Kezdőlap Címkék Agresszió

Címke: agresszió

Csaknem két évvel a háború kezdete óta sem állt le a brain drain Oroszországból

Az orosz Google feladta: távozik Oroszországból a Yandex. Az agyelszívás nem állt le – hangsúlyozza a Bloomberg rámutatva arra, hogy épp a legértékesebb emberei hagyják el Putyin birodalmát.

30 milliárd dollárra értékelték a Yandex informatikai óriást, az orosz Google-t Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt, most két évvel később 5,2 milliárd dolláros nyomott áron számolja fel oroszországi érdekeltségeit a cég. A Yandex oroszországi cégeit egy konzorcium vásárolja fel, melynek részese a Lukoil orosz olaj óriás is.

A Yandex társvállalkozása, amely Hollandiában van bejegyezve, folytatja az orosz cég nyugati üzleteit míg az új konzorcium átveszi a szerepét Oroszországban.

“2022 februárja óta rendkívüli kihívással kerültünk szembe, és a mostani megoldással kívánjuk szolgálni a részvényesek érdekeit. Ez mindenkinek jó megoldás: a részvényeseknek, a menedzsmentnek, a felhasználóknak egyaránt”

– hangsúlyozta John Boynton, a Yandex elnöke.

Peszkov, Putyin szóvivője üdvözölte a bejelentést:

”Számunkra az a fontos, hogy a társaság továbbra is működjön az orosz gazdaságban.”

A Yandexet külföldön is sokra tartották, részvényeivel kereskedtek az amerikai NASDAQ-on, de ezt befagyasztották Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Yandex komoly nyomás alá került Oroszországban: rákényszerült arra, hogy eladja televíziós csatornáit. A vezetés sok tagja lemondott, a munkatársak közül sokan Nyugatra távoztak. Arkagyij Volozs, a Yandex társ alapítója, aki az agresszió után lemondott  “barbár akciónak” nevezte Putyin ukrajnai háborúját.

A konzorcium, amely átvette a Yandex oroszországi cégeit, és amelyben a helyi vezetés is benne van, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy közülük senki sem szerepel sem amerikai, sem uniós sem pedig brit vagy svájci szankciós listán.

Agyelszívás

Több mint 2500 tudós távozott 2022 február 24 óta – írja a Novaja Gazeta. Az informatikai fejlesztők 11-28%-a lépett le Oroszországból az elmúlt két évben – írta a Science. A Yandex cégeinél 26 ezren maradtak, kérdés, hogy a váltás után hányan folytatják Oroszországban. A Yandex óvatos volt, mert a mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó  legfontosabb részlegét már kiszervezte Nyugatra: 1300 fejlesztő már ott dolgozik. A Yandex két fő nyugati célországa Finnország és Szerbia. Finnország közel van, Szerbia pedig jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.

A tudományos kutatás is óriási veszteséget szenvedett el: az elmúlt öt évben mintegy 50 ezer orosz tudós hagyta el hazáját az Interfax hírügynökség szerint.

A nyugati világ igyekszik támogatni az emigráns orosz tudósokat: Londonban az Institute for Mathematical Sciences ösztöndíjat ad orosz, ukrán és belorusz tudósoknak. Ez persze csak csepp a tengerben.

Több mint 2500 magasan kvalifikált tudós távozott két év alatt Oroszországból

A Novaja Gazeta Europe internetes portál szerint ennyien emigráltak az orosz értelmiségi elitből Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Barents Observer portál két vezető orosz tudóst faggatott arról : miért hagyták el hazájukat?

“A baj az, hogy a legjobbak jönnek el Oroszországból. Ott ugyanis az a helyzet, hogy nem szakmai alapon lehet karriert csinálni hanem a főnökség talpát és egyéb alkatrészeit nyalogatva. Ha pedig a főnök tökfej és tolvaj, akkor szívesen választ hasonló munkatársakat is. Mindenütt ez megy ma Oroszországban, a tudomány területén is. A profik nem jutnak lehetőséghez, félreállítják őket. Ki akar ilyen légkörben dolgozni? Kiutat keresnek, és ezt gyakran külföldön találják meg”

– magyarázza a helyzetet Vlagyimir Marahonov fizikus, aki a Joffe akadémiai kutatóintézetből tette át a székhelyét Finnországba.

Maharov elmondta, hogy a Szovjetunió bukása idején elsősorban a pénz miatt mentek a tudósok külföldre, de Putyin Ukrajna elleni agressziója óta rémes lett a légkör Oroszországban:

”Egyre gyakrabban vádolnak tudósokat hazaárulással, mert együttműködtek külföldi kollégáikkal. Már az is gyanús, ha valaki a kínaiakkal működik együtt. Közben pedig Oroszország egyre jobban függ Kínától a tudomány területén is. A helyzet abszurditására jellemző, hogy egy orosz tudóst letartóztattak, mert az észak-kínai Harbinban tartott előadásokat.”

A hatalom ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz tudomány boldogul egyedül is, lehetséges ez a huszonegyedik században?

“Ma ez már lehetetlen. Egyetlen állam sem képes egyedül boldogulni, mert például a nukleáris fizika igen tőkeigényes. Volt egy jól működő közös programunk a Massachusetts Institute of Technology Szkolkovóban. Putyin háborúja után ez megszűnt, minden szétesett, ez óriási katasztrófa az orosz tudománynak”

– mondta az orosz fizikus a Barents Observernek, amely megkérdezett egy orosz történészt is, aki Norvégiában folytatta pályafutását.

Reális a szám a 2500 emigráns orosz tudósról, melyet a Novaja Gazeta Europe említ?

Igen, nagyon sokan jöttek el Oroszországból Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt. A tudományban a külföldi kapcsolatoknak és információknak óriási a jelentőségük. Csak vitákban, párbeszéd útján haladhatunk előre. Oroszországban most mindenki kénytelen öncenzúrát gyakorolni, mert a felülről jövő nyomás nagyon megnőtt. Én emiatt jöttem el” – mondja az orosz egyetemi docens, aki kérte nevének elhallgatását, mert fél.  Ami nem csoda Putyin Oroszországában, ahol a nemkívánatos elemek olykor az orosz Windows program áldozatai lesznek, és kiesnek az ablakon vagy úgy végzik mint Navalnij, akit édesanyja szerint Novicsok idegméreggel öltek meg Putyin börtönében.

“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Andy Harris republikánus képviselő, akinek ukrán édesanyja a második világháború után menekült el hazájából, Putyin agresszióját követően a legelszántabb támogatója volt az önvédelmi háborút folytató Ukrajnának. Társelnöke lett annak az Ukrajna albizottságának, amely szervezte a támogatás szavazatainak összegyűjtését a kongresszusban Washingtonban.

Választási kampány zajlik az Egyesült Államokban, és a magyar felmenőkkel is rendelkező Andy Harris republikánus képviselő hirtelen rádöbbent arra: az USA-nak gyorsan nő az államadóssága, ezért immár nem engedheti meg magának Ukrajna nagyvonalú támogatását. Ősszel Biden elnök újabb 24 milliárd dolláros támogatáshoz kéri a washingtoni kongresszus támogatását. A képviselőházban a republikánusok többségben vannak, ezért ott ezek után nehéz lesz támogatást szerezni ehhez a hatalmas összeghez.

“Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni, ezért le kell állítani a támogatást, és arra kellene rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kezdjen béketárgyalásokat Putyinnal”

– hangsúlyozta választási nagygyűlésén a republikánus politikus. A washingtoni Politico szerint amikor egy választópolgár azt kérdezte a képviselőtől, hogy mi a véleménye a nagy ukrán offenzíváról, akkor Andy Harris így válaszolt: ”őszinte leszek, az offenzíva kudarcot vallott. Ezért is kellene leállítani a támogatást Ukrajnának.” Majd hozzátette: ”sajnálom, de egész egyszerűen nincs erre pénzünk!”

Hogy lehetne békét kötni?

“Tudom, hogy Zelenszkij elnök nem akarja ezt, de a mi segítségünk nélkül csúnyán elveszítené a háborút, a mi segítségünkkel viszont nem nyer. Most patthelyzet alakult ki a fronton Ukrajnában.”

Mind a CIA mind a Pentagon úgy értékelte, hogy az ukrán offenzíva megbukott. A támadás célja nyilvánvalóan az volt, hogy elfoglalják Melitopol városát vagyis elvágják a Krím félszigetet az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoktól. A Pentagon egyetlen nagy támadást javasolt, de ezt az aknazár miatt az ukránok nem vállalták. A sok apró támadással viszont nemigen jutottak előre, még mindig nagyon messze vannak Melitopoltól. Az oroszok az időt húzzák. Putyin nemrég tanácskozást tartott a katonai vezetőkkel a helyszínen, és megállapodtak az új időhúzó stratégiába: a közvetlen cél az, hogy őszig elhúzzák a védekezést az ukrán offenzíva ellen, mert akkor azután az időjárás megakadályozza a harckocsik előrenyomulását a felázott talajon. A háromszoros védőgyűrűt az oroszok annyira elaknásították, hogy katonai szakértők szerint az ukránok még hatalmas véráldozattal sem tudnák áttörni.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke már többször kijelentette, hogy a diplomáciának kellene átvennie a főszerepet Ukrajnában, mert a katonai erők patthelyzetet alakítottak ki.

A CIA főnöke, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, a hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai rendezésről.

Zelenszkij ukrán elnök többször is úgy nyilatkozott az amerikai televízióknak, hogy “Biden elnök öt percen belül békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a területet békéért elvet. Mi viszont nem fogadnánk el a területet békéért elvet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

NATO diplomácia?

Jens Stoltenberg kiszivárogtatott egy béke tervezetet, melynek lényege az lenne, hogy Ukrajna abban az esetben lehetne a NATO tagja, ha elfogadná a területért békét elvet. A NATO főtitkára azután sajnálkozott a kiszivárogtatás miatt, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül nem találnának ki ilyen terveket az ukrajnai rendezésre. A washingtoni Politico korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos terveket nem a külügyminisztérium dolgozza ki Washingtonban hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Bill Burns, a CIA igazgatója.

Washingtonban Tony Blinken külügyminiszter számít Ukrajna legelszántabb támogatójának míg a nemzetbiztonsági tanács és a CIA inkább hajlik valamiféle egyezségre Putyin orosz elnökkel.

Biden elnök nehéz döntés előtt áll a választási kampányban: mi hoz több szavazatot? Ha Ukrajnát támogatja akkor is, ha a háború megnyerésére minimális az esély vagy pedig béketeremtőként lép fel a választási kampányban? Valószínű ellenfele, Donald Trump azzal dicsekszik: ő a maga részéről öt perc alatt békét teremtene Ukrajnában. A háború másfél éve tart, mindkét oldalon sok az áldozat. Ukrajna kétségbeejtő gazdasági helyzetbe jutott: a katonákat, a tanárokat és a többi állami alkalmazottat csakis külföldi támogatásból tudja fizetni. Az Európai Unió legutóbb már 50 milliárd eurós támogatást ígért, de egyelőre senki sem tudja, hogy miből.

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Helyzetjelentés 2023. 05. 18.

Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)

 

  • Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a “válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez “meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
  • Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
  • Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
  • Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
  • A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
  • Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
  • Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök. Ukrajna szerdán “hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást. 
  • Li Hui, a Peking által a konfliktus “politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
  • A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta. 
  • A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a “Fehér Ház döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek. 
  • Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.

Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

“Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.

A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.

“Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”

– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

“Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.

Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.

“Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon  szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette  egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.

USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

Kilenc hónappal Ukrajna orosz agressziója után a Biden-kormányzatnak van oka az elégedettségre. Az értékelésben tapasztalható időnkénti különbségek ellenére továbbra is erős a kohézió a szövetségesekkel.

Az áldozatokkal terhes ukrán ellenállás lehetővé tette a Kreml minden tervének meghiúsítását. Végül, a nyugati fegyverszállítások Kijev javára jelentős és nagyon jövedelmező befektetést jelentenek, tekintettel az orosz hadsereg leépültségére, amelyet reguláris szövetséges csapatok bevetése nélkül okozott.

Az előzetes értékelés ellenére kezdenek felmerülni az aggodalmak az amerikai stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban, miközben a tél közeledtével nem adódnak hiteles tárgyalási kilátások. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak az ukránok által elérhető reális célokra – különösen a krími kérdésre –, valamint a nyugati támogatás szilárdságára mivel kénytelenek figyelembe venni a közvélemény fásultságát. A Wall Street Journal november elején közzétett közvélemény-kutatásában nyilvánvaló volt az Ukrajna támogatottságának eróziója. A megkérdezettek közel 30%-a úgy vélte, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz az ország megsegítéséért, szemben a márciusi 6%-kal, az orosz inváziót követő hetekben. Ez az elmozdulás különösen jelentős a republikánusok körében (48%).

“Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára”

– magyarázta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó november 10-én, néhány nappal újabb kijevi látogatása után. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok azonban felvetette a “diplomáciai nyitás” lehetőségét, ha a harcok lelassulnak a következő hónapokban.

Clinton: nem a NATO bővítés okozta az orosz agressziót Ukrajna ellen

Putyin orosz elnök egyik érve a háborűra, hogy a NATO fokozatosan bekeríti Oroszországot, és azért kellett megtámadnia Ukrajnát, hogy ezt megakadályozza Clinton, volt USA elnök szerint hamis: “már korábban megtörtént volna az orosz agresszió Ukrajnában, ha nem bővítettük volna a NATO-t.”

“Én nemcsak különleges partneri viszonyt javasoltam Oroszországnak, de azt is, hogy végső soron bekerülhetnek a NATO-ba”

– emlékezett vissza a kilencvenes évekre Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott.

“Az oroszoknak azt mondtam, hogy a legnagyobb fenyegetést korunkban az jelentheti, hogy terrorista csoportok kezére kerülhetnek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek. Ezellen pedig közösen kell fellépnünk.”

Clinton elnökségének az idején három egykori Varsói Szerződés tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország lépett be a NATO-ba. Majd őket követte sok más ex szocialista ország – köztük a Szovjetunió három egykori tagállama: Észtország, Lettország és Litvánia.

“Akartak a balti államok valaha is a Szovjetunió részei lenni?”

– kérdezte Clinton, aki arra utalt, hogy 1940- ben a szovjet csapatok azt követően szállták meg Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Hitler – Sztálin paktumot kötött, amely felosztotta a régiót a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Finnországot is megtámadták a szovjet csapatok, amelyek elfoglalták  Karéliát, és a Szovjetunióhoz csatolták.

Putyin orosz elnök mindig is azt állította, hogy

“a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió felbomlása volt”

– emlékeztetett most Clinton az USA ex elnöke (1992-2000).

“Mondhattuk volna azt a lengyeleknek, hogy örökké orosz fenyegetésben kell élnetek? Biztos, hogy az oroszok nem kezdik újra? Mondhattuk volna ezt a magyaroknak és a többieknek?” – tette fel a költői kérdést Bill Clinton. Hozzátette: “ az Egyesült Államok és a NATO sohasem fenyegette Oroszország biztonságát. A kisebb egykori szocialista országoknak pedig joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek Oroszország közelében.”

Háború Ukrajnában

“Az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak. Kitől kapják a fegyvereket? Az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Miért akar belépni Finnország a NATO-ba? Mert tart Oroszországtól. Ha nem bővítettük volna a NATO-t, akkor az agresszió Ukrajna ellen hamarabb következett volna be” – érvelt Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy az ukrán csapatok első jelentős győzelmüket érték el az orosz agresszióval szemben a háború kezdete óta (február 24).

A háború 74. napja – (folyamatosan frissítve)

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

 

  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója aki tegnap Kijevben elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. “Eltökélt szándékunk, hogy támogassuk az ukránokat, és bíróság elé állítsuk az orosz rezsimet. Holnap megvitatjuk ezt a G7 többi vezetőjével” – mondta Justin Trudeau.
  • Az ukrán vezérkar közölte: “A helyzet Besszarábia irányában továbbra is feszült. A Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a fegyveres erők és az orosz csapatok bevetési egységeinek egységei teljes harckészültségben állnak.”
  • Déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy Bayraktari drónnal megsemmisített egy orosz Serna leszállóhajót és két Raptor rohamhajót Zmiiino közelében.
  • Külföldön az ukrán hadsereg tűzéreiit megtanítják kezelni a brit hordozható Starstreak SAM-eket és a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket, és tárgyalások folynak pilóták kiképzéséről is.
  • A The Guardian Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva írta, hogy Nagy-Britannia további katonai segítséget nyújt Ukrajnának 1,6 milliárd dollár értékben.
  • Odesszában és Ukrajna 21 városában is légiriadót rendeltek el. A városok között található a főváros, Kijev is.
  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója (WHO) elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Szerhij Volina, aki más ukrán harcosokkal együtt továbbra is a mariupoli Azovstal bunkerekben védekezik, Facebookon elmondta, hogy a védők egy pokoli valóságshow-ban találták magukat, amelyet az egész világ néz. És továbbra is remélik, hogy megszületik a döntés megmentésükről.
  • William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország nukleáris csapásra készülne Ukrajna területén.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Facebook oldala szerint, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • “Az oroszországi gáz visszautasítása kevesebbe kerül az EU-nak, mint a covid első éve.”  Mondta Andriy Pyshny, a szankciócsoport tagja, meg azt is, hogy amire szükség van az oroszországi olaj- és gázembargóhoz, az az összes orosz bank SWIFT-ről való leválasztása és a teljes kereskedelmi blokád.
  • Az Egyesült Államok akár 15 millió dolláros jutalmat ígért az orosz Conti hackercsoporttal kapcsolatos információkért, amelyeket világszerte rosszindulatú cselekményekkel vádolnak – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Az FBI becslései szerint több mint 1000 áldozat fizetett a Conti zsarolóinak több mint 150 millió dollárt.

A háború 72. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

  • Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások akadályainak feloldásához az első lépés az orosz csapatok teljes kivonása a február 24. előtti állásokra.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte pénteken 50 nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • Meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be Odesa megyében május 8-án estétől május 10-én reggelig.
  • Az orosz hadsereg megkezdte a rakéták és légicsapások aktív bevetését Zaporozsje régiójában, különösen Gulyaipole és Orikhiv városaiban. Ugyanakkor az orosz csapatok tüzérséggel is lövik a térséget.
  • „Egy nehéz hadművelet újabb szakaszát hajtottuk végre Mariupolból és Azovstalból.” Elmondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült evakuálni. Ukrajna továbbra is mindent megtesz a civilek és a katonaság megmentése érdekében. Köszönöm az ENSZ segítségét – mondta Andriy Yermak OP-főnök.
  • John Kirby, a Pentagon szóvivője egy tájékoztatón közölte a Pentagon szerint a legtöbb orosz erő kivonult Mariupolból, és a várostól északra vonult.
  •  Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsában bejelentette: “A civilek Mariupolból történő kimentésének harmadik szakasza folyamatban van. Az irányelvünk azonban az, hogy a művelet befejezéséig nem árulunk el más részleteket, hogy ne zavarjuk meg a műveletet. Eddig összesen mintegy 500 civilt mentettek ki és szállítottak biztonságba (az előző két kiadásban), akik szüntelen tüzérségi tűz alatt éltek, élelem-, ivóvíz- és gyógyszerhiányban szenvedtek.”
  • Az Egyesült Államok olyan hírszerzést adatokat biztosított Ukrajnának, amely lehetővé tette a Neptun rakéták pontos célba juttatását, a Moszkva hadihajó elsüllyesztését. Eddig az amerikaiak hallgattak közreműködésükről, az elmúlt napokban azonban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy néhány órával a Neptun-rakéták kilövése előtt adatokat szolgáltattak Ukrajnának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!