Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Brüsszeli támadás a magyar-lengyel vétóra

Az Európai Unió állam- és kormányfői három órán át tanácskoztak csütörtök esti videokonferenciájukon. Bár a téma nem volt napirenden minden más felett fenyegetően merült fel: Magyarország és Lengyelország az EU következő hét évre szóló pénzügyi keretének elutasítását.

Ursula von der Leyen asszony gyors megoldást sürget mondván: milliók várják a pénzt az uniós költségvetésből és a válságkezelő alapból, melyeket Magyarország és Lengyelország megvétózott.

Michel javaslat

A minisztertanács elnöke szerint az Európai Unió kiadhatna egy deklarációt arról, hogy milyen konkrét esetekben lehetne pénzt megvonni az egyes tagállamoktól. A jogállamiságról szóló határozatot ugyanis sokféleképpen lehet értelmezni. Ily módon a magyar és a lengyel vezetés megmenthetné az arcát, és mindenki a pénzénél lenne. Csakhogy ez a nyilatkozat nem lenne kötelező érvényű jogszabály, ezért valószínűtlen, hogy Orbán és Kaczynski rábólintana. Ők abban bíznak, hogy a déli tagállamok, melyeknek nagyon sürgős a pénz, felpuhítják a jogállami határozatot.

Csakhogy nincs kompromisszum készség a fukar tagállamokban, ahol szeretnék tudni: ki mire költi a pénzt?! Még az osztrák kancellár is határozottan elvetette a magyar és lengyel vétót. Alexander Schallenberg külügyminiszter elmondta a Der Spiegelnek, hogy

“a pandémia idején nem vétózunk! A jogállamiság nem lehet vita tárgya!”

Mark Rutte holland kormányfő volt a legkeményebb:

“a jogállamiságról szóló passzus a minimum a mi szempontunkból. Hollandia számára semmiféle kompromisszum sem fogadható el!”

Guy Verhofstadt liberális uniós parlamenti képviselő előállt egy javaslattal, mellyel a franciák is egyetértenek: ez pedig az, hogy az euróhoz hasonlóan legyen itt is két sebességes Európa! Aki nem akarja a válságkezelő alapot, az kimaradhat belőle!

Franciaország európai ügyekkel foglalkozó államtitkára közölte:

“az Európai Uniót nem lehet túszul ejteni!”

A nukleáris opció

Ez tulajdonképp a Verhofstadt javaslat vagyis Magyarország és Lengyelország kizárása a válságkezelő alapból. Mi lesz az uniós költségvetéssel? Január elsejétől a mezőgazdasági támogatásokat továbbra is kifizetnék, de az összes többi alapból csak egy részt kapna mindenki. Magyarország és Lengyelország számára a mezőgazdasági támogatás nagyon fontos, mert mindkét országban a kormánypártok legfőbb támogatója a vidéki lakosság.

Megengedheti magának azt a luxust Lengyelország, hogy kérdésessé tegye 100 milliárd euró kifizetését?

Az országban politikai válság uralkodik az abortusz törvény miatt. A PiS népszerűsége zuhan. Ráadásul a markánsan jobboldali igazságügyi miniszter közölte:

vétó vagy halál!

Ziobro igazságügyi miniszter új választásokat szeretne, hogy megszerezze a PiS elpártolt szavazóit.

A válság miatt bűnbak kell

Mind a magyar mind pedig a lengyel gazdaságot megrázza a járvány okozta válság sorozat, amelynek egyáltalán nincsen vége. Mind Orbánnak mind Kaczynskinek nagyon kell az uniós pénz, hogy működtessék rendszerüket. Hosszú távon semmiképp sem lennének meg az EU pénzei nélkül. Ámde rövid távon igen ugyanis mindkét renitens állam bespájzolt. A strukturális alapokból még rengeteg pénz jár nekik, mert eddig csak a felét költötték el a nekik járó összegeknek. Ily módon Magyarország még 11,5 milliárd eurót, Lengyelország pedig 39,3 milliárd eurót vehet fel az Európai Uniótól, melyet mind Budapesten mind Varsóban bűnbaknak használnak minden felmerülő probléma esetében.

Nem jár Eu-s forrás a melegellenes lengyel településeknek!

Cseh Katalin a Momentum EP-képviselője, a Renew Europe frakció alelnöke, Facebook bejegyzésében bátor lépésnek minősítette, hogy az Európai Bizottság jogállamiság megsértése okán megtagadta uniós források kifizetését!  Nem jó előjel ez az Orbán kormány számára.

“Múlt héten hatalmas lépésre szánta el magát az Európai Bizottság. Az alapvető jogok védelmében megtagadta az uniós forrásokat azoktól a lengyel településekről, akik magukat “LMBT-mentes övezetté” nyilvánították.

A lengyel települések “melegmentes” zónái az európai történelmünk legsötétebb fejezeteit idézik, és mindannyian érezzük: egyszerűen nem maradhatnak következmények nélkül.

Ahogy Didier Reynders igazságügyi biztos fogalmazott: “Semmilyen formában nem megengedhető a diszkrimináció az EU-ban.”

A Fidesz-szövetséges lengyel szélsőjobb és a magyar kormánypropaganda a “lengyel hagyományos értékek”, sőt, a családok elleni támadásként ostorozza a lépést.

Tisztázzunk valamit. A homofóbia nem egy hagyományos érték. Egyszerűbben fogalmazva: a homofóbia nem érték. A gyűlölet nem védi a családokat. Épp ellenkezőleg, szétszakítja őket. A uszítás céltáblái valódi emberek, akik nap mint nap szenvednek tőle.

Az Európai Unió pedig egy értékközösség. Alapköve, hogy minden állampolgárnak joga van az emberi méltósághoz tekintet nélkül arra, hogy hol él vagy kit szeret. A Bizottságtól végre egy bátor, határozott lépést láttunk afelé, hogy ennek érvényt is szerezzünk.

A Momentumban régóta képviseljük: az EU-s pénz feltétele az EU-s értékek tiszteletben tartása. Szavak helyett végre tettekre van szükség a többi alapértékünk, például a demokrácia vagy a médiapluralizmus védelmében is.”

Miért pénzeli az EU az autokratikus rendszereket?

A Politico című lap európai kiadásában R. Daniel Kelemen (a Rutgers Egyetem politológia és jog professzora) Jacob Soll (filozófia, történelem professzora a Dél-Kaliforniai Egyetemen) élesen kikelt az Európai Unió északi országainak hozzáállása miatt, mert ezek az országok elutasítják a bajba került déli tagállamok támogatását miközben búsás összegekkel támogatnak autokratikus tagállamokat. 

Miközben az Európai Unió a koronavírus-válságra adandó közös válaszadásról próbál  a tagállamokkal megállapodni a szolidaritás teljes hiányát mutatják  a gazdagabb északi államok a dél-európai országok katasztrofális gazdasági helyzetének megsegítésére.

És mégis, ezek az úgynevezett északi államok – ideértve Németországot és Hollandiát is – tökéletesen elégedetteknek tűnnek az autokratikus és antidemokratikus kormányok finanszírozásával Magyarországon és Lengyelországban.

Ez a képmutatás, amely Dél-Európára „erkölcsi kockázatot”-ról  beszél, de továbbra is nagylelkű támogatásokat ad a demokratikus értékeket semmibe vevő kormányok számára, olyan üzeneteket küld, amelyek alááshatják az európai integrációt egy egész generáció számára.

Ha az EU erősebben és egységesebben akar kijönni a világjárvány másik oldaláról, vezetőinek sürgősen vissza kell fordulniuk és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk azokkal, akik a leginkább küzdenek a COVID-19 következményeinek kezelésében.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli államok pénzügyi hiánya.

Az EU számára a fellendülés első lépése a félrevezető narratívák elhagyása, amelyek ezeket a vitákat éltették.

Az EU fiskális szolidaritásának politikáját túlságosan régóta mérgezi egy olyan narratívum, amely erkölcsi magaslatról ábrázolja azt a helyzetet, amelyben a  szerény “északi szentek” harcolnak a gonosz “déli bűnösök” ellen.

Északon népszerű mítosz, hogy a régió adófizetői fizették a déliek számláját. Éppen ellenkezőleg, az úgynevezett mentő országoknak rendkívül jövedelmező volt a hitelezés.

A hitelező országok, például Németország, sok milliárd kamatot beszedtek a dél-európai adós országok számára nyújtott kölcsönökért az euróövezet válsága alatt.

Általánosabban: az EU egységes piacán és az euróövezetben való tagság jól szolgálta a hitelező országok érdekeit. Az euróövezeten kívüli országok láthatták volna, hogy valutáik drámai módon felértékelődnek, és exportjuk szenved,  az euróövezeti tagság hozzájárult ahhoz, hogy globálisan versenyképesebbé váljanak.

Sőt, a déli kormányok valójában hatalmas költségvetési konszolidációt folytattak az euróövezet válsága óta. Ironikus módon, vagy talán oktató jelleggel,

az EU fiskális szabályainak teljesítésére alkalmazott megszorító intézkedések között szerepelt az egészségügyi rendszerek erőteljes csökkentése, amely felkészületlenül hagyta őket a koronavírus-járvány megfelelő kezelésére.

Ha az északi tagállamok az olyan országokat, mint Olaszország és Spanyolország kezelhetetlen államadóssággal magára fogják hagyni – tovább rontva ezzel versenyképességüket -, az sokkal nagyobb terhet rak majd az északiak vállára is, mint a dél-európai országok által kért segítség.

A demokratikus értékek védelmére olyan országokban, mint Magyarország és Lengyelország, hasonlóan hamis narratívák is érvényesültek. Az EU tétlenségét ezekkel az országokkal szemben azzal indokolják, hogy bár ezek a fejlemények tűrhetetlenek, de  az EU nem szólhat bele a tagállamok belpolitikájába, ehhez nincsenek meg a politikai és jogi eszközei.

Ez a logika különösen érdekes, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács egyes kormányai, amelyek azt állítják, hogy az EU nem tud beavatkozni a demokrácia védelme érdekében, ugyanazok, akik évek óta követelik az EU kemény kezével beavatkozást a déli megszorítások bevezetésére!

Az igazság az, hogy az EU-nak rendkívüli érdeke fűződik a demokrácia nemzeti szintű védelméhez, holott valójában jelenleg is rendelkezik hatékony eszközökkel.

Az autoritarizmus növekedése Európában inkább fenyegeti az EU-t, mint a déli deficitek, mivel a magyarországi és lengyelországi autokratikus rezsimek törvényszegése veszélyezteti az uniót együtt tartó jogrendet.

Ezek az országok nemcsak aláássák az EU-t belülről, hanem más szélsőjobboldali, tekintélyelvű pártokat is támogatnak az egész EU-ban – ideértve a Dél-Európát is -, és ösztönzik más államokban törekvő autokratákat arra, hogy őket kövessék.

Az EU hatalmas pénzügyi segítséget nyújt a budapesti és a varsói kormányok számára. Ezt a támogatást bármikor megvonhatná. Lengyelország következetesen a legnagyobb nettó kedvezményezettje az EU költségvetésének. Például, 2018-ban 12 milliárd eurós nettó  összeget kapott. Magyarország éppen Lengyelország mögött helyezkedik el az EU nagyvonalú kedvezményezettjeként, 2018-ban 5 milliárd nettó eurót kapott, amely a GDP több mint 4 százaléka.

Az euróövezet válsága alatt az európai stabilitási mechanizmusból kimentésüket kérő államoknak meg kellett állapodniuk a trojka szoros felügyeletéről. Ezzel szemben a nagylelkű strukturális alapokból részesülő országok, például Lengyelország és Magyarország az EU-tól alig érvényesíthető ellenőrzési lehetőség mellett kapta a hatalmas összegeket, amelyek lehetővé teszik az autokratikus vezetők számára, hogy élve az ellenőrizhetetlenség lehetőségével saját oligarcháikat juttatták előnyökhöz.

Az EU igenis jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a jogállamiságot sértő finanszírozási rendszereket. Ehelyett tovább folytatja a pénzek juttatását ezen országokba. Miközben a magyar és a lengyel állampolgárok támogatást érdemelnek, az EU-támogatásoknak a demokrácia és a civil társadalom előmozdítására kell törekedniük, nem pedig az autoritárius rezsimek támogatására és azok vezetői zsebeinek kitömésére.

Márciusban, a lengyel és a magyarországi rendszerek újabb lépéseket tettek a jogállamiság és a demokrácia felszámolására, miközben az EU bejelentette, hogy a kihasználatlan strukturális alapokat átirányítja a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, így

Lengyelország 7,4 milliárd euróhoz, Magyarország 5,6 milliárd euróhoz jutott. Közben Olaszország, ahol  sokkal több a fertőzéses beteg és lényegesen nagyobb az elhunytak száma  mindössze 2,3 milliárd eurót kapott!

Ezek az autokratikus rendszerek – Magyarország és Lengyelország – jobban fenyegetik az Európai Uniót mint a déliek fizetési problémái. Mégis miközben Németország és az északi tagállamok nemet mondanak a közös koronavírus kötvényre az ellen nincs kifogásuk, hogy Magyarország és Lengyelország eurómilliókat vegyenek fel miközben megsértik az uniós szabályozást!

A kontrasztból a két professzor levonja a következtetést:

az unió a végzete felé halad, ha a demokráciákat megszorításokra kötelezi miközben vígan pénzeli az autokráciákat.

Vagy jogi reform, vagy Európai Unió

Lengyelország elbúcsúzhat az Európai Uniótól, ha a kormány keresztülviszi jogi reformját. Erre figyelmeztette Varsóban a Legfelső Bíróság a PiS kormányzatot, mely csütörtökön terjesztette elő új törvénytervezetét, mely csökkentette volna a bírák önállóságát.

Az utolsó pillanatban Kaczynski kérésére a kormányzat meghátrált. Miért ? Mert az uniós pénzekre a kormánynak óriási szüksége van: Wojciehowski biztos épp most indított offenzívát az agrár pénzek megszerzésére.

A kormány törvényjavaslata ellentétes az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvével – hangsúlyozza a Legfelső Bíróság, mely rámutatott arra, hogy amennyiben Varsóban a szejm megszavazza a törvényt, akkor Brüsszel minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárást indít ellene. Ez pedig hosszabb távon odavezethet, hogy Lengyelországnak el kell hagynia az Európai Uniót. Malgorzata Gersdorf bírónő, aki hamarosan távozik a Legfelső Bíróság éléről, keményen bírálta a kormányt, melynek törvénytervezetét az 1981-es szükségállapothoz hasonlította – számolt be a BBC. Akkor Jaruzelski tábornok katonai erővel akart véget vetni a demokratizálás folyamatának, melyet a Szolidaritás szakszervezet vezetett. A bírónő külön nyilatkozatban fejezte ki reményét arra, hogy a lengyel jogalkotás szinkronban lesz az uniós joggal. Rámutatott arra, hogy amennyiben nem így lenne, akkor az uniós jog felülírja a hazai jogszabályokat – ahogy azt Lengyelország a belépéskor vállalta.

Mazowiecki miniszterelnök szerint viszont “kaotikus helyzet alakult ki, és ezt van hivatva rendezni a kormány törvényjavaslata”.

Lengyelország nem akarja elhagyni az EU -t, hasznot akar húzni belőle

Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle, amely ismerteti az uniós agrár biztos elképzelését. A lengyel Janusz Wojciehowski úgy akarja módosítani az uniós agrár politikát, hogy a szegényebb tagállamok gazdái kapják meg a hektáronként 270 eurós támogatást a következő költségvetési időszakban. Ez az uniós átlag, mely igen előnyös lenne a lengyel gazdák számára, akik a PiS szavazótáborának törzs gárdáját alkotják. Más oldalról persze jelentős kiadást jelentenének az Európai Uniónak: 20 milliárd euróba kerülne a lengyel biztos javaslata, ha megvalósulna. Jelenleg óriási viták folynak az agrár pénzek elosztásáról a következő költségvetési periódusban. Az Európai Unió 6,4 millió gazdának fizet ki 41 milliárd eurót! A legjobban a nagy gazdák járnak, emiatt állandó bírálat éri ezt a rendszert. Lengyelország viszont a nem nagyon hatékony kis gazdaságok országa.

Wojciehowski a lengyel gazdákért harcol

Bár az uniós biztosnak az összérdeket kellene képviselnie, de a lengyel biztos nyíltan küzd országa agrár szektoráért. 241 euró jelenleg az egy hektárra jutó támogatás Lengyelországban – mondja Wojciehowski, de ez is csak azért annyi, mert a lengyel kormány kipótolja az uniós pénzeket. Lengyelországban 1,5 millió kis gazdaság van, melyek közül csak nagyon kevés versenyképes. Ezért küzd a támogatás megemeléséért a lengyel biztos, aki ezzel elérhetné azt is, hogy a vidék a jövőben is biztosítsa a PiS többségét a szejmben Lengyelországban.

Az illiberalizmus határai

Ezzel a címmel írt vezércikket a párizsi Le Monde a magyarországi és a lengyelországi választások kapcsán. Lengyelországban a PiS minden eddiginél nagyobb győzelmet aratott, de az ellenzék így is megszerezte a szavazatok 55%-át vagyis, ha összefogott volna, akkor más lett volna a végeredmény.

A szenátusban így is többsége van az ellenzéknek, mely így fékezheti a Kaczynski rendszer nyomulását. Lengyelországban a nagyvárosok többsége eddig is ellenzéki kézben volt, Magyarországon most következett be a változás: Budapesten és néhány fontos városban az ellenzék győzött. Mindez azt mutatja, hogy az illiberális rendszerek eljutottak a felső határig, de a leolvadásuk még nem kezdődött meg. Miért nem ?

A vidéket nem tudja megszólítani az ellenzék

Ez egyaránt probléma Lengyelországban és Magyarországon. Az ellenzék nem képes egy olyan hiteles gazdasági alternatíva felmutatására, melyet vidéken is szívesen fogadnának. Ráadásul az ellenzék megosztott: ezért is veszített Lengyelországban. Magyarországon épp azért győzött, mert összefogott – hangsúlyozza a Le Monde, mely rámutat arra: nagyon heterogén ez az ellenzéki koalíció , amelyikben a korábban antiszemita Jobbik is benne van.

Mind Lengyelországban mind Magyarországon sokan mentek el szavazni. Ez is mutatja, hogy a demokrácia eleven ezekben az országokban – hangsúlyozza a Le Monde vezércikke a lengyel és a magyar választások kapcsán.

A brüsszeli bizottság bírósághoz fordul a lengyel jogi reform miatt

Az EU bizottsága szerint veszély fenyegeti a bírák függetlenségét Lengyelországban, ezért az európai bírósághoz fordultak a jogi reform ügyében. A brüsszeli bizottság távozóban van hiszen november elsején új bizottság kezd munkába, már persze ha addig Ursula von der Leyen csapatát megszavazza az Európai parlament.

A brüsszeli bizottság még a lengyelországi választások előtt tette meg ezt a lépést. A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó pártnak, a PiS – nek jó esélye van arra, hogy ezúttal is győzzön. Tavasszal is ők nyerték az európai választásokat annak ellenére, hogy az ellenzék összefogott ellenük. Most nincs ilyen ellenzéki összefogás, ezért a PiS győzelme igencsak valószínű.

Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte: Magyarország megvétóz minden olyan brüsszeli döntést, mely szankciókat alkalmazna Lengyelországgal szemben. Ezért Varsóban nyugodtan alhatnak, de más szempontból okozhat gondot a brüsszeli bizottság döntése. Az európai pénzek elosztásánál figyelembe vehetik az egyes nemzeti kormányok és az uniós jog viszonyát, és azok az államok kevesebb pénzt kaphatnak, melyek Brüsszel véleménye szerint megsértik ezeket az alapelveket.

Volt egyszer egy Európai Koalíció

Mintha csak a magyar ellenzék korábbi pályáját futná, a lengyel centrista demokraták koalíciója épp most látszik széthullani. Azelőtt, hogy együtt legyőzhetnék a nacionalista jobboldali PiS-t az őszi választáson.

Pénteken egy álom vált köddé Lengyelországban. Az idei májusi EP-választásra – Európai Koalíció néven – szinte teljes körű ellenzéki koalíció jött létre a Visztula mentén. Nos, most ennek lett vége, a lengyel ellenzék három részre szakadt, s mindez sok jóval nem kecsegtet az őszi lengyel parlamenti választásokon.

Itt is kétharmad-egyharmad, de azonos oldalon

Hogy megértsük a lengyel belpolitikát, annyit feltétlenül el kell mondani, nem csupán a kormánypárt, a (Jaroslaw Kaczynski vezette) PiS (Jog és Igazságosság Pártja) jobboldali, hanem az ellenzék legerősebb oszlopa, a PO (Polgári Platform) is az. Míg azonban a PiS nemzeti, bevándorlás-ellenes és a legkevésbé sem EU-kompatibilis, addig a PO egyértelműen liberális párt (ennek korábbi vezetőjeként volt miniszterelnök Donald Tusk, jelenleg az Európai Tanács, az EU kormányfői testületének vezetője – a szerk.).

Ez a két párt lényegében a lengyel választók 70  százalékát fedi le,

jelenleg megközelítően a PiS kétharmad, a PO egyharmad részben.

Egymás torkának ugrottak

A két nagy alakulaton kívül

egyetlen párt van, ami ma átlépné az öt százalékos parlamenti küszöböt, az idén februárban alakult és magát baloldali liberálisként meghatározó Wiosna (Tavasz).

Most más párt nem rúg labdába a lengyel belpolitikában, mert a Wiosna előtti időkben a baloldal meghatározó pártja, az SLD (Baloldali Demokratikus Szövetség) számára magas volt az a bizonyos küszöb.

De mi az, ami most megrengette a lengyel közéletet? Először a PO elnöke közölte, hogy az őszi parlamenti választásokra az SLD, a PSL (Lengyel Néppárt) és a Wiosna nélkül készülnek. Erre azonnal válaszolt a Wiosna és az SLD elnöke, hogy ők sem gondolják másképpen, és rögvest létrehozták az Egyesült Baloldalt (vagy Baloldali Blokkot, még nincs hivatalos név), amelybe bevették a szintén baloldali Együtt nevű pártot. A PSL, amely már az EP-választás után felfüggesztette együttműködését az Európai Koalícióval, végleg elhagyta az ellenzéki koalíciót.

Így ért véget a mindössze öt hónapot megért egyértelműen sikeres ellenzéki összefogás.

Amely pedig – egyes közvélemény-kutatók szerint – az utolsó percig esélyes volt az EP-választáson, de végül hét százalékpont vereséget szenvedett.

Az önfelszalámizás ára

Jelenlegi ismereteink szerint legközelebb október 13-án választ Lengyelország, vagyis nem egészen három hónap múlva. A „tegnap” még lényegében egységes ellenzék – önmagát felszalámizva – a következőképpen jelenik meg a startvonalon. A legnagyobb ellenzéki csapat,

a PO apróbb szatellit pártocskákkal megspékelve sem számíthat 25-30 százaléknál többre.

A Baloldali Blokk számára a 10 százalék már nagy siker lenne. Az viszont biztosra vehető, hogy – hosszabb szünetet követően, abszolút sikerként elkönyvelve – a baloldal is bekerül a parlamentbe. (Ami azért lenne figyelemre méltó, mert az SLD korábbi parlamentbőli kihullásával a baloldal a teljes megsemmisülés látszatát keltette – a szerk megj.)

A Lengyel Néppárt, amely régóta belső ellentmondásokkal küszködik, valószínűleg nem lépi át a parlamenti küszöböt, hacsak… Hacsak egyik csúcsvezetőjük nem erőszakolja ki, hogy vagy a PiS-hez, vagy a PO-hoz csatlakozzon a maximum 3-4 százalékot garantáló közösség.

S itt vannak még a Zöldek is, akik örülnek, ha 1 százalékot elérnek, de még nem tudható, melyik oldalt boldogítják.

Ezek a tények (apró előrejelzésekkel dúsítva), amelyek egyik-napról a másikra októberig akár még változhatnak is. Ne feledjük, rövidesen elkészül a Siekelski-fivérek által a papi pedofíliát megrázóan feldolgozó – világszerte óriási vihart kavaró – kétórás dokumentumfilm második része.

Gordon István
a szerző Lengyelország-szakértő, egykori diplomata

Figyelmeztetés: Lengyelország ne nézze fejős tehénnek az Európai Uniót!

0

Jirky Katainen, a brüsszeli bizottság alelnöke erre figyelmeztette a varsói kormányt. Varsóban újságíróknak elmondta: a jövőben Lengyelországnak lényegesen többet kell befizetnie a közös kasszába!

Az uniós pénzekért cserébe pedig be kell tartani az EU szabályait! Az Európai Bizottság figyelmeztetése a választási kampány kellős közepén hangzott el Varsóban. Az EU azt szeretné, hogyha az ellenzék nyerne és ezzel meggyengülve a szuverenista irányzat melyet, a jobboldali populista kormányzat képvisel a háttérből irányító Jaroslaw Kaczynski-vel. Ezzel a brüsszeli törekvéssel magyarázható, hogy az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság elnöki posztjára pálfordulást hajtott végre egy Varsó számára nagyon fontos ügyben:

Manfred Weber: leállítanám az Északi áramlat 2-t!

Az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a Polska Times című lapnak úgy nyilatkozott, hogyha ő lesz Jean-Claude Juncker utóda, akkor megakadályozná az Északi áramlat második gázvezetékének az építését a Balti tenger alatt. “Az Északi áramlat 2 nem felel meg az Európai Unió érdekeinek!”- hangsúlyozta Manfred Weber. Aki nem véletlenül egy lengyel lapnak mondta el a véleményét hiszen Varsó a legfőbb ellenfele ennek a gázvezetéknek, mely közvetlenül szállít földgázt Oroszországból Németországba – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével. Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította az Északi áramlatot.

A Gazprom a fő részvényese az egész építkezésnek. A beruházás felét is a Gazprom biztosítja. Angela Merkel német kancellár korábban áldását adta a 9,5 milliárd eurós építkezéshez. A berlini kormány álláspontja változatlan – hangsúlyozta Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő. A gazdasági minisztérium szóvivője meg is indokolta, hogy miért áll ki még mindig a német kormány az Északi áramlat 2 mellett, melyet nemcsak Varsó bírál hanem Trump elnök és Ukrajna is. Németország fokozatosan bezárja atomerőműveit vagyis hagyományos energia hordozókra tér vissza, ezért fokozódó szükségletei lesznek a jövőben.

Ettől függetlenül Németország arra törekszik, hogy háromoldalú földgáz egyezmény szülessen. Ebben az oroszok és az ukránok mellett az EU venne részt. Berlin álláspontja változatlanul az, hogy Oroszországnak folytatnia kell a földgáz exportját Ukrajnán keresztül akkoris, hogyha felépül az Északi áramlat 2, mely közvetlenül szállítaná orosz földgázt a Balti tenger alatt Németországba.

A katolikus egyház elítélte az antiszemita nagypénteki lengyel Júdás ritust

A katolikus egyház nem tűri el egyetlen nemzet elleni támadást sem – beleértve a zsidókat is! Ezt hangsúlyozta a Júdás bábu ügyével kapcsolatban Rafal Markowski püspök, aki a katolikus egyházban a zsidókkal folytatott dialógus felelőse.

Kérdésre válaszolva elmondta: ez nemcsak az ő véleménye hanem a római katolikus egyház álláspontja Lengyelországban. Mi történt Nagypénteken, mely kiváltotta a Jewish World Congress tiltakozását ?

facebook

Egy nagyorrú Júdás bábut, mely ortodox  zsidóra hasonlított  Pruchnik városában ütlegeltek majd elégettek. Középkori szokást követve  minden hívő 30 ütést mért a bábura. Ezzel emlékeztettek a harminc ezüst pénzre, melyet Júdás kapott Jézus elárulásért. De nemcsak erre. A videón egy helybeli polgár elmondta:

azokat a zsidókat ütjük, akik vissza akarják szerezni a vagyonukat Lengyelországban.

A Júdás bábut elégették a nagypénteki szertartás végén, és ezt a szimbólumot nehéz félreérteni.

A holokauszt előtt ebben az országban élt a világ legnépesebb zsidó közössége, amely gyakorlatilag teljesen elpusztult. A túlélők egy része külföldre ment, így ma Lengyelországban csak párezer zsidó él. Az antiszemtizmus ettől függetlenül eleven: több szélsőjobboldali politikus tiltakozott amiatt, hogy az USA nagykövet asszonya nemcsak boldog húsvétot, de boldog pészachot is kívánt Lengyelország népének.

Ekspress

A Júdás bábu ütlegelése sérti-e a fajgyűlölet elleni törvényt Lengyelországban? Ezt vizsgálja most a kerületi ügyésznő miután megnézte a nagypénteki videót. A kisváros polgármestere elítélte azt, hogy a Júdás bábut ortodox zsidónak öltöztették. Megígérte: mindent megtesz azért, hogy ez a régi szokás a jövőben ne ismétlődjön meg Nagypénteken. Joachim Budzinski belügyminiszter sátáni ötletnek nevezte a Júdás bábu ütlegelését és elégetését.

Lengyelországban a nagy befolyással rendelkező katolikus egyház a holokauszt idején nem ítélte el egyértelműen a zsidók üldözését, mert őket tette felelőssé azért, hogy Jézus Krisztus a keresztfán végezte az életét. A második vatikáni zsinat változtatott ezen. Ennek alapján II. János Pál pápa bűnnek nyilvánította az antiszemitizmust.

Öt évre kitiltották a holokauszt tagadó Irvinget Litvániából

Ezt maga a balti állam külügyminisztere jelentette be. Linas Linkevicius hangsúlyozta, hogy Litvániában bűnténynek számít a holokauszt tagadása és Adolf Hitler eszméinek dicsőítése. Ezért 2024 április 15-ig David Irving nem teheti be a lábát Litvániába!

Ez nagy csapás a holokauszt tagadó brit történésznek, aki ősszel túrákat akar szervezni Lengyelországban és a balti államokban. A túra tagjai felkeresnék a holokauszt híres helyszíneit és meghallgathatnák hozzá David Irving “szakszerű magyarázatait”. A nácik a legtöbb zsidót olyan koncentrációs táborokban ölték meg, melyek Lengyelország illetve a balti államok területén voltak. David Irving tagadja, hogy a holokauszt során hatmillió zsidó veszítette életét. Sokan várják a lengyel kormánytól is, hogy hasonló döntést hozzon hiszen David Irving szereplése Auschwitzban és más megsemmisítő lágerekben, sértené a sokmillió elhunyt emlékét a túlélők érzékenységéről már nem is beszélve.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK