Kezdőlap Címkék Hszi Csin-ping

Címke: Hszi Csin-ping

“Kína nem akarja sem felülmúlni sem pedig helyettesíteni az Egyesült Államokat”

Hszi Csin ping elnök, aki két órán keresztül tárgyalt Biden amerikai elnökkel San Franciscóban, ahol mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok csúcsértekezletén hangsúlyozta, hogy nem versengeni, sem helyébe nem kíván lépni az Egyesült Államoknak.

A két fél megállapodott abban, hogy felújítják a párbeszédet a fegyveres erők között , és újra él a forró drót a Fehér Ház és a pekingi Tiltott város között. Ez utóbbira a legbüszkébb Joe Biden, aki valamiféle enyhülést szeretne Kínával, ezért a kínos tajvani kérdést nem is nagyon érintették. Megállapodtak viszont arról, hogy a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását együtt próbálják meg szabályozni. Ezenkívül Kína ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban ellenőrzi majd a fentanil kereskedelmet. Ezt a veszélyes szintetikus drogot főként Kínából szállítják az Egyesült Államokba, ahol évente körülbelül 50 ezer embert öl meg, mert tízszer veszélyesebb mint a heroin vagy a kokain. Hszi Csin ping elnök már Donald Trumpnak is megígérte ezt a nyári Fehér Házban Mar-a-Lagoban Floridában amikor az előző USA – Kína csúcsot tartották az Egyesült Államokban. A fentanilban nagyon nagy pénz van, elsősorban a hongkongi maffia, a triádok szállítják az USA-ba. Peking ellenőrzi Hongkongot, de a jelentős üzleti haszon miatt valahogy mégiscsak működik a fentanil kereskedelem, amely oly sok drogfogyasztó életébe kerülhet az Egyesült Államokban.

Szembenállás  helyett együttműködés

Ezt javasolta Joe Bidennek a kínai elnök mondván:

”a nagyhatalmak vetélkedése nem oldja meg sem Kína, sem az USA sem pedig a világ problémáit.”

Mi lenne a megoldás Hszi Csin ping szerint?

“A földgömb elég nagy mindkettőnk számára. Kína sikere lehetőséget teremt az Egyesült Államoknak, és megfordítva. Ezzel mind a két fél csak nyerne.”

Ez jelentős fordulat a pekingi külpolitikában hiszen nem is oly rég még Hszi Csin ping meghirdette a programot:

“megelőzzük az USA-t, és kiharcoljuk a G2-es rendszert!”

Erre válaszul hirdette meg az Egyesült Államok az új diplomáciai stratégiát 2021-ben: Kína és Oroszország az ellenfeleink. Ez a hidegháborús diplomácia, melyre az USA igyekezett rávenni európai szövetségeseit is, nem sok sikert hozott Washingtonnak, de Pekingnek is be kellett látnia, hogy nyílt törekvése a világhatalomra több kárral jár mint haszonnal. Ha Hszi Csin ping elnök ezt nem vette volna észre, akkor a fejére olvasták a kínos valót a veteránok, akik Teng Hsziao pinget segítették a nagy nyitás politikájában. Ugyanebbe az irányba befolyásolta mindkét felet Henry Kissinger, aki 1972-ben Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt összehozta a nagy USA – Kína kibékülést és együttműködést.

A 100 éves Kissinger még Pekingbe is elrepült, hogy ebbe az irányba térítse vissza a kínai elnököt. Hszi Csin ping elnök értette a finom célzásokat, és kirúgta csak nemrég kinevezett külügy és hadügyminiszterét, akik betölthették a bűnbak szerepet, mert amíg funkcióban voltak szorgalmasan követték Peking keményvonalas diplomáciáját.

Biden: valódi haladást értünk el

Az amerikai elnök kiemelte az együttműködést a klímaváltozás elleni harcban és a mesterséges intelligencia ellenőrzésében. Sem Washington sem Peking nem táplál olyan illúziót, hogy valamiféle áttörés történt volna a két nagyhatalom kapcsolatában. Inkább csak arról van szó, hogy véget érhet az amerikai – kínai kapcsolatok romlásának folyamata.

Pekingben eléggé tapintatlanul megállapították, hogy ez lehetett az utolsó alkalom arra, hogy Joe Biden találkozzon Hszi Csin ping elnökkel. Ezzel nemcsak arra utaltak a kínai fővárosban, hogy Biden túljutott a nyolcadik ikszen hanem arra is, hogy nem sok esélyt adnak neki Donald Trumppal szemben az elnökválasztáson. A republikánusok hagyományosan jobb kapcsolatot ápolnak Kínával mint a demokraták. Donald Trumpot ritka kegyként a pekingi Tiltott Városban fogadták a kínaiak. Trump bemutatta lány unokája videóját, melyen a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. A kínaiak megvásárolták Hank Paulsont, az USA egykori republikánus pénzügyminiszterét, aki jelenleg Peking fő lobbistája Washingtonban.

Nem idézhet elő atomháborút a mesterséges intelligencia

Emberek kezében marad a döntés a stratégiai fontosságú fegyverek, de a drónok irányítása terén is – ez szerepel abban a tervezetben, melyről Joe Biden amerikai és Hszi Csin ping kínai elnök állapodhat meg, akik hamarosan találkoznak egymással San Franciscóban. 

A hongkongi South China Morning Post értesülései szerint mindkét nagyhatalom ki akarja zárni azt a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt akaratlanul háborúba sodródjanak egymással. Tajvan körül az elmúlt hetekben volt néhány olyan eset amikor vészes közelségbe kerültek egymással az amerikai és a kínai fegyveres erők. Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy elsők akarnak lenni a mesterséges intelligencia fejlesztésében a világon már 2025-ben. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfelének nevezték 2021-ben. Most Joe Biden és Hszi Csin ping találkozóján megindulhat az enyhülés a két nagyhatalom között, mely jelenleg elsősorban kereskedelmi téren folyik, de mind nagyobb a fegyveres konfliktus esélye is hiszen az amerikaiak állig felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Mit akar elérni az USA a csúcstalálkozón?

Joe Biden mindenekelőtt a katonai kérdésekre koncentrál és nem a kereskedelmi ellentétekre, melyeket a kínaiak oly fontosnak tartanak.

A Fehér Házban hangsúlyozzák, hogy a napirenden sem szerepel a kereskedelmi szankciók megszüntetése Kínával szemben. A katonai kérdések között a mesterséges intelligencia mellett Tajvan szerepel az USA napirendi pontjai között és Irán, mellyel Kínának jó a kapcsolata Washingtonnak viszont pokolian rossz azóta, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut, melyet még Obama elnök kötött meg öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt Teheránnal. Miért tartják fontosnak, hogy Kína mérsékletre intse Iránt? Mert Washingtonban attól tartanak, hogy az Irán által támogatott Hamász és Hezbollah elhúzódó vallásháborút robbanthat ki a Közel Keleten, és ennek következményeként semmifajta rendezés nem lenne lehetséges azt követően, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Peking Irán legfontosabb kereskedelmi partnere, a nyugati szankciók által sújtott iszlamista rendszer legfőbb vásárlója, ezért komoly befolyással bír Iránra. Ez ki is derült akkor amikor Peking összehozta a békemegállapodást a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között.

Peking együttműködést akar és nem szembenállás

Kína mindenekelőtt gazdasági együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal – hangsúlyozza a Global Times.

A pekingi vezetés nézeteit tükröző angol nyelvű lap rámutat arra, hogy jelentős részben a kínai – amerikai viszonytól függ a világgazdaság állapota.

Joe Biden és Hszi Csin ping épp egy éve találkozott Bali szigetén a G20 csúcstalálkozó alkalmából. Azóta újabb kihívások jelentek meg a világgazdaságban – hangsúlyozza a pekingi lap, mely szerint nem zéró végeredményű játszmaként kell felfogni a két nagyhatalom viszonyát vagyis, hogy előnyt csak egymás kárára tudnak szerezni felek. Ehelyett a kínaiak olyan együttműködést javasolnak, mely mind a két fél számára előnyös lehet. Az elmúlt hetekben Pekingben járt az USA külügy és pénzügyminisztere valamint a környezetvédelem vezetője. Legutóbb pedig a kereskedelmi miniszter.

Közben pedig Pekingben meglepő lépések következtek be: leváltották a külügy és a hadügyminisztert. Mindkettőt nemrég nevezte ki Hszi Csin ping elnök annak az új diplomáciának a jegyében, mely erőt akart mutatni az Egyesült Államokkal szemben. Emiatt a hadügyminiszter például visszautasította amerikai kollégája javaslatát a tárgyalásokra Szingapúrban.

Hszi Csin ping elnök egy fontos hazai tanácskozáson fejmosást kapott a kommunista párt veteránjaitól:

a kemény vonal nem hoz eredményt!

Az együttműködés idején Kína sokkal sikeresebb volt mint a szembenállás időszakában amikor sokasodnak a gondok az 1,4 milliárd lakosú országban. Kína gazdasági növekedése lelassult, idén 5%-os GDP növekedésre számítanak. Az USA körülbelül ugyanekkora növekedésre számíthat vagyis Washington szempontjából csökkent a veszélye annak, hogy Kína hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. A kínaiak gazdasági téren akarják lekörözi az USA-t, mert nem hisznek a katonai uralom hasznosságában: az amerikaiak afganisztáni és iraki kudarca végképp arról győzte meg a kínai vezetőket, hogy a fegyverek hosszútávon  nem hatékonyak. Kína Vietnamot még fegyverrel akarta megleckéztetni 1978-ban, de épp most kötött vele titkosszolgálati egyezményt az Egyesült Államokkal szemben. Joe Biden elnök nemrég Vietnamban járt, és arra buzdította az ország kommunista vezetőit, hogy lépjenek be egy Kína ellenes szövetségbe. A nagyhatalmi sakk játszma teljes gőzzel zajlik, de mind Washington mind Peking inkább az együttműködésben érdekelt mint a szembenállásban. Az USA-nak egy harmadik világpolitikai konfliktus végképp nem hiányzik hiszen mind az ukrajnai mind a közel-keleti válság jelenleg megoldhatatlan problémának tűnik.

Itt az új számítógépes forradalom

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn  elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges  intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

Orbán a türk

A magyar miniszterelnök Kazahsztánban részt vesz a Türk Államok szervezetének csúcstalálkozóján: a vendéglátó országon kívül jelen lesznek Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői.

Erdogan elnök egykor egyértelműen a vezető szerepre tartott igényt ebben a szervezetben Törökország nagysága és katonai ereje miatt. Az egykori szovjet tagállamokban át akarta venni az oroszok szerepét, de nem számolt azzal, hogy a XXI-ik században a fegyveres erőnél sokkal fontosabb a pénz. Abból pedig a pénzügyi csőd szélén tántorgó Törökországnak nem sok van. Pekingnek viszont igen. Hszi Csin ping elnök épp Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemutat tíz évvel ezelőtt. A kínai államfő nemrég Hszianban, az ősi fővárosban látta vendégül az egykori szovjet tagállamok vezetőit. Felkínálta a gazdasági együttműködés lehetőségét, amely kétségkívül vonzó alternatíva az orosz vagy a török befolyáshoz képest.

A türk államok azonban a kínai befolyástól is irtóznak, mert attól tartanak, hogy Peking Moszkva szerepére pályázik.

Ezt meg is mondta virágnyelven Tokajev kazah elnök Hszi Csin pingnek. A kazah államfő diplomata volt, és jól beszél kínaiul, de angolul közölte Hszianban, hogy nincsen szükségük keresztapákra. A türk államok ugyanis jól látják, hogy türk testvéreik nem dalolnak a boldogságtól a kínai uralom alatt.

Az ujgur példa

Ez a török nyelvcsaládhoz tartozó nép az iszlámot követi Kína nyugati részén, és nem fogadta örömmel a kommunistákat, akik először a Szovjetunióból érkeztek. Szajfuddin tatár nemzetiségű szovjet kommunista volt, aki Sztálin megbízásából megpróbálta Moszkva oldalára állítani az ujgurokat, akiket a cári rendszer is már kiszemelt magának: Mannerheim őrnagy lovas kémként járta be a vidéket még a tizenkilencedik században. Finnország későbbi elnökének tiszteletére ma lovas túrákat szerveznek a kínaiak, akik végül is átvették a hatalmat a térségben.

1949-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor a Hszincsiang – ujgur tartomány lakosságának 10%-a volt kínai, a többi ujgur vagy más türk nemzetiség tagja, akik mind az iszlámot követték. Manapság a tartomány lakosságának a többsége kínai, akik villámgyors modernizációt hajtanak végre, de ebből az ujgurok meg a többi kis nemzetiségek szépen kimaradnak.

A lázongás gyakori – különösen azóta, hogy az iszlám dzsihád szervezői megérkeztek a Kínával szomszédos Pakisztánból. Az amerikaiak, akiket Afganisztán miatt igencsak érintett az iszlám dzsihád, ebben az időben együttműködtek Kínával, és elárulták Pekingnek: a prédikátorok Pakisztánból jönnek az ujgurok közé, de a pénz Törökországból érkezik, ahol Erdogan elnök pántürk álmokat dédelget. Peking megvárta míg Erdogan elnök nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, majd nagylelkű ajánlattal állt elő:

Törökország kap egymilliárd dolláros gyorssegélyt a krízis megoldására, de cserében lemond az ujgur dzsihád támogatásáról. Az alku megszületett.

Törökország megkapta a pénzt, Erdogan elnök pedig elutazott Urumcsiba, a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába, ahol azt közölte a kissé meglepett ujgur közönséggel, hogy Kína a kis nemzetiségek földi paradicsoma. Támogassák a jövőben Hszi Csin ping elnök nagyvonalú és humanista politikáját! Igaz, hogy az amerikai külügy szerint százezreket tart lágerekben a Hszincsiang – ujgur tartományban Kína mondván: ezek potenciális dzsihád lázadók. Pénz híján az ujgur dzsihád kimúlt, a fanatikus harcosok Pakisztánba mentek, ahol egy ujgur dandár küzd az iszlám államért.

Mit keres ott Orbán Viktor?

A keleti szél legyőzi a nyugatit – ezt gondolhatja a magyar miniszterelnök, aki nemrég Pekingben az Új Selyemút konferencia vendége volt – egyedül az Európai Unióból. A kínai fővárosban találkozott Putyin orosz elnökkel is, hogy fokozza a hatást. A látvány diplomácia kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben, de jól ismerik a magyar miniszterelnököt ahhoz, hogy pontosan tudják: a keleti nyitás józan számítás következménye. Míg Európa, amely meghatározó szerepet játszik Magyarország életében, gyengélkedik addig Kína elszántan növeli befolyását a világban, az Európai Unióban mindenekelőtt Magyarországon.

A türk államok is dinamikusan növekednek, mert ügyesen kihasználják a nyugati szankciókat Oroszország ellen.

Moszkva jelentős mértékben az ő segítségükkel játssza ki a nyugati szankciókat. Ezért lehet a legújabb IPhone-t is megkapni Moszkvában vagy Szentpéterváron a szankciók ellenére. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán energia exportőr, és ezért profitál a globális energia válságból, amely csak tovább mélyülhet, ha kiterjed a gázai konfliktus az egész Közel Keletre. Orbán Izrael barát politikája ebben a környezetben unikumnak számít, de az egykori szovjet tagállamok vezetői sok mindent láttak már a szovjet időkben. Törökország pedig egykor Izrael nagy barátja volt, most viszont Erdogan elnök mennydörögve bírálja Izrael válaszcsapását a gázai övezetben.

Kémkedés miatt rúgták ki a kínai külügyminisztert

Tajvani értesülések szerint Csin Kang már a hadbíróság elé is került, mert szeretője, aki egy televízió műsorvezetője volt, diplomáciai titkokat juttatott el a CIA-nek.

Csin Kang korábban rakéta sebességgel száguldott felfelé a külügyben, ahol rábízták Hszi Csin ping elnök külföldi útjainak megszervezését. Miután itt megszerezte a nagyfőnök bizalmát, villámgyorsan kinevezték washingtoni nagykövetnek. Ez a kínai diplomácia messze legfontosabb posztja. Csin Kang a “farkas diplomáciát” folytatta vagyis keményen képviselte a kínai nacionalista álláspontot , és bírálta az Egyesült Államokat. Washingtonban emiatt senki sem fogadta. Nyíltan panaszkodott, hogy Blinken külügyminiszter is csak egyetlen egyszer tárgyalt vele, de akkoris csak röviden , mert a megbízólevél átadása nem több mint protokolláris esemény , ha a fogadó fél így akarja. Az USA pedig így akarta hiszen a Biden kormányzat első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben.

A kínai kommunista párt kongresszusa 2022-ben megerősítette Hszi Csin ping vezető szerepét, és így felgyorsult Csin Kang karrierje is: nem csakhogy külügyminiszter lett Pekingben, de megkapta az államtanácsos rangját is, melyet általában sokkal hosszabb karrier után szoktak elérni Kínában.

Csin Kang ebben a minőségében tárgyalt öt és fél órán át Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben. Eredményről nem számoltak be, nem szivárgott ki semmi. Nem sokkal később azonban a nemrég kinevezett külügyminiszter eltűnt a nyilvánosság elől. Majd közölték: leváltották tisztségéből, de megtarthatta államtanácsosi rangját. A napokban kiderült: már államtanácsosi tisztségét is elveszítette.

A CIA túl sokat tudott

A Blinken tárgyalás során kiderült, hogy az amerikai fél pontosan ismeri a kínai álláspontot. Honnan? A belső vizsgálat megindult, és kiderült: a külügyminiszter szeretője a gyenge láncszem. Pekingben köztudott volt a hatalom köreiben, hogy a külügyminiszternek szeretője van, sőt közös gyerekük is született. Ez nem szokott probléma lenni a pártelitben Kínában: Sanghaj lebukott párttitkára esetében 17 “feleséget” számoltak össze a kommunista pártellenőrzés emberei. Ez a hatalmas korrupciós botrány kapcsán derült ki, mely elsodorta Kína gazdasági fővárosának politikai vezetőjét.

A televíziós újságírónő vallott, és ezt követően letartóztatták Kína ex külügyminiszterét.

Mindez rossz fényt vet magára Hszi Csin ping elnökre is hiszen a villámgyorsan megbukott külügyér az ő embere volt.

Nem sokkal később Hszi Csin ping egy másik friss kinevezettje is fűbe harapott: Li Sangfu hadügyminiszter is villámgyorsan bukott meg. Kínában a hadügyminiszter nem a hadsereg feje amióta Lin Piao marsall megkísérelte a hatalomátvételt a kulturális forradalom idején. A pekingi szereposztás szerint a kommunista párt főtitkára irányítja a hadsereget, a hadügyminiszter pedig diplomáciai feladatot lát el: ő tárgyal külföldi kollégáival. Li Sangfu ugyancsak a farkas diplomáciát képviselte. Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter  békülékeny gesztust tette, és tárgyalásokat javasolt. A kínai hadügyminiszter ezt elutasította arra hivatkozva, hogy az USA-ban őt szankciós listára tették.

A kemény hangú elutasítás után a kínai hadügyminiszter eltűnt, és csak arról lehetett olvasni a hivatalos közlönyben, hogy leváltották tisztségéből. Ez is csapás Hszi Csin pingre hiszen a hadügyminiszter is az ő embere volt.

Mi történt?

A kínai vezetők régi szokása, hogy a nyári szabadság idején augusztusban Pejtahoban a kormányzati üdülő központban összeülnek informális megbeszélésre. Ezen a tanácskozáson nemcsak a kommunista párt és a kormány fontos emberei vesznek részt, de a veteránok is, akik még nem is oly rég maguk is komoly tisztséget töltöttek be. A kiszivárgott hírek szerint a veteránok egy csoportja rátámadt Hszi Csin ping elnökre mondván: ő szúrta el az amerikai diplomáciát épp a farkas módszerrel. Míg korábban Csou Enlaj és Teng Hsziao ping kialakította az együttműködés politikáját az USA-val, Hszi Csin ping G2-es programjának nyílt hangoztatásával hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak immár első számú stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát. Hszi Csin ping elnök Hangcsouban a G20 tanácskozáson hirdette meg G2 programját, amely azt jelentené, hogy az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Washingtonban nem kérnek ebből. A kínai vezetésben abban konszenzus van, hogy a cél a G2 program, de a veteránok azt vetették Hszi Csin ping elnök szemére, hogy ezt nyíltan ki is mondta. Teng Hsziao ping arra tanította a pekingi elitet, hogy szépen csendben fejlessze világhatalommá Kínát, mert hogyha nyíltan felvállalják a céljaikat, akkor maguk ellen fordíthatják a világot.

Hszi Csin ping visszavonult: újra Vang Ji lett a külügyminiszter, aki a régi iskola embere. Most ő tárgyal Washingtonban, hogy előkészítse a kínai elnök és Joe Biden csúcstalálkozóját, melyre novemberben kerülhet sor az Egyesült Államokban.

Találkozik -e Putyinnal Orbán Pekingben?

0

A magyar miniszterelnök újra rálépett az Új Selyemútra: 2017 és 2019 után ismét részt vesz a csúcstalálkozón Pekingben. Csakhogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és azóta lebeszéli minden szövetségesét az Új Selyemútról.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt követően közölte, hogy elhagyja az Új Selyemút programot, hogy Washingtonban tárgyalt Biden elnökkel. Orbán kitart a választása mellett, és elutasítja a hidegháborús amerikai diplomáciát. Csakhogy időközben Putyin megtámadta Ukrajnát, és az USA szinte minden szövetségese kiállt Zelenszkij elnök mellett kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök összefuthat Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Egy ilyen találkozó kicsapná a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben. Orbán-Putyin találkozó nem szerepel a hivatalos programban, de ettől még találkozhatnak Pekingben hiszen mind Oroszország mind Magyarország igen aktív az Új Selyemúton.

Változik-e az amerikai diplomácia a Hamász terrortámadása után?

Blinken külügyminiszter Izraelbe sietett, ahol nemcsak teljes támogatásról biztosította Izraelt, de arra kérte Netanjahu miniszterelnököt, hogy

“a zsidó állam ne bánjon úgy a palesztinokkal ahogy a Hamász terrorista kommandósai a zsidó polgári lakossággal!”

Az Egyesült Államok attól tart, hogy az izraeli-Hamász konfliktus kiterjed az egész Közel Keletre, mert ennek beláthatatlan következményei lennének az egész térségre. Irán a legfőbb bizonytalansági tényező. Kit hívott fel Irán ügyében Blinken amerikai külügyminiszter? Vang Ji kínai külügyminisztert, az egyetlen olyan nagyhatalom képviselőjét, amely képes nyomást gyakorolni Irán vezetésére. Kína Irán legfontosabb gazdasági partnere, az iráni kőolaj és földgáz legfőbb vásárlója. A pekingi diplomácia nemrég tető alá hozta Irán és Szaúd Arábia egyezségét, amely elvben stabilizálhatná a térség békéjét. Pontosan ezt akarta megakadályozni a Hamász terror támadása Izrael ellen. A kínai és a szaúdi flotta nemrég közös hadgyakorlatot tartott. Mind Irán mind Szaúd Arábia bekerült a BRICS együttműködésbe , amelynek vezető hatalma Kína. Ha Peking nyomást gyakorol a béke érdekében , akkor elkerülhetővé válik a háború eszkalációja a Közel Keleten.

Három nagy háborús tűzfészek az USA-nak is sok lenne

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai hadsereg két nagy globális konfliktust tud felvállalni egy időben, de egy harmadik már nem férne bele.

“Két és fél konfliktusra vagyunk felkészülve – hangsúlyozta” – Mark Milley tábornok. Mind Ukrajna mind Izrael támogatása maximális mértékben igénybe veszi az amerikai fegyvergyártást és a Pentagon támogatását. Egy tajvani konfliktus nyilvánvalóan túlságosan is sok lenne az Egyesült Államoknak is. Ezért vállalta a hosszú repülőutat Pekingbe a százéves Kissinger, aki azért lobbizik, hogy Kínát vegyék le az első számú stratégiai ellenfél posztjáról, és állítsák vissza az együttműködést a világ két legnagyobb hatalma között. Yellen pénzügyminiszter ugyanezért lobbizik Washingtonban, mert nem akar amerikai-kínai kereskedelmi háborút.

Blinken külügyminiszter eddig kitartott az eredeti elképzelés mellett: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfelei, de Jake Sullivan nem is oly rég órákon keresztül tárgyalt Vang Ji külügyminiszterrel. A nemzetbiztonsági tanácsadónak jóval több szava van a stratégiai kialakításában mint a külügyminiszternek Washingtonban. Biden elnök ősszel találkozhat Hszi Csin ping elnökkel az APEC csúcson. Biden elnök Jokohamában a G7 csúcson úgy nyilatkozott, hogy megkezdődött az enyhülés az USA – kínai viszonyban. Ha fordulat állna be az amerikai diplomáciában, és a szembenállást felváltaná az együttműködés Kínával, akkor a világgazdaság is jobb helyzetbe kerülne. Ez pedig Biden elnöknek is nagyon fontos, hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik az elnökválasztási kampány, ahol az elnök egyelőre hátrányban van Donald Trumppal szemben. Az USA ex elnöke azzal kérkedik, hogy napok alatt lezárná az ukrajnai háborút, mert közvetlenül tárgyalna Putyin elnökkel, egyidejűleg pedig megállapodna Hszi Csin ping kínai elnökkel is, aki nem is oly rég fogadta Donald Trumpot a Tiltott városban Pekingben, ahova csakis a legfontosabb vendégeket hívják meg a kínaiak.

Kulcspozícióban a kínai diplomácia

Moszkvában tárgyal Kína első számú diplomatája, aki ezt megelőzően Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával folytatott eszmecserét Máltán. Kína G2  rendszert akar, és békét Ukrajnában.

Vang Ji államtanácsos, Kína régi-új külügyminisztere a legmagasabb rangú pekingi vezető, aki rendszeresen tárgyal a washingtoni diplomácia meghatározó figurájával: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval. A többi között arról állapodtak meg, hogy helyreállítják a forró drótot a két nagyhatalom hadseregei között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Tajvan körül mind az amerikai mind pedig a kínai légierő és flotta igen aktív, és mindkét fél szeretné elkerülni a hidegháborús feszültség fokozódását. Hszi Csin ping elnököt augusztusban alapos bírálat érte a kommunista párt vezetőségének kötetlen nyári tanácskozásán Pejtaho üdülőhelyen: felrótták neki a rossz viszonyt az Egyesült Államokkal. Ezt követően eltűnt Kína külügy és hadügyminisztere, akik mindketten az új keményebb vonal képviselői voltak az USA-val szemben. A mérsékelt Vang Ji immár a hagyományos vonalat követheti: diplomáciai úton visszaállítani az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez most a prioritás Pekingben. Biden elnök mosolyogva nyugtázta, hogy “Hszi Csin ping elnöknek nehéz nyara volt”. Mind a külügy mind a hadügyminisztert ő nevezte ki nemrég.

Putyin pária szerepben

Vang Ji Moszkvában Patrusevvel, a nemzetbiztonsági tanács titkárával tárgyal. Ez körülbelül olyan tisztség mint Jake Sullivané Washingtonban. Csakhogy az USA és Kína számára Oroszország immár nem világhatalom. Amikor távol-keleti együttműködési értekezletet tartottak nemrég Vlagyivosztokban, akkor Putyin partnere nem Hszi Csin ping volt, sőt nem is a miniszterelnök hanem annak egyik helyettese. Világos utalás ez arra, hogy Putyinnak a regionális politikában a helye, és a világpolitikai immár nem neki való. Az orosz elnököt ettől függetlenül meghívták Pekingbe, ahol a jövő hónapban tartják meg az Új Selyemút konferenciát. Hszi Csin ping elképzelése nem épp sikeres: a fejlett államokban egyre nagyobb az ellenállás a kínaiak nyomulásával szemben. Meloni olasz kormányfő nemrég mondta le a részvételt az Új Selyemút programban miután washingtoni útja során Biden elnök ezt “javasolta” neki.

Orbán kitart Kína mellett

A magyar miniszterelnök részt vesz az Új Selyemút konferencián Pekingben noha jól tudja, hogy Washingtonban nem örülnek ennek igazán. Mire számít a magyar miniszterelnök? Arra, hogy Németország mint Kína legfontosabb európai partnere mind kevésbé képes ellenállni az amerikai nyomásnak, melynek célja a német-kínai kapcsolatok szisztematikus gyengítése. Magyarországon viszont vígan folytatódhat ez az együttműködés: az egyik ilyen ígéretes példa a BMW és a CATL együttműködése Debrecenben. A német autógyár és a világ legnagyobb akkumulátor gyártó cége egyaránt Debrecen környékén építkezik, és a hírek szerint már megállapodtak abban, hogy a BMW elektromos járműveiben kínai akkumulátorok lesznek. A pekingi Global Times nemrég vezércikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy nyugati autógyárak nem tudják megtenni a nagy ugrást az elektromos autók gyártására kínai akkumulátorok nélkül.

Ursula von der Leyen asszony az unió helyzetéről szóló beszédében ugyan azt ígérte, hogy kivizsgálják a kínai elektromos járművek és akkumulátorok piaci nyomulását, de ezt mind Németország mind pedig Magyarország ellenzi.

Berlin arra hivatkozik, hogy manapság mind nehezebb megállapítani egy autó nemzetiségét hiszen a benne rejlő chipek sokfelől érkezhetnek. Ráadásul a németeknek sok autógyáruk működik Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek óta jelen van. Jelenleg az Európába érkező elektromos autók zöme Kínából jön ugyan, de német gyárak terméke.

Mindez persze nem akadályozza majd Orbán Viktort abban, hogyha kigördül az első BMW kínai akkumulátorral a debreceni gyárból, akkor ne beszéljen majd “magyar BMW”-ről.

Való igaz: az olcsó munkaerő magyar, de kérdés, hogy meddig hiszen mind nagyobb a vendégmunkás import. A környezetszennyezés is “magyar”, de ezzel a miniszterelnök hivatalból nem foglalkozik. Filozófiája ugyanaz e tekintetben mint a kínaiaké: a gyengén fejlett országoknak be kell áldozniuk a környezetet a növekedés érdekében. Kérdés, hogy Debrecen lakói is ugyanezen a véleményen lesznek-e akkor, ha az ivóvíz elszennyeződik. Kínában a lakosság ilyenkor fegyelmezetten tűr, de Magyarországon ez nem vehető biztosra hiszen a választópolgárok megkérdezhetik:

Miniszterelnök úr, mit kapunk cserébe az ihatatlan vízért?

Hol van a kínai hadügyminiszter?

Régóta senki sem látta Li Sangfu tábornokot. Korábban a kínai külügyminiszter tűnt el nyomtalanul. A rakéta haderőnem parancsnokairól pedig kiderült, hogy korrupció miatt előzetesben csücsülnek.

“Valami nem igazán működik Hszi Csin ping rendszerében” – mondta Biden elnök Vietnamban, ahol stratégiai egyezményt kötött Kína ellen. Az USA tokiói nagykövete szerint villámgyorsan tűnnek el Hszi Csin ping káderei. Politikai tisztogatás zajlik? Kínában manapság minden nagy lebukást korrupcióval indokolnak. Ez annál is könnyebben megy, mert az elit minden tagja dollármilliomos, a legfelső vezetők és a nagy cégek főnökei pedig milliárdosok dollárban is.

Összefügg-e a hadügyminiszter tartós távolléte azzal, hogy a rakétacsapatok lebukott parancsnokait korrupcióval gyanúsítják. Hszi Csin ping elnök katonai vezetők előtt azt állította, hogy

“a korrupció nemzetbiztonsági kérdés, mert akadályozza Kína katonai erejének növelését.”

Közben az országban tovább zajlik a korrupció ellenes kampány, melyet Hszi Csin ping elnök indított el tíz évvel ezelőtt.

 Korrupcióért halálra ítélték a legnagyobb biztosító társaság ex elnökét Kínában

Kőkemény kampány folyik Kínában a korrupció ellen függetlenül attól, hogy megroppant az ingatlan piac és ez megingatja az egész pénzügyi rendszert az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a politikai és pénzügyi elit tagjai milliárdosok – dollárban is.

325 millió jüan értékben fogadott el megvesztegetést a China Life Insurance ex elnöke, ezért a bíróság őt halálra ítélte – tudatta az Új Kína hírügynökség. Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban született meg az ítélet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a halálraítéltet nem végzik ki hanem két évre próbaidőre bocsátják. Ha ezalatt az idő alatt megbánást tanúsít – vagyis beszolgáltatja a korrupcióval megszerzett milliókat, akkor életfogytiglanra változtatják az ítéletet, de ez letöltendőnek számít vagyis sohasem kerülhet szabadlábra. Miért kapott ilyen súlyos büntetést Vang Bin? A megvesztegetés összege “mindössze” 44 millió dollárt ér, ez a kínai elit körében nem számít komoly pénznek. Vang Bin minden bizonnyal azért kapta a súlyos ítéletet, mert a pénz nagy részét nem vallotta be, az valahol továbbra is családi számlákon pihen – lehet, hogy külföldön. Vang Bint azért külön egyéves börtönbüntetéssel sújtották, mert 54 millió jüant külföldi számlákon tartott. Ez szigorúan tilos Kínában.

Igazán súlyos bűn  azonban Peking számára az, hogy a korrupt halálraítélt a kommunista párt helyi vezetője volt! A több mint 90 milliós kommunista párt mint valamilyen új mandarin kaszt irányítja vaskézzel Kínát, és a korrupció elleni harcot a nagyfőnök, Hszi Csin ping személyesen rendelte el amint hatalomra került 2012-ben. A pártfőtitkár – elnök így szabadult meg legfőbb vetélytársától, Po Hszilájtól, akinek nejét is halálra ítélték, mert mérges gombát főzött egy brit kém levesébe.

A nagy korrupciós ügyeket Kínában nem az állam hanem a kommunista párt ellenőrző bizottsága vizsgálja ki, az ítéletet is a kommunista párt vezetői hozzák meg – a bíró csak a legfelső határozatot olvassa föl.

2021-ben a Kínai Fejlesztési Bank elnökét ítélték életfogytig tartó börtönre korrupció miatt.

Ugyanabban az évben ki is végezték korrupció miatt Kína legnagyobb állami vagyonkezelőjének főnökét, ő bigámia miatt kapta a legsúlyosabb büntetést: több feleségnek és gyereknek sokkal több titkos számla jutott.

Amikor Hszi Csin ping elődje Sanghaj városának élén korrupció miatt lebukott, akkor 17 szeretőt számolt össze a kommunista párt ellenőrző bizottsága.

A China Renaissance Holding milliárdos bankár vezérigazgatója februárban eltűnt, és a BBC tudósítójának értesülései szerint együttműködik a hatóságokkal a korrupciós vizsgálatban.

Jack Ma a leggazdagabb kínaiból szerencsés túlélő lett

Az Alibaba alapító atyja, a dollár milliárdos Jack Ma tőzsdére akarta vinni az Ant csoportot, a nagy digitális pénzügyi vállalkozást amikor Peking közbelépett. Jack Ma, aki Hszi Csin ping elnök pártfogoltja volt korábban eltűnt. Az egykori angol tanár, aki a helyi kommunista vezető, Hszi Csin ping támogatásával gründolt internetes kereskedő cégét, az Alibabát, mely a New York-i tőzsde legnagyobb dobása volt abban az évben amikor odakerült, előbb találkozott az újonnan megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin ping.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– fogadkozott New Yorkban az USA új elnöke 2016-ban.

Ekkor volt a csúcson Jack Ma, aki azután beleesett a nagy korrupció ellenes kampányba, amely az egész pénzügyi rendszert kívánta megrendszabályozni Kínában. Három hónapig azt sem tudta senki, hogy hol van Kína leggazdagabb embere, aki villámgyorsan el is veszítette ezt a rangját. Jack Ma kínos perceket tölthetett a kommunista párt ellenőrző bizottságának kihallgató központjában. Amikor kikerült onnan, akkor feltűnően kerülte a nyilvánosságot pedig korábban jellemezte őt a first page disease – szeretett minél gyakrabban az újságok címlapjára kerülni méghozzá nem is Kínában hanem az Egyesült Államokban. Ennek vége: Jack Ma feladta az Ant programot, csendes és visszahúzódó ember lett, mert legfelső helyről figyelmeztethették: eddig és ne tovább!

36 ezer korrupciós vizsgálat – 52 ezer letartóztatás

Ezek a rekord számok, melyek 2023 első félévét  mutatják, azt jelzik, hogy nem enyhül a kampány a korrupció ellen – büszkélkedik a pekingi Global Times.

Azzal már nem dicsekedtek el, hogy a korrupcióellenes kampány egykori vezetőjét is halálra ítélték – korrupció miatt.

Fu Csenghua igazságügyi miniszter volt Pekingben, és ebben a minőségében irányított több kampányt is a korrupció ellen. Aztán őt is elítélték 117 millió jüan megvesztegetés elfogadásáért. Ez 14 millió dollárnak felel meg. Ő is halálbüntetést kapott kétéves felfüggesztéssel. Mindez nem sokkal a kommunista párt kongresszusa előtt történt múlt ősszel amikor újra fogadkoztak Pekingben: folytatjuk a korrupció ellenes harcot!

Két napja Hszi Csin ping elnök katonák előtt megerősítette: a rakétacsapatok parancsnokait korrupció miatt váltották le!

Júniusban vették őrizetbe a stratégiai rakéta haderőnem parancsnokát, a helyettesét és a korábbi helyettesét. Augusztusban jelentették be a három tábornok leváltását, és Hszi Csin ping elnök, aki a hadsereg főparancsnoka is, most megerősítette: korrupció a leváltás oka!

A kínai kormány hatalmas pénzekkel erősítette meg a stratégiai rakéta erőket, és a tábornokok “igen jó személyes kapcsolatot építettek ki a hadiipar vezetőivel” – írja a hongkongi South China Morning Post. Amely szerint az ellenőrzés során kiderült, hogy sok rakéta nem működik, mert a hadiipar vezérei némi megvesztegetés árán bóvlit sóztak rá a hadseregre.

Tavaly az állami chipfejlesztési alap vezetőit csukták le, mert a nagy állami támogatás jelentős része magánzsebekben landolt miközben nem teljesítették azt az elvárást, hogy az USA-val egyenrangú chip kutatást hozzanak létre – írja a foreignpolicy.com portál.

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK