Kezdőlap Címkék Sztálin

Címke: Sztálin

Miért ölette meg Sztálin a kommunista vezetők egy részét?

Míg a franciáknál a forradalom falta fel gyermekeit, a kommunistáknál Sztálin.

70 éve kezdődött meg a Slansky per Csehszlovákiában, ahol a kommunista párt korábbi főtitkára bevallotta, hogy összeesküvésben vett részt a szocialista rendszer ellen. A kirakatper 11 fő vádlottját – köztük Rudolf Slanskyt – halálra ítélték és kivégezték. Ez hasonlít a magyarországi Rajk perre, ahol az egykori vaskezű belügyminisztert ítélték halálra ugyanilyen kirakatperben. A Rajk ügy mégis két ponton jelentősen különbözött Slansky és társai esetétől. Egyrészt a dátum miatt: Sztálin példát akart statuálni Tito marsall ügyében. A jugoszláv vezető ugyanis 1948-ban szakított Sztálinnal és lepaktált a nyugati nagyhatalmakkal. Sztálin ettől akarta elvenni a kedvét a kis kommunista országok vezetőinek, akik esetleg hasonlóképp kicsit nagyobb függetlenségre vágytak Moszkvától. A másik különbség: Rajk nem volt zsidó! Slansky és társainak többsége viszont az volt, és ez vádként meg is fogalmazódott velük szemben. Sztálin elvtárs élete utolsó éveiben
“cionista“ pereket szervezett a Szovjetunióban, és ezt elvárta a kis szocialista országoktól is. Sztálin kezdetben támogatta Izrael megalakulását, mert abban reménykedett, hogy a Munkapárt a Szovjetunió szövetségesévé teszi a zsidó államot. Amint kiderült, hogy Ben Gurion miniszterelnök nem kér Sztálin atyai gondoskodásából, megindultak az antiszemita kampányok a Szovjetunióban. A zsidó értelmiségi szövetség vezetőjét, aki dollármilliókat gyűjtött a Szovjetuniónak Nyugaton, elütötte egy teherautó – nyilvánvalóan nem véletlenül. A zsidó szervezet vezetőinek jó részét lecsukták.

Antiszemitizmus, de miért?

Sztálin már korábban is indított antiszemita kampányokat a Szovjetunióban a harmincas években. Akkor a célja az volt, hogy lepaktáljon Hitlerrel. Meg is kötötték a paktumot, és egész Európát felosztották egymás között. Sztálin megölette a francia kommunista pártnak azokat a vezetőit, akik ezt nem helyeselték.

Az ötvenes években az öregedő Sztálin antiszemitizmusa más célokat szolgált. Meg akarta akadályozni azt, hogy halála után megreformálják rendszerét, és valamiféle eurokommunizmust hozzanak létre. A Szovjetunióban a reformisták Berija körül gyülekeztek. A rettegett titkosszolgálati vezetőt egykor így mutatta be Sztálin Rooseveltnek Teheránban: ő a mi Himmlerünk. Berija azonban nem volt buta ember, és látta, hogy a sztálinista rendszer versenyképtelen. Ezért a reformistákat támogatta. Magyarországon például Nagy Imrét. Berija nem volt zsidó, de a felesége igen. Sztálin ezen az alapon akart cionista pert Berija nyakába akasztani. Nem sikerült, mert 1953 tavaszán a diktátor meghalt. Berija állítólag levizelte a haldokló Sztálint.

Aztán Beriját is elérte a nemezis: 1953 végén kivégezték. A felemás reformok nemigen segítettek a Szovjetunión. Amikor a jóval fejlettebb Csehszlovákiában megpróbálkoztak az emberarcú kommunizmussal, akkor Brezsnyev tankokat küldött. A kommunizmus igazi reformjára 1978-ig kellett várni amikor Teng Hsziao-ping megindította Kínát azon az úton, melynek eredményeképp modern világhatalom lett miközben Oroszország egyre mélyebbre süllyed, az ukrajnai háborúban pedig nemcsak tekintélyét veszítette el, de az újrakezdés lehetőségét is.

Putyin és Potyemkin

Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot “mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.

Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.

Sztálini örökség

A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?

Putyin: más államoknak is vannak területi követelései

Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.

A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.

Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.

Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.

Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.

Budapesten fogták el a kubai rakétaválság egyik kulcsemberét

0

Hatvan éve jelentette be Kennedy elnök, hogy végetért a kubai rakéta válság, mert megegyezett Nyikita Szergejevics Hruscsovval. Az oroszok kivonják a rakétáikat Kubából, az amerikaiak pedig Törökországból. Elhárult az atomháború veszélye.

Budapesten tartóztatták le a kubai rakéta válság egyik kulcsemberét. Penkovszkij ezredes, a katonai hírszerzés ásza ugyanis átállt a Nyugat oldalára, és döntő fontosságú információkkal szolgált a szovjet atomarzenálról. A GRU ezredes összekötője egy brit kereskedő volt, aki a hírszerzésnek dolgozott. Greville Wynne továbbította a szovjet ezredes információit a brit illetve az amerikai hírszerzésnek.

Penykovszkij ezredest a szovjet kémelhárítás akkor tartóztatta le Moszkvában amikor Kennedy elnök közölte: az USA kész a nukleáris háborúra is!

Közben azonban Robert Kennedy igazságügyi miniszter lázasan tárgyalt Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövettel, aki évtizedeken át képviselte hazáját Washingtonban.

Október végén az USA és a Szovjetunió megegyezett.

Penykovszkij ezredest a hadbíróság halálra ítélte és kivégezték. Meg nem erősített hírek szerint elevenen elégették bajtársai szeme láttára, hogy a saját szemükkel láthassák: mi vár az árulókra Moszkvában.

Letartóztatás Budapesten

Greville Wynne brit üzletember és kém Budapesten pihente ki fáradalmait. A magyar fővárosban üzleteket kötött. Itt nem foglalkozott hírszerzéssel hiszen akkoriban még nem voltak nukleáris fegyverek Magyarország területén.

Wynne Budapestről Moszkvába készült, hogy találkozzon Penykovszkij szovjet ezredessel. Nem tudta, hogy időközben a GRU főtisztjét letartóztatták Moszkvában.

A brit üzletember magyar külkereskedők társaságában vacsorázott amikor megjelent négy kigyúrt kommandós. Egyikük csak annyit kérdezett: Mr. Wynne? Az igenlő válaszra leütötték és betuszkolták egy autóba. Moszkvában tért magához, ahol kihallgatták Penykovszkij perében.

Míg a szovjet ezredest halálra ítélték Wynne csak nyolc évet kapott, de két évvel később kicserélték egy szovjet kémre.

Hruscsov bukása

1964-ben a Szovjetunió első emberét megbuktatták. Utóda, Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin választott be a Politikai Bizottságba 1952-ben, azzal vádolta Hruscsovot, hogy gyengének mutatkozott az USA-val szemben. Azt is felrótták neki, hogy nem költött eleget a szovjet fegyveres erőkre, melyek nem voltak egyenrangúak az Egyesült Államokkal. A Szovjetunió számára újra első számú prioritás lett a világ legelső hadseregének létrehozása akár azon az áron is, hogy feláldozzák az életszínvonalat ennek érdekében. Ekkoriban írta Jevgenyij Jevtusenko a Rakéták és szekerek című versét bemutatva a kontrasztot a katonai és a polgári szféra között.

Teng Hsziao-ping épp a szovjet kudarcot látva döntött amellett, hogy nem katonai hanem gazdasági téren kell versenyezni az Egyesült Államokkal.

Kínából újra világhatalom lett Teng Hsziao-ping reformjainak hála, Oroszország pedig regionális hatalommá süllyedt. Ebben a helyzetben kezdett bele Putyin a háborúba Ukrajnában. Hszi Csin-ping kínai elnök barátilag figyelmeztette Putyint Szamarkandban:

”Vologya, hagyd abba a háborút!”

Mussolini 100 éve vette át a hatalmat

Október 31-én alakult meg Rómában Benito Mussolini kormánya, és ezzel megkezdődött a fasizmus uralma Olaszországban, ahol csak 1945-ben vetett ennek véget az antifasiszta koalíció.

Európában olyan nagy volt a félelem a kommunista forradalomtól, hogy szinte mindenütt pozitívan értékelték Mussolini hatalomra jutását. Az olasz diktátor szétverte a kommunista pártot, melynek vezetőjét, Antonio Gramscit bebörtönözték.

Winston Churchill Rómában így üdvözölte ezt:

“ha olasz lennék, akkor a leninizmus vadállati étvágyával és tobzódásával szemben teljes szívvel és lélekkel állnék Mussolini mellé az elejétől a végéig diadalmas küzdelmében.”

Winston Churchill szervezte meg az első brit katonai akciót a bolsevik forradalom ellen arra hivatkozva, hogy Szentpéterváron meggyilkolták Nagy Britannia nagykövetét, aki a világháború folytatására ösztönözte Oroszországot. Brit csapatok fojtották vérbe a bakui kommünt. A brit diplomácia jelölte Magyarország kormányzójának Horthy Miklóst. Aki szövetségesnek tekintette Benito Mussolinit éppúgy mint Adolf Hitler, aki 1933-ban került hatalomra Németországban.

A bukás

Amint az amerikai-angol csapatok megérkeztek Olaszország földjére az olasz király a hadsereg és a fasiszta nagy tanács segítségével megbuktatta Mussolinit, akit börtönbe csuktak. Innen szabadította ki őt Otto Skorzeny kommandós osztaga Hitler parancsára. Benito Mussolini bábállamot hozott létre Olaszországban. Leszámolt ellenfeleivel, még a vejét, Ciano grófot, egykori külügyminiszterét is megölette. Az előrenyomuló szövetséges csapatok elől Svájc felé menekült, de olasz partizánok elfogták a német egyenruhában menekülő Ducet. Luigi Longo, az olasz partizánok vezére, aki később a kommunista párt vezetője lett, Sztálint kérdezte: mit csináljon Mussolinivel? Az olasz kommunisták nyílt pert szerettek volna a diktátor elítélésére. Sztálin megkérdezte Winston Churchillt is, aki villámgyors kivégzést javasolt. A brit miniszterelnök attól tartott, hogy ha per lesz, akkor azon Mussolini hivatkozhat egykori lelkes támogatójára, Winston Churchillre és arra, hogy az angol király a Bath renddel tüntette ki az olasz diktátort.

Mussolinit szeretőjével együtt szitává lőtték egy rögtönítélő bíróság döntése alapján. Holttestét fejjel lefelé kiakasztva Milánó főterén mutogatták.

90 millió olasz

A 45 milliós Olaszországban 45 millió fasiszta volt és Mussolini bukása után 45 millió antifasiszta született

– fogalmazta meg gúnyosan a brit diplomácia a gyors váltást.

A fasizmus nem került karanténba mint Németországban. Giorgia Meloni, Itália jelenlegi miniszterelnöke ugyan nem vállalja fel nyíltan Benito Mussolini örökségét, de mozgalma tele van olyan politikusokkal, akik a Ducet ma is iránymutató politikai személyiségnek tartják.

Olaszországban gazdasági-társadalmi válság segítette hatalomra Benito Mussolinit, aki egykor a szocialisták egyik vezető politkusa volt. Kezdetben a Duce látszólag betartotta a demokrácia játékszabályait, csak később vált a fasizmus nyílt diktatúrává. Meloni asszony, Olaszország első női miniszterelnöke hatalomra jutása után úgy nyilatkozott, hogy Olaszország az Európai Unió és a NATO tagja, ennek összes követelményét betartja. Hadügyminisztere sietett elhatárolni az új olasz kormányt Orbán Viktortól, aki számos kérdésben szembenáll az Európai Unióval. A NATO-ban pedig azt róják fel a magyar miniszterelnöknek, hogy nem ítéli el határozottan Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Ukrajna megnyerheti a háborút

Szenes Zoltán vezérezredesnek, aki korábban a vezérkar főnöke volt az a véleménye, hogy az ukránok akár meg is nyerhetik a háborút. A vezérezredes tanulmányait a Szovjetunióban végezte, de tanult az Egyesült Államokban is. Magyarországot képviselte a NATO-ban.

“Katonai vonalon nincs magyar különút. A NATO-n belül az történik amit az Egyesült Államok akar – különösen azután, hogy Putyin elkezdett az atombombával fenyegetőzni.”

Ben Hodges tábornok a Deutsche Wellenek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin be akarja vetni az atomfegyvert, akkor azt az orosz hadsereg megakadályozná. Szenes tábornok szerint a döntéshozatal nukleáris ügyben ugyanolyan Oroszországban mint az Egyesült Államokban.

A legfelső szinten áll az elnök, a második szint a hadügyminiszter, a harmadik pedig a stratégiai erők parancsnoka.

“Ha a hidegháború idején sikerült elkerülni a nukleáris konfliktust, akkor most is van erre racionális esély. Putyinnak nehéz lenne elmagyaráznia az oroszoknak, hogy miért vetett be Ukrajnában atomfegyvert”

– hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit. Szerinte az óriási nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna olyan helyzetbe került, hogy megnyerheti a háborút.

Az USA és Nagy Britannia ezerszám képezi ki az ukrán katonákat

Az oroszok defenzívába szorultak Ukrajnában, mert kevés a katonájuk és a logisztikai rendszerüket szétrombolják az amerikai Himars rakétakilövők. Ebből Ukrajna százat kért az USA-tól. Egyelőre 16 van Ukrajnában és az amerikaiak még 18-at ígérnek. Olyat azonban nem szállítanak az ukránoknak, amely képes lenne lerombolni a krími hidat, mert ez kiélezné a konfliktust az USA és Oroszország között. A Himars rakéta kilövők megsemmisítik az orosz parancsnoki állásokat és a lőszer raktárakat. Az ukránok lassan nyomulnak előre, az oroszok pedig arra játszanak, hogy egy hónap múlva járhatatlanok lesznek az utak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök jövő szeptemberre teszi a hadműveletek végét. Ha ilyen tempóban folytatódik a nyugati támogatás, akkor Ukrajna győzhet, mert a fegyverei jobbak, több a katonája és azok sokkal jobban motiváltak mint az oroszok. Szenes tábornok szerint mintegy félmillió fiatal orosz menekült el a mozgósítás elő. Elvben 65 éves korig lehet valakit behívni Oroszországban. Egy 60 éves vezérőrnagy is életét veszítette nemrégiben amikor a gépét lelőtték Ukrajna fölött. Az oroszoknak ugyanis nincsenek okos rakétáik, ezért kénytelenek berepülni az ukrán légtérbe, ahol az angol-amerikai légelhárító fegyverek végeznek velük.

Követi-e Zsukov marsall példáját az orosz tisztikar?

Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le a hatalomra pályázó Beriját, aki a titkosszolgálat főnökeként a legnagyobb hatalommal rendelkezett akkoriban.

“Moszkvában most a katonák a galambok” – fejtegette Szenes tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy a politikai életből Putyin mindenkit eltávolított, aki veszélyes lehetne rá. “A héják jelen vannak a parlament mindkét házában és Putyin környezetében is. Ilyen például Medvegyev, az egykori liberális, aki most a Védelmi Tanács alelnökeként fenyegeti atomháborúval a Nyugatot. Ilyen Prigozsin, Putyin “szakácsa”, aki a Wagner hadsereget megszervezte az elnök támogatására.”

Akad-e most olyan bátor katonai vezető mint Zsukov marsall, hogy leváltsa Putyint?

Utána azután lehetne deklarálni, hogy “más fontos beosztásba került” – esetleg a túlvilágon. Berija halálának körülményeiről máig sincs hiteles információ.

Szenes tábornok ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Oroszországban nincsen hagyománya a békés vezetőváltásnak. Putyin mindenesetre tisztogat a hadseregben és a hadiiparban. Új parancsnokot nevezett ki Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok eredetileg harckocsizó volt, most viszont a légierő parancsnoki posztjáról került Ukrajnába. Az orosz légierő leszerepelt: a pilóták nem mernek berepülni az erős ukrán légvédelem miatt. Putyin kirúgta a hadiipar vezetőjét, aki hiába állította át a gyárakat hétszer 24 órás háborús műszakra, de nem tudta pótolni a nyugati chipeket és alkatrészeket.

Repült az a hadügyminiszterhelyettes is, aki a hadtápot irányította: óriási korrupcióra és szervezetlenségre derült fény.

1,5 millió téli egyenruha szőrén szálán eltűnt a raktárakból.

Orbán és a NATO

A magyar miniszterelnök egyensúlyoz – mutatott rá Szenes Zoltán, aki szerint a magyar NATO nagykövet nincs épp könnyű helyzetben, de a katonák egyértelműen követik az észak-atlanti vonalat, melyet az USA határoz meg.

Nincs senki, aki felhívná a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút?

– kérdezte Jeszenszky Géza ex külügyminiszter.

Szenes Zoltán tábornok tapintatosan nem foglalt állást, de arra rámutatott, hogy a NATO szerint 300 ezer európai katonának kellene szembenállnia Putyinnal. Az európai NATO tagállamok csapatainak összlétszáma ennél nem sokkal nagyobb. Ennek a 300 ezer katonának harcképzettnek kellene lennie. Magyarországon mindössze két zászlóalj van, amelyről ez elmondható – mondta Szenes Zoltán tábornok. Orbán Viktor kiadta a készültség fokozásának jelszavát. Némi problémát jelent, hogy kevesen jelentkeznek katonának, mert kicsi a fizetés, a szolgálat meg nem kifejezetten családbarát. Senki nem tudja, hogy mi lesz, ha végetér a háború Ukrajnában illetve, ha Putyin megbukik, de az világos, hogy az USA NATO Schengent akar vagyis, hogy a szövetségesek csapatai szabadon mozoghassanak, a tagállamok engedélye nélkül átléphessék a belső határokat.

Putyin kirúgta a hadsereg logisztikai főnökét

Dmitrij Bulgakov tábornok a hadügyminiszter helyettese is volt. Mindkét posztjáról menesztették. Az ok a csúfos vereség Kelet Ukrajnában.

Az első igazi ukrán katonai siker azért fáj különösen minden oroszok elnökének, mert már jóval a vereség előtt ő vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában. Kiiktatta a parancsnoki láncból Sojgu hadügyminisztert, aki hiába négy csillagos tábornok, de a hadseregben csak nevetnek rajta hiszen nem ért a hadügyekhez. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Sojgu hadügyminiszterről hamar kiderült, hogy alkalmatlan a hadművelet vezetésére Ukrajnában. Sokáig azonban Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke jelentett Putyinnak. Őt kiváló és igen tapasztalt katonának tartják, de minthogy nem szolgált jó hírekkel, ezért félreállították, de még nem váltották le. Dmitrij Bulgakov tábornok viszont repült: ő most az ügyeletes bűnbak.

A logisztika botrányosan szervezetlen Ukrajnában. Ennek egyik oka a tisztikar korrupciója: a parancsnokok mindent eladnak a készletből, amiért a piacon pénzt adnak. Óriási a benzin és a gázolaj fekete piaca, melyet különben az ukrán tisztikar is táplál.

A fegyverellátás is botrányos, ezért terjedhettek el hírek arról, hogy Észak Korea szállít utánpótlást Oroszországnak. Ezt cáfolták ugyan, de jól mutatja, hogy mennyire szorult helyzetbe került az orosz hadsereg, amely több mint féléve harcol Ukrajnában – minden különösebb eredmény nélkül.

Putyin 300 ezer új katonával akarja feltölteni a motivációját elveszett ukrajnai orosz erőket, de nincs elég fegyver. Az interneten keringenek fényképek arról, hogy a behívott katonák lepukkadt második világháborús fegyvereket kapnak.

Putyin ennek ellenére továbbra is nagyon elszánt: az új logisztikai főnök a seregben nem más mint Mariupol hóhéra. Mihail Mizincev azért kapta meg a vezérezredesi rendfokozatot, mert Putyin parancsára szinte a földdel tette egyenlővé Mariupol városát, ahol a háború előtt többségükben oroszok laktak. Putyin most abban bízik, hogy a nép nélkül megrendezett népszavazáson, a helyi lakosság majd arra szavaz, hogy Oroszországhoz kíván tartozni.

Miután a Kremlben pontosan emlékeznek még arra, hogy Ukrajna lakossága a Szovjetunió felbomlása után több mint 90%-ban szavazott a függetlenség mellett, és a féléve tartó háború tönkrezúzta Putyin maradék presztízsét is Ukrajnában, ezért Moszkvában jóelőre elkészítették a választási végeredményt.

Az előre borítékolt eredményt természetesen külföldön senki sem fogadja el. Még Erdogan török elnök, Putyin “barátja” is úgy nyilatkozott, hogy az oroszoknak vissza kell adniuk minden megszállt területet Ukrajnában – beleértve a Krímet is. Törökország a háborúban Ukrajna oldalán áll – erősítette meg Erdogan.

Putyin nem hátrál

Az orosz elnök megtiltotta, hogy csapatai elhagyják Herszon városát holott csaknem teljesen be vannak kerítve, és az ellátásuk akadozik. A New York Times CIA jelentéseket idéz, melyek szerint az orosz csapatok morálja a mélyponton áll Ukrajnában. Kérdés, hogy Mihail Mizincev vezérezredes képes lesz-e megszervezni az ellátást Ukrajnában. Korábban ő brutális csapattisztként szerzett magának hírnevet az orosz hadseregben. Ő adta ki a parancsot Szíriában a 1,5 milliós Aleppo városának elpusztítására illetve Mariupolban hasonlóképp a tüzérségre bízta a rombolást. Mindkét brutális hóhér akciója miatt háborús bűnösként szerepel a hágai listákon. Más dolog egy város elpusztítása és a logisztikai rendszer megszervezése. Elődje 2008 óta állt a posztján. A hírek szerint a korrupt tisztikarból is egy fejjel kimagaslott. Dmitrij Bulgakov tábornokot még nem tartóztatták le. Róla egyelőre annyit közöltek Moszkvában, hogy “más fontos beosztásba kerül.”

Sztálin ugyanilyen szöveggel küldte Tuhacsevszkij marsallt, a szovjet fegyveres erők egykori vezérkari főnökét, vidékre. A pályaudvaron aztán a marsall vagonját lekapcsolták, és őt magát letartóztatták. Hosszas kínzás után “bevallotta”: együttműködött a nácikkal. Kivégezték, sok más magasrangú szovjet tiszttel együtt. Putyin még nem tart itt, de újabb kudarcok esetén újabb bűnbakokra lehet szükség. Most még egy hadügyminiszterhelyettes megteszi, de legközelebb feljebb kell valakit találnia Putyinnak nehogy őt találják meg.

Sztálin elvtárs murkot dugott az oláhok seggébe

0

Székelyföldön, hetven évvel ezelőtt bejelentették a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megalakulását. A magyar nyelv használata ebben a tartományban, ahol a lakosság döntő többsége magyar volt, ezt követően természetesnek számított. Ekkor kezdték mondani, hogy Sztálin elvtárs murkot dugott az oláhok seggébe.

Miért kellett ehhez Sztálin elvtárs, akitől a román kommunisták úgy féltek mint a tűztől? Észak Erdélyt Hitler adta vissza Magyarországnak, épp ennek évfordulóján ajándékozta meg a magyarokat a Maros Magyar Autonóm tartomány megalakításával Sztálin elvtárs.

1941 nyarán amikor a magyar nagykövet átadta a hadüzenetet Molotov szovjet külügyminiszternek, akkor felajánlotta a Szovjetunió, hogy amennyiben Magyarország nem vesz részt Hitler hadjáratában, akkor megtarthatja Észak Erdélyt akkor is, ha a Führer elveszíti a háborút. Horthy kormánya nem élt az ajánlattal, mert a román hadsereg részt vállalt Hitler hadjáratában, ezért Magyarország sem akart kimaradni. Emiatt 1947-ben a párizsi béke eredményeképp Románia visszakapta Észak Erdélyt.

Harcok Románia kommunista pártjában

A harmatgyenge kommunista pártban nagy szerepet játszottak a nemzeti kisebbségek mindenekelőtt a magyar zsidók. Ők voltak az internacionalisták szemben a nemzeti kommunistákkal, akiket Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetett, akit a Székelyföldön csak Dési Gyurinak neveztek. Sztálin, aki antiszemita pereket tervezett az egész szocialista táborban beáldozta a zsidó kommunistákat, de cserében létrehozta a Maros Magyar Autonóm Tartományt, hogy sakkban tartsa a nacionalista kommunistákat. Akik annyira féltek Sztálin elvtárstól, hogy a diktátor halála (1953) után is fenntartották a Maros Magyar Autonóm Tartományt egy ideig.

Színre lép Ceausescu

A trónörökös magyar ellenes és antiszemita volt hiszen a magyar zsidó kommunisták művelt értelmiségiek voltak miközben Ceausescu csak elemi iskolai képzettséggel rendelkezett. Igaz, hogy ehhez komoly kiképzés járult a Szovjetunióban, ahol a cseka egyéves tanfolyamát végezte el. Haláláig kiváló kapcsolatot ápolt a szovjet titkosszolgálattal. A szovjetellenesség csak megjátszott vállalkozás volt az USA félrevezetésére. Erről Pacepa tábornok, Ceausescu titkosszolgálatának vezetője tájékoztatta az amerikaiakat. A KGB csak azt követően engedte el Ceausescu kezét, hogy Gorbacsov és Reagan megállapodott arról, hogy a Szovjetunió elengedi a második világháború után megszállt országokat. Ceausescu szüntette meg a Maros Magyar Autonóm Tartományt, ő árusította ki Románia zsidó illetve kisebbségét Izraelnek illetve az akkori Nyugat Németországnak.

A román nemzeti kommunizmus nyomorba taszította az egész országot, de Ceausescu nem emiatt bukott meg hanem, mert a feje fölött ebben egyezett meg Moszkva és Washington. A nagyhatalmak példát akartak statuálni, de ez nem sikerült. Ceausescut a saját emberei árulták el, hogy átmenthessék a hatalmukat. Iliescut, az utódot is a Szovjetunióban képezték ki. A Securitate a helyén maradt, ahogy azt épp Marosvásárhelyen, a Maros Magyar Autonóm Tartomány egykori székhelyén igazolta: magyar ellenes provokációt szervezett a rendszerváltás után. Ennek során kiütötték Sütő András erdélyi magyar író fél szemét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első vezetője Domokos Géza lett, aki a Szovjetunióban együtt tanult és futballozott Iliescuval, aki átmentette a kommunista pártot a demokratikus Romániába.

Churchill: nem akarok orosz hadihajókat látni Karachiban!

Most ünneplik Pakisztánban az ország megszületésének hetvenötödik évfordulóját. Mindenki Muhammad Ali Dzsinnah alapító elnöknek tulajdonítja Pakisztán megalapítását – joggal hiszen ő volt a Muzulmán Liga elnöke. Ez harcolta ki, hogy brit Indiát két részre osszák vallási alapon: Nyugaton és Keleten létrejött Pakisztán- a tiszták országa , ahol az iszlám államvallás lett – míg India megmaradt laikus államnak, ahol jelenleg 200 millió muzulmán él. Muhammad Ali Dzsinnah Pakisztánja hamarosan kettévált és 1971-ben megalakult Banglades.

A szétválás Churchill gondolata volt

Nagy Britannia miniszterelnöke tisztában volt vele, hogy a brit birodalom ékköve, az indiai császárság függetlenné válik a második világháború után. Erre készülődött Gandhi a legendás vezér, jobbkeze, Nehru, aki a független India első miniszterelnöke lett és Muhammad Ali Dzsinnah is, aki a muzulmánok vezetője volt. Mindannyian az egységes Indiában gondolkodtak. Csakhogy Churchillt módfelett zavarta az, hogy a Kongresszus Pártban, amely a függetlenség felé vezette Indiát nagyon erős a szovjetbarát vonal. Nagy Britannia és a Szovjetunió szövetségesek voltak a második világháborúban: együtt küzdöttek a náci Németország ellen, és együtt osztották fel Kelet Európát.

A Szovjetunió és Nagy Britannia felosztotta Iránt is, ahol a vezetés szimpatizált a náci Németországgal. A megszállt Teheránban tartották meg az első csúcstalálkozót is. Churchillnek feltűnt, hogy Sztálin elvtárs kikötőt keres a térségben, és Karachi tűnik számára a legalkalmasabbnak. Ezt Churchill mindenáron meg akarta akadályozni. Ezért felbíztatta Muhammad Ali Dzsinnah muzulmán vezetőt, hogy ragaszkodjon ahhoz: osszák szét vallási alapon Indiát. Churchill úgy vélte: az iszlám Pakisztán semmiképp sem ad kikötőt a Szovjetuniónak, ahol üldözték a vallásokat.

Churchill számítása bevált: a térkép elkészült. A brit miniszterelnök ugyan megbukott 1945-ben, de a térkép megmaradt. Annak alapján Muhammad Ali Dzsinnah kiharcolta Pakisztánt. Legkevesebb egymillió embert gyilkoltak brit India felosztásakor hiszen a hindu és a muzulmán lakosság teljesen összekeveredett. A szétválás véresen ment végbe. Pakisztán mindvégig szembenállt  a Szovjetunióval. Az Afganisztánban harcoló tálibokat Pakisztánban képezték ki. Válaszul a szovjet titkosszolgálat felrobbantotta Ziaul Hak pakisztáni elnököt. Mindez már a múlt.

Kína a fő szövetséges

Bár Kínában is a kommunista párt van hatalmon éppúgy mint Moszkvában 1991-ig, de Peking nem kívánja terjeszteni a kommunizmus eszméit külföldön. Ezért Pakisztán számára elfogadható szövetséges hiszen szembenáll Indiával és az Egyesült Államokkal. Korábban az USA Pakisztán szövetségese volt, de Washingtonban időközben váltottak: Pakisztán ősellensége, India lett az új kedvenc. Pakisztán megindult a lejtőn lefelé: jelenleg a fizetésképtelenség határán táncolnak. Az USA ellenfelei immár Pakisztán kebelbarátai: Putyint épp akkor kereste fel a pakisztáni miniszterelnök amikor az orosz elnök elindította csapatait Ukrajna ellen. A 75-ik évfordulón nem sokmindent ünnepelhetnek Pakisztánban, ahol a hadsereg és a titkosszolgálat irányít a háttérből. Hatalmas erőfeszítéssel Pakisztán nukleáris hatalom lett, de gazdasága versenyképtelen, a jövője pedig tökéletesen bizonytalan. Pakisztán a világpolitikában már nem tényező amióta az amerikaiak a sorsára hagyták Afganisztánt és vele az egész térséget. Maradnak a kínai barátok, akik üzleti alapon terjeszkednek az Új Selyemúton. Számukra a 20 milliós Karachi kikötője elsősorban a kereskedelem számára fontos, nem pedig a hadi flottának – ahogy annak idején Winston Churchillnek, aki stratégiai okokból találta ki Pakisztánt.

Mobil krematóriumok az orosz hadseregben

Putyin nem akarja, hogy túlságosan sok koporsó érkezzen haza Ukrajnából, ahol az elhúzódó hadjárat áldozatainak száma egyre nő miközben eredmények nincsenek. Az orosz hadsereg ezért mobil krematóriumokat használ, melyekben minden áldozatot el lehet égetni.

Putyin éppúgy semmibeveszi a saját katonái életét mint Sztálin a második világháború idején – állitja egy jeles brit történész, aki szerint az orosz elnök a múlt foglya. Antony Beever több könyvet is kiadott már a Szovjetunió illetve Oroszország hadtörténetéről, és az a véleménye, hogy Putyin elnök és környezete a régi sémák foglya, és nem sokat tud a korszerű hadviselésről. A tankot például éppúgy kulcsfontosságúnak tekinti mint annak idején Sztálin. Zsukov marsall csapatai óriási veszteségeket szenvedtek akkor amikor a tankhadosztályokat gyalogsági támogatás nélkül küldték Berlin ostromára. A védekező németek – olykor a Hitlerjugend alig képzett ifjoncai – páncélöklökkel százszámra lőhették ki az orosz tankokat, amelyek városi harcra nemigen alkalmasak.

A másik amiben Putyin hasonlít Sztálinhoz, hogy tökéletesen semmibe veszi az emberéletet. Mind a saját katonáinak mind pedig a polgári lakosságnak az életét is.

Ezért is rendszeresítettek krematóriumokat az orosz hadseregben, amelyek eltüntetik a halottakat. Ennek egyik következménye az, hogy nagyon sok tiszt hal meg, és a helyettesítésük egyre nagyobb gondot jelenthet az orosz vezérkarnak. A második világháború idején állandó tiszt hiány volt a szovjet hadseregben annak ellenére, hogy tömegesen léptették elő az altiszteket. A szervezetlenség éppúgy jellemzi Putyin hadseregét mint Sztálin idejében. Ezért nem meglepő a kudarc, amelyet eddig Ukrajnában el kell könyvelniük.

Pusztítás

Az orosz hadsereg isteníti a tüzérséget. Zsukov marsall tüzérsége Berlin ostromának idején több mint három millió aknát lőtt ki a németek fővárosára, amely így romhalmazzá változott. Most ugyanez a helyzet Mariupol ukrán kikötővárosban.
A csecsen háború idején Groznijban ugyanígy pusztított az orosz tüzérség. Szíriában Aleppo városa vált így áldozattá. Putyin épp azt a Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az ukrajnai hadművelet főparancsnokává, aki szinte a földdel tette egyenlővé a milliós Aleppo városát Szíriában.

Miért csinálják ezt?

“Putyin éppúgy mint Sztálin nem azt akarja, hogy szeressék hanem, hogy féljenek tőle!”

– hangsúlyozza a brit történész. Ugyanakkor azt is siet hozzátenni: “épp ez az egyik legfőbb tévedése a diktátoroknak. A brutális fellépés ugyanis erősíti az ellenállás szellemét, és épp a megadás ellen hat, amelyet pedig az oroszok kezdetben el akartak érni” – mondta a brit történész a Der Spiegel című német lapnak.

Putyin pajzsmirigyrákja

Jevgenyij Szelivanov doktor, a moszkvai központi kórház pajzsmirigyrák specialistája árnyékként követi minden oroszok elnökét – állítja a Project média nevű orosz hírügynökség, mely ma már külföldön működik hiszen Putyin ellehetetlenítette a független média működését Oroszországban.

Szelivanov doktori értekezésének címe: Az idős kori pajzsmirigy rák műtéti és más kezelése. Moszkvából ingázik Szocsiba, ahol Putyin szívesen időzik az orosz tél idején. Szelivanov doktor nincsen egyedül: egy idegorvos is rendszeresen látogatja Putyint – számol be a hírügynökség a “Kreml legnagyobb és legjobban őrzött titkáról.”

2020 júliusában az orosz elnök ellátogatott az Országos Endokrinologiai központba, ahol a pajzsmirigy rákról érdeklődött. Az intézet igazgatója a figyelmébe ajánlotta az új gyógyszert, a Tyrogint, amelyik igen hatásos: a sikeres műtét után gyógyszer 95-98%-os gyógyulási arányt mutat.

A pajzsmirigy rák kezelése során gyakran alkalmaznak szteroidokat is, amelyek károsíthatják az idegrendszert. Ez befolyásolhatja Putyin döntés képességét is. Az angol orvosi nyelvben roid rage-nek nevezik azt a jelenséget amikor a szteroidokkal kezelt beteg vagy épp élsportoló hirtelen dührohamokat kap, és elveszíti a döntési képességét. Sokan úgy vélik, hogy ez az orvosi probléma közrejátszhatott abban, hogy Putyin hosszas habozás után elrendelte a háborút Ukrajna ellen, amely eddig kudarcnak bizonyult a számára.

Putyin sokáig elzárkózott a saját embereitől is, és ez is összefügghet a pajzsmirigy rákkal. A kezelés ugyanis legyengítheti az immunredszert, amely így a Covid vírusnak kevésbé képes ellenállni.

A Kreml természetesen cáfolja Putyin betegségét. Az orosz hírügynökség megkérdezte a moszkvai kórházat, hogy hol van Szelivanov doktor? A válasz: szolgálati úton van, és nem tudjuk, hogy mikor tér vissza!

Két másik híres pajzsmirigy rák specialista is gyakran felbukkan Putyin körül : Alekszej Scseglov és Igor Jeszakov.

Putyint már csak a geopolitika érdekli

Legalábbis ezt állitja az orosz hírügynökség az elnök környezetére hivatkozva. 23 éves uralma után eredményt akar felmutatni a birodalom építésben. Ez nem a Szovjetunió visszaállítását jelentené hanem a szláv népek egyesítését. Tehát elsősorban Ukrajnára és Fehéroroszországra vonatkozik illetve azokra a területekre, ahol sok orosz él pl. Kazahsztán egy része. Ezért is avatkozott be Putyin villámgyorsan Kazahsztánban, ahol a zavargások a Moszkva barát rendszer gyengüléséhez vezethettek volna. Putyin ma már hibának tartja, hogy hagyták megbukni Janukovicsot Kijevben. Az oroszbarát elnök távozása után az amerikaiak támogatásával olyan rendszer jött létre Ukrajnában, amely nyugati irányban tájékozódik és nem Moszkva felé. Márpedig így Putyin szlavofil álmai nem valósulhatnak meg.

Az orosz elnök októberben lesz hetven éves. Súlyos betegsége is arra figyelmezteti, hogy ő sem halhatatlan. Ez is magyarázhatja döntését az Ukrajna elleni háborúról. Saját erőinek túlbecsülése és az ellenfél lebecsülése is kapcsolatban állhat súlyos betegségével, amely nem ritkán jár olyan mellékhatásokkal, hogy a páciens realitás érzékelése csökken a kezelés következtében.

A diktátor magánya

Sztálin utolsó éveiben stroke-t kapott és több más betegséggel küzdött. Ilyen állapotban adott parancsot Kim Ir Szennek a koreai háború megindítására 1950-ben. Ez világháborús kockázatot jelentett hiszen Dél Korea amerikai “védnökség” alatt állt. Amint Sztálin meghalt, a koreai félszigeten megszűntek a harcok, és a szembenálló felek fegyverszünetet kötöttek, amely mindmáig tart, mert békeszerződés 1953 óta sincs.

Sztálin trónörökösei alig várták a diktátor halálát, mert nem lehettek biztosak benne, hogy túlélik őt. Azzal viszont tisztában voltak, hogy mindenképp változtatni kell, és Sztálin halála után meg is indult a lassú olvadás. Hruscsov, a győztes utód 1956-ban a kommunista párt huszadik kongresszusán leplezte le Sztálin bűneit. Érdekes, hogy Nyina Hruscsova, Sztálin utódának dédunokája, aki az Egyesült Államokban Oroszország szakértő, szintén úgy látja, hogy Putyin a szlavofil geopolitikai rabjává vált, és ezért döntött Ukrajna megtámadása mellett. Persze Putyin motivációja immár mellékes, most már az a kérdés: hol a kiút a zsákutcából? A válasz az egész világpolitikát befolyásolhatja, ha nem is olyan nagy mértékben mint Sztálin halála 1953-ban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK