Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

0
1474
Fotók: Független Hírügynökség.

Folytatjuk a 2006-os ősz eseményeit felidéző sorozatunkat a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. Az eredeti szövegeket változtatás nélkül, dőlt betűkkel közöljük.

A Fidesz bár sosem vállalta föl, hogy köze lenne a zavargásokhoz, egyetlen percig sem rejtette véka alá, hogy kedvére való, ami történik.

A sajtóban terjedtek hírek egy hangfelvételről, amely azt támasztaná alá, hogy a Szabadság téri erőszakos megmozdulást szervező Toroczkay (eredeti nevén Tóth) László és a Fidesz vezetői rendszeres kapcsolatban álltak egymással, ám ez soha nem került nyilvánosságra. Az viszont tény, hogy

Toroczkay, akit a Szabadság téri tüntetés elején a tévéközvetítésekben is többször is látni lehetett, utóbb eltűnt,

és nem lehetett tudni, hogy hol van. (Toroczkay László 2013. óta Ásotthalom polgármestere, 2016. óta a Jobbik alelnöke.)

Az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ többször is megpróbálták elhatárolódásra bírni Orbán Viktor pártját, ám kísérleteik nem jártak sikerrel.

Szeptember 22. „Orbán küldje haza embereit a Kossuth térről!”

Zárja ki Orbán Viktor a Fidesz frakcióból azokat a képviselőket, akik alkotmány ellenes nyilatkozatokat tesznek Kossuth téri felszólalásaikban – javasolja az SZDSZ.

Kuncze Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján Witner Máriára, Horváth Jánosra és Jakab Istvánra utalt. „Akik bár Fideszes országygyűlési képviselőként felesküdtek az alkotmányra, a parlament előtti demonstrációkban alkotmány ellenes lépésekre buzdítják, illetve támogatják a kormány távozását követelő tömeget” – fogalmazott a politikus A liberálisok több más javaslatot is tettek a Fidesznek, ezek között szerepel az is, hogy Orbán Viktor küldje haza szimpatizánsait a Kossuth térről.

Kuncze Gábor úgy véli: nincs két tömeg, az éjszakai randalírozók a Kossuth téri demonstrálók közül válnak ki, ezáltal a Parlament előtt békésen demonstrálók akaratlanul is a rendbontóknak adnak hátteret. A liberálisok ugyanakkor továbbra sem támogatnák, hogy rendőrök oszlassák fel a 6. napja demonstráló tömeget.

Az SZDSZ javaslatai közé tartozik még, hogy a Fidesz bontsa fel a Miép-pel és a Jobbikkal kötött választási szerződéseit, vonja vissza a kormány illegitimitására tett kijelentéseit valamint azt, hogy az önkormányzati választással meg lehet buktatni a kormányt.

A budapesti zavargások, nemcsak a fővárosban, de országszerte is félelmet keltenek az emberekben.

Horn Gábor az SZDSZ kampányfőnöke azt mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az eredetileg tervezett 22 vidéki város helyett csupán 7 helyszínen indul el a Liberális Hét elnevezésű kulturális programsorozat a főváros mellett. Szombathelyen például maga a rendőr- főkapitány kérte a helyi liberális politikusokat, hogy ne tartsák meg a rendezvényt és bontsák le a helyszínnek szánt sátrat, mert nem tudják garantálni a biztonságot.

A Liberális Hét fővárosi rendezvényeit a Városháza téren felállított Liberális sátorban tartják meg, jövő hét péntekig. Budapest mellett még Egerben, Érden, Gyöngyösön, Kecskeméten, Pécsett, Salgótarjánban és Zalaegerszegen lesznek hasonló rendezvények.

Schmitt Pál, fehér karszalaggal

Az erőszak és a hazugság ellen indít társadalmi mozgalmat a Fidesz – jelentette be pénteken a párt elnökségi ülése után Schmitt Pál alelnök . A mozgalom mottója: „Utasítsd el az erőszakot, utasítsd el a hazugságot!”

A Fidesz alelnöke szerint: az erőszak helyett békére és nyugalomra, a hazugság helyett pedig igazságra és őszinteségre van szüksége az országra. A legnagyobb ellenzéki párt a fehér színt jelölte meg a mozgalom jelképének és arra kér mindenkit, aki egyetért a kezdeményezéssel, hogy viseljen fehér inget, vagy polót, hordjon fehér karszalagot, vagy tűzzön autójára és mellére fehér szalagot. Schmitt Pál a sajtótájékoztatón magának is feltűzött egy fehér szalagot.

A Független Hírügynökség kérdésére Schmitt elmondta, hogy Kuncze Gábor felszólítása ellenére a Fidesz továbbra is a szabad véleménynyilvánítás oldalán áll és nem zárják ki soraikból a Kossuth téren felszólaló Wittner Máriát, Horváth Jánost és Jakab Istvánt sem. „Aki igazat akar mondani, az minden fórumot felhasználhat erre” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Csurka: Izraeli érdekek állnak a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött

Véget ért a MIÉP tüntetése a fővárosi Rákóczi téren pénteken este hét óra után. A demonstráció békésen zajlott.

A tüntetők a Rákóczi úton, illetve a Múzeumkertben gyülekeztek, majd a Nagykörúton egyesülve sétáltak a Rákóczi térre. Körülbelül 5-600 ember gyűlt össze, a rendre nagyjából 70 rendőr vigyázott.

Csurka István, a MIÉP elnöke.

A tüntetésen többen felszólalták és bírálták Gyurcsány Ferencet a hazugságai miatt, a Fideszt pedig azért, mert „megfutamodott a szombati rendezvény megtartása elől”. A rendezvényen Csurka István, a MIÉP elnöke is beszélt, aki szerint a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött külföldi, elsősorban izraeli érdekek állhatnak.

Rendbontás miatt háromnapi elzárással sújtotta pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a három férfit, akiket csütörtökön hajnalban vettek őrizetbe az Andrássy út és az Oktogon sarkán, ahol a rendőrség feloszlatta a tömeget.

A rendezvény végén a demonstrálók elénekelték a himnuszt és a szózatot, majd a tömeg elindult haza. A tüntetés és az elvonulás is békésen zajlott.

Az egyik őrizetbe vett egy 40 éves, két diplomás mérnök-közgazdász, aki elmondása szerint a XX.kerületi önkormányzat képviselője. A másik, egy magyar-amerikai állampolgárságú 23 éves főiskolai hallgató. A harmadik pedig egy 33 éves többszörösen büntetett előéletű éttermi recepciós.

Mindhármuk ellen azért tett feljelentést a rendőrség, mert a rendzavarás helyszínén tartózkodtak, és onnan a rendőri felszólítás ellenére sem távoztak el. Az önkormányzati képviselő a tárgyaláson azt mondta, érdeklődőként nézelődött csupán és nem is gondolt arra, hogy szabálysértést követ el. A főiskolás fiatalember arra hivatkozott, hogy ő fotózta az eseményeket, az éttermi dolgozó pedig a munkájából sietett haza, és véletlenül került az események középpontjába.

Valamennyien azzal is védekeztek, hogy a nagy zajban nem hallották, illetve nem értették pontosan a rendőrségi felszólításokat.

A bíróság döntésekor a rendőrség bizonyítékait fogadta el és megállapította, hogy a három férfi azzal, hogy nem hagyta el a rendzavarás helyszínét, akadályozta a rendőrség munkáját és rendbontást követett el.

Az érdekeltek a fellebbeztek a szabálysértési eljárás megszüntetése, illetve a büntetés enyhítése érdekében, de a szabálysértési őrizet meghosszabbítását elfogadták, ami így jogerőre emelkedett.

Szabadság tér: 230 millió forintos kár

Több mint 230 millió forintos kárt okoztak a tüntetők az MTV Szabadság téri székházában, amikor hétfőn éjszaka ostrom alá vették az épületet. Az összegben szerepel több autó, az informatika, a létesítmény-üzemeltetés, a biztonsági rendszerek, a rendszertechnika és az archívum sérülése, vagy megsemmisülése.

A Magyar Televízió székházát hétfőn este rohamozták meg a tüntetők. Folyamatosan dobálták az épület üvegeit, valamint több autót is felgyújtottak, melyekről a tűz az épületre is átterjedt.

A demonstrálók végül bejutottak a székházba, ahol több berendezést is megrongáltak. A legsúlyosabb károkat a központi koordinációs informatikai rendszerben okozták, gyakorlatilag szinte teljesen megsemmisült a számítógépes hálózat. A tüntetők fosztogattak is az épületben, a mozdítható technikai berendezések – főként a számítógépeket és a laptopokat – elvitték, és kifosztották a hűtőszekrényeket is.

Késekkel hadonászott egy idős nő a Kossuth téren

Békésen zajlik a kormányellenes tüntetés a Kossuth téren – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Gergényi Péter. A budapesti rendőrfőkapitány elmondta, hogy pénteken este 11 óráig a Kossuth térről három fiatalt és egy idősebb nőt állítottak elő. A fiatalok sörösüveget dobtak egy rendőrautóhoz, a nő pedig késekkel hadonászott a tömegben. A nőt egyébként a megmozdulás szervezői vezették ki és adták át a rendőröknek.

A tér teljesen megtelt, körülbelül nyolc, nyolc és fél ezer ember lehet a helyszínen,a rendőrség lezárta a környező utcákat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Szeptember 23. Orbán: Én sohasem hazudtam

Orbán Viktor az amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elutasította az MSZP-nek azt a vádját, hogy a Fidesz szítaná az erőszakot és a feszültséget az országban.

A Fidesz elnöke a CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott: szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő politikusi sorsa megpecsételődött, mert túlhaladtak rajta az események. Az interjút szombaton hajnalban sugározta a hírcsatorna.

Orbán Viktor a CNN-nek adott interjúban azt mondta: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális másképp gondolkodóké, akik sohasem hazudtak. „Én sem hazudtam soha az embereknek” – mondta Orbán Viktor.

Egyre többen gyülekeznek a Kossuth téren

Szombaton 11.15-kor nyugalom van a Kossuth téren, ahol jelenleg körülbelül 3-400 ember gyülekezik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója. Szónokok pillanatnyilag nincsenek, néhányan a Jobbik zászlóját lengetik. A szervezet a Köztársaság tér helyett ide hirdette meg Gyurcsány Ferenc és kormányának lemondását követelő rendezvényét, és bár egyre több aktivistájuk van a téren, a tüntetés még nem kezdődött el.

A főként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) verőcei szervezetétől érkezett gazdák 4-5 sátorban zsíroskenyeret, ásványvizet és gyümölcsöt osztanak. Teherautókkal újabb élelmiszerszállítmányokat, a többi között kenyeret hoznak. A helyszínt a korábbinál több rendőr biztosítja, és a demonstráció szervezői is figyelik, hogy békésen folyjanak az események, így az ittas embereket kivezetik a térről.

Megkezdődtek a szónoklatok a Kossuth téren

A Köztársasági téren 12.20-kor csak rendőrök tartózkodnak, tüntetők nincsenek, illetve egy embert lehet látni, aki egy Jobbik-zászló mellett áll. Rajta kívül néhány ember van a téren, de inkább járókelőknek, illetve érdeklődőknek tűnnek – jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója. A Kossuth téren jelenleg 5-600 ember tüntet.

Az MSZP-székház előtti útszakasz kordonnal le van zárva a Köztársaság téren. A parkban egy rendőrautó van, mellette kettős sorban tíz rohamrendőr sorakozik fel pajzsokkal. Az Jobbik eredetileg ide hirdetett tüntetést szombatra, de ezt lefújták. A szervezet ehelyett a Kossuth téren tiltakozik, aktivistái zászlókkal gyülekeznek – jelentette tudósítónk.

A Kossuth téren délben megkezdődött a demonstráció, azóta egymás után beszélnek a szónokok, akik arra szólították fel a résztvevőket, hogy se a kormánypártokat, se az ellenzéket ne támogassák. Körülbelül 5-600-an gyűltek össze, és becslések szerint 100-150 rendőr biztosította a helyszínt.

Budaházyt nem sikerült elfogni

Budaházy Györgyként mutakozott be egy símaszkos szónok szombat este 10 óra körül a Kossuth téren. Rövid beszédet tartott, majd elvegyült a tömegben. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sajnos nem sikerült elfogni az országos körözés alatt álló férfit.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdáról csütörtökre virradó éjjel kezdte körözni Budaházyt. A rendőrség honlapján a férfi fényképe mellett az áll, hogy „szeptember 18-án illetve 19-én a főváros területén több helyszínen, demonstrációk során erőszakos, garázda cselekményeket hajtott végre”. A férfit a többi között a Magyar Televízió székháza elleni, hétfő éjjeli támadásban való részvétel miatt, illetve a Szabadság téren álló emlékmű megrongálása miatt körözik.

Budaházy György már csütörtök este is felszólalt a Kossuth téren a rendőrök szeme láttára. A rendőrség akkor azt nyilatkozta, hogy nem volt alkalmas a közeg az elfogására.

A Független Hírügynökség kérdésére a szervezők elmondták, hogy a szónokok általában előzetes bejelentkezés alapján követik egymást, ám szombaton este ez elmaradt. Véleményük szerint ez az este különleges volt amiatt, hogy a megszokottnál jóval többen gyűltek össze a téren és sokkal többen akartak felszólalni is. A szónokok sorban állnak és így váltják egymást, Budaházy tervezett beszédéről sem tudtak előre a szervezők.

Budaházy György 2002 júliusában vált ismertté, amikor a parlamenti választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelve tüntetést szervezett az Erzsébet hídra, teljesen megbénítva ezzel a forgalmat. Akkor ellenszegült az intézkedő rendőröknek, ezért a bíróság jogerősen ötvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .