Kezdőlap Címkék Sztálin

Címke: Sztálin

80 éve gyilkolták le Kijev zsidó lakosságát

A náci hadsereg, amely 1941 júniusában támadta meg a Szovjetuniót, szeptemberben foglalta el Kijevet. A város szinte teljes zsidó lakosságát szeptember utolsó napjaiban Babij Jarba vitték, ahol az SS legéppuskázta őket: jórészt nőket, gyerekeket és öregeket. Több mint 30 ezer ember vált a tömeggyilkosság áldozatává.

Ekkor még nem létezett az Endlösung terv, de Himmler úgy gondolta, hogy a keleti fronton példát kell statuálni: a zsidókat meg kell semmisíteni!

Himmler helyettese, Heydrich azután hirdette ki az Endlösung tervet, hogy 1941 őszén kiderült: a Szovjetunió lerohanása nem sikerült. A rendszer nem omlott össze, sőt Moszkva alól visszaverték a támadókat.

Babij Jar emlékezete

Sztálin életében nem fordítottak figyelmet a zsidók kiirtására a Szovjetunióban noha az amerikai propaganda utakon a szovjet zsidókból álló küldöttségek felhívták erre a figyelmet. Miután a Szovjetunió szakított a Nyugattal 1947-ben, a szovjet zsidók szervezetei gyanússá váltak: vezetőiket megölték vagy lágerbe csukták.

Sztálin maga Teheránban így mutatta be Lavrenytyij Beriját a megdöbbent Roosewelt amerikai elnöknek, hogy ő a mi Heinrich Himmlerünk.

Életének záró szakaszában Sztálin zsidó összesküvéstől tartott – minden alap nélkül. Cionista orvos pert készítettek elő, a diktátor orvosait is megkínozták. Csehszlovákiában Slanskyt és a kommunista párt több más vezetőjét cionista összeesküvéssel vádolták, és kivégezték.

Facebook

Történészek szerint csakis Sztálin halála miatt nem került sor antiszemita kampányra a Szovjetunióban és a “szövetséges” országokban.

Jevgenyij Jevtusenko írt először megrendítő költeményt Babij Jarról, amelyről a szovjet közvélemény hivatalosan addig egyáltalán nem értesült.

Ukrajnában már állami megemlékezést tartottak a 82-ik évfordulón. Az ukrán elnök ukrajnai rabbikkal együtt vett részt a Babij Jar-i megemlékezésen. Az ukrán elnök koszorúzott az áldozatok emlékművénél. Ukrajnában valaha több millió zsidó élt, de a náci megszállás százezreket pusztított el. A Szovjetunió bukása után a zsidók nagy számban hagyták el az országot, a döntő többségük Izraelbe és az Egyesült Államokba vándorolt ki.

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Letartóztatták Oroszország egyik leghíresebb színházi rendezőjét, aki versben bírálta az ukrajnai háborút

Oroszországban terrorizmus vádjával őrizetbe vettek két híres művésznőt, mert egy négy éve írt és két éve bemutatott színdarabban állítólag a terrorizmust támogatták – figyelt fel a hírre Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója, aki követi a putyini Oroszország mélyrepülését, amely az ukrajnai háború kezdete óta zuhanó repüléssé változott.

A színdarab arról szólt, hogy feltette a kérdést: miért álltak be egyes nők az orosz társadalomban az Iszlám Állam támogatói közé? A darabot már régen nem is játszák. A letartóztatás célja nyilvánvalóan az értelmiség megfélemlítése. Jevgenyija Berkovics, aki egyébként két gyermekes családanya, a darab rendezője, verseiben rendszeresen bírálta Putyin háborúját Ukrajnában. Ha elítélik a terrorizmus támogatásának vádjával, akkor akár hétéves börtönbüntetést is kaphat.

Putyin egyre brutálisabban félemlíti meg a társadalmat nehogy valaki megkérdezze: miért fogott egy megnyerhetetlen háborúba Ukrajnában?

Sztálin szelleme kísért

Putyin főrendőre meg is üzente az értelmiségnek, hogy ideológiai háború folyik nemcsak Ukrajnában hanem Oroszországban is. Ukrajnában “a náci ideológia” ellen harcolnak állítólag az orosz csapatok, Oroszországban pedig a rendőrök az őket támogató liberális értelmiség ellen. Ez a logika nagyon is ismerős a sztálini időkből amikor például Meyerholddal, a korabeli színházi élet kulcsfigurájával is végeztek a nagy terror idején. A főrendőr sürgette, hogy módosítsák az alkotmányt, hogy – éppúgy mint Sztálin idejében – legyen bűncselekmény, ha valaki az állami ideológiával szemben bírálatot fogalmaz meg!

Sztálin idejében furcsán távozott az élők sorából a legnagyobb szovjet költő Majakovszkij, akiről annak idején utcát is neveztek el Budapesten. A hivatalos közlések szerint a jeles költő öngyilkos lett. Utána keletkezett a fekete humorban pácolt moszkvai vicc: mik voltak Majakovszkij utolsó szavai? Tovariscsi, nye sztreljajtye! Elvtársak ne lőjetek!

Az USA hozta létre a szovjet ipart

Andrej Nyecsajev professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sztálin egyáltalán nem zárkózott el annyira a világtól, ahogy azt ma Putyin Oroszországában állítják. Intenzív gazdasági kapcsolatokat tartott fenn az Egyesült Államokkal és a náci Németországgal is.

A félrevezetett nacionalista orosz közvéleményt meglepetésként érhette a független Oroszország első gazdasági minisztere véleménye. A Dnyeperi vízierőművet, mely a szovjet iparosítás első nagy sikere volt, az amerikai Cooper és a német Siemens építette. A híres szovjet gyárak jórésze amerikai konstrukció. A Gorkij autógyárat, mely a Volga autókat állította elő, az amerikai Austin cég tervezte és építette meg Nyizsnyij Novgorodban, melyet a szovjet időkben Gorkijnak neveztek. A Moszkvics gyárat a Ford mérnökei tervezték meg.

A Magnyitka, az orosz acélipar központja Magnyitogorszkban egy amerikai óriás üzem pontos mása: az eredeti Garyben áll Indiana államban.

Sztálingrádban a híres traktorgyárat, mely a második világháború idején világhírűvé vált hiszen ott folytak a legelszántabb csaták a Wehrmacht és a várost védő szovjet hadsereg között 1942-43-ban, teljes egészében az Egyesült Államokban tervezték és építették meg. 100 hajó hozta Európába, ahol újra felépítették Sztálingrádban persze anélkül, hogy egy kukkot is szóltak volna arról, hogy a gyár a megvetett burzsoá nyugatról érkezett Oroszországba.

Az Albert Kahn cég 500 gyárat épített fel a Szovjetunióban – írja  Nyecsajev professzor, aki emlékezteti a gazdasági nacionalizmus híveit, hogy irányvonaluk zsákutca.

Orosz alumínium király: a Putyin rendszer nem működik

Oleg Deripaszka, akinek gyárai voltak az Egyesült Államokban is, mielőtt Putyin megindította volna háborúját Ukrajna ellen, keményen bírálta az orosz államkapitalizmust Krasznojarszkban, ahol gazdasági vezetők mondták el a véleményüket a nem épp rózsás helyzetről. Oroszország gazdasági és pénzügyi válságban van – hangsúlyozta Deripaszka.

Nemrég már Putyin elnök is elismerte, hogy a nyugati szankciók komoly károkat okoznak Oroszországnak. Oleg Deripaszka ennél tovább ment amikor kijelentette: nincs pénz az új beruházásokra!

“Ha nem jönnek a külföldi befektetők Oroszországba, akkor már jövőre elfogyhat a pénz. De ki jön olyan országba, ahol minden negyedévben megváltoznak a szabályok?”

A putyini államkapitalizmus nem működik – hangsúlyozta az oligarcha, aki szerint “az egész üzleti élet inog mint a suszter zsámolya.” Oroszországban a hivatalos statisztika szerint is 6%-kal csökkent az életszínvonal egy év alatt, a valóság ennél valószínűleg sokkal rosszabb képet mutat.

Mit lehet tenni? Deripaszka nem kertel: “csökkentsék felére – harmadára az országot irányító titkosszolgálatot, hadsereget és a köztisztviselői kart!” Miért?

“Sokba kerülnek, és kevés haszon van belőlük!”

Ez a javaslat felségsértésnek számít Oroszországban, ahol Putyin támogatói épp ebből a körből kerülnek ki. Deripaszka nem mondta ki, de ők a felelősek a háborúért, ami miatt Oroszország teljesen elszigetelődött és zsákutcába jutott.

Életszínvonal csökkenés Oroszországban

Putyin zsákutcába vezeti országát: az elmúlt 10 évben 6%-kal csökkent a reáljövedelem vagyis az életszínvonal Oroszországban. Ez nemcsak a háború következménye, már ezt megelőzően is bukdácsolt az orosz gazdaság, amely továbbra is az olaj és a földgáz exportjából illetve a gabona kivitelből élt, és képtelennek mutatkozott arra, hogy modern gazdaságot építsen ki.

A Goldman Sachs New York-i pénzintézet moszkvai főnöke letett egy modernizációs tervet Putyin asztalára, de ő elutasította a reformokat mondván: engem a szurovikok – az erőszakszervezetek tisztikara illetve a szírovikok – a nyersanyag termelő ágazatok oligarchái támogatnak, és ők a pénzüknél vannak, és nem akarnak változást.

Miért nem?

Egy modern gazdaságban a titkosszolgálat nem játszhat olyan fontos szerepet az állam életében mint jelenleg Oroszországban. Ezután Putyin megindult a birodalom visszaszerzésének rögös útján: Grúzia – Georgia 2008, Krím félsziget 2014, Ukrajna 2022. Oroszországnak eddig sem a terület hiányzott hanem a működőképes gazdasági – társadalmi rendszer.

A bukott négyes

A Szovjetunió egykori tagállamai nagyon különbözőképpen szerepeltek a függetlenség megszerzése óta – 1991. A balti államok, melyek mindig is fejlettebbek voltak a szovjet átlagnál, dinamikus fejlődést produkáltak, bejutottak az Európai Unióba és a NATO-ba. A

Kaukázuson túli három köztársaság – Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – vegyes képet mutatnak éppúgy mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Türkmenisztán, melyek a Szovjetunió elmaradottabb részei voltak. Az életszínvonal mégiscsak mindenütt emelkedett.

A bukott négyes: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldávia, ahol az eredmények siralmasak. Ukrajnában az életszínvonal a háború előtt alacsonyabb volt mint a függetlenség kikiáltásakor. Moldáviában ugyanez a helyzet: a lakosság a lábával szavazott, és egyharmad részben emigrált. Fehéroroszország hasonló csődtömeg. A mostani háború csak a felszínre hozta ezeknek az államoknak az élet és versenyképtelenségét, amelynek egyik legfőbb oka az, hogy az elitek képtelenek voltak felismerni a globális trendeket, és azokhoz alkalmazkodni. Putyin alezredes volt a KGB-ben, Lukasenko kolhoz elnök Fehéroroszországban. Még mindig nem látnak ki Sztálin csizmájából noha a diktátor már hetven éve halott.

A rendszer hatékonysága szemmel láthatóan csökken

Sztálin rendszerének alapja a fegyveres erők és a titkosszolgálat által működtetett hadigazdaság volt, és ez – minden hibája ellenére jól működött a második világháború idején, melyet a Szovjetunió meg is nyert. Most viszont Putyin Ukrajna elleni agressziója idején kiderült: a titkosszolgálat képtelen reális képet adni a szomszédos Ukrajnáról, amely évszázadokig a birodalom része volt. A hadsereg képtelen legyűrni az ukrán ellenállást noha az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek. Az orosz hadiiparról Pekingben állapította meg egy jelentés, hogy elavult, egy nemzedék választja el a modern fegyverektől. Ráadásul fejlődésképtelen  hiszen olyan chipek kellenének hozzá, melyeket Oroszország képtelen előállítani, importálni pedig nem tud, a szankciók miatt.

Ebben a helyzetben Putyin előtt csak rossz választás van, és ezt a hidegháborús amerikai diplomácia cinikusan kihasználja. Washingtonban abban reménykednek, hogy a kudarcba fulladt háború és a csökkenő életszínvonal megbuktatja Putyint, de ez éppoly hiú remény mint az orosz diktátor terve, hogy terror bombázásokkal kényszerítse térdre Ukrajnát. Ha egy országnak nem kínálnak élhető alternatívát, akkor kitart akkor is, ha mind többen látják: a háborúzás nem megoldás semmire sem. Legutóbb erre már Putyin tanácsadó csapata, a Valdaj is felhívta a diktátor figyelmét. Putyin mint Sztálin tanítványa és Andropov árvája nagyon is tudja ezt: nem a problémákat kell megoldani hanem el kell tenni láb alól azokat, akik esetleg erre kísérletet tehetnének…

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

0

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni  Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

“Orbán úgy tisztogat mint Sztálin”

0

A magyar honvédség és a titkosszolgálat idősebb vezetőit lecserélik, helyükre olyan tiszteket neveznek ki, akik lojálisak Orbán Viktorhoz. A többi között erről beszélt Vadai Ágnes,  a DK honvédelmi szakértője a Klubrádióban.

“Olyan tiszteket és tábornokokat rúg ki a miniszter kénye kedve szerint, akik katonai karrierjük jelentős részét a NATO-ban töltötték” – mondta Vadai Ágnes, aki pontosan tudja, hogy a magyar honvédelmi miniszter Orbán utasítását követi.

“Nyugaton már csak a katonatiszteket tartották partnernek, mert a magyar titkosszolgálatok körül “megfagyott a levegő” miután az orosz és a kínai titkosszolgálat nyugodtan ki és bejár a rendszerbe”

– hangsúlyozta Vadai Ágnes, aki a tisztogatást Sztálin módszereihez hasonlította.

A szovjet diktátor a harmincas évek második felében lefejezte a hadsereg tisztikarát élén Tuhacsevszkij marsallal, a fegyveres erők vezérkari főnökével. A szovjet hadsereg azért is szerepelt olyan gyengén a náci támadás első időszakában, mert hiányoztak a tapasztalt tábornokok és tisztek. Rokoszovszkijt, a későbbi marsallt, egy lágerből hívta vissza Sztálin a náci támadást követő összeomlás idején. Zsukov marsall, aki megállította a náci előrenyomulást Moszkvánál, és 1945-ben elfoglalta Berlint, Sztálin haláláig – 1953 – egy kis bőröndöt tartott az ágya mellett, ha érte jönnének a diktátor emberei, akkor ne kelljen kapkodnia.

Orbán fél

A magyar miniszterelnök tart attól, hogy az USA jelenlegi adminisztrációja le akarja venni a sakktábláról. Miután a magyar tisztikar jórészét 1990 után az amerikaiak képezték ki, ezért Orbán Viktor nemigen bízik bennük hiszen sokan elkötelezhették magukat a kiképzés közben Washingtonnak. Ráadásul

az idősebb és tapasztaltabb tábornokok és tisztek sokkal inkább tisztában vannak a realitásokkal  mint a fiatalabbak, akik közül talán többen fogadják el Orbán diplomáciai vonalát: egyensúlyozást a Nyugat és a Kelet között.

Erdogan elnök lehet Orbán mintája ebben hiszen ő NATO tagállamként olykor nyíltan paktál Putyinnal és orosz fegyvereket is vásárolt. Az amerikaiak épp a török tisztikar támogatásával megpróbálták megbuktatni Erdogan elnököt még a demokrata Obama elnök idejében. A puccs nem sikerült: sok tábornok és tiszt került börtönbe Törökországban. Orbánnak viszont annyira tetszett Erdogan rendszere, hogy még a fiát is magával vitte a török elnök beiktatására Ankarába. Egyébként Orbán Gáspár időközben elvégezte a híres brit katonai akadémiát, és mint fiatal tiszt most karriert csinálhat a honvédségnél. Vadai Ágnes joggal utalt rá, hogy a tábornokok és tisztek csoportos kirúgása gyengítheti a honvédséget, de Orbán pontosan tudja: nincs jelentős szerepe az európai erőviszonyokban a magyar hadseregnek. Belpolitikai viszont lehet: Orbán elvbarátja, Jair Bolsonaro komolyan épített a hadsereg és főként a titkosszolgálat támogatására amíg hatalmon volt Brazíliában. A tisztogatásnak tehát belpolitikai és nem katonai jelentősége van hiszen a magyar hadsereg jelentősége elhanyagolható a NATO-ban.

Ukrajna legyen Kelet-európai Svájc

Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki levelet írt a Washington Postnak, mely bírálta az Orbán kormány kétértelmű politikáját Ukrajnával szemben, Kelet-európa független virágzó államává tenné Ukrajnát.

Jeszenszky, aki washingtoni nagykövet volt az első Orbán kormány idején, levelében elismeri, hogy a Washington Post bírálata nem alaptalan, de arra mutat rá, hogy az új ukrán nyelvtörtény sem biztosítja a magyar kisebbség érdekeinek megvalósulását Ukrajnában. Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette: Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna NATO és EU tagságát, mert az új nyelvtörvény sem felel meg a kisebbségi jogoknak. Jeszenszky utal arra, hogy

Ukrajna nem sokkal a függetlenné válás után aláírt egy kétoldalú egyezményt Magyarországgal, melyben garantálta a magyar nyelvhasználatot. Jeszenszky Géza mint az egyezmény aláírója azt javasolja, hogy térjenek vissza ehhez a formulához.

A gond az, hogy a nyelvtörvény általában szabályozza a nyelv használatát Ukrajnában, ahol nagyon nagy az orosz kisebbség.

Magának Zelenszkij elnöknek is orosz az anyanyelve.

A háború miatt ez érthetően igen érzékeny kérdés Ukrajnában. Amikor Zelenszkij elnök nemrégiben Washingtonban járt, akkor a tudtára adták, hogy ideje lenne valahogy rendezni a kisebbségek ügyeit. Ezért írta alá Zelenszkij elnök az új nyelvtörvényt.

Kelet-európai Svájc?

Ezt javasolja Jeszenszky Géza Ukrajnának, amelynek a háború kellős közepén valószínűleg nem ez a legfontosabb problémája. Az ex külügyminiszter felvetése különben teljesen jogos hiszen nagyon sok kisebbség élt a háború előtt Ukrajnában.

Sztálin mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa ugyanis úgy rajzolta meg a határokat, hogy ne legyenek etnikailag egységes tagköztársaságok, mert akkor azok veszélyeztethetnék Moszkva egyeduralmát. Ukrajnához ezért orosz többségű tartományokat is hozzácsapott, az egyiket oly fontosnak tartotta, hogy a tartomány székhelyét Sztálinonak nevezte el – ez a mai Donyeck.

Ukrajnában élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége.

A zsidók külön nemzetiségnek számítottak a Szovjetunióban. Netanjahu izraeli miniszterelnök ősei is innen vándoroltak ki Izraelbe. Az ukrajnai zsidók döntő többségét a nácik meggyilkolták. A tömeggyilkosságokban részt vett az ukrán SS is. Maga Zelenszkij is holokauszt túlélő család tagja.

Magyarok csak 1945 óta élnek Ukrajnában, mert azelőtt Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott, ahova a trianoni béke nyomán került.

Kárpátalján mindig is a szláv lakosság alkotta a többséget. Jeszenszky ex külügyminiszter százezer fölötti magyar kisebbségről írt a Washington Postnak. A háború előtt ennyien is voltak, de miután a döntő többség kettős állampolgár, ezért valószínűleg javarészük Magyarországra menekült a háború előtt.

A Kelet-európai Svájc gondolata különben nem új: jeles erdélyi értelmiségiek javasolták ezt a harmincas években a soknemzetiségű és sokvallású Erdély számára (Kós Károly, Szentimrei Jenő és mások). Sem a román sem pedig a magyar nacionalizmus nem fogadta el a Kelet-európai Svájc gondolatát, a nagyhatalmak pedig a pillanatnyi érdekek alapján döntöttek. Hitler a magyaroknak ítélte Észak Erdélyt.

Molotov szovjet külügyminiszter 1941-ben azt javasolta a magyar kormánynak: ha nem támadják meg a Szovjetuniót a nácikkal együtt, akkor a háború után megtarthatják Észak Erdélyt, ahol ekkor még magyar többség volt.

Horthy bízott a németek katonai fölényében, és elutasította a javaslatot. A második világháborút lezáró párizsi békében ezért újra Romániának ítélték Észak Erdélyt. Ahol aztán Sztálin utasítására létrehoztak egy Magyar Autonóm tartományt, melyet  Ceausescu szüntetett meg. Időközben a német és a zsidó kisebbség kivándorolt Romániából, a magyar pedig radikálisan csökkent. Svájcról immár senki sem beszél Romániában, amely hivatalosan egységes nemzetállam. Ez persze ma már egészen mást jelent mint Ceausescu idejében, de a svájci kanton rendszert egyetlen politikai erő sem tekinti reális elképzelésnek Romániában.

Miért ölette meg Sztálin a kommunista vezetők egy részét?

Míg a franciáknál a forradalom falta fel gyermekeit, a kommunistáknál Sztálin.

70 éve kezdődött meg a Slansky per Csehszlovákiában, ahol a kommunista párt korábbi főtitkára bevallotta, hogy összeesküvésben vett részt a szocialista rendszer ellen. A kirakatper 11 fő vádlottját – köztük Rudolf Slanskyt – halálra ítélték és kivégezték. Ez hasonlít a magyarországi Rajk perre, ahol az egykori vaskezű belügyminisztert ítélték halálra ugyanilyen kirakatperben. A Rajk ügy mégis két ponton jelentősen különbözött Slansky és társai esetétől. Egyrészt a dátum miatt: Sztálin példát akart statuálni Tito marsall ügyében. A jugoszláv vezető ugyanis 1948-ban szakított Sztálinnal és lepaktált a nyugati nagyhatalmakkal. Sztálin ettől akarta elvenni a kedvét a kis kommunista országok vezetőinek, akik esetleg hasonlóképp kicsit nagyobb függetlenségre vágytak Moszkvától. A másik különbség: Rajk nem volt zsidó! Slansky és társainak többsége viszont az volt, és ez vádként meg is fogalmazódott velük szemben. Sztálin elvtárs élete utolsó éveiben
“cionista“ pereket szervezett a Szovjetunióban, és ezt elvárta a kis szocialista országoktól is. Sztálin kezdetben támogatta Izrael megalakulását, mert abban reménykedett, hogy a Munkapárt a Szovjetunió szövetségesévé teszi a zsidó államot. Amint kiderült, hogy Ben Gurion miniszterelnök nem kér Sztálin atyai gondoskodásából, megindultak az antiszemita kampányok a Szovjetunióban. A zsidó értelmiségi szövetség vezetőjét, aki dollármilliókat gyűjtött a Szovjetuniónak Nyugaton, elütötte egy teherautó – nyilvánvalóan nem véletlenül. A zsidó szervezet vezetőinek jó részét lecsukták.

Antiszemitizmus, de miért?

Sztálin már korábban is indított antiszemita kampányokat a Szovjetunióban a harmincas években. Akkor a célja az volt, hogy lepaktáljon Hitlerrel. Meg is kötötték a paktumot, és egész Európát felosztották egymás között. Sztálin megölette a francia kommunista pártnak azokat a vezetőit, akik ezt nem helyeselték.

Az ötvenes években az öregedő Sztálin antiszemitizmusa más célokat szolgált. Meg akarta akadályozni azt, hogy halála után megreformálják rendszerét, és valamiféle eurokommunizmust hozzanak létre. A Szovjetunióban a reformisták Berija körül gyülekeztek. A rettegett titkosszolgálati vezetőt egykor így mutatta be Sztálin Rooseveltnek Teheránban: ő a mi Himmlerünk. Berija azonban nem volt buta ember, és látta, hogy a sztálinista rendszer versenyképtelen. Ezért a reformistákat támogatta. Magyarországon például Nagy Imrét. Berija nem volt zsidó, de a felesége igen. Sztálin ezen az alapon akart cionista pert Berija nyakába akasztani. Nem sikerült, mert 1953 tavaszán a diktátor meghalt. Berija állítólag levizelte a haldokló Sztálint.

Aztán Beriját is elérte a nemezis: 1953 végén kivégezték. A felemás reformok nemigen segítettek a Szovjetunión. Amikor a jóval fejlettebb Csehszlovákiában megpróbálkoztak az emberarcú kommunizmussal, akkor Brezsnyev tankokat küldött. A kommunizmus igazi reformjára 1978-ig kellett várni amikor Teng Hsziao-ping megindította Kínát azon az úton, melynek eredményeképp modern világhatalom lett miközben Oroszország egyre mélyebbre süllyed, az ukrajnai háborúban pedig nemcsak tekintélyét veszítette el, de az újrakezdés lehetőségét is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK