Kezdőlap Címkék Agresszió

Címke: agresszió

Putyin Észak Koreába készül

Kedden és szerdán lesz a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vendége Vlagyimir Putyin, aki 2000 óta nem járt Észak Koreában. Kísérti őt a múlt: a szovjet csapatok ültették trónjára Kim Ir Szen-t, akinek dinasztiája mind a mai napig uralkodik a világtól elzárkózó országban, melynek élén jelenleg az alapító diktátor unokája, Kim Dzsong Un áll.

Arrafelé még mindig azt a sztálinista diktatúrát üzemeltetik, melyet egy szovjet tábornok alakított ki Észak Koreában. Jellemző Moszkva gondolkodására, hogy ezt a tábornokot 1956 után Magyarországra küldték mint nagykövetet. Kádár Jánosnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy rábeszélje Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét: hívja vissza a KGB tábornokot, mert az Észak-koreai recept Magyarországon nem használható, ahogy ezt 1956 példája is bizonyította.

Putyin kudarcát bizonyítja az Észak-koreai látogatás

Az orosz elnök Szentpéterváron született, abban a városban, melyet Nagy Péter cár azért építtetett az orosz birodalom nyugati határszélére hogy jelezze az irányt: Oroszországnak a Nyugatot kell követnie! Jellemző, hogy az orosz nemzeti lobogót is a holland zászlóról mintázták.

Putyin az ukrajnai agresszió következtében kínjában Keletre fordult, mert a Nyugat elárasztotta szankciókkal az orosz gazdaságot.

Putyin szorult helyzetére jellemző, hogy még Észak Korea is felértékelődik: onnan kap lőszert Oroszország. Míg Dél Korea a világ egyik legsikeresebb állama, amelynek GDP-je egyenlő a nála sokkal népesebb Oroszországéval, Észak Korea egy gazdasági törpe, ahol a lakosság jelentős része ma is éhezik. Ám a hadiipar virágzik, mert minden pénzt arra költenek: még atombombája és ballisztikus rakétái is vannak a nemzeti kommunista rendszernek, amely rendszeresen világháborúval fenyegeti meg az Egyesült Államokat.

Kínai szállítmányok koreai rejtekúton

Az Egyesült Államok, amely szankciókkal sújtja Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, többször is nyomatékosan figyelmeztette Kínát arra, hogy ne szállítson olyan árukat Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek.

A kínaiak mindig le is teszik a nagy esküt amerikai partnereiknek, de a CIA szerint rendszeresen érkeznek Oroszország számára olyan fontos szállítmányok Kínából, melyeket gyakran a hadiipar használ fel.

Ezeknek a szállítmányoknak egy része észak-koreai rejtekúton jut el Oroszországba. Amely teljesen átállt a hadigazdaságra, és ebben egyre jobban hasonlít Észak Koreára, amely Sztálin háborús modelljét örökölte. Kim Ir Szen-t a Szovjetunióban képezték ki a második világháború idején, és szovjet százados egyenruhájában érkezett vissza hazájába, hogy átvegye a hatalmat, amelyet dinasztiája mindmáig vaskézzel megtart.

Orbán Putyin ügynöke?

A CIA mindinkább ezt gyanítja, és ennek megfelelően bánnak vele a NATO-ban és az Európai Unióban. Kim Dzsong Un-ról nem ez a CIA véleménye: Észak Korea urát szuverénnek tekintik, aki igyekszik korlátok között tartani az orosz és a kínai befolyást. Kim Dzsong Un ebben nagyapját követi: Kim Ir Szen a szovjet – kínai szakítás idején legyilkolta pártjának Moszkva illetve Peking felé hajló vezetőit, és megalapította a dzsucsét, a nemzeti kommunizmust, amely gazdaságilag világraszóló kudarc, de politikailag mestermű, mert sok-sok évtized után is fennáll.

Aki kétségbe vonná  a dzsucse nagyszerűségét, abból fasírtot csinálnak Észak Koreában még akkor is, ha az uralkodó dinasztia tagja.

Kim Dzsong Un mentora nagynénje férje volt, aki kínai típusú reformokra próbálta rávenni urát, aki a svájci középiskola után katonai akadémiát végzett Phenjanban. A reakció brutális volt: a mentor a kivégző osztja előtt végezte életét, és neje is csak annak köszönhette megmenekülését, hogy “királyi vér”.

Ez még Dzsingisz kán szabálya volt Ázsiában: királyi vért nem ontunk! Persze azért a leleményes utódok ezt a problémát is megoldották: Dzsingisz kán renitens utódai úgy végezték életüket, hogy zsákba varrták őket, majd pedig az egész lovashadsereg átmasírozott rajtuk néhányszor…

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

“A hatalom borotvát szorít a polgárok torkához orosz földön”

0

Oszip Mandelstam írta ezt Sztálinról, és meg is bűnhődött érte: megfagyott miközben a láger felé menetelt Szibériában. Putyin ma hasonló rendszert valósít meg Oroszországban – nyilatkozta Ludmilla Ulickaja orosz írónő, aki az ukrajnai háború kitörése után Berlinbe menekült. Putyin külföldi ügynöknek nevezte épp Navalnij temetésének  napján.

“Könyveimet eltávolították a kirakatokból. A könyvtárakból már nem lehet kölcsönözni a műveimet” – nyilatkozta az orosz írónő a Népszavának. Azon gondolkodik: arról ír majd, hogy az orosz értelmiség ezerszámra hagyta el hazáját 1917-ben Lenin forradalma után, és most Putyin ukrajnai háborúja miatt hasonló helyzet alakult ki.

Ulickaja úgy véli Putyin személyes döntése volt az Ukrajna elleni agresszió, erről már aláírt egy kiáltványt, mely az orosz és az ukrán értelmiség nevében elítélte a katonai akciót:

”egyetlen ember és hűséges cinkosainak őrülete irányítja Oroszország sorsát.”

Fájdalom, rettegés és szégyen – ezek a mai nap érzései – írták jeles orosz és ukrán értelmiségiek 2022 február 24-én amikor orosz csapatok átlépték a határt.

Ulickaja emlékeztet arra, hogy az orosz értelmiség mennyit adott a világnak, az első helyen említi Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, akinek művei a világirodalom részei mindenütt. Csakhogy Dosztojevszkij élete utolsó szakaszában aktív kapcsolatban állt Pobedonoszcevvel, a szlavofil ortodoxia akkori vezérével. Manapság pedig ez a szlavofil ideológia a Putyin rendszer eszmei alapja.

Kirill pátriárka, aki Putyinhoz hasonlóan a KGB-ben kezdte karrierjét, a rendszer hűséges támasza, ahogy azt Ulickaja nyilatkozta Putyin cinkosairól. Vagyis Oroszországban sokan azért követik Putyint, mert egyetértenek azzal, hogy Kijev, az orosz városok anyja, újra Moszkva alá tartozzon ahogy ez évszázadokon keresztül fennállt a cári időkben éppúgy mint a kommunista rendszer idejében. Eszerint a felfogás szerint Putyin agressziója egyfajta reconquista – “visszavesszük ami a miénk!”

“Ukrajna óriási történelmi feladat előtt áll”

“Ukrajnának meg kell szabadulnia Oroszország gazdasági és kulturális befolyásától, amely évszázadokon át rátelepedett. Csak sok szerencsét lehet kívánni Ukrajnának ezen az úton. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna keleti részén több millió olyan ember él, akik orosznak vallják magukat, és akiknek orosz az anyanyelvük. Ezért remélem, hogy ez a folyamat kíméletesen zajlik majd le” – mondta a 81 éves írónő Berlinben.

Ulickaja a balti utat javasolja Ukrajnának, és nem kétséges, hogy az ország lakóinak többsége is ezt szeretné beleértve az orosz kisebbség jórészét is.

Az európai út ugyanis, melyet a három kis balti állam választott európai életszínvonalat jelenthet hosszú távon, és részvételt a nyugati világ gazdasági és kulturális életében vagyis mindazt, melyet Oroszországtól megtagadnak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Putyint az orosz kisebbség vajmi kevéssé érdekli, a saját hatalma annál inkább. Ha már belefogott ebbe a megnyerhetetlen háborúba, akkor nem vonulhat ki a már elfoglalt orosz többségű területekről Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is. II. Miklós cár 1914-ben elsőként mozgósított az első világháború kezdetén, és óriási véráldozattal támogatta nyugati szövetségeseit: a brit és a francia birodalmat. A népszerűtlen háborúba belebukott 1917 tavaszán, majd pedig Lenin parancsára a bolsevikok meggyilkolták egész családjával együtt 1918-ban Jekatyerinburgban.

Ukrajna vezetői szerint már zajlik a harmadik világháború

Ferenc pápa béke nyilatkozatára reagált Ukrajna vatikáni nagykövetsége: “Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amelyik éppen most zajlik, akkor tanulnunk kell a második világháborúból. Ki beszélt akkor komolyan arról, hogy tárgyalni kell Hitlerrel?

Ha véget akarunk vetni a háborúnak, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy levágjuk a sárkányt!” – írta X-en az ukrán nagykövetség.

Ferenc pápa, aki mindenképp szeretné elkerülni a harmadik világháborút, fehér zászlót és tárgyalásokat javasolt, mert nem hisz abban, hogy Ukrajna képes lenne legyőzni Oroszországot. Mintha ebben már Washingtonban sem nagyon bíznának hiszen távozik a külügyből Victoria Nuland államtitkár asszony, akit Moszkvában “bestiának” tituláltak, mert ő érte el 5 milliárd dolláros programjával, hogy Kijev búcsút intett Moszkvának.

Két évvel Putyin agressziójának megindulása után Ukrajna még mindig ellenáll – ez a legnagyobb győzelem, de az orosz hadsereg túlerejével szemlátomást nem bír. Zelenszkij elnök arról beszél, hogy 2024 az erőgyűjtés éve lesz, és jövőre indulhat meg az offenzíva, amely tavaly kudarcba fulladt.

Macron francia elnök már NATO csapatok küldését javasolta Ukrajnába, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg vereségét.

Peszkov, Putyin szóvivője ezt világháborús fenyegetésnek nevezte. A német kancellár és az amerikai külügy elhatárolódott Macron kijelentésétől.

Putyin= Hitler?

Megállja-e a helyét az ukrán vezetés analógiája? Adolf Hitler a világ legerősebb hadseregével birodalom építéshez fogott hozzá: Európát és a Közel Keletet akarta elfoglalni, hogy vetélytársa lehessen a brit világbirodalomnak és az Egyesült Államoknak. Németország akkor a világ második legerősebb gazdasági nagyhatalma volt az USA mögött. Ehhez képest Putyin Oroszországa nem gazdasági nagyhatalom: Dél Korea GDP-je is magasabb nála. Hadserege és titkosszolgálata szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, a háromnapos villámháborúból hosszú és megnyerhetetlen konfliktus lett. Hitler villámháborúi sikeresek voltak Európa nyugati felén, és a Szovjetunióban is nagyon messzire jutott néhány hónap alatt. Csak óriási emberáldozattal és angolszász támogatással sikerült megállítani. A Szovjetunió emberi tartalékai kimeríthetetlenek- mondta Sztálin, aki katonák millióit áldozta fel a frontokon.

Ukrajna emberi tartalékai nagyon is kimeríthetetők, lassan elfogynak a katonái. A nyugati pénzügyi támogatás akadozik, Donald Trump kerek-perec megmondta, hogy ha az európai országok nem kellően támogatják a harcok folytatását egymaga egy centet sem ad, ha visszakerül a Fehér Házba. Emberei – ugyan belpolitikai okokból sikeresen akadályozzák az ukrán támogatást Washingtonban.

Ebben a helyzetben javasolt béketárgyalásokat Ferenc pápa, aki szerint

“nem kell szégyellni a párbeszédet, ha annak célja a béke.”

Putyinnal nem lehet tárgyalni – mondja az ukrán vezetés, amely nem sokkal az agresszió után hetekig tárgyalt Törökországban az oroszokkal. Erdogan török elnök most újra felajánlotta ugyanezt. A döntést persze Washingtonban hozzák meg, ahol Biden elnök azt mérlegeli: az ukrajnai háború vagy a fegyverszünet hoz-e neki több szavazatot a novemberi választáson, ahol minden egyes szavazatra szüksége lehet Donald Trump ellenében.

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

Csaknem két évvel a háború kezdete óta sem állt le a brain drain Oroszországból

Az orosz Google feladta: távozik Oroszországból a Yandex. Az agyelszívás nem állt le – hangsúlyozza a Bloomberg rámutatva arra, hogy épp a legértékesebb emberei hagyják el Putyin birodalmát.

30 milliárd dollárra értékelték a Yandex informatikai óriást, az orosz Google-t Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt, most két évvel később 5,2 milliárd dolláros nyomott áron számolja fel oroszországi érdekeltségeit a cég. A Yandex oroszországi cégeit egy konzorcium vásárolja fel, melynek részese a Lukoil orosz olaj óriás is.

A Yandex társvállalkozása, amely Hollandiában van bejegyezve, folytatja az orosz cég nyugati üzleteit míg az új konzorcium átveszi a szerepét Oroszországban.

“2022 februárja óta rendkívüli kihívással kerültünk szembe, és a mostani megoldással kívánjuk szolgálni a részvényesek érdekeit. Ez mindenkinek jó megoldás: a részvényeseknek, a menedzsmentnek, a felhasználóknak egyaránt”

– hangsúlyozta John Boynton, a Yandex elnöke.

Peszkov, Putyin szóvivője üdvözölte a bejelentést:

”Számunkra az a fontos, hogy a társaság továbbra is működjön az orosz gazdaságban.”

A Yandexet külföldön is sokra tartották, részvényeivel kereskedtek az amerikai NASDAQ-on, de ezt befagyasztották Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Yandex komoly nyomás alá került Oroszországban: rákényszerült arra, hogy eladja televíziós csatornáit. A vezetés sok tagja lemondott, a munkatársak közül sokan Nyugatra távoztak. Arkagyij Volozs, a Yandex társ alapítója, aki az agresszió után lemondott  “barbár akciónak” nevezte Putyin ukrajnai háborúját.

A konzorcium, amely átvette a Yandex oroszországi cégeit, és amelyben a helyi vezetés is benne van, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy közülük senki sem szerepel sem amerikai, sem uniós sem pedig brit vagy svájci szankciós listán.

Agyelszívás

Több mint 2500 tudós távozott 2022 február 24 óta – írja a Novaja Gazeta. Az informatikai fejlesztők 11-28%-a lépett le Oroszországból az elmúlt két évben – írta a Science. A Yandex cégeinél 26 ezren maradtak, kérdés, hogy a váltás után hányan folytatják Oroszországban. A Yandex óvatos volt, mert a mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó  legfontosabb részlegét már kiszervezte Nyugatra: 1300 fejlesztő már ott dolgozik. A Yandex két fő nyugati célországa Finnország és Szerbia. Finnország közel van, Szerbia pedig jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.

A tudományos kutatás is óriási veszteséget szenvedett el: az elmúlt öt évben mintegy 50 ezer orosz tudós hagyta el hazáját az Interfax hírügynökség szerint.

A nyugati világ igyekszik támogatni az emigráns orosz tudósokat: Londonban az Institute for Mathematical Sciences ösztöndíjat ad orosz, ukrán és belorusz tudósoknak. Ez persze csak csepp a tengerben.

Több mint 2500 magasan kvalifikált tudós távozott két év alatt Oroszországból

A Novaja Gazeta Europe internetes portál szerint ennyien emigráltak az orosz értelmiségi elitből Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Barents Observer portál két vezető orosz tudóst faggatott arról : miért hagyták el hazájukat?

“A baj az, hogy a legjobbak jönnek el Oroszországból. Ott ugyanis az a helyzet, hogy nem szakmai alapon lehet karriert csinálni hanem a főnökség talpát és egyéb alkatrészeit nyalogatva. Ha pedig a főnök tökfej és tolvaj, akkor szívesen választ hasonló munkatársakat is. Mindenütt ez megy ma Oroszországban, a tudomány területén is. A profik nem jutnak lehetőséghez, félreállítják őket. Ki akar ilyen légkörben dolgozni? Kiutat keresnek, és ezt gyakran külföldön találják meg”

– magyarázza a helyzetet Vlagyimir Marahonov fizikus, aki a Joffe akadémiai kutatóintézetből tette át a székhelyét Finnországba.

Maharov elmondta, hogy a Szovjetunió bukása idején elsősorban a pénz miatt mentek a tudósok külföldre, de Putyin Ukrajna elleni agressziója óta rémes lett a légkör Oroszországban:

”Egyre gyakrabban vádolnak tudósokat hazaárulással, mert együttműködtek külföldi kollégáikkal. Már az is gyanús, ha valaki a kínaiakkal működik együtt. Közben pedig Oroszország egyre jobban függ Kínától a tudomány területén is. A helyzet abszurditására jellemző, hogy egy orosz tudóst letartóztattak, mert az észak-kínai Harbinban tartott előadásokat.”

A hatalom ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz tudomány boldogul egyedül is, lehetséges ez a huszonegyedik században?

“Ma ez már lehetetlen. Egyetlen állam sem képes egyedül boldogulni, mert például a nukleáris fizika igen tőkeigényes. Volt egy jól működő közös programunk a Massachusetts Institute of Technology Szkolkovóban. Putyin háborúja után ez megszűnt, minden szétesett, ez óriási katasztrófa az orosz tudománynak”

– mondta az orosz fizikus a Barents Observernek, amely megkérdezett egy orosz történészt is, aki Norvégiában folytatta pályafutását.

Reális a szám a 2500 emigráns orosz tudósról, melyet a Novaja Gazeta Europe említ?

Igen, nagyon sokan jöttek el Oroszországból Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt. A tudományban a külföldi kapcsolatoknak és információknak óriási a jelentőségük. Csak vitákban, párbeszéd útján haladhatunk előre. Oroszországban most mindenki kénytelen öncenzúrát gyakorolni, mert a felülről jövő nyomás nagyon megnőtt. Én emiatt jöttem el” – mondja az orosz egyetemi docens, aki kérte nevének elhallgatását, mert fél.  Ami nem csoda Putyin Oroszországában, ahol a nemkívánatos elemek olykor az orosz Windows program áldozatai lesznek, és kiesnek az ablakon vagy úgy végzik mint Navalnij, akit édesanyja szerint Novicsok idegméreggel öltek meg Putyin börtönében.

“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Andy Harris republikánus képviselő, akinek ukrán édesanyja a második világháború után menekült el hazájából, Putyin agresszióját követően a legelszántabb támogatója volt az önvédelmi háborút folytató Ukrajnának. Társelnöke lett annak az Ukrajna albizottságának, amely szervezte a támogatás szavazatainak összegyűjtését a kongresszusban Washingtonban.

Választási kampány zajlik az Egyesült Államokban, és a magyar felmenőkkel is rendelkező Andy Harris republikánus képviselő hirtelen rádöbbent arra: az USA-nak gyorsan nő az államadóssága, ezért immár nem engedheti meg magának Ukrajna nagyvonalú támogatását. Ősszel Biden elnök újabb 24 milliárd dolláros támogatáshoz kéri a washingtoni kongresszus támogatását. A képviselőházban a republikánusok többségben vannak, ezért ott ezek után nehéz lesz támogatást szerezni ehhez a hatalmas összeghez.

“Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni, ezért le kell állítani a támogatást, és arra kellene rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kezdjen béketárgyalásokat Putyinnal”

– hangsúlyozta választási nagygyűlésén a republikánus politikus. A washingtoni Politico szerint amikor egy választópolgár azt kérdezte a képviselőtől, hogy mi a véleménye a nagy ukrán offenzíváról, akkor Andy Harris így válaszolt: ”őszinte leszek, az offenzíva kudarcot vallott. Ezért is kellene leállítani a támogatást Ukrajnának.” Majd hozzátette: ”sajnálom, de egész egyszerűen nincs erre pénzünk!”

Hogy lehetne békét kötni?

“Tudom, hogy Zelenszkij elnök nem akarja ezt, de a mi segítségünk nélkül csúnyán elveszítené a háborút, a mi segítségünkkel viszont nem nyer. Most patthelyzet alakult ki a fronton Ukrajnában.”

Mind a CIA mind a Pentagon úgy értékelte, hogy az ukrán offenzíva megbukott. A támadás célja nyilvánvalóan az volt, hogy elfoglalják Melitopol városát vagyis elvágják a Krím félszigetet az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoktól. A Pentagon egyetlen nagy támadást javasolt, de ezt az aknazár miatt az ukránok nem vállalták. A sok apró támadással viszont nemigen jutottak előre, még mindig nagyon messze vannak Melitopoltól. Az oroszok az időt húzzák. Putyin nemrég tanácskozást tartott a katonai vezetőkkel a helyszínen, és megállapodtak az új időhúzó stratégiába: a közvetlen cél az, hogy őszig elhúzzák a védekezést az ukrán offenzíva ellen, mert akkor azután az időjárás megakadályozza a harckocsik előrenyomulását a felázott talajon. A háromszoros védőgyűrűt az oroszok annyira elaknásították, hogy katonai szakértők szerint az ukránok még hatalmas véráldozattal sem tudnák áttörni.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke már többször kijelentette, hogy a diplomáciának kellene átvennie a főszerepet Ukrajnában, mert a katonai erők patthelyzetet alakítottak ki.

A CIA főnöke, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, a hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai rendezésről.

Zelenszkij ukrán elnök többször is úgy nyilatkozott az amerikai televízióknak, hogy “Biden elnök öt percen belül békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a területet békéért elvet. Mi viszont nem fogadnánk el a területet békéért elvet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

NATO diplomácia?

Jens Stoltenberg kiszivárogtatott egy béke tervezetet, melynek lényege az lenne, hogy Ukrajna abban az esetben lehetne a NATO tagja, ha elfogadná a területért békét elvet. A NATO főtitkára azután sajnálkozott a kiszivárogtatás miatt, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül nem találnának ki ilyen terveket az ukrajnai rendezésre. A washingtoni Politico korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos terveket nem a külügyminisztérium dolgozza ki Washingtonban hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Bill Burns, a CIA igazgatója.

Washingtonban Tony Blinken külügyminiszter számít Ukrajna legelszántabb támogatójának míg a nemzetbiztonsági tanács és a CIA inkább hajlik valamiféle egyezségre Putyin orosz elnökkel.

Biden elnök nehéz döntés előtt áll a választási kampányban: mi hoz több szavazatot? Ha Ukrajnát támogatja akkor is, ha a háború megnyerésére minimális az esély vagy pedig béketeremtőként lép fel a választási kampányban? Valószínű ellenfele, Donald Trump azzal dicsekszik: ő a maga részéről öt perc alatt békét teremtene Ukrajnában. A háború másfél éve tart, mindkét oldalon sok az áldozat. Ukrajna kétségbeejtő gazdasági helyzetbe jutott: a katonákat, a tanárokat és a többi állami alkalmazottat csakis külföldi támogatásból tudja fizetni. Az Európai Unió legutóbb már 50 milliárd eurós támogatást ígért, de egyelőre senki sem tudja, hogy miből.

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Helyzetjelentés 2023. 05. 18.

Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)

 

  • Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a „válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez „meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
  • Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
  • Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
  • Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
  • A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
  • Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
  • Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök. Ukrajna szerdán „hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást. 
  • Li Hui, a Peking által a konfliktus „politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
  • A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta. 
  • A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a „Fehér Ház döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek. 
  • Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK