Kezdőlap Címkék 2006

Címke: 2006

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 25. Ünnep helyett csatatér

Ünnepről kellene szólniuk ezeknek a beszámolóknak, a régiek dicsőséges tetteiről. Hazaszeretetről, hősiességről, szabadságról, demokráciáról. Aki elolvassa a most következőket, ennek nyomát sem találja az egykori tudósításokban. Helyette: rendőrség, tüntetők, sebesültek. Vér, letartóztatás, vízágyú. 2006. október 23-án, a késő esti órákban járunk.

Sorozatunkból, amely nagyrészt a Független Hírügynökség egykori tudósításain alapul, már csak két rész van hátra. A FüHü eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.

Halasztott ünneplés

Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere megdöbbenését fejezte ki az atrocitások és rendőri túlkapások miatt. Szerinte a zavargások egyértelműen azért robbantak ki, mert a rendőrség hajnalban kiürítette a Kossuth teret, és ezzel felrúgta a tüntetők és az egyenruhások között kialakult egyezséget. Rogán szerint egyértelműen a rendőrség túlkapásai miatt van annyi civil sérült. A politikus elmondta még, hogy tudomásuk van olyan esetről, hogy egy Madách téri házhoz a tűzoltókat kellett kihívni, egy becsapódott rendőrségi gránát miatt.

Nem kapott teljes körű tájékoztatást Rogán Antal a Fővárosi Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén a Rendőrségtől arról, hogy pontosan milyen fegyvereket vetnek be a rendőrök – jelentette be Rogán Antal a Fidesz V. kerületi polgármestere sajtóközleményben. A politikus tiltakozik, és megdöbbenését fejezte ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Rogán szerint a történésekért egyértelműen a rendőrség a felelős, mivel hete óta már normalizálódott a helyzet, amit a rendőrség a Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével felmondott.

Rogán Antal saját hatáskörében az V. kerületi Önkormányzat ünnepségeit későbbi időpontra halasztotta. Az emberek biztonsága érdekében Rogán kéri a Rendőrséget, hogy azonnal függessze fel a fegyverhasználatot, továbbá felszólítja a Rendőrséget, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz a tüntetők képviselőivel. . A polgármester a Szent István téri mélygarázs korlátlan használatát biztosítja a környék lakói részére a jelentősebb károk elkerülése miatt. A belváros lakóit nyugalomra szólítja fel Rogán és bejelentette, hogy az Önkormányzat rendkívüli ügyeletet tart és várja az állampolgárok bejelentéseit és kérdéseit.

Csatatér lett a Blaha Lujza tér és az Erzsébet híd

Este 11 óra előtt rendőri erősítést küldtek a Blaha Lujza térre, ahol akkor már másfél órája küzdöttek a rendőrök a tüntetőkkel, de eddig nem sikerül feloszlatni a tömeget.

A rendőrök gyakorlatilag folyamatosan lövik a könnygázt a tömegbe, a tüntetők egy csoportja pedig az ottani nagyáruházról levett díszburkolattal dobálták meg a rendőröket.

Egy méteres barikádot emeltek a tüntetők az Erzsébet híd lábánál gerendákból és építési törmelékekből. A rendőrség nem sokkal ezelőtt megindult körbezárt tömeg felé és közben folyamatosan lövik a könnygázt, elvétve gumilövedéket. A tüntetők kövekkel, néhányan molotov koktéllal válaszolnak a rendőrségi támadásra. A tüntetők 1000-1500-an lehetnek..

Az Erzsébet hidat gyakorlatilag elfoglalták a tüntetők, a híd járhatatlan. A tüntetők az útjukba kerülő civil járművekben is károkat okoztak. A rendőrség jelenleg két irányba próbálja terelni a tömeget.

Próbálja szétválasztani a tüntetőket a rendőrség.

Egy részüket a Múzeum körúton – azon az úton, ami az Astoriát köti össze a Kálvin térrel – szorítják a Kálvin tér irányába. Pontosabban rendőrsorfal áll az Astoria utáni szakaszon, így a tüntetők másfelé nem haladhatnak. Egyelőre azonban megálltak és kiabálással provokálják a rendőröket. A Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója azt jelentette, hogy háromnegyed 9 után valamivel lassan megindultak a rendőrök és néhány könnygázgránátot is bevetettek.

A tüntetők másik részét a Rákóczi úton -ez az út köti össze az Erzsébet hidat, az Astoriát és a Blaha Lujza teret- szorítják részben a híd, részben a Blaha Lujza tér irányába, ugyanazzal a technikával: lezárták az Astoriánál lévő útszakaszokat, így az emberek csak a híd, illetve a tér felé haladhatnak.

Este 11 óra: egyre több sérült

A legfrissebb információk szerint 55-re nőtt az éjszakai összecsapások sérültjeinek száma. Húsz embert szállítottak az ügyeletes Honvéd Kórházba és a Péterfy Sándor utcai kórházba. Legalább négy ember életveszélyes állapotban van, erősítette meg a Független Hírügynökség értesülését Győrfy Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Úgy tudjuk, a súlyos sérülteket a Honvéd Kórházban ápolják. Egyikük szemét lőtték meg gumilövedékkel: a lövedék behatolt a szemüregébe, és gyakorlatilag megvakította a férfit. Egy másik tüntető mellkasába fúródott egy gumilövedék.

Időközben feloszlatták a tömeget a Balaha Lujza téren. A rendőrök könnygázzal és gumibotokkal szorították ki a tömeget a tér túloldalára a Rákóczi út Keleti pályaudvarhoz közeli részébe, illetve mellékutcákba, miután a tüntetők már az épületeket megbontva szereztek köveket, amivel a rendőröket támadták.

15 motoros érkezett az Erzsébet hídi tüntetőkhöz. A budai oldal felől jutottak fel a hídra.

A rendőrök körülbelül 20 perce nem támadják a tömeget, a tüntetők által épített barikádtól körülbelül 100 méterre állnak, nem lőnek sem könnygázt, sem gumilövedéket.

Nem sokkal éjfél után összetűzésbe keveredett a rendőrökkel egy francia forgatócsoport hétfőn a Kossuth téren.

A Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a külföldi riporterekből álló csoport kora délelőtt a téren kívánt forgatni, ám a rendőrök megkérték őket arra, hogy távozzanak. Az október 23-i, Kossuth téren megrendezett állami ünnepségekről csak előzetesen kiadott engedély birtokában közvetíthetett a sajtó, ám a francia csoport nem rendelkezett forgatási engedéllyel. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatott, hogy a csoport egyik tagja összeszólalkozott az intézkedő rendőrökkel, egyiküknek a tomfáját is elkapta. A riportert a rendőrök előállították, néhány órával később ügyészi megrovást kapott majd kiengedték.

Belga sajtóvisszhang

A flamand De Standaard és a francia nyelvű, de belga Le Soir (lö szoár) is ír a hétfői, budapesti zavargásokról: a lapok a rendőrségi akciókról illetve a Fidesz nagygyűléséről számolnak be.

A De Standaard „A magyar megemlékezés kisiklott” címmel közöl cikket, elsősorban az utcai zavargásokról. A tudósító szemtanúja volt, amikor egy tüntetőt nyolc rendőr ütlegelt, majd a segítségére siető orvos is kapott egyet. De mindez akkor történt – jegyzi meg a tudósító, amikor a külföldi vendégek már útban voltak hazafelé. A cikk írója szerint a rendőrség bosszúra éhezik az öt héttel ezelőtti események miatt, amikor meghátráltak a Magyar Televízió székházának elfoglalásakor. A tudósító megjegyzi, hogy mindenki két demonstrációra volt felkészülve, a kormány és az ellenzék megemlékezésére, de senki sem akarta a néhány százfős csőcselék harmadik tüntetését. A lap szerint rendkívül nagy nyomás nehezedik Gyurcsányra, a kérdés, hogy a miniszterelnök meghajol-e néhány száz huligán követelése előtt. Az is kérdés, hogy a zajtkeltők követelései megegyeznek-e a milliókéval. Erre a kérdésre hétfő este nem lehetet választ kapni. Válságkezelés folyik Magyarországon – zárja cikkét a lap.

A francia nyelvű belga lapok egyelőre csak beszámolókra szorítkoznak, kommentár nélkül. A Le Soir a Fidesz demonstrációval indít, megemlítve, hogy Orbán Viktor ismét követelte a miniszterelnök távozását. A lap a jelenlévők számát „több mint tízezerre” becsülte. A zavargásokról azt emeli ki, hogy „szélsőjobboldaliak a budapesti nagy zsinagógához vonultak, ahol kárt tettek az épületben”.

Sérültek a Honvéd Kórházban, sátorbontás a Kossuth téren

Három súlyos, életveszélyes sérültet ápolnak a Honvéd Kórházban a hétfő éjszakai, budapesti zavargások után – tájékoztatta a Független Hírügynökséget dr. Zsíros Lajos, az intézmény főorvosa. A kórházba 39 embert szállítottak a mentők éjszaka, többségük zúzódásos sérüléseket szenvedett.

A betegek nagy részét éjszaka ellátták, jelenleg még 13 embert kezelnek az osztályokon. A főorvos tájékoztatása szerint hárman közülük súlyos, életveszélyes, ketten súlyos és nyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek. Az életveszélyes sérülteket gumilövedékek találták el. A Honvéd Kórházban tíz rendőrt láttak el, kettőt közülük továbbra is könnygáz belégzése miatt kezelnek az intézményben.

Körülbelül 20-30 ember bontani kezdte a Kossuth téren a demonstrálók sátrait, illetve takarítja a területet. A Független Hírügynökség kérdésére a munkások nem árulták el, hogy milyen hivatalnak, vagy szervezetnek dolgoznak, és azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a tüntetők személyes holmijaival.

A munkások módszeresen haladnak és a sátrakon kívül is mindent zsákokba gyűjtenek a rendőrségi kordonnal körülvett területen a Rákóczi szobor mellett.

A sorozat előző részét itt olvashatják.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 24. Békés és békétlen tüntetők

Többezren voltak a Fidesz és a KDNP nagygyűlésén az Astoriánál. Néhány száz méternyire az ünnepi megemlékezéstől egy másik, erőszakos tüntetés is zajlott, és a Fidesz rendezvényének befejezése után a két csoport egy része összekeveredett. Sokan megsérültek, tüntetők és rendőrök is megsebesültek.

Cikksorozatunkban a 2006 őszén történt eseményeket idézzük föl, főként a Független hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü szövegeit szokás szerint ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.

Október 23, délután: Könnygáz, vízágyú, gumilövedékek

Néhány száz méter választja már csak el a rendőrökkel összecsapó tüntetőket az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűlésre összegyűltekkel. A demonstrálók legnagyobb része azonban egyelőre még a Deák tér előtt néz szembe a Bajcsy-Zsilinszky úton felállt rendőrkordonnal.

Fotó: MTI

Közben a rendőröket provokáló – arcukat sállal eltakaró – tüntetőket továbbra is színezett vizű vízágyúval locsolják, illetve könnygázzal próbálják oszlatni. A rohamrendőrökhöz folyamatosan érkezik ehhez az erősítés a Nyugati pályaudvar felől.

A tüntetőknek az a csoportja, amelyik már a Deák tér után elérte a Városháza parkot, az ott felállított – Budapest a szabadság fővárosa – betűcsoportból a „szabadság” feliratot kirakta az út közepére. Ez elé pedig a parkban kiállított ’56-os harci járművek köré épített kordont állította fel.

A könnygáz és a vízágyú mellett már gumilövedékkel is lőnek a rendőrök a Deák téren – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetők megindulnak a rendőrök felé

A tüntetők a Károly körúton kirakott „szabadság” felirat betűivel és kordonokkal maguk előtt megindultak a rendőrök felé, válaszként azonban a rohamrendőrök ismét könnygázt és a vízágyúkat vettettek be. Több gumilövedéket is lőttek a tüntetők fölé, de nem célzottan közéjük.

A rendőri roham miatt a demonstrálók ismét hátrébb szorultak a Deák téren, egyre közelebb az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűléshez.

Egy rendőr és négy-öt tüntető sérült meg eddig a fővárosi összecsapásokban – mondta el a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Hozzátette: a rendőrnek a kezén volt szúrt sérülés, de csakúgy, mint a demonstrálóknak, az állapota nem súlyos.

Közben a tüntetők továbbra is a Deák téren néztek szembe a rendőrkordonnal, de egyre inkább az Astoria felé szorultak, ahol még tartott a Fidesz nagygyűlése. A demonstrálók időközben a Városháza parkban kiállított 1956-os harci járművek közül egyet kitoltak az út közepére és többen azon ülnek.

Október 23, este: rendőrök is megsérültek az összecsapásokban

A rendőrökkel összecsapó tüntetők elérték az Astoriát, ahol nem sokkal korábban véget ért a Fidesz nagygyűlése. A párt rendezvényére érkezett emberek többsége közben a Belvároson keresztül elindult a Kossuth tér felé.

Jármi Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: egyelőre nincs pontos információja arról, hány embert állítottak elő a rendőrök az összecsapások kapcsán. Azt azonban el tudta mondani, hogy több egyenruhás is megsérült. A szóvivő hozzátette: a rendőrök a törvény szerint járnak el a közrend védelmében.

A tüntetők előtt a Dohány utcánál sorakozott fel a rendőrsorfal és számtalan könnygázgránátot lőttek a tömeg közé. Így az emberek az Astoriáról a környező utcákba széledtek szét, majd visszatértek az Astoriához. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint több ezer demonstráló van jelenleg a csomópontnál.

A Fidesz nagygyűlésén résztvevő emberek a belvároson keresztül a rakpart felé próbáltak kijutni a helyszínről, és a Ferenciek tere és az Astoriát között lévő kis utcákon vágtak át a Kossuth tér irányában.

Orbán az Astoriánál: visszatértek az 50-es évek hazugságai

„Ügydöntő, reform népszavazást” sürgetett az Astoriánál Orbán Viktor, a Fidesz ünnepi megemlékezésén tartott beszédében hétfő délután. A párt elnöke a többtízezres tömeg előtt bejelentette: még kedden népszavazást kezdeményez a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.

Fotó: Független Hírügynökség

Orbán szerint az 50-es évek hazugságai most visszatértek az akkori hatalom utódpártja révén, és pénzügyi válságba sodorták az országot. Ez gazdasági válságot okozott, melynek eredményeként most a családok megélhetése került veszélybe, ezért sürgetik a reform népszavazás kiírását.

Orbán Viktor beszédében párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi politikai helyzet között. Ma már nem pártok állnak szembe egymással, nem bal és jobboldal között feszülnek az ellentétek, hanem egy megcsalt, becsapott nemzet áll szemben illegitim kormányával – jelentette ki a politikus, aki szerint a megoldást az jelentheti, ha a felelősök félreállnak és az emberek garanciát kapnak arra, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő.

Az 1956-os forradalmat a történelem egyik legnagyobb igazságtalanságának nevezte Orbán Viktor, mert mint mondta „a magyarok megmentették a világot a kommunizmustól, de magukat nem tudták.” Az 56-os magyarok üzenete nélkül még mindig lenne vasfüggöny, még mindig ketté lenne szakítva Európa – tette hozzá a Fidesz elnöke.

A legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésén felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is, aki az 56-os események és a forradalom hőseinek méltatása után Orbán Viktor politikai jelentőségét emelte ki.

Orbán Viktor 1989-es beszédére – melyben az akkori rendszerrel szállt szembe – utalva úgy fogalmazott, hogy ez indította el a szabadságért és demokráciáért folytatott békés harcot, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet Európában is.

Milován Sándor, a Kárpátalajai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bebörtönzéséről, majd a határon túli magyarok helyzetéről beszélt. Milován szerint nincs magyarázat és mentség arra, ami 16 éve a határon túli magyarsággal történik.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György is szónokolt a párt nagygyűlésén, és megosztotta emlékeit a tömeggel az 1956-os melbourne-i olimpiáról, ahol a szovjetekkel mérkőztek meg a döntőben.

Utalt arra, hogy csalással és erőszakkal próbálta az ellenfél megszerezni az olimpiai győzelmet, majd párhuzamba állítva a Gyurcsány-kormány választások előtti magatartásával úgy fogalmazott: „Csalni és hazudni rossz dolog” és így nem lehet győzelmet szerezni.

A sorozat előző cikke itt olvasható.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 23. Vízágyú, vagy amit akartok

Végéhez közeledő sorozatunkban a 2006-os őszi eseményeket idézzük fel a Független Hírügynökség egykori tudósításai alapján. Amikor a sorozatot elindítottuk, Kövér László és Rogán Antal  zavargásokat jósolt az idei őszre, ez ihlette a címet is. Egyelőre szerencsére nincs jele annak, hogy zavargások, erőszakos cselekmények lennének idén ősszel Budapesten, vagy Magyarország más településén.

A sorozat mostani „epizódjában” 2006. október 23-án járunk. A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szöveget, akárcsak a korábbiakban, ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.

Motorosok a Corvin közben

Hétfőn kora délután körülbelül 5000 ember és 200 motoros gyűlt össze a Corvin közben, és a József körúton. A korábban a Bazilikánál összegyűlt emberek a Deák teret, az Astoriát és a Blaha Lujza teret érintve vonultak a Corvin közbe.
Ott elénekelték a Himnuszt, a Nemzeti dalt, és a Székely Himnuszt is, illetve továbbra is Gyurcsány Ferenc és kormányellenes jelszavakat skandáltak.

A demonstrálók megbénították a József körút forgalmát, a 4-es és 6-os villamosok csak a Moszkva tér és Blaha Lujza tér között, illetve a XI. kerület felől a Petőfi hídig közlekednek.
A József körutat és az Üllői utat a rendőrök lezárták, utóbbit a Kálvin tér és a Klinikák között. Aki a Petőfi híd felől érkezik, azt még ráengedik az Üllői útra.

Hétfőn délután kettő órakor, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke felavatta az 1856-os Forradalom és Szabadságharc műegyetem rakparti emlékművét.

Az elnök hangsúlyozta, hogy 56-ról pártszimpátia nélkül kell megemlékezni azért, hogy a forradalom eredeti szelleme még 50 év múlva is fennmaradjon. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi üzenetében hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom erkölcsi példát adott az egész világnak.

A megemlékezés végén a meghívott szervezetek, többek között a Magyar Rákóczi Szövetség, a 56-os Szövetség és a Recski Szövetség vezetői virágot helyeztek el az emlékműnél. Az ünnepségen határon túli magyarok is részt vettek. Fiatalok érkeztek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, és a Vajdaságból is.

Koszorúzás a 301-es parcellánál

A Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál hétfőn délután fél 3-kor közösen koszorúztak nemzetközi delegációk, kormánytagok és az MDF vezetői. Reggel a Fidesz és a KDNP emlékezett.

Délután a nemzetközi delegációk vezetői, Göncz Kinga külügyminiszter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya az MDF pártelnöke, Herényi Károly frakcióvezető, valamint a Nagy Imre Alapítvány elnökségi tagjai helyeztek el koszorút Nagy Imre sírjánál. A külföldi delegációk közül 12 állam képviselője tette le ’56 mártírjainak tiszteletére a koszorúját. A hivatalos ünnepséget követően a megemlékezők helyezték el virágjaikat, csokraikat a 301-es parcellánál.

Reggel a Fidesz részéről Navracsics Tibor frakcióvezető, Schmitt Pál alelnök, Aszódi Pál és Horváth János országgyűlési képviselők, a KDNP részéről pedig Soltész Miklós országgyűlési képviselő, Halász Zsuzsa szóvivő és Rétvári Bence fővárosi képviselő hajtott fejet Nagy Imre sírjánál.

A megemlékezéseket senki sem zavarta meg.

Könnygáz, vízágyú, kékre, zöldre színezett víz

Hétfő délután fél négy körül a budapesti Alkotmány utcánál könnygázt vetettek be a rendőrök hétfő, és felszólították az ott összegyűlt embereket, hogy hagyják el a helyszínt. Többen ugyanis megpróbáltak bejutni a Kossuth térre, ahol eredetileg a tüntetők megemlékezést és nagygyűlést szerettek volna tartani. A rendőrség azonban senkit nem engedett a térre, amióta hajnalban kiszorították onnan a demonstrálókat.

A könnygáz mellett vízágyút is bevetett a rendőrség, hogy feloszlassa az Alkotmány utcában összegyűlt körülbelül 3-4000 fős tömeget. A tüntetők egyelőre hátrálnak, néhányan azonban dobálják az egyenruhásokat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetők a Corvin közből érkeztek volna a Kossuth térre, ám az Alkotmány utcánál fél 4 körül szembetalálkoztak néhány száz rendőrrel és provokálni kedték őket. A rendőrség a többszöri felszólítás után kezdte meg az oszlatást. Az embereket a Roosevelt tér irányába terelik.

A Független Hírügynökség úgy tudja, a tüntetők a Bajcsy-Zsiliszky úton egy BKV buszt is megállásra kényszerítettek, az ablakait betörték, majd többen fel is másztak rá.

Zöldre és kékre színezett vízzel locsolják a vízágyúból a tüntetőket a rendőrök, hogy megjelöljék azokat, akik részt vettek az összecsapásban. A tömeg közben már kiszorult az Alkotmány utcából, a Bajcsy-Zsilinszky úton terelik őket az Arany János utca felé. A tömeg továbbra is 3-4000 fős. Többen arcukat sállal eltakarva dobálják és provokálják a rendőröket. Közben a Podmaniczky téren egy 72-es trolit támadtak meg. Az utasok, akárcsak korábban a szintén megtámadott 15-ös busz utasai, elmenekültek, azonban a tüntetők bezúzták az ablakait és a busz belsejében is megrongáltak, amit tudtak – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A sorozat előző cikke itt olvasható:

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 22. Királyok, hercegek, grófok

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 22. Királyok, hercegek, grófok

2006. október 23-a ugyanúgy hétfői napra esett, mint az idén. Délelőtt 10 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezése a fővárosban. A Budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.

Folytatjuk – befejezéshez közeledő – sorozatunkat a 2006-os őszi eseményekről. Cikkünkben, akárcsak a sorozat korábbi részeiben, elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodunk. A FüHü eredetei, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Felvonták a nemzeti lobogót

Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A meghívott 56 külföldi közjogi méltóság egy-egy szál fehér rózsát helyezett el az ’56-os emlékműnél.

A külföldi delegációk között húsz állam- és kormányfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös és a luxemburgi nagyherceg is Budapestre érkezett. Részt vesz a megemlékezéseken a NATO főtitkára és az Európai Bizottság elnöke; a német, az osztrák, a finn, a svájci, a portugál, az izlandi, az ír, a horvát, a máltai, a macedón, a lengyel, az ukrán, a lett, a litván, az észt, a szerb, a szlovák és a cseh elnök, a holland és a román miniszterelnök, a pápai legátus, New York állam kormányzója, valamint az orosz parlament elnöke is.

A tüntetés elveszítette békés jellegét”

Már hajnalban és kora reggel voltak kisebb atrocitások Budapesten. A Független hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy tizenegy embert állítottak elő a rendőrök, miközben hétfőn kora hajnalban feloszlatták a Kossuth téri tüntetést. A sátrakban számtalan veszélyesnek vélt eszközt foglaltak le, köztük tucatnyi vasgolyót, benzineskannát, késeket, botokat és baltákat.

 A rendőrségi tájékoztatás szerint a tüntetést azért kellett feloszlatni, mert elvesztette békés jellegét, a tiltakozók a megállapodást megszegve nem működtek együtt a rendőrséggel.

A Kossuth téri füves területet műveleti területté nyilvánították, a tüntetőket a Nádor utcába és a Szabadság térre szorították. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a Kossuth téri sátrakat átvizsgálták, de nem kezdték meg a bontásukat.

Mivel a rendőrség nem nyilatkozik, azt egyelőre nem tudni, hogy a demonstrálók délután visszatérhetnek-e a térre, ahol megemlékezést akartak tartani.

Egyre többen jönnek, előkerülnek a gumibotok

Hétfőn késő délelőttig 5-600 ember gyűlt össze a budapesti Nádor utca környékén. A kormány ellen tiltakozók egy részét még hajnalban a Kossuth térről szorították ki, ám azóta is egyre többen érkeznek a környező utcákba.

A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint emberek gyülekeznek a Szabadság téren, a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Roosevelt téren.
A rendőrök hajnalban, a Kossuth térről 11 ember állítottak elő ellenszegülés miatt, de az elmúlt órákban is több tiltakozót fogtak el.

A tüntetők egy csoportja táblákkal érkezett a Bazilikához, a rendőrök azonban erőszak nélkül, de határozottan elküldték onnan őket. A Nádor utcában több tüntetőt is gumibottal vertek meg.

Gyurcsány a Parlamentben beszél

Míg 1956-ban a szabadságért küzdött Magyarország, addig 2006-ban a szabadság és a demokrácia mikéntjéről vannak viták az országban – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Parlamentben a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásakor a külföldi delegációk előtt.

 A miniszeterelnök beszédében összehasonlította 1956 forradalmát és a 2006-os eseményeket. Gyurcsány szerint a legfontosabb különbség, hogy 56-ban a többség az utcát választotta véleményének kinyilvánítására, mert nem volt más választása, míg 2006-ban Magyarország többsége hisz a parlamentáris demokráciában.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a demokrácia védi, és csak annyiban korlátozza a szabadságot, hogy ne sérüljön mások szabadsága. Gyurcsány szerint ki kell mondani, hogy nincs szabadság demokrácia nélkül, de nincs osztályuralomra épülő demokrácia és nincs jogállam szabadon választott parlament és kormány nélkül.

A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat

Elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a Parlamentben. A dokumentumot a meghívott külföldi közjogi méltóságok is aláírták. Először Schell Judit színművész olvasta fel magyar nyelven a nyilatkozatot, majd angol nyelven Kulka János színművész tolmácsolta.

A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat megemlékezik az 1965-os forradalom neves és névtelen hőseiről. A szabadságharc mondanivalója, hogy szabadság és emberség kiegészíti egymást, amelyet napjainkban sem feledhetünk el. A nyilatkozat közös felelősségre és cselekvésre buzdítja az európai és az azon túli nemzeteket is – áll a dokumentumban.

A sorozat három legutóbbi cikkét itt olvashatják. Akit a sorozat összes írása érdekel, a FüHü keresőjében megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-21-gala-az-operahazban/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-20-elmaradt-kezfogasok-parlamentben/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-19-vihar-elotti-csend/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 19. Vihar előtti csend

2006. október 20. Már csak néhány nap van hátra az „októberi sajnálatos eseményekig”. A híradások csendes, nyugodt, ünnepi készülődésről számolnak be. Mi, úgyis, mint hálás utókor, akik emiatt okosabbnak hisszük magunkat, mint amilyenek 2006-ban voltunk, tudjuk, hogy a felszín alatt súlyos indulatok feszültek.

Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség akkori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

56-os emlékúszás Hódmezővásárhelyen

Ötven méter, ötven óra az ötvenhatos srácokért elnevezéssel emlékúszást rendeznek péntek délután két órától a hódmezővásárhelyi strandon a Cseresnyés Kollégium tanárai és diákjai. A láncszerű erőpróba vasárnap délutánig tart, éjjel-nappal, több mint százan vesznek benne részt.

Az ötlet apropóját az adta, hogy az 1956. október 19-én induló vásárhelyi forradalmi mozgalom egyik fészke a Bethlen Gimnázium melletti kollégium volt, ahol a gimnazista, szakközépiskolás és egyetemista diákok többször tartottak gyűléseket – mondta a Független Hírügynökségnek Kádár Péter, a Cseresnyés Kollégium igazgatója.

Negyedórás váltásokban úsznak a diákok és tanáraik. A rutinosabbak félórás-órás szakaszokat is bevállaltak. Lesz esti és éjszakai váltócsoport is.

Semjén Zsolt a Fidesz 2006-os októberi nagygyűlésén a Kossuth téren. Fotó: Független Hírügynökség.

Az úszó stafétát a rendezvény két díszvendége, Risztov Éva Európa-bajnok úszónő és Kásás Zoltán, Európa- és világbajnok vízilabdás, a vásárhelyi pólócsapat edzője indította el.

Kiállítás a „Pesti srácokról”

„Pesti srácok” címmel nyílik időszaki kiállítás pénteken délután öt órakor a Terror Házában. A múzeum az 1956-os emlékkiálítás megnyitója alkalmából ezen a napon este tízig tart nyitva.

Kik voltak ezek a pesti srácok? – teszi fel a kérdést ez a kiállítás. Olyan kamaszok, szinte gyerekek, akik tizenévesen sokat tudtak a hallgatásról, a zsarnokságról és a létbizonytalanságról. Olyan fiatalok, akik ismerték a hazugság ízét, mert az iskolában naponta kapták a folyamatos agymosást.

Tudták, mit jelent óvatosnak lenni, mivel egyetlen szó is bajt hozhatott rájuk és családjukra. A pesti srácok 1956 forradalmának legfiatalabb hősei. Sokuk alig bírta cipelni a puskát, de fellázadtak a szabadságért, egy félelem nélküli életért. Az ő sorsukat mutatja be a Terror Háza Múzeum „Pesti srácok” című időszaki kiállítása.

A megnyitón köszöntőt mond Balás Piri László, a Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány elnöke, Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Fizetni is lehet az 56-os emlékpénzekkel

A mindennapi pénzforgalomban is használható emlékpénzeket hozott forgalomba pénteken a Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójára. Az 50 forintos érme és az 500 forintos bankjegy egyik oldala ugyanolyan, mint a már forgalomban lévő pénzeké, a hátoldalukon azonban az Országház látható, előtérben az ismert lyukas trikolór-motívummal.

Az ötvenes érme kétmillió, az ötszázas bankó 15 millió példányban kerül forgalomba, és rendes fizetőeszközként használható.

Az MNB 2002 óta hozza forgalomba jeles évfordulók alkalmából valamilyen forgalmi pénz emlékváltozatát. Első alkalommal a 100 forintos Kossuth-érme látott napvilágot, a rá következő évben a 20-ast hozta forgalomba a jegybank Deák Ferenc portréjával, 2004-ben az ország európai uniós tagsága alkalmából bocsátotta ki szintén az ötvenes érmét, tavaly pedig József Attila születésének centenáriumára a 10 forintos, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 15 éves fennállására az ötven forintos érmét.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 18. Demszky levélben kéri Orbánt

Fényfestmény és ünnepi pénzérmék – látszólag minden a megszokott rendben. Ahogy más években is, úgy készül az ország október 23-ra, a forradalom megünneplésére. A felszín alatt azonban feszülnek az indulatok.

Folytatjuk a 2006-os őszi események bemutatását. Összeállításunkban elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. A FüHü eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Fények, festmények, forradalom

Négy napos fényfestmény kiállítással emlékezik meg Újbuda önkormányzata az 1956-os forradalomra. A 6 emelet magas fényfestmények a forradalom egyik kiemelkedő helyszínén, a Móricz Zsigmond körtéren lesznek láthatók.

A képek a Fehérvári út és Bartók Béla út között álló társasházak körtérre néző homlokzatán jelennek meg október 23-a és október 26-a között este 6 és 10 óra között – tudatta a Független Hírügynökséggel Domonkos Csaba, Újbuda sajtófőnöke.

Az első nap El Kazovszkij Kossuth-díjas képzőművész, 24-én Szotyori László Munkácsy-díjas festőművész, 25-én Haász Ágnes grafikusművész, míg az utolsó napon ismét El Kazovszkij alkotásait vetítik ki. A képeket zene kíséri.

56-os 50-es és 500-as

Új külsővel kerül forgalomba pénteken több millió darab 50 forintos érme és 500 forintos bankjegy az ’56-os szabadságharc és forradalom fél évszázados jubileumára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezeken kívül arany- és ezüst emlékérméket is kibocsátott.

Régi hagyomány az MNB-nél, hogy neves történelmi események évfordulóján megváltoztatja a forgalomban lévő pénzérmék és bankjegyek külsejét. Az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az 50 és az 500 forintosból bocsátanak ki több milliót – mondta el a Független Hírügynökségnek Missura Gábor, az MNB szóvivője. Hozzátette: mindkét pénz hátoldalán a Parlament lesz látható, valamint a lyukas zászló, mint a forradalom szimbóluma.

Pénteken az 50 forintosból 2 millió darabot, az 500 forintosból 15 milliót hoznak forgalomba. Ez utóbbival az a célja az MNB-nek, hogy az összes Magyarországon élő és a határon túli magyarnak jusson szimbolikusan egy darab. Missura Gábor elmondta: habár az új pénzek különböznek a jelenleg is forgalomban lévőktől, ugyanúgy lehet velük fizetni bárhol.

Demszky Gábor levele Orbán Viktornak

Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. szeptemberében.

A főpolgármester levélben figyelmezteti a Fidesz elnökét arra, hogy az Astoriánál rendezendő Fidesz-gyűlés megbénítja a főváros forgalmát, és a szükségesnél több kellemetlenséget okoz Budapest lakosságának. Érdekes ugyanakkor, hogy Demszky a levélben nem ír arról, amitől egyébként sokan tartanak: hogy a Fideszt ünneplők összekeverednek más, náluk kevésbé békés és nem feltétlenül jószándékú sokasággal.

Tisztelt Elnök Úr!

Az újságokból értesültem arról, hogy a Fidesz október 23-án délután 4 órakor az Astoriánál kíván ünnepi nagygyűlést tartani. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény és a felvonulási útvonalak biztosítása miatt nem csupán az Astorián, de a Rákóczi úton, Kossuth Lajos utcán, a Kiskörúton és a kapcsolódó Duna-hidakon is több órára megbénul a forgalom.

Főpolgármesterként elsősorban a budapestiek érdekeit szeretném érvényre juttatni, és együttműködni a város normális életviteléhez szükséges feltételek, a közlekedés akadálytalanságának biztosításában. Az Astoria a város egyik legforgalmasabb csomópontja, ahol különböző közlekedési eszközökön naponta 900 ezer ember halad át. Itt jár Európa legforgalmasabb buszcsaládja, a 7-es buszcsalád, a 2-es metró felszín alatti forgalma fölött fél tucat busz, villamos-vonalak, többsávos főutak keresztezik egymást. Az Astoria és a környező fő- és mellékútvonalak félnapos lezárása még ünnepnapon is bizonyosan ellehetetleníti a város nagy részének életét.

Szeretném hangsúlyozni: messzemenőkig tiszteletben tartom a gyülekezési törvény rendelkezéseit, a szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez fűződő alkotmányos jogokat. Ugyanakkor a gyülekezési jogról szóló törvény 8. paragrafusa szerint „ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”, illetve az ezt értelmező 15/1990-es BM Rendelet szerint „a közlekedés rendjének aránytalan sérelme” esetén a rendőrségnek lehetősége van egy rendezvény megtiltására, illetőleg a szervezők értesítésével új időpontban, új helyszínen történő megrendezésének biztosítására.

Úgy gondolom, mindnyájunknak, akiknek fontos a város rendje, békéje és minél jobb közlekedésének elősegítése, együtt kell működnünk Budapest érdekében. Ezért tisztelettel kérem: fontolja meg, hogy a város nyugalmának megőrzését, az ünnepi megemlékezés méltóságát megfelelőképpen szolgálja-e egy, a Belváros legjelentősebb közlekedési csomópontjában megtartott pártrendezvény.

Kérem, hogy a Fidesz vezetőjeként segítsen abban, hogy tervezett rendezvényüket más, a forgalmat kevésbé akadályozó helyszínen (például a Fidesz által az elmúlt évek nagygyűlései alkalmával már többször igénybe más közterületeken) tartsák meg. Biztos vagyok benne, hogy ez a megoldás Budapest békéjét, átjárhatóságát és a forradalom hősei előtti főhajtást inkább szolgálná.

Tisztelettel:

Budapest, 2006. október 18.

Dr. Demszky Gábor

Rogán a Kossuth téren és a történelem főutcáján

Rogán Antal szerint az elmúlt időszakban Magyarország újra a történelem főutcáján jár. Úgy véli, hogy a kormányellenes tüntetések bekerülnek a történelemkönyvekbe.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Fideszes politikus szerdán este a Kossuth téri demonstrálók előtt azt mondta, hogy most a történelem főutcája Budapest belvárosában a Parlament előtti téren van. Rogán, akit most választottak az V. kerület polgármesteréve, úgy vélekedett, hogy a demonstrálókkal szemben a belvárosi lakók párthovatartozástól függetlenül türelmesek voltak és a tüntetők is úgy viselkedtek, ahogyan a vendégekhez illő. A politikus ugyanakkor kritizálta a főpolgármestert, aki bírálta, hogy a Fidesz az október 23-i megemlékezését az Astoriánál akarja tartani. Demszky Gábor ugyanis attól tart, hogy a demonstráció megbénítja Budapest közlekedését.

Rogán felhívta Demszky Gábor figyelmét, hogy az Astoria környékét március 15-én is minden évben lezárják, amikor a főpolgármester a közelben szónokol.

Rogán Antal a demonstráció kapcsán hangsúlyozta, hogy az több dologra is megtanítja a hatalmi elitet. Például, mint mondta, arra, hogy az ország kritikus helyzetéből egy út vezet ki: az, ha a problémákat közösen oldják meg.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 16. Gyurcsány: ha akartok, elküldhettek

Október 15-én járunk, a feszült belpolitikai helyzet ellenére 80 meghívottból 56 külföldi jelezte, hogy eljön Budapestre az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Közben Gyurcsány Ferenc türelmet kért a pártjától a reformok beindításáig, a Jobbik az általuk politikainak nevezett foglyok szabadon bocsátását követelte, Sólyom államfő pedig odaszúrt a kormánynak.

Folytatjuk a 2006-os események bemutatását a Független Hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü eredeti, sző szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Gyurcsány türelmet kér

A kormányfő a 2009-es Európa Parlamenti választásokig kért haladékot az MSZP frakciójától a reformok és a kiigazítás érdemi beindulásához.

Ha azonban ezek után a kormánypártok elvesztik az EP-választásokat, akkor „ha akartok, elküldhettek”- fogalmazott Gyurcsány a szocialista képviselőcsoport október 3-i ülésén – erősítette meg a Független Hírügynökségnek az MSZP szóvivője.

Nyakó István elmondta, hogy a miniszterelnök szerint legközelebb a 2009-es EP választás lesz az az esemény, ahol le lehet mérni a kormány tevékenységét, a reformoknak és az egyensúlyteremtésnek a társadalmi hatásait. Gyurcsány szerint addig kell visszaszerezni az emberek támogatását, és amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kormánypártok akár le is mondathatják.

Sólyom odaszúrt Gyurcsánynak

Az ifjúságra kell bízni ’56 emlékét – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a MEFESZ – megalakulásának jubileuma alkalmából rendezte.

A köztársasági elnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc még mindig nem igazi ünnep Magyarországon. Könnyű törvényeket hozni, piros betűs ünnepet, munkaszüneti napot elrendelni, de az ’56-os megemlékezések akkor válnak nemzeti ünneppé, ha azt a magyarok a szívükbe fogadják. Ezért az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – fogalmazott az államfő.

 Sok külföldi vendég és nagy készültség várható október 23-án

Továbbra sem sikerült megegyezniük a tüntetőknek és a rendőröknek a Kossuth tér október 23-ai használatáról.

Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a tiltakozók nem szabadítják fel a Parlament előtti terület egy részét, amelyre a biztonsági intézkedések miatt lenne szükség.
A meghívott külföldi vendégek többsége már jelezte, hogy jön Budapestre.

Összesen 1200 rendőr vigyáz majd a hazai közméltóságokra és a külföldről érkező 56 állami méltóságra az október 23-i ünnepségek alatt – hangzott el hétfőn az ünnepségekről tartott miniszterelnöki hivatali tájékoztatón.

Szabó Ferenc a köztársasági őrezred parancsnoka elmondta, hogy a 80 meghívottból 56 külföldi méltóság jelezte, hogy részt vesz az ünnepségeken. Köztük van a spanyol és norvég király, a holland és osztrák kormányfő, az osztrák és lengyel államfő, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ menekültügyi bizottságának főbiztos-helyettese. Orosz részről Szergej Mironov a szövetségi tanács elnöke vesz részt az eseményeken.

Október 22-e és 24-e között fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben. Teljesen lezárják például a belváros és a a ferihegyi repülőtér közötti utat és a rendezvények környékén megállási és várakozási tilalom lesz érvényben. Az ott parkoló autókat a rendőrség elszállítja, eljárást indít a tulajdonos ellen és a szállítási díjat is ráterheli. A biztonságra összesen 1200 rendőr vigyáz majd.

Szabó Ferenc közölte azt is, hogy a biztonság érdekében a rendőrségnek a tér 50-70 méteres körzetét át kell vizsgálnia tűzszerészekkel, és ezen a területen csak átvizsgált emberek tartózkodhatnak majd, amit nehéz lenne megoldani a tüntetőkkel. A rendőrség, a MeH és a tüntetők hétfőn már egyeztettek a tér használatáról, egyelőre nem sikerült megállapodni, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a megbeszéléseket.

Arra senki sem válaszolt a sajtótájékoztatón, mi lesz, ha a tüntetők nem hagyják el a Kossuth teret.

Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a központi ünnepségek 536 millió forintba kerülnek, a teljes emlékév pedig majdnem 3,7 milliárd forintba. Ebben az összegben azonban benne van 60 szobor, 11 nagyjátékfilm, 2 emlékmű és többszáz könyv elkészítése is.

Az ünnep részeként két hét alatt 40 állami rendezvényt tartanak. Ezek között szerepel az is, hogy az eddig Felvonulási térként ismert területet (ami egyébként helyrajzilag a Dózsa György út része) 56-osok terére keresztelné a XIV. kerületi önkormányzat.

A sorozat két legutóbbi cikkét itt olvashatja:

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-14-orban-programjara-var-az-mszp/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-15-az-mszp-kizarta-soraibol-az-arulot/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 15. Az MSZP kizárta soraiból az „árulót”

800 katona, rendőr, vámos, határőr, börtönőr, illetve polgári védelmis demonstrált szombat délelőtt a Kossuth téren a kormány megszorító intézkedései miatt.

A tüntetők egy négypontos petíciót adtak át a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának. Kondorosi Ferenc azt mondta, a válaszhoz meg kell vizsgálniuk a követeléseket, de lát esélyt a megegyezésre.

Mindeközben az MSZP kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki az október elején tartott választmányi ülésre bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki röogzítette az ott elhangzottakat, többek között Szekeres Imre és Lamperth Mónika később nyilvánosságra hozott beszédét.

Folytatjuk a 2006-os őszi zavargárokat, és azok következményeit felidéző sorozatunkat. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatók.

Egyenruhások tüntettek

A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének demonstrációja délelőtt 11 órakor kezdődött a nyolc tagszervezet 100-100 fős delegáltjainak felvonulásával. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke ezt követően átadta a tüntetők négypontos petícióját a szaktárca képviselőjének.

A petícióban egyebek mellett törvényi garanciát szeretnének arra, hogy a fegyveres és rendvédelmi szféra bére reálértéken ne csökkenjen, illetve kezdjék meg az uniós bérekhez történő felzárkóztatást, és a munkaidő is az EU-s direktívának megfelelően alakuljon. Azt szeretnék, ha a kormány nem csorbítaná tovább a juttatásaikat – különösen a szolgálati nyugdíj intézményét. A rendvédelmisek emellett feladataikkal arányos költségvetési forrásokat, a rájuk vonatkozó törvények kétharmadossá alakítását, illetve érdemi párbeszédet sürgetnek a petícióban.

Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke azt mondta, a megmozduláshoz vezető utolsó „lökést” az adta, hogy a konvergenciaprogramban szerepel a szolgálati nyugdíj, valamint a 13. havi fizetés és a pótlékok nagy részének eltörlése. A rendvédelem jelenleg a működőképesség határán mozog. A költségvetést évek óta alultervezik, ezért a munkakörülmények, illetve eszközök régóta elavultnak számítanak – tette hozzá. Ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásra, akkor országos demonstráció várható, és addig is minden törvényes alkalmat megragadnak a nyomásgyakorlásra – jelentette ki végül.

Kondorosi Ferenc, az IRM államtitkára azt mondta, még aznap szakértők segítségével áttanulmányozzák az anyagot,

A rendvédelmi szervek munkája a jogállam fontos garanciája, amit ezúton is köszönet illet – tette hozzá. Kondorosi szerint a követelések világosak és tisztességesek, de kérdés, hogy összeegyeztethetők-e a konvergenciaprogrammal. A tárca szeretne megegyezni a tüntetőkkel, és talán esélyt is lát erre – fogalmazott az államtitkár. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc is rákérdez majd az ügyre, mondta az államtitkár..

Kizárt a párt 

Az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága szombati ülésén kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki a párt múlt hét szombati választmányi ülésére bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki rögzítette a felszólalásokat, majd nyilvánosságra hozta az ott elhangzottakat – derül ki a párt közleményéből.

Az OEEB meghallgatta Sipost, majd megállapította, hogy a politikus megsértette a párt alapszabályát és az Országos Választmány Szervezeti és Működési Szabályzatát is. Az Alapszabály 45. paragrafusa alapján Sipos tettével kárt okozott a pártnak. Az OEEB egyhangúan döntött arról, hogy mindezek miatt fegyelmi büntetést kell kiszabni. Sipos József elismerte, hogy ő hívta be az újságírót a zárt ülésre, és ezzel hibát követett el.

A választmányi ülésen a Magyar Rádió riportere rögzítette többek között Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési, valamint Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédét is, melyet később nyilvánosságra is hoztak.

Szájer: Az ország visszafelé halad a fejlődésben

Minden demokrata felelősséggel tartozik a magyarországi állapotok helyreállításáért. Ha egy találkozó erejéig összehozta a Magyar Demokrata Fórumot (MDF) és a Fideszt, az Európai Néppárt ifjúsági szervezete már sokat tett ezért – jelentette ki Szájer József, a frakció fideszes alelnöke a testület szombati ülésén, Budapesten. A megbeszélésen Dávid Ibolya, az MDF elnöke is megjelent, aki az összefogás fontosságáról beszélt.

Az elmúlt négy év elhibázott politikai döntései, valamint az utóbbi időben nyilvánosságra került hazugságok miatt Magyarország elsőből utolsó lett az újonnan csatlakozott tagállamok közül az Európai Unió szemében – mondta Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke. Külföldön úgy vélik, az ország gazdasági és morális szempontból nem előre, hanem visszafelé halad a fejlődésben – ez pedig tarthatatlan állapot – fogalmazott a politikus.

Bár a külföldi elemzők egy része úgy véli, „jobb híján” a miniszterelnöknek kell kivezetnie az országot a válságból, Gyurcsány Ferenc alkalmatlan erre a feladatra, mert egyszer s mindenkorra leírta magát azzal, hogy mindent feláldozott a hatalma megtartása érdekében – tette hozzá. A fideszes politikus ezután a Kossuth térre invitálta a tanácskozáson résztvevő fiatalokat; mint mondta azért, hogy ők is lássák, miként tiltakoznak a hozzájuk hasonló fiatalok a hazugság és a demokrácia megcsúfolása ellen.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén a hazai helyzet tarthatatlanságáról beszélt, politikai anarchiának minősítve azt, ami az ország nemzetközi tekintélyének elvesztését hordozza magában. Szerinte az időben született, kölcsönös kompromisszumok révén azonban minden probléma kezelhető.

A feszült belpolitikai helyzetet nem az utcára vitt emberek, hanem azok a politikusok tudják konszolidálni, akik áprilisban mandátumhoz jutottak. Ehhez azonban közös vállalásnak kell tekinteniük az ország kiemelését ebből a méltatlan állapotból, s mindenekelőtt meg kell állapodniuk egy közös célban, ami ez első lépést jelentheti a megoldás felé – mondta végül az MDF elnöke.

 A motorosok is beszálltak a buliba

Motoros szimpátiatüntetés lesz a Kossuth téri demonstrálók mellett, szombat délután Budapesten, amelyre a szervezők 500-1000 résztvevőt várnak – mondta el a Független Hírügynökségnek a rendezvény szervezője. A motorosok délután fél négykor indulnak a Hősök teréről.

A tervezett útvonal: Andrássy út, Oktogon, Nagy körút, Margit híd, Moszkva tér, Déli Pályaudvar, a BAH-csomópont, Erzsébet híd, és végül a Kossuth tér, ahová a tervek szerint fél ötre érkeznek meg. Az útvonalat a rendőrség biztosítja, és a motorosok áthaladásakor lezárják a kereszteződéseket.

A helyszínen délután háromra, körülbelül 50 motoros érkezett meg, néhányan biciklivel vagy gyalogosan jöttek. A Hősök tere környékén legalább ötven rendőr, tíz rendőrautó, és nyolc rendőrmotoros van.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 14. Orbán programjára vár az MSZP

A Független Hírügynökség egykori tudósításai szerint 2006. október közepén is folytatódtak a nagygyűlések a Kossuh téren. S miközben az ottani pódiumokon a szónokok bírálták a kormányt, a szocialisták arra kérték Orbánt, hogy úgyis, mint az ellenzék vezére, hozza nyilvánosságra a programját.

A 2006. őszi eseményeket bemutató sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Házkutatás a kurucoknál

Házkutatást tartottak a rendőrök a kuruc.info internetes oldal főszerkesztőjének lakásán – erősítette meg a Független Hírügynökség értesüléseit Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrök technikai eszközöket foglaltak le, melyeket hamarosan szakértői vizsgálat alá vetnek.

A honlap egyike volt azoknak az internetes oldalaknak, amelyeken közzétették az elmúlt hetek zavargásai miatt őrizetbe vettek ügyeiben eljáró bírák személyes adatait.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Budapesti II. és III. kerületi ügyészség személyes adattal való visszaélés miatt nyomozást rendelt el, ismeretlen személy ellen, mivel a kuruc.info-n megjelent személyes adatok, például fényképek, telefonszámok és címek közzététele törvénysértő.

Az internetes oldal szerint az intézkedő rendőrök nem sokkal csütörtök éjfél után jelentek meg a főszerkesztő lakásánál, bár korábban már megpróbáltak bejutni. A házkutatás során lefoglalták a főszerkesztő számítógépét, 156 darab CD és DVD lemez, valamint 2 darab floppylemez -áll a kuruc.info hírében.

MSZP: Orbán hagyjon fel a kettős beszéddel

Az MSZP arra kérte Orbán Viktort, hogy hozza nyilvánosságra programját és terveit az ország helyzetének kezelésére és hagyjon fel a kettős beszéd politikájával – közölte szerdai tájékoztatóján a nagyobbik kormánypárt alelnöke. Juhász Ferenc kijelentette: amíg a választási kampányban a Fidesz összesen 200 milliárd forint többletet ígért az embereknek, addig azt nem árulta el, hogy ennek kik viselnék a terheit és mit tennének az ország helyzetének javítására.



Az MSZP szerint a Fidesz semmit nem tesz a valós helyzet megoldása érdekében, csak utcai politizálást folytat. A szocialisták ugyanakkor azt szeretnék, ha versengő programok lennének és érdemi viták, de nem az utcán, hanem a parlamentben. Juhász szerint, ha a Fidesz tovább folytatja felelőtlen utcai, populista politizálását, akkor hamarosan balkáni állapotban lesz az ország, ehelyett az ellenzéki pártnak inkább egy sikeres Magyarország építésében kellene megmutatnia valódi arcát és megtenni mindent az ország helyzetének javítása érdekében.

Szájer: hazugokkal nincs közös ünnep

A Fidesz nem vesz részt az ’56-os események közelgő évfordulója alkalmából rendezett állami megemlékezésen, mivel eddig se ünnepelt azokkal, akik hazugságra alapozzák hatalmukat – jelentette ki Szájer József, fideszes EP képviselő a Kossuth téren.

Magyarország miniszterelnökét ma a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás, illetve a gátlástalanság jellemzi. Ha Gyurcsány Ferenc megjelenik az ’56-os ünnepségen, akkor ő fogja tönkretenni azt a napot – fogalmazott Szájer József.

A fideszes politikus elmondta: Áder János és Balsai István képviselők csütörtökön feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen a balatonőszödi beszéd miatt, mivel úgy vélik, közérdekű adattal való visszaélés történt. A fideszes politikusok azonnali nyomozást kértek az ügyben.

Szájer József hozzátette: az országnak új politikára van szüksége, mivel a jelenlegi vezetők elszakadtak az emberek valós gondjaitól. Az alkotmányos és gazdasági válság megszüntetéséhez a demokratikus kereteket kell visszaállítani, ennek pedig Gyurcsány Ferenc a legfőbb akadálya – jelentette ki végül a politikus.

Orbán Viktor mögött Pelczné Gál Ildikó.

A Kossuth téren pénteken délután Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke mond beszédet, és szól az összegyűltehez Kubik Anna színésznő és Hankiss Ágnes, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatója.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 13. A Kossuth tériek az SZDSZ volt vezetőinek a segítségét kérik

Ahogy közeledett október 23-a, úgy durvult el a politikai közbeszéd. A Fidesz bejelentette: provokációnak tartja, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólal a forradalom ünnepén. Az ellenzéki párt ebben az esetben távolmaradását helyezte kilátásba.

A Kossuth téri tüntetők egykori szabaddemokrata vezetőkhöz fordultak segítségért, bebörtönzött társaik szabadon bocsájtásért. Az ORTT – a mai Médiahatóság elődje – egymillió forintra bírságolta a Hír Tv-t a Szabadság téri tudósításáért. Az indoklás szerint a műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan.

A Független Hírügynökség eredeti, szó szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

A Magyar Nemzeti Bizottság Kőszeg és társai segítség kéri

Nemzetközi emberjogi és társadalmi szervezetekhez fordulnak a Kossuth téri tüntetők. Csütörtökön a demonstrálók egy csoportja a német IGMF emberjogi szervezet aktivistáival együtt a Markó utcai börtönhöz vonul, hogy tüntessenek a korábbi zavargások miatt fogva tartott, szerintük ártatlanul börtönbe zárt fiatalok szabadon bocsátásáért – közölte Molnár Tamás a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

A fogva tartottak szabadulása érdekében

Molnár Tamás nyilt levélben kért segítséget több egykori szabad demokrata politikustól, így Kis Jánostól, Tamás Gáspár Miklóstól, és Kőszeg Ferenctől.

Arra kérte őket, hogy a fiatalok szabadon bocsátása érdekében vessék latba nemezetközi tekintélyüket.

Takács András a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 elnöke elmondta: október 14-én szombaton, a motorosok újabb demonstációt terveznek, körülbelül 1000 motoros részvételével.

A fegyveres és rendvédelmi dolgozók is tüntetnek

Megtartja október 14-re tervezett, másfél hónappal ezelőtt bejelentett figyelmeztető demonstrációját a 42.000 tagot számláló Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, közölte Kónya Péter a szövetség elnöke. Elmondása szerint, miután több kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal, nem volt más választásuk, a Parlament előtt 11 óra és dél között figyelmeztető demonstrációjukon minden rendvédelmi szervezettől százan képviselik majd a szövetséget, így összesen nyolcszázan tüntetnek majd.

Ha ezt követően sem sikerül megyezésre jutni, akkor október 24-én már a teljes tagságot mozgósítva szerveznek demonstrációt. Kónya Péter hozzátette, a tárgyalásokon több területen is sikerült kompromisszumot kötni, de nem kaptak garanciát a bérek kívánt mértékű emelésére, a pótlékok rendszerének felülvizsgálatára, illetve a bérek vásárlóerejének megőrzésére. Kónya szerint, megengedhetetlen, hogy a rendvédelmi dolgozók egy része akár 450 óra túmunkát végez egy hónapban. Sok büntetésvégrahajtási alkalmazott rosszabb körülmények között dolgozik, mint a fogva tartottak, olykor havi netto 65 ezer forintért.

Ahol Gyurcsány van, ott a Fidesz nincs

A Fidesz közölte: október 23-án délután kettőtől tartja saját megemlékezését Budapesten. A helyszín azonban még nem dőlt el – mondta a párt szóvivője, Szíjjártó Péter.

A Fidesz arra szólítja fel Gyurcsány Ferencet, hogy ne szólaljon fel az 1956-os forradalom emlékére szervezett egyetlen ünnepségen sem, mert az a Fidesz szerint nyílt provokáció az emberek felé. Amennyiben mégis megszólal a kormányfő, akkor a Fidesz nem vesz részt azokon az eseményeken.

Szíjjártó kiemelte, hogy azokon a rendezvényeken, melyeken Sólyom László beszél, részt vesznek. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy ha az államfő beszél, a kormányfő pedig nem, de Gyurcsány Ferenc jelen van az eseményen, akkor részt vesz-e a Fidesz. Az biztos, hogy a parlamentbe szervezett emlékülésre nem megy el az ellenzéki párt, mert ott beszél a miniszterelnök.

Szijjártó szerint Gyurcsány Ferenc minden egyes megszólalása október 23-án nyílt provokáció az emberek és 1956 szellemisége ellen.

A Fidesz szerint ugyanis ’56-ban az akkori emberek a gátlástalanság, a hazugság és a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás ellen harcoltak, és a miniszterelnök ma ugyanezeket testesíti meg. Szíjjártó szerint Gyurcsány ma nem kívánatos személy a magyar közéletben és súlyos tehertétel minden október 23-i szerepvállalása.

Megbírságolták a Hír TV-t a Szabadság téri tudósítás miatt

Egymillió forintra bírságolta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Hír TV-t, mert a csatorna több törvényt is megsértett az MTV-székház három héttel ezelőtti ostroma közvetítetéskor – olvasható az ORTT szerdai közleményében.

A Testület szerint a Hír TV a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatásról szóló törvényt sértette meg, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró követelményt.

Az ORTT indoklása szerint a csatorna helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni. Eközben többször is azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást.

A határozat indoklásában az ORTT kifejti: a Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új ’56-ról beszélt.

Az ORTT – közleménye szerint – a szankció kiszabásánál figyelemmel volt a törvénysértés súlyosságára, ugyanakkor mérlegelte azt a körülményt is, hogy a Magyarországon eddig még nem tapasztalt zavargásokról való tudósítás milyen feladat elé állította a műsorszolgáltatót.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK