Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

0
1609
Facebook

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

- Hirdetés -

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

- Hirdetés -

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .