XIV. Leót azért is választották meg a biborosok Szent Péter trónjára, mert a Vatikán pénzügyi problémákkal küszködik. Robert Prevost Chicago érseke volt korábban, így jól ismeri a dúsgazdag katolikus szponzorokat az Egyesült Államokban, akiktől most pénzt kér, és a brüsszeli Politico szerint kap is.
“Azt még nem tudom, hogy már írják is a csekkeket a nagy katolikus adakozók, de az biztos, hogy érdekli őket XIV. Leó pápa felhívása” – nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó konzervatív katolikus vezető az Egyesült Államokban. A pénzre nagyon is szüksége van a katolikus világegyháznak, mert a Vatikán deficitje tavaly 83 millió euró volt vagyis több mint a duplája az előző év hiányának: 39 millió euró.
Az egyházi államot még mindig nyomasztja a Vatikáni bank pénzügyi öröksége, és hatalmas kötelezettségei vannak a nyugdíjalapok finanszírozása miatt. Két forrásból származnak a Vatikán bevételei: az ingatlanokból, ide tartozik a múzeumok bevétele is, és az adományokból az úgynevezett Péter fillérekből, de ezek apadoznak, mert a nyugati világban csökkenőben az adakozási kedv, és míg a világban nő az 1,4 milliárdos katolikus tábor, Európában ez csökken. Az USA-ban viszont nem ez a helyzet. Jól mutatja ezt, hogy Vance alelnök felnőtt korában tért át a katolikus vallásra. Ő volt a haldokló Ferenc pápa utolsó vendége Rómában. Nem véletlenül.
Trump nem kedvelte Ferenc pápát
Az USA elnöke és környezete túlságosan is liberálisnak tekintette az argentin pápát, aki a migráns kérdésben homlokegyenest mást vallott mint a Trump adminisztráció. Vance azért ment Rómába, hogy megakadályozza Ferenc pápa utódlási terveit. A jezsuita pápa, aki Washingtonba olyan érseket nevezett ki, aki szókimondóan bírálja Trump migráns politikáját, ravasz tervet eszelt ki, mely azután sikerrel is járt. A bíborosok körében elterjesztették, hogy a progresszív oldal pápa jelöltje a Segretario, Parolin bíboros. Így a konzervatívok össztüze az olasz bíborosra irányult, aki visszalépésre kényszerült. Ekkor lépett a színre Robert Prevost bíboros, akit Ferenc pápa hozott Chicagóból Rómába az egyik legfontosabb vatikáni hivatal élére: itt intézik a püspökök személyi ügyeit. Robert Prevost azzal keltette fel a pápai figyelmet, hogy az USA-ban született félvér, aki hosszú ideig Peruban szolgált, ott is lett püspök. Így elfogadható volt mind a szegény mind pedig a gazdag világ számára. A progresszív és a konzervatív szárny egyaránt elfogadta az első amerikai főpapot Szent Péter trónján. Nem utolsó sorban azért, hogy tegye rendbe a Vatikán pénzügyeit.
Leó pápa élvezi a konzervatív támogatást, ettől megnyílhatnak a pénztárcák
Robert Prevost a megválasztását annak is köszönhette, hogy a konklávé előtt találkozott az őskonzervatív amerikai bíborossal, és Raymond Burke támogatását megszerezte. Ez pedig jelzés a donoroknak az Egyesült Államokban. A Politico idézi a bevezetőben nyilatkozó magát megnevezni nemkívánó magasrangú amerikai katolikus vezetőt, aki kijelentette:
”A Vatikánnak óriási szüksége volt egy amerikai pápára, mert a pénzügyi helyzete rémes. A pénz pedig elsősorban az Egyesült Államokból jöhet. Ezért jó, hogy a bíborosok egy amerikai pápát választottak, aki nemcsak az USA-t képviseli. Remek választás volt.”
Ferenc pápa nyereségessé tette a Vatikáni Bankot, és felszámolta azt a korrupciós botrányt, amelyben Becciu bíboros 200 millió eurót invesztált különböző kétes ingatlanügyekbe elsősorban Londonban. Ferenc pápa leváltotta Becciu bíborost, hogy növelje a bizalmat a pénzügyi világban a Vatikán iránt. A Vatikáni bank korszerűsítette a könyvelését hiszen korábban az apácák papírra írták a számokat.
XIV. Leó pápa sietett közölni, hogy mindent megtesz a pénzügyi botrányok elkerülése érdekében, de nem akar megszorításokat alkalmazni. Ehelyett minden vatikáni alkalmazott 500 eurót kapott a pápai beiktatáskor. Az amerikai pápa azért fordult a külföldi szponzorokhoz mindenekelőtt az Egyesült Államokban, hogy elkerülhesse a megszorító csomagot.
“Mindig van mód arra, hogy pénzt szerezzünk, ez éppúgy örök mint a szegénység, melyet enyhítenünk kell”
– mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren.
