Kezdőlap Címkék Mario Draghi

Címke: Mario Draghi

Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

0

A kérdés Ursula von der Leyen újraválasztását követően hiszen Brüsszel döntése egyértelmű: a bizottság a következő öt évben csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak, amennyit muszáj, viszont igyekszik megvonni Orbán Viktor vétójogát.

Programnyilatkozatában Ursula von der Leyen, aki személy szerint is bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök az unió soros elnökségét a saját céljaira használja fel. Orbán Viktor szokásos pénteki rádió nyilatkozatában ugyan arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen a mi alkalmazottunk”, de ez koránt sincsen így, mert a Tanács – az állam és kormányfők testülete – jelentős mértékben meggyengült annak következtében, hogy a francia és a német vezetés súlyos vereséget szenvedett az európai választáson, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig végülis nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, aki ennek ellenére megkapta a bizalmat további öt évre. Merkel kancellár idején a brüsszeli bizottság elnöke valóban másodhegedűs volt az Európai Unióban, de Olaf Scholz pozíciója távolról sem ilyen meghatározó. Macron elnök szeretett volna Merkel kancellár örökébe lépni, de belpolitikai problémái ezt nem teszik lehetővé.

Merre halad az Európai Unió?

Ursula von der Leyen programnyilatkozatában az első helyen az új helyreállítási alapot említette, melyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke javasolt annak érdekében, hogy Brüsszelnek legyen elég pénze a nagy célok elérésére: digitális felzárkózás az USA-hoz és Kínához, zöld átmenet, az ukrajnai háború finanszírozása stb.

Hogy jönne létre ez az új helyreállítási alap? Úgy mint a régi 750 milliárdos alap: közös hitelfelvételből! Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, de az Európai Unió másképp nem tud pénzt csinálni hiszen a tagállamok nem adnak több pénzt a közös kasszába. Orbán Viktor egyből közölte, hogy ezt nem helyesli, és bele is íratta ezt a magyar alkotmányba. Mario Draghi azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el többségi határozattal az új helyreállítási alapot, és az a tagállam, amely nem kér belőle, az nem is kap egy centet sem! Nem véletlenül Olaszország ex miniszterelnöke találta ezt ki hiszen Olaszország kapta a legtöbbet a régi helyreállítási alapból: 200 milliárd eurót.

Orbán zsebe üres

A nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem tud működni az uniós eurómilliárdok nélkül – jól tudja ezt Orbán Viktor is. Ezért Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy a Nemzeti Bank elnöke érdeklődjön: hajlandó-e Kína pénzügyileg támogatni a magyar kormányt? A válasz lehangoló volt: Peking kormányokat nem támogat, de beruházásokra természetesen hajlandó Magyarországon.

És ha jön Trump?

Az esélyes elnökjelölt barátságát Orbán Viktor tízmillió dollárért vásárolta meg miközben teljesen tisztában volt vele: Trump üzletember, csak annak ad pénzt, akitől azután még többet várhat cserébe. Orbán nem tud üzletet ajánlani Trumpnak. Akkor mégis miért fontos Trump “barátsága”? Mert Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort: ha a demokraták maradnak a Fehér Házban, akkor erre még marad négy évük. Magyar Péter az USA nagykövetség támogatásával fenyegeti Orbán politikai pozícióját miközben Brüsszel pénzügyileg gyengíti azt.

Mi lesz így 2026-ban, ha Orbán Viktornak nem lesz 1500 milliárd forintja a választók megvásárlására?

Ez izzasztja a magyar miniszterelnököt, aki nem bukhat meg, mert akkor az új főügyész kínos kérdéseket tehetne fel neki,  családjának és hűséges oligarcháinak. A többi között Mészáros Lőrincnek, aki egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így majdnem eléri az 1000 milliárd forintot! Mégis miért? Ezt egyelőre senki sem kérdezi Magyarország leggazdagabb emberétől, aki az ő Andreájával luxus jachton nyaral Monte Carloban miközben a lakosság kétharmadának nem telik nyaralásra. Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett a nemzeti együttműködés rendszere alatt – hangsúlyozza Magyar Péter, és ezzel szemben Orbán Viktor nemigen tud semmit sem felhozni. Pénz hiányában a nemzeti együttműködés rendszerének hanyatlása megkezdődött, de Orbán profi politikus, sokáig elhúzhatja az agóniát miközben Magyarország az utolsó helyről már nem csúszhat lejjebb az Európai Unióban.

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Bár az USA és a 27 tagállamból álló Európai Unió nagyjából hasonló súlyt képvisel a világgazdaságban, de a perspektíva távolról sem biztató: az Egyesült Államok gyorsabban fejlődik. A másik nagy vetélytárs, az 1,4 milliárd lakosú Kína még gyorsabban. Tavaly az Európai Unió GDP-je csak 0,5%-kal, az USA-é 3,1%-kal, Kínáé viszont 5,2%-kal növekedett. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni Európát is.

Nem kerülhet-e Európa két szék közt a pad alá?

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Erre mutatott rá Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex elnök megállapította, hogy az amerikai és a kínai állam hatalmas összegekkel támogat olyan iparágakat, melyeket fontosnak tart miközben Európában nincsenek ilyen pénzek a gazdaság támogatására. Ezért Mario Draghi azt javasolja, hogy hozzanak létre közös uniós alapokat, melyekből fedeznék a zöld átállást, a mesterséges intelligencia fejlesztését, Ukrajna támogatását stb. Ehhez az Európai Uniónak pénze nincsen, csakis közös hitelfelvétel lenne a megoldás. Ezen a ponton sok tagállam nemet mond: nem akar újabb közös hitelfelvételt a magyar kormány sem. Orbán Viktor véleménye persze ebben a tekintetben sem érdekel túlságosan sok embert Brüsszelben, de Németország és Hollandia is ellenzi a közös hitelfelvételt. És itt van Franciaország, amely Macron elnök választási veresége után valószínűleg kevésbé lesz elkötelezve az Európai Unió iránt mint eddig.

Macron elnök ugyan javasolt egy 100 milliárd eurós közös katonai fejlesztési alapot az Európai Unióban, de ennek támogattsága eddig is csekély volt, a francia választások után pedig tovább csökken.

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Ez is régi vita az Európai Unióban, ahol Marine Le Pen választási győzelme nyomán erősödnek majd a nacionalista szuverenista hangok. Már jelenleg is az a helyzet, hogy Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában és Portugáliában is születtek olyan jogi döntések, melyek a hazai alkotmányra hivatkozva elvetették az uniós határozatot.

Jellemző a mai állapotokra, hogy Marine Le Pen asszony miniszterelnök jelöltje, Jordan Bardella a választási kampány során közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, akkor visszakövetel majd Brüsszeltől évi 2 milliárd eurót! Miért? Mert szerinte 2020-ban túlságosan magasan állapították meg Franciaország befizetését. Párizs az Európai Unió második legnagyobb befizetője vagyis a francia álláspont jóval nagyobb súllyal esik latba mint például a magyar.

Orbán Viktor is látja, hogy

a versenyképesség döntő fontosságú minden uniós tagállam számára, ezen múlik az egész Európai Unió jövője.

Hogy lehet versenyképessé tenni a 27 tagállamból álló Európát? Erről nagy viták várhatóak Brüsszelben, ahol a problémákkal mindenki tisztában van, de nagyon kevés olyan gazdasági elképzelés akad, amelynek meglenne a megfelelő politikai támogatottsága. Ezért nagy a veszélye annak, hogy miközben mindenki megállapítja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk a versenyképesség ügyében, a gyakorlatban mégsem történik semmi sem.

Orbán: “A versenyképesség hanyatlása Európa legnagyobb problémája”

0

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”

Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!

“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk  el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.

“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”

– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.

Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak  érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”

– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.

Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.

Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.

“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.

“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”

A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy

az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.

Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.

“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”

– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.

“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.

Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.

Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.

Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.

Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.

“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”

Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?

Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:

”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”

– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?

“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”

Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.

Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.

Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:

”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”

– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.

Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.

“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.

Unió, de ki kivel van?

0

Az Európai Unió autójának se motorja se térképe nincs. Így vonja meg a francia-német csúcstalálkozó mérlegét a brüsszeli Politico, mely szerint Macron elnök  és Scholz kancellár egyre inkább béna kacsa benyomását keltik viszont feljövőben van Meloni olasz és Tusk lengyel miniszterelnök.

“Macron elnök választ vár a kezdeményezéseire” – fejtegette a Politico podcastjében Észak Rajna Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke. Hendrik Wüst hozzátette:  “A német vezetők csak habozva és kitérően reagáltak Macron elképzeléseire.”

Mik ezek az elképzelések? Mostani látogatása során Emmanuel Macron arról beszélt Drezdában, hogy meg kellene kétszerezni az Európai Unió költségvetését annak érdekében, hogy létrehozzanak három közös alapot, melyekből az európai ipart, a mesterséges intelligenciát illetve a zöld átmenetet finanszíroznák. Ez tulajdonképp Mario Draghi terve, az Európai Központi Bank egykori főnöke brüsszeli megbízás alapján stratégiát dolgozott ki a versenyképesség fokozására. Olaszország ex kormányfője arra mutatott rá, hogy az Európai Unió egyre inkább vesztésre áll a globális versenyben, ha nem hoz létre közös alapokat a lemaradás elkerülésére.

“Európa halandó” – hangsúlyozta Berlinben Emmanuel Macron, aki azt szeretné, hogy a következő brüsszeli vezetésben fontos szerep jusson Mario Draghinak. Ezt az elképzelést támogatja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki gazdasági tanácsadóként elsősorban Mario Draghira hallgat. Csakhogy Németországban nemigen akarnak hallani arról, hogy az Európai Unió újra közösen vegyen fel nagy összegű hitelt. Merkel kancellár csakis úgy tudta elfogadtatni a közös hitelfelvételt, hogy arra csakis egyetlenegyszer kerülhet sor a Covid pandémia miatt. Mára azonban kiderült, hogy Brüsszelnek sokkal több pénzre van szüksége mint amennyit a tagállamok befizetnek már csak azért is, mert Ukrajna támogatása  sok milliárd euróba kerül, és még senki sem látja a háború végét.

A kínai kapcsolat az EU egyik legfőbb dilemmája

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington nyomására Brüsszel csökkenteni kívánja a függést. Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi látogatása kapcsán kiderült: Párizs és Berlin másként ítéli meg a kínai kapcsolatot: Németország jelezte, hogy jelenleg nem találja alkalmasnak az időpontot a csúcstalálkozóra holott Macron elnök azt javasolta: fogadják együtt a világ második legnagyobb gazdaságának vezetőjét. Ehelyett Párizsban találkozott Hszi Csin-ping elnök Ursula von der Leyennel és Macron elnökkel világosan illusztrálva azt, hogy az Európai Unióban vita van Kína megítéléséről. Korábban Macron elnök Pekingből hazatérve jelentette ki:

“az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa.”

Egészen más a véleménye erről Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, akinek az USA számít a legfontosabb szövetségesnek az orosz fenyegetéssel szemben. Donald Tusk nemrég győzött a választáson, és ezt követően Brüsszeltől megkapta a befagyasztott euró milliárdokat.

Ezzel szemben Macron és Scholz mindinkább béna kacsának tűnnek hiszen hazai népszerűségük a mélyponton áll.

“Olaszország megváltoztathatja Európát”

Giorgia Meloni megőrizte népszerűségét Itáliában több mint egy évvel a kormányra jutás után, és ezért magabiztosan így nyilatkozott a Rai Radio1-nek:

”Olaszország immár nem követi a francia-német vonalat, hanem mi vagyunk a vezető erő. Ha az olaszok támogatnak ebben, akkor megváltoztathatjuk Európát”

– jelentette ki Itália első miniszterelnök asszonya. Aki népszerűségének megőrzését azzal is elő kívánja segíteni, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan átszervezi a közmédiát. Emiatt sztrájkoltak is a Rainál.

Giorgia Meloni jó szereplésre számít az európai választáson, és abban reménykedik, hogy létrehozhat egy nagy szélsőjobboldali frakciót Marine Le Pen asszonnyal, aki ügyesen eltávolította a vállalhatatlan Alternative für Deutschland mozgalmat a frakcióból.

Giorgia Meloni jó kapcsolatot épített ki Ursula von der Leyen asszonnyal, akinek minden támogatóra szüksége lesz, ha újra a brüsszeli bizottság elnöke akar lenni.

Az Európai Parlament szocialista frakciója viszont közölte : nem támogatná Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen együttműködését.

Jelenleg mindenki a júniusi európai választások eredményére vár illetve arra, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke? Ha Trump jön, akkor sok minden megváltozhat.

Brüsszel ebben a helyzetben nem mutathat gyengeséget, de nincsen ereje egységes programhoz, mert ahhoz olyan Európai Unió kellene, amely nem megosztott a legfontosabb kérdésekben. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok a kérdésre válaszolva így összegezte a helyzetet:

”Mindenki utálta azt amikor a francia-német tengely túlságosan is erős volt, de most egyáltalán nem örülünk annak, hogy ez a páros túl gyengén muzsikál, mert ilyenkor egyetlen fontos döntést sem hoznak Brüsszelben, minden leáll.”

Mi lesz a hidrogén szerepe Európa energia rendszerében?

“A német kormány most eldöntötte, hogy teljes mértékben a hidrogén irányába megy. Ez azért fontos, mert nem azok a technológiák lesznek a meghatározók a jövőben, melyek a legjobbak, hanem amelyek mögé valamelyik nagy állam beáll és nagy pénzeket tesz bele” – nyilatkozta Lakatos Benjámin, a MET elnök-vezérigazgatója a Portfolionak.

A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég, melynek állítólag Orbán Viktor az egyik fő részvényese, sokat keresett az energia válságon, most pedig azt fürkészi, hogy a közeljövőben milyen lesz a gázár Európában hiszen ettől függ a profitja. A hosszútávú jövő mindenképp a villamosáramé, de mi lesz addig amíg Európa teljesen átáll erre? Lakatos Benjámin szerint Európának nincsen igazán jó választása azt követően, hogy leválik az orosz földgáz importról, mert így kívánja gyengíteni Oroszországot, amely 2022 február 24-én agressziót hajtott végre Ukrajnával szemben.

Meg tudja-e tartani Európa a versenyképességét a zöld átállás során?

Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak, úgy véli, hogy nem. Lakatos Benjámin ugyanígy látja az Európai Unió jövőjét.

“A már megkezdett zöld átállás folyamatos európai pozíció vesztéssel jár” – hangsúlyozza a MET elnök vezérigazgatója, aki arra utal, hogy az USA-ban sokkal olcsóbb az energia, és emiatt az európai cégek inkább ott nyitnak gyárakat, melyeket ráadásul a zöld átállás jegyében az Egyesült Államok kormánya is támogat. Mario Draghi is azt hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államoknak van iparpolitikája, az Európai Uniónak nincsen.

Európa földgáz szükséglete 90%-át importálja

“A cseppfolyósított földgáz nagy világpiaci szereplői ki tudják használni ezt a helyzetet. Európa ebből a szempontból nagyon sérülékeny” – mutatott rá Lakatos Benjámin. Aki arra utalt, hogy az orosz földgáz zsarolást csak oly módon tudta elkerülni az Európai Unió, hogy nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt és vásárol az USA-tól és a Közel Keletről. A cseppfolyósított földgáz drágább mint az orosz vezetés gáz, és éppúgy zsarolási potenciált jelent mint Putyin és a Gazprom esetében. Ettől is próbál szabadulni Németország a hidrogén programmal, de mennyire gazdaságos ez?

“Németország ezzel a törvénnyel letette a voksát a hidrogén mellett, és ez fontos az egész térség számára, de még a német gazdaság sem hidrogén alapon fog működni hanem áramalapú lesz” – jósolja Lakatos Benjámin. Aki szerint:

”a jövőben mindenkinek arra kell törekednie, hogy az energiamixét úgy alakítsa ki: az minél diverzifikáltabb, minél olcsóbb és minél lokálisabb legyen.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Spanyolországban nagyon sok naperőmű épült, ezért amikor kisüt a nap, akkor az áram ára lemegy csaknem nullára, mert senki sem akarja kikapcsolni a saját naperőművét. Nagyon erős a kannibál hatás.

Németországban nem lehet kikapcsolni a szélerőműveket. Ezzel a zöld hidrogént pozícionálják. Ha fúj a szél, és nulla az áramár, akkor vagy energia tárolókat töltenek fel vagy pedig elektrolízissel hidrogént hoznak létre, és azt bejuttatják a hidrogén rendszerbe” – vázolja fel a helyzetet Lakatos Benjámin. Aki elmondta, hogy “a Dunamenti Erőműnél telepítettünk egy naperőmű parkot is, és egy energia tárolót is.”

Az Európai Unió egyik legfőbb előnye az egységes földgáz és árampiac. Emiatt ugyanis jóval kevesebb erőművet kell építeniük a tagállamoknak, amelyek megoszthatják a készleteiket egymással.

A zöld átállás hogy érinti a földgáz piacot?

A teljes zöld átállás valószínűleg csak 2050 tájban érhető el, addig a földgáz fontos szereplő marad az energia piacon. Az amerikai óriások nemigen értik, hogy miért fáznak az európaiak a hosszútávú szerződésektől hiszen az energiaválság idején kiderülti, hogy az energia biztonság szempontjából ennek milyen nagy jelentősége lehet. A MET mindenesetre belevág egy 20 éves szerződésbe  az amerikai Commonwealth vállalattal:

”Az első tíz évben Európába hoznánk a cseppfolyósított földgázt, azután pedig, ha itt már nem lenne rá szükség, akkor Ázsiába vinnénk. Ott ugyanis hosszú távon számolnak a földgázzal, mert azt gondolják, hogy még mindig jobb mint a szén”

– mondta a MET elnök vezérigazgatója, aki hozzátette:

”2026 után túlkínálat lehet a földgáz piacon, mert annyi új vállalkozás indult be.”

A fogyasztókat persze elsősorban az érdekli, hogy mennyi lesz a földgáz ára, de ezt senki sem tudhatja hiszen még az energiaválság óriási ingadozásait sem vizsgálták meg tudományos precizitással.

“Ha a 2022-es energiaválság idején elveszített pénz felét energia beruházásokra költötte volna az Európai Unió, akkor megoldottuk volna Európa energia problémáit”

– hangsúlyozza Lakatos Benjámin, aki szerint az oroszok nem véletlenül támadják az energiatárolókat Ukrajnában: ”ha az ukrán kitermelés mellett nincsenek gáztárolók, akkor télen lehetnek gondok. Kinek nem jut gáz? Ukrajnán belül lehetnek problémák, az Európai Unión belül nem” – mondta a MET földgáz kereskedő cég elnök vezérigazgatója.

Orbán kárára szövetkezik Meloni olasz miniszterelnök az Európai Néppárttal

0

Weber frakcióvezetővel az élen kampányt indított az Európai Néppárt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megnyerésére. Ha Meloni szélsőjobboldali mozgalma megegyezne az Európai Néppárttal, akkor ily módon meghatározó erő jönne létre az Európai Parlamentben, amely most sok gonddal küzd a Katargate korrupciós ügyei miatt.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke is megpróbálta rábeszélni Meloni asszonyt az együttműködésre éppúgy mint Roberta Metsola asszony, az Európai Parlament néppárti elnöke. A három nő összeborulása azt eredményezné, hogy az Európai Néppárt csaknem olyan jelentős szerepet játszhatna Brüsszelben mint Angela Merkel idején.

Miért jó ez Giorgia Meloninak?

Olaszország államadósága katasztrofálisan magas: az éves GDP 140%-a miközben 60% az engedélyezett norma az eurozónában. Róma maximálisan rá van utalva nemcsak az uniós pénzekre, de Brüsszel jóindulatára is. Ha összekülönbözne Brüsszellel, akkor könnyen úgy járhatna mint Orbán Viktor, aki nemcsak hogy nem kap uniós pénzt, de a nemzetközi pénzpiacon csak drágán jut új hitelhez, mert a befektetők beárazzák azt, hogy pénzügyi válság esetében a szóban forgó állam nemigen számíthatna a többiek támogatására.

Meloni rábólintott, hogy az EU adjon kevesebb pénzt Orbánnak

A magyar miniszterelnök meghiúsította Manfred Weber néppárti frakcióvezető tervét arra, hogy a brüsszeli bizottság vezetője legyen. Ezért Weber személyesen is gyűlöli Orbán Viktort, akivel szemben most a magyar miniszterelnök régi szövetségesét, Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt akarja kijátszani. A Nacional.hr horvát portálnak egy európai néppárti képviselő elmondta, hogy Meloni asszony

elfogadta azt az álláspontot, hogy renitens magatartása miatt a magyar kormányt meg kell büntetni, tőle el kell vonni az uniós eurómilliárdok egy részét.

Korábban Giorgia Meloni helytelenítette azt, hogy Brüsszel Magyarország és Lengyelország esetében bevetette a pénzügyi fegyvert: sem Varsó, sem Budapest nem áll jól az uniós pénzek kiutalása terén. Olaszország viszont mindent megkap az Európai Uniótól. A helyreállítási alapból az olaszok jutottak a legnagyobb összeghez , több mint 200 milliárd euróhoz! Pénz beszél. Giorgia Meloni folytatni akarja Mario Draghi miniszterelnök gazdaságpolitikáját és külpolitikáját miközben a migránsokkal szemben keményen lép fel, hogy megtartsa szélsőjobboldali szavazóit. Meloni pálfordulása semmiképp sem jó hír Orbán Viktor számára. Nemcsak azért rossz ez a magyar miniszterelnöknek, mert szövetséges helyett egy befolyásos ellenfelet talál az állam és kormányfők kerekasztalánál hanem, mert terve valamiféle szélsőjobb koalícióra az Európai Parlamentben ezzel befuccsolni látszik. Az már csak hab a tortán, hogy Meloni elveti Orbán oroszbarát diplomáciáját, és kiáll Ukrajna mellett.

Míg két koalíciós partnere: Matteo Salvini és Silvio Berlusconi Putyin barátaiként ismertek, Meloni atlantista, jó kapcsolatokat ápol az amerikai republikánusokkal.

Korábban Orbán olasz-lengyel-magyar szövetségben reménykedett Brüsszelben, de ebből semmi sem valósul meg. A Putyin barát magyar diplomácia miatt Varsó már egyre kevésbé szövetséges, Giorgia Meloni pedig azzal az Európai Néppárttal paktál, melyből Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Innen szép nyerni – mondják ilyenkor a futballban.

Putyin buktatta meg az olasz kormányt?

A puccsot Draghi miniszterelnök atlantista kormánya ellen Silvio Berlusconi villájában készítették elő. Ott tárgyalt egymással a kormánykoalícióban résztvevő két párt (mérsékelt jobboldal – szélsőjobboldal) vezetője: Berlusconi és Matteo Salvini. Telefonon bekapcsolódott Giorgia Meloni.

Mario Draghi megbuktatásában résztvevő jobboldali két pártvezér egyike sem várományosa a következő kormány vezetői posztjára arra a tőlük is jobbra álló szélsőjobboldali újfasisztának minősíthető Fratelli d Italia párt vezére pályázhat sikerrel, ő a legnépszerűbb politikus jobboldalon, méghozzá azért, mert nem vett részt a Draghi kormányban. Márpedig megállapodásuk szerint

az állít majd miniszterelnököt, aki az őszi választáson közülük a legeredményesebben szerepel.

Volt még egy érdekes telefon Berlusconi római villájában: az orosz nagykövettel tárgyalt a 85 éves szupergazdag Silvio Berlusconi, aki tegező viszonyban áll Vlagyimir Putyinnal. Matteo Salvini Putyin támogatásával vált a szélsőjobb Liga vezetőjévé, és így lehetett egy időre Olaszország belügyminisztere. Ekkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök, akivel a migráns kérdést vitatta meg Matteo Salvini akkori belügyminiszter. Salvini gyakran viselt Putyin pólót, egyszer még az Európai Parlamentben is lefényképezték így. A háború kitörése után az ukrán határon emlékeztették őt erre.

Putyin barátai kerülhetnek hatalomra Rómában?

Szeptember végén lesz a választás, és a három jobboldali-szélsőjobboldali pártnak jó esélye van a győzelemre. Csakhogy nem Berlusconi és Salvini látszik befutónak hanem Giorgia Meloni, aki Olaszország első női miniszterelnöke lehet. Ő viszont távolról sincs annyira oda Putyinért mint Berlusconi vagy Salvini. Külföldön elsősorban az amerikai republikánusokkal épített ki jó kapcsolatokat. Magát nyugatbarátnak és Tony Blair jobboldali követőjének nevezi.

“Ha én leszek a miniszterelnök, akkor folytatódni fognak az olasz fegyverszállítások Ukrajnának”

– nyilatkozta Giorgia Meloni a La Stampanak.

Draghi miniszterelnök nemrég Algériában járt, hogy onnan szerezzen földgázt Olaszországnak. Putyin földgáz zsarolásával pofára eshet, mert Olaszország Németországhoz hasonlóan maximálisan igyekszik csökkenteni függését az orosz földgáztól. Lehet, hogy ez az idei télen még nem sikerül, de azután Putyin elveszítheti legfőbb aduját.

Ki akar magának ilyen megbízhatatlan partnert?!…

Olaszország kiléphet az eurozónából?

Mario Draghi lemondása után a piacok már kockázati felárat számítanak az olasz értékpapírokra, mert attól tartanak, hogy Olaszország elhagyhatja az euróövezet – írja a Bloomberg. A brüsszeli Politico pedig felvázolta azt az összeesküvést, mely Draghi bukásához vezetett.

Silvio Berlusconi római luxus villájában született meg a politikai puccs terve: a Draghi kormány megbuktatásával kikényszerítik a választásokat őszre. A közvéleménykutatók a jobboldal – szélsőjobboldal győzelmét vetítik előre. Ebben bízik Silvio Berlusconi a mérsékelt jobboldal, a Forza Italia élén és Matteo Salvini, a Liga vezetője, akik mindeddig támogatták a nemzeti egységkormányt Rómában. Nem önzetlenül.

Mario Draghi hatalmas pénzek fölött rendelkezett hiszen Olaszország kapta a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól.

Annak idején Merkel kancellár épp Olaszországra hivatkozva harcolta ki a közös uniós hitelfelvételt mondván különben az olaszok elsüllyedhetnének egy adósság válságban.

Csakhogy Olaszország legnépszerűbb politikusa jelenleg Giorgia Meloni. A szélsőjobboldali Fratelli d Italia elnök asszonya, aki szembenáll Brüsszellel, és nem is lépett be Mario Draghi kormányába. Ő telefonon tartotta a kapcsolatot a római villával, ahol Berlusconi és Salvini előkészítették Draghi hátbadöfését.

Ultimátummal álltak elő, melyet a miniszterelnök nem fogadhatott el. Épp ez volt a cél, mert erre hivatkozva megvonhatták támogatásukat a nemzeti egységkormánytól.

A politikai puccs sikerült: Draghira – miután szétosztotta az eurómilliárdok nagyrészét immár nem volt szükség. A választásokat kiírták szeptember 25-re. Ha a közvéleménykutatóknak  igazuk van, akkor olaszországnak női miniszterelnöke lesz: a szélsőjobboldali Giorgia Meloni a legesélyesebb. Vele is jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor éppúgy mint a 85 éves Silvio Berlusconival és Matteo Salvinivel.

Olaszország kiléphet az eurozónából?

2018 óta nem volt olyan magas a kockázati felár az olasz államkötvényeknél mint Draghi bukása után – számol be a Bloomberg, amely arra utal, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke garancia volt a piacoknak. Csakhogy sohasem volt megfelelő politikai támogatottsága Rómában. Legfőbb pártfogója Merkel német kancellár volt, aki korábban elintézte, hogy Silvio Berlusconi távozzon az olasz kormány éléről miután megpendítette: ki is léphetnek az eurozónából.

Ennek a veszélye most újra felmerült épp a legrosszabbkor amikor Olaszország – éppúgy mint

az egész Európai Unió energiaválság előtt áll.

Putyin orosz elnök pedig dörzsölheti a kezét, mert szövetségesei kerülhetnek hatalomra Rómában. Míg Draghi az atlanti vonal elszánt híve volt addig az olasz jobboldal – szélsőjobboldal nagy barátja Oroszországnak és személyesen Putyinnak. Nem mindenki ért azonban egyet az orosz elnök Ukrajna elleni agressziójával: Giorgia Meloni, aki a legesélyesebb arra, hogy Draghi utóda legyen elszántan támogatja Ukrajnát.

“Draghi után újra kell értékelnünk a helyzetet, mert a miniszterelnök következetesen kiállt Putyin agressziójával szemben. Meglátjuk, hogy milyen politikai irány következik ezután, mennyire lesz határozott a szembenállás Putyinnal” – fogalmazott óvatosan Enrico Letta, az olasz baloldal vezetője a Washington Postnak.

Draghi végnapjai

0

Mario Draghi Olaszország miniszterelnöke csütörtökön lemondott, és ezzel az országot az általános választások elé néz Olaszország. Draghi Sergio Mattarella elnöknek nyújtotta be lemondását. Erre azután került sor, hogy a kormányfő koalíciós szövetségesei egy bizalmi szavazás bojkottálásával megvonták kormányának támogatását.

Draghi az elmúlt héten ő is felajánlotta lemondását, de azt elutasították. Ezúttal Mattarella  „tudomásul vette” a lemondását, és arra kérte Draghi kormányát, hogy a választásokig maradjon ügyvivői formában.

Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) volt elnöke, a nemzeti egységkormányát vezette, amely jobb- és baloldali politikusok, valamint populisták nyugtalan koalíciója volt. A kormány 17 hónapja volt hatalmon.

Az olasz média az kormányzat összeomlása miatt öntötte ki haragját, tekintettel arra, hogy Olaszország jelenleg a megugró inflációval és az megnövekedett energiaköltségekkel küzd. Az egyik újság, a La Repubblica „Olaszország elárulása” címmel jelent meg.

Draghi, becenevén „Super Mario” volt az az ember, aki a legvalószínűbb, hogy kivezeti Olaszországot a világjárvány hatásából, és megalapozza az EU helyreállítási alapjainak felhasználását.

Míg a következő lépések nem voltak tisztázottak, az eredmény azt sugallta, hogy Mattarella egy rövid ideig tartó konzultációt követően feloszlathatja a parlamentet, előkészítve az utat a szeptember végén vagy október elején kiírt előrehozott választásokhoz.

A törvényhozás ötéves mandátuma 2023-ban járt volna le.

A szavazáson a balközép Demokrata Párt és a jobboldali Olasz Testvérek párt vezet. Enrico Letta demokrata vezetőt feldühítette az eredmény, és azt mondta, hogy a Parlament elárulta Olaszországot, és felszólította az olaszokat, hogy válaszoljanak a szavazáson.

„Megmutassák az olaszok a szavazáson, hogy okosabbak képviselőiknél”

– írta a Twitteren.

Kormány és energiaválság Olaszországban

Mario Draghi miniszterelnök megnyerte a bizalmi szavazást a szenátusban, de elveszítette többségét miután a kormánykoalíció három fontos pártja tartózkodott a szavazás során (a szélsőjobb Liga, a jobboldali Hajrá Olaszország és az 5 csillag mozgalom). Draghi szeretné folytatni a kormányzást, ezért megpróbál támogatást szerezni a nemzeti egységkormányhoz.

Az Európai Központi Bank egykori elnöke arra hivatkozik, hogy Olaszország gazdasági válság küszöbén áll, és ilyenkor nem hiányzik még egy politikai válság.

Energia krízis

Mario Draghi miniszterelnök 15 egyezményt írt alá Algériában, hogy megpróbálja biztosítani Olaszország energiaellátását. Oroszország után Algéria Olaszország második legfontosabb energia szállítója.

Mario Draghi a kormányválság kellős közepén szakított magának időt az algériai tárgyalásokra.

 “Ez az energiaegyezmény a testamentumunk. Megmutatja, hogy egyre jobb és kiterjedtebb együttműködésre törekszünk ezen a téren”

– hangsúlyozta Mario Draghi Algériában.

Olaszország is rendkívüli mértékben függ az orosz energiától, és bár Putyin elnök megígérte, hogy teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, de Rómában inkább diverzifikálják a szállítói hálózatot nehogy Moszkva zsarolni tudja őket. Abdelmadzsid Tebbun algériai elnök elmondta, hogy három külföldi óriással kötöttek olaj és földgáz szerződéseket: az olasz ENI-vel, a francia Totallal és az amerikai Occidental Petroleummal.

Az egyik szerződés a Berkine olajmező kiaknázására irányul: ez több mint egymillió hordó olajat jelenthet – írja az AFP hírügynökség. Ennek a szerződésnek az értéke 4 milliárd dollár – jelentette ki Algéria államfője.

Dehát ez a jövő, a jelen a földgáz, amelynek exportja idén már olyannyira megnő, hogy megelőzi  az orosz importot Olaszországban – hangsúlyozta Draghi miniszterelnök.

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Oroszország tavaly az első helyen állt a földgáz szállítók között 28,9 milliárd köbméterrel, ez az olasz szükséglet 38%-a. Algéria volt a második helyen 22,5 milliárd köbméterrel. Ez Olaszország gáz importjának 30%-át tette ki. 20 milliárd köbméter földgázról állapodott meg Draghi miniszterelnök még áprilisban amikor kiderült: nem lehet biztosan számítani az orosz földgázra.

Most ez az algériai földgázszállitás növekszik 4 milliárd köbméterrel.

2023-ban és 2024-ben tovább nőhet az algériai földgázexport Olaszországba – akár 9 milliárd  köbméterrel.

Algéria Afrika legnagyobb földgázexportőre, amely Európa szükségleteinek 11%-át fedezte. Eddig.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK