Kezdőlap Címkék Ligeti Miklós

Címke: Ligeti Miklós

A TAO-támogatás hűségnyilatkozat az Orbán-rendszer mellett

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint hiába támadja őket a kormány azzal, hogy őket nem választotta meg senki, a korrupció ellen küzdő civil szervezetnek igenes van létjogosultsága, az emberek támogatják munkájukat. Orbánék szeretnék őket Soros-szervezetként felmutatni – nyilatkozta Ligeti a Független Hírügynökségnek, de a tények mást mutatnak.

  • A nagy cégek kötelezően részei a TAO-rendszernek
  • Másutt korrupció, nálunk lobbizás
  • Felcsút, Szolnok, Mezőkövesd, és Kisvárda a kedvezményezettek
  • Táskás emberek, akik valójáéban TAO brókerek
  • A cégek politikai megfontolásokat érvényesítenek

L. Simon László szerint a kulturális TAO-ból nagyjából harminc százalékot lopnak el, akkor a sportra költött, százmillárdokkal több TAO-ból vajon mennyit?

Erre a kérdésre nincsen megbízható adatokon alapuló válasz. A Transparency International Magyarország 2015 tavaszán-nyarán kezdte vizsgálni az állam társaságiadó-bevételeit apasztó sporttámogatásokat, közkeletű néven a TAO-t. Ekkor azért már jócskán benne járt Magyarország a TAO bizniszben; a nyilvánosan elérhető adatokból már akkor tudni lehetett, hogy 2015 III. negyedévével bezárólag 200 milliárd adóforint kerülte el az államkasszát, és jutott a látványcsapat sportoknak. Az első vizsgálataink a nyilvános adatok áttekintésére szorítkoztak, ha úgy tetszik, ezek inkább előkészítő mélyfúrások voltak. Az eredmények megdöbbentőek voltak: 2015-ben már látható volt, hogy addigra már több mint 9 milliárd forintot tett ki a felcsúti labdarúgó akadémia TAO részesedése. Egyértelműen meg tudtuk állapítani, hogy vannak privilegizált klubok és sportszervezetek, Felcsút mellett Szolnok, Mezőkövesd, és Kisvárda tűntek ilyeneknek. A nagy pénzeket felszívó klubokkal szemben Szeged például egyszerűen nem tudott támogatást lehívni, hiába voltak ambiciózus tervei, nem tudta ezeket a programokat pénzre váltani. Mindennek a feltárásához elegendő volt összegezni a nyilvánosan elérhető számokat. Néha ugyanis az adatot nem titkolja senki, ott van az orrunk előtt, csak nem adjuk össze a számokat, és ezáltal könnyebbé tesszük a hatalomnak, hogy úgy tegyen, mint ha azok a számok nem is lennének elérhetőek és összeadhatóak. A 2015-ös kutatásunkban összefoglaltuk a látványcsapatsport-támogatás rendszerére jellemző, főbb visszaélési formákat. A legenyhébb ezek közül az, amikor a cégek, amelyek társasági adóalanyként jogosultak a társasági adóbefizetéseiket csökkenteni a sportcsapatoknak nyújtott támogatással, maguk is elkezdenek támogatásra jogosult szervezeteket létrehozni. És ez által csökkentik, optimalizálják a saját adójukat.

Tehát saját maguknak „TAO-znak”.

Így van ez az öntaózás egyik formája. Ez a megoldás egyrészt formailag szabályos, másrészt van egyfajta pozitív társadalmi hatása is, mivel számos új sportszervezet alakul, és ez még akkor is jó dolog, ha az adományozó cég az adókedvezmény hiányában nem lenne ilyen önzetlen. Az öntaózás durvább esete valósul meg, amikor a támogatásban részesülő sportszervezet korlátolt felelősségű társaságként működik. Az ilyen sportcsapat, lévén maga is társaságiadó-alany, a cégek által adókedvezmény fejében nyújtott támogatásokból származó bevételei után adókedvezményt érvényesíthet, mégpedig úgy, hogy saját maga is nyújt TAO- támogatást. És persze mi is hallottunk ún. táskás emberekről, akik TAO brókerkedést végeznek.

A támogatásbrókerek a hírek szerint nem egyszerűen összekötik a cégeket a támogatást kereső sportszervezetekkel, hanem azt az összeget is mozgatják, szállítják, amit a támogatott csapat visszaoszt a támogatást nyújtó vállalatnak.

Ennek a modellnek az a lényege, hogy a cég a teljes támogatási összeg után érvényesíthet adókedvezményt, miközben a támogatás tényleges összegén, vagyis a nettó kivéten megosztozik a támogatott sportszervezettel. Valamennyi tehát marad a kedvezményezett sportszervezetnél, ám a támogatás bizonyos hányada – 30-50 %-ról hallani – visszacsorog a céghez. A TI Magyarország ezt a támogatási csalást csak elmondásból és nem a gyakorlatból ismeri, ellenkező esetben már régen feljelentést tettünk volna adócsalás miatt. Nem az a baj, hogy a cégek pénzt adnak a látványsportra, és persze az is rendben van, hogy az állam ezt adókedvezménnyel honorálja. Önmagában még az sem gond, hogy 2011 és 2018 között nagyjából 500-550 milliárd forint összegű adóbevétel nem folyt be az államhoz, hanem a látványsporthoz kerül. Az átláthatatlanság a baj. Ha a kormány egyedüli célja azt lett volna, hogy a cégeket ösztönözze a sport támogatására, , akkor teljes nyilvánosságot és átláthatóságot is megkövetelhetne.

Az átláthatatlanság azonban kétes eredményre vezetett, lehetővé tette ugyanis, hogy a cégek politikai megfontolásokat érvényesítsenek a TAO támogatás odaítélése során. Azok a sportszervezetek rendelkeznek komoly támogatásvonzó képességgel, amelyeknek egyszersmind jók a politikai kapcsolataik, miközben a csapatok sportbeli eredményessége, tradíciói szinte egyáltalán nem számítanak.

Az is visszásságok táptalaja, hogy az állam az ekkora pénztömeg kezelésére feltehetően alkalmatlan sportszövetségekre bízta a TAO-rendszer működtetését. Márpedig a sportszövetségeknek testidegen feladat ezernyi sportcsapat támogatási igazolásait, sportfejlesztési programjait, és az ehhez kapcsolódó elszámolásait intézni.

Én meg azt hittem, hogy ők bonyolítják a titkos ügyleteket, hogy finoman fogalmazzak…

Ennyire talán nem fekete-fehér a rendszer. A Vízilabda Szövetség példáját idézném, akikkel sikerült tisztázni, hogy szövetségi szinten igenis feltártak egyes vízilabda csapatokhoz köthető visszaéléseket, szabálytalan támogatást felhasználásokat.

A szabálytalanságra vonatkozó jelzéseket meg is küldték az EMMI sportért felelős államtitkárságának, ahol viszont évekig nem történt semmi.

Nem a szövetség volt az, amelyik becstelenül, vagy rosszhiszeműen járt el. A minisztérium késlekedett a szabálytalanul felhasznált támogatások visszavételével és nem zárta ki a rajtakapott csapatokat a soron jövő támogatási évekből.

Hogy működik a gyakorlatban a látványsport támogatáskezelési rendszere?

A kormány a TI-Magyarország által a TAO-támogatások nyilvánosságáért indított perekben sokáig azzal érvelt, hogy ez az adomány pont ugyanolyan, mint a személyi jövedelemadó egy százalékos felajánlása, és ha az utóbbi titkosan zajlik, akkor miért lenne a sporttámogatás nyilvános. Ez az állítás persze nem igaz, a TAO esetében a pályázó először sportfejlesztési programot dolgoz ki, amit jóvá kell hagyatnia a saját sportágazatában működő országos szakszövetséggel. A döntés itt arra vonatkozik, hogy a klubszintű fejlesztési program illeszkedik-e a szövetség hosszú távú elképzeléseihez. Az, hogy a szövetség melyik sportcsapatnak fogadja el a fejlesztési programját, és melyiknek nem, teljességgel szubjektív. Mint tudjuk, a sportszövetségek politikailag bekötött szervezetek, sokszor közvetlenül valamelyik politikus, vagy a politikához igen közel álló személy a fő vezető.

A sportfejlesztési program elfogadása vagy elutasítása a csapatot támogatásra alkalmassá, vagy támogatásra alkalmatlanná minősíti. Ha átment ezen a szűrőn a sportcsapat, akkor a sportfejlesztési programjának a megvalósítására gyűjthet támogatókat.

Elmegy szépen a sportfejlesztési programjával a cégekhez és megpróbálja feltölteni az ebben meghatározott támogatási keretet. Felcsút, Mezőkövesd, Szolnok, Kisvárda igen hamar meg tudják tölteni a támogatási kereteiket.

Ha a sportfejlesztési program 300 millió forintnál ambiciózusabb, akkor eleve nem a sportszövetség, hanem közvetlenül a minisztérium hagyja jóvá. Ez rögtön politikai döntés.

Jellemző, hogy például a felcsúti utánpótlás nevelésért alapítványnak a sportfejlesztési programjai rendre meghaladták a 300 millió forintot. A nagy értékű sportfejlesztési programokról közvetlenül politikai döntés születik. A rendszer tehát úgy van kiépítve, hogy bár elvileg hasonlóságot mutat az 1 %-os felajánlással, valójában itt nincsen adóalanytól a támogatott szervezethez mutató közvetlen döntés. Több körben is nem számon kérhető, politikailag kitett, vagy közvetlen politikai döntés határozza azt meg, hogy valamely sportszervezet alkalmas-e, szabad-e neki egyáltalán támogatásokat gyűjteni.

A TI szerette volna megtudni, hogy van-e olyan összefonódás a sport és a politika között, hogy a TAO-pénzeket átutaló cégek, más csatornán az államtól jutnak pályázatok útján pénzhez. Ebben a kutatásban hol tartotok?

Azok a perek, amelyek végül áttörést hoztak a titkosítási szándékkal szemben, 2016-ban kezdődtek. 2016. június 3-án nyújtottuk be azokat a közérdekű adatkéréseket, amelyek végül szűk másfél évnyi perlés végére sikerre vitték az ügyet. Arról van tehát bírósági döntésünk, hogy a 2011 évközi kezdettől 2016. június 30-ig terjedő ötéves időszakra nézve adják ki a minisztériumok és az országos sportági szakszövetségek az ún. támogatási igazolásokat. A támogatási igazolás az a papír, amiben szerepel a támogatást nyújtó cégnek a neve, a támogatás összege, a támogatás évadának a megjelölése és a támogatott sportszervezet. A támogatást nyújtó cég ez alapján érvényesíti az adókedvezményét. Jelenleg 53 ezer db támogatásigazolás van a birtokunkban, amit az Emberi Erőforrás Minisztériumtól kaptunk meg. Diplomatikusan fogalmazva, ezeknek a feldolgozása folyamatban még, ezúton is várjuk az önkéntesek a segítségét.

De ez még mindig csak a dolognak az egyik fele.

Igen, de némi átláthatóság bekerült már a képbe, mert velünk párhuzamosan, támaszkodva a Transparency International Magyarország által megnyert perre, az atlatszo.hu nagyon fontos adatkéréseket vitt sikerre a Magyar Labdarúgó Szövetségnél. Szűkítetten néhány évadra vonatkozóan kért és kapott digitálisan feldolgozható adatokat és ezekből látszik, hogy mindhárom kiinduló feltételezésünk helyes volt.

Az egyik az volt, hogy van összefüggés a támogatásnyújtási hajlandóság és az állami megrendelések terén elért eredmények között, vagyis a cégek nem véletlenül nyújtanak támogatást. A másik feltételezésünk az volt, hogy az új arisztokráciához kötődő cégek mintegy egymás között nyújtják a TAO támogatásokat. Nem utolsósorban azt is feltettük, hogy a hatalom által 2010-ben, egyfajta létező, természetes monopóliumként megörökölt nagy cégek, pl. a MOL, az OTP, vagy a Telecom szintén beszálltak a Tao bizniszbe.

Egyetlen gazdasági szereplő sem érezte úgy, hogy kívül maradhatna. A feltételezéseink beigazolódni látszanak azoknak az adatoknak az ismeretében, amiket az atlatszo.hu hozott nyilvánosságra. Jól látszik, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei Felcsútra fizetnek adókedvezményből honorált támogatást. Pl. az MKB Bank is, ahogy bekerült Mészáros Lőrinc portfóliójába, elkezdett vastagon TAO-zni Felcsútra. De az is látszik, hogy az OTP, a MOL különböző háttérvállalatai, és a Telecom egyes cégei szintén benne vannak a bizniszben.

A TAO-támogatás fizetése egyfajta hűségnyilatkozat a cégek részéről.

A vállalatok így fejezik ki a rendszer iránti lojalitásukat, kérdés azonban, hogy a rendszer mennyire lojális hozzájuk. A kormány valószínűleg azzal kecsegtette a cégeket, hogy titokban marad a támogatásuk minden fontosabb részlete. Ez ugyan ösztönözte a cégeket, most mégis hoppon fognak maradni, mert a Transparency International Magyarország a Kúria előtt végérvényesen pert nyert az állammal és a sportszövetségekkel szemben és a bíróság megfellebbezhetetlenül elrendelte a támogatási igazolások nyilvánosságra hozatalát. A kormány ezek után már nem tudja tartani a titkosságra vonatkozó ígéret, hiába is próbált az adótitok szabályainak a megváltoztatásával keresztbe tenni a hatalom.

Az Orbán rendszerre jellemző, hogy gyakorlatilag törvényekkel ágyazzák meg azt az utat, amely egyébként erkölcsileg elfogadhatatlan.

A Magyarországnál szerencsésebb helyzetben lévő országokban ezt a fajta hűbéri pénzt úgy tekintenék, hogy a cég bevásárolta magát az állam kegyébe, kisimította magának az üzletszerzés útját. Ez korrupciónak minősül tőlünk nyugatra, nálunk azonban csak a lobbizás magyaros megoldásának. Magyarországon egyre nehezebb jogilag is megragadni a megkérdőjelezhető, korrupciógyanús magatartásokat.

Az államhatalom arra törekszik, hogy jogilag körülbástyázza, legalizálja a korrupciót.

Másrészt akár kapkodó farigcsálással is megpróbálják a látszatot és, ami a legfontosabb, a titkosságot fenntartani. A TAO ügyekben ez konkrétan úgy nézett ki, hogy a kormány, amikor már egyértelműen várható volt a bírósági előtti vereségük, sebtiben módosította az adótörvényt, amely kifejezetten a TAO támogatások részleteinek a nyilvánosságra kerülését volt hivatva megakadályozni. Ugyanaz a minta, mint korábban, a jegybanki alapítványok és a jegybanki céges költések titkosításánál. Abban az esetben újságírók és a Transparency International Magyarország indított pereket, amelyek a jegybank számára kedvezőtlen ítélettel zárultak. Erre a hatalom a vonatkozó törvények kapkodó módosításával igyekezett a titkosítást fenntartani. Tény, hogy a látványsport támogatás rendszere, hasonlóan a közpénzgazdálkodás számos más megkérdőjelezhető megnyilvánulásához, pl. a párt- és kampányfinanszírozáshoz, a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataihoz, bár gyanús, de nem lehet rá azt mondani, hogy önmagában jogellenes lenne.

Látok itt egy táblázatot a falon, amely azt mutatja, hogy Magyarországon a közbeszerzési korrupció 25 % körül mozog. Egy olyan kormány mellet, mint a mostani, van létjogosultsága, illetve mozgástere egy olyan szervezetnek, mint a tietek?

Minél korruptabb a hatalom, annál nagyobb szükség van arra, hogy olyan szervezetek is működjenek, mint a Transparency International Magyarország. Erre a kérdésre egyébként nehéz egyetlen helyes választ adni. Hiszen például mi magunk nagyon boldogak lennénk, hogyha mondjuk a finnországi, vagy akár csak a franciaországi korrupciós helyzettel kellene megküzdenünk, hiszen más és más a különböző országok korrupciós kitettsége. De azért, mert egy-egy ország közviszonyai a Magyarországinál lényegesen jobbak és átláthatóbbak, még nem veszíti el a korrupció elleni küzdelem a létjogosultságát. A kormány az utóbbi években már azt is rásütötte a számára kellemetlenül viselkedő civil szervezetekre a politizálás vádján túl, hogy nem legitimek, hiszen nem választotta meg őket senki. Ez igaz, akármennyire nem értünk egyet a kormány bizonyos döntéseivel, akármennyire is elítéljük a kormányt, amiért a jogállamot, a jogbiztonságot romboló és a korrupciót elősegítő döntéseket hoz, vitathatatlan, hogy a politikán belül a kormánypártoknak nagyon erős a legitimációjuk.

Az azonban, hogy a Transparency International Magyarországot, vagy a kormánnyal szemben kritikus más civil szervezetekre senki nem szavazott, nem jelenti azt, hogy a mi létezésünk ne lenne legitim.

A Transparency International Magyarország olyan egyetemes értékeknek az érvényesítéséért küzd, amely értékeket a magyar kormány, legalábbis formálisan, a magáénak vall. Ezt fejezi ki, hogy Magyarország részese valamennyi fontos nemzetközi korrupció ellenes egyezménynek. Tehát mi a magyar kormány nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinek a teljesítését kérjük számon. Ez a számonkérés sok esetben sikertelen, ugyanis nem tudjuk megakadályozni a korrupció megtörténtét. Nem is feladatunk azonban elvégezni mindazt, amire az államhatalom nem képes, vagy nem hajlandó. És Magyarországon sajnos a korrupció üldözetlenül maradásának nemritkán nem csak a képesség, de a hajlandóság hiánya is az oka. Bár lehetnének jobbak azok a szabályok, amelyek például az ügyészségre, a nyomozó hatóságokra, a titkosszolgálatokra, a közérdekű bejelentők védelmére, az információszabadságra, a párfinanszírozásra, vagy éppen a vagyonnyilatkozati rendszerre vonatkoznak. A gyakorlatban azonban nemcsak a szabályozás minősége okoz gondot, hanem az, hogy

az ügyészség például nem eléggé szorgalmazza a korrupció elleni fellépést, ha a kormány számára kellemetlen ügyről van szó,

meg az, hogy a közérdekű bejelentők legfeljebb a szavak szintjén és nem ténylegesen számíthatnak védelemre. Hiába van az országnak olyan információszabadság törvénye, amely sokféle adat megismerhetőségét írja elő, ha senki nem bünteti meg azokat az állami szerveket, amelyek fittyet hánynak a szabályoknak meg sok esetben a jogerős bírói ítéleteknek is. Nekünk azonban nem feladatunk és nincs is rá lehetőségünk, hogy hol vádhatóságként, hol nyomozó hatóságként, hol információszabadság hatóságként fellépve megtegyük azt, amit az államhatalom elmulaszt. Egyfelől leltározzuk a hatalmi visszaéléseket és azok büntetlenül maradását, másfelől egyre növekvő mértékben próbálunk közvetlenül a polgárokhoz fordulni és arra ösztönözni őket, hogy éljenek a jogaikkal.

Most végül képesek vagytok autonóm módon működni?

Az ember, ha valami ismeretlennel találkozik, akkor azt vagy elpusztítja félelmében, vagy megpróbálja az uralma alá hajtani. A kormány is így viselkedik, hogyha autonómiával találja magát szemben, legyen az valamely állhatalmi intézmény autonómiája, legyen az üzleti autonómia, vagy állampolgári, újságírói, civil szervezeti autonómia. Az autonómiát valami módon az uralma alá akarja hajtani, ha pedig ez nem lehetséges, akkor megsemmisíti. Nem fogjuk hagyni.

Tao-perek: a Kúria „bekerítette” a kormányt

Véglegesen pert nyert a Transparency International a sportszövetségekkel és minisztériumokkal szemben: ki kell adni a társasági adóból származó támogatások adatait. A Kúria ma minden kormányzati érvelés alól kihúzta a szőnyeget. A TI már elindította ötödik perét a minimum 530 milliárdos programról.

Ki kell adnia mindkét minisztériumnak és az öt látványsport-szövetségnek a társasági adóból származó támogatások adatait, mégpedig klubonként és támogatónként – ez a lényege a Kúria mai felülvizsgálati eljárási határozatának. A tao-ügyekről részletesen korábban írtunk.

A Transparency International (TI) most két pert nyert meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és az EMMI, valamint az akkor még öt látványsport szövetségei ellen a 2011-2016 június 30-i időszakban nyújtott támogatások megismerhetősége ügyében.

Az első fokon elvesztett, másodfokon megnyert, majd felülvizsgálati eljárásba került adatkérés során

az volt a központi kérdés, hogy közpénz-e a tao-ból a sportegyesületekhez került vállalkozói befizetés.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Baka András által szóban kihirdetett verdikt kihúzta a szőnyeget a kormány „közpénz jellegét elvesztő” érvelése alól.

A kúriai tanácsvezető az indokolásban elmondta, hogy a tao-program európai bizottsági jóváhagyásakor a kormány is elismerte: a költségvetésből adnak ösztönzőként adókedvezményt.

A bíróság most magévá téve a TI szóhasználatát is, kimondta, hogy ezzel eltérített adóbevétel kerül a klubokhoz.

Ezzel senki se állíthatja azt, hogy ez nem közpénz.

Azt is elsöpörte az útból, hogy a támogatást nyújtó szervezet, vállalkozás esetében adó- vagy üzleti titok lenne. A nyereségük egy részét átengedő gazdálkodók ugyanis az ösztönzőként nyújtott adókedvezménnyel betévednek a közérdekű adatok világába, számolniuk kell a fokozott érdeklődéssel, és el kell tűrniük ezt – ismertette a verdiktet Ligeti.

Ezzel a Kúria lényegében „bekerítette” a kormányt, lezárta a közpénzzel kapcsolatos vitákat

– mondta a TI vezetője.

Baka András egyébként megemlítette azt is, hogy a tények cáfolják azt a közvélekedést, miszerint „széttartó” lenne a bírósági ítélkezési gyakorlat ezekben a perekben. Az általa ismert 20 ilyen per mindegyikében a mostanival megegyező döntés született.

Ligeti Miklós elmondta, hogy későn eszméltek, egy csomó energiát megspórolhattak volna, ha észreveszik:

a kormány maga ismerte el a tao közpénz voltát.

Mégpedig azzal, hogy a törvényben úgy rendelkezett, ha a kedvezményezett szabálytalanul használja fel a pénzt, a kormány javára kell visszafizetni. Ha a támogató magánpénze lenne, miért nem őrá bízzák ezt?

A TI egyébként nemrégiben benyújtotta negyedik keresetét, ebben az iménti adatkérés folytatásaként a 2016. június 30-a utáni tao-összegeket akarják megismerni, miután a minisztériumok itt is megtagadták ezt.

Azt Ligeti nem tudja megmondani összesen mekkora összegek vannak a perek mögött. Az bizonyos – mondta -, hogy a kormány 2018. végéig 530 milliárd forint tao-veszteséggel számol a program 2011-es indulásától kezdve. De az eddig lezárt 2016-os költségvetésben a tervezett 92 helyett 135 milliárd lett az átengedett adó, lehetséges, hogy a 2017-re becsült 80-92 milliárd és az idénre előirányzott 80 milliárd is alultervezett összeg.

A TI egyébként egy korábbi pernyerése után kénytelen volt végrehajtást kérni az NGM-mel szemben az adatok megszerzése érdekében, és büntető feljelentést is tett. Az NGM semmilyen adatot sem volt hajlandó kiadni.

A korábban a Népszavában ismertetett dokumentációból amúgy kiderül, hogy a tao-programnak nincs egyetlen olyan pontja se, amelyet betartana a kormány. Így azt se, hogy a pénzt utánpótlás-nevelésre kellene nagy arányban költeni, nem pedig stadionépítésre.

Tao-támogatások: jöhet a végrehajtás és feljelentés

0

A jogerős ítélet ellenére a gazdasági tárca semmilyen használható iratot nem adott át a sportcélú tao-támogatásokról a Transparency Internationalnak, amely ezért végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz. Az EMMI hiányosan, a tao-támogatások nagyjából egy százalékáról adott ki adatokat. A támogatók közt a közbeszerzések jól ismert szereplői tűnnek fel.

Január elején megérkezett a pervesztes szervezetekhez a jogerős ítélet, amelynek alapján a Transparency International (TI) számára ki kell adni a társasági adóból (tao) sportcélra fordított támogatások adatait. A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a taóból, mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.

A nemzetgazdasági tárca semmilyen információt se adott át, tartalmilag ugyanazt a választ közölte a TI-vel, amely miatt 2016-ban elkezdődött a per – mondta el a Független Hírügynökségnek korábban Ligeti Miklós jogi igazgató.

A szervezet ezért bírósági végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz

a közérdekű adatok eltitkolása miatt.

Az EMMI eddig igen hiányos és töredékes adathalmazt adott át, arra hivatkozva, hogy a különféle dokumentumok sok helyen találhatók, egy részük pedig beázás miatt meg is semmisült.

A becslések alapján tavalyig nagyjából 400 milliárd forint ment a kincstár helyett sportszervezetekhez tao-ból. A 444.hu-n megjelent írásból kiderül, hogy az emberminisztérium által átadott iratok mindössze 900 támogatásról és kevesebb, mint 4,5 milliárd forintról tartalmaznak információkat, ami tehát a teljes tao-programnak kevesebb, mint 1 százaléka.

Érdekesség, hogy a tao-támogatások csúcstartójáról (valószínűsíthetően eddig mintegy 20 milliárd forinttal), a Mészáros Lőrinc-féle

felcsúti fociakadémiáról nem találhatók adatok.

Nem meglepő módon az egyik nagy tao-donor a Simicska Lajos érdekkörében lévő vállalatcsoport. Az összes támogatás 15 százalékát olyan szolnoki kosárlabda- és fociklubok kapták, amelyek – például a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft és a Szolnoki MÁV FC Kft. – Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt a Közgépben is, amelytől 2014-ben több mint 240 millió forint támogatást kapott a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC, és a Simicska-Nyerges birodalom mezőgazdasági vállalkozásai is Szolnokra küldték el taójuk egy részét.

A messze legnagyobb anyagi támogatást besöprő futballról alig találhatók adatok az irathalmazban – írja a G7. (Igaz, az öt látvány-csapatsport közül a foci mellett csak a kosárlabda taóiról olvasható információ a dokumentumokban.) A fociban alig 1,8 milliárd forintról derül ki, hogy honnan hová került, miközben a vizsgált időszakban 81 milliárdnyi közpénzt zsebeltek be a tao-rendszer keretein belül futballszervezetek. A kosárlabdában a 2011 és 2014 közötti 24 milliárdos támogatás tizedének sorsára derült fény.

A legnagyobb tao-befizetők között volt a Duna Aszfalt Kft. (110 millió forint), a Penta Általános Építőipari Kft. (79 millió forint), a Colas csoport (100 millió forint), a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. (30 millió forint), de fizetett sportszervezetnek a Market Zrt., az A-Híd és a Strabag egyik leánya is.

Ezen cégek az elmúlt évek

infrastrukturális (zömmel uniós forrású) közbeszerzéseinek legnagyobb nyertesei

közé tartoznak.

A Simicska-Nyerges-féle Közgép 240 milliós támogatása kapcsán említésre méltó, hogy Simicska és Orbán Viktor 2015 eleji igen látványos és hangos összeveszése után a cégcsoport sporttámogatásai jelentősen visszaestek (amikor a Közgép már szinte semmilyen tendergyőzelmet sem tudott felmutatni). Feltűnő az is, hogy Simicskától – legalábbis a kiadott dokumentumok alapján – a Felcsút egyáltalán nem kapott pénzt a hét éve kezdődött tao-támogatások sorában.

A tao-perek nem titkolt célja az (is), hogy kiderüljön: valóban van-e szoros összefüggés azon cégek között, amelyek nagy tételben adtak tao-pénzt sportra és amelyek a közbeszerzések legnagyobb nyertesei (voltak).

Transparency: mint a nürnbergi törvény

A Stop Sorost papírra vető jogásznak olyan szakmai felelősséget kellene viselnie, mint annak, aki a nürnbergi törvényeket megszövegezte – mondta a törvénycsomagról a Transparency International jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint bármelyik humanitárius szervezetet „elkaphatják”. Már Soros magyar állampolgárságát is kétségbe vonják kormányoldalon.

Bár még csak „javaslat”, amit „társadalmi vitára” bocsátott közre a kormány ma, az összefoglaló alapján szinte bármely olyan humanitárius szervezet „elkapható” lesz, amely egyébként is végez menekülteket (is) segítő tevékenységet (például jogi és egészségügyi segítségnyújtás), ha utóbb illegálisnak minősítik a hatóságok a menekült országba belépését és itt tartózkodását – derül ki Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatójának értékeléséből.

Elegendő lesz, ha elutasítják a menekülti kérelmét, attól kezdve minden ilyen támogatás törvénytelen migrációt esősegítő magatartás, az ezt végző

szervezet migrációs „szponzor” lesz

– mondta Ligeti.

Ördögi a terv, mert a jogszabályi háttér olyan, javarészt uniós normákra épül, amelyek részletesen leírják a szóba jöhető segítségnyújtásokat, vagyis az egyébként legális menekülttámogatás attól lesz büntetendő, ha a menekült eljárását találja a hatóság illegálisnak – fejtette ki a TI-igazgató.

A TI nem érintett a hármas törvénykezdeményezésben, de szolidáris azokkal a szervezetekkel, amelyeket súlyos büntetés fenyeget. A „bevándorlás-finanszírozási illeték” ugyanis

a külföldi anyagi támogatás negyedét vinné el,

márpedig ezek a civilszervezetek javarészt nem hazai, hanem például uniós forrásból működnek.

Az országból távoltartás pedig Ligeti értelmezésében állampolgárságtól független, vagyis a magyar állampolgársággal (is) rendelkező külföldi személyekre egyaránt érvényes lesz.

Ez tételesen sértené az alaptörvényt, ezért ma már úgy kanyarította az érvelést Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, hogy ha Soros György

nem tudja igazolni magyar állampolgárságát,

akkor kitiltható az országból.

Magának Sorosnak megítélése is „finomodott” egy nap alatt. Szerdán Pintér Sándor belügyminiszter még azt mondta, hogy a Stop Soros névadója nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet, ezért nem is vonatkozik rá a terv. Lázár János kormányinfóján már az hangzott el, hogy Pintér konkrét idegenrendészeti- és határrendészeti értelemben mondta.

Az idegenrendészeti távoltartásról mára egyértelművé vált, hogy az tartalmában nagyon hasonlít a Rákosi-érában létrehozott és a rendszerváltás hajnaláig fennállott határsávra (az érintett külföldi állampolgárokat Magyarországról tartanák távol, a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől).

Ligeti Miklós szerint a bemutatott összefoglaló alapjogi szempontból olyan súlyosságú, hogy

“aki jogászként papírra vetette, annak szakmai értelemben olyan felelősséget kellene viselnie, mint annak, aki a nürnbergi törvényeket megszövegezte.”

A TI egyébként azon a véleményen van, hogy illegális migráció segítése miatt nem a civileket kellene pattogtatni és büntetni, hanem a letelepedési kötvény környékén kéne keresgélni. Innen 60 milliárd forintot lehetne visszavenni, és megnézni, milyen bűncselekmények történtek ezek kibocsátásakor és a közel húszezer külföldi általi megvásárlásakor.

Időutazás a múltba a civilekkel szemben

Évtizedekkel ezelőtti mondatok köszönnek vissza a kormányszóvivő szavaiból, hogy „akit nem választottak meg, az ne szóljon bele a nagyok dolgába”. Eltérőek a vélemények arról, hogyan értékelhető-e manapság ez a felfogás.

Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérdezte a minap a brit Financial Times. Szerinte a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Soros úr azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon. És hogy itt kétféle demokráciafelfogás küzd egymással.

A Kovács Zoltán által hangoztatott álláspont mibenlétéről megoszlanak a vélemények. Az inkább általánosnak tekinthető magyarázatot osztja Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, politológus. Nevezetesen, hogy ez az úgynevezett illiberális demokrácia keretébe illik bele. Abba, hogy akik mögött nincs világos felhatalmazás választás nyomán, azok ne szóljanak bele a fontos ügyek alakításába. Ez Tóth szerint

nagyon szűkítő és torz értelmezés,

hiszen normálisan működő demokráciában igen sok társadalmi szereplőnek lehet véleménye.

Persze ezt a Fideszben is tudják, el is ismerik ezek létjogosultságát – akkor, amikor saját magukról van szó – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet Tóth. Ilyenkor tárgyalnak a CÖF-fel, amelyet hiteles civil szervezetnek ismernek el, tárgyalnak egyes kamarákkal, amelyeket szintén mértékadónak tartanak.

A Transparency Intenational Magyarország (TI) álláspontja szerint

nagyon restriktív szemléletet tükröz

Kovács Zoltán felfogása, amely végeredményben az állampolgári aktivizmust utasítja el, sőt, le is nézi a polgárokat – mondta Ligeti Miklós jogi igazgató. Az a dolgod, hogy húzd be az x-et, menj haza és fizesd az adódat, de a véleményedre nem vagyunk kíváncsiak – szerinte ez az üzenete.

Ligeti Miklós úgy véli, hogy a Kovács-féle felfogás ugyan rokon azzal a túlhaladott demokráciamagyarázattal, amely szerint a győztesnek mindenre felhatalmazása van, de a kormány intézkedéseivel szemben ellenvéleményt megfogalmazó civil szervezetek lejáratása esetében másról van szó.

Arról, hogy a kormány érzékelhetően azt gondolja, és ezt úton-útfélen hangoztatja is, hogy bárki, aki vele szemben foglal állást fontos ügyekben, az elfogult, mi több, egyenesen az ellenzék hangján szól. Emiatt az ilyen szervezeteket és főképpen

az ilyen véleményeket meg kell címkézni,

mert az a legveszélyesebb a kormányra nézve, ha ezek a szervezetek ki tudnak törni abból a rájuk kényszeríteni akart karanténból, hogy „romkocsmák mélyén szövik az összeesküvés szálait” – fogalmaz Ligeti.

Ligeti Miklós szerint is alapvető kérdés, hogy a közélet dolgaiban állást foglaló különféle szervezeteknek milyen a legitimációjuk. Azt ő is elismeri, hogy a kormányzó pártnak kétség kívül óriási, mert közvetlenül a választóktól kapta a felhatalmazást. Ebben a megközelítésben tehát a civil szervezeteknek valóban hiányos a legitimációjuk, nem tudnak felmutatni rájuk szavazó tömegeket.

A TI jogi igazgatója úgy látja, hogy a kormány egyre hagymázasabb kampányában természetesen kihasználja a kritikus civil szervezetekre valóban jellemző legitimációs hiányt, és azzal is gyalázza ezeket a szervezeteket, hogy a Soros Györgytől kapott pénz nemcsak nem pótolja a hiányzó legitimációt, egyenesen ideológiai és tartalmi pórázon tarja őket.

A szűken vett legitimációval szemben Ligeti úgy véli, hogy támadott civil szervezetek, így a TI is olyan egyetemes értékek érvényre juttatásáért küzdenek, amelyek mellett Magyarország is elköteleződött, amikor csatlakozott az emberi jogok védelméről és a korrupció, meg a vesztegetések elleni fellépésről szóló egyezményekhez.

A TI igazgatója úgy látja, hogy a kormány most még magasabb fokozatba kapcsol, a kommunikációs offenzívát már-már

démonizáló hisztériakeltésre cseréli.

Ebbe sorolandó a „migránssegítő irodák” elleni fellépés kísérlete és természetesen ennek része a legújabb ötlet, hogy állítólag külön regisztráció alá vennék a bevándorlás segítésével vádolt civil szervezeteket, megvonnák tőlük a nonprofit besorolást és valamiféle büntető különadót is kirónának rájuk.

„Ha ez megvalósul, az vegytiszta őrületnek tekinthető, ami még a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásba vételét elrendelő törvénnyel megvalósított jogtiprást is messze túlhaladja”

– fogalmaz Ligeti Miklós.

Az természetesen felvethető kérdés, hogy hová vezet ez az út – túl a civil szervezeteken -, de ezt nem tudjuk – mondta Tóth Csaba. Nyilván sok függ attól, hogy ismét nyernek-e a választásokon, netán megint kétharmadot szereznek. A választóknak van lehetőségük dönteni erről – hangsúlyozza a politológus.

„Soros-terv”: jön az orosz megoldás?

Januárban kerül a kormány elé a „Soros-terv” megakadályozása. A politológus az orosz-modellt tartja elképzelhetőnek, a „nem kívánatossá” nyilvánítás Miskolcon már megtörtént. Mindeközben a Soros-alapítvány lényegében visszatér az állampárti civil működési támogatáshoz, amelyet egyszer már feleslegesnek ítélt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. Kifejtette: mivel már a konzultációs kérdőívek első feldolgozások alapján is látszik, hogy az emberek túlnyomó többsége elutasítja a „Soros-tervet” és Magyarország szuverenitásának korlátozását, lépeseket kell tenni a „terv” megakadályozása érdekében.

Ez ma a kormány legfontosabb feladata, ezért a kabinetiroda azon dolgozik, hogy a kormány januári ülésére

összeállítsa azokat az intézkedéseket,

amelyekkel Soros György „tervének” végrehajtása megakadályozható Magyarországon és az EU területén is.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyben tiltakoznak az Európai Parlament (EP) „Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szemben”. Ebben az állítólagosan elfogadott kötelező és felső korlát nélküli migrációs betelepítést és kötelező szétosztást utasítják el. Ennek sorában szólítja fel a parlament a kormányt, hogy ne engedjen az EP és „az uniós bürokrácia” nyomásának. A határozat szövegben található az a mondat, hogy az Országgyűlés elutasítja, hogy „jogköröket adjanak át a bevándorlást támogató Soros-szervezeteknek annak érdekében, hogy azok részt vegyenek a bevándorlók behozatalában és szétosztásában”.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.

Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban

törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”,

amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.

Ez lélektani nyomás karácsony előtt, hogy januárban visszatérnek erre – mondta Rogán bejelentéséről a FüHü érdeklődésére a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője. Csontos Csaba el se tudja képzelni, milyen „intézkedésről” lehet szó. Külön érdekes, hogy az EU területére is ki akarják terjeszteni – tette hozzá.

Az intézményes, jogszabályi keretbe öntött ellenlépésekről, esetleg a Magyarországon működő civil szervezeteket érintő tervekről Csontos Csaba úgy véli, ez felesleges pánikkeltés, a lakosság hiszterizálása lenne, mert

„migrációs központot” senki sehol se tervez létrehozni.

Bármilyen intézkedés velük szemben diszkrimináció lenne, mert ezek a szerveződések évek óta működnek és teszik dolgukat – mondta Csontos.

A szóvivő a tervek konkrétumok ismerete nélkül a riasztó orosz és török kormányzati példákat említette.

Az OSF két szervezettel állapodott meg, Pécsett és Debrecenben, amelyek tevékenységének nehezítésére már indult kezdeményezés a Fidesz soraiból. Legutóbb pedig Miskolc fideszes polgármestere, Kriza Ákos jelentette be, hogy az OSF „nem kívánatos” a városban. Miskolc egyébként szóba se került helyszínként – mondta Csontos Csaba.

Az OSF szóvivője hangsúlyozza, hogy az alapítvány helyi ügyekben kíván támogatást nyújtani a megállapodásban lévő szervezeteken keresztül, akár beteg gyerekekről, akár romák helyzetének javításáról, esélyteremtésről legyen szó. Az OSF egymillió dollárt (árfolyamtól függően körülbelül 280 millió forint) szán ezen programok segítésére, de

a pályázatok kiírása a partnerszervezetek feladata,

az OSF sem ebbe, se a döntésbe nem szól bele.

Igen – válaszolta Csontos Csaba a FüHü felvetésére, hogy

az OSF most lényegében visszatér a gyökerekhez,

a 25-30 éve elindított programokhoz, amelyekben a magyar civil társadalom megerősítésére és a demokratikus intézmények létrehozására törekedett Soros György alapítványa.

Ezeket sok évvel ezelőtt megszüntette az OSF, mert szerintük Magyarország az unió tagjaként már érett demokrácia, amely nem szorul ilyen segítségre.

Most tehát feléleszti a régi modellt az alapítvány.

„Egyelőre EU-tagok vagyunk, ez a garancia”

– mondta Csontos Csaba, aki lát „fékeket”, de ezek szerinte már nem itthon vannak.

A menekültek ügyével a Transparency International nem foglalkozik, de Soros-terv szerintük se létezik, amit ennek tulajdonít a kormány, az fantazmagória. Jogi igazgatója, Ligeti Miklós nem akar tippet adni arra, hogyan lehetne fellépni civil szervezetekkel szemben. Annyit azért megjegyez, hogy ha a kormány ennyire aggódik az ellenőrizetlen, bizonytalan hátterű, kockázatos külföldiektől, akkor miért engedett be a családtagokkal együtt eddig 19 885 külföldit a letelepedési kötvény megvásárlása ellenében, húszszor annyit, ahány menekült ügyének elbírálásáról lenne szó.

A „kötvényesek” 85 százaléka kínai, az ő biztonsági ellenőrzésük 20 nap alatt esélytelen, egy oroszról pedig már tudjuk, hogy büntetett előéletűként sem akadt fenn a rostán – mondta Ligeti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK