Az Európai Unió nem enged Erdogan zsarolásának, ahogy nem ért egyet az oroszok szíriai polgári lakosságot is érintő légitámadásainak, mellyel Asszad hadseregének támogatása címén követett el.
Az Európai Uniónak érvényes megállapodása van Törökországgal a migránsokkal kapcsolatban. Igaz, hogy Törökország mintegy 4 millió menekültet fogadott be Szíriából , de ezért az Európai Unió 6 milliárd eurót fizet neki! Ezt az álláspontot fogalmazták meg az uniós külügyminiszterek Zágrábban.
A törökök azt állítják, hogy nem kapták meg a pénz jelentős részét. Erdogan zsarolását mégsem ez motiválja hanem a katonai helyzet:
Szíria határtartományában vesztésre állnak a törökbarát erők az előrenyomuló szír kormány alakulatokkal szemben, melyeket az orosz légierő támogat.
Ebben a helyzetben fejvesztve menekül a helyi lakosság a harcok elől.
A törökök ne vezessék félre a menekülőket!
Ezt követelte Josep Borrell Zágrábban. Az Európai Unió külügyi főképviselője sajtóértekezleten elmondta: a törökök olyan hamis információkat terjesztenek, melyek szerint az Európai Unió újra megnyitja a határait a migránsok előtt éppúgy mint korábban amikor több mint egymillió menekültet fogadott be. Az Európai Unió most segélyt nyújt, de nem akar befogadni senkit sem! – hangsúlyozta Josep Borrell. Az Európai Unió külügyi főképviselője egyben felszólította Oroszországot és Törökországot: fejezzék be a harcot Szíriában!
Elvben tűzszünet van
Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásain arról állapodtak meg, hogy csütörtökön éjféltől tűzszünet lép érvénybe. Csakhogy mindkét fél cinkelt kártyákkal játszik: az oroszok Asszad elnök csapatait támogatják míg a törökök az államfő ellenfeleit. Közben a harcoló felek vígan kijelenthetik: rájuk a fegyverszünet nem vonatkozik hiszen az orosz és a török elnök a fejük fölött állapodott meg. Törökország egy hozzá lojális tartományt akar teremteni míg az oroszok támogatják Asszad elnököt abban, hogy helyreállítsa Szíria területi egységét.
Törökország NATO tagállam, az USA és az EU – benne Magyarország szövetségese. Csakhogy önmagában emiatt az Európai Unió egyáltalán nem kíván eleget tenni Erdogan zsarolásának. Erre figyelmeztették a török államfőt Zágrábban.
Amikor a húsz évvel ezelőtti mozivásznon a farok csóválta a kutyát (Dustin Hoffmannal és Robert De Niróval a főszerepben), korántsem ért véget az a jelenség, hogy az élet imitálja Hollywoodot.
A Kártyavár c. amerikai filmsorozat idei, ötödik idényével azonban – amelynek indítását pár hónappal elhalasztották Donald Trump győzelme miatt, mert az eredeti forgatókönyv Hillary Clintont várta elnöknek és tervezte főgonoszként leleplezni – elérkeztünk arra a pontra, amelyen a valóság meg a fikció már-már kibogozhatatlanná válik. Szivárogtatás tekintetében azonban ismét az élet kullog a forgatókönyvek után.
Ami nem csoda, hiszen
az Egyesült Államok politikai csúcsán ma egy olyan ember ül, aki a televíziós önpromóció és a valóságshow nagymestere.
De miről is van szó?
A tavalyi előválasztási kampány legelején, még 2016 februárjában Jeff Sessions alabamai szenátor volt az első, aki az amerikai „felsőházból” megtámogatta Donald Trumpot, pedig az utóbbi akkor még egyáltalán nem számított esélyesnek. Az USA egyik legelmaradottabb és legszegregáltabb államát húsz éve képviselő Sessions a szélsőjobboldali fundamentalista Teadélután mozgalom egyik üdvöskéje volt, akiről még fiatal államügyész korában elterjedt, hogy szívesen üldözi a fekete választójogi aktivistákat, ám nem emel vádat olyan gyilkosság ügyében, amelyet a Ku Klux Klán követett el. Trumppal viszont már szenátorként ismerkedett meg, amikor meghívta az ingatlanmágnást, hogy tanúskodjon az ENSZ ellen a New York-i székház tatarozásának költségei miatt. A választási hadjáratban aztán Sessions a republikánus jelölt egyik legelkötelezettebb szószólója lett.
Senki nem csodálkozott hát – viszont 1400 jogászprofesszor nyilvános levélben tiltakozott –, amikor Trump éppen Sessionst jelölte igazságügyminiszternek. A szenátusi meghallgatás során felmerültek ugyan ellene a régi vádak (többek között a néhai Edward Kennedy szenátor figyelmeztetése, ill. Martin Luther King özvegyének a levele), ám a többségi republikánus vezetők keresztülmanőverezték jelölését a bírálatok labirintusán át a jóváhagyásig.
Sessions azonban elkövetett egy nagy hibát:
hazudott, amikor azt állította kollégáinak, hogy a kampány során soha nem találkozott az orosz kormány képviselőivel.
Márpedig a kongresszusnak hazudni szövetségi bűnténynek számít. Hat héttel később kiderült, hogy a szenátor többször is találkozott Szergej Kiszlyák washingtoni orosz nagykövettel. Ekkor – már igazságügyminiszterként – Sessions kivonta magát az oroszokkal való összejátszás vizsgálatának hivatali befolyásolása alól. Így történhetett meg, hogy a helyettese, Rod Rosenstein nevezte ki Robert Mueller volt FBI-igazgatót a vizsgálat élére különleges ügyészi minőségben.
Ez viszont nem akadályozta meg a minisztert abban, hogy májusban javaslatot tegyen Trumpnak a vizsgálatvezető FBI-igazgató, James Comey leváltására. Egy júniusi meghallgatáson ugyan újra tagadta a Kiszlyákkal való kapcsolatát, ám egy videófelvétel kiszivárgása nyomán úgy módosította nyilatkozatát, hogy „nem emlékszik” a találkozóra, hiszen szenátorként több, mint száz nagykövettel volt dolga.
Egy múlt vasárnapi interjú során azonban Donald Trump teljesen váratlanul kibökte, hogy „haragszik Sessionsre”, amiért az kivonta magát az összejátszás-nyomozás irányítása alól. Az elnök egészen odáig ment egyik leghűségesebb támogatója lejáratásában, hogy „ha tudta volna, hogy Sessions kivonja magát, akkor nem is jelölte volna igazságügyminiszternek”.
A Sessionst érő meglepetések eddigi legnagyobb csattanója csütörtök este következett be, amikoris a Washington Post közölte, hogy az amerikai kémelhárítás az orosz nagykövet Moszkvával folytatott beszélgetéseit lehallgatva megtudta, hogy Sessions igenis tárgyalt Kiszlyákkal a Trump-kampány stratégiai kérdéseiről.
Azonnal felmerült a kérdés, hogyan (nem) illik ez az addig kiszivárgott részletek sorába, hiszen Sessions mint bénakacsa-miniszter nagyon is megfelel a Trump-ellenes vizsgálatban érdekelt erőknek. Nem kellett sokáig várni, hogy a legendás Cui bono? (Kinek az érdekében?) kérdésre megszülessen a logikus válasz.
Ez a kiszivárogtatás csakis Trumptól eredhet, hiszen kizárólag neki áll érdekében, hogy Sessions eltakarodjon az igazságügyminisztérium éléről. Hogy miért? Hát mert Sessions a jelenlegi konstellációban nem válthatja le Muellert, az elnök maga viszont nem meri ezt megtenni, mert már alaposan megsütötte magát Comey menesztésével.
Márpedig, ha új minisztert lehetne megtenni az FBI feletti ellenőrzést gyakorló minisztérium élére, akkor azt lehetne utasítani Mueller kirúgására – amivel megszűnne, de legalábbis megnehezülne a további nyomozás az oroszokkal való összejátszás ügyében.
Trump ugyanis attól lett ennyire ideges, hogy a rendkívüli ügyész már az ő adóbevallásai után is érdeklődik.
Mint emlékezetes, hosszú évtizedek után Trump volt az első elnökjelölt, aki nem volt hajlandó közzétenni adópapírjait, amiből sokan már tavaly is arra következtettek, hogy azok súlyos terheket rejtenek – és esetleg az orosz milliárdosoktól való függőségét is bizonyíthatják.
Trump minden korábbinál nagyobb bajban van – ezért vált hirtelen az érdekévé, hogy ráfordítsa a gyanú vibráló sugarát saját híve, támogatója és kampányszószólója majd igazságügyminisztere hazugságaira.
Csak két nagy és két kisebb szélsőjobboldali párt összefogását tudta bejelenteni Matteo Salvini Milánóban, ahol korábban egy erős 15 pártból álló szövetségről volt szó.
Huszonnyolc helyett négy párt szövetségét jelenthette be Salvini
Az orosz pénzeket elfogadni jó, ezt elismenri kevésbé
Orbán kivár
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga vezére csak az Alternative für Deutschland és egy dán és finn párt szövetségét jelenthette be Milánóban. A Deutsche Welle német közszolgálati portál gyors számítást végzett és ebből kiderült: az új pártszövetség, mely a hangzatos Népek és Nemzetek Európája nevet kapta aligha rendíti meg az Európai parlamentet, ahol pedig a legerősebb frakció szeretne lenni. Csakhogy Salvini Ligája 28, az Alternative für Deutschland a jelenlegi felmérések szerint 13 képviselői helyre számíthat az Európai parlamentben. A fordulathoz ez édeskevés …
Tudja ezt Matteo Salvini is, aki pénteken Párizsban Marine Le Pen asszonnyal tárgyalt. Mindketten állást foglaltak az együttműködés mellett, de Marine Le Pen asszony nem ment el Milánóba, ahol mozgalma sem képviseltette magát.
Orosz pénzek nyomában
Putyin elnök már 2014-ben felfedezte magának Matteo Salvinit. Az olasz sajtó megírta: az oroszok pénzelik a Ligát! Ezek a vádak gyakran elhangzanak Marine Le Pen asszonnyal szemben is, akit Putyin fogadott a Kremlben a választási kampány kellős közepén. A nemzeti húrokat pengető Marine Le Pen asszony óvakodik attól, hogy az oroszok emberének tekintsék Franciaországban. Valószínűleg ugyanez tartotta távol az osztrák Szabadságpártot is a milánói rendezvénytől. Róluk is az a hír járja: Putyin pénzeli őket. Az orosz elnök mindenesetre részt vett a külügyminiszter-asszony esküvőjén. A külügyminisztert a Szabadságpárt küldte az osztrák kormányba.
Nem volt ott Milánóban Jaroslaw Kaczynski mozgalma sem. A PiS semmiképp sem szeretne oroszbarát színben feltűnni hiszen Kaczynski ikertestvére meggyilkolásával vádolja Putyin elnököt!
Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kivár hiszen a Fideszt felfüggesztette az Európai Néppárt. Amely valószínűleg az új bizottsági elnököt is adni fogja Brüsszelben. Vele szembe helyezkedni nem sok jót ígér.
Matteo Salvini viszont kerek-perec kijelentette, hogy az Európai Unió „rémálom!” Ki akar ezek után vele együttműködni? Az EU bírálata lehet, hogy szavazatokat hoz, de a választások után valakinek döntéseket kell majd hoznia. Ha ez az Európai Néppárt, a liberálisok és a baloldal szövetsége lesz, kiegészülve esetleg a zöldekkel, akkor a szélsőjobboldali frakciónak nem sok esélye lesz arra, hogy érdemben beleszóljon az ügyekbe. Ettől még jól szerepelhetnek a választásokon a szélsőjobboldali populisták, akik hirdetik, hogy mit nem akarnak, de azzal kapcsolatban egyelőre elég kevés ötletük van, hogy mit is kellene csinálnia a népek és nemzetek Európájának?!
Az Egyesült Államokban dolgozó kínai kutatók kifejlesztettek egy módszert, amely kutatóegyetemük szerint drasztikusan lerövidíti a Covid-19 vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időt.
Az új megközelítés – amelyet a Virginia Tech kutatói fejlesztettek ki és bioszenzálásnak neveznek – lehetővé tenné a teszteredmények megismerését a mintavétel után néhány perc alatt.
A Sars-CoV-2, a Covid-19-et kiváltó koronavírus kimutatására eddig alkalmazott mainstream tesztek vagy nukleinsav-tampontestek, amelyek felfedezik a vírusgének töredékeit, vagy antitest-tesztek, amelyek megmutatják, hogy valaki fertőzött-e.
Az uralkodó módszer – a tamponvizsgálat -, gyakran több, mint egy napot vesz igénybe a genetikai anyagok jelenlétének megerősítéséhez szükséges laboratóriumi eljárások miatt. A hónap elején Kína arra kérte orvosi intézményeit, hogy a lázklinikus betegek esetében hat órára csökkentsék az vizsgálati időt, és az önkéntes vizsgálatot végző embereknél 24 órán belül.
Vannak olyan kereskedelemben kapható otthoni tesztkészletek is, amelyek a koronavírussal kapcsolatos fehérjék nyomát keresik, vagy antigéntesztek, amelyek olcsó és gyors eredményeket eredményezhetnek, de változó pontossággal.
Cheng Jiangtao és Zhou Wei vezetésével a kutatók lézernyalábot használtak a minták molekuláinak ujjlenyomat-fényjeleinek generálására. Az ilyen jeleket összehasonlíthatjuk például a koronavíruséval, hogy meghatározzuk annak jelenlétét a mintában – mondta a Virginia Tech sajtóközleménye.
A múlt hónap végén az ACS Nano szakértői folyóiratban megjelent kutatók jelentése szerint az új megközelítés „agilis és könnyű utat” biztosított a mintákból származó cseppek „gyors és ultraérzékeny észlelésének” korlátjának túllépéséhez.
A minták összehasonlításhoz való előkészítése során a kutatók speciális technikákat fejlesztettek ki azok kondenzálására, ideértve egy speciális bevonat alkalmazását a vizsgálati felületen a mintacseppek mozgásának és alakjának ellenőrzésére, hogy néhány perc alatt készen álljanak az elemzésre.
A Virginia Tech nyilatkozata szerint az új módszer segíthet a vírusok felismerésében, még akkor is, ha a vírusterhelés alacsony.
„Cheng és Zhou módszerében a mintavételi cseppek teljes tartalma kimutatható, és nincs extrahálás vagy más unalmas eljárás, amely ennyire drasztikusan csökkenti a hibahatárt, és világos képet ad a jelen lévő anyagokról.”
A kutatók finanszírozást keresnek az Egyesült Államok Egészségügyi Intézetétől a módszer szélesebb körű alkalmazásához.
Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka a nyugati médiának elmondta, hogy az ukrán katonák áttörték a védelmet a Zaporizzsja régióbeli Verbovoban.
Az ukrán erők ellentámadását a déli fronton vezető tábornok azt mondta, hogy a csapatok áttörték a verbovoi védelmet és tovább haladnak előre, a mostaninál is nagyobb áttörést jósolt.
Haladunk, ha nem is olyan gyorsan, mint várták, nem úgy, mint a második világháborús filmekben…
Hozzáteszi, a lényeg, hogy ne veszítsék el azt a kezdeményezést, amelyben most az ukrán hadseregben van.
Tarnavszkij szerint az oroszok jelenleg a védelmi vonaluk mélységére hagyatkoznak. Az ukrán hadsereg akadályát a kereszteződések, a fasávok és a köztük lévő aknamezők jelentik.
Azt is elmondja, hogy létezik olyan kis orosz védelmi csoportok kombinációja, amelyek jelenleg pontosan és hozzáértően vannak elhelyezve. De az ukrán hadsereg akciói lassan visszavonulásra kényszerítik őket, amikor támadóegységekkel találkoznak. A sikeres ellentámadáshoz az ukrán csapatoknak legalább Tokmak városát el kell érniük. Ez a minimális cél
A média jelentése szerint az oroszok a helyzetről másként számolnak be.
A nyílt forrásokból származó videók újságírói elemzése azonban azt mutatja, hogy néhány ukrán egység valóban „átlépte az orosz védelmi vonal fontos vonalát” Verbove falu közelében.
A 100 éves amerikai sztár diplomata, aki ma is napi 15 órán keresztül dolgozik, elmondta a CBS televíziónak, hogy optimista az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatban azóta, hogy Kína is aktívan bekapcsolódott a tárgyalások előkészítésébe.
Henry Kissinger történelmi fordulatot hozott azzal 1972-ben, hogy Nixon elnökkel elutazott Pekingbe, és ezzel véget vetett az USA – Kína szembenállásnak, mely a koreai háborúval kezdődött el (1950-53). A kínaiak több milliós hadsereggel támogatták Észak Koreát, ahol elesett Mao elnök elsőszülött fia is. Douglas MacArthur tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől, aki azt megtagadta, és a legendás tábornokot nyugdíjazta. A két Korea között Sztálin halála után jött létre fegyverszünet 1953-ban, de béke azóta sincsen.
Az USA diplomáciája Kínával kapcsolatban élesen megváltozott amikor Biden elnök került hatalomra. 2021-ben Kínát és Oroszországot az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Washingtonban. Kissinger többször bírálta ezt az új hidegháborús diplomáciát mondván: az USA-nak mindig jobb viszonyban kell lennie Pekinggel és Moszkvával mint Oroszországnak és Kínával egymással. Blinken külügyminiszter viszont világméretű egységfrontot akar létrehozni Kínával és Oroszországgal szemben.
Zsákutca Ukrajnában
Putyin villámháborús terve villámgyorsan megbukott, az orosz hadsereg képtelen volt elfoglalni Ukrajnát. Most viszont elszántan védelmezi a megszerzett ukrán területeket, melyeket Putyin nem veszíthet el anélkül, hogy kockára ne tenné ezzel a hatalmát sőt talán az életét is.
Biden célja Putyin megbuktatása – ahogy ezt egyszer ki is jelentette. Jelenleg az az amerikai diplomácia álláspontja, hogy csakis az orosz csapatok teljes kivonása után kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna jövőjéről. Vagyis csak akkor, ha Ukrajna győz és rákényszeríti Oroszországot a kivonulásra.
Ukrajna győzelemére kevés katonai szakértő számít.
A nemrég napvilágra került Pentagon papírok szerint Washingtonban sem hisznek Ukrajna katonai győzelmében. Az USA fegyverese erőinek vezérkari főnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai patt helyzetben a diplomatáknak kell megoldást találniuk.
A 100 éves Kissinger most azt mondta, hogy tanácsadóként hajlandó lenne ellátogatni Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon.
Vang Ji, a kínaiak első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián úgy nyilatkozott, hogy titokban folytak tárgyalások a nagyhatalmak között az ukrajnai háború befejezéséről, de ezeket az USA megtorpedózta. Ezek után álltak elő a kínaiak a maguk meglehetősen homályos béketervével. Hszi Csin-ping elnök három napon át tárgyalt Moszkvában Putyinnal, majd pedig egy órán keresztül telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kínai diplomácia nemrég megoldott egy olyan régi problémát, melyet az amerikaiak évtizedeken keresztül nem tudtak és nem is akartak rendezni: béke egyezmény született a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között. Hszi Csin-ping elnök ellátogatott Szaúd Arábiába is, és ott sok egyezményt kötött. A legérdekesebb az, hogy a jövőben nem minden olaj szállítást dollárban fizetnek a kínaiak hanem Szaúd Arábia jüant is elfogad.
Pekingben a kínai külügyminiszter fogadta az USA új nagykövetét. Nicholas Burns Washingtonban a kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy az USA mindenről hajlandó tárgyalni Kínával. A mindenben Ukrajna is benne lehet vagyis Peking és Washington megegyezhet a háború végéről Oroszország és Ukrajna feje fölött. Ezt sugallja a 100 éves Henry Kissinger nyilatkozata.
Nem volt könnyű kompromisszumra jutni a különféle politikai és nemzeti álláspontok között, de az Európai Parlament szakbizottságának sikerült elfogadnia a menedékjog reformjáról szóló szabálytervezetet – közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozójának bevezetőjében.
Tajani nyitóbeszédében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszerre vonatkozó dublini szabályozás reformtervezetével kapcsolatban elmondta, a korábbi rendelet miatt alig néhány tagállam vállalja az abból adódó terhet, hogy a menekültügyi kérelmek legnagyobb részét kezelni kénytelen.
Az Európai Parlament az elfogadott szabálytervezet kapcsán azt javasolja, hogy
hozzanak létre egy olyan rendszert, amely a felelősségnek a tagállamok közötti méltányosabb eloszlásán alapul.
Emellett figyelmet kell fordítani arra, hogy elkülönítsék a háborúk és üldöztetések elől menekülőket azoktól, akik más okból, például a gazdasági okokból jönnek Európába – hangsúlyozta az EP elnöke.
Még a csúcs előtt Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője közölte, hogy szerinte és a magyar kormány szerint az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis
meghívót jelent a migránsoknak Európába.
A menekülthelyzetről is szó volt azon a szerda esti vacsorán, amelyen az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a Visegrádi csoport kormányfői vettek részt. A résztvevők nem nyilatkoztak a részletekről, és csak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tolmácsolta Orbán Viktor értékelését szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, miszerint a találkozó sikeres, eredményes és hasznos volt.
Ugyanakkor az EU csúcs résztvevőit arra szólította fel Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, hogy
gyakoroljanak nyomást A CEU ügyÉben Orbán Viktorra.
Verhofstadt szerint ugyanis a magyar hatóságoknak a határidők meghosszabbítása helyett alá kellene írniuk a Közép-európai Egyetem működését lehetővé tevő, már letárgyalt megállapodást.
Bécs belvárosában brutálisan támadtak rá Erdogan ellenfeleire a szürke farkasok. Azok a fanatikus török nacionalisták, akik közül Ali Agca II. János Pál pápa merénylője is kikerült.
Szakálluk és körmük hosszú – a farkasokat idézi. Kiképzésüket a török titkosszolgálat segíti. Feladatuk az, hogy leszámoljanak Erdogan elnök ellenfeleivel – belföldön és külföldön egyaránt.
Hagia Sophia
Az ősi keresztény katedrálist újra muzulmán mecsetté alakítja Erdogan elnök. Ferenc pápával az élen sokan tiltakoznak ellene. Az államfő a szürke farkasokat bízta meg azzal, hogy leszámoljanak a tiltakozókkal. Ali Agca életveszélyesen sebesítette meg II. János Pál pápát a Szent Péter téren.
Az orosz kapcsolat
A II. János Pál elleni merényletben nyakig benne volt a KGB is, mely azzal gyanúsította a pápát, hogy a Vatikánból irányítja a Szolidaritást, mely 1980 táján megkérdőjelezte a szocialista rendszert Lengyelországban. A szovjet titkosszolgálat a szürke farkas szervezet legkiválóbb gyilkosát küldte Rómába, de hiába. II. János Pál túlélte a merényletet, még 2006-ig irányította a katolikus egyházat. A szocialista rendszer viszont megbukott Lengyelországban. Túlélte a Szovjetunió bukását az orosz titkosszolgálat és a szürke farkasok kapcsolata is. A 2016-os párizsi merénylet sorozat idején arról cikkezett a francia sajtó, hogy az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül aligha lett volna sikeres az Iszlám állam nagyszabású terrorakciója. A szürke farkasok kapcsolták össze a titkosszolgálatot az iszlamista terroristákkal.
A párizsi Le Figaro most arra figyelmeztet: a szürke farkasok ismét aktívak egész Európában. Üldözik Erdogan ellenfeleit, akik elmenekültek az önkényuralom elől. Igyekeznek megfélemlíteni az Európában működő kurd szervezeteket, melyek a nemzetiségi elnyomás ellen tiltakoznak Törökországban.
Pántürk ideológia
A szürke farkasok eszmerendszere a türk nacionalizmus vagyis a török nyelvcsaládhoz tartozó népek egységes birodalommá szervezése. A Türk Tanács, melybe Magyarország is belépett, ennek fedőszerve lenne. De nem lehet, mert a hatalmi realitások felülírják Erdogan terveit.
Erdogan eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért
Több mint tízmillió ujgur él Kínában, akiknek nyelve a török nyelvcsaládhoz tartozik, a vallásuk pedig az iszlám. Nehezen viselik a kínaiak uralmát szülőföldjükön, ahol korábban csak nagyon kevés kínai élt. Erdogan aktívan támogatta az ujgurok lázongását, melyet a kínaiak brutálisan vertek le.
Aztán Erdogan rendszere pénzügyi válságba került: a török líra elveszítette az értékének felét. A fenyegető katasztrófa idején a kínaiak 1 milliárd dolláros életmentő gyors segélyt ajánlottak. Erdogan elfogadta. Cserébe aztán elutazott Kínába, ahol kijelentette: a török nyelveken beszélő nemzetiségek (ujgurok, kazahok, kirgizek) ügyeit kiválóan kezeli a kínai kommunista párt, élén Hszi Csinping elnökkel! Az ujgurok elveszítették legfőbb támogatójukat, mert Erdogan elnök eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért.
Csak vágy volt a sárgamellényesek mozgalmának lankadása az ünnepek között; korai volt múlt időben beszélni róla.
A VIII. felvonás intenzitása január 5-én jel arra, hogy „a társadalmi lázadás tartósságával kell számolni és a legitim erőszak célpontjává vált állam változatlanul szegényes szókincsbe, a ‘lázadók’, ‘megosztottak’ vagy ‘agitátorok’ szavakban merül ki.” Ezzel a mondattal kezdte adását vasárnap a France Culture déli hírek vezetője. Néhány perccel később a La république en Marche, a kormánypárt meginterjúvolt egyik képviselője kritikusan beszélt a kormány jelenlegi reakcióiról, „kölcsönös a megvetés”, mondta, a kormány és a sárgamellényesek között. „A fő kérdés ma az, hogy hogyan lehet visszanyerni az emberek kormányba vetett bizalmát?”
A bizalom hiánya nem csak a sárgamellényesekre és támogatóikra – még mindig 70-75 % – és az ellenzékre jellemző: az országos konzultáció felelős elnöknője egy héttel a január 15-én elinduló konzultáció előtt lemondott. Sokan felháborítóan illetlennek tartották a szegények panaszainak összegyűjtésére, rendszerezésére és ezek alapján javaslatok megírására kinevezett elnöknőnek 2019-re kiutalt fizetését, az 176.518 eurot, ami a konzultációban vélemény nyilvánításra meghívottak átlagfizetésének mintegy a tízentötszöröse. De elsősorban az zavarta, nyilatkozta lemondásakor az elnöknő, hogy nem látott elég garanciát arra, hogy a konzultációban elhangzottakra a kormány valóban oda akar figyelni, hogy munkájának bármi értelme lenne. A konzultáció helyi szervezésének felelősei, a polgármesterek is komoly feltételekhez kötik részvételüket, és még nincs nyert ügye a kormánynak.
Az Elnök saját táborában, pártjának képviselőinél is észlelhető a csalódás
Egyre-másra adnak hangot a Macron másfél évvel ezelőtti ígéreteibe, a politikai élet megújításába, az elődei avitt módszereivel szembeni teljesen új világba vetett bizalmuk gyengülésének. Az elnök emlékezetes újévi beszédéből kihallatszó gyűlöletet és a tüntetők megzabolázására hetek óta tehetetlennek bizonyuló rendőrség erőszakos beavatkozásait a hatalom gyengeségének jeleként értelmezik. Tegyük hozzá, ezt a gyengeséget illusztrálja a minisztériumában szombaton megtámadott, titkos ajtón való menekülést választó kormányszóvivő, Benjamin Griveaux vasárnapi kirohanása, vádaskodása a sárgamellényesek mozgalmát támogató ellenzék és általában, a kormány mellett ki nem álló értelmiségiek ellen.
A tüntetés VIII. nagyszabású felvonása két új elemet hozott. Első: a szervezők, most először, Párizsban hivatalosan engedélyt kértek a tüntetésre. Így akarták elkerülni a „vadtüntetés” vádját, és főleg a rendőri erőszakot, embercsonkító, súlyos sebesüléseket okozó és a tüntetők haragját, támadásait szító erőbevetéseit. Számításuk részben bevált, délelőtt nyugton hagyta őket a Champs Elysée különböző pontjaira kivezényelt rendőrség, délutánra azonban utasítást kaptak, hogy avatkozzanak be, vessenek véget a tüntetésnek. Ekkor szabadult el ismét az erőszak. Az egyik tragikomikus epizód: a tüntetőket körbezáró rendőrök ellen egy hivatásos boxoló tüntető lépett fel, puszta kézzel jól irányított, a rendőr védőpajzsát semlegesítő ütéseivel visszakozásra kényszerítette a rendőrcsapatot. Ugyanilyen box-akció Toulouse-ban is volt, de míg a párizsi ellentámadó boxoló maga ment el a rendőrkapitányságra, hogy nevét leadja, és a YouTube-on elmondja, mi késztette a rendőr boxolására, addig a toulouse-it még körözi a csendőrség.
Volt már női tüntetés is
A másik új elem, hogy a tüntetéseken és gyűléseken eddig is feltűnően nagy számú nő vasárnap sárgamellényes nő-tüntetést szervezett. „Vadtüntetésük” találkozópontját a Facebook-on egy órával a tüntetés előtt küldték szét, ennek ellenére 11-re már az építkezés alatt álló Bastille-téren volt a rendőrség. „Vadtüntetés” volt, de békés, a rendőrséget kedvességre, jóindulatra, barátságosságra utasította a prefektus (várható volt, hogy itt kisgyerekek is lesznek). Csak egy helyen blokkolták le a Marseillaise-t éneklő tüntetőket, de nem tartott sokáig, és a tüntetők türelmetlensége ellenére nem fajult el a menet megállítása. Újságírók kérdéseire válaszolva a tüntetők elmondták, hogy miért ez a külön tüntetés. Osztoznak az általános tüntetéseken megfogalmazott követelésekkel, mondták, megfogalmazásukban ők maguk is aktívan részt vettek, de azt akarják, hogy a nők sajátos szociális követeléseit is hallja Macron, és reform-tevékenységében vegye figyelembe őket.
Három nappal később, január 9-én került nyilvánosságra a francia nagyvállalatok (CAC 40) részvényeseinek részesedése 2018-ban: 57 milliárd euro volt. Másnap, január 10-én értesült a sajtó a Renault-Nissan japán börtönben őrzött vezérigazgatója, Carlos Ghosn körüli botrány újabb eleméről, miszerint az évi 15 millió eurot kereső vezérigazgató nem francia lakós, 2012-ben Hollandiában telepedett le (havi 8000 euroért bérel lakást), mert ott jóval alacsonyabb adót fizethetett, mint Franciaországban. Nos, minderre válaszolt egy afrikai származású sárgamellényes tüntetőnő vasárnap. „Ahogy mindenki, én se vagyok az erőszak híve. De megértem a reményvesztést és a türelmetlenséget, a követeléseinkkel szemben mutatott süketség láttán. A tüntetők többsége békés ember, de november 17-e óta sokaknak elegük van abból, hogy akár bejelentett a tüntetés, akár nem, a rendőrség gumilövedékekkel, könnygázbomákkal akarja hallgatásra, takarodásra kényszeríteni a tüntetőket.”
Rengeteg a rendőri erőszak
Egy a rendőrségre szakosodott ismert újságíró, David Dufresne a MediaTV-nek adott hosszú interjújában elemezte a kormány erőszakpolitikáját. Az újságíró egy internet platformot állított fel a filmre vett rendőri erőszakcselekmények jelentésére. Január 7-ig a platformon 206 filmen dokumentált illegális, büntetendő, 2000 sebesülést okozó, 400 feljelentés tárgyát képező rendőrcselekmény volt látható, anélkül, hogy mostanáig bármelyik rendőr ellen eljárás indult volna, szemben a tüntetők gyors pereiben tapasztalt szigorúsággal. Ami meglepő, folytatta, ellentétben az EU-ban ma általánosan elfogadott és alkalmazott elvvel, amely kimondja, hogy a rendőrség feladata a rend fenntartása, a tüntetéseken a tüntetőkkel való „testi kontaktus” elkerülése, addig Franciaország – amely 1968 után ennek a stratégiának kidolgozója és majdnem negyven évig minta-országa volt – Sarkozy, Holland és Macron elnöksége alatt, tehát tizenkét év alatt, az EU legdurvább országává vált, ahol a rendőrség a tüntetők provokálására, majd a velük való nyílt, támadó, a tüntetők testi épségét veszélyeztető fegyverek használására, konfliktusok keresésére kap utasítást.
A Jura hegység egyik kisvárosában, Mossongy-ban (ejtsd Moszonzsi), két szegény de élénk képzelőerővel megáldott testvér, a 12 éves Clément és 10 éves öccse, Mathis levelet ír az V. Köztársaság nyolcadik elnökének, Macronnak. Megírják neki, hogy mire, milyen világra vágynak, és fejükbe veszik, hogy levelüket személyesen elviszik neki Párizsba, kiegészítve a Champs Elysée-hez vezető 600 km-es úton megismert gyerekek vágy-listájával. Édesapjuk, Pascal, bólint rá, és a téli szünet első napján, december 22-én elemózsiával, pulóverekkel, hálózsákokkal megpakolják biciklijüket, és irány Párizs. A biztonsági előírásoknak megfelelően sárga mellényben karikáznak az országutakon. Több forgalmi csomóponton hasonló sárga mellényt viselő, melegszívű emberrel találkoznak, éjszakára szállást kapnak, majd reggel folytatják útjukat. A csomópontok sárgamellényesei értesítéseinek köszönhetően, minden új csomóponton ovációval fogadják Clément-t, Mathis-t és Pascal-t. Útközben nem felejtették el Monsieur Macron-nak megírni útjuk célját, hogy az elnök úrnak legyen ideje felkészülni a fogadásukra. Közben a tizenkét napi biciklizés estéin mind bővebb lett a gyerekek vágylistája.
Január 3-án végre megérkeznek Párizsba. Nincsenek egyedül a csillogó-villogó, még karácsonyi fényben tündöklő fővárosban, az őket váró új sárgamellényes barátaik vezetik őket egészen az Elysée palotát őrző, állig felfegyverzett, átlátszó pajzsuk mögé bújó rendőrökig. Itt a két testvér megmondja az egyik pajzsa mögül előbújó de nagyon szigorú arcú rendőrnek, hogy mi járatban vannak és váltig állítják, hogy Macron úr már várja őket. A nagyon szigorú arcú rendőr tanácstalan, kollégáihoz fordul, tanácskozik velük, majd visszajön a gyerekekhez közölve, hogy ők ebbe palotába be nem fogják tenni a lábukat, és azonnal kotródjanak el, különben iziben le fogják tartóztatni őket rendzavarás vádjával.
A nagyon szigorú arcú rendőr szívét nem sikerült megpuhítaniuk
„De, mondja a két testvér, mi, és országa sok gyereke írtunk neki, 600 kilométert karikáztunk hóban-esőben (napsütésben is), hogy személyesen kezébe adjuk a levelünket, hogy tudja meg, mire, milyen országra vágyunk!” A nagyon szigorú arcú rendőr és kollégái szívét nem sikerült megpuhítaniuk, Clément és Mathis lógó orral, kezükben a vágylistával, apjuk és a sarkon váró új sárgamellényes barátok társaságában kerestek és találtak vigasztalást.
„Akarsz harminc eurót keresni? Egy nőt kell megdugni ennyiért, de lehet az 40 euró is” – ezt mondogatják a biztonsági őrök a menekültszállásokon Németországban.
A ZDF riportfilmje szerint néhány biztonsági őr a strici szerepet is felvállalja a kiszolgáltatott fiatal menekült futtatására.
Mindkét nemből toboroznak prostituáltakat.
Főként olyanokat céloznak meg, akiknek a menedékkérelmét a hatóságok elutasították, vagyis teljesen bizonytalan a jogi helyzetük Németországban.
Az ENSZ már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal menedékkérők nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a befogadó országokban, különösen akkor, ha egyedül vannak és nincsen pénzük.
Németországba több mint egymillió menedékkérő érkezett 2015-ben. Jelentős részük nem kapott menedékjogot, mert nem tudta bizonyítani, hogy azért jött el otthonról, mert ott üldözték. Nagy részük gazdagsági okból vágott neki az útnak, nem akar hazatérni a szegénységbe. Őket szervezik be a biztonsági őrök a prostitúciós hálózatokba.
Gyakran egészen fiatalok is vannak közöttük.
Minél fiatalabb, annál jobb árat kapunk érte – mondta egy biztonsági őr a ZDF-nek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Volt már női tüntetés is
Végül egy 
