Európa idén nyárra szembesült a klímaváltozás valódi árával: július végéig legalább 35 ezer ember halt meg a hőhullámok miatt, és a gazdasági veszteségek már most elviszik az uniós növekedés nagy részét. A kontinens mégis késlekedik a védekezéssel, miközben a szakértők szerint a tét nem kevesebb, mint a GDP hét százaléka és az európai életfeltételek stabilitása. A klímaszkepszis politikai térnyerése pedig tovább nehezíti a közös cselekvést.
A hivatalos adatok szerint július végéig legalább 35 ezer ember halt meg Európában a hőhullámok következtében, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Nem minden ország jelzi külön a hő okozta haláleseteket, és nem mindenhol készült részletes vizsgálat. Május óta egymást követték a hőhullámok, Szicíliában 48 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A legnagyobb veszteséget az idősebb generáció szenvedte el, mert az ő szervezetük sokkal nehezebben alkalmazkodik a szélsőséges hőhöz.
A helyzet súlyosságát az Európai Unió környezetvédelmi biztosa is hangsúlyozta: ha a tagállamok nem költenek sokkal többet a védekezésre, a klímaváltozás okozta károk akár a GDP hét százalékát is elvihetik. Már most valószínű, hogy az idei szerény gazdasági növekedést teljes egészében felemészti a hőhullámok következménye.
„Nem luxus a védekezés” — de nincs pénz
Wopke Hoekstra környezetvédelmi biztos szerint a klímaváltozás elleni védekezés nem luxus, hanem kényszer. Az idei nyár szerinte egyértelmű bizonyíték arra, hogy Európának azonnal cselekednie kell. A probléma az, hogy a legtöbb tagállam költségvetése jelentős deficittel küzd, és a következő hétéves uniós költségvetés vitája is azt mutatja: általános a pénzhiány.
Hoekstra figyelmeztetett: ha most nem költünk többet az alkalmazkodásra, később sokkal többet kell fizetni a katasztrófák elhárítására. A brüsszeli bizottság januárban 70 milliárd euróra becsülte az optimális éves védekezési összeget, ehhez képest a tagállamok összesen 29 milliárdot költenek. A várható éves károk összege 45 milliárd euró — és minden jel szerint ennél is több lesz.
A biztos szerint a költségvetés végső soron prioritásokról szól. Az erdőtüzek és áradások azt mutatják, hogy a klímavédelemnek első helyre kell kerülnie, különben a jövőben sokszoros árat fizetünk. A bizottságnak jelenleg 800 tűzoltóból álló gyorsreagálású csapata van, de Hoekstra szerint ez messze nem elég: regionális, országos és uniós szinten is sokkal nagyobb kapacitásra lenne szükség.
Közös uniós program készül — de késve
A brüsszeli bizottság októberben vagy novemberben mutatja be a közös védekezési programot. Ez egy keretterv lesz, amelybe mind a 27 tagállamnak be kell illesztenie a saját elképzeléseit. A cél az, hogy tisztázódjanak a hatáskörök: ki felel az erdőtüzek oltásáért, ki a vízgazdálkodásért, és ki a hőhullámok elleni védekezésért.
A bizottság azt is szeretné elérni, hogy a környezetvédelem minden kormány számára prioritás legyen, és minden fontos döntésnél figyelembe vegyék a klímaváltozás hatásait. Ez azonban politikai ellenállásba ütközik: Orbán Viktor 16 éves kormányzása idején dominált a klímaszkepszis, megszüntették a környezetvédelmi minisztériumot. Magyar Péter újra létrehozta, és a paksi válság rögtön megmutatta, mennyire szükség van rá — az aszály pedig az egész magyar mezőgazdaság jövőjét fenyegeti.
Csak közös hitelből lenne elég pénz — de nincs politikai támogatás
Mario Draghi korábbi javaslata szerint 100 milliárd eurós közös uniós alapot kellene létrehozni a klímavédelem finanszírozására. A szakértők többsége egyetértett vele, mégsem történt semmi, mert a közös hitelfelvételnek nincs politikai támogatottsága. Németországban különösen drámai a helyzet: a legnépszerűbb párt, az AfD, a klímaszkepszis élharcosa, és kedvenc célpontja a zöld politika. Eközben a német gazdaság hetedik éve stagnál, az ország hatalmas hadiipari fejlesztést hajt végre, és jelentős összegekkel támogatja Ukrajnát.
Draghi szerint a hadiipar fejlesztését és Ukrajna támogatását is közös hitelből kellene finanszírozni, de ezt a szélsőjobboldali pártok Franciaországban és Németországban egyaránt ellenzik. Orbán Viktor sem támogatja a közös hitelfelvételt. A kérdés így nyitva marad: ha nincs közös hitel, akkor miből finanszírozzák a klímaváltozás elleni védekezést?
Erre ma Európában senki sem tud hiteles választ adni.
