Kezdőlap Címkék Transparency International

Címke: Transparency International

A magyar közvélemény természetesnek tekinti a korrupciót

A Transparency International friss jelentéséből derül ki, hogy a magyarok természetesnek tekintik a létező korrupciót. A megkérdezettek 69%-a ugyan komoly problémának is tartja az egész társadalmat behálózó korrupciót, de az emberek jórésze maga is felhasználja kapcsolati hálóját és olykor a megvesztegetést is a saját céljai érdekében.

Jól megmutatkozott ez a COVID-19 járvány súlyos időszakában amikor sokan így próbáltak meg vakcinához jutni vagy a kórházi ellátásban előnyösebb helyzetbe kerülni. Bár az új törvény bünteti a hálapénzt, de aligha valószínű, hogy a magyar társadalom ettől megszabadul.

A hiány a korrupció alapja

Erre már Kornai János is rámutatott amikor a szocialista társadalmakban burjánzó hétköznapi korrupciót elemezte. A Transparency International szerint a világ legkorruptabb állama Észak Korea. A duci diktátor épp mostanában ismerte el, hogy éhség pusztít a nemzeti kommunista rendszerben. A dél-koreai hírszerzés szerint lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, mert tartott a kínos kontraszttól éhező népe és a saját mázsás pocakja között.

A magyar társadalom is a szocializmus évtizedeiben tanulta meg a leckét  : ami korábban kivételnek számított ezután szabály lett. A hiánygazdaságban valamihez hozzájutni elsősorban szocialista kapcsolatok révén lehetett.

Orbán és a korrupció

A magyar társadalom politikai megosztottsága derül ki a Transparency International friss felméréséből. Míg a társadalom egyik része botrányosnak tartja a nemzeti együttműködés rendszerének korrupcióját, mások elnézőbbek. Ez összefügg azzal is, hogy a hatalom ellenőrzése alatt álló media szinte sohasem foglalkozik korrupciós ügyekkel. Ha mégiscsak beszámol ilyenekről, akkor a közvélemény tőlük csak a cáfolatról értesül. Arról, hogy valójában milyen is a hatalom korrupciós rendszere csak nagyon kevesen rendelkeznek hiteles információkkal, mert minden fontos szerződés titkos – akár hazai akár külföldi partnerről van szó.

A magyar kormány nem véletlenül tart az európai ügyészségtől, melynek feladata épp az, hogy megvizsgálja: mire is költik az euró milliárdokat a tagállamok? Orbán Viktor azért is hangoztatja gyakran a szuverenitás jelszavát, mert ezzel próbálja leplezni rendszerének sötét oldalát.

A Transparency International szerint Magyarország-Bulgáriával és Romániával együtt – az Európai Unió legkorruptabb állama.

Bukarest-Szófia – Prága, majd Budapest?

Az amerikai nagykövetség korrupciós adatai alapján buktatta le a román elit jórészét Laura Codruta Kövesi, aki időközben az európai ügyészség vezetője lett. Az első vizsgálatot az európai ügyészség a dollár milliárdos Andrej Babis cseh miniszterelnök ellen indította. Csehországban ősszel választások lesznek. Az USA szankciókat vezetett be korrupt oligarchák és titkosszolgák ellen Bulgáriában.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: az autokrata vezéreket a legkönnyebben a korrupció leleplezésével kaphatják el. Ez ugyanis nemcsak azzal jár, hogy az illető börtönbe kerülhet, de azzal is, hogy lelepleződik a saját népe előtt: miközben a nemzeti érdekekről prédikált aközben saját maga illetve rokonai, barátai és üzletfelei vagyonát gyarapította.

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

Orbán magára marad

“Rengeteg uniós pénzt fogunk kiosztani. Az nem lehet, hogy ezt ne ellenőrizzük!” – Ezt hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki a vétózó államok gyenge pontjára tapintotta rá: mind a budapesti mind a varsói kormány politikai szándékokkal vádolja az Európai Uniót.

Az osztrák kancellár viszont az uniós pénzek elköltésére kérdez rá, amely különösen Magyarországon igen kényes kérdés. Miért is nem lépett be Magyarország az európai ügyészségbe?

A magyar miniszterelnök Soros Györgyöt vádolja és a migráns politikáról beszél, de az EU valójában azt szeretné tudni: mire is költik el a pénzét? Erre a kérdésre a magyar kormányzat nemigen szeret válaszolni …

Orban kontra Orbán

Ludovic Orban román miniszterelnök, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott, felszólította a magyar és a lengyel miniszterelnököt: vonják vissza a vétót! Európa minden államát sújtja a vírus, minden országnak nagy szüksége van az uniós pénzekre beleértve Magyarországot és Lengyelországot is – hangsúlyozza a román miniszterelnök.

Románia adja az európai ügyészség vezetőjét: Codreanu-Köves korábban a korrupcióellenes ügyészség vezetője volt Bukarestben. A román elit sok tagját börtönbe juttatta korrupció miatt.

Ludovic Orban kormányfő nem tart attól, hogy Románia kapcsán is kérdések merülhetnek fel a jogállamiság terén. A Transparency International korrupciós listáján Bulgária és Románia megelőzi Magyarországot.

Bulgáriában hetek óta tüntetnek a kormányzat korrupciója miatt, de Brüsszel nem indít vizsgálatot. Miért? Mert az Európai Néppártnak nagy szüksége van a bolgárok szavazataira – írja a brüsszeli Politico. Egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország kapcsán is ez az oka Merkel kancellár visszafogott viselkedésének.

A XIII. kerület senkit nem hagyott magára – lehet így is

0

A Lendületben a XIII. kerület című programot – amely az önkormányzat 2015-2019 közötti középtávú céljait, feladatait tartalmazza – a képviselő-testület a napokban értékelte. Egyhangú szavazással megállapította, hogy teljesítette vállalásait. Az önkormányzat mindvégig érezhette a kerületiek bizalmát, együtt gondolkodott és munkálkodott civil szervezetekkel, a döntések előtt hangsúlyt fektetett az érintettek bevonására. A program teljesítésével az elmúlt öt évben a kerület dinamikusan fejlődött, a lakosok életkörülményei tovább javultak. A XIII. kerületben mindenkinek egyaránt esélye nyílik jó minőségű közszolgáltatásokra, alapérték a rászorultak támogatása. A XIII. Kerületi Önkormányzat arra törekszik, hogy minden generáció otthonosan érezze magát, s hogy a kerületben egyszerre lehessen lakni, munkahelyet találni, pihenni, kikapcsolódni, kulturálódni, sportolni is.

A Lendületben a XIII. kerület című program 143 pontban határozta meg a feladatokat. Az önkormányzat cselekedeteinek vezérfonala mindvégig a kerületben élők szolgálata, a kerület fejlődésének segítése volt. Óvta az értékeket, hagyományokat, jelentős hangsúlyt fektetett a családok, a rászorulók támogatására, a generációk közti szolidaritás erősítésére. Sikerült megőrizni a közszolgáltatások magas színvonalát, fejlődött az intézményhálózat.

A jövő szempontjából is kulcskérdés a környezeti ártalmak csökkentése, így a fejlesztések során kiemelt szempont volt ennek érvényesítése, hogy a fejlődéssel a humánus környezet ne kerüljön veszélybe, hogy a kerület élhető, lakható, szerethető maradjon. Az öt éves ciklus során új fás sétány jött létre a Forgách utca és a Dagály utca között, új park létesült a Papp László téren, négy lakótelep komplex környezeti megújítása ment végbe, a gyermekek számára játszóterek újultak meg. A beruházások során mind több helyen – takarékosabb megoldást alkalmazva – talajvizes öntözőhálózat létesült. Az önkormányzat intézményei egyre nagyobb arányban használnak környezettudatos és megújuló energiaforrásokat. Az elmúlt öt év során több mint ötezer fával gazdagodott a kerület.

Az állami egészségügyi ellátás színvonalának folyamatos csökkenése miatt kiemelt terület volt a járóbeteg-ellátás fejlesztése, feltételeinek javítása, korszerű orvosi műszerek beszerzése. Megtörtént a házi- és szakorvosi rendelők klimatizálása, megújult az Esküvő közi és a Nővér utcai rendelő. Megnyílt az ország első önkormányzati, a kerületi lakosok számára ingyenes CT és MR centruma, a járóbeteg-szakellátásban a legmodernebb diagnosztikai eszközök álltak a kerületi lakosok szolgálatába a kardiológia, a szájsebészet, az urológia, a gasztroenterológia, a szemészet és a sebészet területén. Ingyenes egészségügyi szűréseken több ezer ember vett részt az elmúlt öt év során, a kiszűrt kóros esetek aránya mintegy 30% volt.

A kerület gyermekintézményei minden igényt ki tudnak elégíteni: elegendő bölcsődei és óvodai férőhely áll rendelkezésre. Megépült az ország első környezettudatos, passzívház minőségű óvodája, a gyermekintézményekben jelentős fejlesztések folytak, tovább bővült az óvodai két tannyelvű nevelés.  

A bölcsődei hálózat tíz intézményében folyt fejlesztés. Bebizonyosodott, hogy téves rendelkezés volt az iskolák állami intézményfenntartó központokhoz való telepítése. Az önkormányzat ennek ellenére – az állam helyett – lehetőségei szerint segítséget nyújtott a diákok biztonságos és fejlődésüket segítő iskolai környezetéhez: megújult a Váci út 57-61. szám alatti iskola homlokzata és a Gárdonyi Géza Általános Iskola udvara is.

Az önkormányzati lakás- és támogatás-politika segítette a fiatal családokat. Az országban egyedülálló módon a XIII. kerületben épültek önkormányzati bérházak: A Kartács utcában 23 lakás, a Klapka Központban 33 új önkormányzati bérlakás létesült, mindezt környezettudatos, passzívház technológiával. A Klapka Központ kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal, orvosi rendelőkkel, bérlakásokkal, kortárs közösségi térrel, hatalmas zöldfelülettel új arculatot adott a környéknek.

A szociális segélyezésből az állam kivonult, de a XIII. kerület senkit sem hagyott magára: személyes gondoskodást nyújt szociális szolgáltatásaival. Évente több, mint félmilliárd forint pénzbeli és természetbeni támogatásban, és mintegy 130 millió forint lakásfenntartási támogatásban részesültek a rászoruló családok. A nyugodt és aktív időskor feltételeinek biztosítása a kerület önkormányzati politikájában meghatározó. Az idősek támogatásában a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás mértéke a legnagyobb, másfelől a természetbeni támogatás is sokszínű – a napközi otthontól az otthoni gondozáson át a jelzőrendszeres segítségnyújtásig. A Gyermek téri és a Visegrádi utcai idősek klubjai teljesen megújultak, két új sószoba védi az idősek egészségét.

Az országban egyedülálló módon három színvonalas művelődési központ áll a lakosság rendelkezésére, a Láng Művelődési Központ teljesen megújult. A helyi lakóközösségek kapcsolatépítését szolgálja a Lakóközösségi Napok rendezvénysorozat, az önkormányzat támogatta a már városszerte nagy népszerűségnek örvendő Pozsonyi Pikniket is. A kerület születésnapján minden évben ingyenes koncert biztosította az igényes szórakozás lehetőségét.

A kerületi lakosok biztonsága érdekében 225 helyen korszerűbb berendezésekre cserélték a térfigyelő kamerákat, míg 50 új helyszínnel bővült a hálózat. A rendőrség, a katasztrófavédelem és a polgárőrség minden évben élvezhették az önkormányzat támogatását.

A XIII. kerület kiváló gazdálkodásának eredményeképpen jelentős források álltak rendelkezésre a kerület fejlesztésére. Hitelfelvételre nem volt szükség, a kerületnek nincs adósságállománya. Több alkalommal monitoringozta a Transparency International az önkormányzat beruházásait, minden esetben megállapították a folyamatok korrupciómentességét és átláthatóságát.

A Lendületben a XIII. kerület középtávú program végrehajtásának tapasztalatai alapján a képviselő-testület javaslatokat is megfogalmazott. A helyi várospolitikát továbbra is jellemezze az értékteremtés és a hagyományőrzés, a felelősség és a szolidaritás. Bővüljenek a gyógyítás és a hatékony prevenció feltételei. Folytatódjon az önkormányzat példamutató bérlakás-építési programja. A szociális gondoskodás fókuszában továbbra is a rászorulók, a gyermekek és az idősek álljanak. A jövőben is kiemelt feladat legyen, hogy az intézményhálózat magas színvonalú szolgáltatásai, a felújított közterületek a gyermekeket, szüleiket és nagyszüleiket szolgálják. Az önkormányzat döntéseit, egész tevékenységét mindinkább környezettudatosság hassa át. A XIII. kerület vállalja, hogy megvalósítja „intelligens város” célkitűzést.

A német Zöldek haszontalan idiotizmusa

„Ahol romlik a demokrácia állapota, ott erősödik a korrupció, ahol csökken a korrupció, ott egészen biztosak lehetünk abban, hogy a demokratikus jogok is egyre szilárdabbak” – kezdi Ara-Kovács Atilla legújabb Diplomáciai jegyzetét.

Nemrég Magyarországon járt egy igen jó nevű, német oknyomozó újságíró – a nyugati gyógyszer gyártók és az orvosok között zajló korrupt összejátszásokról leleplező kötetet írt, melyből eddig több, mint egymillió példányt adtak el. Arra kér, hogy egyik este vacsorázzam vele, mert „meg szeretné érteni, mi is zajlik Magyarországon”. Készséggel igent mondtam, s fel is szerelkeztem angol és német nyelvű cikkekkel, sőt magammal vittem Magyar Bálint Magyar Maffia-kötetének egy angol nyelvű példányát is. Nagyjából összefoglaltam a helyeztet, mire az újságíró ezt válaszolta: „Uram, amit elmondott, az szomorú, de el sem tudja képzelni, micsoda korrupció van Nyugaton. Az önöké annak nyomában se ér.”

Mindig érdekelt a nyugati „hasznos idióták” (Lenin) lélektana. Garmadával voltak, akik először pénzért, majd zsarolás okán mosogatták minden nap tisztára, hol magát Lenint, majd Sztálint, sőt Hitlert is. Igen, voltak olyanok is – és talán ők voltak a tényleg „hasznos idióták” –, akiket az ideologikus vakhit tett kritikátlanná. De vitapartneremet, szemmel láthatóan nem az Orbán rezsim pénzeli, még csak nem is tudatlan vagy ideológiailag elfogult. A témával kapcsolatos tanácstalanságom továbbra is megmaradt…

Viszont ez az – egyébként igen rövidre sikeredett – vacsora jutott most eszembe, amikor azt olvasom: azon a Bundestagban lezajló vitán, melyen Günther Oettinger, az unió költségvetési biztosa javaslatát vitatták meg, hogy milyen politikát is folytassanak a demokratikus normákat megszegő Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, s hogy miként szankcionálják ezeket a kormányokat uniós pénzek elvonásával, a Zöldek egy, Oettinger álláspontjával pont ellentétes javaslatot kívánnak beterjeszteni. Úgy látják ugyanis, hogy a biztos elképzelései nem reálisak, sőt ellenkező hatást fognak elérni, mert az érintett országok a kieső összegeket nem fogják pótolni, hanem megszorításokat vezetnek majd be, ami az EU-val szembeni hangulatot táplálja. Ezzel szemben inkább növelni kellene a támogatásokat a civil szervezetek felé, és hasonló támogatásban részesíteni az önkormányzatokat.

Mintha a Zöldek ingerküszöbét el sem érte volna, hogy Magyarországon már évek óta goebbelsi intenzitású gyűlöletkampány folyik az Európai Unióval szemben, s hogy már rég megbénították a civil szervezeteket, különösen azokat, amelyek külföldről pénzt kapnak, az önkormányzatok mozgásterét pedig minimálisra csökkentették azzal, hogy elvonták feladataikat.

A Zöldek egyébként a legutóbbi parlamenti választásokon komoly erőre kaptak, számos szövetségi tartományban újabb mandátumokat szereztek, s volt olyan terület, ahol képesek voltak komoly számú szavazót még a jobboldali CSU-tól is elhódítani. Az ember egy felfelé elinduló párttól joggal várná el, hogy képes legyen kitekinteni saját viszonyrendszeréből, politikusaitól pedig, hogy bírjanak némi empátiával, vagy legalábbis olvassák a tanulságos sajtót. És ha már oly sok mindent megtennének a civil szervezetekért, akkor legalább hallják meg hangjukat, érveiket. Magyarországon, de nem csak ott.

Épp ezekben a napokban és természetesen Németországban mutatta be a Transparency International a legújabb korrupciós indexek által összeállított országlistát, melyben ugyan megállapította, hogy világszerte nagy-nagy visszaesés tapasztalható, de vannak kivételek. Melyek azok? Hát természetesen a jól működő nyugati demokráciák: Dánia (88 pont), Új-Zéland (87), majd Finnország, Svédország és Svájc (mind 85 pont). Magyarország a maga 46 pontjával a 64. a rangsorban, 2012 óta 9 pontot vesztett.

A felmérés tanulsága a Transparency szerint, hogy ahol romlik a demokrácia állapota, ott erősödik a korrupció, ahol csökken a korrupció, ott egészen biztosak lehetünk abban, hogy a demokratikus jogok is egyre szilárdabbak.

Egyébként Oettinger költségvetési biztos javaslatát hivatalosan is beterjesztette a 2021-ben kezdődő költségvetési időszakra. Ő maga arra számít, hogy indítványát elfogadja a Tanács és a parlament, jelenleg a 28 tagállamból már 20 magáévá tette és támogatja az elképzelést.

Kampánykabaré

Nyakunkon a kampány, nincs mese, hivatalosan még ugyan nem indult el, de azt már régóta tudjuk a klasszikusoktól, hogy minden kampány aznap kezdődik el, amikor az előző véget ért – most a kormány (és az ellenzék) kampányol az EP-választások miatt. Az ellenzék tevékenységét sem mondanám brillírozásnak, de amit a kormány művel…

Nos, az maga a pesti kabaré. Igazán kár volt ezt a nemzeti kincsünket ennyire államosítani. De komolyan: az ember a második-harmadik egetverő szamárság után nem bírja röhögés nélkül. Lehet, hogy borzalmas, lehet, hogy beledöglünk, de nem lehet nem röhögni rajta.

Ott van például Soros. Sorosról csak a hozzám hasonló naiv alakok hiszik, hogy egy üzletember, akinek emberbaráti tevékenységén sokat lehetne vitatkozni, és akit a magyar kormány kinevezett mumusnak. Ugyan már. Soros ennél most már sokkal több kormánypárti körökben, Soros a Minden és Soros a Semmi, Soros az univerzális válasz minden sajtókérdésre, Soros az Alfa és az Ómega, Soros a Kezdet és a Vég. Ezt a nézetemet arra alapozom, hogy csak tegnap is két, Soros Györggyel kicsit sem összefüggő sajtómegkeresésre válaszoltak annyit – különböző szervek! – hogy Soros.

Az első választ az Index kapta, ők a Transparency International nemzetközi korrupciós listájáról kérdeztek volna, a Kormányzati Tájékoztatási Központtól. És hírnök jött, pihegve szólt:

„Tisztelt Szerkesztőség!

Az alábbiakban küldjük a Kormányzati Tájékoztatási Központ reagálását a Transparency International 2018-as korrupciós listájával kapcsolatosan megjelent cikkükre.

Ez egy közismerten bevándorláspárti Soros-szervezet jelentése, Soros-kampányának és nyomásgyakorlásának a része. Mindenféle ürüggyel támadják Magyarországot, amiért a magyar emberek úgy döntöttek, hogy nem akarják, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak.

Üdvözlettel:
Kormányzati Tájékoztatási Központ”

Aha. Miközben maga az írás azzal foglalkozott, hogy bár a tavalyi évhez képest egy helyet javítottunk, azonban nincs okunk az örömre, Magyarország – Romániával, Görögországgal és Bulgáriával – még mindig az Unió legkorruptabb országai között van. Sorosról szó sem esett – de hát mindenben van egy kis Soros, mert belemagyarázzák, íme hát: Soros a válasz mindenre.

A másik sorosozást a Magyar Posta válaszolta a 24.hu-nak. Ők a rabszolgatörvényhez való viszonyukról és a túlórák felől érdeklődtek. Volna. Érdeklődni ugyan lehet, de a válasz akkor is egy: Soros!

„Magyarországon mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak, emellett az állami cégekre speciális szabályok is érvényesek. Társaságunk nem kíván részt venni Soros európai parlamenti választási politikai kampányában.”

Nekem gyanús, hogy ennek a Sorosnak titokban van valamelyik kormánypárti főmufti birtokán egy temploma is, ahol az egészségéért imádkoznak, mert nélküle végük lenne. Soros halhatatlan, Soros a Főgonosz, Sátán nélkül nincs Isten.

De közben azért művelnek, mondanak más okosságokat is, Szijjártó mester például kinevezte Gyurta Dánielt a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium miniszteri főtanácsadójának. Elvben azért, hogy értékes képességeit a magyar sportdiplomáciában kamatoztathassa, de a rossz nyelvek azt suttogják, az a valódi ok, hogy maradjon valaki a minisztériumban, ha egyszer majd meg kell úszni. Szijjártó ezzel kint van a vízből, Gyurta pláne, mi többiek meg egyelőre benne, de lesz még ebből helycsere.

Kásler Miklós pedig beszédet mondott a görögkatolikus egyház Miskolci Egyházmegyéje által fenntartott Szent Miklós Görögkatolikus Iskola és Óvoda gyógytestnevelési termének és integrált játszótereinek szentelésén és átadásán megtartott ünnepségen. Éspedig olyan okos beszédet, hogy biztosan a mennybe jut általa: hiszen boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa, mint tudjuk. Azt bírta mondani az ő szájával, miszerint:

„Kétezer évvel ezelőtt ugyanis megváltozott az emberiségnek a története, létrejött az állam, a művészetek, a Jóisten kétezer évvel ezelőtt költözött közénk, a saját képmására teremtett bennünket.”

Korábban nem lettek volna művészetek? Nem volt állam? Athén egy rablótanya volt, Mürón és Praxitelész nem is éltek, Egyiptom se létezett? Sőt, Mózes, Dávid és Salamon sem? Mohenjo-Daro hamisítvány, Kínában senki nem is élt, csak a hunok nyargalásztak a végtelen rónaságokon, de sehol a Sárga Császár?

Miniszter úr, biztos, hogy maga mindig tudja, mit beszél? Át tetszik gondolni, legalább néha?

A boldogult Grespik László csikorogva forog a sírjában.

Gondoljunk már bele: ez az ember hívatott dönteni többek között a magyar kultúra és tudomány ügyeiben is. Ahogy látom, a régészetnek már annyi is.

Ehhez képest könnyű, levezető kulturális hír, hogy újabb fejlemények vannak Oszter Sándor legendás kazánja ügyében. Ugyebár a színművész összevonta szemöldökét, és a TV2-nél tett panaszt, mert nem volt nála fűtés, és ezért nem lehetett zongorázni. Mondjuk ilyen ügyekkel más ember szakértőhöz fordul, de hozzá kiment a televízió, hogy ügyet csináljanak a zimankóból. Amikor hajléktalanok fagynak meg, nem mennek ki, Oszter zongorája viszont nemzeti sorskérdés, lássuk be.

Hanem Papp Viktor, az Immergas Hungária Kft. ügyvezető igazgatója is látta az adást, és mivel találva érezte magát az ügyben, üstöllést nekilátott kivizsgáltatni az esetet. Érdekes eredménnyel. Adjuk át neki a szót. Mint a Pénzcentrum.hu írja:

„Oszter Sándor üzemeltetésben lévő gázkazánját, mint utólag kiderült, cégünk 2011 októberében értékesítette kereskedelmi partnerünknek, amely azt eladta egy szerelő partnerének vagy egyenesen a fogyasztónak.

Az első értékesítés óta eltelt 7 év alatt a kazán hivatalosan, dokumentálhatóan beüzemelésre nem került, azon rendszeres karbantartást az Immergas által feljogosított szakember nem végzett. A gázkazán beszerelésének színvonala minősíthetetlen volt, azt olyan alapvető hibákkal végezték el, amelyek szükségszerűen oda vezettek, hogy a fűtési rendszer és ezzel együtt a gázkészülék felmondta a szolgálatot. Mindezt tetézte, hogy maga fűtési rendszer jelentősen elszennyeződött állapotban volt, amely előidézte a gázkazán meghibásodását.”

Ez világos beszéd: Oszter művész úr Mekk Elekkel szereltette be a kazánt, hogy úgy mondjam, költségtakarékosan. Ide vezet a buhera, még jó, hogy fel nem robbantak. De miért kellett ehhez tévéadás, miért nem bírta felemelni a telefont és felhívni az illetékest?

Azért, mert ő a kormány oszlopainak egyike. Ha ő fázik, ha ő nem tud zongorázni, az nem magánügy, az közügy. (Különben az is lehet, hogy azért nem tud zongorázni, mert nem játszik ezen a hangszeren, ez esetben a kazán beiktatása a történetbe szintén felesleges volt). Az ő kazánja mindannyiunk kazánja, a mi kazánunk senkié, még a miénk sem, vegyük tudomásul.

Komolyan mondom: tragédia. Kampány idején ilyen marhaságokat engednek meg maguknak. Ha élne még Finkelstein, minimum közéjük csapna.

Nem, nem lehet nem röhögni rajtuk, Még ha kínomban is teszem. Hogy is mondta Madách egy másik Tragédiában?

„Tragédiának nézed? nézd legott
Komédiának, s mulattatni fog.”

Tao-perek: a Kúria „bekerítette” a kormányt

Véglegesen pert nyert a Transparency International a sportszövetségekkel és minisztériumokkal szemben: ki kell adni a társasági adóból származó támogatások adatait. A Kúria ma minden kormányzati érvelés alól kihúzta a szőnyeget. A TI már elindította ötödik perét a minimum 530 milliárdos programról.

Ki kell adnia mindkét minisztériumnak és az öt látványsport-szövetségnek a társasági adóból származó támogatások adatait, mégpedig klubonként és támogatónként – ez a lényege a Kúria mai felülvizsgálati eljárási határozatának. A tao-ügyekről részletesen korábban írtunk.

A Transparency International (TI) most két pert nyert meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EMMI, valamint az akkor még öt látványsport szövetségei ellen a 2011-2016 június 30-i időszakban nyújtott támogatások megismerhetősége ügyében.

Az első fokon elvesztett, másodfokon megnyert, majd felülvizsgálati eljárásba került adatkérés során

az volt a központi kérdés, hogy közpénz-e a tao-ból a sportegyesületekhez került vállalkozói befizetés.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Baka András által szóban kihirdetett verdikt kihúzta a szőnyeget a kormány „közpénz jellegét elvesztő” érvelése alól.

A kúriai tanácsvezető az indokolásban elmondta, hogy a tao-program európai bizottsági jóváhagyásakor a kormány is elismerte: a költségvetésből adnak ösztönzőként adókedvezményt.

A bíróság most magévá téve a TI szóhasználatát is, kimondta, hogy ezzel eltérített adóbevétel kerül a klubokhoz.

Ezzel senki se állíthatja azt, hogy ez nem közpénz.

Azt is elsöpörte az útból, hogy a támogatást nyújtó szervezet, vállalkozás esetében adó- vagy üzleti titok lenne. A nyereségük egy részét átengedő gazdálkodók ugyanis az ösztönzőként nyújtott adókedvezménnyel betévednek a közérdekű adatok világába, számolniuk kell a fokozott érdeklődéssel, és el kell tűrniük ezt – ismertette a verdiktet Ligeti.

Ezzel a Kúria lényegében „bekerítette” a kormányt, lezárta a közpénzzel kapcsolatos vitákat

– mondta a TI vezetője.

Baka András egyébként megemlítette azt is, hogy a tények cáfolják azt a közvélekedést, miszerint „széttartó” lenne a bírósági ítélkezési gyakorlat ezekben a perekben. Az általa ismert 20 ilyen per mindegyikében a mostanival megegyező döntés született.

Ligeti Miklós elmondta, hogy későn eszméltek, egy csomó energiát megspórolhattak volna, ha észreveszik:

a kormány maga ismerte el a tao közpénz voltát.

Mégpedig azzal, hogy a törvényben úgy rendelkezett, ha a kedvezményezett szabálytalanul használja fel a pénzt, a kormány javára kell visszafizetni. Ha a támogató magánpénze lenne, miért nem őrá bízzák ezt?

A TI egyébként nemrégiben benyújtotta negyedik keresetét, ebben az iménti adatkérés folytatásaként a 2016. június 30-a utáni tao-összegeket akarják megismerni, miután a minisztériumok itt is megtagadták ezt.

Azt Ligeti nem tudja megmondani összesen mekkora összegek vannak a perek mögött. Az bizonyos – mondta -, hogy a kormány 2018. végéig 530 milliárd forint tao-veszteséggel számol a program 2011-es indulásától kezdve. De az eddig lezárt 2016-os költségvetésben a tervezett 92 helyett 135 milliárd lett az átengedett adó, lehetséges, hogy a 2017-re becsült 80-92 milliárd és az idénre előirányzott 80 milliárd is alultervezett összeg.

A TI egyébként egy korábbi pernyerése után kénytelen volt végrehajtást kérni az NGM-mel szemben az adatok megszerzése érdekében, és büntető feljelentést is tett. Az NGM semmilyen adatot sem volt hajlandó kiadni.

A korábban a Népszavában ismertetett dokumentációból amúgy kiderül, hogy a tao-programnak nincs egyetlen olyan pontja se, amelyet betartana a kormány. Így azt se, hogy a pénzt utánpótlás-nevelésre kellene nagy arányban költeni, nem pedig stadionépítésre.

„Méla undort érzek”

Sorra reagálnak az érintett civil szervezetek a Figyelő mai írására, amelyben a szerintük a „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

A hetilap által összeállított, „A spekuláns emberei” címet viselő listában olyanok is szerepelnek, akik már évekkel ezelőtt meghaltak, de felsorolnak egyetemi tanárokat, civil szervezetek munkatársait és még újságírókat is.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója erre azt mondta:

„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek.

(…) Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.”

Az Amnesty közleményében azt írja: nem félnek és nem fognak meghátrálni, folytatják a munkájukat. Ahogy fogalmaznak: “Ezek a szervezetek emberek tízezreinek nyújtottak és nyújtanak segítséget és képviseletet. Ha a civileket támadja a kormány, azzal őket, az ő igényeiket is semmibe veszi. Ha a kormány eléri a célját, és nem lesznek civil szervezetek, jellemzően

sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül.

Ez a történet nem a megtámadott szervezetekről, hanem végső soron mindannyiunkról, mindannyiunk életéről szól, ezért mindenkinek fel kell emelnie a szavát, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek minket.”

Korábban az Amnesty International főtitkára nyilatkozott a Független Hírügynökségnek a magyar kormány civil szervezetek elleni kampányáról, ezt itt olvashatja el.

A Figyelő a CEU oktatói közül is felsorolt többeket (köztük olyanokat is, akik már évekkel korábban meghaltak). Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora erre azt mondta:

Ez egy kirívó megfélemlítési kísérlet, amely veszélyes az akadémiai szabadságra, és így a teljes magyar tudományos életre.”

Szerinte „egy ilyen lista publikálása a közelmúltban lezajlott választási kampány fényében szégyenletes”. Közleménye szerint a CEU elfogadhatatlannak tartja, hogy a Soros György által támogatott szervezetek munkatársait „zsoldosnak” nevezzék és elítéli a civil szervezetek megfélemlítésére tett kísérletet. Ezek a szervezetek egy demokráciában rendkívül fontos szerepet töltenek be: a társadalmi jelenségek vizsgálatával, ismertetésével és képviseletével, valamint a megoldási javaslatok szorgalmazásával a közjót szolgálják.

A Magyar Helsinki Bizottság visszataszítónak nevezi a Figyelő eljárását. Ők azt írják: a kormány már évek terjeszti azt a hazugságot, hogy „Soros-zsoldosok” dolgoznak Magyarországon, emiatt viszont

a Fidesz már kétszer is jogerősen pert veszített.

A szervezet szerint a listán halottak mellett adminisztratív dolgozók is szerepelnek, akik nem közszereplők, ráadásul a lajstromozás

a legrosszabb történelmi időket idézi.

Ahogy fogalmaznak, korábban a Kuruc Info és más szélsőjobboldali orgánumok listáztak melegeket, zsidókat és más kisebbségeket.

A Helsinki Bizottság szerint a lista elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását, miközben egy demokráciában „alapvető jog a közéletben való részvétel és a kormány bírálata, aki ezt elvitatja, antidemokratikus álláspontra helyezkedik”. 

Azt viszont értik, hogy

„a lista célja a megfélemlítés”.

Mint írják: eddig sem titkolták sem tevékenységüket, sem költségvetésüket, sem személyüket. Ezért el is indítottak egy Facebook-oldalt azoknak, akiket zavar, ha állami pénzek eltűnnek, vagy romákat, menekülteket bántalmaznak.

Emellett a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a Figyelőt és a lap tulajdonosát, hogy kérjen bocsánatot az érintettektől.

A bizottság társelnöke, Pardavi Márta korábban elmondta a Független Hírügynökségnek, milyen gyűlölködő, fenyegető telefonokat, kommenteket kaptak az elmúlt időszakban, erről itt olvashat.

A listában szintén említett Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy

„amikor meglátod a neved a Figyelő listáján többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz.”

Ahogy fogalmaznak: „ilyen listázások a történelemkönyvekben végzik, a legsötétebb lapokon”, és ők büszkén vállalják azokat az értékeket, amelyekért dolgoznak: egyenlőségért, szabadságért, demokráciáért.

Azt is írják: „Az elmúlt nyolc év során számos kísérletet tettünk arra, hogy figyelmeztessünk a háborús retorika, a megosztottság fokozásának veszélyeire. Számos alkalommal kértük a kormányt, a jobboldali véleményvezéreket arra, hogy felelősségük tudatában ne szítsanak gyűlöletet. Úgy látjuk, hogy mindez hatástalan volt. Ezért jogvédő szervezetként azt látjuk feladatunknak, hogy biztosítsuk munkatársainkat, az ügyfeleinket arról, hogy maradunk és megvédjük szabadságukat.”

Mint fogalmaznak, bárhogy fenyegetik őket, a szellemiségüket, az elveiket, azt, hogy küzdenek a mindenkori hatalom túlkapásai ellen, nem lehet eltiporni.

A Transparency International a Facebookon reagált a listára. Azt írják: ezzel szintet lépett a civilek elleni hadjárat, de

„a szervezet dolgozóiként továbbra is büszkén vállaljuk korrupcióellenes tevékenységünket, és visszautasítjuk a civilek elleni lejáratókampányt.”

Szerintük az egyre ellenségesebb közegben minden korábbinál nagyobb szükségük van a tevékenységükkel szimpatizáló emberek segítségére.

Szintén a Facebookon reagáltak a Direkt36 oknyomozó portál újságírói is. Ők többek között azt írták: átláthatóan működnek, minden támogatást feltüntetnek a honlapjukon, és büszkék arra, hogy olyan szervezetek támogatják őket, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte.

A Figyelő listázása ellen mások is tiltakoznak. Koren Miklós közgazdász pedig petíciót is indított, amelyhez bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, „méltánytalanul” lehagyták a listáról.

Ezt tennék a pártok a korrupció ellen

A korrupcióról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a magyarországi pártok. Kiderült, hogy nagyrészt egyetértenek abban, mit kellene tenni a mérsékléséért. Az igazán érdekes persze a Fidesz véleménye lett volna – csakhogy hiába hívták meg a szervezők őket is, egyedül tőlük nem jött el senki.

A Civitas Intézet rendezett beszélgetést a magyarországi korrupciós helyzetről, amelyre

a meghívott pártok közül egyetlen egynek a képviselője nem jött el: a Fideszé.

Ott volt viszont Hadházy Ákos (LMP), Bárány Balázs (MSZP), Szilágyi György (Jobbik), Gönczi Gergely (Momentum), Ráczné Földi Judit (DK) és Pataki Márton (Együtt), akik mindannyian el is mondták, hogy a pártjuk milyen lépéseket tenne a korrupció visszaszorítása érdekében.

Fotó: FüHü

Ahogy az a Fidesz távollétében várható volt: nagy vita nem is alakult ki. Bárány Balázs utalt is erre már az elején, amikor azt mondta: 99 százalékban egyet fognak érteni. Így is történt, a hat párt képviselője csak részkérdésekben nem értett egyet.

Földi Judit például arról beszélt, hogy a DK első dolga lenne Polt Péter azonnali felmentése, amelynek a jogi hátterét is már „összerakták”, de nem akar erről beszélni, nehogy a Fidesz ezt megakadályozza. Szerinte minden párt egyetért azzal, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, Azt is mondta:

„azokat az embereket, akik a magyar adófizetők pénzét ellopták, börtönbe kell zárni.”

A momentumos Gönczi Gergely szerint az államnak van erkölcsi felelőssége, neki kell visszaállítani az intézményes garanciákat. Szerinte biztató jel, hogy felmérések szerint a 18-29 évesek 84 százaléka azt gondolja, hogy nem szabad belenyugodni a korrupcióba. Azt is mondta: a korrupciós esetek bejelentőit védeni kellene.

Hadházy Ákos arról beszélt, hogy

minél hangosabban mondta eddig valaki, hogy elszámoltat, utána annál többet lopott.

Szerinte inkább igazságszolgáltatásról kellene beszélni, és bizonyos értelemben most könnyebb dolguk lenne, mint korábban, mert a korrupciós esetek jóval nyíltabban történnek, ugyanakkor nehezebb is, mert annyi embert kellene igazságszolgáltatás elé vinni. Emiatt szerinte fontos lenne a vádalku ezekben az esetekben: sokszor ugyanis köztisztviselők voltak kénytelenek asszisztálni az ügyekhez, ők ha elmondják, amit tudnak, elkerülhetik a büntetést.

Szilágyi György a korrupcióellenes ügyészséghez annyit tett hozzá, hogy ezt ők már évek óta javasolják, mint ahogy azt is, hogy a korrupcióba keveredett politikusok kapjanak dupla büntetést. Emellett szerintük teljesen

át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert,

és vagyonosodási vizsgálatot is szükségesnek tartanának a képviselőknél a ciklus elején és a végén, amelyet az addigra függetlenné tett NAV végezhetne. Hiszen például most nem lehet tudni, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miből tud helikopterekről rénszarvasokra vadászni.

Az MSZP-s Bárány Balázs erre csatlakozva azt mondta:

„én azt gondolom, hogy Semjén Zsolt nyilvánvalóan családi összefogásból ment vadászni”.

Szerinte a Fidesz-rendszerben nem hiba a korrupció, a hiba a rendszer maga. A párt szerint a jogszerűtlenül magánvagyonosított közvagyont vissza kell venni. A vagyonnyilatkozatokat ők is átalakítanák. Azt is mondta: a teljes politikai elit alapvető érdeke a korrupció visszaszorítása, a Fidesszel együtt, hiszen

„minket jobban utálnak, mint bárkit ebben az országban, csak azért, mert politikusok vagyunk.”

Pataki Márton szerint a fő kérdés, hogy vannak-e következmények: ő maga 15 feljelentést tett az elmúlt években, volt olyan, amelynek az lett a vége, hogy az ügyészség szerint törvénytelen volt ugyan egy kifizetés, de félreértették a jogszabályt. Szerinte az alapvető probléma az ügyészségi hierarchia, az egyes ügyekben eljáró ügyészeknek autonómiát kellene biztosítani, nyugati modell szerint.

Gönczi Gergely a legfőbb ügyészről hozzátette: Polt Péter úgy be van betonozva, hogy nehéz lenne eltávolítani, kétharmad kellene hozzá, ezért szerinte olyan változtatások kellenek, hogy

ne tudjon egymaga ügyeket blokkolni.

Földi Judit szerint emellett olyan, nem kétharmados törvények is kellenek, amelyekkel a helyzetet kezelni lehet. A Fideszről azt mondta: családbarát kormánynak hívják magukat, és valóban azok: „két-három család barátai.”

Hadházy Ákos szerint a kontroll a kulcskérdés, ahol van, ott kevesebb a korrupció. Szilágyi György szerint ez igaz, de fontos az egyéni döntés is – pont Hadházyra hivatkozott, hogy nála is egyéni döntés volt, hogy nem vesz részt Szekszárdon korrupciós ügyekben, inkább leleplezi őket. Bárány Balázs erre azt mondta, számára is meglepő módon egyetért a jobbikos képviselővel, az egyéni döntéshez viszont szerinte nem csak az tartozik hozzá, hogy valaki nem lop, hanem az is, hogy

nem szavaz olyanra, aki lop.

A Jobbik is és az Együtt jutalmazná is a feljelentőket, Pataki Márton ezt sikerdíjként fogalmazta meg. Szerinte a btk-hoz is hozzá kell nyúlni.

Bárány Balázs próbált optimista lenni: a dohányzáshoz hasonlította a korrupciót. Azt mondta, pár évtizede még az asztalnál is mindenki rágyújtott volna, de aztán változott a szabályozás, felvilágosító kampányok készültek, sokak véleménye megváltozott. Bízik benne, hogy

„előbb-utóbb ugyanannyira ciki lesz korruptnak lenni, meg korrupt emberekre szavazni, mint rágyújtani egy terhes nő mellett a buszmegállóban.”

A politikusok közül többen is visszatértek a hódmezővásárhelyi választásra, hogy az megmutatta: igenis zavarja az embereket a korrupció, és tisztában vannak vele, hogy tarthatatlan a helyzet.

Arról, hogy mekkora problémát jelent Magyarországon a korrupció, szakemberek beszéltek. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója különböző méréseket idézett: a World Justice Project alapján a régióban a 24-ből a 23. helyen áll Magyarország, a kormányzat iránti bizalmat mérő Government at a Glance felmérése szerint Magyarország rosszabbul teljesít az OECD átlagánál, a Világbank pedig 2006 és 2016 között folyamatos visszaesést mért.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint

„nem kell sokat gondolkodni, ha korrupciós eseteket akarunk előhúzni.”

a Transparency listáján Magyarország az elmúlt tíz évben kb. 30 helyet zuhant, most a 66. Ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy korábban is voltak gondok, nem csak a Fidesz-kormány alatt: megemlítette 2004/05-ben a PSZÁF elnökének ellehetetlenítését, és azt, hogy 2010-ben már több mint egy éve nem volt elnöke az Állami Számvevőszéknek. A szervezet már 2007/08-ban jelezte a korrupció intézményesített formáit.

Most viszont Magyarországon alig van olyan állami szereplő, amely kontroll alatt tudná tartani a hatalmat, kivéve talán a bíróságokat.

Több példát is felsorolt:

  • az MNB alapítványait, amelyek 267 milliárd forint közpénzt, a GDP 1 százalékát költötték el;
  • a letelepedési kötvényeket, amelyeknél a közvetítők profitjából mintegy 59 milliárd forint volt közpénz;
  • a sportnak adott tao-t, ami csak tavaly 80-90 milliárd forint volt, „leginkább hűbéri kifizetésként”, mivel nem az egyes szervezetek társadalmi beágyazottsága indokolta;
  • a trafikmutyit, ahol törvénnyel rendezték át a piacot és államosították a szabadpiaci tevékenységet;
  • valamint a takarékszövetkezeteket, ahol kényszerintegráció, trükkös államosítás és haveri privatizáció követte egymást.

Mint mondta: a szervezet korrupcióérzékelési indexében 180 országot rangsorolnak, 12 nemzetközi intézet kutatása alapján. Eszerint Magyarország az EU-ban csak Bulgáriát előzi meg.

Hogyan nyírjuk ki egymást, becstelenül? – a Független Hírügynökség heti rangsora

Állítsuk fel a képzeletbeli dobogót, és hirdessünk eredményt.

Ez volt a hivatalos kampány első hete az áprilisi országgyűlési választások előtt, és a Független Hírügynökség arra vállalkozott, hogy hétről-hétre elemzi a történteket, s nem pusztán elemez, eredményt is hirdet. Ehhez kell a képzeletbeli dobogó; mely események vitték el a pálmát, és érdemelték ki az arany-, az ezüst és a bronzérmet, illetve mely történések szereztek még olimpiai pontot, azaz jutottak az első hatba. A rangsor természetesen önkényes, a szerző ízlésvilágát tükrözi, mások más eseményeket, más rangsorokat állítanának fel, mégis nagyjából biztosak vagyunk abban, hogy oly nagyon nem térnénk el egymástól.

 

Azt még feltétlenül illik megjegyezni, hogy az „eredményhirdetés” nem a valóságos teljesítmények elismerését tükrözi, sokkal inkább egy görbe tükör, annak bemutatása, miféle torzulások láthatóak a magyar választási kampányban.

Akkor tehát íme a rangsor:

  1. Fazekas Sándor bemutatja bogarait.
  2. Kirúgják állásából a kalocsai képviselőnőt,
  3. Orbán elutazik a parlamenti napon Bulgáriába
  4. Hódmezővásárhelyen „előgyűlöletet” rendeznek
  5. Kocsis Máté pszichológiai tesztet csináltatott az ellenfeléről
  6. Bokros Lajos ráindul és ráindít a barátaira.

Fazekas bogarai.

Aligha lehet kétséges, hogy a mezőgazdasági miniszter simán elvitte az első futam sárga trikóját. Azt a vállalást, amelyet minden fideszesnek meg kellett tennie, és amely nyilván nehéz helyzetet teremtett Fazekas számára, lássuk be, bravúrosan teljesítette. Azt találta ugyanis mondani – mert ugye tényleg minden fideszesenek a saját területéről hozott példával kell migránsoznia -, hogy a bevándorlók idegen étkezési kultúrát hoznak be az országba, azt fogják ránk erőltetni, aminek következtében a magyar emberek kénytelenek lesznek disznóhús helyett bogarakat enni. Németh Szilárd pedig, hogy kellő nyomatékot adjon a kijelentésnek, közölte a hallgatósággal: ő már evett bogarat és nem volt jó. Hogy miért evett bogarat, miközben még nincsenek itt a migránsok, az nem derült ki, mindenesetre ezt a tényt fontos volt tudatni mindenkivel, nehogy azt higgye bárki is, hogy talán nem is olyan rossz az a bogár a tányéron.

A kalocsai képviselő kirúgása.

Angeli Gabriella, a kalocsai önkormányzat független képviselője nyilvánosságra hozta azokat a leveleket, amelyeket az Európai Csalás Elleni Hivatal küldött meg a testületnek, és amelyből elég egyértelműen kiderül, hogy miként manipulált a kormány az Elios, illetve a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekében. Az állásából történt kirúgást még írhatjuk a Fidesz megfélemlítő politikájának számlájára, azt azonban nehéz hova tenni, hogy a baloldali többségű testület miért hívta vissza bizottsági funkcióiból a képviselőnőt? Lehet, hogy a Fidesznek a KDNP-n kívül más társai is vannak?

Orbán Bulgáriában.

Ez a cím nem a Lenin Lengyelországban kezdetű viccre akar utalni, pusztán arra, hogy a magyar kormányfő épp azon a napon volt kénytelen bolgár társához utazni, amikor a parlamentben kellett volna helytállnia, és válaszolnia az ellenzék kérdéseire. Általában persze Orbán nem szokott megijedni ettől a feladattól, ráadásul az országgyűlési koreográfia olyan, hogy az alapján nem tud vesztesként kijönni, most azonban mégis csak a sok-sok, vejével kapcsolatos kérdésre kellett volna választ adnia. És igaz, hogy menet közben kitaláltatott ennek kommunikációja – nyilvánosságra is került a kötelező sorvezető -, de az azért még Hollik Istvántól is nehezen elviselhető, hogy mindenre ugyanazt a panelmondatot válaszolja („Brüsszel támadása Magyarország ellen”), hát még Orbán Viktortól. Nem állítom, hogy ne lenne fontos a miniszterelnöki találkozó bolgár barátainknál, de azért hajlamosak vagyunk rácsodálkozni egy ilyen utazásra. Bár utóbb egyéb értelmet is nyert ez a találkozó: a Transparency International felmérése Bulgáriát helyezte az utolsó, Magyarországot az utolsó előtti helyre az uniós országok között a korrupciós listán. A két kormányfő jól megállapodott abban, hogy mindezt csak azért alakíthatta így ez a Soros-féle szervezet, mert ez a két ország védte meg határait kerítéssel a bevándorlóktól.

Hódmezővásárhelyi előgyűlölet.

Nem tartozna normálisan ehhez az összeállításhoz a hódmezővásárhelyi történetek sora, hiszen ott polgármestert választanak éppen most, és nem országgyűlési képviselőt, de ha létezik az előválasztás fogalma, akkor létezhet az előgyűlöleté is. Amit ugyanis ebben az alföldi városban, – másként: Lázárlanden – be lehetett mutatni a gyűlölködés, a másik lejáratása mintájaként, azt mind be is mutatták. (Persze ne siessünk az ilyen ítéletekkel: a kampány hátralévő napjai még sok „szép” és váratlan percet hozhatnak számunkra.) A kormánypártiak mindent bevetettek a független, ám de valamennyi ellenzéki párt által támogatott jelölt ellen, de ezek sorából is kiemelkedett az a szórólap, amelynek ugye nincs megnevezett tulajdonosa, csak címzettjei: azok, akik támogatták Márki-Zay Pétert, a független jelöltet. De még ezen belül is különösen gonosz a Mazsihisz feltüntetése, ennek ugyanis semmi egyéb célja nincs, mint a színtiszta antiszemitizmus. Arra akar utalni ugyanis a szerző, hogy a független jelölt valójában a zsidók embere, jóllehet ő köztudottan katolikus, ráadásul a Mazsihisz nem is támogatja, mivel a szervezet egyáltalán nem kíván szereplőjévé válni a választási kampánynak.

Kocsis Máté pszichológiai tesztet csináltat.

A józsefvárosi polgármester, aki most országgyűlési képviselő-jelöltként indul a választáson saját bevallása szerint pszichológiai tesztet készítettet ellenzéki társáról, Erőss Gáborról (Párbeszéd). Kocsis lazán közölte a teljes nyilvánosság előtt, hogy Erős nem normális, és hamarosan be fogja majd mutatni azt a jellemzést, amelyet egy pszichológussal végeztetett el Erőss írásmintája, Facebook-bejegyzései, hanghordozása alapján. A polgármester enyhe fenyegetést is eleresztett a testület tagjai előtt, már csak azért, gondoljuk, nehogy azt higgye bárki, hogy vele lehet packázni. Olyannyira nem, hogy neki még törvényt is szabad sértenie.

Bokros Lajos ráindul a barátaira.

Mindenképpen az olimpiai pontszerző helyre kívánkozik a Moma elnöke, aki azok után, hogy a DK kikosarazta, úgy döntött, ő maga a VII: kerületben, néhány társa pedig olyan helyeken indul el, ahol egyértelműen veszélyezteti a baloldal esetleges sikerét. Bokros sértődöttsége bizonyára elfogadható, tette annál kevésbé. „Egy évük volt rá, hogy megegyezzenek velem” – adta magyarázatát a szándékának, amely szándékát sehol sem fogadták pozitívan. Bokrosnak tudnia illenők, hogy nem a törököt, azaz az ellenséget rántja le magával Dugonics Tituszként a vár faláról, hanem azokat, akiket barátainak nevezett idáig. A valós ellenfél, meg a bástyáról figyeli, miként hullnak a mélybe a fegyvertársak.

(Egy hét múlva folytatjuk, akkor ismét kiosztjuk a sárga trikót, és az olimpiai pontokat.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK