XIV. Leó Riminiben nem egyszerűen békére szólított fel. Azt az egyre elterjedtebb politikai gondolkodást támadta, amely szerint a konfliktusokra végső soron a fegyver ad választ. Üzenete Magyarországon is kényelmetlen kérdéseket vet fel: összeegyeztethető-e a kereszténységgel az agresszív nacionalizmus, és meddig tekinthető vallási párbeszédnek egy olyan egyház támogatása, amely teológiai igazolást ad Oroszország háborújához?
XIV. Leó pápa a Riminiben összegyűlt fiatalokhoz szólva arra figyelmeztetett, hogy a világban terjed a problémák katonai megoldásának gondolata. Ezzel szemben azt hangsúlyozta: az emberi méltóság fontosabb minden politikai, ideológiai és vallási megosztottságnál.
A keresztény ember számára „nem lehetnek ellenségek”, még az ellenfél is olyan testvér, akinek a szemébe kell nézni. A pápa nem azt állította, hogy nincsenek agresszorok, támadók vagy felelősök. A keresztény tanítás sem követeli meg, hogy az áldozat megadja magát az erőszaknak. Azt mondta, hogy az ellenfél emberi méltósága a konfliktusban sem szűnik meg.
Ez jóval keményebb állítás az általános békefelhívásoknál. Ha ugyanis az ellenségből nem lehet erkölcsileg megsemmisítendő, ember alatti lényt csinálni, akkor a háborús propaganda egyik legfontosabb eszköze válik használhatatlanná.
Béke, de nem erkölcsi semlegesség
A pápai békebeszédet nem szabad úgy értelmezni, mintha XIV. Leó azonos felelősséget tulajdonítana a támadónak és a megtámadottnak. Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A pápa elítélte az agressziót, miközben a tárgyalás és az igazságos béke lehetőségét sürgette.
Ugyanilyen határozottan bírálta a közel-keleti háború eszkalációját. Donald Trump Irán elpusztításával kapcsolatos fenyegetését „valóban elfogadhatatlannak” nevezte. Arra figyelmeztetett, hogy egész népeket és civilizációkat nem lehet kollektív ellenségként kezelni.
XIV. Leó 2025 végén Libanonban is a háború „borzalmának” elutasítására szólította fel a Közel-Kelet vezetőit. A látogatás különös jelentőségét az adta, hogy Libanon vallásilag sokszínű ország, jelentős keresztény közösséggel, miközben területén és határvidékén Izrael és a Hezbollah konfliktusa is pusztított.
A pápa álláspontja ezért nem pacifista közömbösség. A béke nem azt jelenti, hogy eltűnik a különbség agresszor és áldozat között. Azt jelenti, hogy a jogos önvédelem sem válhat korlátlan bosszúvá.
Kirill háborús teológiája
A pápai tanítással éles ellentétben áll Kirill moszkvai pátriárka szerepe. Az orosz ortodox egyház vezetője nem pusztán tudomásul vette Putyin háborúját: vallási és civilizációs küldetésként igazolta azt.
Kirill az úgynevezett orosz világ védelmeként beszél az Ukrajna elleni háborúról. Ezzel a Kreml területi és hatalmi céljait szakrális tartalommal ruházza fel. A háború így nem politikai döntésként, hanem a hit, a nemzet és a civilizáció védelmének kötelességeként jelenik meg.
Amikor az egyház feloldozza az államot az erőszak erkölcsi következményei alól, már nem a hatalom lelkiismerete, hanem annak propagandaosztálya.
Kirill szovjet állambiztonsági kapcsolatairól évtizedek óta jelennek meg dokumentumok. Svájci levéltári iratok alapján a hetvenes években, az Egyházak Világtanácsánál végzett genfi szolgálata idején a KGB-nek dolgozott. Kirill ezt nyilvánosan nem ismerte el.
Nem igazolható viszont pontosan az az állítás, hogy „legalább tábornoki rangban” szolgált volna, ahogy dollármilliárdos személyes vagyonának nagyságáról és nyugat-európai ingatlanainak teljes köréről sincs ellenőrzött nyilvános leltár. Ezeket ezért tényként nem érdemes közölni.
Orbán megvédte Kirillt a szankcióktól
Az Orbán-kormány kapcsolata Kirill pátriárkával nem feltételezés. Magyarország 2022-ben megakadályozta, hogy az Európai Unió szankciós listára helyezze az orosz egyházfőt. Budapest ellenállása miatt Kirill nevét végül eltávolították a hatodik uniós szankciós csomagból.
A magyar kormány vallásszabadságra hivatkozott. Csakhogy az intézkedés nem a pravoszláv hit gyakorlását korlátozta volna, hanem egy olyan vezetőt sújtott volna, aki nyilvánosan támogatta az agressziót.
Ez lényeges különbség. Egy vallási vezető nem kap automatikus mentességet a politikai felelősség alól attól, hogy papi ruhát visel. A szószék nem diplomáciai mentelmi jog.
Orbán Viktor kormánya közben közvetítő szerepet próbált építeni Róma és Moszkva között. Az egyházak párbeszéde önmagában érték, különösen háború idején. A párbeszéd azonban hitelét veszti, ha nem kíséri világos beszéd arról, hogy ki indította a háborút, és ki szolgáltat hozzá vallási igazolást.
Hilarion budapesti története
Kirill egyik legfontosabb külügyi embere hosszú időn keresztül Hilarion metropolita volt. Ő vezette a moszkvai patriarchátus külső egyházi kapcsolatokért felelős osztályát, majd 2022-ben Budapestre helyezték.
Hilarion magyar állampolgárságot kapott. A nyilvánosságra került beszámolók Semjén Zsoltot is kapcsolatba hozták az ügyével, de az állampolgárság megszerzésének teljes döntési folyamata nem átlátható. Ez önmagában nem bizonyít hírszerző tevékenységet, de indokolttá teszi a kérdést: milyen nemzetbiztonsági ellenőrzés előzte meg egy magas rangú, Kreml-közeli orosz egyházi vezető honosítását?
Hilariont később egykori segítője, az orosz-japán George Suzuki szexuális zaklatással és kényszerítéssel vádolta meg. A metropolita tagadta a vádakat, és pénzügyi zsarolást emlegetett. Az ügyben nem született olyan nyilvánosan ismert jogerős ítélet, amely alapján a zaklatás bizonyított tényként állítható lenne.
A botrány után Hilariont Karlovy Varyba helyezték. Az viszont már nem igazolható, hogy csehországi állomáshelyéről továbbra is ő irányítaná az orosz ortodox egyház egész európai hírszerző hálózatát. Ez súlyos állítás, amelyhez titkosszolgálati vagy bírósági bizonyíték kellene.
A bizonyítható történet enélkül is elég nyugtalanító: az orosz egyház egyik legbefolyásosabb külpolitikai szereplője gyorsított honosítást kapott Magyarországon, majd súlyos erkölcsi botrányba keveredett. A magyar államnak tisztáznia kellene, kik támogatták a honosítását, milyen átvilágítást végeztek, és hogyan kezelték a vele szemben megfogalmazott panaszokat.
Egyház vagy külföldi befolyási hálózat?
A vallási intézmény és a hírszerző szervezet nem ugyanaz. Ezt akkor is világosan kell tartani, ha az orosz állam történetileg szoros ellenőrzést gyakorolt az ortodox egyház fölött, és egyházi szereplőket külföldi befolyásszerzésre is felhasznált.
Buda Péter volt elhárítótiszt és nemzetbiztonsági szakértő hosszú ideje azt állítja, hogy a moszkvai patriarchátus nemzetközi rendszere az orosz befolyásépítés egyik eszköze. A múltbeli KGB-kapcsolatok, Kirill állami lojalitása és az egyház külpolitikai aktivitása erős alapot adnak a vizsgálathoz.
Ebből azonban nem következik, hogy minden ortodox pap hírszerző, vagy hogy minden egyházi kapcsolat titkos művelet. A korrekt állítás ennél pontosabb: a moszkvai patriarchátus külföldi tevékenységét vallási és nemzetbiztonsági szempontból egyaránt vizsgálni kell, mert a Kreml politikai céljai és az egyház nemzetközi működése dokumentálhatóan összefonódnak.
A magyar püspökök dilemmája
A magyar katolikus püspöki kar egyes tagjait gyakran éri az a bírálat, hogy túlságosan megértők voltak az Orbán-kormány orosz politikájával szemben. Nyilvános bizonyíték azonban nincs arra, hogy Erdő Péter bíboros vagy a püspöki kar szervezett lobbitevékenységet folytatott volna Rómában a Vatikán orosz álláspontjának felpuhításáért.
Ugyancsak nem igazolható, hogy Semjén Zsolt és Rétvári Bence jelenleg ellenállásra biztatná Székely Jánost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét XIV. Leóval szemben. Ilyen súlyú állítást névvel vállalt források vagy dokumentumok nélkül nem szabad tényként közölni.
A valódi konfliktus ettől még létezik. A magyar egyháznak el kell döntenie, hogy a politikai hatalomhoz fűződő korábbi közelségét védi, vagy a pápa által megfogalmazott erkölcsi mércét követi. A kérdés nem az, hogy lehet-e tárgyalni Moszkvával. Tárgyalni kell. A kérdés az, hogy a párbeszéd ürügyén elhallgatják-e az agresszió felelősségét.
Ki követheti Erdő Pétert?
Németh László belgrádi érsek 2022 óta bíboros, korábban pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt. Vajdasági születése, magyar kötődése és balkáni tapasztalata miatt valóban felmerülhet a neve Erdő Péter lehetséges utódai között.
Nem bizonyított azonban, hogy XIV. Leó már őt választotta volna ki Esztergom-Budapest következő érsekének. A püspöki kinevezések előkészítése bizalmas folyamat, a végső döntést a pápa hozza meg. A „pápa jelöltje” megfogalmazás ezért jelenleg találgatást állítana be tényként.
Németh László és Aleksandar Vučić szerb elnök viszonyát sem érdemes személyes politikai szembenállásként leegyszerűsíteni. Szerbia valóban igyekszik egyensúlyozni Oroszország, Kína és az Európai Unió között, miközben belpolitikai válság és gazdasági kényszerek szorítják. Egy Zelenszkijjel tartott belgrádi találkozó jelezhet nyitást Ukrajna felé, de önmagában még nem bizonyít teljes külpolitikai fordulatot.
A pápa mondata Magyarországnak is szól
XIV. Leó kijelentése, hogy a keresztény embernek nem lehetnek ellenségei, nem jelent politikai naivitást. Nem követeli meg Ukrajnától az önfeladást, és nem mossa össze a megtámadottat a támadóval. Éppen ellenkezőleg: megfosztja a háborút attól a vallási díszlettől, amellyel a politikai vezetők erkölcsi kötelességgé próbálják átírni az erőszakot.
Ezért kerül szembe Kirill pátriárka háborús teológiájával. És ezért kellemetlen azoknak a magyar politikai és egyházi szereplőknek is, akik a kereszténységet hosszú időn át kormányzati identitássá, Moszkvához fűződő különleges kapcsolatukat pedig békepolitikává próbálták átnevezni.
A béke nem az agresszor mentegetése. A párbeszéd nem behódolás. A kereszténység pedig nem arra való, hogy nemzeti zászlóba csomagolja a hatalom fegyvereit.
Leó pápa rimini üzenetének ez a valódi tétje: az egyháznak nem azt kell eldöntenie, melyik geopolitikai tábor propagandáját szolgálja. Azt kell megmutatnia, hogy az emberi méltóság ott is érvényes, ahol a politika már csak barátokat és megsemmisítendő ellenségeket lát.
