Kezdőlap Címkék Blinken

Címke: Blinken

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

“Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

“Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy “semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Orbán amerikai barátja: a Fidesz tart a választástól

Rod Dreher hónapokat töltött Magyarországon, ahol Orbán Gáspár még egy Ákos koncertre is elvitte. Az amerikai szerző Szent Benedek válaszútján című könyvét Orbán Viktor kedvenc nyári olvasmányai között említette meg.

“A Fidesz vezetői őszintén tartanak a közelgő választásoktól. Ez is bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem autokrata – ahogy nyugati bírálói tartják. Az autokraták ugyanis nem félnek a választásoktól” – nyilatkozta Rod Dreher a New Yorkernek.

A nyilatkozatból kiderül, hogy többször is találkozhatott a magyar miniszterelnökkel. Aki minden bizonnyal az eucharisztikus kongresszus miatt érdeklődött Szent Benedek válaszútja iránt. De miről is szól a könyv? Barát József, a 168 óra munkatársa elolvasta és némiképp meglepődött.

Ferenc pápa elszánt bírálójáról van szó

Rod Dreher a nyugdíjba vonult pápa, a német XVI-ik Benedek híve, de nála sokkal radikálisabb. A német pápa vallásilag konzervatív, de nem javasol nagy változásokat hanem épp ellenkezőleg: a hagyományos katolikus keretek megőrzését tekinti fontosnak. Rod Dreher szerint erre már nincs lehetőség, ezért a kisebbségben maradt hívőknek ki kell vonulniuk a hitetlen társadalomból!

“Nyugaton kialvóban van a kereszténység fénye”

– hangsúlyozta Benedek pápa.

Dreher szerint a kereszténység és a szexuális forradalom, amely a hatvanas években kezdődött, kizárják egymást. 2015-ben a Legfelső Bíróság kimondta az Egyesült Államokban, hogy a melegeknek joguk van a házasságra. “Ezzel meghalt a keresztény erkölcs” – állitja Orbán Viktor amerikai barátja.

Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy Svájcban népszavazáson nagy többséggel döntöttek a melegházasság engedélyezése mellett holott az alpesi állam ugyancsak konzervatív. Mindmáig innen toborozzák a Vatikán svájci gárdistáit.

Orbán barátja viszont úgy gondolja, hogy Szent Benedek útját kell követni: kivonulni az “erkölcstelen” társadalomból.

Addig is amíg ez megtörténik a családoknak korlátozniuk kell a gyerekek okostelefon használatát hiszen a szerző szerint “amint pornográfiával találkoznak a gyermekkor végetér.”

Rod Dreher az internetet is bírálja bár maga is ott terjeszti eszméit. Szerinte a világháló liturgikus média, amely “azt sugallja, hogy a világnak olyan jelentése van, amit mi rendelünk hozzá.”

Orbán és Dreher először Rómában találkoztak mindketten részt vettek egy konferencián, ahol a keresztény és nemzeti konzervativizmusról volt szó. Jellemző, hogy Giorgia Meloni, az olasz szélsőjobboldali vezér ott vált Orbán kedvenc partnerévé Salvini mellett vagy inkább helyett.

Rod Dreher, aki egyébként korábban Trump elszánt híve volt, mára  kiábrándult elnökéből, négy hónapos magyarországi meghívást kapott. Ő készítette elő Tucker Carlson magyarországi látogatását. Természetesen mindketten el voltak ragadtatva a nemzeti együttműködés rendszerétől.

Mit vár amerikai támogatóitól Orbán?

A magyar miniszterelnöknek nincs szüksége ideológiára, de politikai támogatásra annál inkább.

Ehhez pedig olyan technológia kell, amelyet az USA-ban már szinte tökélyre fejlesztettek ki. Emlékeztessünk csak Orbán korábbi amerikai tanácsadójára, aki a kisebbségek elleni kampányokat ajánlotta a magyar miniszterelnök figyelmébe (Soros majd most a melegek). Az időközben elhunyt tanácsadó maga meleg volt és zsidó, de pontosan kiszámolta, hogy a kisebbségek elleni kampányok jelentik a mozgósítás legalkalmasabb eszközét a választások idején.

Csakhogy Trump veszített Bidennel szemben. Bidentől meglehetősen tart a magyar miniszterelnök. Blinken külügyminiszter pedig Soros György baráti köréhez tartozik. Édesapja Budapesten volt nagykövet és a CEU támogatói közé tartozott. Orbán tart tőlük, és ezért gátlástalanul a legkétségesebb módszerekhez folyamodik.

Love to hate – kit szeretnek leginkább gyűlölni az emberek?  – ez a mozgatója ezeknek a kereszténynek végképp nem nevezhető kampányoknak. Ezért is van oly kedvezőtlen véleménye Ferenc pápának Orbán Viktorról.

A katolikus egyházfő nemrég római lakásán kereste fel Bruck Edith magyar holokauszt túlélőt, aki elmondta neki:

Orbán Magyarországára nem kíván hazatérni.

A bérből és fizetésből élő Orbán család milliárdos birtoka

A magyar miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy neki mint bérből és fizetésből élőnek gondot jelentett a világjárvány okozta gazdasági válság.

Annyira azért nem viselte meg az Orbán családot a világválság, hogy ne újítaná fel milliárdokból József Nádor egykori hatvanpusztai birtokát.

A Habsburg főherceg uradalmával kapcsolatban minden szigorúan titkos, ahogy azt a nyíltságot és őszinteséget prédikáló miniszterelnöktől már megszokhattuk.

A HVG azonban videót is készített a birtokról, melynek felújítása a választásokig minden bizonnyal befejeződik. Biztos ami biztos…

Putyin palotája

Navalnij, az orosz ellenzék leleplezésre szakosodott vezére, szervezete révén videót tett közzé arról, hogy Putyin elnök milyen palota komplexumot hozott létre – szerény államfői fizetéséből. Szakértők legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik Putyin elnök vagyonát. Ezzel ő lenne a leggazdagabb orosz. Navalnij videóját több mint 100 millió orosz látta, és alaposan elgondolkodhatott azon, hogy mire is jut pénz manapság Oroszországban.

Navalnij ezt követően börtönbe került, és Putyin elnök mosolyogva közölte: nem garantálhatja, hogy élve ki is kerül onnan!

Magnyitszkij törvény

Az USA-ban szankciókkal sújtják azokat a külföldi vezetőket és oligarchákat, akiknek a tevékenysége ellentétes az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel. Putyin elnök még nem jutott erre a sorsra, de sok bizalmi embere már igen. Az USA-ban a törvényt Magnyitszkij orosz ügyvédről nevezte el a sajtó. A szerencsétlen ügyvéd addig firtatta Putyin embereinek korrupciós ügyeit amíg börtönbe nem került, ahol tisztázatlan körülmények között meghalt.

Vajon milyen most Orbánnak és embereinek megítélése Washingtonban?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrégiben a Spiegelnek nyilatkozva erősítette meg, hogy nagyon is odafigyelnek ezekre a szempontokra, és természetesen nemcsak Oroszországban.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt arra, hogy az autokrata vezetőket a legkönnyebben a korrupciós ügyekkel lehet megfogni, mert ezzel a módszerrel végzetes csapást mérhetnek a népszerűségükre is.

Oroszországban a kémelhárítás azzal vádolta Navalnijt, hogy a nevezetes videót Putyin palotájáról olyan drónok készítették, melyeket külföldi titkosszolgálatoktól kapott. Meg is nevezték a német és az amerikai hírszerzést.

Az Orbán család hatvanpusztai birtokainak kapcsán még nem tartunk itt. Magyarországon az ügyészség nyilvánvalóan nem siet feltenni a kérdést, hogy miből is telik minderre a bérből és fizetésből élő miniszterelnöknek? New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség viszont felteheti ezt kérdést. Éppúgy tudakozódhat az ügyészség Mészáros Lőrinc villámgyors meggazdagodása után is. Márpedig ha Orbán Viktor alteregója a célkeresztbe kerül, akkor a miniszterelnök is csak úgy alhat ezután, hogy az egyik szeme állandóan nyitva van

USA-orosz külügyi találkozó Izlandon

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a  telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Május 20-án ül le tárgyalni a két külügyminiszter Izlandon – erről szerdán állapodtak meg egy telefon beszélgetés során. Másról is szó esett, például stratégiai kérdésekről, az iráni atomalkuról és Észak Koreáról.

Érdekes módon Ukrajnát most nem említették pedig nemrég épp emiatt éleződött ki Oroszország és az USA viszonya.

Putyin komoly hadgyakorlatot rendezett Ukrajna határainál mire Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. Biden telefonon figyelmeztetette is Putyint, hogy Ukrajna megtámadása komoly következményeket vonna maga után. Ezután az oroszok visszavonultak.

Később kiderült: megkapták amit akartak!

Putyin-Zelenszkij paktum

Kijevben leváltották a Naftogaz vezérét, aki a nyugatiak embere volt az ukrán földgáz óriási élén. Helyére a korábbi energiaügyi minisztert nevezték ki, akinek édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben. A felügyelő bizottság nyugati tagjai lemondtak.

Stratégiai szembenállás?

Biden Kínát és Oroszországot nevezte meg az USA két fő ellenfelének. Mi lett az eredmény?

Az USA-Kína sikertelen külügyi találkozó után Lavrov külügyminiszter gyorsan Pekingbe utazott, ahol minden korábbinál szorosabb együttműködésről nyilatkoztak.

Ez a gyakorlatban is megmutatkozik: Indiában egy kínai cég gyártja az orosz Szputnyik V vakcinát, amelyet otthon az oroszok csak nehezen tudnak nagy mennyiségben előállítani.

Biden tanácsadói egy olyan szép új világrenden dolgoznak, amelyben az USA-nak már nem lenne vezető szerepe.

Hat egyenrangú partner döntene a világ ügyeiről: USA, EU, Kína, Oroszország, India és Japán. Az amerikai diplomaták ezt készítik elő, de úgy vélik, hogy csak kemény fellépéssel juthatnak el idáig. Ráadásul a saját közvéleményük előtt sem vállalhatják fel nyíltan, hogy lemondanak az amerikai leadership-ről, amelyhez az USA-ban a második világháború után nagyon is hozzászoktak.

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Antony Blinken ezúttal Oroszországot állította a célkeresztbe. Bírálta az Északi Áramlat II. tengeralatti földgáz vezetéket, amely Oroszországból szállítaná a földgázt Németországba. Ily módon Németország az orosz földgáz egyik fő elosztó pontja lenne az Európai Unióban. Ez Blinken szerint nem érdeke sem Németországnak sem pedig Európának. Ebben az ügyben az amerikai diplomácia nagyon is számít a német Zöldekre, akik egyre inkább jönnek föl, és az őszi választások után kormányra kerülhetnek Berlinben. A Zöldek határozottan ellenzik az Északi Áramlat II. földgázvezetéket, amely Merkel kancellár szívügye. Csakhogy Angela Merkel az őszi választások után távozik a politikai életből.

Kína fontosabb mint Oroszország

Ez derült ki abból az interjúból, melyet az amerikai külügyminiszter a BBC négyes csatornájának adott. Blinken hangsúlyozta: senkitől sem várják el azt, hogy válasszon az USA és Kína között! Ezt nehezen is tehetnék hiszen Kína az elmúlt években az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Ráadásul a dinamikusan bővülő kínai piac mind fontosabb az európai cégeknek: a német autóipar már több autót ad el Kínában mint otthon.

Orbán dörzsölheti a markát

A magyar miniszterelnök hamarosan újra Kínába utazik miután Hszi Csinping elnök meghívta őt Pekingbe. Korábban Orbán Viktor nemet mondott Trump külügyminiszterének, aki azt szerette volna elérni, hogy ne a Huawei vezesse be az 5G rendszert Magyarországon.

Budapesten működik majd Európa legnagyobb kínai egyeteme, a Fudan. A magyar miniszterelnök a kínai SinoPharm vakcinával olttatta be magát, és így a kínai oltóanyag reklám figurájává vált. Ellenfelei azzal vádolják, hogy a kínai érdekek legfőbb képviselőjévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az amerikai diplomácia első számú ellenfele ugyan Kína és nem Oroszország, de Washingtonban tisztában vannak vele, hogy Moszkva a könnyebb célpont. Ezért keménykedik Oroszországgal szemben az amerikai külügyminiszter miközben kíméli Kínát, ahol az amerikai cégeknek is rengeteg üzleti érdekük van.

Putyin az imperialista

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök imperializmussal vádolta meg Putyint azon a varsói csúcstalálkozón ahol Ukrajna elnökén kivül a balti államok vezetőit látta vendégül.

Lengyelország és mind az öt balti állam támogatásukról biztosították az USA új külpolitikáját, mely egyertelműen Oroszország megállítását célozza a térségben. Erről Blinken külügyminiszter nemrég Londonban beszélt a G7 külügyminiszterek értekezletén.

A G7 államok hamarosan csúcstalálkozót rendeznek Nagy Britanniában, ahol Biden elnök minden bizonnyal megerősíti ezt az irányvonalat.

Orbán dilemmája

A magyar miniszterelnök maradt az egyetlen olyan uniós vezető, aki kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely orosz vakcinát használ. Szijjártó Péter külügyminiszter beoltását a Szputnyik reklám kampányában is felhasználta.

Nemrég Orbán Viktor a visegrádi csúcson minden olyan mondatot kihúzott a közös zárónyilatkozatból, mely komolyan bírálta Putyin elnököt.

Vajon meddig nézi el ezt neki Washington és Brüsszel? És a lengyel szövetséges? Megér-e Putyin ennyit? – ez a magyar miniszterelnök igazi dilemmája. Kína mindenképp megéri, mert dinamikus világhatalom, melynek pénze és technológiája is van, de Oroszország?

“Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást. 

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Mind Washingtonban mind Brüsszelben úgy látják: a magyar miniszterelnök a kínai érdekek szószólója lett a NATO-ban és az Európai Unióban.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be. A magyar miniszterelnök közölte : hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Hongkongban.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy a koronavírus járvánnyal szemben Orbán Viktor a kínai vakcinával oltatta be magát. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNntech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten. Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját?!

Az USA külügyminiszterét aggasztja a magyar sajtó helyzete

Tony Blinken külügyminiszter utalt rá, hogy sürgetik  a magyar miniszterelnököt annak érdekében, hogy Magyarországon növekedjen a sajtószabadság. Az USA külügyminisztere a sajtószabadság világnapján kerekasztal beszélgetésen vett részt, és azon elsősorban Kína és Oroszország növekvő közép-európai befolyásának tulajdonította a sajtószabadság érzékelhető korlátozását a térség államaiban – köztük legfőképp Magyarországon.

A nemzeti együttműködés rendszere már jóval azelőtt megkezdte a magyar sajtó megrendszabályozását mielőtt az Orbán kormány diplomáciája nyitott volna Peking illetve Moszkva felé.

A Riporterek határok nélkül nemzetközi sajtó szervezet 16 ponttal lejjebb értékelte a magyar sajtószabadságot mint egy évvel korábban.

A nemzetközi közvéleményt is megrázta az Index és a Klubrádió ügye, amely a hatalom brutális beavatkozását mutatta a média szerepének korlátozására.

A járvány idején különösen fontos a média manipulálása

Miközben Magyarország éllovas a világon a Covid halálozásokat tekintve addig a központi irányítás alatt álló sajtó az oltási kampány sikereit hangsúlyozza.

A kórházak katonai irányítás alatt állnak, ennek következtében a független sajtónak semmilyen lehetősége sincsen arra, hogy reális képet mutasson a járvány helyzetről.

Moszkva és Peking hatása

A vakcinák ügyében jól megfigyelhető, hogy a magyar kormány sokat merít az orosz és a kínai propagandából. A kormánypárti magyar média erőteljesen bírálja az Európa Unió vakcina beszerzési politikáját. Brüsszelben nemrég jelentést tettek közzé azzal kapcsolatban, hogy az EU megállapította: Moszkva és Peking összehangolt kampányt folytat saját vakcinái érdekében. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország használ orosz és kínai vakcinát. Nemrég a magyar hatóságok táblázatot tettek közzé arról, hogy a kínai és az orosz vakcinák kevesebb problémát okoznak mint a BioNtech/Pfizer oltóanyag.

Karikó Katalin, a BioNtech egyik vezetője szakmai alapon bírálta a hatalom által közzétett vakcina táblázatot.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK