Ki veri szét Budapestet ősszel? – 8. Tüntetések: van-e forgatókönyv?

0
775

2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.

Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen

a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.

Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

“Régiek” és “újak” a Kossuth téren

Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.

Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.

Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.

A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.

A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.

Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.

Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.

A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, “de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.

Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy

a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.

Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.

Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.

Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.

A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.

Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben

A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.

Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.

Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.

Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.

Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,

s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.

Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.

A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.

Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.

Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.

Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus

nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.

Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.

Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.

Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.

Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?

A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.

A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.

A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.

Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren

Áder János a Kossuth téren.

Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.

Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.

Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.

Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.

A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.

A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a “fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.

Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.

A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz “Igen Magyarország Chartájához”.

Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét ősszel Budapestet?

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .