Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Hamarosan indulhat a jogállamisági uniós eljárás a magyar kormány ellen

Erről nyilatkozott az Európai Unió igazságügyi biztosa Didier Reynders a Bloomberg portálnak. Brüsszelben már kész tényként kezelik, hogy a bizottság nem várja meg az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését, amely csak hónapok múlva születhet meg.

A magyar és a lengyel kormány épp azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy késleltetni tudja a jogállamiságot vizsgáló uniós eljárást. Brüsszelben azonban megtalálták a jogi kiskaput arra, hogy elindítsák a vizsgálatot a bírósági döntés nélkül is. Az Európai Parlament is erre ösztönözte a bizottságot mondván, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak ebben az ügyben.

7,2 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország az Orbán kormány renitens magatartása miatt. Lengyelország vesztesége még nagyobb: 36 milliárd eurót blokkol az Európai Unió. Bár mindkét kormány igyekszik úgy tenni, hogy ez nem befolyásolja a költségvetést, de valójában óriási veszteségről van szó, amely felboríthatja mindkét állam pénzügyi stabilitását a közeli jövőben. A magyar kormány igyekezett be biztosítani magát: több mint 4 milliárd dolláros kölcsönt vett fel bár korábban azt hangoztatta, hogy a deviza kölcsön nagyon kockázatos.

Az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján minden bizonnyal szóba kerül ez a téma is bár a hivatalos napirenden nem szerepel.

Didier Reynders azonban elmondta a Bloomberg portálnak, hogy nagyon nagy nyomás nehezedik a brüsszeli bizottságra annak érdekében, hogy mielőbb indítsák el a jogállami vizsgálatot mind a magyar mind a lengyel kormány ellen. Brüsszelben a régi vitákat követően legutóbb a magyar pedofil törvény csapta ki a biztosítékot, Lengyelország kapcsán pedig most különösen az alkotmány bíróság határozatát kifogásolják, mely szerint a lengyel törvények felülírhatják az uniós szabályozást.

Mi lesz Lengyelországgal az uniós pénzek nélkül?

Morawiecki miniszterelnök hosszan értekezett a lengyel gazdaságról, de arra nem tért ki mi lesz a gazdasággal az uniós pénzek nélkül. Azt viszont közölte: az állam nem vonulhat ki a gazdaságból!

A lengyel miniszterelnök a neoliberális elveket bírálta miközben állást foglalt amellett, hogy a gazdaság jelenti a XXI-ik században egy ország erejének alapját. A lengyel miniszterelnök a Magyar Hírlapban jelentette meg cikkét arról, hogy miképp képzeli el az ország jövőjét. Rámutat arra, hogy a XXI-ik században a technológia az, amely eldönti egy ország  versenyképességét.

Az állam nem vonulhat ki a piacról hanem valamiféle szinergiának kell létrejönnnie – fejtegeti a lengyel kormányfő, aki szeretne az országot valójában kormányzó Jaroslaw Kaczynski utóda lenni.

A miniszterelnök büszkélkedik a lengyel gazdaság teljesítményével főként azzal, hogy miközben csökkentették az adókat és a költségvetési hiányt jelentős béremelést hajtottak végre és családtámogatási programot finanszíroztak.

Mindezt miből?

Morawiecki miniszterelnök egy kukkot sem szól arról, hogy Lengyelország kapta a legnagyobb uniós támogatást valamennyi tagállam közül. Nem véletlenül nem tesz említést erről, mert mostanában épp arról van szó, hogy Brüsszel le akarja állítani a támogatást miután az alkotmánybíróság Varsóban úgy döntött: a nemzeti jog felülírja az Európai bíróság döntéseit! Az alkotmánybíróság kizárólag a hatalom biráiból áll vagyis aligha valószínűtlen, hogy ne a Kaczynski rendszer tudatos lépését lássuk benne.

Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy a Polexit csak az ellenzék propagandája. Ezek után viszont ez reális perspektívának tűnik. Ennek pedig legalábbis kettős következménye van: az uniós pénzek hiánya felboríthatja Lengyelország pénzügyi egyensúlyát, és a külső értékelések leronthatják Varsó minősítését mondván a Brüsszel elleni háború nem kedvez az erős zlotynak.

Ilyen körülmények között mi lesz az erős gazdasággal, amely Morawiecki miniszterelnök szerint az ország hatalmának alapja?

Erről az apróságról nem ír semmit Lengyelország miniszterelnöke, akinek cikkét Magyarországon a Magyar Hírlap közölte.

Hollandia azt kéri: ne kapjon uniós pénzt Lengyelország!

A lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntése kicsapta a biztosítékot Hollandiában, ahol már korábban is megkérdőjelezték a renitens tagállamok pénzügyi támogatását.

Lengyelország kapja a legtöbb uniós támogatást, és jelentős részben ennek köszönheti dinamikus fejlődését. Most viszont ez megváltozhat hiszen Ursula von der Leyen asszony is úgy nyilatkozott, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntésére határozott választ kell Brüsszelnek adnia. Mind a mai napig az Európai Unió visszatartja a helyreállítási alap pénzeit arra hivatkozva, hogy nem biztos: oda jut-e a pénz, ahova azt valójában szánják?

Varga Judit: a magyar kormány kiáll a lengyelek mellett

A magyar igazságügyi minisztere állásfoglalása nem épp meglepő hiszen Lengyelországhoz hasonlóan Magyarország is Brüsszel célkeresztjében van. Egymást védelmezik, de hogyha egyikük sem kap pénzt Brüsszeltől, akkor kockára teszik a népszerűségüket. Orbán Viktor Magyarországon már megkezdte a nagy osztogatást a jövő évi választások előtt. Uniós pénzek hiányában egyelőre hitelből költekezik. Csakhogy

az osztogatás beindíthatja az inflációt, amely sokkal nagyobb csapást mérhet a legszegényebb rétegekre mint a kormány által beígért pénzek.

Varga Judit a Financial Timesban úgy nyilatkozott, hogy szerinte a varsói kormány nem készül Polexitre. Korábban Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a magyar kormány utolsóként tartja a gerendát az omladozó Európai Unióban.

Mark Rutte holland kormányfő viszont nyíltan neki szögezte a kérdést: miért nem lép ki Magyarország az Európai Unióból?

Ha nem kap pénzt a magyar és a lengyel kormány Brüsszeltől, akkor felerősödhetnek a kilépés hívei a jobboldali kormánypártokban mind Budapesten mind Varsóban.

Ezzel viszont az ellenzék malmára hajtanák a vizet hiszen a közvélemény Európa párti mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban. Gazdaságilag mindkét állam Németországtól függ, katonailag pedig az Egyesült Államoktól. Most Washingtonban sem a magyar sem pedig a lengyel kormánnyal nem szimpatizálnak.

A szuverenitás értéke pedig mind katonailag mind gazdaságilag igen csekély.

Polexit?

Lengyelország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az uniós jog nem írja felül a lengyel parlament döntéseit, és ezzel megkérdőjelezte az Európai Unió egyik legfontosabb szabályát.

Az alkotmánybíróság, melynek kizárólag kormánypárti tagjai vannak, a miniszterelnök kérésére vizsgálta meg az Európai Bíróságnak azt a döntését, mely elítéli a fegyelmi kamarák működését Lengyelországban. Az Európai Bíróság szerint ezzel sérül az Európai Unió egyik alapértéke: az igazságszolgáltatás elválasztása a politikai hatalomtól.

Az Európai parlament képviselői közül sokan úgy értelmezik a varsói döntést, mely nyilvánvalóan a kormányzó PiS vezetőinek gondosan mérlegelt elhatározását tükrözi, hogy Lengyelország ki akar lépni az Európai Unióból.

Polexit?

Nemrég Jaroslaw Kaczynski, a PiS erős embere ellenzéki kitalációnak minősítette a Polexitet, és úgy foglalt állást, hogy Lengyelország tagsága az Európai Unióban nem lehet kérdéses. Domány András, a HVG lengyel szakértője akkor arra mutatott rá, hogy Ziobro igazságügyi miniszter, aki az EU ellenességben felülmúlja a PiS-t abban lehet érdekelt, hogy kiélezze a feszültséget és ezzel felértékelje pártját, amely nélkül nem működik a jobboldali koalició Varsóban. Lehet, hogy ez következett be, de most a következő lépést Brüsszelnek kell megtennie. Ha nem lép fel határozottan az uniós értékek védelmében, akkor lavinát indíthat el, mert Varsó példáját követheti Budapest és néhány más renitens tagállam.

A lengyel vezetők döntésében nyilvánvalóan szerepet játszhatott az is, hogy Berlinben interregnum van. Korábban Merkel kancellár elsimította az ilyen vitákat, de most ő távozóban van. Új kormány még nem alakult meg vagyis a legfontosabb uniós tagállam jóval kevésbé tudja befolyásolni az eseményeket mint korábban.

Lengyelország ugyanis gazdaságilag éppúgy Németországtól függ mint Magyarország. A kilépés enyhén szólva kockázatos játszma lenne, mert egy unión kívüli Lengyelország jóval kevesebb külföldi befektetőt vonzana mint a jelenlegi.

Kaczynski valószínűleg egyáltalán nem gondol a kilépésre csak nehéz helyzetbe kívánja hozni Brüsszelt, amely már gazdasági szankcióval is sújtja Lengyelországot. Napi félmillió eurót kellene fizetnie Varsónak, mert nem állított le egy komolyan környezetszennyező lignit bányát a cseh határ közelében. Jellemző módon az a Csehország volt a feljelentő, amely különben a visegrádi csoport tagja.

Brüsszel reakcióját árgus szemekkel figyelik Budapesten is, ahol szintén “hadban áll “a kormány az Európai Unióval.

Annyi biztos, hogy Nagy Britannia sem járt túlságosan jól a Brexittel, de Lengyelország alaposan ráfázna erre. Ha vezetői nem is mindig tudják ezt, de a közvélemény igen: a többség kitart az uniós tagság mellett, mert a magára maradt Lengyelország nem sokra menne a szuverenitásával, akkor sem, ha számíthatna Orbán Viktor támogatására.

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Az EU-nak meg kell szüntetnie Magyarország tagságát

A Nyugat afganisztáni összeomlása azt mutatja, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erőszakkal és külföldi segélyekkel létrehozni. A tanulság az Európai Unió számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha nem jár elöl jó példával, és nem zárja ki a határain belül létező autokratákat, akkor a demokrácia melletti kinyilvánított elkötelezettsége semmit sem fog jelenteni.

Miután Magyarország tavaly júniusban elfogadta az iskolákban az “LMBTQ-tartalmakat” tiltó törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök megállapította, hogy az országnak “nincs helye többé az EU-ban”. Igaza van. Az Európai Uniónak el kellene kezdenie Magyarország kizárását, majd meg kellene fontolnia, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – írja Daron Acemoglu a Project Syndicate portálon.

Az elmúlt évtizedben Magyarország és Lengyelország következetesen aláásta a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket, amelyek elvileg az európai projekt középpontjában állnak.

  Orbán Viktor magyar miniszterelnök önjelölt “illiberális demokráciája” téves elnevezés: már nem beszélhetünk demokráciáról.

A bíróságok egyre inkább Orbán Fideszének ellenőrzése alatt állnak, a médiának alig maradt szabadsága, a civil társadalmi szervezetek folyamatos fenyegetés alatt működnek, az egyetemeket pedig már megfosztották attól a kevés autonómiától is, amivel rendelkeztek.

Lengyelországban eközben a hasonlóan autoriter kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyíltan Orbán nyomdokaiba lépett. Bár a civil társadalmat és az ellenzéket még nem félemlítette meg ugyanilyen mértékben, folyamatosan aláássa az ország demokratikus intézményeit.

Az EU szemszögéből nézve a két ország elutasítja az az új vezetésű Európai Ügyészségbe történő belépést, ez az utolsó csepp a pohárban.

A júniusban indított EPPO feladata a csalás, a sikkasztás és az uniós pénzekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények kivizsgálása és üldözése. Nem meglepő, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, amely mind a Fideszt, mind a PiS-t ilyen visszaélésekbe keveri.

Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország megtagadja az EPPO hatáskörének elismerését, miközben továbbra is kapnak uniós forrásokat, az az európai projektet és mindent, amit az képvisel, nevetségessé teszik.

Ráadásul most egy újabb érv szól az EU mellett, hogy fellépjen Magyarország és Lengyelország ellen. A tálibok afganisztáni győzelme után már nem kétséges, hogy a demokrácia és a jogállamiság erőszakkal és külföldi segélyekkel történő megteremtésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallottak. Mostantól kezdve a nyugati országoknak példát kell mutatniuk. Ahogy Jimmy Carter amerikai elnök mondta beiktatási beszédében:

“A legjobb módja annak, hogy más országokban növeljük a szabadságot, ha itthon is megmutatjuk, hogy a mi demokratikus rendszerünk követésre méltó”.

Nicolás Ajzenman, Cevat Giray Aksoy, Martin Fiszbein, Carlos Molina és én több mint 110 ország adatait vizsgáló új kutatásunkban kimutattuk, hogy a demokratikus intézmények nagyobb bizalmat keltenek, ha megbízhatóan biztosítják a gazdasági növekedést, a békét, a stabilitást és a közszolgáltatásokat. Az elmúlt négy évtized bizonyítékai arra utalnak, hogy a demokratizálódás regionális hullámokban zajlik, részben azért, mert a demokrácia iránti igény egyik országról a másikra terjed.

A demokrácia visszaesése hasonló mintát követett. Amikor a meglévő demokráciák kevésbé tűnnek utánzásra érdemesnek, a demokratikus intézmények kevésbé valószínű, hogy elterjednek.

Ezek a megfontolások kétszeresen érvényesek az EU-ra, mivel az EU küldetése a demokratikus intézmények létrehozása nemzetek feletti szinten.

Egy olyan időszakban, amikor a globális együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha, az EU eredendő történelmi kísérletét sikerként kell értékelni.

A második világháború végén a kontinens lepusztult és gazdaságilag kiüresedett, miután minden erőforrását a fegyverkezésre fordította. Míg az Egyesült Államokban a modern technológiák, például a hűtőszekrények, a központi fűtés, a belső vízvezetékrendszerek és a polgári közlekedési rendszerek elárasztották a világot, addig Európában ezek sehol sem voltak.

Nagy-Britanniában, amely jobban járt, mint a kontinens többi része, 1947-ben csak a házak felében volt meleg víz vagy beltéri vízvezeték. Németországban számos nagyváros – köztük Hamburg, Köln, Düsseldorf, Drezda és Berlin – romokban hevert a szövetségesek bombázásai után. Mintegy 20 millió német hajléktalanná vált, és az ország háború előtti lakosságának 10%-a meghalt. Európa többi része alig volt sokkal jobb helyzetben. A megszállt Franciaország, Belgium és Hollandia hosszú felépülés elé nézett, miután a nácik kegyetlenül kifosztották őket.

Mindennek tetejébe a történelmi ellenségeskedés – különösen Németországgal szemben – minden idők legmagasabb szintjén állt. Sokan azt feltételezték, hogy a kommunizmus vagy a konzervatív diktatúrák nagyobb valószínűséggel fognak teret nyerni, mint a demokrácia. A békét a legjobb esetben is bizonytalannak tartották.

De mint ma már tudjuk, a béke győzött, és a demokrácia gyökeret vert és kivirágzott egész Nyugat-Európában, kivéve Spanyolországot és Portugáliát (amelyek a későbbi évtizedekig saját kvázi-fasiszta diktatúrájuk alatt maradtak).

Gazdasági szempontból a helyzet hihetetlen ütemben javult; a háborút követő három évtizedet „les trente glorieuses” – a dicsőséges 30 év – néven emlegették.

A közelmúltban az EU közép- és kelet-európai terjeszkedése kezdetben szintén sikeres volt. Nehéz elképzelni, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a balti országok ilyen gyors demokratikus átalakuláson mentek volna keresztül az uniós csatlakozás és finanszírozás lehetősége nélkül. És ugyanilyen valószínűtlen, hogy Lengyelország az EU nélkül a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált volna.

A keleti terjeszkedés azonban most úgy tűnik, hogy Európa Achilles-sarkává vált.

Magyarország és Lengyelország az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbólumai lettek.

Magyarország kizárása és Lengyelország hiteltérdemlő megrendszabályozása komoly döntés, amelyet nem szabad elhamarkodottan meghozni. Bármelyik tagállam választhat olyan kormányt, amely megpróbálhatja gyengíteni a demokratikus intézményeket (ahogyan Olaszország tette Silvio Berlusconival, és ahogyan Nagy-Britannia tette Boris Johnsonnal). Általában a legjobb módja a leendő tekintélyelvűekkel szemben az, ha hagyjuk, hogy a demokratikus intézmények végezzék a munkájukat, és bízunk abban, hogy a választók eltávolítják a veszélyes politikusokat.

Magyarország azonban a szabályt erősítő kivétel lett. Miután több mint egy évtizede Orbán Fidesz pártja irányítja Magyarországot, úgy tűnik, hogy a demokrácia halálos sebet kapott, ami kétségessé teszi, hogy a választók valaha is el tudják távolítani a jelenlegi rendszert.

Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál nagyobb kárt okoz saját magának. El kellene kezdenie a szabályok megváltoztatását, hogy felléphessen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, még akkor is, ha ezek az országok megpróbálnak vétójogukkal visszaélni.

Első lépésként az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére hivatkoznia fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát, majd leállítani az uniós pénzek folyósítását az országnak, s közben a tagság megszüntetésének jogi kereteit megteremteni.

Hacsak nem történik valami csoda, hogy az utolsó pillanatban visszatér a demokrácia, Magyarországnak távoznia kell, hogy az európai projekt fennmaradhasson.

ford.: Ara-Kovács Attila

Elég volt a brüsszeli töketlenkedésből!

Holnap rendkívüli ülést tart az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület (Elnökök Értekezlete = CoP), hogy egyéb sürgető ügyek mellett döntés szülessen a magyar- és lengyel jogállamisággal kapcsolatos lépések szükségszerű folytatásáról – erről számol levelében Ujhelyi István EP képviselő.

Súlyos feszültségeket okoz az uniós intézmények között: az Európai Parlament képviselői korábban nagy többséggel két olyan állásfoglalást is megszavaztak, amely akár a források befagyasztásával is járó jogállamisági mechanizmus konkrét elindítását sürgeti az Európai Bizottság részéről Magyarország és Lengyelország kormányaival szemben. Erre ugyanis már év eleje óta lehetősége lenne a brüsszeli testületnek, az azonban tesze-toszáskodik, pestiesebben szólva töketlenkedik az ügyben. A tagállamok állampolgárainak milliói által megszavazott és felhatalmazott Európai Parlament már perrel is megfenyegette a Bizottságot a késlekedés miatt, ez a fenyegetés hamarosan formális testet is ölthet az EP vezetőinek várható döntése nyomán.

Mert, hogy

meguntuk a töketlenkedést.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor legutóbb felvázolt európai (agyrém)víziója szerint az Európai Parlamentet inkább fel kellene számolni és a nemzeti parlamenteknek átadni a szerepét; a magyar miniszterelnök ugyanis ezt szokta csinálni: ha valaki neki nem tetsző módon beszél, viselkedik, esetleg kérdez, ellenszegül vagy csak felveszi a kesztyűt, akkor azt gyorsan beszántja, megbünteti, bezáratja, jobbik esetben felvásároltatja valamelyik strómanjával és csak azután záratja be – fogalmaz meglehetősen sommásan Újhelyi.

Orbán úr el van szokva attól, hogy van olyan uniós intézmény, amely nem húzza be fülét-farkát, hanem kiáll a jogállamiság és a szabályok betartása mellett, ha kell, akkor ezért akár bíróságra is megy. Nem mondom, hogy a leggyorsabb eljárás, de legalább következetes, hiteles és biztos a végeredménye. Nem mellesleg ez több százmillió európai, köztük magyar polgár akarata – hiszen a demokratikusan megválasztott Európai Parlament felhatalmazását és legitimitását csak nem kérdőjelezik meg.

Legyen világos: a magyar kormány EU-ellenes és a jogállamiság szabályaiba ütköző politikája miatt kerül Magyarország olyan helyzetbe, hogy a nekünk járó források kifizetését – a végső kedvezményezettek általunk rögzített védelme mellett – befagyaszthatják, extrém esetben megvonhatják.

Ha a Fidesz-kormány nem sértene törvényt és nem lopná el az európai – köztük a magyar – adófizetők pénzét, akkor ez a helyzet elő sem állhatott volna. Látni és érteni kell, hogy a homofób törvény és a teljesen abszurd, holmi nemváltoztató műtétekről szóló népszavazás sem szól másról, mint elterelni a figyelmet a hamarosan elinduló jogállamisági eljárásokról.

Az Európai Parlament nem fogja hagyni, hogy az európai – köztük a magyar – polgárok érdekei sérüljenek, ezért mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a szabályszerű és szükséges eljárások megtörténjenek. A magyar kormány ezt pofon egyszerűen el tudja kerülni: hagyja abba a lopást! Pont.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

VAKCINAHÁBORÚ A KATOLIKUS EGYHÁZBAN

A műveltség és tudás létrájának magas fokán is létezhet a sötétségnek olyan mélysége amely emberek millióit sodorhatja veszélybe és áldozhatná fel őket a bigott vakhit oltárán. A katolikus egyházon belül is napi harcban állnak egymással a sötétség és felvilágosult felelős gondolkodás hívei.

Ferenc pápa határozottan kiállt a védőoltás mellett, és erre buzdította a püspököket is. Latin Amerikában meg is hallották Buenos Aires egykori érsekének felhívását, és felszólították a hívőket, hogy tegyék félre oltás szkeptikus előítéleteiket, hogy oltassák be magukat a Covid 19 járvány ellen. Az Egyesült Államok és India mellett Braziliában van a legtöbb halálos áldozata a járványnak, de Argentínában, a pápa szülőföldjén is meghaladja a 100 ezret.

Az ima megvéd?

A katolikus egyház sok konzervatív főpapja ezen a véleményen van, és nemcsak, hogy ellenzi az oltást, de erre buzdítja a hívőket is! Raymond Burke bíboros, akit a pápa korábban menesztett a Vatikán egyik fontos tisztségéből nyíltan képviselte az oltás ellenes irányzatot. Aztán maga is megkapta a Covid 19 vírust. Lélegeztető gépre került. Már túl van az életveszélyen, de a szövődményeket még vizsgálják az orvosok.

A bíboros a járvány csúcspontján volt Olaszországban és azt állította:

“el kell utasítani az oltást, mert az olyan mintha microchipet ültetnének be az emberbe! Egyedül Jézus Krisztus segíthet!”

Kaczynski politikai problémája

Lengyelországban a PiS vezér tábora jelentős része olyan katolikus hívőkből áll, akik éppúgy mint Burke bíboros, áltudományos híresztelések miatt elvből utasítják vissza a védőoltást. Ez életveszélyes lehet, mert Lengyelországban is közeledik a járvány negyedik hulláma, amely különösen fertőző. Nagyon veszélyes azok számára, akik nincsenek beoltva. A konzervatív plébánosok szavára hallgatva sok lengyel faluban egyáltalán nem oltatják be magukat az emberek.

Kaczynski pártja jelentős részben a katolikus egyház támogatásának köszönheti a népszerűségét.

A lengyel püspöki kar sok tekintetben szembeáll Ferenc pápa megújulást kereső irányvonalával. A védőoltás azonban olyan gyakorlati probléma, amely elől nem lehet kitérni.

Ferenc pápa felhívásának ezért a visegrádi államok számára is komoly üzenete van hiszen az ott élő konzervatív hívők jelentős része Burke bíboros oltás ellenes nézeteit vallja.

Ferenc pápa szeptemberben Budapestre látogat, hogy misét pontifikáljon az eucharisztikus kongresszuson. Egyáltalán nem kizárt, hogy budapesti látogatása során is megismétli felhívását a védőoltás mellett már csak azért is, mert ebben legalább egyetért a magyar kormánnyal.

KORMÁNYVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN

Elveszítette többségét a jobboldali koalició a varsói parlamentben, de Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb kormánypárt, a PiS vezére nincs kétségbeesve. Ha ugyanis ma rendeznének választásokat, akkor azt nagy valószínűséggel ők nyernék meg. Vagyis ellenfeleik könnyen zsarolhatóak, mert a hatalom előrehozhatja a 2023-as választást. Mi történt?

Morawiecki miniszterelnök kirúgta mérsékelt helyettesét, Jaroslaw Gowint. Aki emiatt a pártjával együtt kilép a koalícióból, amely ily módon elveszítheti parlamenti többségét. Miért a szembenállás  A mérsékelt Gowin több kérdésben is szembekerült a PiS elképzeléseivel, de az utolsó csepp a pohárban a kormánynak az az elképzelése, hogy lehetetlenné teszi a nagy független televízió működését mondván, hogy az amerikai kézben van. Ezt a hatalom a média polonizációjának nevezi, de valójában arról van szó, hogy a választások előtt be akarják darálni az ellenzéki média jó részét.

Kérdés, hogy az USA megvédi-e televízióját?

Az Egyesült Államok kiemelten fontos stratégiai szövetségese Lengyelországnak, de a jelenlegi hatalom Trumppal értette meg igazán jól magát. Biden elképzelései a demokrácia garantálásáról nemigen tetszenek neki.

Kaczynski az EU előtt képmutatóan meghátrált

Lengyelországnak nagyon fontos az uniós pénz, ezért a PiS vezére megszünteti a Fegyelmi Kamarát, melyet Brüsszel különösen kifogásolt. Ez inkább látszat engedmény, mert a jogi reform többi folyamata vígan folytatódhat, de lehet, hogy Brüsszel beéri ennyivel, hogy mentse a látszatot.

Háromszor osztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, legutóbb Hitler és Sztálin 1939-ben.

Miért népszerű még mindig a PiS?

Lengyelországban még sohasem éltek olyan jól az emberek mint a jobboldali koalició idején. A kormány sok családsegítő intézkedéssel fokozza a népszerűségét. Amihez hozzájárul a katolikus egyház támogatása, amely döntő fontosságú Lengyelországban.

A másik fő ok az alternatíva hiánya.

Az ellenzék jóval erősebb mint Magyarországon, de igen megosztott. Nemcsak politikai problémáról van szó hanem arról is, hogy nem dúskálnak jó ötletekben. Nincsenek népszerű megvalósítható javaslataik. Ráadásul Lengyelországban a kormányzat sokkal kevésbé korrupt mint Magyarországon, ezért ezen a ponton kevésbé támadható.

Mit csinál jelenleg Jaroslaw Kaczynski? Igyekszik meggyőzni Gowin pártjának képviselőit, hogy jobban járnak, ha bent maradnak a koalícióban. Az árulást ugyanis szeretik a másik oldalon, de az árulókat nem. Lehet tehát, hogy a jobboldali koalició mégiscsak fennmarad. Különben pedig a PiS már kormányzott korábban kisebbségben is. A 72 éves Kaczynski, aki aszketikus szerzetesként él, igazi politikai profi: remekül ismeri a lengyel elitet, és annak gyenge pontjait is. Nyugodtan megúszhatja tehát ezt a kormányválságot is, de a probléma megmarad: a szembenállás a modernizációval, az USA-val és az EU-val nem tűnik nyerő kártyának Lengyelországban sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK