Arról beszélt a Politiconak Litvánia Nemzeti Bankjának elnöke azt követően, hogy a NATO csúcstalálkozóján Spanyolország kivételével mindenki elfogadta Trump tervét arról, hogy a GDP 5%-ára emelik a katonai kiadásokat, hogy közös alapot kell teremteni a fegyverkezéshez.
“Európaiak vagyunk, egységes a piacunk, közös valutánk van, a védelemnek is közösnek kell lennie!- hangsúlyozta Litvánia nemzeti bankjának elnöke, aki a portugáliai Sintraban részt vett az uniós jegybank elnökök konferenciáján. Gediminas Simkus elmondta, hogy “a lehető legtermészetesebb dolog az, hogy közös hitelfelvétellel finanszírozzuk a védelmi kiadásokat.”
Az Európai Unió már jóváhagyott egy 150 milliárd eurós közös hitelfelvételt a védelmi kiadások finanszírozására. Ezt az összeget azután Brüsszel elosztja a tagállamok között, melyek a hitelt neki fizetik vissza.
Litvánia úgy érzi, hogy a frontvonalon van hiszen nagyon közel Oroszország, mely 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, és a háború azóta is tart.
“Vége annak az időszaknak amikor besöpörhettük a békeosztalékot”
– jelentette ki a jegybank elnök.
Tisztában van azzal, hogy a balti államokkal ellentétben sok uniós tagállamnak gondot okoz a védelmi kiadások finanszírozása, mert nagyon komoly költségvetési hiánnyal küszködnek és magas náluk az államadósság szintje. A litván jegybank elnöke viszont arra mutat rá, hogy a hadiipar jelentős mértékben dinamizálja az országok gazdaságát, jó példa erre az USA, Izrael vagy Dél Korea. A hadiipari kutatás és fejlesztés hosszú távon 25%-kal növelheti a termelékenységet – ezt mutatta ki a Kiel Institute. Nem kétséges, hogy sok, Oroszországtól távolabb eső uniós tagállam épp emiatt támogatja a védelmi kiadások növelését. A Kiel Institute jelentése rámutatott arra, hogy a termelékenység jelentős növekedése csak akkor következik be a hadiiparban, ha az európai méretekben gondolkodnak vagyis a tagállamok feladják a nemzeti fejlesztés hagyományát és álmát. Erre a termelékenység növekedésre már csak azért is szükség lenne az Európai Uniónak, mert e téren le van maradva a fő vetélytársak, az USA és Kína mögött – ahogy azt már Mario Draghi versenyképességi jelentése megállapította.
“Jelenleg a védelmi ipar még jórészt nemzeti szinten működik, ezen változtatni kell, mert minden kormány arra törekszik, hogy a hazai cégtől vásároljon”
– mondja a litván jegybank elnök. Aki persze könnyen beszél, mert hazájában nem játszik különösebben nagy szerepet a hadiipar, nem úgy mint Franciaországban vagy Németországban.
“Jelenleg az autóipar gondokkal küszködik egész Európában, minden bizonnyal szívesen vállalna szerepet a hadiipar fejlesztésében“ – javasolja a litván nemzeti bankelnök. A Volkswagen már fel is ajánlotta fölös kapacitásait erre a célra.
Az európai megtakarítások fedezhetnék az uniós alapok finanszírozását
Erre már Mario Draghi versenyképességi jelentése is felhívta a figyelmet hiszen hatalmas összegről van szó: 1400 milliárd euróról ! Összehasonlításképp: az USA-ban a háztartások megtakarítása “csak” 800 milliárd eurót ér. Egy nagyobb európai hitel piac mindenkinek jól jönne.
Ma a litván jegybank elnök lelkesedik a közös hitel felvételért, de a nagy 2008-as pénzügyi válság idején egyáltalán nem ez volt a helyzet, mert a nyugati krízis egybeesett Oroszország összecsuklásával, márpedig a három kis balti állam számára Moszkva akkor még fontos partner volt. Ezért is komoly visszaesést lehetett tapasztalni mind Litvániában, mind pedig Lettországban és Észtországban. Csakhogy Oroszország agressziója megváltoztatta a helyzetet:
a 150 milliárd eurós közös uniós védelmi alap létrehozásában és működtetésében nagy szerep jut Litvánia egykori miniszterelnökének, az Európai Unió védelmi biztosának Andrius Kubiliusnak.
Míg a balti államok megítélése megváltozott a közös hitelfelvételt illetően, a fukar tagállamok továbbra is gyanakvással néznek erre – különösen Németország és Hollandia. Márpedig az ő szavuk döntő lehet ebben a kérdésben is.
“Ez nagyon komplex politikai probléma“ – ismerte el a litván nemzeti bank elnöke, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Arra célzott, hogy Merkel kancellárnak annak idején csak úgy sikerült elfogadtatnia a közös 750 milliárd eurós hitelfelvételt, hogy letette a nagy esküt: csakis egyszeri alkalomról van szó. Merkel már nyugdíjas, de Merz kancellár sincsen könnyű helyzetben: nehéz lenne a Bundestaggal elfogadtatni a közös uniós hitelfelvételt, amely a közös védelem finanszírozását tenné lehetővé.
