Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Quo vadis Domine, avagy veszíteni tudni kell

0

A jobboldal amíg kormányon volt teljes mértékben uralma alá hajtotta a közszolgálati médiát, melynek vezetőit az új kormány leváltotta.

Jaroslaw Kaczynski, aki Lengyelország erős embere volt amíg a PiS kormányzott Varsóban, tömegtüntetésre buzdítja híveit a közszolgálati média átalakítása ellen. Donald Tuskot, az új liberális miniszterelnököt német ügynöknek titulálja a jobboldali sajtó Lengyelországban sőt Magyarországon is, ahol Rogán Antal propaganda hálózata nem takarékoskodik a bírálattal. Bayer Zsolt, az ötös számú Fidesz párt tagkönyv tulajdonosa egyenesen gazembernek nevezte Donald Tusk miniszterelnököt.

A tragikomikus az az egészben, hogy a PiS Orbán Viktor média politikáját másolta le. 2010-től kezdve Orbán Viktor maximális médiafölényt szerzett: a közmédiát 2011-ben darálta be a nemzeti együttműködés rendszere. Miért vártak egy évet? Mert Magyarország épp az Európai Unió soros elnöke volt. Amint ennek vége lett 2011 június 30-án, a közmédiát teljesen elfoglalta a kormány, és többszáz újságírót tett az utcára. Aztán jött a Népszabadság megsemmisítése, a TV2 megszerzése, az Origo és az Index “irányváltása.” Még cifrább a Népszava esete: Puch Lászlót, a szocialisták Simicskáját lábon megvette Orbán Viktor Hatvanpusztán, és azóta a Népszava, az ellenzék zászlóshajója úgy táncol, ahogy Rogán Antal fütyül. A 2022-es választások előtt például leközölte Bokros Lajos jóslatát: az ellenzék hogyha hatalomra kerül, akkor megszünteti a rezsicsökkentést és a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ennél jobb kormányzati propaganda nem kell az ellenzék szájából.

Média és titkosszolgálat

Az Origo felhívja a figyelmet arra, hogy a média háború varsói irányítója nem más mint a titkosszolgálat egykori ezredese. Bartlomiej Henryk Sienkiewcz történelmi név hordozója: dédunokája a nagy lengyel írónak, akinek Quo vadis című regénye világsikert aratott. Hollywood is sikeres filmet készített belőle. A Sienkiewicz dédunoka 12 éven keresztül dolgozott a titkosszolgálatnak, ezredesi rangot ért el. Korábban Donald Tusk kormányában ő felügyelte a titkosszolgálatokat, majd pedig belügyminiszter lett. Most kulturális miniszter, és ebben a minőségben irányítja a médiaháborút a jobboldallal szemben, amely nem tud veszíteni. A Gazeta Wyborcza liberális főszerkesztője, Adam Michnik a választási időszakban azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a PiS megőrzi hatalmát, akkor olyan médiát teremt Lengyelországban mint Putyin Oroszországban vagy Orbán Viktor Magyarországon. A PiS veszített, és Orbán Viktor joggal tarthat attól, hogy Magyarországon is fordulat következhetne be a médiapolitikában amennyiben ő is veszítene. Ezért rendelte a médiát irányító Rogán Antal alá a titkosszolgálatokat is. Valójában azonban Orbán Viktor irányítja mind a kettőt, mert mind a média mind pedig a titkosszolgálatok túlságosan is fontosak ahhoz, hogy a miniszterelnök kiadja őket a kezéből. Orbán Viktor személyesen irányította a közmédia meghódítását 2010-11-ben, személyesen intézte a Népszabadság megsemmisítését, és a Népszava “áramvonalasítását.”

Orbán kezére játszik, hogy Lengyelországgal ellentétben az ellenzék Magyarországon nem rendelkezik vonzó mondanivalóval, képtelen alternatívát mutatni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Pedig Orbán Viktornak sem a gazdaságpolitikája sem a diplomáciája nem különösképp sikeres. Magyarország az Európai Unió szegényházában rekedt, a diplomáciában pedig teljesen elszigetelődött Nyugaton. Rogán Antal propagandája már régen leszállt arról, hogy “utolérjük Ausztriát”, mert ezen kormánypárti körökben is nevetnek. Ma már az új propaganda irány az, hogy “mi vagyunk a kisebbik rossz”, vagy “ha mi megbukunk, akkor utánunk a káosz jön.” Ha így fest a sikerpropaganda, akkor nyilvánvaló , hogy Orbán Viktor bajban van. Ezért évvégi sajtóértekezletén már úgy fogalmazott:

”ki kell egyezzünk Brüsszellel!”

Médiaháború lengyel módra

0

Ellenzékbe kerülve a jobboldali radikális PiS, és annak vezére, Jaroslaw Kaczynski, egyszercsak felfedezte a médiapluralizmust. Amíg hatalmon voltak addig mindent megtettek annak érdekében, hogy a kormányzati ellenőrzés alá vonják a média mind nagyobb részét.

A Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap főszerkesztője egyenesen azt vizionálta, hogyha a PiS megnyerte volna a választásokat, akkor Putyin médiapolitikája köszöntött volna be Lengyelországban is. De hát nem a PiS nyert, a liberális Donald Tusk alakíthatott kormányt, amely hozzákezdett a közszolgálati média átalakításához. Pontosabb lenne talán visszaalakításról beszélni hiszen Lengyelországban a közmédiát – Orbán Viktor radikális módszereit követve – teljes mértékben kormányzati médiává alakították át, amely éppúgy működik mint Kádár János agitprop rendszerében. A különbség csak annyi, hogy a kormányzati médiát már nem a pártközpontból irányítják mint Lakatos elvtárs idején hanem a Karmelita kolostorból.

Rogán Antal ráadásul nagyobb hatalmú ember mint Lakatos elvtárs hiszen ő a titkosszolgálatok fura ura is bár állítólag minden fontos kérdésben itt is Orbán Viktor dönt.

A média és a titkosszolgálat túlságosan is fontos ahhoz, hogy Orbán Viktor kiadná a kezéből. Lengyelországban is személyesen Jaroslaw Kaczynski vette kezébe az ügyet: a közszolgálati média épülete előtt tiltakozik a PiS a várható változások ellen.

Kaczynski kijelentette:

”nincsen demokrácia médiapluralizmus nélkül. Lengyelországban jelenleg ez a közszolgálati média”

– hangoztatta a PiS vezére. Aki kihasználta az alkalmat az Európai Unió bírálatára is, ami számunkra igaencsak ismerősen hangzanak a magyar  közszolgálatinak nevezett médiából:
”Vannak német – francia tervek Európa központosítására. Ezek a tervek meg akarják fosztani az országokat a függetlenségüktől. Mindent meg kell tenni, minden módszert fel kell használni annak érdekében, hogy erre ne kerülhessen sor.”

Mit mond Tusk miniszterelnök?

Jövőre a közszolgálati média egyelőre nem kap költségvetési pénzeket. Erre csak azután kerülhet sor, hogy a közszolgálati médiát átszervezték – hangsúlyozta a liberális miniszterelnök.

Donald Tusk lelkes Európa párti és Olaf Scholz kancellárral valamint Emmanuel Macron elnökkel együtt híve annak, hogy az Európai Unió elmozduljon az Európai Egyesült Államok irányába. Sok függ a jövő júniusi európai választásoktól. Ha a jelenlegi néppárti – szocialista – liberális és zöld mainstream nem veszít túlságosan sok mandátumot, akkor az Európai Unió előreléphet az Európai Egyesült Államok irányába. Ezt minden eszközzel akadályozza Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, akik abban reménykednek, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba. Trump nem is nagyon titkolja, hogy gyengíteni sőt szétverni szeretné az Európai Uniót hiszen az amerikai óriáshoz képest akkor csak törpék vennék körül az Egyesült Államokat. Orbán és Kaczynski nem akarják észrevenni, hogy Trump csakis az Európai Unió gyengítésére használja fel őket, egyébként pedig fütyül Lengyelországra vagy Magyarországra. Az USA számára az egész térség csakis stratégiai szempontból fontos, Trumpot viszont a pénz érdekli igazán. Azt pedig nemigen lehet csinálni Európa keleti felében, ezért Trump térképén

Orbán és Kaczynski hasznos idióták, akiket fel lehet használni a PR kampányban miközben a magyar miniszterelnök és a lengyel ellenzék vezére nem veszi észre, hogy maguk alatt vágják a fát az Európai Unió gyengítésével.

Lengyel-ukrán viszály

0

Lengyelország a legfőbb támogatója Ukrajnának a NATO-ban és az Európai Unióban, de a két állam határán mégis különös állapotok alakultak ki miután a lengyel kamionosok tiltakozásához csatlakoztak a gazdák is – írja a New Yorki Bloomberg.

Az ok: az Európai Unió úgy kívánja támogatni Ukrajnát, hogy beengedi az olcsó ukrán gabonát, és lehetővé teszi az ukrán fuvarozóknak, hogy alákínáljanak árakban az uniós vetélytársaknak. Mindez nemcsak Lengyelországot érinti: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Litvánia fuvarozói levélben fordultak Ursula von der Leyen asszonyhoz annak érdekében, hogy a brüsszeli bizottság szüntesse meg az ukrán fuvarozóknak nyújtott kedvezményt. Gabona ügyben hasonló a helyzet.

A jobboldali PiS jelentős részben amiatt veszített a nemrég megtartott választáson, mert hagyományos szavazó, a parasztgazdák nem őket támogatták illetve távol maradtak a választástól. A Parasztpárt utóda jelenleg egy új csoportosulás tagja, amely hatalomra juthat amennyiben Donald Tusk alakít kormányt. Ha megalakul a Tusk kormány, akkor ugyanezzel a problémával néz szembe: miközben diplomácia alapszempont Ukrajna támogatása, gazdaságilag Ukrajna komoly problémát jelenthet hiszen potenciálisan hatalmas mezőgazdasági export kapacitása van, ez pedig lenyomhatja az árakat az Európai Unióban.

Ukrajna uniós tagsága

Varsó ezt minden tekintetben támogatja míg a magyar kormány nyíltan ellenzi. Orbán Viktor el is mondta, hogy Ukrajna nincs felkészülve az uniós tagságra. A magyar diplomácia ezzel szemben Szerbia és más balkáni államok felvételét preferálja. Orbán fügefa levele a kárpátaljai magyarság sorsa. A háború következtében már alig maradtak magyarok Kárpátalján, amely ugyan távol esik a harcoktól, de az általános nyomorúság így is kivándorlásra ösztönzi a lakosságot. Ukrajna népessége 1991-ben a függetlenség kikiáltása idején 52 millió volt, ma ennek alig több mint a fele. Kárpátalján 140 ezer magyar élt amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból, ma ennek valószínűleg csak a fele. Bár Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de ezt mégiscsak szinte mindenki megszerezte. Kárpátalja magyarságának vezetői jórészt Magyarországon élnek. Leghíresebb kulturális képviselőjük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti színház igazgatója, aki Kijevben végezte tanulmányait.

Miután Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ezért Zelenszkij elnök jelezte: a háború utáni újjáépítésben nem számítanak Magyarországra.

Persze Ukrajna újjáépítése csak a háború befejezése után kezdődhet meg mint ahogy az ország uniós felvétele is csak ezután válik lehetőséggé. Ha azután Ukrajna bekerül az Európai Unióba, akkor erős lengyel-ukrán blokk alakulhat ki, amely komolyan beleszólhat az uniós döntésekbe. Blinken amerikai külügyminiszter szoros lengyel-ukrán katonai szövetséget képzel el, amely ellensúlyozhatná Oroszország fenyegetését.

Blinken terve szerint a magyar-lengyel együttműködést felváltaná a lengyel-román szövetség, amely sziklaszilárdan támogatja a NATO-t és az Európai Uniót ellentétben Orbán Viktorral, aki Brüsszellel és Washingtonnal szemben szervez nemzeti konzultációt.

Lengyel választások: Orbán magára maradhat Brüsszelben

Bár Oroszország Ukrajna elleni agresszióját illetően igen eltérőek a magyar és a lengyel kormány nézetei, de Brüsszelben kölcsönösen védelmezték egymást. Nemcsak a barátság indokolta ezt a véd és dac szövetséget, de az is, hogy az Európai Unió mindkét államtól visszatart jelentős összegeket arra hivatkozva, hogy mind a magyar mind pedig a lengyel kormányzat megsérti a jogállami normákat.

Orbán így beszélt a lengyel választások tétjéről a Kossuth rádióban: ”Brüsszelben abban reménykednek hogyha Lengyelországban baloldali kormány jön a választások után, akkor Magyarország magára marad, és könnyebben elbánhatnak velünk. De hogyha marad a konzervatív kormány Lengyelországban, akkor Brüsszelnek kell engednie. Ha tehát Varsóban maradna a konzervatív kormány, akkor az felgyorsíthatja a magyarországi uniós pénzek kifizetését is.”

A PiS megnyerte a választást, de nem szerzett elég szavazatot stabil kormány megalakításához, ezért minden bizonnyal a három ellenzéki párt alakíthat majd kormányt Varsóban, élén azzal a Donald Tuskkal, aki Magyarországra is eljött, hogy kampányoljon Orbán Viktor ellen 2022-ben. Tusk egyik legfontosabb ígérete az volt a választási kampányban, hogy “ha én leszek a miniszterelnök, akkor megindulnak az uniós euró milliárdok Lengyelország irányában.”

Orbán Viktor számára tehát a lengyel szövetséges valószínűleg elveszett, sőt Brüsszel nyert egy határozott támogatót. Orbán Viktor Fico szlovák miniszterelnökben reménykedhet, de újdonsült barátja, a baloldali nacionalista politikus igen pragmatikus, és aligha akarja vásárra vinni a bőrét az ő “Viktor barátjért”.

Változtat – e Orbán?

Egyelőre aligha: brüsszeli és washingtoni figyelmeztetés ellenére elutazott Pekingbe az Új Selyemút csúcstalálkozóra. Ez önmagában még nem csapja ki a biztosítékot az Egyesült Államokban és az Európai Unió központjában, de az már igen, hogy a miniszterelnök Pekingben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Akit Nyugaton páriaként és körözött háborús bűnösként kezelnek azóta, hogy tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Orbán kitart oroszbarát politikája mellett akkor is, ha annak nyilvánvalóan nagy a kockázata. Közben viszont nem utazik el Kijevbe, ahol már minden uniós tagállam vezetője járt. Orbán és Putyin közös titka nagyon is érdekli a CIA-t hiszen Magyarország a NATO tagja.

Ki oszt meg információkat egy olyan tagállammal, amely nyíltan az ellenfél vezetőjével diskurál?!

Orbán a demokrata adminisztráció bukására számít Washingtonban, és arra, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba. Trump egy választási beszédében viszonozta is Orbán Viktor lelkes támogatását: ”Magyarország vezetője, amikor arról kérdezték, hogy mit ajánlana Joe Bidennek, hogy rendbe tegye a világot, akkor azt válaszolta: elég egyetlen dolgot tennie, visszahozni Donald Trumpot! Ő Orbán Viktor, a legerősebb vezető. Nagyon erős ember.”

Csakhogy a lengyelországi választás eredménye mutatja, hogy távolról sem mindig azok győznek, akiknek Orbán Viktor drukkol. Akkor pedig jöhet a magány, amely lírai költőknek lehet termékeny időszak, de egy politikusnak maga a halál.

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Mi történt a Wagner-sereggel?

Jevgenyij Prigozsin sikertelen államcsínyét követően – aki a történtek ellenére szabadon járhatott Oroszországban és Fehéroroszországban – maga milícia nagyon bizonytalan pillanatot él át. 

Lotos parancsnok felfedte, sok fegyverest küldtek „nyaralni, miután hónapokig nem tették”. Egy helyőrség továbbra is Fehéroroszországban marad, annak ellenére, hogy folyamatosan pletykálnak (amelyeket az OGPU távirati csatorna is újraindított) a kontingensek fokozatos kivonásáról Fehéroroszországból is. Úgy tűnik, Moszkva már nem akarja fizetni a számlákat, és felmerül a probléma, hogy mit lehet kezdeni azokkal, akik a  leginkább „harcra kész” alakulat kamikaze „kosfejei” tagjaival akiket a börtönökből toboroztak és bevetettek az Ukrajna elleni agresszió során.

A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentése szerint Wagner „pénzügyi nyomásra próbál spórolni katonái fizetésén”. Valós a lehetőség, hogy a Kreml már nem finanszírozza a csoportot” – mondják brit hírszerzési tisztviselők. A brit kémek szerint

„Ha az orosz állam már nem fizeti Wagnert, akkor a legvalószínűbb fizető a fehérorosz hatóságok.”

Azonban még ez az eshetőség meglehetősen kétséges.

A Planet Labs által augusztus 9-én gyűjtött műholdfelvételek jelentős számú járművet mutatnak be Wagner üzemi tartományában a fehéroroszországi Misktől délre található Oszipovicsban, Cselben, és arra is utalhatnak, hogy más járművek is érkeztek a bázisra. Ez azonban ellentétben áll Lukasenko bizonyos fokú elszakadásáról Prigozhin zsoldosaival szemben, amelyről különböző források táviratban számoltak be. Ráadásul kifizetésének költsége súlyosan meríti Fehéroroszország szűkös erőforrásait.

Ebben a – és mindenekelőtt gazdasági – bizonytalanságban Wagner megpróbálja átkonfigurálni magát pszicho-háborús, pszichológiai hadviselésre. A csoport csatornái lényegében két spektrumot indítanak újra: Lengyelországot és Nigert. „Tegnap – jelentette be szarkasztikusan a „NeoficialniyBeZsonoV” wagneri csatorna – szükségállapot volt a lengyelországi Krakkóban amiatt, hogy Wagner-szimbólumokkal ellátott matricákat találtak. A lengyel rendőrség és hírszerző ügynökségek nyomoznak. Ha a matricák annyira megijesztik őket, mi lesz, ha Wagnerek Varsóba jönnek turnézni? 

A turné nyilvánvalóan nagyon valószínűtlen, de Wagnerről soha ne mondd, hogy soha. Jelenleg a fehéroroszországi Wagner túl kevés erővel rendelkezik ahhoz, hogy komoly katonai fenyegetésnek lehessen tekinteni (és ezt a lengyelek nagyon jól tudják), ráadásul a náluk lévő fegyverek „nem alkalmasak ilyen katonai célokra” – magyarázta Janis Sarts, a Startcom Központ igazgatója. Sarts szerint azonban

„lehetetlen kizárni a zsoldosokat érintő provokációkat a lengyel határon”.

Emlékeztetett arra, hogy néhány a Wagner alakulat „szabotázsra kiképzett egykori különleges erők”. Ám a zsoldosok

„semmit sem csinálnak, amíg nem fizetik ki őket, és egyelőre úgy tűnik, hogy senki sem hajlandó finanszírozni a szabotázst”.

Végkövetkeztetése az, hogy „a Wagner alakulat által jelentett fenyegetés szintje csökkent”.

Az egyik egykori harcos elmagyarázza a La Stampának, hogy

„jelenleg a Wagner alakulat egy ötletté vált, nem pedig egy csoporttá. 

A Gray Zone, a Wagnerhez legközelebb eső csatorna pedig egy másik ideális választék kínál – Nigerben. Augusztus 12-én, szombaton emberek ezrei érkeztek a francia bázis falaihoz Niger fővárosában – Niameyben. A köztársaság polgárai saját készítésű transzparenseket vittek magukkal, kézzel írt aláírásokkal: „Az ECOWAS Franciaországhoz tartozik”, az ECOWAS vezetői franciabarát politikusok”. A Wagner alakulat örülhet, hogy ilyen ínséges időszakban a tömegben feltűnt a Wagner főnöke, Jevgenyij Prigozsin fotója a következő szöveg kíséretében

„Wagner, védj meg minket”!

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

Lengyel-ukrán szócsata a népírtás miatt

Lengyelországban népirtásnak tekintik, hogy az ukrán lázadó hadsereg, az UPA több mint százezer lengyelt gyilkolt meg Volhiniában 1943-1944-ben amikor a terület a nácik megszállása alatt állt.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán a lengyel külügy szóvivője felszólította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy ünnepélyesen kérjen bocsánatot a mészárlásért, amely elsősorban nők és gyerekek legyilkolását jelentette Ukrajna területén. Az ukrán nacionalista erők más nemzetiségeket is legyilkoltak, elsősorban a zsidókat, akik szintén nagy számban éltek Ukrajna területén. Ukrán SS alakulatok részt vettek a varsói gettó felkelés vérbe fojtásában is.

Mindezt nemcsak az antiszemitizmus indokolta hanem az is, hogy a lengyel Honi hadsereg harcolt a nácik ellen, akiknek az ukrán nacionalista erők a szövetségesei voltak.

Sztyepan Banderát az ukrán nacionalizmus vezérét sokan ma is nemzeti hősnek tekintik Ukrajnában, ahol megemlékeznek a születésnapjáról minden évben. Ukrajna varsói nagykövete most visszautasította a lengyel külügy szóvivőjének felszólítását: Zelenszkij kérjen bocsánatot a nyolcvan éve megindult népírtás miatt. A lengyel szejm 2013-ben egyhangúan döntött arról, hogy népirtásnak tekinti azt, ami Volhiniában történt 1943-44-ben. Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: megállapodott Zelenszkij elnökkel, hogy kihantolják a tömegsírokat, és illendően eltemetik az áldozatokat Volhiniában.

Petro Porosenko ukrán elnök 2013 már térdét hajtott az áldozatok emlékműve előtt Varsóban, de a lengyel fővárosban azt szeretnék, hogy Zelenszkij elnök ünnepélyesen kérjen bocsánatot. Lengyelországban választási kampány van, és a szélsőjobb szívesen kihasználja ezt a témát a lengyel-ukrán szövetség meggyengítésére.

twitter.com

Blinken terv egy lengyel-ukrán államszövetségre

Az amerikai diplomácia vezetője cordon sanitaire-t akar Oroszország nyugati határainál, és ennek legerősebb láncszeme lehetne egy lengyel-ukrán laza államszövetség – szivárogtatta ki a Washington Post. A két ország együtt jelentős elrettentő erőt jelentene Oroszországgal szemben annál is inkább, mert Lengyelország a NATO tagja. Ukrajna NATO tagsága ebben az elképzelésben a frizsiderbe kerülne, hogy ne irritálja annyira Putyin orosz elnököt.

Mind Varsóban mind Kijevben igyekeznek emiatt a szőnyeg alá söpörni a régi nemzeti ellentéteket, amelyek közül a volhiniai népírtás talán a legkomolyabb hiszen az ukrán milíciák bestiális kegyetlenséggel – olykor fejszével gyilkolták le a védtelen nőket és gyerekeket, akikre gyakran rágyújtották a házat.

Lengyel becslés szerint a halálos áldozatok száma 110-130 ezer között lehetett Volhiniában.

A terület a két világháború között Lengyelországhoz tartozott, de Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta miután megállapodott Hitlerrel Európa keleti felének a kettéosztásáról. A második világháború után Sztálin 300 kilométerrel nyugatra tolta ki a határokat vagyis a lengyeleket német területekkel kárpótolta. Ezért a lengyel nacionalisták sem bírálják a második világháborút követő békét hiszen gazdag német területeket kaptak cserébe a koldusszegény vegyes lakosságú keleti részekért.

Zelenszkij Hirosimában

Az ukrán elnök diplomácia sikert aratott a G7 csúcson, ahol további támogatást ígértek Ukrajnának a nagyhatalmak. Megerősítették: nem tárgyalnak Zelenszkij feje fölött Putyin orosz elnökkel. Ukrajna jelenlegi álláspontja az, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni, mert háborús bűnös. Csakhogy ily módon nagyon sokáig elhúzódhat a háború, ezért szép csendben az amerikai diplomácia hozzálátott a tűzszünet előkészítéséhez. Így egyáltalán nem meglepő, hogy Dánia külügyminisztere előállt az ötlettel: szívesen rendezne egy béke csúcsot Zelenszkij és Putyin részvételével a skandináv országban. A dán külügyminiszter szerint erre már júliusban lenne lehetőség. Ha nem folynának titkos megbeszélések a felek között kínai és amerikai közvetítéssel, akkor ilyen ajánlatot nem tenne Dánia, amely a földrajzi közelség okán ugyancsak érdekelt abban, hogy mielőbb véget érjen a konfliktus Ukrajna és Oroszország között.

A kínaiak aktívan próbálnak közvetíteni amióta elnökük egy órán át beszélgetett  Zelenszkijjel telefonon: Hszi Csin-ping elnök személyes megbízottja, Kína egykori moszkvai nagykövete mind az oroszokkal mind pedig az ukránokkal folyamatosan tárgyal. Kijevi megbeszélései után kijelentette:

“nincs varázspálcám, nem várható villámgyors megállapodás a két háborúskodó fél között”.

Egy éve és három hónapja folyik a háború, melyet Putyin agressziója indított el 2022 február 24- én Ukrajna megtámadásával.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK