Kezdőlap Címkék GDP

Címke: GDP

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

A földgáz árának halálzónájában vagyunk. Azok a földgáz függő országok, ahol alacsony a GDP: Magyarország, Szlovákia és Csehország három éven keresztül nem bírnak ki ilyen magas gázárakat.

“Magyarországnak a jelenlegi ár mellett éveken keresztül olyan sok pénzt kellene kifizetnie, amely megfelel a teljes jegybanki tartaléknak vagy a hétéves uniós támogatásnak.

2024-ben már leválhatunk az orosz gázról. Akkor jön el az igazság pillanata”

– állítja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének főmunkatársa, aki szerint addig ki vagyunk szolgáltatva Moszkvának. Nemcsak a földgázra igaz ez hanem az olajra is.”

A dízel olajat jelenleg csak azért kapják még az autósok, mert a stratégiai készleteket használtuk fel. Most vagy lesz új uniós döntés erről a szankcióról vagy újra az oroszokhoz kell fordulni. Kérdés, hogy ők mit mondanak erre.”

Szijjártó moszkvai útja

“Tűnjék bármilyen gusztustalannak is, logikai kapcsolatot lehet létesíteni Magyarország gázellátása és a magyar külpolitika magatartása között” – nyilatkozta Deák András biztonságpolitikai szakértő a valasz.hu- nak.

Aki arra nem tért ki, hogyha az oroszok piaci áron adják a földgázt – ellentétben Putyin ígéreteivel – akkor másutt is lehetne vásárolni ahogy azt a többi uniós ország teszi.

Brüsszelnek az az elképzelése, hogy amennyiben az Európai Unió közösen lépne fel az energiapiacon vásárlóként, akkor árengedményt érhetne el. Az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóján kellene erről döntést hozni hiszen a magas gázár minden uniós tagállamban súlyos szociális problémákat okoz pedig még meg sem kezdődött a fűtési szezon.

Szijjártó moszkvai tárgyalásait azért nehéz reálisan értékelni, mert minden szigorúan titkos. A nyilatkozatok igen kevés információt tartalmaznak és ezek igazság tartalma is erősen kérdéses.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatott helyzetben?

Más egykori szocialista országok miért tudtak leválni az orosz gázról? Ezekre a stratégiai fontosságú kérdésekre nincsen válasz. Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az orosz energiafüggés enyhítését sőt megszüntetését, de 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Akkor minden megváltozott: a magyar miniszterelnök nemcsak Oroszországnak, de Putyin rendszerének is nagy híve lett. Moszkva évtizedek óta a gázkereskedelmen keresztül fizette ki európai barátait. A Gazprombank egyik ilyen listáját megszerezte a brit hírszerzés.

Ezért is estek ki oly sokan az ablakon Oroszországban az elit tagjai közül. Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is szerepel Putyin barátainak listáján. Hírek szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben, ebben a magyar-orosz gázkereskedő cégben, melynek a központja Svájcban van, és természetesen egyetlen információt sem ad ki erről.

Orbán olasz barátja elfordul Putyintól?

A Liga minden szankciót megszavazott Oroszországgal szemben. Olaszország egykori belügyminisztere elmondta, hogy immár nem lát lehetőséget arra, hogy Olaszország új földgáz szerződést kössön Oroszországgal. Németország után Olaszország vásárolta a legtöbb földgázt az uniós tagállamok közül.

Olaszországban szeptember 25-én rendezik meg az országos választásokat, ahol a jobboldali-szélsőjobboldali koalíciónak jó esélye van a győzelemre. Giorgia Meloni lehet a miniszterelnök Rómában míg Matteo Salvini a belügyminiszteri posztra pályázik. Egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Akkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök Genova városában. Mindkét politikus zéró migránst akar látni Európában. Korábban egyetértettek abban is, hogy ellentétben a brüsszeli irányvonallal szorgalmazták az együttműködést Putyin orosz elnökkel, akit a Krím megszállása után a nyugati világ fokozatosan kiközösített. Matteo Salvini sokat köszönhet Putyinnak hiszen az ő támogatásával lett a Liga elnöke és később Olaszország belügyminisztere.

2018-ban Matteo Salvini még azt jelentette ki, hogy “orosz földön inkább otthon érzem magam mint Európa sok más országában.”

Salvini váltott, mert be akar kerülni az új kormányba, melynek vezetője, Giorgia Meloni kiállt Ukrajna mellett.

“A háború miatt megváltozott a véleményem Putyinról:

amikor valaki elkezd egy másik országot bombázni és megszállni, akkor minden megváltozik”

– jelentette ki Matteo Salvini.

Mi várható az új olasz kormánytól?

Nem olyan Európai Uniót akarunk mint Orbán Viktor – hangsúlyozta Silvio Berlusconi, aki az Il Giornale című lapnak nyilatkozott. Az olasz politika veteránja elmondta, hogy ők továbbra is az Európai Néppárt tagjai. Innen lépett ki a Fidesz mielőtt kidobták volna. Berlusconi, aki éveken át volt Olaszország miniszterelnöke, most nem kormányzati tisztségre pályázik hiszen életkora – 86 év – ezt már nemigen teszi lehetővé, hanem a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.

Közben az olasz nagytőke szép csendben lepaktált Giorgia Meloni asszonnyal. Cernobbioban a rendszeres találkozó alkalmából kiderült, hogy szépen megegyeztek a szélsőjobboldali politikussal arról, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor harcol az olasz érdekekért Brüsszelben. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Meloni asszony felrúgja azokat a reformokat, melyeket a jelenlegi Draghi kormány azért vállalt el, hogy megkapja a rekord összegű támogatást az uniós helyreállítási alapból. Draghi miniszterelnök vállalta, hogy nem nyújt állami támogatást az uniós pénzekből a versenyképtelen vállalatoknak. Meloni asszony viszont támogatná a gyengélkedő olasz cégeket. Ily módon az egekbe szökne a költségvetési hiány és az államadósság. Ez utóbbi már ma is meghaladja az éves GDP 150%-át holott 60% lenne az engedélyezett felső határ.

“Olaszország mindig is az euróövezet gyenge láncszeme volt, ezért kissé tartunk az új Meloni kormánytól”

– mondta egy magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak, ahol neve elhallgatását kérte.

Meg lehet-e reformálni az eurozóna pénzügyi rendszerét?

Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.

Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.

“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.

Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?

“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak  a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”

Hogy lehet ezt kivédeni?

“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”

Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?

“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”

Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?

“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”

Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?

“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”

Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?

“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”

Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?

“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.

Megmenti-e Kína Putyint, avagy SWIFT kontra CIPS

Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.

Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.

Mi az a CIPS?

2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.

Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még
40%-ot tett ki.

A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.

A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek  tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja,  a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.

Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.

Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett.

Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva.

Korrupció?

A Gazdaságkutató Intézet szerint Románia gyorsabb felzárkózásának fő oka az, hogy komolyabban veszik a korrupció elleni küzdelmet mint Magyarországon. A 2013 óta működő korrupció ellenes ügyészség fontos szerepet játszott ebben az ügyben. Vezetőjét, Laura Codruta Kövesit ugyan megbuktatták Romániában, de ő lett az Európai Ügyészség vezetője. Jellemző, hogy míg Románia belépett ebbe a szervezetbe, a magyar kormány nem. A Tranparency International kimutatása szerint Bulgáriával együtt Magyarország és Románia az Európai Unió három legkorruptabb állama. Egyben ők a legszegényebbek is.

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

Magas marad az infláció

A brüsszeli bizottság a magyar gazdaságnak a következő időszakra azt jósolja, hogy továbbra is magas marad az infláció mértéke. A legutóbbi inflációs adat 7,4% volt decemberben. A magyar infláció – az uniós előírások miatt – nem tartalmazza az ingatlan árakat pedig az elmúlt két évben azok is nagyon megugrottak. Tavaly az infláció mértéke 5,2% volt Magyarországon – hivatalosan – az idén ez várhatóan 5,4% lesz.

Az energia válság valamennyi uniós tagállamban fokozta az inflációt, de a lakosság ezt Magyarországon nem érezte meg a rezsicsökkentés miatt. A piaci ár és a fogyasztói ár közötti különbséget jelenleg a magyar állam nyeli le, de a választások után ezzel is kezdenie kell valamit az új kormánynak. Ez újabb infláció fokozó tényező lehet.

A választások előtt az Orbán kormány igyekszik megvásárolni a választópolgárok jóindulatát, de az infláció csökkenti a juttatások értékét – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság.

Tisztes növekedés

Tavaly a GDP 6,5%-al növekedett, de az idei valószínűleg ennél lassúbb lesz. 5%-ot jósol a brüsszeli bizottság. 2023-ban 3,2% a várható növekedés. Ebből az is következik, hogy a felzárkózás Ausztriához, melyet Matolcsy György jegybank elnök, olykor vizionál, nem több üres illúziónál. A felzárkózáshoz olyan dinamikus növekedés kell mint a kínai: tavaly a GDP több mint 8%-al volt magasabb az előző évinél. Ráadásul míg Magyarország és a többi uniós állam mínuszos teljesítményt nyújtott 2020-ban, Kínának akkor is sikerült 2%-os növekedést produkálnia.

Az eredmény: Kína GDP-je immár meghaladja az egész Európai Unióét! Persze Kína ezt 1,4 milliárd lakossal produkálja míg az Európai Unió 450 millióval.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK