Kezdőlap Címkék Klímaváltozás

Címke: klímaváltozás

2000 év óta ez lesz a legmelegebb nyár 

0

Többszázan haltak bele a mekkai zarándoklatba, 86 millió amerikai polgár él olyan területen, ahol hőségriadót rendeltek el, a Balkánon a nyár első napján 40 fokot is mutatott a hőmérő. Az északi féltekén már mindenki érezheti a klímaváltozás hatását.

51 fokos volt a hőség Mekkában a nagymecset környékén, ahol véget ér a Hadzs, a zarándoklat, melyen minden évben kétmillió muzulmán vesz részt. Az egyiptomi zarándokok közül 530-an vesztették életüket a Hadzs idején – jelentették az egészségügyi hatóságok, akik hozzátették: az előző napon ez a szám még csak 307 volt.

A Földközi tenger térségében erdőtüzek jelezték a hőséget Portugáliától Görögországig és Algériáig. Szerbiában az ország egész területén 40 fok körüli hőséget jósolnak a meteorológusok. Görögországban egyre több turista válik a hőhullám áldozatává.

Hőségkupola az USA fölött

A keleti területeken már negyedik napja tapasztalják a júniusban szokatlan rendkívüli meleget. A meteorológusok szerint egy hőkupola alakult ki a térség fölött, és ez akadályozza, hogy a hűvösebb levegő elérje a területet. New Yorkban a könyvtárakban és más közintézményekben hűtőközpontok várják különösen az idős polgárokat, mert számukra különösen veszélyes a tartósan magas hőség. Az iskolák többsége normálisan üzemel, de az elővárosokban néhány helyen úgy döntöttek az igazgatók, hogy hazaküldik a diákokat a hőség miatt.

Nemcsak az USA keleti része szenved a hőségtől hanem a nyugati is: Arizona államban is hőségriadót rendeltek el, mert a hőmérő higanyszála 45 fok fölé emelkedett Phoenixben az állam fővárosában is. New Mexico államban tűzvész pusztít, melyet a hőhullám okozott: az anyagi károk igen jelentősek. Két ember meghalt és sokan eltűntek. A klímaváltozás itt nemcsak hőhullámot hozott, de óriási esőket is. Ez ugyan lehűti egy kicsit New Mexico államot viszont a katasztrófavédelem figyelmét egyre jobban lekötik az árvizek.

Az Egyesült Államok területén több mint 100 millió embernek okoz gondot a hőség, 86 millióan élnek olyan körzetben, ahol hőségriadó van érvényben.

A meteorológiai előrejelzés szerint New Englandben, az Egyesült Államok északkeleti részén péntektől már enyhül a hőség, de New Yorkban még a hétvége is rekord meleget hoz majd.

Indiában vége a nyárnak – már a halottakat számolják

A világ legnépesebb államában a nyár márciustól május végéig tart általában, mert júniusban megérkezik a monszun, amely véget vet a hőségnek viszont árvizeket okozhat. A klímaváltozás miatt a hőség kitart még júniusban is: Delhiben éjszakai rekord hőmérsékletet mértek, mert hajnali egykor még mindig 35 fok fölött volt a hőség. Napközben ez felment egyes részeken 55 fokra.

Delhiben hőségriadó van érvényben, mert 40-ik napja van 40 fok fölött az átlag hőmérséklet.

A klímaváltozás előtt az éjszakai hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt mint a nappali, de most a tudósok azt tapasztalják, hogy sötétedés után még jobban hat a hőhullám mint napközben, mert az éjszakai hőmérséklet rekordokat dönt meghaladva a nappali emelkedést.

A Reuters tudósítójának az indiai egészségügyi minisztériumban elmondták, hogy legkevesebb 40 ezer ember kapott eddig hőgutát az 1,4 milliárd lakosú országban. A hőség bizonyíthatóan 110 ember halálát okozta, de a valós szám ennél sokkal nagyobb. A halálos áldozatok száma több tízezer lehet Indiában, de ezt nem jelentik a központi hatóságoknak, mert a Modi kormány a hőhullámot okolja a mérsékelt választási sikerért. Furcsa mellékhatása a hőhullámnak Indiában, hogy a kormányzó párt elsöprő győzelem helyett csak szerényebb eredményt ért el, és koalícióra kényszerült. Az egyik fő oka ennek az volt, hogy

a kormány sikerpropagandáját látványosan cáfolta a vízhiány és az infrastruktúra elmaradottsága, amely a hőhullám miatt kiváltotta a választópolgárok elégedetlenségét.

Újabb hőség rekordok várhatók

A tavalyi volt eddig a világ legmelegebb éve, és jó esély van rá, hogy az idei ezt is felülmúlja.  A meteorológiai szolgálatok óvatosan csak annyit jósolnak, hogy 86% esély mutatkozik arra, hogy a 2023 után következő öt évben minden eddigi rekord megdőljön. Az elmúlt 12 hónap már minden eddigi rekordot megdöntött – jelentette az Európai Unió meteorológiai szolgálata.

A globális emelkedés 1,3 Celsius fok volt. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt váltak gyakoribbá a hőhullámok, amelyek egyre tovább tartanak. Régebben ilyen nagy hőhullámok tíz évenként egyszer mutatkoztak, a klímaváltozás óta ennek az esélye már 2,8. A hőhullámok ráadásul nemcsak gyakoribbak, de forróbbak is lettek – átlagosan 1,2 fokkal.

Ha évente 2%-kal növekszik a globális hőmérséklet, akkor a hőhullámok gyakorisága tíz éven belül 5,6-ra emelkedik, és átlagosan 2,6 Celsius fokkal lesz nagyobb a forróság hőhullám idején.

A klímaváltozás legfőbb oka a fosszilis energiahordozók felhasználása, a tavalyi évben ez is rekordot döntött.

Hogyan ellensúlyozhatjuk a kertben a klímaváltozás hatásait?

0

A klímaváltozás hatásai, a különféle időjárási szélsőségek, mint például a száraz, forró napok, vagy az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék, nem csak a mezőgazdaságot állítják kihívások elé, hanem a házi kertekben is problémát okoznak, amire kerttulajdonosként reagálnunk kell.

A kert kialakítása során, egyrészt arra kell törekednünk, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez, másrészt pedig csökkenteni kell a kert fenntartási igényét. Cikkünk további részében, ehhez adunk néhány egyszerűen megvalósítható ötletet.

Megfelelő növényválasztás

Új növények ültetésekor vegyük figyelembe a növény adottságait, és az öntözés igényes, vagy éppen hűvös, párás klímát kedvelő növényeket inkább kerüljük. Részesítsük előnyben azokat a fajokat, amelyek jól bírják a szélsőséges időjárási körülményeket.

Érdemes például a honos növények közül válogatni, mivel ezek egyrészt illeszkednek a tájba, másrészt, megszokták a lokális klímaviszonyokat. Talán mondani sem kell, hogy mennyire fontos, hogy lombos fákat is ültessünk, amelyek árnyékolnak és részt vesznek az oxigéntermelésben is.

A mediterrán növények, a tűző napra ültethető virágok, valamint a szárazságtűrő díszcserjék szintén helyet kaphatnak a kertben, mivel jól bírják a forróságot és minimális nedvességgel is beérik. Érdemes még szót ejteni a pázsitról is, mely rendkívül fenntartás igényes, és főleg ilyen száraz, meleg nyarakon rengeteg öntözést igényel.

Az „élére állított” pázsit helyett, jobb megoldást jelentenek a gyeppótló növények és a szárazságot jobban tűrő, természetes hatású ősgyepek. Másik megoldás, ha a pázsit méretét csökkentjük, illetve a kert kihasználatlan részeit talajtakaró dísznövényekkel népesítjük be.

Hasznosítsd az esővizet

A tartós szárazság és forróság, valamint a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyaránt problémát jelenthet a kertben. Némi egyensúlyt teremthetünk azzal, ha az esővizet megpróbáljuk gyűjteni, így az öntözéshez jóval kevesebb értékes, tiszta csapvizet használunk fel.

Az esővizet gyűjthetjük egy az ereszcsatorna aljára erősített hordóba, vagy több nagyméretű edénybe, vagy akár egy föld alá süllyesztett esővízgyűjtő tartályba is.

Részesítsd előnyben a bio megoldásokat

A kertészkedés során könnyű beleesni abba a hibába, hogy a növényvédelmi célokra egyre több és több vegyszert használunk, érdemes ezek helyett elsajátítani a biokertészkedés fortélyait és megismerkedni az előnyös növénytársításokkal is.

Bolti permetszerek helyett használjunk például csalánlevet, zsúrlófőzetet, kamillalét, műtrágya helyett alkalmazzunk komposztot, rovarok ellen vessünk be a veteményesben rovarhálót, a pajorokat térítsük el csalinövénnyel, a csigákat pedig tartsuk távol zúzott tojáshéj vagy fahamu sánccal.

Termessz zöldségeket

A házi zöldségtermesztés, amellett hogy kiváló hobbi, segíthet valamelyest csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat is. A messziről szállított, vegyszerekkel kezelt zöldségeket kiválthatjuk a saját terményünkkel.

Nem kell természetesen azonnal több száz négyzetméteres kertben gondolkodni, elkezdhetjük a kertészkedést néhány négyzetméteren, magaságyásban vagy balkonon is. Érdemes egyszerűen nevelhető zöldségekkel és fűszernövényekkel kezdeni, akkor a sikerélmény is garantált.

Talajtakaró mulcsozással, valamint csepegtető öntözéssel még inkább könnyíthető a házi zöldségtermesztés.

Vásárolj helyben, piacon

Ha nem tudunk vagy szeretnénk mindent megtermelni a kertben, akkor azt valahol meg kell vásárolnunk. Az üzletekben gyakran felesleges műanyag csomagolásban találjuk meg, az előtte rengeteget utaztatott zöldségeket és gyümölcsöket.

Érdemes helyi termelőktől, piacokról beszerezni az árut és azt a saját táskákban, kosarunkban hazaszállítani, így csökkentve a hulladék mennyiségét. A feldolgozatlan növényi részeket dobjuk a komposztra, így rendkívül értékes, jó minőségű szerves tápanyaghoz juthatunk, melyet beforgathatunk kertünk talajába.

Alakíts ki állatbarát kertet

A klímaváltozás hatásai a körülöttünk élő állatokra is hatással vannak, ezért lényeges, hogy a kertet a rovarok, madarak, sünök és minden más élőlény számára kedvező környezetté alakítsuk.

Néhány egyszerűen és gyorsan megvalósítható ötlet a teljesség igénye nélkül:

  • helyezzünk el rovarhotelt a kertben
  • ültessük méh és pillangócsalogató növényeket
  • telepítsünk fészkelőhelyet és táplálékot biztosító fákat és cserjéket
  • itassuk a madarakat
  • helyezzünk ki madárodút

Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos ötletet adunk a kert kialakításához. Sikeres kertészkedés kívánunk!

Klímaváltozás: 300 milliárd dollár támogatás kell a szegény országoknak – mondja Stiglitz

Az IMF-nek  évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania  a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni.

A Nemzetközi Valutaalap special drawing rights alapon nyújthatna évi 300 milliárd dolláros támogatást a globális zöld átmenethez – javasolja Joseph Stiglitz. A Nobel díjas közgazdász professzor tisztában van azzal, hogy jelenleg ennek esélye nem túlságosan nagy hiszen az amerikai kongresszus annyira megosztott, hogy az USA költségvetésében sem tud megállapodni, de tovább lobbizik ezért, mert úgy érzi, hogy enélkül nem lehet komolyan beszélni a globális zöld átmenetről. Stiglitz professzor korábban a Világbank vezető közgazdásza volt, ezért is utazott el Marrakesbe, ahol a múlt héten  közgyűlést tartott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg éves közgyűlését, ezúttal Marrakesre esett a választás Marokkóban. Legutóbb 50 éve volt hasonló IMF és Világbank közgyűlés Afrikában, akkor Kenyában gyülekeztek a pénzügyi világ döntéshozói.

Stiglitz emlékeztetett arra, hogy a pandémia idején az IMF 650 milliárd dollárt adott a gyengélkedő világgazdaság támogatására special drawing rights révén.

“Ez nem más mint pénznyomtatás, de nem okoz inflációt viszont átalakíthatná a finanszírozást.”

Az USA 300 milliárd dolláros zöld átmeneti csomagot kap a központi költségvetésből a zöld átmenet finanszírozására, és az Európai Unió is gondolkodik valamiféle hasonló megoldáson.

A fejlődő világnak nincs erre pénze

Ezt hangsúlyozta Joseph Stiglitz Marrakesben, ahol a londoni Guardian tudósítójának nyilatkozott.

“Mi az Egyesült Államokban és Európában küzdhetünk akárhogy a zöld átmenetért,

a klímaváltozás akkor is bekövetkezik, ha a fejlődő világ nem tesz semmit ellene. Csakhogy pénz nélkül ez nem megy.”

Biden elnök úgy adta el a maga zöld átmenet programját a közvéleménynek, hogy olyan vállalkozásokat támogatnak belőle, melyek közelebb visznek a zéró karbon kibocsátáshoz.

“A számla végösszege akár 1500 milliárd dollár is lehet”

– mutatott rá Joseph Stiglitz.

“Támogattam ezt a Biden programot noha rosszul tervezték meg és erősen protekcionista íze volt” – mondta a londoni Guardiannek Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász professzor Marrakes városában, ahol a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését tartotta az idén.

Zöld átmenet – zöld finanszírozással

Jelenleg szinte kizárólag államok finanszírozzák a zéró karbon cél elérését a világon, de be kell vonni a magántőkét is, ha eredményt akarunk elérni ezen a téren – írja Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy a Project Syndicate oldalon.

Hogy lehet jövedelmezővé tenni a klímaváltozás elleni harcot? Mindenki számára elérhetővé kell tenni a klímaváltozás elleni harc finanszírozását, mert jelenleg ez a nagy részvény alapok kezében van, melyek a többség számára elérhetetlenek. Épp ezért olyan megoldásokat kell találni, melyek likvidek és mindenki számára elérhetőek. ETF alapokat javasolnak a szerzők, mert ezekkel a papírokkal folyamatosan lehet kereskedni a tőzsdéken.

Exchange traded funds – ennek a rövidítése az ETF. Ugyanúgy lehet ezeket a papírokat vásárolni mint a részvényeket, de ezek valamilyen indexhez vannak kötve. A feltörekvő és fejlődő piacokon nagy a szerepe az ETF-nek, néhány ilyen nagy társasága meghatározó szerepet játszik a piacon mint például a Vanguard vagy a Blackrock.

Nouriel Roubini és szerzőtársa azt ajánlja, hogy olyan ETF-eket kellene létrehozni, melyek célja a klímaváltozás elleni harc finanszírozása. Három értékpapír típus kerülhetne be ebbe a portfolióba.

Az első az, amely a klímaváltozásnak ellenálló ingatlan illetve infrastruktúra piacot érinti. Észak Amerika és Eurázsia viszonylag védett a klímaváltozással szemben, ezért az ottani ingatlan és infrastruktúra piac felértékelődik a globális Déllel szemben, melyet meghatározó mértékben sújthat a klímaváltozás.

Jól menedzselt ingatlan alapok és zöldmezős ETF befektetések kellő finanszírozási lehetőséget teremtenének a zöld átalakulásra.

Minthogy a migráció a globális Délről Északra tart – részben a klímaváltozás miatt – ez előnyösen befolyásolná a társadalmi feszültség enyhítését, és új munkahelyeket teremtene.

A második zöld finanszírozási lehetőség azokhoz az árukhoz kapcsolódik, melyek döntő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben:

nemcsak olyan ágazatokról van szó mint az energia,  a vízgazdálkodás illetve az élelmiszer ipar hanem a fémek bányászatáról is. Ez nagyon sokféle árut jelent: szója, búza, réz, ritka földfémek stb. Minthogy ezekre az árukra egyre nagyobb szükség lesz, ezért felmerül a zöld infláció veszélye. Éppen ezért növelni kell a termelékenységet ezeken a területeken, hogy csökkenjen ezeknek a létfontosságú áruknak a termelési költsége.

Végül a harmadik finanszírozási lehetőség a kockázati alapok – hedge fund – létrehozása,

melyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat kezelnék: például földrengés, árvizek, tűzvészek stb. Ezek a kockázati alapok védelmet jelenthetnének az infláció ellen, ezért például kiterjedhetnének az aranyra is. A kisbefektetők így biztonságban érezhetnék magukat, ezért a kormányoknak kevesebb pénzt kellene költeniük a nyugdíjasok és más kisbefektetők támogatására. Több maradna így a költségvetésükben a zöld átmenet finanszírozására.

1,4 milliárd embernek bankszámlája sincs

Ezt állapította meg nemrégiben a Világbank, amely szerint elsősorban a globális Dél országaiban az emberek jórészének semmiféle befektetési szándékuk sincs, mert örülnek, ha megélnek. Rájuk tehát nemigen lehet számítani a zöld átmenet finanszírozásában viszont őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ezekben az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokban olyan digitalizált megoldásokat kellene találni, melyet a helyi lakosság megért és elfogad. Ezeknek a digitalizált rendszereknek viszont csakis akkor lehet reális szerepe a zöld átmenetben, ha mögöttük reális befektetések állnak. Különben fennáll a veszély, hogy zöld kripto pénz keletkezik annak minden kockázatával. Épp ezért fontos, hogy globális vagyis legalábbis regionális megoldások szülessenek, melyek határokon át gyűjtik össze a befektetéseket. A döntéshozóknak az állami szférában éppúgy mint a magánszektorban sürgősen el kell gondolkodniuk a nagyarányú tőke mozgatáson a zöld átmenet érdekében.

A klímaváltozás ára egyre magasabb, ezzel szemben eredményesen  csakis a technológiai és pénzügyi hatékonyság növelésével tudunk.

Hamarosan jön a COP 28 konferencia Dubajban, ott már konkrét elképzelések kellenek, nincs már idő a zöld álmodozásra- hangsúlyozza Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy, az Atlas Capital Team alapító elnök vezérigazgatója.

Rizshiány az El Nino és a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi az időjárást, az El Nino hatás nagyobb meleget és kevesebb esőt jelent. A következmény  aszály, amely rizshiányhoz és áremelkedéshez vezet.

20%-kal növekednek az export árak Thaiföldön és Vietnamban, ebben a két kulcsországban, melyek szerepe felértékelődött miután India korlátozta a rizs kivitelét – írja a Reuters. A hírügynökség jelentéséből kiderül, hogy egyáltalán nemcsak India szüntette be az exportot, de az Egyesült Arab Emírségek is négy hónapra felfüggesztette a kivitelt. Mianmar, az egykori Burma szintén erre készül. Indonézia export helyett inkább importálni akar, hogy feltöltse az ország rizskészleteit. A Fülöp szigeteken a kormány ársapkát húzott a rizsre, hogy a szegényebb néprétegek is meg tudják azt fizetni. Az emberiség több mint fele minden nap fogyaszt rizst vagyis olyan alapvető élelmiszerről van szó, melynek ára befolyásolhatja a politikai stabilitást is.

A Fülöp szigetek kormánya az El Nino hatást kárhoztatja mindezért: emiatt ugyanis felmelegszik a Csendes óceán és aszály alakulhat ki sok országban, ahonnan a rizst exportálják.

A Guardian tudósítója ellátogatott egy rizsföldre Thaiföldön, ahol máskor legalább bokáig ér a víz, de most minden kiszáradt. Az öntözőcsatornában sincs víz.

“Minden kiszáradt. Ha most el is kezdene esni, már akkor is késő, mert a rizsnek idő kell, hogy megnőjön. Mi már feladtuk az idei termést” – mondja a gazda.

2015-16-ban tapasztalták utoljára az El Nino jelenséget a Csendes óceánon, akkor ez 15 millió tonnás csökkenést jelentett a rizstermésben az előző évekhez képest.

Idén mennyire komoly veszteségre lehet számítani? Ehhez tudni kellene, hogy az El Nino hatás mennyire lesz erős, de ez kiszámíthatatlan:

“Nem tudjuk, mert a Csendes óceán felmelegedését most először figyeljük meg folyamatosan. Ennek következtében előfordulhat, hogy a klímaváltozással kombinált El Nino hatás olyan következményeket produkál, melyeket eddig még sohasem tapasztaltunk”

– mondja Benjamin Horton professzor, a szingapúri geológiai obszervatórium igazgatója.

Aki abban bízik, hogy az El Nino hatás idén csak kicsi lesz, mert különben “kővé válhatunk, ha ránézünk a rizs termésre.”

Az El Nino környezeti katasztrófát okozhat

Ha nagy lesz a hatás, akkor a levegő annyira szennyezetté válhat, hogy nem lesz biztonságos kimenni az utcára, ahol különben is nehézzé válhat a közlekedés, mert olyan erős köd keletkezhet.

“A vízhiány okozza a nagy El Nino hatás esetében a legfőbb gondot: egyrészt azért, mert nem lesz elég ivóvíz, másrészt pedig nem terem rizs az aszály miatt vagyis nem lesz mit enni”

– vázolja fel a környezeti katasztrófát Horton professzor.

Thaiföldön a vízügyi hatóság azzal számol, hogy 40%-kal kevesebb eső esik ebben a rizstermesztés számára kulcsfontosságú szezonban.

India szerepe meghatározó a globális rizskereskedelemben: normális esetben több mint 40%-át az exportnak a világ legnépesebb állama adja. Csakhogy Narendra Modi miniszterelnöknek garantálnia kell 1,4 milliárd ember rizsellátását, ezért leállította az exportot. A rizs nagy részét minden ország magának termeli meg, a kereskedelem csak a termés 11%-át érinti. Sok szegény afrikai és ázsiai  állam mégiscsak ráállt az olcsó indiai rizs importjára, és most főhet a vezetők feje, hogy miképp szerezzenek rizst külföldön. A rizs probléma a legrosszabbkor jön a szegény országoknak hiszen az ukrajnai háború miatt a gabona beszerzés is akadályokba ütközik, és az árak mennek felfelé.

Az El Nino hatás nemcsak a rizstermesztést hátráltatja, de sok más mezőgazdasági ágazatot is érint például a pálmaolaj előállítását. Indiában gond lehet ezenkívül a cukornáddal, a szójával és a gabonával is.

Thaiföldön egyelőre még nem gondolkodnak a rizsexport leállításán, arra buzdítják a gazdákat, hogy kevesebb vízzel érjék el a szokásos rizs termést csakhogy ez a hagyományos módszerekkel lehetetlen.

Akárhogy is alakul az El Nino hatás, a gazdáknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a jövőben nagyobb lesz a meleg és kevesebb lesz a víz. A baj az, hogy ez drámai mértékű csökkenést okozhat a rizstermésben: ha egy százalékkal magasabb az éjszakai hőmérséklet, akkor ez átlagosan 10%-os termés csökkenést jelent”  – állapította meg a Rizs kutatóintézet a Fülöp szigeteken.

Szaud Arábia fütyül a klímaváltozásra

Szaúd Arábia fütyül a klímaváltozásra bár legnagyobb egyedi üvegház hatást a szaúdi Aramco okozza. Ez derül ki abból a levélből, melyet az ENSZ küldött a világ legnagyobb olajtársaságának azt hangsúlyozva, hogy megsértik a párizsi klíma egyezmény előírásait.

75%-ban a fosszilis energia hordozók idézik elő az üvegház hatást – állapítja meg a levél, melyet már két hónapja elküldtek az Aramco részvényeseinek és igazgató tanácsának, de az ENSZ csak most a hétvégén tette közzé. Miért? Mert hatvan napos határidőt adtak az Aramconak, amely nem fárasztotta magát válasszal.

“Szaúd Arábia történelmi mértékben sérti meg a környezetvédelmi előírásokat”

– hangsúlyozza a levél, amely tíz pontban foglalja össze a kifogásokat, melyekre hatvan napon belül választ várt. Az ENSZ azért is tette közzé a levelet, hogy válaszra késztesse az Aramcot, amely eddig a füle botját sem mozdította.

Az Aramco nem véletlenül ilyen hallgatag: Mohamed bin Szalman trónörökös az olaj óriás csillagászati bevételeire alapozza az ország jövőjét.

Tavaly 161 milliárd dollár volt az Aramco profitja, az idén ugyan az első negyedévben ez némiképp csökkent, de a második negyedév már remekül sikerült, és így az Aramco alkalmas arra, hogy Szaúd Arábia gigászi fejlesztési terveinek a szponzora legyen. A tavalyi rekord profit lehetővé tette, hogy Szaúd Arábia költségvetése évtizedek óta először többlettel zárja az évet. Az első félév nyeresége 88 milliárd dollár volt – közölte nemrégiben az Aramco.

Az Aramco tulajdonosa 90%-ban a szaúdi állam. A világ második legnagyobb cége teljes mértékben Mohamed bin Szalman trónörökös irányítása alatt áll. Szaúd Arábia jelenleg visszafogja az olaj kitermelést, hogy megállítsa az olaj árának csökkenését.

A londoni Guardiannek nyilatkozó szakértők szerint Szaúd Arábia költségvetése akkor van egyensúlyban, ha egy hordó Brent olaj ára legkevesebb 80 dollár.

Szaúd Arábia képes lenne napi 12 millió hordó olajat a piacra dobni, de a kitermelést visszafogja napi 9 millió hordóra.

Szaúd Arábia a BRICS csúcstalálkozóján belépett a szervezetbe, az Aramco igen aktív Kínában, ahol hatalmas beruházásokat hajtott végre az olajiparban.

És a környezetvédelem?

“Így nem érjük el a hőmérséklet emelkedésének 1,5 Celsius fokos célját” – hangsúlyozza az ENSZ levele rámutatva arra, hogy Szaúd Arábia kizárólag a piaci feltételek miatt változtatja az olaj kitermelést miközben az Aramco a világ legnagyobb szennyezője marad.

“A cég mostani fosszilis kitermelése és a további tervei mind arra mutatnak, hogy a környezet szennyeződés folytatódni fog. Azzal, hogy az Aramco elutasítja a kitermelés visszafogását, veszélyezteti a párizsi klímavédelmi konferencia előírásait.”

Mi csapta ki a biztosítékot az ENSZ-ben? Az, hogy Szaúd Arábia azt tervezi, hogy az olaj kitermelést 2027-ben már napi 13 millió tonna olajra növeli!

Mohamed bin Szalman trónörökös “nagy víziója” Szaúd Arábia számára azt jelenti, hogy 2030-ra modern országgá válik. Utána állítólag majd foglalkozik a környezetvédelemmel is, de nem a párizsi klímavédelmi konferencia miatt hanem azért, mert Rijádban is tisztában vannak azzal, hogy a fosszilis fűtőanyagok aranykorának vége, a világ áttérőben a zöld energiára. Szaúd Arábia is nagy pénzeket költ erre miközben fölényesen negligálja az ENSZ környezetvédelmi felhívásait.

Agrárforradalom kell 10 milliárd ember ellátásához

2080-ra az emberiség létszáma 10 milliárd fölé nőhet az ENSZ előrejelzése szerint. Hogy lehet ennyi embert ellátni miközben a klímaváltozás ugyancsak befolyásolja a mezőgazdaság teljesítő képességét? A CNN gazdasági rovata vezető agrár szakértőket kérdezett.

A világon megtermelt élelmiszer 40%- a kárba vész! Már a mezőn sok minden ottmarad, azután pedig az ellátási láncok komoly veszteségekkel számolhatnak. Sok élelmiszer már olyan állapotban jut el a boltok polcaira, hogy nem igazán fogyasztható – állítja a WWF jelentése. A World Wide Fund for Nature a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely csaknem 100 országban van jelen.

Hogy lehet ezen változtatni?

Például úgy, hogy megehető növényi kivonattal burkoljuk be az élelmiszereket meghosszabbítva azok élettartamát – javasolja Richard Munson, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: 25 módszer arra, hogy újra kitaláljuk az élelmiszereket. Az amerikai Apeel cég már létre is hozott ilyen burkolatot, amely ízetlen, szagtalan, láthatlan és ehető. A burkolat célja az, hogy az élelmiszer megőrizze a víz tartalmát, és elzárja azt az oxigéntől. Ezzel a módszerrel kétszer annyi ideig várhatják a polcokon a vásárlókat az olyan gyümölcsök és zöldségek mint például a narancs vagy az avokádó. Indiában is előállítottak már olyan növényi burkolatot , amely tovább tartja frissen az élelmiszereket.

A klímaváltozás drámai mértékben rontja a termőföldek minőségét: 1 milliárd hektár – ez nagyobb mint Kína egész területe – már annyira sóssá vált, hogy nemigen alkalmas a gazdálkodásra. Mindez a vízhiány következménye, amely globálisan egyre nagyobb gond. Különösen így van ez a Közel Keleten. Mit tesznek ez ellen? Olyan növényeket kísérleteznek ki, amelyek ilyen gyenge talajon is hoznak termést – mondja Tarifa Alzaabi, aki egy kutató intézetet vezet Dubajban. Sok új datolya pálmafajtát állítottak elő, amely az ilyen sós talajon is megél és termést hoz. A másik megoldás a felszín alatti öntözés – hangsúlyozza a kutató intézet igazgatónője Dubajban.

A világon nagyon sokféle termőföld van, de sokhelyen a gazdák nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Épp ezért egy kanadai professzor azt javasolja, hogy precízen arra a földre tervezzék meg a gazdák azt, hogy miből mennyit termelnek. Mit kell tenni ehhez? Drónokkal precízen felmérni a terepet, és digitális hálózatot létrehozni a termőföldekről – javasolja Chandra Madramootoo professzor, a montreali McGill egyetemről.

“Ily módon korlátozni lehetne a mezőgazdaság karbon kibocsátását , meg lehetne őrizni a vízkészletet,

és meg lehetne akadályozni a vegyi szennyeződés növekedését.” Dubajban az említett kutatóintézet már drónokkal figyeli a datolyapálma ültetvényeket.

Százszoros termés – rovarokat az asztalra!

A világ sok részén ez már része a menünek: Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában régóta fontos protein forrást jelentenek a bogarak. A világ más részein is meg kell ezt honosítani, mert ily módon csökkenteni lehet a mezőgazdaság vízigényét és a vegyi anyagok felhasználását. A rovarok kis helyen is elférnek és elvannak fény nélkül is – magyarázza Munson, aki könyvében ajánlja a világméretű rovargazdálkodás elterjesztését.

Komplex szemléletet sürget Chandra Madramootoo professzor a montreali McGill egyetemről. Szerinte az az egyik legfőbb gond, hogy a különböző ökorendszereket csak külön-külön vizsgálják pedig ezek egymásra is hatnak. Ezért például az erdőgazdálkodás jó lehetőségeket teremthetne a mezőgazdaság számára is. Ugyanígy a városi körzetekben is lehet élelmiszert előállítani – akár a balkonon is. A házak tetején élelmiszert lehetne termelni, a szennyvizet pedig öntözésre használni. A városok határában lehetőség nyílhat a vertikális gazdálkodásra: nagy raktár épületekben egymás fölött több szinten lehetne élelmiszert előállítani.

A LED lámpák lehetővé teszik, hogy az épületen belül folyjon a mezőgazdasági termelés. Ráadásul ezeket a farmokat jelentős mértékben automatizálni lehet. Ezek a farmok nem használnak növényvédő szereket, és csökkentik a víz fogyasztást 95%-kal.

“Százszoros termést hoznak ugyanakkora alapterületen”

– hangsúlyozza Munson, aki hozzátette:

”A vertikális farmokon állandóan lehet élelmiszert előállítani. Friss zöldség és gyümölcs érkezhet a közeli boltokba és éttermekbe. Ráadásul lepusztult környéken munkaalkalmat teremtenek” – nyilatkozta az agrárszakértő.

Vízhiány Európában

Öt olasz régióban szükségállapotot rendeltek el a szárazság miatt. A vízhiány Európa egyre több országára jellemző. A fő ok a klímaváltozás, de van más is.

“Egy dolog a szárazság, a másik pedig az, hogy mennyi vizet veszünk ki a rendszerből” – mondja az európai környezetvédelmi ügynökség (EEA) szakértője, Nihat Zal. A mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó az Európai Unióban: 60% a részesedése míg a lakosságé csak 9%.

Olaszországban hetven éve nem volt ilyen nagy szárazság. Több mint 100 városban víz korlátozásra kényszerült az önkormányzat. A római kormány szükségállapotot hirdetett, és 36 millió eurós támogatást küld az aszály sújtotta régiókba.

A Po folyó vízszintje borzasztóan alacsony: alig egynyolcada a szokásosnak.

Az aszály elviheti a termés 30%-át Észak Olaszországban, amely az egész Európai Unió egyik legfontosabb mezőgazdasági körzete. Az öntözés a vízhiány miatt egyre kevesebb területre terjed ki. Megszületett a döntés: a rizs termés a legfontosabb, a rizsföldeket tehát öntözni kell. A gyümölcsfák és a nyárfák nem kapnak vizet.

Verona városában tilos az úszómedencék feltöltése, a kocsimosás egészen augusztus végéig. A kerteket csak éjszaka szabad locsolni.

Portugáliában korlátozni kellett a vízierőművek működését, hogy biztosítani tudják a 10 milliós ország ivóvizét. Az energia szempontjából oly fontos vízierőművek ezért csak rövidített műszakban működhetnek. A szárazság már télen elkezdődött , és május végén elérte Portugália területének a 97%-át.

Spanyolországban sem jobb a hekyzet: az ország területének a kétharmadát fenyegeti az elsivatagosodás! A gazdák öntözéssel védekeznek: a mezőgazdaság 70%-át adja az egész vízfogyasztásnak.

“Úgy fogyaszt a spanyol mezőgazdaság mintha az országnak olyan vízkészletei lennének mint Norvégiának vagy Finnországnak, holott a mi helyzetünk inkább Észak Afrikáéhoz hasonlít” – mondja a Greenpeace szóvivője.

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Ezt sürgeti az európai környezetvédelmi ügynökség szakértője. Nihat Zal szerint a vízkorlátozás és a vészhelyzet hosszútávon nem megoldás. Hatékonyabban kellene felhasználni a meglévő vízkészletet, és fel kell készülni arra, hogy a jövőben a vízhiány sokkal gyakoribb lesz mint eddig.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Azt, hogy a klímaváltozáshoz mindenkinek alkalmazkodnia kell: az egyéneknek, a családoknak , az önkormányzatoknak és az államoknak is. Minden szinten alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz” – hangsúlyozza  az európai környezetvédelmi ügynökség vízgazdálkodási szakértője, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Fizessék helyettünk a nagyvállalatok?

Orbán péntek reggel a Kossuth-rádióban többek között arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni fellépés sokba kerül, és az a kérdés, hogy ki fizesse meg ezt az árat. Orbán szerint ezt nem nekünk, magyaroknak kell fizetnünk, hanem azoknak, akik a klímaváltozást okozzák, nevezetesen a „nagyvállalatoknak”.

„A brüsszeli bürokratáknak az a gondolata, hogy a klímavédelmet így terítsük szét, és mindenki fizessen bele, ez szerintem nem fogadható el.

Ezért vannak országok, minden közép-európai szerintem idetartozik, az anyagi helyzet meghatározza az álláspontot, mi azt mondjuk, hogy a klímarombolást, azt leginkább a nagy cégek végzik, és ők nagy profitot is szereznek a klímarombolás révén.

Miért az emberekkel fizettessük meg? Miért az ő adójukat emeljük meg?

Fizessenek a klímarombolók.

Ebből hozzuk létre azokat a pénzalapokat, amellyel azután át lehet alakítani a gyárainkat, a lakásainkat, az energiarendszerünket és így tovább. Ez a két álláspont erőteljesen különbözik egymástól.”

Gondolom, „nagyvállalatokon” multinacionális cégeket ért. Ma a nagy multicégek köztudottan leginkább az elektronikában, az informatikában, a kereskedelemben tevékenykednek, telephelyeiket nem füstölgő gyárkémények jelzik, mint a száz évvel ezelőtti nagyipart.

A környezetszennyezés fő forrásait a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az épületek fűtésében és hűtésében kell keresni, vagyis olyan tevékenységekben, amelyekben mindannyian szerepet játszunk, hiszen eszünk, mozgunk és lakunk.

A „brüsszeli bürokratáknak” bizony igazuk van, amikor azt mondják, hogy mindenkit érdekeltté kell tenni a mezőgazdasági, közlekedési, fűtési és hűtési technikák olyan átalakításában, amelyek hozzájárulhatnak a klímavédelemhez.

Orbán álláspontja – szokás szerint – közönséges demagógia. Nem véletlenül hozza elő a rezsicsökkentést: az is demagógia volt.

Mintha az energiafelhasználás költségeit fizethetné más, mint az ország lakói. A rezsicsökkentés csak annyit jelentett, hogy egy átmeneti időre nem a közüzemi számlákban, hanem a cégek adóbevételekből történő kivásárlásának árában fizettünk, azóta pedig úgy, hogy a hazai rezsiárak nem csökkentek együtt a világpiaci energiaárakkal. Orbán szövege csak arról szól, hogy önmagát a kisemberek érdekképviselőjének állítsa be, s azzal vezesse félre őket, hogy a klímavédelemmel járó többletköltségeket fizetheti más, mint mi magunk. Ez pedig nem igaz.

38 fokos hőség Szibériában

A csúcs hőmérsékletet Verhojanszk városában mérték, amely eddig sokkal inkább hideg rekordjairól volt híres /mínusz 68/. A tartós hőség erdőtüzeket okoz ebben a térségben, mely túl van az északi sarkkörön.

Klímaváltozás

A tudósok csak 2100 környékén vártak ilyen drámai változásokat az északi sarkkörön túl. Ha a felmelegedés ennyire felgyorsul, akkor ez drámai mértékben megváltoztathatja az egész régió éghajlatát. Verhojanszk lakóinak élete pedig szinte elviselhetetlenné válhat, mert télen a fagy továbbra is úr míg nyáron az elviselhetetlen hőség teszi nehézzé az életet. Putyin kormányzata egyelőre tehetetlenül áll szemben a klímaváltozás hatásaival pedig a tudósok már régóta figyelmeztetnek arra, hogy Szibéria éghajlata jelentős mértékben megváltozhat és ennek következtében az ott élő embereknek is át kell gondolniuk az élet stratégiájukat Oroszország északkeleti részén, mely eddig a faggyal küszködött, de most már a hőség is nehezíti az életkörülményeket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK