A kínai humanoid robot, Villám, már gyorsabb, erősebb és kitartóbb, mint bármelyik ember: megdöntötte Usain Bolt világrekordját, félmaratont futott emberfeletti idővel, és magasugrásban is túlszárnyalta a világcsúcsot. A robotika és a mesterséges intelligencia olyan tempóban fejlődik, amely nemcsak a sportot, hanem a társadalmak működését is alapjaiban forgatja fel — miközben Magyar Péter is emberfeletti ritmust diktál a magyar politikában. A kérdés mindkét területen ugyanaz: meddig tartható a száguldás?
Usain Bolt 9,58 másodperces világrekordja évtizedekig megdönthetetlennek tűnt. Most mégis megtörtént — de nem ember által. A kínai Humanoid Robot Games versenyen Villám (Lightning), a Honor okostelefonokat gyártó cég humanoid robotja 9,32 másodperc alatt futotta le a 100 métert.
A robot annyira „kifutotta magát”, hogy a győzelem után hordágyon vitték ki a stadionból — a szervezők szerint a rendszer túlterhelése miatt.
Villám különlegessége, hogy nem sprinternek készült: korábban félmaratont is nyert, méghozzá 50 perc 26 másodperces idővel. Ez is jobb, mint az emberi világcsúcs (57:20). A robotot folyamatosan fejlesztik: a félmaratoni rekord idején 169 centiméter magas volt, 95 centiméteres lábakkal. A mostani versenyre már 105 centiméteres lábakkal érkezett — és nyert.
A robotok magasugrásban is túlszárnyalták az embereket: a kubai Javier Sotomayor 2,45 méteres világrekordját most egy robot 2,88 méterre javította.
„A következő évtized egyik legfontosabb iparága lesz”
Tanács Zoltán tudományos miniszter szerint a humanoid robotok a mesterséges intelligencia fizikai megtestesülései, és a futás különösen nagy kihívás számukra, mert rendkívül összetett mozgáskoordinációt és gyors korrekciós képességet igényel.
A robotoktól sokan tartanak, hiszen egyre több területen helyettesítik az embereket. Tanács Zoltán azonban optimista:
„A sakkban a legerősebb számítógépek már rég jobbak nálunk. Ettől még nem halt meg a sakk. Emberek milliói játszanak, és ma is nagy teljesítmény bekerülni a világ legjobbjai közé.”
A miniszter szerint a sport lényege sosem kizárólag a maximális sebesség elérése volt, hanem az önmagunk legyőzése. A robotizáció és a mesterséges intelligencia azonban olyan változásokat hoz, amelyekre minden társadalomnak fel kell készülnie.
Magyar Péter emberfeletti tempót diktál — meddig bírja?
A robotok teljesítménye kapcsán sokan párhuzamot vonnak a magyar politikai élet új ritmusával. Magyar Péter „from zero to hero” módon vált két év alatt politikai nullából a magyar közélet meghatározó szereplőjévé. Tempója villámgyors, és nem lassít: ehhez kivételes fizikai és mentális állapot, valamint gyors önkorrekciós képesség kell — ugyanaz, ami a humanoid robotok sikerének kulcsa.
A mesterséges intelligencia tanulási lehetőséget is kínál azoknak, akik tudnak vele élni. A régi kínai mondás szerint:
„Az okos tanul, a buta kioktat.”
Nem véletlen, hogy Kína ilyen messzire jutott a robotikában és az MI-fejlesztésben: több mint egy évtizede óriási összegeket fordít erre. Hszi Csin-ping célja az volt, hogy 2025-re Kína legyen világelső a mesterséges intelligenciában. Ez nem sikerült, de az ország ma már a második helyről fenyegeti az Egyesült Államokat — más nemigen rúg labdába.
Trump elnök legutóbb nem véletlenül vitte magával a világ vezető MI-cégeinek vezetőit Pekingbe, hogy ott kínai kollégáikkal tárgyaljanak. A G2 — az amerikai–kínai közös világuralom — formálódik, miközben Európa csendesen lemarad a technológiai versenyben, amely meghatározhatja a világ jövőjét.
