Sárgamellényesek és populisták kontra Macron – Helyszíni tudósítás Párizsból 4.

0
103
Forrás: YouTube

Az év vége – év eleje az összefoglalók és a tervek felvázolásának ideje. Kezdjük az évvégi egyenleget a francia köztársasági elnök hagyományos december 31-i esti beszédével, majd az Elysée palota magasságából szálljunk le az aszfalt és a forgalmi köröndök szintjére, előbb az Amnesty International nemrég megjelent vizsgálatában közölt számadataival, végül pedig fejezzük be a sárgamellényesek másfél hónapos mozgalmának eredményeivel és perspektíváival.

Párizs, 2019 január 02

Az évet lezáró elnöki beszédektől nem szokás meglepetéseket várni sem Franciaországban, sem másutt, a protokoll a tömeg önbizalmát erősítő eredmények és az újév derűlátást, lelkesedést ébresztő terveinek felsorolását írja elő. A jelenlegi feszült helyzetben az idei beszéd a francia elnököt nehéz feladat elé állította, és nézőinek-hallgatóinak, elemzőinek figyelmét nem kerülte el Macron lendület-mentes, majdnem fásult hangvétele. E lendületvesztést látva nehéz volt nem azokra a hatalmi pozícióját meggyengítő eseményekre gondolni, amikről az egész ország beszél, vitatkozik kivéve az elnököt: a volt testőre körüli nyári botrány kiújulására és a sárgamellényesek mozgalmára.

Emlékeztetőül a nyári botrány röviden:

a volt body guard-ról, Alexandre Benalla-ról augusztusban kiderült, hogy saját szakállára, rendőrnek beöltözve május elsején a Quartier Latin-ben már szétszéledt tüntetőket brutalizálta. Mindezt a felettesei fedték, majd a parlamenti és szenátusi meghallgatások és vizsgálatok után eljárás indult ellene. Ezt követően az elnök és a belügyminisztere között támadt feszültségek az utóbbi lemondásával értek véget. (Ezt néhány héttel korábban – Benalla-tól függetlenül – a macroni sakktábla másik bástyájának összeomlása előzte meg, amikor a környezetvédelmi miniszter az egyik rádió hullámhosszán (!) tudatta az elnökkel, hogy elege van a neki kiosztott bohóc szerepből és úgy döntött, lemond.) Mindez akkor zajlott, amikor a parlament az elnök hatalmának további megerősítését és a parlament szerepének gyengítését célzó alkotmánymódosítási törvényt vitatta. Az ellenzéki képviselők felháborodása Macronnak és testőrének a parlamentet minősíthetetlenül megvető stílusa miatt oda vezetett, hogy a parlament elnöke a vita elnapolására kényszerült.

A Benalla-ügy második felvonása egy hete kezdődött, miután a Médiapart internetújság feltárta, hogy az eljárás alatt álló volt body guard és álrendőr verőlegény diplomáciai útlevéllel rendelkezik és komoly külpolitikai árnytevékenységet folytat. A követeknek kijáró utazási és szállodai költségvetéssel az Afrikai országokban és Izraelben tárgyal államfőkkel és más kulcsfontosságú személyiségekkel. A megkérdezett külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy a minisztérium a nyári botrány után két ízben visszakérte tőle a diplomáciai útlevelet, de “tudomása szerint” ennek a kérésnek Benalla nem tett eleget – és az ügy ennyiben maradt… Egy másik érdekes feltárt részlet, hogy Benalla gyakran cserél eszmét Sarkozy volt elnök hasonló típusú, ugyancsak bűncselekményekkel vádolt árnysegédjével, ugyanúgy, ahogy Macron magával Sarkozy-vel, aki ellen jelenleg három ügyben folyik eljárás.

Forrás: YouTube

Visszatérve az elnöki évzáró beszédre,

Macron az Állami Vasutak privatizációját előkészítő, tavasszal átvitt reformjának sikerére építve megerősítette programját, a nyugdíjrendszer és az állami szektor fokozatos leépítésének 2019-re beütemezett beindítását. Mint december 17-én, most is lerótta tiszteletét a napi megélhetésükért küzdő szegény dolgozók, és a gazdaságot megbénítani akaró rendszeres rendzavarók ellen hősiesen fellépő rendőrség előtt. A rendzavarók – értsd a beszédben meg nem nevezett, hat hete tüntető sárgamellényeseket és gimnazistákat – ellen megígérte, hogy a leköszönt évhez hasonlóan, 2019-ben is a lehető legkeményebben fog fellépni az állam.

Forrás: YouTube

A rendőrség törvényt sértett

A rendőrség 2018 novemberében és decemberében kifejtett rendfenntartó munkájával az Amnesty International is foglalkozik. December 17-i vizsgálatából megtudhatjuk, hogy az állam a francia jog szabályait rendszeresen megszegte: a civil lakosság ellen nem használható fegyverekkel, tiltott gumilövedékekkel lépett fel a sárgamellényes tüntetők és a gimnáziumokat elfoglaló diákok ellen, és amit az előírások plusz tiltanak, a rendőrök a gumilövedékekkel a fegyvertelen tüntetők fejét célozták be. Az elfoglalt gimnáziumokba kivezényelt rendőrök erőszak-akcióit (a gimnazisták többórás éheztetése, térdre-kényszerítése, orvosi ellátásuk és ügyvédek beavatkozásának megakadályozása) külön részletezi a vizsgálat.

A vizsgálat másik megállapítása, a rendőrök specifikus agresszivitása az újságírók és fotósok ellen. Harmadik megfigyelés, a tüntetési alapjog-gyakorlás rendőri megakadályozása: a tüntetések színhelyei felé tartó személyek illegális igazoltatása, védő-sisakkal rendelkező, festékkel felszerelt személyeknek “a rendzavarás megelőzésének céljából történő” előzetes letartóztatása. Ezt a rendőri indoklást a francia jog nem ismeri. Negyedik, a tüntető civilek, általában, a tüntetési jog-gyakorlat védelme a hatóságokra nézve kötelező előírás, amit a novemberi-decemberi tüntetéseken a rendőrség szisztematikusan megtagadott. A könnygázbombák elleni véd-felszereléseket, a légzést megkönnyítő speciális folyadékokat, kötszereket és fertőtlenítőket a rendőrség elkobozta, az elsősegélynyújtók és ápolónők munkáját akadályozta.

A hivatalos számok szerint csak november 17-én, az első tüntetés során, 1047 tüntető sebesült meg, ebből 46 súlyos sérüléseket szenvedett. Ezzel szemben 717 rendőr könnyű sérülését jelezték a hatóságok. A gumilövedékek és könnygázbombák okozta súlyos sérülések mérlege, csak a legkegyetlenebbeket figyelembe véve, a sérülés-típusok szerint: 4 tüntető súlyos szemsérülés áldozata volt, 7 félszemére megvakult, 4 az egyik karját vesztette el, 12 állkapcsa tört el egy vagy több helyen, közülük többen fogaikat is elvesztették. A súlyos sebesülés(eke)t szenvedtek életkorát nézve: heten 15-18 évesek, hatan 19-25 évesek, a többiek az idősebb korosztályok tagjai.

A 2019-es perspektívákat nehéz megjósolni

Többen kételkednek, hogy a Köztársasági elnök a jelenlegi meglehetősen meggyengült helyzetében komolyan hisz ígéreteinek megvalósíthatóságában, a háború után kivívott szociális jogokat tovább csonkító, a szegénységet tovább növelő törvények parlament elé vitelének lehetőségében. Kérdés az is, hogy a tömeges “Macron, mondj le!” követeléssel szemben hangsúlyozhatja -e még demokratikus úton – a szavazók 17-20 %-ának köszönhetően – megszerzett hatalmának legitimitását, különösen mióta az egyik nemrég felbukkant főkövetelés a demokrácia intézményeinek alapvető módosítása lett. Az elnök programjának megvalósulása a sárgamellényesek és a diákok mozgalmának elcsitulásától függ, amit beszédéből kivehetően, csak az ellenük irányított rendőri és esetleg katonai erőszak növelésével tud elképzelni.

Forrás: YouTube

Végül, hogyan zárták le az óévet a sárgamellényesek?

Az interjúkból ítélve ez két rövid szóval írható le: harcra készen. A mozgalom nagy része továbbra is a teljes decentralizáltságot, főnök-mentességet tekinti leghatékonyabb fegyverének. Az első benzin- és dízel árcsökkentési követelést villámgyorsan, az adó-egyenlőség elvének érvényesítésére, a gazdagok vagyonának megadóztatását eltörlő Macron-törvény visszavonására, majd a RIC (lásd. a dec. 23-i tudósítást), a népi kezdeményezésű népszavazásra irányuló politikai követelések váltották fel.

Több helyen – ez az elmúlt tíz nap újdonsága – a sárgamellényesek javasolják az EU választásokon való indulást. A gondolatot sokan ellenzik, a mozgalom szellemével ellentmondásosnak tartják. Kelet-Franciaországban a 6000 lelket számoló Commercy városka sárgamellényes csoportja az elnök kezdeményezte országos konzultáció és a választásokon való indulás csapdáira hívja fel a figyelmet. A csoport youtube-on terjesztett hat perces, második felhívásában fordul az ország minden sárgamellényeséhez “és azokhoz, akik még nem viselik a mellényt, de osztják a haragjukat”. A hathetes mozgalom első győzelme, mondják, hogy a sárgamellényesek hangjára kénytelen az egész ország odafigyelni, és a hatalom immár nem tudja őket mellőzni.

De, folytatják, ennél többre van szükség. Felhívják társaikat, hogy az országban mindenütt tartsanak gyűléseket, vitassák meg és véglegesítsék követeléslistájukat. Az elnök által előírt, és a polgármesterek irányítása és ellenőrzése alatt szerveződő országos konzultáció – figyelmeztetik társaikat – azzal a veszéllyel jár, hogy az ott elhangzottakkal a politikusok azt kezdenek majd, amit akarnak. A sárgamellényeseknek, hangsúlyozzák, meg kell őrizniük a követeléseik és azok megvalósítása feletti ellenőrzést. Ezért javasolják a népi kezdeményezésű gyűléseket, majd ezeket követően a helyi gyűlések küldöttjeinek első országos találkozóját, amelynek feladata a helyi követelések egyesítése és a mozgalom jövőjének és kollektív megszervezésének megvitatása lesz. Akarva-akaratlanul a hat hetes mozgalom létének, fennmaradásának egy új szintje körüli gondolkodás kibontakozásával kezdődik az újév.

BUÉK!

Körösi Zsuzsa

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..