Kezdőlap Címkék Parlament

Címke: parlament

Andy Landy mosolyalbuma – Ficsúrok a perzsavásáron

A Jobbik elnöke, frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje hétfőn napirend előtt nevezte ficsúrnak azokat a fideszes képviselőket a parlamentben, akik közpénzből rázzák a rongyot.

AL

Kövér Lászlót is így nevezte, mert ő is 135 millióért vett közpénzből 8 szőnyeget a Parlamentbe a válság alatt.

 

AL
AL
AL

Jakab Péter

Jakab Pétert megint elhallgattatta napirend előtti felszólalása közben Kövér László házelnök. Feltehetően megint nagyösszegű pénzbüntetést szab majd ki rá. Sokan kommentálták az eseményt úgy, hogy Jakabnak tett ezzel szívességet, hiszen azt demonstrálta, hogy a Fidesz leginkább Jakabtól tart. Hogyan vélekedjünk Jakab akciósorozatáról?

Ami engem illet, nekem nehéz megbarátkozni Jakab sorozatos akcióival. Én ugyanis mást gondolok a parlamentről, mint ő és sokan azok közül, akik ma ott ülnek. Számomra a parlament az volt, amikor magam is képviselő voltam, ahol az ember érvelő gondolatmenetekkel igyekszik meggyőzni álláspontjának helyességéről a jelenlevőket, de különösen a közönséget: azokat, akik rádión, televízión követik a parlamenti ülésen elhangzottakat. A meggyőző parlamenti beszéd megerősíti a saját párt híveit és esetleg elgondolkoztatja más pártok, a szembenálló politikai erő képviselőit és követőit.

A mai parlamentben is vannak még nyomai az effajta képviselői munkának, ha nem is ez a jellemző.

Ugyanakkor a mai parlamentben más a feladat: akik önkényuralomnak tartjuk az Orbán-rendszert, azoknak a parlament plenáris ülésén is azt kell demonstrálniuk, hogy az ország jelenlegi uraival, akik a parlamentnek is urai, nincs is miről beszélni, annyira nincs és nem lehet köztünk közös nevező. Ilyesmit demonstrált például a maga táblás akcióival néhányszor Hadházy Ákos, és azzal nagyon egyetértettem, és ilyesmit demonstrált a krumplis akcióval, és azzal is, hogy egy héttel ezelőtt ficsúroknak nevezte a Fidesz politikusait, Jakab is. Mint az engesztelhetetlen szembenállás demonstrációit el tudom ezt fogadni.

A mait azonban elhibázottnak tartom. A Fidesz képviselőit lehet ficsúrozni, visszaéléseiket helyes a nevükön nevezni, ahogy Jakab sokszor teszi, a miniszterelnököt is lehet krumplival megajándékozni. Ezek a politikai szembenállás olyan kifejezései, melyeket a politikai ellenfélnek, adott esetben a többségnek el kell viselnie.

Csakhogy az ülésvezető elnök (és nem személy szerint Kövér, hanem a mindenkori ülésvezető elnök) bírálatát a demokratikus parlament demokratikus házszabálya is tiltotta 2010 előtt, és tilos ez a nyugati demokráciák parlamentjeiben is.

Jakab itt nem a fideszes önkénnyel fordult szembe, hanem azzal, ami a mai házszabályban még a demokrácia maradványa. Azt a benyomást keltette, hogy

nem tud különbséget tenni a fideszes önkény és a demokratikus szabály között.

Ez pedig hiba, ezen a ponton az ülésvezető elnöknek az egykori demokratikus parlamentben is joga volt elvenni a szót a felszólalótól.

De csak arra volt joga. A milliós büntetéseket már a Fidesz találta ki és vezette be egyoldalúan a magyar parlament gyakorlatába.

Súlyos hibának tartom, hogy az ellenzéki képviselők egyáltalán jelen vannak, amikor az Országgyűlés ezekről a büntetésekről szavaz, és ezzel legitimálják Kövér büntetéseit. Kezdettől fogva nem lenne szabad ebben részt venniük.

A házelnöknek pártatlannak kell lennie, itt pedig azt látjuk, hogy a többség által delegált elnök rendszeresen a kisebbséghez tartozó képviselőket büntetgeti hatalmas összegekkel.

Ha valaki olyan stílust használ a parlamentben, amely mások szerint sérti a parlament méltóságát, azt verbálisan lehet elítélni, meg lehet az illetőt szégyeníteni, elérni, hogy az illető a választók szemében is megszégyenüljön, de pénzzel, tiszteltdíj-elvonással büntetni nem szabad. Szerintem

ez súlyosan sérti a képviselők függetlenségét, és ezzel magát a demokráciát.

Hogy ez ma így folyik, az annak kifejezése, hogy a parlament nem a kormányoldali többség és az ellenzéki kisebbség partneri együttműködésének színtere, ahogy egy demokráciában annak lennie kellene (és 1990 és 1994 között még így is volt, azután a Fidesz lépésről-lépésre megakadályozta, hogy így legyen), hanem a többség, a kormányoldal egyoldalú ellenőrzése alatt áll.

Van e itt még parlament?

A kérdésnek látszólag nincs értelme, hiszen nemcsak az épület áll ott a Duna partján, de rendszeresen tartanak benne plenáris és bizottsági üléseket, törvényjavaslatokról szavaznak, az ellenzék interpellációkban faggatja a kormányt – hogyne lenne parlament.

Erre hivatkozva állítják, vitatva az ellenzéki kritikákat, hogy Magyarországon változatlanul működik a demokrácia. Most éppen maguk cáfolják önmagukat.

A magát „demokrata ellenzéki szövetségnek”nevező hat párt bejelentette: három parlamenti vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezi (nyilvánvalóan a parlamentben jelenlevő öt párt képviselői és a Momentumhoz kötődő függetlenek aláírásával) „a gazdasági válság kezelésére, a járvány elleni védekezésre és a vakcinabeszerzésekre vonatkozó kormányzati döntések vizsgálatára”. Jól teszik, igazuk van.

A modern parlamentarizmusnak ugyanolyan nélkülözhetetlen eleme a kisebbség által kezdeményezett, a kormány tevékenységét vizsgáló, a kezdeményezők által vezetett és nyilvánosan működő vizsgáló bizottság, mint a parlamenti vita és a többségi döntés.

yugat-Európa és Észak-Amerika parlamentjeiben rendszeresen él ezzel a lehetőséggel a kisebbség, és a többségnek eszébe sem jutna ezt akadályozni.

A magyar Országgyűlésben a kétharmados MSZP–SZDSZ többség kezdeményezésére, az akkori ellenzék egyetértésével 1994 végén jött létre a kisebbség által kezdeményezett és kötelezően megalakítandó vizsgáló bizottság intézménye. Ellenzékben a Fidesz annak idején buzgón használta is ezt a lehetőséget, és le is aratta a politikai hasznokat – emlékezzünk csak a magyar–szovjet olajszállítások, a tb-önkormányzatok működése vagy a Tocsik-ügy vizsgálatára akkoriban létrejött bizottságokra.

Amikor azután a Fidesz volt kormányon, szemrebbenés nélkül megakadályozta minden ellenzéki kezdeményezésű vizsgáló bizottság létrejöttét.

A Fidesz most is nyomban válaszolt: az ellenzék ne vizsgálóbizottságosdit játsszon, hanem, mint Kocsis Máté frakcióvezető sajtótájékoztatóján előadta, „hívják vissza a ’kamuvideós’, szocialista Korózs Lajost az egészségüggyel foglalkozó bizottság éléről, és fejezzék be az egészségügyi dolgozók, a járványügyi hatóságok elleni támadásokat, a védekezésben részt vevők lejáratását, feljelentgetését, sértegetését. Végül, Brüsszelben kezdeményezzenek vizsgálóbizottságot a vakcinabeszerzést érintően”. Csakhogy

a parlamenti többségnek egyszerűen nincs joga bármilyen feltételhez kötni a vizsgáló bizottság felállítását, erről a kisebbség dönt.

Mellesleg az is ellentétes a parlamenti szabályokkal, hogy a fideszes képviselők rendszeresen távolmaradásukkal hiúsítják meg az állandó bizottságok szabályszerűen összehívott üléseinek megtartását, ahogy az tegnap a költségvetési bizottság, más alkalommal a népjóléti bizottság esetében történt. Mindez együttvéve azt mutatja: Magyarországon a parlament csak látszólag működik, valójában nem.

A kérdés csak az: mit tesznek az ellenzéki pártok, ha a fideszes többség megakadályozza a vizsgáló bizottságok felállítását. Mi 2001-ben, az első Orbán-kormány ellenzékében MSZP-s és SZDSZ-es képviselők részvételével, Keller László és az én vezetésemmel rész-vizsgálóbizottságokat hoztunk létre, képviselői jogunkkal élve sokakat meghallgattunk, és jelentést is készítettünk.

A fideszes többség mostani eljárása legalább ilyen súlyú választ kíván.

Parlament járványban

A hétfői parlamenti ülés természetesen a koronavírus-járványról szólt. Meg persze a mai Magyarországról.

Három dolgot emelek ki a hétfőn elhangzottakból. Az első: voltak azonnali kérdések, de látványosan nem voltak rájuk válaszok. A miniszterelnöknek címzett, a járvány kormányzati kezelésére irányuló azonnali kérdések megválaszolásával Nagy István agrárminisztert bízta meg az addigra már távol levő miniszterelnök. Ő pedig szép általánosságokat mondott, de érdemben semmire nem tudott válaszolni. Arra, hogy miért nem tesztelték azokat, akik fertőzöttekkel érintkeztek, persze nem is lehetett válaszolni. De mégis:

ha van az országnak egészségügyért felelős minisztere, miért nem ő válaszol a miniszterelnök helyett, miért az agrárminiszter?

Tekintettel arra, hogy a járvány miatti korlátozások miatt egyes területen tömegesen kerülhetnek veszélybe munkahelyek, Szabó Tímea felvetette: itt az ideje, hogy háromról újra kilenc hónapra emeljék az álláskeresési támogatást. Orbán ezt azonnal elutasította: „… a munkahelyvédelmi akciótervünknek a logikája pont az ellenkezője annak, amit Önök itt elmondtak. A mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni. Azt kell támogatni, hogy a munkavállaló meg tudja tartani, bocsánat, a munkaadó meg tudja tartani a munkavállalóját. Tehát abban kell segítséget nyújtani, hogy ne essenek ki a munkából.

Tehát nem az a cél, hogy pótoljuk a kieső jövedelmüket – ilyenre is lehet majd szükség –, hanem olyan intézkedéseket kell hozni, hogy bent tudjanak maradni.

Szeretném jelezni, hogy Magyarországon a 12 százalékos munkanélküliséget így szorítottuk le 3 százalékra. Mert olyan munkavédelmi akciótervet hirdettünk meg 2010-ben, talán van, aki még emlékszik erre, amely kifejezetten járulékcsökkentéssel és más eszközökkel ahhoz segítette hozzá a munkaadókat, hogy meg tudjanak egyezni a munkavállalókkal, és munkában tudják tartani az embereket (….) Tehát ne azon gondolkodjunk, hogy hogyan kárpótoljuk azokat, akik kiesnek a munkából, hanem első helyen azon gondolkodjunk, hogy senki se essen ki a munkából.
Azért idézem ilyen hosszasan, hogy világos legyen:

Orbán nem érti, hogy ami működhet konjunktúrában, az aligha működhet válságban, egyes iparágak súlyos visszaesése idején, és mint vallási dogmához ragaszkodik a „munkaalapú gazdaság” szent eszméjéhez. Rögeszméjéhez.

Fura önvallomást tett hozzászólásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Annak kapcsán, hogy az emberekkel el kell fogadtatni a korlátozásokat, a következőt jegyezte meg:

„… az Önök szimpatizánsait leginkább Önök tudják arra rávenni, hogy tartsák be a szabályokat, mi a saját szimpatizánsait tudjuk erre legjobban rávenni.

Hogyan? Normális országban a megválasztott, hivatalban levő kormányban az egész lakosság megbízik, ha az ellenzék támogatói nem is értenek egyet a politikájával. Kocsis ezzel a megjegyzésével elismerte – és ez nagyon fontos –, hogy velük kapcsolatban a társadalom fele tekintetében az elemi bizalom is hiányzik.
Végül valami, ami nem került szóba, holott szóba kellett volna kerülnie. A kormány, mint tudjuk, az alaptörvényre hivatkozva veszélyhelyzetet hirdetett. Először az Eötvös Károly Intézet, majd egy bejegyzésben Lattmann Tamás, majd Fleck Zoltán egyetemi tanár, a hvg.hu-n Schiffer András, az ATV Civil a pályán műsorában pedig Zamecsnik Péter ügyvéd mutatott rá:

a veszélyhelyzet kihirdetésére még a Fidesz alaptörvénye sem adott alkotmányos alapot.

Amit járvány esetében csinálni kell, annak jogi alapját megadja az egészségügyi törvény, a veszélyhelyzet viszont az alapjogok olyan korlátozását is lehetővé teszi, amire a járvány kezeléséhez nincs szükség. Az Országgyűlésben ezt a kérdést a parlamenti ellenzéknek kell felvetnie, de sem a napirend előtt, sem az azonnali kérdések során nem tette, holott ez lett volna a dolga.

Megszavazták a színháztörvényt

Csak fideszes szavazatokkal megszavazta a parlament a színházak szorosabb állami felügyeletét lehetővé tevő törvényt. Az ellenzék színházi maszkokkal tiltakozott.

Az eredetihez képest enyhébb tartalommal, de változatlanul az állam felügyeletét lehetővé tevő szöveggel fogadta el a parlament fideszes többsége a kulturális életet szabályozó törvényt. A szöveg elkülöníti az állami, az önkormányzati fenntartású és a gyakorlatban most is létező vegyes finanszírozású kőszínházak kategóriáját.

Az önkormányzati fenntartású, de jellemzően vegyes finanszírozási igényű teátrumok esetén abban az esetben, ha „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színház működéséhez szükséges pénzt, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. Amely „megvizsgálja” a kérelmet.

A tiltakozások nyomán kikerült a miniszteri egyetértési jog (vétó lehetősége) az igazgatók kinevezéséhez és leváltásához. A finanszírozás módja miatt azonban bekerül a rendszerbe a veszély, hogy csak „megfelelő” színház kap támogatást.

Megmaradt a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, amelyben csupa olyan intézmény vezetője lesz, amelynek kivétel nélkül a kormány lojális kinevezettjei. Az egyes területeken ez a testület fogja megszabni a kulturális stratégiát a kormány igényei alapján.

Nem tiltanák meg a független színházak költségvetési támogatását se, bár kérdés, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni.

A parlament 115 fideszes igen,53 ellenzéki nem szavazattal, 3 tartózkodással szavazta meg a törvényt.

A szavazáskor az ellenzék egy része fekete maszkot arca elé tartva felállva tiltakozott.

Megtoldott képviselői eskü

Két ellenzéki képviselője lett a parlamentnek. Szakács László MSZP) és Sebián-Petrovszki László (DK). Utóbbi sajátos ígérettel toldotta meg az esküszöveget.

Szakács László a mandátumáról lemondott Tóbiás József helyébe lépett, Sebián-Petrovszki László pedig az októberi önkormányzati választások polgármesterséget (XI. kerület) szerzett László Imrét pótolja az országgyűlésben.

A DK pártigazgatója a szokásos esküszöveget megtoldotta egy mondattal. Azzal, hogy

„Minden erőmmel azon leszek, hogy a köztársaságot visszaállítsam, és új demokratikus alkotmányt adjunk a hazának.”

Mi, európai magyarok ugyanis nem az orbáni Alaptörvényt tekintjük mércének, hanem a hazát, a köztársaságot és a demokratikus alapértékeket, amelyek egy zsarnoki rendszerrel ellentétben örök értéket képviselnek – ezzel indokolta a szokatlan aktust Barkóczi Balázs, a DK szóvivője.

Az élő parlamenti közvetítésben jól hallható a mondat, az is, hogy a Fidesz padsoraiból a vége felé erősödő morajlás kísérő, de ezt először az Index vette észre. Az állami hírügynökség nem tudósított erről. Sőt, biztos, ami biztos, magáról az eskütételről is csak a napi összefoglaló krónika egyik részének vége felé számolt be.

Ideológiai abúzus

Hatszáz gyermek imádkozott a „nemzet vezetőiért” a Parlamentben, vagyis a magyar törvényhozás épületében.

A gyermekek missziójára szakosodott, s épp 10. évfordulóját ünneplő Pápai Missziós Művek Szent Gyermekség Műve a gyerekeket előbb a Szent István Bazilikába vitte, ahol a gyerekek misén vettek részt, majd innen egyenest – gondolom, a Szent István Bazilikát és a törvényhozást nem csupán szellemileg, hanem immár fizikailag is közvetlenül egybekapcsoló titkos (egyre kevésbé titkos) föld alatti járaton – a Parlamentbe, ahol a gyermekeknek megadatott, hogy egy bizonyos Soltész Miklós nevű egyházi államtitkárnak csúfolt szakrális cukros bácsi és télikabát-nyitogató vezetésével, irányításával és kormányhű felügyelete mellett a kis misszionáriusok Orbán Viktorért, az Orbán-rendszerért, az Orbán-kormányért, s az Orbán-éra minden haszonélvezőjéért mondhattak imát. Az ima végeztével a szekuláris cukros bácsi és télikabát-nyitogató azzal az elkötelezett XXI. századi tudás-, és információs nemzetstratégiai szándékkal indította útjára a gyermekeket, hogy a nemzet nagy dicsőségére legyenek közülük minél többen papok és szerzetesek. Az ördögűzésre (exorcizmus) történő szakosodás lehetőségével Soltész szakrális cukros bácsi és télikabát-nyitogató még nem kecsegtetett, ez a feladat kizárólag a leghűségesebbekre vár majd.

Na mármost a „La Pontificia Opera Dell’Infanzia Missionaria O Santa Infanzia” erre vonatkozó szempontjai között nem találtam olyat, amely a gyermekeknek a politikai életben való, akár közvetlen, akár közvetett szerepvállalást írna elő, s azt, hogy a gyermekekben „felébresztett egyetemes misszionáriusi lelkiismeret” a Parlamentbe szólítsa őket, s előirányozzon az ország vezetőiért (akármilyenek is legyenek azok) mondott imákat.

A dokumentumok szólnak arról, hogy a gyermekek osszák meg hitüket és anyagi eszközeiket más gyermekekkel a rászoruló régiókban; szólnak a gyermekek misszionáriusi szellemének felébresztéséről, élénkítéséről és támogatásáról; szólnak arról, hogy

a gyermekek gazdasági áldozatokkal segítsék rászoruló társaikat etc., de parlamenti jelenlétről és a hatalmon lévők nyílt, leplezetlen, transzparens és szimbolikus támogatásáról sehol nem leltem előírásokat.

Ámde mégis!

Mert az egyik elvi szempont így hangzik: „A gyermekek a gazdasági áldozatuk révén mutatják meg, hogy szeretnék a hitüket megosztani és ezáltal más gyerekeknek segíteni, hogy nagyobb barátaivá váljanak Jézusnak.” (Inoltre attraverso la loro cooperazione economica i bambini si propongono di condividere la loro fede e aiutare affinchè gli altri bambini divengano amici di Gesù.”)

Így már világos!

Hiszen a Parlamentben üldögélő és szavazgató kormánypárti „gyermekek” kifejezetten szeretik az őértük, családjaik és barátaik érdekében meghozott gazdasági áldozatokat, amúgy pedig rájuk fér, hogy végre Jézus barátaivá váljanak, mert eddig leginkább az Antikrisztussal haverkodtak, vagyis a hamis Krisztusokkal és hamis prófétákkal, elkövetve a „törvényszegés és a törvénytaposás bűnét”, megjelenve „a hazugság minden hatalmával és jelével…, valamint a gonoszság minden csalárdságával” (2Thessz 2,7-10).

Csak azt nem értem, mi a francnak kell az imához egy spirituális föld alatti járat a Bazilikától a Parlamentig, mi a francnak kell gyermekeknek mutogatni a télikabát alól kikandikáló politikai züllöttséget és ideológiai abúzust, mi a francnak kell hatszáz gyereknek imádkoznia Orbánért, Semjénért, Rogánért, Gulyásért, Rasiért, Tiborczért, Orbán Mészáros Viktor Lőrincért, Polt Péterért és a többiért, s mi a francnak kell megbecsteleníteni kisgyerekeket, akiknek java része – ha van eszük – pár év múlva úgyis lelép innen, s valahonnan kintről fog okádni azok nevének hallatán, akikért most imádkoznia kellett.

Kivonult az ellenzék a parlamentből

0

Sajtótájékoztatóján jelentették be ellenzéki képviselők, hogy nem vesznek részt a hétfői parlamenti ülésnapokon, a “propagandahétfőkön”, helyette az utcára vonulnak. Most inkább a nyugdíjfolyósító Váci úti épületéhez vonulnak, hogy ott tiltakozzanak a köztisztviselőket is érintő túlóratörvény ellen.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: nem hajlandók asszisztálni a Fidesz “propagandahétfőjéhez”. Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.

A szocialista politikus szerint a Fidesz “rabszolgává tette a magyar munkavállalókat”.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette: az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i “botrányos ülésén” jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt. A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is – magyarázta. A törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem “a haza értékes dolgozói”, hanem a kormány rabszolgáivá váltak.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte: az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de “Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára”. Azt hangoztatta: nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek. Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás – tette hozzá.

Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja “ámokfutását”. Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy “a munkarabszolgaság” helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy “a közszféra rabszolgatörvénye” negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül “álszent és igazságtalan” az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta, a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen.

Frissítve!!! Az ellenzéki képviselők kivonultak a Parlamentből és a Suzukihoz mennek

0

Kivonultak az ellenzéki és a független képviselők a parlamentből. A Mérce értesülései szerint Orbán Viktor személye ellen tiltakoztak volna, de mivel ő elutazott Izraelbe, elhalasztották az akciót. Most a rabszolgatörvény elleni tiltakozást folytatták a kivonulással.

Nem álltak fel az ellenzéki képviselők Kövér László bevonulásakor, mivel szerintük, ha az Országgyűlés elnöke nem adja meg nekik a tiszteletet, ők se adják meg a házelnöknek. A napirend előtti felszólalások alatt aztán folyamatosan elhagyják a termet.

Sokkoló élmény hatása alatta vagyok még mindig – mondta Kövér László, miután az ellenzék kivonult a parlamentből. Ezután Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jelentette be viccesen, hogy ő inkább az ülésteremben maradna.

Az ellenzéki parlamenti képviselők ezután közös sajtótájékoztatót tartottak

Majd kocsiba szálltak, és elindultak Esztergomba, ahol a Suzuki gyárnál fognak tiltakozni a gyár szakszervezet- és dolgozóellenes lépései ellen. Útközben megállnak a köztévénél.

Szabó Tímea szerint ez “propagandahétfő”, ezért nem vesznek részt az ülésen. Egységesen lépnek fel továbbra is a “rabszolgatörvény” ellen, együtt maradnak, ezt nem tudja szétverni Orbán.

Csárdi Antal azt kifogásolta, hogy a Suzuki-gyárban nem jöhet létre szakszervezet. Szerinte határozott üzenet kell, ha a kormány nem lép, az ellenzék egységesen lép.

Jakab Péter arról beszél, hogy “gyáva miniszterelnöknek nincs hazája”. Orbánnak december 12-én még volt mersze bemenni, most viszont elhagyta az országot. “Orbán ne provokálja a magyar munkavállalókat”, mert ha az asztalra csapnak, nem lesz elég kiírni a plakátra, hogy az ország jobban teljesít.

Hadházy Ákos arról beszél, nem fogadják el az eddigi játékszabályokat. Kifogásolta, hogy a mentelmi bizottság szerint nem sérült a mentelmi joguk, mikor az MTVA-ból kidobták őket. (A bizottság mai ülésén helyben hagyta Kövér László házelnök korábban a képviselőkre kirótt büntetését.)

Szél Bernadett is azt mondta, a kormány a propagandahétfőt csinálja a négy fal között, ők kimennek a Parlamentből.

A Jobbikosok rövid időre visszamentek a terembe, mert két új képviselőjük esküt tesz, utána mennek ők is Esztergomba. A Jobbik frakciójából Staudt Gábor és Szávay István távozott – utóbbi zsidózás miatt -, helyükre Csányi Tamás és Bencsik János érkezik.

Tordai Bence közvetítése:

A képviselők az MTVA-nál gyülekeznek

Több képviselő be is ment a köztévébe. Szabó Tímea azt mondja, azt akarták megtudni, a köztévé beszámol-e az ellenzéki akcióról. Papp Dániel nem ment le tárgyalni, aki lement, az meg nem illetékes tartalmi kérdésben. Hadházy azt mondta, a sajtóosztály vezetője tárgyalt velük.

A képviselők azért találkoztak a Kunigunda útnál, hogy a köztévének még kínosabb legyen, ha nem számol be az ellenzéki akcióról.

Elindult a képviselők konvoja Esztergomba

Demeter Mártát közben kirúgták a Honvédelmi bizottságból

Először fordult elő 1990 óta, hogy egy megválasztott képviselőt megfosztottak bizottsági tagságától.

A Fidesz megakadályozta a parlament rendkívüli ülésén a vita megtartását

0

Az ülést az ellenzéki pártok, a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd, valamint független képviselők kezdeményezték, tervezett napirendjén – az interpellációs blokk mellett – egyetlen határozati javaslat szerepelt. Arató Gergely, a DK képviselője ebben annak megállapítását kérte az Országgyűléstől, hogy tavaly december 12-én szabálytalanul zajlott a szavazás a rabszolgatörvényről az ülésteremben, továbbá december 16-17-én jogtalanul léptek fel erőszakosan az ellenzéki képviselőkkel szemben a köztelevízió székházánál.

A Fidesz bojkottja miatt a tanácskozáson így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el, amelyekre a kormány nem is reagált. Az Országgyűlés nem volt határozatképes, a napirendet nem fogadták el, az ülést a levezető elnök lezárta.

Az Országgyűlés rendkívüli ülését követően a parlament ellenzéki képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak:

Az ellenzéki képviselők – a Jobbik és az LMP kivételével – esküt is tettek a közös sajtótájékoztatón. A parlament lépcsőjén megfogadták, hogy közösen mindent megtesznek a tüntetéseken követelt öt pont megvalósításáért. Követelték a rabszolgatörvény visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságokat, az európai ügyészséghez való csatlakozást és a független közmédiát. Elítélték az ellenzéki képviselők fizikai bántalmazását.

A sajtótájékoztatón Tóth Bertalan MSZP-elnök azt mondta, hogy folytatják az ellenállást. A szombatra meghirdetett összellenzéki tüntetésről azt mondta, mindenkit várnak délután 14 órára a Hősök terére.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pedig arról beszélt, hogy azonnali választ követelnek a kormánytól arról, mi történt az MTVA székháznál, hogyan bántalmazhattak országgyűlési képviselőket. “Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, egységes az ellenzék, egységesen lépjünk fel.”

Hadházy Ákos független képviselő azt hangsúlyozta, hogy a közmédia nem független, márpedig független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni.

Az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt arról beszélt, szimbolikus, hogy a kormánypártok nem mentek el a rendkívüli ülésre, szerinte ez azt mutatja, ennyire érdekli őket az emberek sorsa. Azt ígérte, az ellenzék a jövőben is együtt mozog, nem hátrálnak.

A jobbikos Jakab Péter szerint gyáva kormány regnál, nem mer szembenézni a néppel és az ellenzéki képviselőkkel. Az igazi változást a gyártósorok mellett lehet elérni, támogatják a szakszervezetek sztrájkfelhívását. “Az utcán, az üzemekben lehet meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, ha a parlamentben nem hajlandóak dolgozni” – mondta.

Gyurcsány Ferenc DK elnök az országot eláruló kormányról beszélt, szerinte “eljött az ideje a lázadásnak”. Azt kívánta az országnak, legyen ereje “fellázadni Orbán rendszerével szemben”. “Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években, az ország szégyenére megvalósítottak.” Az ellenzéki pártok közötti viták szerinte természetesek egy demokratikus jogállamban, de most másodlagosak, mert egy országromboló kormánnyal szemben kell küzdeni.

Szél Bernadett amiatt tiltakozott, hogy Kövér László házelnök megakadályozta vendége,  Buzinkay György momentumos politikus beléptetését a Parlamentbe. Szél szerint ez már csak látszatdemokrácia, “a Fidesz verőlegényekkel tartja mederben a folyamatokat”. “Ez a rendszer már rég nem az, aminek hívják, ez nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam.”

A momentumos Fekete-Győr András szerint 2019 az ellenállás éve lesz. A tiltakozás folytatódik, “kézzel-lábbal küzdeni fogunk, hogy visszavonassuk a túlóratörvényt”. A vasat “addig ütik, amíg meleg”, sőt, azt ígérte, “forrósítani is fogják”. “2019 az ellenállás éve lesz.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK