Ukrajna parlamentje olyan törvényjavaslatokat blokkolt, amelyek az EU-csatlakozás és a korrupció elleni fellépés kulcsfontosságú elemei. A döntés nemcsak Brüsszelben keltett aggodalmat, hanem Kijevben is politikai vihart okozott: a reformpárti képviselők szerint a lépés visszafordítja az ország európai integrációját, és veszélybe sodorja a több mint 2 milliárd eurónyi uniós támogatást. A botrány rávilágít arra, hogy Ukrajna reformfolyamata megrekedt – és hogy a háború árnyékában a korrupció elleni küzdelem továbbra is az ország egyik legnehezebb politikai frontvonala.
Ukrajna parlamenti rendvédelmi bizottsága augusztus 21-én megvédte korábbi döntését, amellyel öt kulcsfontosságú törvényjavaslatot blokkolt. Ezek a jogszabályok az Európai Unió által előírt reformcsomag részei, és közvetlenül kapcsolódnak ahhoz a 2,1 milliárd eurós támogatáshoz, amelyet Kijev 2026 végéig kaphatna. A törvények célja a korrupcióellenes intézmények megerősítése, az ügyészség és az Állami Nyomozó Hivatal átalakítása, valamint olyan jogi akadályok eltörlése, amelyek évek óta bénítják a korrupciós ügyek kivizsgálását.
A bizottság döntése azért váltott ki botrányt, mert a törvényjavaslatokat még csak meg sem vizsgálták.
A testület egyszerűen nem vette fel őket a parlament aktuális ülésszakának napirendjére, amely januárig tart.
A lépés éles kritikát váltott ki a reformpárti képviselőkből és a korrupcióellenes aktivistákból, akik szerint ez súlyos csapás Ukrajna EU-integrációjára.
Ivanna Klympush-Tsintsadze, az európai integrációs bizottság elnöke úgy fogalmazott: „teljesen megdöbbent” a döntésen, amely szerinte revanskísérlet a legfontosabb reformok visszafordítására. A törvényjavaslatok blokkolása különösen azért aggasztó, mert mindegyik az EU által meghatározott jogállamisági mérföldkövekhez tartozik – ezek teljesítése nélkül az uniós csatlakozási folyamat nem léphet tovább.
A bizottság védekezése szerint nem utasították el a törvényeket, csupán azt javasolták, hogy ne kerüljenek napirendre. A testület azt is állította, hogy a kormány és az európai integrációs bizottság nem jelölte meg hivatalosan ezeket a jogszabályokat „EU-integrációs törvényként”. Ez azonban aligha változtat azon a tényen, hogy a reformok az EU által előírt kötelezettségek részei.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány eddig egyetlen alternatív javaslatot sem nyújtott be. Yaroslav Zheleznyak, a Holos párt képviselője és a törvénycsomag társszerzője törvénytelennek tartja a blokkolást, mert szerinte sérti a parlamenti eljárást. Ha a törvényeket végleg eltávolítják a napirendről, újra benyújtja őket – de ez csak időveszteséget jelentene egy olyan ország számára, amelynek minden hónap számít az EU-csatlakozás felé vezető úton.
A reformok tartalma világosan mutatja, miért váltak politikai célponttá. Az egyik javaslat kiterjesztené a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) joghatóságát az Elnöki Hivatal tisztviselőire és az Állami Nyomozó Hivatal vezetőjére.
Ez érzékeny terület, hiszen a NABU éppen a bizottsági ülés napján tartott razziát Zelenszkij akkori kabinetfőnök-helyettesének otthonában, akit később pénzmosással vádoltak meg. A közvetlen joghatóság hiánya régóta akadályozza a legmagasabb szintű korrupciós ügyek kivizsgálását.
Más törvényjavaslatok az ügyészség és az Állami Nyomozó Hivatal vezetőinek átlátható, nemzetközi szakértők bevonásával zajló kiválasztását célozzák. Ezek az EU által előírt reformok, amelyek nélkül Ukrajna nem tudja megerősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bizottság azonban alkotmányellenességre hivatkozva utasította el a javaslatokat – a szerzők szerint alaptalanul.
A 2017-es módosítások eltörlésére irányuló törvényjavaslat szintén kulcsfontosságú lenne, hiszen ezek a változtatások évek óta bénítják a korrupciós ügyek nyomozását. A bizottság szerint a módosítások eltörlése ellentétes lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel, ám erre sem mutattak be konkrét bizonyítékot.
A reformfolyamat megrekedése nem új jelenség. Ukrajna 2025 utolsó negyedévében 11 olyan reformot nem hajtott végre, amelyek az uniós források felszabadításához szükségesek. Az EU ezért tavaly decemberben új, tízpontos reformtervet fogadott el, amelyet 2026 végéig kellene teljesíteni. Eddig egyetlen pont sem valósult meg. Sőt, a bírák integritásnyilatkozatáról szóló júniusi reform a szakértők szerint gyengítette a rendszert, nem erősítette.
A helyzetet jól összegzi Maxime Prevot belga külügyminiszter figyelmeztetése:
ezek a reformok nem Brüsszel kedvéért készülnek, hanem az ukrán állampolgárok védelméért, a bizalom erősítéséért és az ország ellenállóbbá tételéért. Az EU nem fogja helyettük „megitatni a lovat”
– Ukrajnának magának kell végrehajtania a reformokat, ha valóban az európai jövőt választotta.
