Kezdőlap Címkék Kossuth tér

Címke: Kossuth tér

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

0

A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.

Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.

A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.

A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény

A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.

“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.

A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:

Sajnos, a rendőrség csak indokolás nélkül tette közzé az ítéletet.

A tüntetés szervezőjét a bíróság előtt dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviselte.

A kezdet vége?

Hölgyeim és uraim, Budapest utcáin ezekben a pillanatokban jogos tiltakozás folyik embertelen és demokráciánkat sárba tipró törvények meghozatala ellen. A demonstrálók a Kossuth tér – Margit híd pesti hídfő – Nyugati – Oktogon- Andrássy útvonalon vonultak végig, blokkolták a forgalmat a Körúton, majd a tömeg eleje az Andrássy útra kanyarodott rá.

Mi váltotta ki a tiltakozást?

Voltaképpen ma több dolog is történt, és nagyon nagy hibát követnénk el, ha pusztán a „rabszolgatörvény” néven ismert túlóratörvény parlamenti elfogadását említenénk. Elsősorban ez ellen tiltakoztak a parlamenti ellenzék képviselői, látványos jelentek közepette, ám történt ott más aljasság is, ami szintén legalább ugyanolyan veszélyes, ha ugyan nem veszélyesebb.

Itt a közigazgatási bírósági rendszer felállítására gondolok, de menjünk sorban

Mit engedélyez a túlóratörvény? A magyar munkavállaló rabszolgasorba döntését, vagyis azt, hogy lehetséges legyen az alkalmazottakat évi 400 óra erejéig túlórára kötelezni, és ennek ellentételezése akár készpénzben, akár pedig szabadnapban szenvedhessen akár három év késedelmet is.

Aki egy kicsit is tud számolni, rájön, hogy egy évben ötvenkét hét van, ha ebből leszámítjuk a két hét fizetett szabadságot, akkor pontosan heti egy munkanappal többre kötelezhető a munkavállaló, magyarul oda a szabad szombat, és ez még törvényes is mától. Kifizetni vagy kiadni szabadságban? Kétséges, három év alatt sok minden történhet, még az is, hogy a munkavállaló, akinek túl sokkal tartoznak átszervezés miatt elveszti a munkahelyét…

Jogos a felháborodás, jogos a tiltakozás. Ez tűrhetetlen.

De mit jelent a másik, ma elfogadott törvény a közigazgatási bírósági rendszerről?

Dióhéjban azt, hogy a jövőben a „közigazgatási”, tehát adóügyekkel, építési ügyekkel, tüntetésekkel, sztrájkokkal, választási ügyekkel és közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos kereseteket nem a rendes bíróság tárgyalja, hanem az illetékes miniszter dönti el a bírói testület összetételét, ő jelöli ki a személyüket.

Külön figyelmet kérnék két apróságra: az egyik az, miszerint minden politikailag kényesnek számító ügy ide fog tartozni.

A másik az, és ez itt a fontos, hogy ez a törvény nem csak arra az esetre vonatkozik, ha az állampolgár indít keresetet a hatóság ellen, hanem fordítva is érvényes – tehát, ha bárkit bármiben vétkesnek vagy kellemetlennek talál egy önkormányzati vagy egyéb állami intézmény, és keresetet ad be ellene, az bizony ez elé a különbíróság elé kerül, és a kormány, vagyis ők maguk, illetve barátaik választják ki a bíró személyét.

Aki bizonnyal vagy úgy fog ítélkezni, amint jónak látja, vagy úgy, amint jónak látják.

Értsük meg tehát: ezentúl bárki, majdnem bármiért különbíróság elé kerülhet.

Míg a rabszolgatörvény is vérlázító és elviselhetetlen, ez a magyar jogrendszer alapjait rombolja le és porrá zúzza a bírói függetlenség elvét.

Nincs olyan tiltakozás a törvény keretein belül, ami ezek ellen ne lenne jogos.

Nehéz megmondani, miként volna a mai parlamenti döntés után Magyarország politikai rendszere akár csak hibrid rezsimnek is nevezhető, mikor minden jel arra mutat, hogy demokráciával ezen túl csak két helyen találkozhatunk: magánéletünkben és nyomelemekben. Ez utóbbi sajnos nem teljesen biztos.

A tiltakozás tehát jogos – ámde formái még kidolgozatlanok.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa a végre létrejövő ellenzéki egységet említi, és soha jobbkor nem jönne ez.

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, volt külügyminiszter már pontosabban fogalmaz (tapasztalt ember):

„Ma nem fér be más a fejembe, mint az a dráma, aminek ma délelőtt a parlament volt a színtere. A kormány minden áron keresztül akarta erőltetni a munkaidő keret kibővítésére irányuló törvényjavaslatát, amit az érintettek okkal neveznek rabszolgatörvénynek. A kormány viselkedésén nem lepődtem meg, az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján nem is lehetett tőlük mást várni. Az ellenzék pedig azt tette, amit a magyar munkavállalók iránt érzett felelőssége és a lelkiismerete diktált.

Már jóval elmúlt dél, amikor értesültem a valóban drámai eseményekről, mert délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének, a rendszerváltás óta az Egyesült Államokban élő Berend T. Ivánnak a most megjelent könyve bemutatóján vettem részt. Így csak utólag, a Facebook-on láttam a közvetítést, ami egyszerre mutatta be az Orbán kormány érzéketlenségét és gátlástalanságát, és illetve az ellenzék szembefordulását ezzel. A konkrét körülmények és részletek ismerete nélkül is megdöbbentem attól, amit láttam és hallottam. Meggyőződésem, hogy ez az a pillanat, amikor mindenkinek, aki azt akarja, hogy Magyarország térjen vissza a rendszerváltással létrejött demokratikus jogállamhoz, az kell járjon a fejében, hogy mi legyen a történtekre a válasza azoknak, akik 2010 óta évről évre erősebben érzik, hogy Magyarország egyre rosszabb irányba halad. Meggyőződésem, hogy arra, ami ma délelőtt és az elmúlt 8 évben történt csak az lehet a válasz, ha létrejön a demokratikus erők lehetséges legszélesebb összefogása.

Biztos vagyok abban, hogy el fog indulni a vita, ki lehet és ki nem lehet ennek a részese. Lesznek – nem kevesen – akik az eddigi sajnálatosan rossz tapasztalatok miatt az összefogás szón fognak gúnyolódni. Lehet rajta gúnyolódni, csak nem érdemes.

A tét ugyanis rendkívül nagy. Szerintem mindenki, aki alapvetőnek tartja a szabadságjogokat, a demokráciát, a jogállamiságot. Csak azokat kell távol tartani, akik etnikai hovatartozás alapján tesznek különbséget ember és ember között, és azokat, akik megkérdőjelezik az Európai Unió alapvető értékrendjét, amely több mint hatvan éve szolgál iránytűként a kontinens érdekeinek érvényesítéséhez. Váratlanul ugyan, de eljött a pillanat, amikor cselekedni kell.

Kovács László
az MSZP korábbi elnöke (1998-2004)
Magyarország korábbi külügyminisztere (1994-98 és 2002-2004)
az Európai Bizottság volt tagja (2004-2010)”

Jóllehet, a Magyar Szocialista Párt jó néhány, közelmúltban hozott döntésével távolról sem értettem egyet, hajlok arra, hogy az utolsó bekezdés gondolatait megfontolandónak nevezzem.

Arról, kiket kell távol tartani.

Ha azok elmaradnak, éljen, ha nem, hát baj van.

Igen, a tiltakozás során más politikusok is megszólaltak, például Gyurcsány Ferenc a Kossuth téren, sőt, önjelöltek is hallatták hangjukat, őket viszont nem említeném – ezzel nincs semmi baj, sőt.

A ma történt parlamenti aljasságok ellen minden törvényes tiltakozás jogos.

Nekem, mint szerény krónikásnak azonban mégis az az érzésem, hogy ez az eseménysorozat mintegy próbaköve annak, kíván-e demokratikus társadalmi berendezkedést a magyar nép?

Akar-e maga dönteni fontos kérdésekben?

A tiltakozók hulláma időközben elérte a Lendvay utcai Fidesz-székházat, áttörték a rendőrsorfalat, két hölgy feljutott a székház máskor is megmászott erkélyére és most a tömeg egy része elindult, vissza a Kossuth térre.

Tehát elvileg nem haza.

Hosszú még az út, egymásra kell találnunk, pártrendszerrel vagy – amit jobban kedvelnék – netán anélkül.

Rá kell még jönni, ha lehet, érett ésszel, józanul, mi akarunk és hogyan.

De mégis, mégis, Sir Winston Churchillt idézhetjük, aki a második el-alameni csata után azt mondta:

„Ez nem a vége.
Még csak nem is a vég kezdete.
De, talán, a kezdet vége.”

Úgy legyen.

Tüntetési nagyüzem Budapest szívében

0

Tüntetni akar, de kevés az ideje, és az is be van osztva? Nem gond, olyan széles a demonstrációk palettája a hét első két napján a Kossuth téren és környékén, hogy mindenki megtalálhatja a szívének leginkább valót. De a tréfát félretéve: elvben már vasárnap hajnalban megkezdődött, s kedden este 11 óráig jelentettek be demonstrációkat a térre. Az már más kérdés, hogy melyik megmozdulást sikerül a Kossuth téren megtartani – ugyanis három vonalon is kordonokkal védik a teret.

Az Országgyűlési Őrség – amelyet, mint emlékezhetünk rá, Kövér László házelnök az elmúlt parlamenti ciklusban alaposan felfegyverzett – magát a Parlament épületét, a rendőrség hétfő estétől a rakpartot és a környezőutcákat, a TEK pedig éjjeltől kedd délelőtt 11 óráig egy nagyon széles körzetre terjeszti ki a felügyeletét.

Forrás: TEK

Igaz, a lezárás nem lesz teljesen hermetikus: annyiban legalábbis nem, hogy – nem kis részt a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek köszönhetően – a tüntetőket átengedik azoknak a demonstrációknak az idejére, amelyeket a lezárások eldöntése előtt jelentettek be  hivatalosan.

Ilyen tüntetés kezdődik majd kedden reggel 10-kor, s a tervek szerint tart délután 3-ig a „Nem akarjuk ezt a Parlamentet és kormányt!”, mégpedig a  Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezésében: Ők végül az Alkotmány utca és a Kossuth tér sarkán megtarthatják a megmozdulásukat, igaz, valamivel majd csak később kezdhetnek a tervezettnél, azután, hogy beengedik őket a számukra kijelölt helyszínre.

Addigra elvben véget ér majd az az élőlánc, amelyre e sorok írásakor még csak gyülekeztek a Kossuth téren az emberek, a Jogállamot szervezésében hirdetett akcióra. Az Élőláncot a Parlament köré! című akció 7-én estétől 8-án reggel 10 óráig tart majd.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az élőlánc még egyben lesz, amikor holnap reggel – a Jobbiktól szerzett információink szerint valamikor reggel 8 és 10 óra között – a Jobbik parlamenti frakciójának a tagjai megkezdik a kordon lebontását. Amiről egyébként – e cikk írása idején – még azt sem lehetett tudni, hogy milyen kordont vonnak az ország háza köré. Úgy tudjuk, éjjel fognak majd a kordon kialakításának – ez nem feltétlenül lesz fémkordon, lehet akár élő kordon is.

Közben – 9 órától – lesz egy ráhangoló akció is az esti fő „attrakcióra”: az Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot nevű csoportosulás szervezésében „Alternatíva ismét a 3.0-ás többségre! Megoldással, tervvel” – című – eléggé rejtélyesnek tűnő – akciót este 11 óráig tervezik tartani

A Mérce információi szerint reggel 9-kor a Kossuth tér sarkán a Nyomtassteis! fogja osztogatni 41. lapszámát, terveik szerint 10 ezer példányt szórnak szét a tüntetők között a nap során.

Ha lesznek résztvevők, akkor azok csatlakoznak majd a Kossuth téren este hat órakor kezdődő, „igazi” megmozdulásra: a 3.0 Mi vagyunk a többség – Tüntetés a demokráciáért gyűlésre. A már két nagy százezres, illetve közel százezres demonstrációt megtartott szervezők már hétfő délután, a tér lezárása előtt lehetőséget kaptak a színpad kiépítésére.

Petíció a pártoknak Közben nem csak a Kossuth téren, de a Kossuth térre, pontosabban a Parlamentre fókuszálva a Civil Ellenzéki Kerekasztal kedden délután 5 órától kirajzottak az ellenzéki pártok székházaihoz, petíciót adva át nekik. Ebben azt kérik, hogy az ellenzéki képviselők ne tegyék le az esküt.

Eltüntette a rendőrség a tüntetőket a Kossuth térről

0

Egyenként vitték el a rendőrök a tüntetőket a Kossuth térről, így reggel 8 órára – ettől az időponttól érkeznek a politikusok a parlamentbe – már senki nem demonstrál a téren. Az előzetes bejelentéssel ellentétben, nem lesznek kordonok, így azokat a Jobbik képviselői nem is tudják elbontani. A térről kiszorított tüntetők letáboroztak az Alkotmány utcában.

Hétfőn este óta zajlott a tüntetés a Kossuth téren, ám a demonstrációt hivatalosan csak kedd reggel 6 óráig engedélyezték. Az atv.hu felvételén látszott, hogy a rendőrség egyenként viszi el a tüntetőket a térről.

Nyolc órától már a parlament alakuló ülésére érkező politikusok érkeznek, ezért a nagy rendőri készültség.

A felvételen időnként gúnyos taps és bekiabálások hallatszanak, az embereknek nyilvánvalóan nem tetszik az intézkedés.

Reggelre már több volt a Kossuth téren a rendőr, mint a tüntető. Kordonnak nyoma nincs, sajtóértesülések szerint így akarják kicselezni a kordonbontásra Jobbikot, valamint a hozzájuk csatlakozókat. Kordon helyett rendőrsorfal néz majd szembe a demonstrálókkal.

A Magyar Távirati Iroda utoljára hétfőn este adott ki egy rövid hírt arról, hogy élőlánccal vették körül a parlamentet a demonstrálók. A ma reggeli eseményekről, köztük arról, hogy a rendőrök egyenként viszik ki a tüntetőket a térről, eddig nem számolt be az MTI.

A legfrissebb hírek szerint a Kossuth térről kitiltott tüntetők az Alkotmány utcába vonultak és ott letáboroztak.

„Nem engedünk a TEK önkényének!”

1

Gulyás Balázs, a Mi vagyunk a többség tüntetés szervezője közleményben reagált a Terrorelhárítási Központ legújabb intézkedésére.

A parlament alakuló üléséhez időzített, jövő kedd délelőtt 10 órai társtüntetésünk bejelentését másfél hete elfogadta a rendőrség. A TEK most önkényesen eltávolítaná a parlament közeléből a már elfogadott tüntetést.

A választások utáni két nagytüntetést rendező Mi vagyunk a többség csoport válasza: “Nem engedünk a TEK önkényének! Nem hagyjuk, hogy több száz méterrel odébb tolják a délelőtt 10 órai társtüntetésünket. A rendőrségnek kötelessége biztosítani a bejárást a másfél hete elfogadott Alkotmány utcai tüntetési helyre. Ha kell bíróságra megyünk. Ha pedig a bíróság a TEK pártjára állna, akkor a lehető legközelebbi helyszínre már bejelentést tett a társtüntetésünk főszervezője.

Új kezdet? – Egy tüntetés margójára

A szombati demokrácia melletti tüntetésről (Mi vagyunk a többség) a legfontosabb megállapítás, hogy rengeteg fiatal volt a több tízezres tömegben. A műsor többi része elég langyosra sikerült.

Pedig minden adva volt: civilek kezdeményezték a felvonulást és azon nyomban tíz- és tízezrek csatlakoztak a felhíváshoz. A mai magyar ellenzéki vezetők erre nem vetemednének, mert különös vonzerejükkel még egy ezres csoportot sem tudnának lelkesíteni. Mostani választási mutatványukkal pedig bebizonyították, hogy még ha Orbán Viktor tálcán nyújtaná nekik a hatalmat, akkor sem tudnák átvenni. Legtöbbjük ott menetelt a tömegben, és ez sokak számára reményt keltő újdonságként hatott. Ám legyen.

Felemelő érzés volt látni a hömpölygő tömeget, amely két irányból is a Kossuth térre igyekezett. Békésen, mókásan, ahogy illik. Akárcsak a választás napján kora délutánig, amíg a csúcsokat döntögető részvételi adatok kápráztatták el a változást akarókat. Egészen a józanodás kora délutáni pillanatáig.

Hasonló csalódottságot érezhettek a parlament előtt lelkesen tapsoló, éneklő, bekiabáló fiatalok is. A rendezvény ugyanis nem a tömeg méretéhez és lelki állapotához alkalmazkodott. Gyengécske volt és akkor még enyhén fogalmaztunk.

Pedig a felvezető is jónak tűnt: a kivetítőn egykori Orbán nyilatkozatok érzékeltették a Vezető mesébe illő következetességét. Sok humorral, Bödőccsel is fűszerezve.

Aztán jöttek a szónokok. Tamás Gáspár Miklós gyújtóhangú, gyilkos pontossággal célzó beszédei jutottak eszembe. Hát a tegnapiak nem ilyenek voltak…

De sebaj, hiszen civilekről van szó, sőt a legtöbbjük kezdő, majd belejönnek. Lukácsi Katalin és a diáktüntetések szervezője Gyetvai Viktor bizonyosan.

Érthetetlen, hogy az ellenzéki oldal egyik hiteles képviselője (és az ilyen nagyon ritka) Márki-Zay Péter miért nem állt ki a színpadra és mondta el a beszédét. Ahelyett, hogy mással olvastatták fel a levelét. Pedig az Index szerint ott volt a tömegben. Egyedül a hómezővásárhelyi polgármester feszegette az ellenzék felelősségét. Ami óriási: nélkülük Orbán Viktornak soha nem lett volna meg a kétharmada (sem).

Ami végképp nem volt a legszerencsésebb húzás, az a tüntetés legfontosabb szlogenje: Új választást! Ugyan miért is? Hiszen nem kapták rajta a miniszterelnököt, hogy urnákban turkál. Nem derült ki semmilyen eget rengető választási csalás. Az illiberális állam gyötrelmesen diszkrimináló törvényes kereteit mindenki szentesítette, amikor elindult a választásokon. És előtte négy évig ott ült a parlamentben. A Fidesz megnyerte a választásokat. Ennyi. Az eredmények meg egy ország állapotáról állítottak fel a diagnózist.

Tehát az Új választást! szlogen mozgósító ereje, tekintettel megvalósíthatatlanságára, a nullához közelít. Ennél sokkal jobbat kell kitalálni, hogy jövő szombaton is ennyi fiatalnak legyen kedve a Kossuth téren bulizni.

Tanárok tüntettek a Kossuth téren

0

A Tanítanék Mozgalom szervezett tüntetést, a kormány több intézkedése ellen tiltakoztak.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

A múlt heti diáktüntetés után most tanárok voltak a Parlamenthez. A tüntetést a Tanítanék Mozgalom szervezte, de csatlakozott hozzá a Független Diákparlament, az Oktatói Hálózat és két pedagógus szakszervezet is. Politikusok is megjelentek.

A tüntetés szervezői azt mondták, hogy többek között a Honvédelmi Intézkedési Terv ellen tüntetnek, és azért is, mert

nyilatkozni most már csak az iskolafenntartó előzetes engedélyével lehet.

Egy felszólaló anyuka a diákok túlterheltségéről beszélt, a Független Diákparlament egyik tagja pedig azt mondta: követelik, hogy szólásszabadság legyen az iskolákban. Szerinte az a cél, hogy senki ne féljen, se a tanárok, se a diákok.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy

a kormány államosította a közoktatást,

és az oktatás résztvevői a rendszer legnagyobb vesztesei. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig hiába ígérte mindenki, hogy az oktatás stratégiai ágazat lesz, addig nem lesz változás, amíg több kérdésben, így az oktatás ügyében nem lesz konszenzus kormány és ellenzék között.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője azt is elmondta:

elkészült az oktatási minimum, aminek lényege, hogy a diák érezze jól magát az iskolában.

Ezzel meg is keresték a pártokat, a Fidesz nem válaszolt, az MSZP, az LMP, a DK, az Új Kezdet, a Momentum, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd viszont igen. Végül arra szólították fel a hallgatóságot, hogy menjenek majd el szavazni.

A búcsú után jön a csomagolás a Néprajzi Múzeumban

Háromnapos programmal búcsúztatta december elején a Néprajzi Múzeum eddigi otthonát, az impozáns Kossuth téri Igazságügyi palotát. A múzeum dolgozói innentől a költözésre koncentrálnak majd, mondta a FüHü-nek Kemecsi Lajos főigazgató.

Valódi közösségi élmény volt péntektől vasárnapig a búcsú a Kossuth téri épülettől, mondta a főigazgató, aki szerint a múzeum munkatársai és a látogatók is élvezték, hogy kívül-belül megismerhették a kiállításokat, gyűjteményt, illetve a múzeumot 1974 óta befogadó épületet, amely Kúriának épült, és a jövőben újra ezt a funkciót látja el majd.

Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy, habár a Városligeti új múzeumot még el sem kezdték építeni, szükség volt a kiállítások bezárására, mert a kiállítótereket is csomagolásra, illetve a tárgyak QR-kódos digitalizálására fogják használni majd. A túlzsúfolt raktárakban minderre ugyanis nem lenne hely.

„Mindannyiunkban van egy kis szomorúság”

– mondta Kemecsi Lajos azzal kapcsolatban, hogy elhagyja a Kossuth téri épületet az intézmény, és le kell bontani az 1991-ben elkészült állandó kiállítást. Hozzátette, hogy a jövőben egy sokkal méltóbb helye lesz a múzeumnak, ami viszont örömmel tölti el a múzeum dolgozóit.

A múzeum két épületbe költözik majd: a több mint kétszázezer néprajzi tárgyból álló gyűjtemény a Szabolcs utcába, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, amelyet a tervek szerint tavasszal adnak át, és a raktártechnológia beszerelése után 2018 vége felé elkezdődhet a tárgyak átszállítása is.

Ezzel párhuzamosan kellene elkezdődnie a Városliget szélén az új múzeum építésének, amelyről a főigazgató szerint a napokban várható a bejelentés. Úgy fogalmazott, hogy ez szerencsés egybeesés, mert amíg költözik a gyűjtemény, azaz tulajdonképpen a múzeum háttere, addig megépülnek az új kiállítóterek, és meg lehet tervezni az új állandó kiállítást. Ezt a munkát egyébként Kemecsi Lajos beszámolója alapján már meg is kezdték, és az új koncepció szerint a múzeum magyar anyagát nem a külföldi, a világ minden tájáról származó tárgyaktól külön, hanem azokkal együtt, kontextusba helyezve mutatják majd be. A főigazgató szerint ez egyébként is általános gyakorlattá vált az olyan múzeumoknál, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek.

Látogatók a Néprajzi Múzeumban a bezárás előtti utolsó napon, 2017. december 3-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

„Én abban bízom, hogy már 2019-ben átvehetjük a Városliget szélére tervezett házat, és addigra már a költözést lebonyolítjuk” – mondta Kemecsi Lajos. Hozzátette, hogy nagyon szorosan egymásra épülő feladatokról van szó, amelyeket rövid határidő alatt kell végrehajtani. A főigazgató szerint

hasonló méretű múzeumoknál a nemzetközi tapasztalat alapján legalább öt, de akár tíz évig is eltarthat a költözés és az újranyitás.

Az első tervezett állandó kiállításról például már szakmai vitát is folytattak, és Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy ez az, amiről általában nem tud a közvélemény: évek kellenek ahhoz, hogy egy megfelelő színvonalú, új állandó kiállítás létrejöhessen az épülettől függetlenül is.

Habár saját kiállítási helyszíne nem lesz ebben a két évben a múzeumnak, a gyűjtemény egy részét továbbra is lehet majd látni. Kemecsi Lajos elmondta, hogy fontos, hogy ebben az időszakban se tűnjön el a Néprajzi Múzeum a köztudatból, ezért utaztatható kollekciókat hoztak létre, amelyeket kisebb-nagyobb időszaki kiállításokon lehet bemutatni. Illetve erősítik a múzeum virtuális jelenlétet is, amelyben a főigazgató szerint eddig is élen jártak a hazai intézmények között.

Végül arról is megkérdeztük a főigazgatót, hogy mit gondol a Párbeszéd javaslatáról, miszerint a Néprajzi Múzeumot az építés előtt álló városligeti épület helyett a Bálnába kellene költöztetni inkább. A főigazgató szerint a hasonló „ötletelések” esetében fel sem merül, hogy egy múzeumnak vannak speciális igényei. Elmondta, hogy – ahogy a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri épület – a Bálna sem múzeumi célra épült, ezért tulajdonképpen alkalmatlan is erre, míg a városligeti új Néprajzi Múzeum tervét az intézménnyel közösen, kifejezetten az ő igényeikre szabva dolgozta ki a Napur Architect Kft. „Messzemenően megfelel a korszerű, 21. századi múzeumi tevékenységnek” – mondta róla Kemecsi Lajos.

Hozzátette, hogy több lehetőség is felmerült már a múzeum elhelyezésére ötlet szinten, de ezek általában átmeneti kiállítóhelynek sem voltak alkalmasak, nemhogy a múzeum állandó otthonának.

Tüntettek a kéményseprők a “gyilkossági kísérlet” ellen

0

A kéményseprés kötelező elvégzésének eltörlése ellen tüntettek reggel a Kossuth téren kéményseprők. Szakszervezeti vezetőjük “gyilkossági kísérletnek” nevezte a törvénymódosítást, és “radikális” akciókat is kilátásba helyezett.

A kötelező kéményseprést a parlament törvénymódosításban törölte el, de Áder János köztársasági elnök visszaküldte azt a parlamentnek. Várhatóan azonban a kormánypárti többség a lényegen nem változtatva újból megszavazza a törvényt, amely így már hatályba lép.

Hétfőn reggel maroknyi kéményseprő tüntetett a Parlament előtt.

A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba azt mondta, hogy a demonstrációval a “gyilkossági kísérlet” ellen akarnak fellépni – mondta a HírTV-ben. A szénmonoxid nem politikai kérdés – mondta még. Ha nem járnak sikerrel, készek akár radikális lépéseket is tenni, de konkrétnak nevezhető formát nem említett.

Lázár János kancelláriaminiszter egy korábbi Kormányinfón azt mondta, hogy az emberek “felnőttek”, képesek eldönteni, hogy megrendelik-e a kéményseprést.

FRISS HÍREK

Meghallgatás...

Czeglédy Csa...

Olasz tudósí...

Ferenc pápa

Ferenc pápa:...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK