Kezdőlap Címkék Klímaváltozás

Címke: klímaváltozás

Zöldek legyenek a beruházások

A klímavészhelyzettel kapcsolatos az LMP társelnöke által a napokban kezdeményezett zöld népszavazás első kérdése – jelentette be vasárnap Ungár Péter országgyűlési képviselő. Ez a a kérdés a beruházásokra vonatkozik.

Ungár szerint a cél az, hogy minden beruházásnál figyelembe kelljen venni, az milyen konkrét hatással lesz a klímaváltozásra, az üvegházhatású gázok kibocsátására. Hangsúlyozta:

a ma élők alkotják az utolsó generációt, amely aktívan és érdemben tehet

a klímaváltozás „legszörnyűbb hatásainak” elkerüléséért, ezért minden semmittevéssel töltött hónappal, évvel még drasztikusabbak lesznek a jelenség hatásai.

A kormány magatartását Ungár szerint egyszerre jellemzi

„a semmittevés, a sunnyogás és az össze-vissza beszélés”,

ez pedig azt jelenti, hogy nem végzik el a szükséges munkát a klímaváltozás mérséklésére és azért, hogy felkészüljenek hatásaira.

Formális egyeztetések nem, informálisak azonban voltak más pártokkal a népszavazási kezdeményezés támogatásáról. De – mint mondta – véget ért az az ellenzéki időszak, hogy én informális egyeztetésekről a sajtót fogom tájékoztatni. Lényeges pontnak azt nevezte, hogy minél többen nyilváníthassanak véleményt, pártkötődéstől függetlenül, azok, akiknek fontos a klímaváltozás elleni harc.

Kendernay János, az LMP társelnöke öt népszavazási kérdést nyújtott be pénteken a Nemzeti Választási Bizottságnak hitelesítésre. A párt már akkor jelezte közleményében: ezeket további pontok követik, de közös gondolkodásra is hívják az embereket arról, milyen további kérdésekkel lehetne egy új, zöld irányba állítani Magyarországot.

Az öt kérdés a Zöld népszavazás 2020 Facebook-oldalon olvasható.

A kérdések:

  1. Minden beruházásnál vegyék figyelembe, hogy klímavészhelyzet van Magyarországon!
  2. 2️022-től csak megújuló energiaforrásra alapuló erőművet létesítsenek!
  3. 2030-tól csak megújuló energiaforrásra alapuló erőművek működhessenek!
  4. 2025-től ne használjunk egyszer használatos műanyagot!
  5. Fokozatosan cseréljük le a környezetszennyező, dízel meghajtású tömegközlekedési eszközöket elektromosra!

Klímatüntetés

Vészhelyzet van, ne vásárolj: tizenöt helyen az országban, több százon világszerte tüntettek a klímaváltozás miatt. A kormány szerint van tervük.

Több ezren vonultak a budapesti Belvárosban a Kossuth térre, főleg fiatalok, a negyedik klímasztrájk alkalmával. A svéd aktivista, Greta Thunberg alapította Fridays for Future alkalmából is a pusztító éghajlatváltozás volt a téma.

Pribéli Levente, a Fridays for Future aktivistája arról beszélt, hogy a világ kifordult önmagából, a mai fiatalok kivételes helyzetben vannak, mert tehetnek a változásért. A mai demonstráció nem véletlenül a Black Friday napjára került,

a klímagondolatok egybefonódtak a felelőtlen fogyasztás elutasításával.

Szerintük a magyar kormány egyáltalán nem teljesít jól a klímaváltozás ellen, hiába állítja ennek ellenkezőjét. Ezért is azt követelik, hogy Budapesthez hasonlóan országosan is hirdessék ki a klímavészhelyzetet, készítsenek számon kérhető cselekvési tervet, legyen a klímaválság az iskolai tananyag része, azonnal zárják be a Mátrai Erőművet, és kerüljön be az Alaptörvénybe az ökológiai és klímavészhelyzet ténye.

A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tett, és a kitűzött célok felé eredményesen, következetesen halad – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken. Az ITM szerint Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve, intézkedései vannak. Az ország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források.

A 2030-as uniós célkitűzéshez képest Magyarország többet is vállalt. Vállalta, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz – közölték. A tárca hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően

a kibocsátás-csökkentésben kiemelten jó eredményeket ér el Magyarország.

Az üvegházhatású gázkibocsátás 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás-csökkentési értékével, és ezzel uniós összevetésben, Dániával holtversenyben a kilencedik helyen áll Magyarország. Valójában

ezt a csökkenést a rendszerváltás után szinte azonnal elérte az ország

a sorban megszűnő állami iparvállalatok leállásával. Az elmúlt években növekvő kibocsátási értékkel számol a kormány.

A magyar kormány mindenki véleményét fontosnak tartja, mindenkire odafigyel az éghajlatváltozás ügyében is, de az is egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes politikai nyilatkozatai valójában nem a klímaváltozás szembeni harc, hanem politikai harc részei.

Klímatámogatás: kiszúr velünk az EU?

Tovább csökkenne a közép- és kelet-európaiak támogatása, ha az EU a klímaátállásra szánt 35 milliárd hetedét az ő rovásukra finanszírozná. Mindössze egy magyar régió (Mátrai Erőmű) kaphatnak pénzt, a németek jól járnának.

Tizennyolc uniós tagállam mintegy 50 régiója, benne egy magyar között kellene felosztani 2021-27 között azt a szerény, 35 milliárd eurós pénzügyi alapot, ami a klímasemlegesség (dekarbonizáció) túlzott terheit hivatott mérsékelni az EU-n belül – írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság az új zöld megállapodásról szóló közleménnyel együtt december 11-én tervezi bemutatni a Méltányos Átállást szolgáló Alapra (Just Transition Fund – JTF) vonatkozó javaslatát, aminek tervezete a Politico birtokába jutott.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

A Méltányos Átállást szolgáló Alap október 31-i keltezésű tervezetéből kiderül, hogy az Európai Bizottság széles körben kíván hozzáférést biztosítani – és nem csak a szegényebb közép- és kelet-európai országokból – a jelenség által érintett európai régióknak az új forrásokhoz.

A Politico által ismertetett tervezet értelmében 18 uniós tagállam nagyjából félszáz régiója lenne jogosult az alapból járó források igénybevételére. Ebből 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban, 2-2 Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában, 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a lignittüzelésű Mátrai Erőmű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található. (A Mátrai Erőművet és tulajdonosát, Mészáros Lőrincet éppen most kívánja megszabadítani a veszteségtől az állam.)

A csökkenő pénzből vennének el

Ami igazán fekete leves, az a finanszírozás forrása. Öt milliárd eurót

az uniós költségvetés kohéziós politikai keretéből csoportosítanának át.

Vagyis részben a közép- és kelet-európaiak már így is csökkenő felzárkóztatási forrásainak terhére (amelyben enélkül is akár 25 százalékos csökkenés „néz ki” Magyarországnak). További 5 milliárd eurót más költségvetési fejezetből csippentenének le, vagy tagállami pluszbefizetésen alapulna, azaz új pénz lenne. A bizottság további 5 milliárd eurót szeretne tagállami társfinanszarozásból. Az uniós költségvetésből 500 millió euró segítségével 1,5 milliárd eurós EIB-garanciaalapot hoznának létre, amivel pénzügyi konstrukció formájában körülbelül 20 milliárd euró magántőkét vonnának be.

Az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is

jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól,

akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig. Különösen Lengyelországnak lehet elégtelen a felajánlandó összeg, amely egy tanulmányban közel 900 milliárd euróra becsülte a lengyel gazdaság teljes szénmentesítésének költségeit. Ehhez képest ez a javaslat csak morzsának tűnik.

Az egyes országokra jutó támogatások összegét a bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.

Jane Goodall: nincs sok időnk

0

A világhírű angol etológus és csimpánzkutató Jane Goodall a klímaváltozás hatásáról, az ember eredetéről és a nagyipari állattartásról adott interjút az Euronewsnak.

Talán a legfontosabb, amit a klímaváltozásról mondott. Szerinte egyre kevesebb az időnk

“Van némi időnk most, de nem lehet mindent a fiatalokra bízni. Össze kell fognunk. A természet nagyon ellenálló, ha lerombolunk egy helyet és időt adunk neki, a természet visszatér. És ott van a megszelidíthetetlen emberi természet. Az emberek képesek a lehetetlenre is. Igen, én még reménykedem. De egyre kevesebb időnk van.”

Milyen közel vannak egymáshoz a csimpánzok és az emberek?

“A DNS-ünk összetétele 98,6 százalékban megegyezik. A tudósok azt mondják, a legnagyobb különbség a gének működésében van. Egy széles körben elterjedt tévedés az, hogy a majmoktól származunk. Hatmillió évvel ezelőtt volt egy a majomhoz és az emberhez is hasonló közös ősünk. Az egyik út az emberré váláshoz vezetett, a másik pedig a majmokhoz.”

“Az egyik dolog, ami megérint, az az, hogy a csimpánzok nem csak biológiailag hasonlítanak hozzánk, hanem a viselkedésükben, a pszichológiájukban is. Igen, mi szavakkal kommunikálunk, de gesztusokkal és pózokkal is, ahogy a csimpánzok teszik. De ugyanúgy csókolnak, zavarják egymást, fogják egymás kezét, rángatják egymást, élelemért könyörögnek, hőbörögnek, vagy éppen a dominaciáért versengenek, mint mi, emberek.”

Az állatkísérletekről ezt mondta:

“Rosszul vagyok attól, hogy az emberek milyen hamar be tudnak gurulni és erőszakossá válnak. Épp ezért vagyok úton az év 300 napján. Ezért találkozok parlamenti vezetőkkel, cégek képviselőivel és ezért találkozom gyakran fiatalokkal. Az egyetlen út a változáshoz a szívükön át vezet, ehhez pedig történetekre van szükség. El kell mesélnünk a történeteket.”

“Ha valaki az állatok jogaiért küzdő aktivistaként egy olyan cég vezetőjével találkozik, akik állatokon kísérleteznek, akkor az aktivisták általában nagyon agresszívvé válnak és elkezdik hibáztatni őket. De ez nem segít. Ez védekezésre kényszeríti az embereket, akik így falakat emelnek majd, mint Trump fala Mexikóban. Ha nem beszélünk az emberekkel, hogyan érjük el a változást? Én inkább megmutatnám nekik a csimpánzokról készült felvételeket és elmesélném nekik, mit tanultam tőlük az évek alatt.”

Elborzasztja az ipari állattenyésztés:

“Elborzaszt, amit az állattenyésztésben látok. Volt egy malac, nem Picasso, inkább Pig Casso. Őt egy állatvédő mentette meg a vágóhídról. Nos, Pig Casso lelkesen nézte, hogyan fest a gazdája majd ő is kapott egy ecsetet és egy lapot. A malac imád festeni. Megmutattam ezt egy pár embernek és az egyikük azt mondta: utállak. Megkérdeztem, miért. Azt mondta, mert nem eszik többé szalonnát.”

Ezüst vasárnapi aggódó üdvözlet

Szeresd meg őt is, a hajléktalant, adj neki forró levest, meleg pulóvert a nagy hidegekben és megbocsátón szeresd. Hidd el igaz történetét, hogy sorsáról nem csak ő tehet.

Elkerülve minden jó szerencsét, ki fáskamrában tölti az egész telet, adj neki szeretet takarót, fázós testét azzal burkolja be és minden segíteni akarót küldj oda, hogy adományát szurkolja le! Óvd őt és balgaságait, adj neki féltő szeretőt, kísérd figyelemmel álmodásait, áldd meg a padon heverőt!

A Magyar Szociális Fórum szervezet szerint eddig 23-an fagytak halálra, 16-an a hajléktalanszabályok megváltozása, október 15-e óta.

Míg őserdők tűzvészben égnek el s egy gleccseren pacsirta énekel, addig kiapadnak mind a bővizű folyók és talajból kelnek ki széngolyók, tűzijátékká lesz a Föld, hol egyre kevesebb már a zöld.

Éhezők vándorolnak szerteszét, rebesgetve egy hóember nevét, ki megjósolta, hogy olvadunk, szárazság mindenütt és szomjazunk, vadászunk újra, gyűjtögetünk, így múlik el buboréknyi életünk. És a nagy olvadás után már csak egy folt leszünk csupán. Ne hagyd!

Megtérnek mind, íme, a rosszak! Merítkeznek ahányan vannak a jóban, gonosz ruhájukat levetették, tiszta, fehér, gyolcs köpenyekbe bújtak. És disszonáns hang sincs többé a szóban, szennyeseiket kimossák, kiteregetik, bánatlötyögés helyett örömtáncot ropnak, eltűnik a világból minden keserűség, sunyi ravaszság, számító önzés! Elolvad a jég-kemény agresszió és elájul sápadtan a sárga irigység, adakozássá szelídül a mámoros szerzés, meghittséggé válik a dölyfös kevélység és retorzió. Angyalok seregévé lesz a krampuszok hada!

Arany hintón, bakon feszít a nyomorúság és a hiénák is mind bárányokká lesznek. A hazugság fölött győz az őszinteség szava, koldusruhába bújik a kapzsiság, s akik gyűlöltek eddig, most újra szeretnek!

Hidegek jönnek majd nemsokára, hófúvás, meg fagyos reggelek, a szállingózó hóban alig járnak majd emberek. Angyalka sápadt arca ránk néz, s elpirul, bár ördögök lapátoltak havat, ő mégis felvidul.

A gyertya most csonkig ég, hajléktalan mellett tányér forró leves, egyszer végre ő is jóllakik. Az Úr menedéket keres, homlokán gyűlnek a ráncok, legyen majd akkor is víz – mondja-, imádkozzunk, az általunk gyújtott tüzet eloltani.

Legyen szép Karácsonyunk!

Lassan fenyőillatú csendbe borul a világ, s egy pillanatra majd minden megáll. Föld jászolban angyalkák hegedülnek, és zugaiba nagy béke száll!

Áldott, szeretetteljes ünnepeket kívánunk minden kedves állandó olvasónknak és azoknak is, kik erre vetődnek!

Bréking nyúz, 2018. november 11. – Tudósítás a másik valóságból

0

A klimaváltozás is a migráció miatt fontos, ezt viszont nem lehet libsi eszközökkel megakadályozni. Merkel kancellár tehet egy terrortámadásról, mert a tudtával hagytak szabadon egy terroristát. A Soros Express megindult az amerikai határ felé.

Liberális eszközökkel nem lehet a klímaváltozással szembeszállni

Nagyjából kéthetente kijön egy halálsikolyszerű új kutatás vagy elemzés, ami szerint már rég túl vagyunk azon a ponton, hogy megmenthetnénk a Földet. A klímaváltozás és az azt gyorsító extrém környezetszennyezés miatt belátható időn belül kritikus állapotba kerül a Föld víztartaléka, egyre több terület sivatagosodik el és ellepnek minket a jégsapkából kiolvadt vírusok és baktériumok. Bár a libsi zöldek csak ezt a szeletét hajlandóak észrevenni a klímaváltozásnak, ugyanezen kutatások szerint mielőtt mindez megtörténne, klímamenekültek százmilliói lepik majd el Európát is. Ők pedig a vízért jönnek és a túlélésért, ami előre nem látható, de talán végzetes konfliktusokhoz vezethet.

A migránskérdéssel bizonyos szintig még gyakorlati eszközökkel is szembe lehet szállni – a kerítés például láthatóan az elmúlt évek tömegei ellen jól működött –, a százmilliós invázió elleni védekezés már testtartás kérdése. Ami biztosan nem a megoldás felé visz, csak céltalan sivalkodás, az a ligetvédőkhöz hasonló erdőkben sátrazás, elkorhadt kivágandó fák emberlánccal való védelmezése és a szívószálak démonizálása. A klímaváltozás ügyét a progresszív baloldal sajátította ki magának, mintha a Föld megóvása egyedül őket érdekelné.

A liberális eszközök itt nagyjából ugyanolyan értelmetlenek, mint bármilyen más téren. (888: A sivalkodás nem fogja megmenteni a Földet)

Szándékosan szabadon hagytak a németek egy terroristát

Kiderült, hogy Angela Merkel kancellár tudtával hagyták szabadon a hatóságok a terroristát, aki 2016 decemberében a tömeg közé hajtott kamionjával a berlini karácsonyi vásárban.

Könyvet írt Németország destabilizálódása címmel egy német exrendőr a csaknem két évvel ezelőtti, Berlinben történt terrortámadásról. Stefan Schubert exkluzív információkat tárt a fel a 2016. december 19-ei terrorista merényletről, amit Anis Amri a karácsonyi vásárban követett el, amikor egy kamionnal belehajtott a tömegbe.

Schubert az M1-nek elmondta, hogy a német kormány valótlan információkat hozott nyilvánosságra az ügy részleteiről. A titkosszolgálatok szerették volna felderíteni a férfi kapcsolatrendszerét, továbbá azt, hogy miként kommunikált az Iszlám Állammal, így inkább szabadon hagyták. „Lehallgatták a mobilját, megfigyelték, és ez sokkal fontosabb volt a számukra, mint a saját népük védelme” – mondta Schubert. Utólag az is kiderült, hogy a terrorista nyomai Angela Merkel kancellár hivatalába vezetnek. (Híradó.hu: Megtört a hallgatás Németországban)

A Soros Expressnek nevezett migránskaraván az amerikai határ felé tart

A Mexikóvárosdi ideiglenes szálláshelyeken állomásozó dél-amerikai bevándorlók nem kapták meg a könnyebb utazásukhoz kért buszokat, így gyalog indultak el az Egyesült Államok irányába. Eközben Donald Trump elnök megerősítette a határok védelmét, az őrök pedig a törvény teljes szigorával sújtanak mindenkire, aki illegálisan akar bejutni az országba.

A menet összehangoltságára és a karaván szervezettségére már az amerikai sajtó is felfigyelt. Vannak, akik Soros Expressnek nevezték el a menetet, miután kiderült: a karavánok útját segítő csoportok a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány támogatását is élvezik. (Híradó.hu: Megindult a migránskaraván az amerikai határ felé)

Ilyen hatással lehet a klímaváltozás Magyarországra

0

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot Magyarországon – erre hívják fel a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja.

Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója, Málnási Tibor, az OKI munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője tanulmánya egy

16 éven át tartó kutatás összegzése.

A munkacsoportot Páldy Anna vezette, a tanulmány a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.

Azt írják: a Magyarországon 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyerekek.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte,

Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan hőség

– olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.

A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Magyarországon elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. A tanulmány szerint az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után

akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, a parlagfű, a legtovább virágzó gyom pedig akár november közepéig is szórhatja virágporát.

Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.

A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Magyarországi vizsgálatok is bizonyították, hogy

a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységek, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályok, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottságot.

A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is.

Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére.

Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre – olvasható a cikkben.

Klímaváltozás: milliókkal nő a veszélyeztetett emberek száma

0

Egy tanulmány szerint a következő évtizedekben milliókkal nő azoknak az embereknek száma, akiket árvizek veszélyeztetnek.

Német szakértők számítógépes szimulációkat alkalmazva megvizsgálták az egyes régiók megváltozott csapadékmintázatának hatását, és arra jutottak, hogy az áradások elleni védekezést fejleszteni kell, különösen az Egyesült Államokban, India és Afrika bizonyos részein, Indonéziában és Közép-Európában.

A folyók áradása a világ legelterjedtebb és legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartozik.

A védekezőeszközök közé sorolható a védőgátak növelése, a jobb folyógazdálkodás, az építési normák fejlesztése, sőt “mobil” települések kialakítása – írja a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány, amelyet az MTI idéz.

A világ legsúlyosabb árvizeinek 10 százaléka által érintett emberek száma Ázsiában megduplázódik 2040-re, 76 millióról 146 millióra emelkedik – jelentették ki a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársai. Észak-Amerikában a veszélyeztetett emberek száma tízszeresére, 100 ezerről egymillióra nőhet.

A valódi számok a jövőben még magasabbak is lehetnek, mivel

a népesség növekedését és a további urbanizációt nem is vették figyelembe a kutatók.

Figyelmeztettek arra is, hogy az elmúlt évtizedekben kibocsátott üvegházhatású gázok miatt a klímaváltozás megfékezésére tett jelenlegi erőfeszítések ellenére is növekszik a folyóáradások kockázata.

“Eljött az az idő, amikor a klíma jövőbeli változásának mérséklésével együtt alkalmazkodni kell ahhoz a klímaváltozáshoz, melyet már okoztunk” – mondta Anders Levermann, a tanulmány egyik szerzője.

A három legforróbb év egyike az idei

0

Az időjárási mérések 1880-as kezdete óta mért három legforróbb év egyike lesz valószínűleg a 2017-es esztendő – figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely szerint az idei lehet továbbá az El Nino légköri jelenség nélkül telt évek közül az eddigi legmelegebb a világon.

Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint 2017 lehet zsinórban a harmadik legforróbb év 2015 és 2016 után, ráadásul úgy, hogy az előző kettőtől eltérőn, a 2017-es évet nem kísérte a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség.

A WMO az ENSZ hétfőn kezdődött klímakonferenciájához időzítette bejelentését. A találkozón csaknem 200 nemzet 25 ezer tudósa, követe és környezetvédelmi aktivistája vesz részt, hogy

közösen kidolgozzák a 2015 decemberében, Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket.

A két évvel ezelőtti klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett “törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot. Csakhogy Donald Trump bejelentette: az USA kilép az egyezményből.

A WMO szerint a klímaváltozásért elsődlegesen felelős tényezők, úgy mint a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése, a globális tengerszint-emelkedés és az óceánok savasodása, 2017-ben is változatlanul jelen voltak.

Január elejétől szeptember végéig a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 fokos átlagnál.

A 2013 és 2017 közötti ötéves időszak átlaghőmérséklete pedig több mint egy fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket.

A WMO szerint 2017-ben az átlagosnál jóval gyakoribb esőzések sújtották egyebek között Kína nyugati részét, Dél-Amerika déli részét és az Egyesült Államok egyes területeit, továbbá az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is jelentősen elmaradt a szokásos átlagtól.

A szakemberek szerint valószínűleg a 2017-es lesz az eddigi legforróbb olyan év, amelyet nem kísért az El Nino jelenség, amely az elmúlt években szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.

MTI/FüHü

A klímaváltozásban bízik a magyar miniszter

A szélsőséges időjárás megtépázta a hagyományos európai bortermelő országok termését. Fazekas Sándor agrárminiszter abban bízik, hogy ez megnyithatja az utat a magyar bor előtt külföldön.

Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is éreztette hatását a szélsőséges időjárás, az utóbbi három országban ennek következtében 10-20 százalékkal kevesebb szőlő terem, ez felértékeli a magyar borokat és reménykeltő az exportra nézve – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az állami tévében.

Egy friss európai bizottsági jelentés szerint

a spanyol termés 16 százalékkal, a francia 17, az olasz pedig 21 százalékkal lesz kevesebb, mint egy évvel korábban.

Országokon belül a spanyol Castilla-la Mancha régióban 19, Szicíliában viszont 35 százalékos kiesés várható. Ezt történelmi mélypontnak nevezi az uniós testület.

Más országokban viszont a bortermelés növekedését vetíti előre az Európai Bizottság: Portugáliában 10, Ausztriában 23, Romániában 60 százalékkal vár nagyobb mennyiséget, mint 2016-ban.

Az uniós bortermelés évek szerint és öt éves átlagban. Forrás: Európai Bizottság

Az uniós várakozás egyébként Magyarország esetében is csökkenést, 11 százalékkal kevesebb bort valószínűsít. Ez körülbelül 2,5 millió hektoliter lenne. (A teljes uniós mennyiség 145 millió hektoliter lehet.) Ebből egyébként Fazekas miniszter közlése szerint 750 ezer hektoliter az export. Ennek jelentős hányada folyóbor.

A borszakma nem tud előrelépni az exporttal, elsősorban a kis mennyiség és a nem garantált azonos minőség miatt. A nemzetközi marketing hiánya miatt ráadásul a magyar borok a külföldi üzletek legalsó polcaira kerülnek.

FRISS HÍREK

Törött tükör...

Színház-beda...

Teljes front...

Mit akar Put...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK