Kezdőlap Címkék Blinken

Címke: Blinken

Meddig tarthat a háború a gázai övezetben?

0

Hosszú háborúra kell felkészülnünk – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az USA gyors megoldást szeretne kevés polgári áldozattal. Erről tárgyalt Blinken külügyminiszter a helyszínen sikertelenül.

Charles Brown tábornok az USA fegyveres erőinek új vezérkari főnöke óvatosságra intette Izraelt mondván

“túlságosan is nagy feladat a Hamász megsemmisítése. A Hamász vezetők levadászása sokkal reálisabb elképzelés.”

Majd megfogalmazta az amerikai hadvezetés rémálmát: ”Minél tovább tart a konfliktus a gázai övezetben annál jobban elmérgesedhet a háború, és annál nehezebb lesz egyezségre jutni.”

Irán azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a hormuzi szorost, mely döntő fontosságú átkelőhely az olaj és földgáz export szempontjából. Ezt az Egyesült Államok mindenképp megakadályozná, de akkor szembekerülhetne Iránnal, és a Biden kormányzat ezt mindenképp kerülni kívánja.

“A palesztin hatóság akadályozza a Hamász párti tüntetéseket“

Erre hívta fel a figyelmet az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, aki már korábban is gyakran utalt arra, hogy valamiféle egyezségre kellene jutni a mérsékelt palesztinokkal, gazdasági lehetőséget biztosítva a lakosság életszínvonalának felemelkedésére. Herzl Halevi tábornok korábban a katonai titkosszolgálatot vezette tehát nagyon is tisztában van a térség társadalmi – politikai sőt lélektani problémáival.

“A terroristák halott emberek“ – hangsúlyozta a vezérkari főnök nem sokkal a Hamász október hetediki terrortámadása után, melynek az áldozatai jórészt civilek voltak. Az ortodox Herzl Halevi tábornok, aki üres óráiban a háború előtt szívesen foglalkozott vallási- filozófiai kérdésekkel, tisztában van vele, hogy

“a háború nem oldja meg a helyzetet csak hosszabb időt biztosít egy újabb háborúig.”

A 75 éve fennálló Izrael eddig minden háborúját megnyerte, de békét sohasem sikerült kötnie a palesztinokkal, akiknek a létszáma immár nagyobb Nagy Izraelben mint a zsidóké. Izrael társadalma rendkívüli mértékben megosztott a palesztin kérdésben: az egyik fele híve a megegyezésnek, a másik viszont elutasítja azt mondván “azok mind terroristák”. Ezt a jobboldali-szélsőjobboldali tömböt vezeti Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki már csak azért is érdekelt egy elhúzódó háborúban, mert menetközben nem kérdezi meg senki: miért volt oly felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadására október hetedikén? Golda Meir annak idején belebukott abba, hogy Izrael nem volt felkészülve ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur-i háborúra. Benjamin Netanjahu számára a bukás azt is jelentheti, hogy újrakezdődhetnek a vizsgálatok a korrupciós ügyekben, és a 74 éves miniszterelnök akár börtönbe is kerülhetne.

A Palesztin hatóság átvehetné az irányítást a gázai övezetben

Erről tárgyalt a szervezet vezetőjével Blinken amerikai külügyminiszter Ramallahban. Mahmud Abbasz régóta szembeáll a Hamász-szal hiszen az iszlamista terrorista szervezet úgy szerezte meg a teljhatalmat a gázai övezetben, hogy eltette láb alól mérsékelt vetélytársait. A Hamászt az arab országok közül egyedül Katar támogatta. Az október hetediki terrortámadás után az amerikai nagykövet rábeszélte Katar emírjét, aki egyébként augusztus huszadikán Orbán Viktor vendége volt a Karmelita kolostorban, hogy “helyezze más alapokra viszonyát a Hamász-szal. A háború előtt Katar havi 30 millió dollárt utalt át a Hamásznak a közalkalmazottak fizetésére a gázai övezetben. Katar, amely már 1996-ban elismerte Izraelt, fontos szövetségese az USA-nak: itt van a legnagyobb amerikai támaszpont a térségben. Jelenleg a katari diplomácia közvetít Izrael és a Hamász között a túszok ügyében. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen utazott Katarba, hogy felgyorsítsa a túsztárgyalásokat. Az USA javaslata az, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyelőre elutasít, hogy a túszok szabadon engedése fejében Izrael hirdessen tűzszünetet a gázai övezetben.

Izrael nem ért egyet az USA katonai tanácsadóival

A jelentés azt állítja, hogy az amerikai tisztviselők azt akarják, hogy az IDF kisebb bombákat telepítsen, jobb információkat használjon, és kommandós csapatokat küldjön városi övezetekbe, és az iraki háború leghalálosabb éveiben alkalmazott taktikát javasolja.

Egy szombati jelentés szerint amerikai tisztviselők azt tanácsolták Izraelnek, hogy tegyen több lépést a tűzerő csökkentésére a Gázai övezetben, és szigorúbb megközelítést alkalmazzon a Hamász terrorcsoport elleni háborújában, rámutatva saját, két évtizeddel ezelőtti iraki tapasztalataira.

Az izraeli tisztviselők azonban a tanácsok nagy részét irrelevánsnak tartják, és az Izraeli Védelmi Erők vezetője elutasította a tanácsot, mivel az még több áldozatot okozhat – derül ki egy külön izraeli szombati jelentésből.

Az amerikai tisztviselők azt mondják, hogy számos megbeszélést folytattak izraeliekkel, amelyek során intézkedéseket javasoltak a polgári áldozatok számának csökkentésére

írja a The New York Times, amely névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozott.

Az amerikai tanácsadók által javasolt lépések között szerepelt, hogy több hírszerzést gyűjtsenek össze a Hamász parancsnoki központjairól, mielőtt csapásokat mérnének rájuk, javítsák a Hamász-vezérek célpontjait, kisebb bombákat alkalmazzanak a terrorcsoport földalatti erődítményei ellen, és pontos kommandós osztagokat vezessenek be a harcosok kiöblítésére.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken izraeli vezetőkkel és szombaton arab diplomatákkal tartott megbeszélésein azt mondta, lépéseket javasolt Izraelnek a polgári áldozatok számának csökkentése érdekében Gázában, ahol a hadsereg offenzívát indított a Hamász terrorcsoport felszámolására.

„Izraelnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a polgári áldozatok megelőzése érdekében” – mondta Blinken Sameh Shoukry egyiptomi külügyminiszterrel és Ajman Szafadi jordán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Ammánban. 

„Az izraeli tisztviselőkkel folytatott tegnapi találkozóim során további lépéseket tettem, amelyeket megtehetnek és meg kell tenniük ennek érdekében. A civilek védelme segít megakadályozni, hogy a Hamász tovább használja ki a helyzetet. De ami a legfontosabb, egyszerűen ez a helyes és erkölcsös dolog.”

Az izraeli 13-as csatorna hírei szerint azonban a Blinkennel folytatott pénteki megbeszélésen Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke szembehelyezkedett azzal, hogy még több áldozat lesz, ha a katonaság megfogadja azoknak az amerikai tábornoknak a tanácsát, akiket Izrael tanácsára küldtek a gázai hadművelettel kapcsolatban.

Az izraeli védelmi tisztviselők szerint a Hamász harcosai mélyen beépültek Gáza polgári szövetébe, alagutak és parancsnoki bunkerek futnak a lakónegyedek alatt. Izrael azzal vádolja a terrorcsoportot, hogy civileket használnak emberi pajzsként, és még egy parancsnoki központot is elrejtettek a Gázai övezet legnagyobb Shifa kórháza alatt. Az IDF többször is felszólította a civileket, hogy vonuljanak délre, távol a harcok nagy részétől, és azt állítja, hogy óvintézkedéseket tesz a polgári áldozatok elkerülése érdekében, ugyanakkor megfogadja, hogy felszámolja az övezetet uraló Hamászt.

Október 7-én tört ki a háború, miután a Hamász vezette terroristák ezrei rohamozták át Izrael határát, közösségeket támadva meg, embereket mészároltak le otthonaikban, másokat pedig túszul ejtettek. A támadásban mintegy 1400 ember vesztette életét, és legalább 242 ember maradt túszként, mindkét csoport túlnyomó többsége civil.

A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium az övezetben azt állítja, hogy közel 9500 gázai halt meg az izraeli hadjáratban, ez az adat nem ellenőrizhető. Bár a csoport azt állítja, hogy az elhunytak többsége civil, halálos áldozatainak száma, amely Izrael és az Egyesült Államok állítása szerint megnövekedett, nem tesz különbséget harcosok és nem harcolók között, és valószínűleg sok embert öltek meg a gázai terrorcsoportok által izraeli közösségekre lőtt rakéták. alulmarad a csíkban.

Mindazonáltal az állítólagos magas halálos áldozatok száma, valamint a lebombázott épületekből kirántott véres gyerekeket ábrázoló közvetített képek felemésztették a nyugat toleranciáját Izrael támadásával szemben, az Egyesült Államok pedig állítólag figyelmeztette Izraelt, hogy hamarosan nem lesz más választása, mint csatlakozni a felhívásokhoz a tűzszünetre.

A 13-as csatorna szerint, amely két, a találkozót ismerő forrásra hivatkozott, Blinken azt mondta Halevynek, hogy az Egyesült Államok Izraelt támogatja „faltól falig”, de a „közvélemény” megnehezíti az adminisztráció számára az ilyen támogatás kiterjesztését.

„Ha hosszú kampányt akarsz, be kell engedned a humanitárius segítségnyújtás széles elemeit”

– idézték az amerikai diplomatát.

A The New York Times által idézett amerikai tisztviselők azt mondták, hogy úgy vélik, Izrael szándékosan akar széleskörű pusztítást vetni Gázában, hogy példát mutasson rá, hogy elrettentse másokat a kihívástól.

A Hezbollah iráni meghatalmazottja északról fenyegetőzésével Izrael szinte legyőzhetetlen katonai hatalomként szeretné visszaállítani hírnevét a Hamász-támadások után, amelyek során a terrorcsoport könnyedén lerohanta a katonai bázisokat, és órákkal azelőtt gyilkosan átvette a civil közösségek irányítását. az IDF hatékony választ adhatna.

A Times szerint azonban Izrael rámutatott arra, hogy kis kommandóscsapatokat küldeni olyan alagutakba, ahol a vezetőkről úgy gondolják, hogy rejtőzködnek, „öngyilkos küldetés” lenne, és hogy Gáza város rendkívül sűrű városi környezete nagyobb kihívást jelent, mint az amerikaiak számára a csapatok Irakban.

Egy széles körben idézett számok szerint 2006 és 2008 között mintegy 66 000 civilt öltek meg Irakban, így ezek az Egyesült Államok ottani harcának legvéresebb évei. Más becslések szerint ezekben az években 30-40 ezerre tehető a halottak száma.

Öt arab külügyminiszter találkozik Blinkennel szombaton

Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar külügyminisztere szombaton Ammanban találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, hogy megvitassák az Izrael-Hamász háborút – írja az al Arabiya News.

A jordán külügyminisztérium pénteki közleménye szerint a Palesztin Hatóság képviselője is csatlakozik a megbeszélésekhez, amelyek „a régió biztonságát fenyegető veszélyes eszkaláció következményeire összpontosítanak”.

A miniszterek a megbeszélések során hangsúlyozzák:

„azonnali tűzszünetet, humanitárius segélyek szállítását és a térség biztonságát veszélyeztető állapotromlás megfékezésére irányuló arab álláspontot”

– olvasható a külügyminisztérium közleményében.

Izrael a levegőből támadta Gázát, ostromot hajtott végre és szárazföldi támadást indított, globális riadalmat keltve az enklávéban uralkodó humanitárius körülmények miatt, az élelmiszerhiány miatt, az egészségügyi szolgáltatások összeomlásával és a civilek halálos áldozatainak száma meghaladta a 9000-et.

Blinken, aki pénteken érkezett, miután korábban találkozott az izraeli vezetőkkel, azt mondta, hogy az Egyesült Államok eltökélt abban, hogy a konfliktusnak nincs második vagy harmadik frontja. Arra is felhívta Izraelt, hogy tegyen lépéseket a gázai civilek védelme érdekében.

Az arab miniszterek találkozót tartanak a Blinkennel folytatott megbeszéléseik előtt diplomáciai törekvésük részeként, mert lobbizni akarnak a nagyhatalmaknál, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre, hogy fejezze be katonai hadjáratát.

„Ez a koordinációs találkozó része azon erőfeszítéseiknek, hogy véget vessenek a humanitárius katasztrófát okozó izraeli háborúnak a gázai övezetben”

– áll a közleményben.

Blinken: a háború után a Palesztin Hatóság kormányozhatná a gázai övezetet

Az Egyesült Államok külügyminisztere egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt a  Palesztin Hatóság háború utáni szerepéről beszélt Washingtonban. Antony Blinken többször is tárgyalt az izraeli vezetőkkel Jeruzsálemben azóta, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén.

Izraelben sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök sem pedig a szélsőjobboldal nem ért egyet azzal, hogy a Palesztin Hatóság szerepet játszhatna a válság enyhítésében. Épp ellenkezőleg: a jobboldal és a szélsőjobb egyre inkább gyengíteni törekszik a mérsékelt palesztin szervezetet, melyet Mahmud Abbasz irányít. A fanatikus izraeli telepesek ugyanis minden eszközzel igyekeznek kiszorítani a palesztinokat Ciszjordániából, melyet a Palesztin hatóság irányít.

Blinken külügyminiszter tisztában van azzal, hogy egyáltalán nem könnyű felújítani a párbeszédet Izrael és a palesztinok között a jelenlegi háborús körülmények között. Ezért több lépcsős megoldást javasol:

”Az első lépcsőben be lehetne vonni néhány arab országot is a gázai övezet ellenőrzésébe”

– mondta az USA külügyminisztere, aki ezzel visszatér Ehud Barak egykori baloldali miniszterelnök javaslatához.

Barak a legutóbbi gázai válság idején azt javasolta Egyiptomnak és a Palesztin Hatóságnak, hogy összefogva és néhány más arab állam katonáit is bevonva, vegyék át a gázai övezet irányítását a Hamásztól, amely nem hajlandó elismerni Izrael létét sem, és terrorista eszközöket alkalmaz céljai elérésére.

Ehud Barak ex kormányfő megismételte javaslatát a hamburgi Der Spiegelnek adott interjúban. Rámutatott arra, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az izraeli szélsőjobboldal is felelős a jelenlegi válságért, mert ők elutasítják a párbeszédet a palesztinokkal mondván

“nem lehet velük tárgyalni, mert azok terroristák.”

Jellegzetes képviselője az izraeli szélsőjobboldalnak Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter, aki egyben államtitkár a hadügyminisztériumban, ahol a ciszjordániai helyzettel foglalkozik. Szmotrics  úgy döntött, hogy felfüggeszti a 150 millió dollár értékű adóbevételek átutalását a Palesztin Hatóságnak. Ennek következtében a Palesztin Hatóság hamarosan fizetésképtelenné válhat.

Blinken amerikai külügyminiszter a szenátusi vizsgálóbizottság előtt elmondta: az USA sürgeti Izraelt, hogy oldja fel a pénzügyi támogatás befagyasztását a Palesztin Hatóságnak.

Fokozódó feszültség Ciszjordániában

Pár nappal azután, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, egy beduin gazdát feleségével és hét gyermekével elüldözték a földjéről Ciszjordániában – számol be a der Spiegel tudósítója. A palesztin falut már február óta fenyegették fegyveres izraeli telepesek. Attól bátorodtak fel, hogy Netanjahu miniszterelnök kinevezte a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvirt nemzetbiztonsági miniszternek. A felfegyverzett izraeli telepesek elfoglalták a forrásokat, és azokat kezdték elzárni a palesztinok elől.

“Ezek zsidó terroristák” – mondja a der Spiegel tudósítójának egy olyan izraeli szervezet aktivistája, mely ellenzi az erőszakos földfoglalást Ciszjordániában. Guy Hirschfeld utal arra a statisztikára, mely szerint október hetedike óta 114 palesztint gyilkoltak meg Ciszjordániában. Nagyobb részüket az izraeli hadsereg kommandósai ölték meg, de van, aki a felfegyverzett fanatikus telepesek áldozata lett.

Mi a fanatikus telepesek célja? “Az, hogy végképp lehetetlenné tegyék egy Palesztin állam létrehozását!” – hangsúlyozza Guy Hirschfeld. Harminc emberi jogi szervezet épp ezért közös felhívást tett közzé, melyben a külvilágot hívják fel arra, hogy

“vessen véget az izraeli kormány által aktívan támogatott felfegyverzett telepesek erőszakos föld foglaló akcióinak.”

Kémkedés miatt rúgták ki a kínai külügyminisztert

Tajvani értesülések szerint Csin Kang már a hadbíróság elé is került, mert szeretője, aki egy televízió műsorvezetője volt, diplomáciai titkokat juttatott el a CIA-nek.

Csin Kang korábban rakéta sebességgel száguldott felfelé a külügyben, ahol rábízták Hszi Csin ping elnök külföldi útjainak megszervezését. Miután itt megszerezte a nagyfőnök bizalmát, villámgyorsan kinevezték washingtoni nagykövetnek. Ez a kínai diplomácia messze legfontosabb posztja. Csin Kang a “farkas diplomáciát” folytatta vagyis keményen képviselte a kínai nacionalista álláspontot , és bírálta az Egyesült Államokat. Washingtonban emiatt senki sem fogadta. Nyíltan panaszkodott, hogy Blinken külügyminiszter is csak egyetlen egyszer tárgyalt vele, de akkoris csak röviden , mert a megbízólevél átadása nem több mint protokolláris esemény , ha a fogadó fél így akarja. Az USA pedig így akarta hiszen a Biden kormányzat első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben.

A kínai kommunista párt kongresszusa 2022-ben megerősítette Hszi Csin ping vezető szerepét, és így felgyorsult Csin Kang karrierje is: nem csakhogy külügyminiszter lett Pekingben, de megkapta az államtanácsos rangját is, melyet általában sokkal hosszabb karrier után szoktak elérni Kínában.

Csin Kang ebben a minőségében tárgyalt öt és fél órán át Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben. Eredményről nem számoltak be, nem szivárgott ki semmi. Nem sokkal később azonban a nemrég kinevezett külügyminiszter eltűnt a nyilvánosság elől. Majd közölték: leváltották tisztségéből, de megtarthatta államtanácsosi rangját. A napokban kiderült: már államtanácsosi tisztségét is elveszítette.

A CIA túl sokat tudott

A Blinken tárgyalás során kiderült, hogy az amerikai fél pontosan ismeri a kínai álláspontot. Honnan? A belső vizsgálat megindult, és kiderült: a külügyminiszter szeretője a gyenge láncszem. Pekingben köztudott volt a hatalom köreiben, hogy a külügyminiszternek szeretője van, sőt közös gyerekük is született. Ez nem szokott probléma lenni a pártelitben Kínában: Sanghaj lebukott párttitkára esetében 17 “feleséget” számoltak össze a kommunista pártellenőrzés emberei. Ez a hatalmas korrupciós botrány kapcsán derült ki, mely elsodorta Kína gazdasági fővárosának politikai vezetőjét.

A televíziós újságírónő vallott, és ezt követően letartóztatták Kína ex külügyminiszterét.

Mindez rossz fényt vet magára Hszi Csin ping elnökre is hiszen a villámgyorsan megbukott külügyér az ő embere volt.

Nem sokkal később Hszi Csin ping egy másik friss kinevezettje is fűbe harapott: Li Sangfu hadügyminiszter is villámgyorsan bukott meg. Kínában a hadügyminiszter nem a hadsereg feje amióta Lin Piao marsall megkísérelte a hatalomátvételt a kulturális forradalom idején. A pekingi szereposztás szerint a kommunista párt főtitkára irányítja a hadsereget, a hadügyminiszter pedig diplomáciai feladatot lát el: ő tárgyal külföldi kollégáival. Li Sangfu ugyancsak a farkas diplomáciát képviselte. Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter  békülékeny gesztust tette, és tárgyalásokat javasolt. A kínai hadügyminiszter ezt elutasította arra hivatkozva, hogy az USA-ban őt szankciós listára tették.

A kemény hangú elutasítás után a kínai hadügyminiszter eltűnt, és csak arról lehetett olvasni a hivatalos közlönyben, hogy leváltották tisztségéből. Ez is csapás Hszi Csin pingre hiszen a hadügyminiszter is az ő embere volt.

Mi történt?

A kínai vezetők régi szokása, hogy a nyári szabadság idején augusztusban Pejtahoban a kormányzati üdülő központban összeülnek informális megbeszélésre. Ezen a tanácskozáson nemcsak a kommunista párt és a kormány fontos emberei vesznek részt, de a veteránok is, akik még nem is oly rég maguk is komoly tisztséget töltöttek be. A kiszivárgott hírek szerint a veteránok egy csoportja rátámadt Hszi Csin ping elnökre mondván: ő szúrta el az amerikai diplomáciát épp a farkas módszerrel. Míg korábban Csou Enlaj és Teng Hsziao ping kialakította az együttműködés politikáját az USA-val, Hszi Csin ping G2-es programjának nyílt hangoztatásával hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak immár első számú stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát. Hszi Csin ping elnök Hangcsouban a G20 tanácskozáson hirdette meg G2 programját, amely azt jelentené, hogy az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Washingtonban nem kérnek ebből. A kínai vezetésben abban konszenzus van, hogy a cél a G2 program, de a veteránok azt vetették Hszi Csin ping elnök szemére, hogy ezt nyíltan ki is mondta. Teng Hsziao ping arra tanította a pekingi elitet, hogy szépen csendben fejlessze világhatalommá Kínát, mert hogyha nyíltan felvállalják a céljaikat, akkor maguk ellen fordíthatják a világot.

Hszi Csin ping visszavonult: újra Vang Ji lett a külügyminiszter, aki a régi iskola embere. Most ő tárgyal Washingtonban, hogy előkészítse a kínai elnök és Joe Biden csúcstalálkozóját, melyre novemberben kerülhet sor az Egyesült Államokban.

Az izraeli hírszerzés nyilvánosan felvállalta a Hamász kudarcot

0

“Az én hibám, és mindazoké, akik a titkosszolgálatoknál az értékelést végzik. Mindannyian abban a hitben éltünk, hogy a Hamász megtanulta a leckét, melyet 2021-ben kapott tőlünk” – mondta a sajtónak Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Cácsi Hanegbi nyilvánvalóan azt a feladatot kapta Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy “vigye el a balhét” amiért Izraelt meglepetésszerű támadás érte október 7- én. Izraelben tüntetéseken követelik Benjamin Netanjahu lemondását hiszen ő a Védelmi Tanács elnöke vagyis az ő felelőssége az, hogy miképp működik a hírszerzés, amelytől Izrael biztonsága függ.

A hadsereg egyik szóvivője kijelentette: ez volt Izrael szeptember 11-e!

Az USA ugyanígy felkészületlen volt a terrorakció sorozatra, melyet az Al Kaida hajtott végre az Egyesült Államokban. Csakhogy az Egyesült Államokat nem fenyegeti létében egy ilyen tévedés, Izraelt viszont igen. Golda Meir kormánya belebukott abba, hogy nem volt felkészülve a Jom Kippur háborúra ötven évvel ezelőtt. A mai helyzet egészen más: Izraelt nem államok hanem csak egy terrorszervezet támadta meg – igaz persze, hogy

a Hamász hosszú évek óta a politikai hatalmat is birtokolja a Gázai övezetben.

“Ne szálljátok meg a Gázai övezetet!”

Ezt kérte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki rövid közel-keleti körút után visszatért Izraelbe. Blinkent megelőzve Biden elnök is kijelentette: súlyos hiba lenne, ha Izrael lerohanná a Gázai övezetet – ahogy ezt a közvélemény elvárja a zsidó államban. A Hamász pontosan erre a lerohanó hadműveletre számít, és abban reménykedik, hogy annak eredményeképp nagyszabású háború robban ki a Közel Keleten.

Irán már figyelmeztette is Izraelt, hogy amennyiben elfoglalja a Gázai övezetet, akkor ezzel az egész térségben háborút robbanthat ki. Irán befolyása nemcsak a Gázai övezetben erős, de a Hezbollah Libanonban az ő támogatásának köszönheti fegyveres erejét, mellyel Izraelt fenyegeti. Szíriában is erős Irán befolyása, ezért bombázta Izrael a damaszkuszi és az aleppoi repülőteret.

Az USA mindenáron el akarja kerülni a közel-keleti háborút.

Ezért is tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel telefonon Blinken, az amerikai diplomácia vezetője. Washingtonban ugyanis tudják, hogy Iránra csakis Kína gyakorolhat mérséklő befolyást hiszen a szankciókkal sújtott iszlamista állam legfőbb vásárlói a kínaiak. Vang Ji külügyminiszter állítólag meg is ígérte, hogy mérsékelni fogja Irán háborús lendületét, de cserében azt kérte, hogy az USA szembenállása csökkenjen Pekinggel.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok épp a héten egyeztet arról Washingtonban, hogy közös acél-klubot alakítsanak Kína és Oroszország ellen. Ursula von der Leyen mellett részt vesz a tárgyalásokon Josep Borrell is. Az Európai Unió külügyi főképviselője eredetileg nem volt a küldöttség tagja, de az elmúlt héten Pekingben tárgyalt az EU-Kína stratégiai eszmecserén. Ennek alapján a pekingi China Daily azt írta: bízunk  benne, hogy az Európai Unió közvetíteni fog Kína és az Egyesült Államok között.

Korrupció Ukrajnában: az új hadügyminiszternek miből van villája Mallorcán?

Seymour Hersh Pulitzer díjas, jó CIA kapcsolatokkal rendelkező amerikai újságíró szerint Ukrajna új hadügyminisztere semmivel sem kevésbé korrupt mint az elődje volt. Olekszij Reznyikovot Zelenszkij elnök közvetlenül azelőtt váltotta le, hogy Kijevbe érkezett volna Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Korábban a CIA igazgatója, William Burns egy 35 nevet tartalmazó listát adott át Ukrajna elnökének olyan politikusokról, államhivatalnokokról és oligarchákról, akik az elit tagjaként meghatározó szerepet játszanak a háborúban álló országban, és alaposan gyanúsíthatók korrupcióval, konkrétan az amerikai támogatás lenyúlásával. Köztük volt Ihor Kolomijszkij, Zelenszkij elnök egykori szponzora, akit már 2020-ban kitiltottak az Egyesült Államokból pénzmosás miatt. Ez az oligarcha pénzelte a Nép szolgája című televíziós sorozatot, amely népszerűvé tette a színész Volodimir Zelenszkijt Ukrajnában, ahol 2019-ben elnökké választották. Blinken érkezése előtt az ukrán titkosszolgálat őrizetbe vette Ihor Kolomijszkijt – Zelenszkij elnök utasítására.

Az államfő a titkosszolgálatra bízta a korrupcióellenes kampányt, mert szerinte a rendőrség és az ügyészség megvesztegethető.

A Transparency International szerint a háborúban álló Ukrajna az egyik legkorruptabb állam Európában. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Zelenszkij elnök három emberével találkozott, és tudatta: csakis akkor számíthatnak további amerikai segítségre, ha határozottan fellépnek a korrupció ellen.

Ki az új hadügyminiszter?

Rusztem Umarov krími tatár, kinevezésével Zelenszkij elnök az egész világgal tudatni akarta: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről, melyet Nyikita Szergejevics Hruscsov ajándékozott az akkori szovjet tagállamnak. Hivatalosan azért, mert 300 éve egyesült Ukrajna Oroszországgal, a valóságban viszont Hruscsovnak a késhegyig menő belső harcokban szüksége volt Ukrajna kommunista pártjának támogatására. Ennek egyik vezetője volt akkoriban Leonyid Iljics Brezsnyev, aki részt vett Berijának, a rettegett titkosszolgálati főnöknek a letartóztatásában. Brezsnyev 1964-ben puccsot szervezett Hruscsov ellen. Megkérte a KGB akkori vezetőjét, Szemicsasztnijt, hogy mérgezze meg a Szovjetunió első emberét, de a titkosszolgálat akkori főnöke ezt megtagadta. Így Hruscsov életben maradt, de hatalmát elveszítette.

Hruscsov a Krímben nyaralt a puccs idején, onnan hívták vissza, hogy közöljék vele: az örököse az a Leonyid Brezsnyev, aki hol ukránnak hol pedig orosznak vallotta magát – ahogy épp az kedvezőbbnek tűnt a karrierje szempontjából.

  “Az új fiú a hadügyminisztériumban még korruptabb mint az elődje volt”

– mondta Seymour Hershnek egy magát megnevezni nemkívánó CIA vezető, aki jól ismeri Ukrajna helyzetét.

“Rusztem Umarov állt annak a hivatalnak az élén, amely az állami ingatlanok értékesítését irányította. Hatalmas pénzekről volt szó, és a főnök zsebébe is sok jutott. Ebből van egy óriási villája Mallorcán”

– mondta a magasrangú CIA tisztviselő, aki az is közölte: az új hadügyminiszter nem szerepelt azon a 35-ös korrupciós listán, melyet William Burns CIA igazgató átnyújtott Zelenszkij elnöknek.

Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri ezt a világot.

Miért nem volt rajta az új hadügyminiszter a korrupciós listán? Mert arra csakis azokat a neveket írták fel, akik az amerikai támogatás ukrajnai felhasználását intézték. Umerovnak ehhez nem volt köze.

Az ukrán hírügynökség viszont közölte a kinevezés kapcsán, hogy a titkosszolgálat vizsgálja annak a hivatalnak az egész vezetését, melynek élén eddig Rusztem Umerov állt. Az ukrán sajtó arról írt, hogy Umerov elsikált jó pár megvesztegetési és sikkasztási ügyet, ráadásul a rezsicsökkentés esetében is elintézte néhány vállalkozónak  hogy a piaci árnál olcsóbban jussanak energiához. A vizsgálatot kezdetben a rendőrség végezte, de minthogy nem jutott eredményre, ezért átvette azt a titkosszolgálat, mely Zelenszkij elnök közvetlen irányítása alatt áll. Így nem valószínű, hogy a közeli jövőben újabb hadügyminiszterét kellene menesztenie Zelenszkij elnöknek korrupció miatt Ukrajnában.

Az USA kérésére folytat korrupcióellenes kampányt Zelenszkij

0

Antony Blinken amerikai külügyminiszter érkezése elé időzítette Zelenszkij elnök Olekszij Reznyikov hadügyminiszter leváltását. Kijevben a hadügyminisztérium körül számtalan korrupciós ügy híre kering, de Zelenszkij eddig megtartotta a hadügyminisztert.

Olekszij Reznyikov már a háború előtt is vezette tárcát noha nem katona. Miért? Mert remekül tárgyalt a nyugati partnerekkel, akiket meggyőzött arról, hogy érdemes fegyverek szállításával támogatni Ukrajnát. Több mint 100 milliárd dollár értékű fegyvert szerzett Ukrajnának.

Most Blinken külügyminiszter újabb egymilliárd dolláros támogatást ígért, amely elsősorban a légvédelmet erősítené meg Ukrajnában. Csakhogy Washingtonban mind komolyabb a gyanakvás, hogy a támogatás egy része kézen közön eltűnik Ukrajnában. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten erről tárgyalt Zelenszkij három emberével, és értésükre adta: jelentős személyi változás kell, hogy fennmaradjon a bizalom. Zelenszkij értette a finom célzást, és elbocsátotta hadügyminiszterét. Helyette egy krími tatárt nevezett ki a kulcsfontosságú tárca élére ezzel is jelezve, hogy Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Búcsú az oligarchától, aki felemelte Zelenszkijt

Ihor Kolomijszkijt korrupciós ügyben letartóztatta a titkosszolgálat, amelyre az ilyen ügyeket bízta az államfő, aki szerint a rendőrség és az ügyészség e tekintetben nem áll a helyzet magaslatán. A Transparency International szerint Ukrajna Európa legkorruptabb államai közé tartozik a háború idején is.

Ihor Kolomijszkijt már 2020-ban kitiltották az Egyesült Államokból korrupciós ügyek miatt. 2019-ben viszont ő pénzelte Zelenszkij kampányát, az ő televíziója sugározta a Nép szolgája című sorozatot, amely népszerűvé tette a színész – politikust egész Ukrajnában.

A nemzeti együttműködés rendszere Ukrajnában inkább Putyin szisztémájához hasonlít mint Orbán Viktoréhoz. A Die Presse viszont nem véletlenül nevezte mini Putyinnak Orbánt hiszen csaknem teljhatalmat összpontosít a kezében. Volodimir Zelenszkijnek távolról sincs ekkora hatalma. Ráadásul mögötte ott állnak az amerikai tanácsadók, akik a hatalmas segélyekért cserében eredményeket várnak el. A fronton az eredmények egyelőre váratnak magukra. Valószínűleg igaza van az USA fegyveres erői távozó vezérkari főnökének, aki azt állította, hogy Ukrajna győzelme nem más minthogy ellent tud állni az orosz támadásnak, de patthelyzet elérésénél többre nem futja.

Blinken amerikai külügyminiszter minden estre gratulált az ukrán hadsereg harctéri sikereihez. Zelenszkij elnök válaszul azt mondta, hogy “nehéz telünk lesz.”

A brit hadsereg vezérkari főnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán hadsereg jövőre sem kerekedhet felül Oroszországon, de 2025-ben talán igen. Kérdés, hogy meddig bírja a háborút Ukrajna, ahol a lakosság létszáma már nem éri el a 30 milliót sem. Kijev kérésére Lengyelország már begyűjti azokat az ukrán férfiakat, akik a behívó elől menekültek el a szomszédos országba. Az ukránok éppúgy mint az oroszok zsoldosokat is toboroznak, de az ezzel kapcsolatos információkat a hadügyminisztérium titkolja Kijevben. Az új hadügyminisztert minden estre Zelenszkij elnök azzal dicsérte, hogy eddigi pályafutása során eredményesen küzdött a korrupció ellen. A katonai sikert nem tőle hanem a vezérkari főnöktől várják Kijevben, ahol tudják: minden a NATO támogatástól függ.

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne, ha elfogadná a területet békéért elvet” – nyilatkozta Zelenszkij elnök, aki hamarosan New Yorkba utazik, hogy felszólaljon az ENSZ közgyűlésen és minden bizonnyal találkozik Biden amerikai elnökkel is.

Putyin: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére

Az orosz elnök – az antiszemita hagyományok szellemében – Zelenszkij ukrán elnök származására utalt egy interjúban, amelyet Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatására időzített.

Blinken külügyminiszter felmenői közül is többen a holokauszt áldozatai lettek. Az amerikai külügyminiszter édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, baráti viszonyt ápolt Soros Györggyel, aki vörös posztónak számít Moszkvában már évtizedek óta. Már a szovjet időkben is támadták Soros Györgyöt Moszkvában, ahol a KGB világméretű zsidó összeesküvés szimatolt, melynek célja nem más mint a Szovjetunió megdöntése.

Ezt az elméletet Jurij Vlagyimirovics Andropov találta ki, aki származására tekintve maga is zsidónak született 1914-ben még a cári birodalomban, ahol ezt fel is tüntették az anyakönyvi kivonatban. Andropov, aki KGB elnökként /1965-1982/ a Szovjetunió első számú vezetőjének posztjára pályázott, szorgos munkával eltüntette zsidó származása nyomait, mert úgy vélte, hogy akkor nem lenne esélye a vezéri posztra.

Andropov átvette a cári titkosszolgálat, az Ohrana, kitalált világméretű összeesküvéséről, mely

“Oroszország, a harmadik Róma lerombolására irányult”.

Andropov számára az 1980-81 es lengyel válság világméretű zsidó összeesküvés eredménye volt.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin akkoriban már a KGB-ben szolgált tiszti beosztásban. Andropov parancsba adta a KGB-nek, hogy írják össze: a Szovjetunióval “szövetséges“ szocialista országokban hány zsidó funkcionárius dolgozik felelős beosztásban a kommunista pártban, az állami vezetésben, a fegyveres testületeknél, a médiában stb. Sok helyütt brutális antiszemita tisztogatásra került sor a fontos intézményekben.

Putyin elnök most ugyanezt az antiszemita kártyát vette elő, hogy kudarcba fulladt ukrajnai akcióját igazolja az orosz közvélemény előtt.

Kétségbeesett toborzó kampány

140 ezer embert akarnak bevonultatni a hadseregbe Oroszországban az év végéig, hogy pótolják a nagy emberveszteséget. A Wagner hadsereg a börtönökben is toborzott, de Prigozsin furcsa puccsa majd halála, szép csendben koporsóba helyezte a nyíltan neonáci tradíciókat valló zsoldos sereget, melynek “lojális tagjait” Putyin igyekszik beilleszteni a hadseregbe. Közben pedig folyik a kétségbeesett toborzás: Oroszországban élő és dolgozó közép-ázsiai állampolgárokat buzdítanak arra, hogy lépjenek be az orosz hadseregbe. Cserében gyorsított eljárással orosz állampolgárok lehetnek. Kérdés, hogy ez mennyiben teszi vonzóvá a hősi halált Putyinért.

Kubában a külügy tiltakozott egy “emberkereskedő hálózat” ellen, mely zsoldosokat toborzott Oroszországnak kubai állampolgárok között. Korábban voltak olyan hírek, hogy Oroszországban élő kubaiak “önként” jelentkeztek a Wagner hadseregbe. Most a havannai külügy szerint

Kubában is próbáltak már toborozni, de ezt a szigetország belügyminisztériuma megakadályozta mondván “nem akarunk belekeveredni az ukrajnai háborúba.”

Kuba elnöke különben többször is támogatásáról biztosította Putyint “a Nyugat elleni küzdelemben”.

Az orosz elnök korábban azt pedzegette, hogy fontolóra veheti nukleáris támadó fegyverek telepítését Kubába, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba. 1961-ben csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője  nukleáris rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, amely igen közel van Washingtonhoz. Kennedy elnök utasítására az amerikai flotta embargó alá vette Kubát. Hruscsov végül meghátrált, a rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov hazugságai miatt elveszítette az arcát, és ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben leváltották minden tisztségéből Moszkvában.

Putyin elnök a jövő héten Vlagyivosztokban találkozhat Kim Dzsong un-nal, hogy megtárgyalják a két állam katonai együttműködését. Észak Korea orosz segítséget vár saját nukleáris és rakéta erői fejlesztéséhez, cserében régi orosz fegyvereket adna Oroszországnak, amely e tekintetben is jelentős veszteséget szenved Ukrajnában.

Orbán és Netanjahu

A gyűlöletben egységes fundamentalisták – ezzel a címmel írt Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor politikai barátságáról egy izraeli filozófus a Tageszeitungban.

Hagai Dagan szerint Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor együttműködése nemcsak a közös érdekeken hanem a közös ideológián is nyugszik. A Biblia mindkettőjük számára hivatkozási alap. Csakhogy

mind Orbán Viktor mind pedig Benjamin Netanjahu évtizedek óta profi politikus, akik semmilyen ideológiában sem hisznek, csakis felhasználják azokat a saját érdekükben.

Így vált liberálisból illiberálissá Orbán Viktor. Benjamin Netanjahuról, aki Izrael legtovább hatalmon levő miniszterelnöke, Barack Obama amerikai elnök állapította meg, hogy hivatásos hazudozó. Pechére az USA akkori elnöke elfelejtette kikapcsolni a mikrofont, így mások is értesülhettek a nem épp hízelgő véleményről.

Miben talált egymásra Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu A szuverenista politikában, melyet szembeállítanak az Egyesült Államok globalista stratégiájával. Mióta nem tetszik Washington irányvonala Benjamin Netanjahunak és Orbán Viktornak? Amióta az USA stratégiai tervezői kiírták őket a szereposztásból.

A Blinken stratégia nem oszt lapot sem Izraelnek sem Magyarországnak

Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a Közel Keleten, egy olyan régióban, amely a kőolaj miatt vált fontossá a világpolitikában a huszadik század elején. Ahogy a kőolaj kimegy a divatból, a régió úgy veszíti el a jelentőségét. Izrael már csak az amerikai belpolitika miatt fontos Washingtonnak.

Orbán Viktor csak a rendszerváltás idején kapott szerepet az amerikai tervekben. Akkor Palmer nagykövet megbízásából ő kalauzolta az idősebb Bush elnököt Budapesten. A fiatal Orbán előtt  hamarosan világossá vált: az Egyesült Államok számára az egész régió nem fontos: a Nyugat határvidéke, afféle Tatárpuszta. A térségben csakis Lengyelország és Románia számít az USA-nak, a többiek a futottak még kategóriába kerültek – végérvényesen. Jól látszott ez amikor Trump elnök Varsóban találkozott a “kelet-közép-európai szövetségesekkel.” Orbán olyan dühös volt, hogy el sem ment, a köztársasági elnököt küldte maga helyett.

Jelenleg Orbán Viktor nem oroszbarát hanem Amerika ellenes politikát folytat:

dafke fenntartja a kapcsolatot Putyinnal az ukrajnai háború idején is, hogy megmutassa: van önálló mozgástere! Pedig nincsen. Globalizált rendszerben szuverenista politikát csak úgy lehet folytatni mint Észak Korea. A nemzeti kommunista rendszert Orbán Viktor még nem kereste fel, de járt már Fehéroroszországban sőt Türkmenisztánban is. Moszkvában és Pekingben Orbán nem ideológiát keres hanem ellensúlyt az USA globalista politikájával szemben.

Szuper NATO

A Blinken stratégia arra épül, hogy az egész Nyugat összefog Kínával és Oroszországgal szemben. Ezért olyan gazdasági-katonai szövetséget akar, amely a NATO-ra épül, de túlmegy azon: Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland is csatlakozna hozzá. A zenekart természetesen Washingtonból vezénylik.

Európában felgyorsulhat az Európai Egyesült Államok kialakulása, mert az ukrajnai háborút és az újjáépítést csakis közös kölcsönből lesznek képesek finanszírozni a tagállamok. Ekkor jöhet a Hamilton hatás, amely létrehozta az USA-t a 13 egykori brit gyarmat kölcsöneinek egyesítésével.

Milyen szerep jut ebben Orbán Viktornak? Semmilyen. Az az öreg bokszoló, aki már nem akar visszamászni a ringbe, akiről Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszélt, nem más mint ő maga.

Minek pofoztatni magát, ha tudja, hogy úgysem nyerhet?

Magyarország viszont veszíthet.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!