, hogy megmentse a gazdasági válságtól az Egyesült Államokat. A válság így is beköszöntött: a GDP katasztrófális mértékben visszaesett, a munkanélküliség rekordokat döntöget miközben a jegybank szerepet betöltő Fed önti a pénzt a piacra: 8500 milliárd dollárt érhet el az év végéig! Ez csaknem 5000 milliárd dollárral több mint a járvány előtt. Meddig lehet ezt csinálni? Addig ameddig a dollár őrzi az erejét és amíg a kamatlábak és az árak nem változnak a globális gazdaságban. Csakhogy a Fed szinte nullára csökkentette a kamatlábat, hogy ezzel segítse a tőzsde szárnyalását. A New Yorki tőzsde igen szépen teljesített: Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere egyetlen napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb! Csakhogy ez a rendszer kizárólag Amerikának kedvez – állapítja meg a pekingi Global Times.

A globális piac nem kedveli az amerikai kincstárjegyeket

A nemzeti bankok és a pénzügyi óriások egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az USA 1000 milliárd dollár számra önti a kincstárjegyeket a piacra. Nem hisznek ugyanis abban, hogy Amerika – Trump irányításával – hamarosan túljutna a vírusválságon. A szakértők többsége pangást jósol középtávra sőt egyre többen hosszú távra is. Az USA egyre növekvő pénzügyi deficitje egyáltalán nem kelt bizalmat külföldön.

Kína más utat választ

Míg az USA recesszióba süllyed addig Kína kilábal a válságból. A második negyedév mutatói kedvezőek. Épp ezért Peking nem követi az USA agresszív pénz kibocsátó politikáját hanem óvatosan cselekszik. Nem óriási ösztönző csomagot alkalmaz, melynek nagy a pénzügyi kockázata hanem rugalmasan támogatja a gazdaságnak azokat a szektorait, amelyek a jövőben hasznosak lehetnek a versenyképes fokozása szempontjából.

Az USA nem tudja áthárítani az adósságát

Februártól májusig nem nőtt hanem csökkent annak az amerikai kincstár jegy mennyiségnek a száma, melyet külföldiek tartanak kézben. 7,07 ezer milliárd dollár volt februárban míg – washingtoni adatok szerint- csak 6,86 ezer milliárd májusban. Vagyis az amerikaiak maguk vették meg a saját kincstár jegyeiket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kínaiak, de más vevők is igen szkeptikusak Trump válságkezelésével szemben.

A dollár is gyengélkedik

A dollár index 103 ponton állt márciusban, nemrég viszont kétéves mélypontra süllyed: 94 pontra. Trump arra akarta késztetni Kínát és más államokat, hogy vásárolják fel az amerikai adósságot, de a kísérlete nem járt sikerrel. Kína ehelyett a belső fogyasztást élénkíti és fokozza szerepét a globális piacon, hogy stabilizálja gazdaságát a Covid-19 járvány után – írja a pekingi Global Times.

Trump kabinetfőnöke: több bevándorlóra van szükségünk!

“Az elmúlt négy évben gazdasági fellendülés volt, és lassan kifogy belőle az üzemanyag. Kevés az ember, több bevándorlóra van szükségünk!” – hangoztatta Mick Mulvaney. Trump kabinetfőnöke pontosan az ellenkezőjét mondja annak, amit az elnök állít, aki kerítést épít a déli határon a bevándorlók ellen.

A Washington Post megjegyzi, hogy a republikánus párt hagyományos irányvonala épp az, amit a kabinetfőnök képvisel. A republikánusok ugyanis az üzleti világ szószólói voltak, az pedig olcsó munkaerőt akart és akar. Csakhogy Trump épp a rozsda övezetek munkásosztálya révén nyert elnökválasztást 2016-ban. Idén is rájuk támaszkodva szeretne nyerni. Ezt nem más mint Steve Bannon kotyogta ki, aki Trump sikeres 2016-os kampányát megtervezte. Utána főtanácsadó lett a Fehér Házban, de Trump a mérsékelt republikánusok tanácsára kirúgta onnan. Európába jött – Magyarországon fogadta őt Orbán Viktor is. Ő mondta azt, hogy Orbán már Trump volt – Trump előtt is!

Steve Bannon európai kalandja nem bizonyult igazán sikeresnek: a szélsőjobboldali pártokat és mozgalmakat nem tudta egyesíteni az Európai Unió ellen bár a Brexit ennek az irányzatnak a politikai eredménye. Steve Bannon visszatért Amerikába, ahol kijelentette:

A republikánus párt a munkásosztály pártja lett

A rozsda övezetek munkásai kitartanak Trump mellett éppúgy mint a brit munkások, akik Boris Johnsonra szavaztak. De miért? A Washington Post siet rámutatni arra, hogy miért beszél kettős nyelven Trump: míg az üzleti világnak szüksége van olcsó külföldi munkaerőre addig a munkásoknak – épp ellenkezőleg – az az érdekük, hogy a munkaerő hiánya felértékelje az ő munkájukat vagyis magasabb jövedelemhez jussanak. Ha viszont megdrágul a munkaerő, akkor az amerikai export is drágább lesz – különösen, ha a dollár is erős.

Jeff Bezos a legnagyobb nyertese Trump kormányzásának

A világ leggazdagabb embere, aki egyébként liberális elveket vall, és Trump politikáját bírálja, úgy növelte 130 milliárd dollárra a vagyonát, hogy közben elvált! Neje 35 milliárdot kapott a közös vagyonból, de a Forbes ennek ellenére 130 milliárdra becsülte Jeff Bezos vagyonát. Miért e nagy üzleti siker? Miért tudott a mellény zsebéből 10 milliárd dollárt adni a környezetvédelemre Jeff Bezos?

Trump a gazdagok Paradicsomát teremtette meg

Az USA elnöke óriási adócsökkentéssel szolgálta ki szponzorait, akik ily módon sokkal többet megtarthattak a profitokból. Amelyeket nyugodtan továbbra is külföldi adóparadicsomokban helyezhettek el hiszen Trump korlátozta az emberek és az áruk szabad mozgását, de a pénzét nem!

A konjunktúra következtében a részvényárfolyamok emelkedtek a New Yorki tőzsdén, Jeff Bezos elsősorban ebből profitált. De Jeff Bezos az Amazon alapító atyja egyben sztár menedzser is. Az Egyesült Államokban a menedzser jövedelmek a részvény árfolyamokhoz vannak kötve.

OK. Miért is emelkednek a részvényárfolyamok? Nemcsak a konjunktúra miatt hanem azért is, mert a sztár menedzserek az olcsó hitelek révén felnyomják azokat. Ezért is küzd Trump elszántan az alacsony kamatlábakért olykor a Federal Reserve Board ellen is.

Mit kap a munkásosztály?

Csaknem teljes foglalkoztatottságot és lassú béremelést. Miután az infláció sem jelentős, ezért a reálbérek is nőnek. Közben viszont a szakadék a bérből és fizetésből élők és az elit között rohamtempóban növekszik. Ezért is javasolja több demokrata elnökjelölt az állam újraelosztó szerepének növelését vagyis fizessenek a gazdagok több adót! Trump ehelyett hagyja növekedési az amerikai államadósságot, amely ma már jócskán meghaladja az éves GDP száz százalékát …

Még kitart a gazdaság, de lassul

Alig csökkent a magyar gazdaság növekedési tempója, tavaly 4,9 százalék volt a tempó, elsősorban a belső kereslet hajtja. A kormány azonban váratlanul 3,5 százalékra vágta vissza az idei várakozást.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2019 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 4,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tudatta a KSH. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá.

Az év egészében a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az utolsó negyedévben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.

Az alig lassuló növekedés KSH szerint közölt összetétele arra mutat, hogy a belső kereslet változatlanul erős, képes volt ellensúlyozni az év végére mindenkit meglepve lekonyult ipari teljesítményt. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy ez utóbbi átmeneti csökkenés-e.

Az azonban látható, hogy a lassulás utoléri a magyar gazdaságot is. Váratlanul Varga Mihály arról nyilatkozott a Reutersnek, hogy 2020-ban már csak 3,5 százalék növekedéssel kalkulál a kormány az eddigi 4 százalék helyett. A pénzügyminiszter indokként növekedés kockázatként említette a koronavírusnak a turizmusra és a globális ellátási láncokra gyakorolt ​​hatását, valamint a Brexit miatti visszaesést és a globális adósság magas szintjét.

Trendforduló vagy „helyreáll a rend”?

Negatív meglepetés, sőt, hidegzuhany: elemzői jelzők a visszazuhant ipari termelési adatról. Van, aki szerint az autóipar az új kibocsátási normára áttérve kissé lanyhul, mások szerint viszont elkezdődött a magyar gazdaság leválása a németről.

A délelőtt megjelent első KSH-becslés szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva egyenesen 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

óriási negatív meglepetés

az ipar decemberi visszaesése, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt (abban az évben egyébként recesszióba süllyedt a gazdaság). A rendkívüli mértékű negatív meglepetést

egyértelműen az autóipar okozta,

ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását.

Az elemző szerint az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott

kedvezőtlen ipari fordulat elérte Magyarországot,

vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni. Mindez azt is jelenti, hogy

markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme.

A szerdán megjelent kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz Virovácz szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egyenesen

„hidegzuhanynak” tartja

az ipar decemberi teljesítményét. Becslése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesésben volt az ipar az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 2,8 százalékra lassult a növekedés a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését. Ez Suppan szerint is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.

Az elemző azonban él a feltételezéssel, hogy

a járműgyártás visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták

(radikálisan, a termékpaletta egészének átlagában kilométerenként 95 gramm emissziót engedélyez az EU a gyártóknak; efelett súlyos pénzbüntetést kell fizetni). Az autógyáraknak fel kellett készülniük alacsonyabb kibocsátású gépkocsik gyártására, emiatt egyes hazai autógyárak átállhattak a hibrid hajtásláncú modellek nagyobb arányú termelésére, ez pedig átmeneti leállással járhatott Suppan szerint. A következő hónapokban aztán

újra felfuthat a termelés.

Mindenesetre némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően – fogalmaz Suppan. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya is „nagy negatív meglepetésnek” minősítette az ipari termelési adatokat. Mivel tavaly decemberben eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban,

a kiigazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutat a naptárhatással korrigált adatoknál.

Az Erste szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a jövőről. A beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra. A német ipari rendelésállomány azonban szintén csütörtökön közölt és a várakozásokat  meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy

a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet

az elkövetkező időszakban. (Erről legutóbb augusztusban írtunk, akkor az EU-ban tapasztalható tendenciák kapcsán fogalmaztunk úgy, hogy a folyamatosan magas GDP-értékekkel egyelőre levált az uniós gazdaságról a magyar.)

Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektorban, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Emiatt Nyeste szerint idén az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, Regős Gábor egyedüliként említette, hogy december az ipari termelés szempontjából a leggyengébb hónap. Az év végi ünnepek közötti leállás szerepe is jelentős lehet, ráadásul (amit délelőtti írásunkban megjegyeztünk) a hét közepére eső karácsony miatt tavaly a naptárhatás a megszokottnál némileg erősebb lehetett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK