Világ

Madridban nem díjazzák a magyar kormány Putyin barátságát

“A spanyol kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy elutasítsa a Talgo vonatgyárra vonatkozó magyar ajánlatot, mert emögött orosz befektetők állhatnak” – mondta a spanyol kormány közlekedési minisztere. Oscar Puente azt sem tartja kizártnak, hogy a Putyin barát magyar kormány áll a felvásárlási szándék mögött hiszen korábban Szijjártó Péter külügyminiszter lobbizott Madridban a magyar vásárlási ajánlat mellett.

A gyanú annál megalapozottabbnak tűnik, mert a magyar vállalkozás, mely meg akarja venni a spanyol céget 55%-ban Tombor András, kormányközeli magyar oligarcha tulajdona, 45%-ban pedig az állami Corvinus alapé. Az ajánlattevő Ganz Mávag korábban részben orosz tulajdonban állt, majd Szalay Bobrovniczky Kristóf tulajdona lett, de neki formálisan le kellett erről mondania miután hadügyminiszter lett.

Orbán a szélsőjobboldali Voxot támogatja

A baloldali kormány azért is ellenzi a spanyol vagongyár felvásárlását, mert Orbán Viktor a spanyol belpolitikába is nyíltan beavatkozik, és a szélsőjobboldali Voxot támogatja. Rogán Tóni sajtója gyászba borult amikor Spanyolországban nem sikerült legyőzni a baloldali kormányt, amely a választások után  végül felülkerekedett. Orbán Viktor nem a mérsékelt jobboldalt hanem a szélsőjobboldali Voxot támogatta, melyet nosztalgia jellemez Franco tábornok félfasiszta rendszerével. Spanyolország modernizációja Franco tábornok halála után – 1975-kezdődött meg, és mindenfajta nosztalgia a keresztény nemzeti diktatúra iránt meglehetősen népszerűtlen a fiatalabb nemzedékek körében, akik már olyan Spanyolországban nőttek fel, mely az Európai Unió értékrendjét vallja, és nem visszafelé néz hanem előre.

Minek tárgyalni a béke lehetősége nélkül?

Ferenc pápa: legyetek bátrak tárgyalni Ukrajnában! Ez a fehér zászlót jelenti? – kérdezte a svájci televízió riportere a katolikus egyház fejét, aki válaszában azt hangsúlyozta: ”nem kell szégyellni a tárgyalásokat, ha azok békét hoznak.”

A katolikus egyház vezetője azt sürgette, hogy “teremtsék meg a diplomáciai feltételeit a tartós békének Ukrajnában.”

Ferenc pápa pontosított:

”a tárgyalások sohasem megadást jelentenek.”

A harcban álló állam lakosságának egy része görög katolikus vagyis elismeri a pápa vallási tekintélyét. A görög katolikus egyházat a Habsburg monarchia találta ki, hogy csökkentse az orosz cárok lehetőségeit a birodalom ortodox vallású népeinek a befolyásolására vagy épp fellázítására. A mai Nyugat Ukrajna, melynek Lviv, az egykori Lemberg a fővárosa, a Habsburg monarchia része volt az első világháború végéig. Az ukrán nacionalizmus itt viszonylag szabadon szervezkedhetett míg a cári birodalomban brutálisan elnyomták a nemzetiségeket. A Szovjetunióban a többi valláshoz hasonlóan a görög katolikust is üldözték, több püspököt is megöltek. A Szovjetunió bukása után a görög katolikus egyház jelentősége megnőtt Ukrajnában, melynek nyugati részén a nemzeti érzés erősebb mint keleten, ahol az orosz befolyás mindig is jelentősebb volt.

Sikorski lengyel külügyminiszter: nem elképzelhetetlenek a NATO csapatok Ukrajnában

A lengyel diplomácia vezetője örömmel üdvözölte Emmanuel Macron francia elnök javaslatát: “Putyinnak kelljen félnie ahelyett, hogy mi félnénk. Ezt jelenti Macron elnök javaslata” – írta Sikorski az X-en.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, hogy “a Nyugatnak joga van fegyvereken kívül katonákat is Ukrajnába küldeni.”

Olaf Scholz német kancellár nyilatkozatban határolta el magát ettől, és közölte

“A Bundeswehr erői semmiképp sem mennek Ukrajnába!”

Washingtonban távozik a külügyből Victoria Nuland államtitkár , akinek kulcsszerepe volt az USA Ukrajna politikájában. Korábban elárulta , hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött az oroszbarát Janukovics elnök megbuktatására Kijevben. Ahol azután kijelentette a német és francia vezetők  békülékeny álláspontját bírálva : Fuck the EU! Victoria Nuland távozása azt is jelentheti, hogy az USA átértékeli Ukrajna politikáját hiszen arra már csak igen csekély esély mutatkozik, hogy a fronton legyőzzék Oroszországot.

Zelenszkij elnök korábban Washingtonban kijelentette:

”Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne, ha a fejünk fölött tárgyalna Putyinnal, de mi nem fogadnánk el ezt.”

Peszkov, Putyin elnök szóvivője világháborús fenyegetésnek tartja Macron elképzelését, és emiatt Moszkva az ENSZ-hez fordult.

Miért oly fontos Orbánnak Donald Trump?

“Egyórás baráti találkozó” – így jellemezték Trump tanácsadói az összejövetelt Orbán Viktorral Mar-a-Lagoban- az ex amerikai elnök birtokán Floridában.

Biden elnök sietett reagálni: ”Tudják, hogy kivel találkozott Donald Trump? Orbán Viktorral, aki kerek-perec kijelentette, hogy a demokrácia nem működik, és ezért ő diktatúrára törekszik” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke első kampány gyűlésén Pennsylvániában. Biden hozzátette:

”én fokozni akarom a demokráciát nem pedig csökkenteni!”

Aggasztja az, hogy miről is tárgyalt Orbán Viktor Donald Trumppal Mar-a-Lagoban? – tudakolták újságírók az USA elnökétől. A válasz:

”ha én nem aggódnék a Trump – Orbán találkozó miatt, akkor Önöknek kellene”

– válaszolta az Egyesült Államok elnöke.

Aki viszont Orbán Viktort aggasztja. A magyar miniszterelnök ugyanis meg van győződve arról, hogy az amerikai demokraták – részben Soros György biztatására – meg akarják buktatni őt. Ennek érdekében ténykedett már Goodfriend ügyvivő is az Obama kormányzat idején is, majd pedig most Pressman nagykövet.

Trump “barátját” nehezebb megbuktatni

A CIA könnyen levehet a sakktábláról olyan politikusokat, akik nem felelnek meg az USA érdekeinek. Jól mutatja ezt Sebastian Kurz osztrák kancellár bukása vagy a Szabadságpárt egykori vezérének Ibiza gate botránya. Victoria Nuland épp mostanában lemondott külügyi vezető egy gyenge pillanatában bevallotta, hogy 5 milliárd dollárt költöttek Janukovics oroszbarát elnök megbuktatására Ukrajnában. Az amerikai nagykövetségnek jelentős szerepe volt abban, hogy Babis cseh miniszterelnök elbukott a választáson noha pártja a legtöbb szavazatot szerezte meg.

Romániában az amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi főügyész valóságos nagytakarítást végzett a Moszkva barát elit soraiban. Ő most az Európai Unió főügyésze, ezért sem lép be Magyarország, mert így Orbán Viktor könnyen Malajzia ex miniszterelnök sorsára juthatna. A New York-i korrupcióellenes ügyészség csekély 4,5 milliárd dolláros korrupciót tárt fel a kormányfő környezetében. Mindezt megírta a helyi sajtó nem kormányellenőrzés alatt álló része. Razak miniszterelnök megbukott a következő választáson, és az új főügyész első dolga volt a vizsgálat megindítása. A kormányfő nejével a repülőtérre száguldott, de elkapták bőröndjeiben arannyal és ékszerekkel. Jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti Malajziában korrupcióért.

Mindezt Orbánnal is meg lehetne tenni, de Trump “barátjával” ez sokkal nehezebb mint Malajzia miniszterelnökével, akinek a nevét sem ismeri senki az Egyesült Államokban hacsak onnan nem, hogy ő finanszírozta a Wall Street farkasa című filmet Leonardo di Caprioval a főszerepben.

A valódi védőernyőt Orbán Viktornak persze nem Trump hanem az impotens magyar ellenzék jelenti.

Sem az USA sem az Európai Unió nem tud senkit sem a helyére állítani. Márpedig a politikában érvényes a horror vacui elv – mindenki retteg a káosztól, melyet Magyarországon Orbán kontrollál. Igaz, hogy közben Magyarország egy főre eső fogyasztásban az utolsó helyre esett vissza az Európai Unióban, de ez aztán végképp senkit sem érdekel Washingtonban.

Biden nem bakizott az évértékelő beszédben, de mégiscsak vesztésre áll

Miért népszerűbb Trump mint Biden? Nem azért elsősorban, mert jobb formában van mint ellenfele hanem, mert a választókat érdeklő alapkérdésekben az amerikaiak többsége neki ad igazat.

Mit kérdez Donald Trump az átlag amerikaitól? Jobban éltek mint négy évvel ezelőtt amikor még én voltam az elnök? A többség erre azt válaszolja, hogy nem. És igaza van, mert a Biden kormányzat hiába adott jelentős támogatást a középosztálynak és a szegényeknek a Covid krízis idején és utána is, ezt megette az infláció és a kamatláb emelés. Az átlag hiába emelkedett szerény mértékben, az elmúlt négy évben is az elit gazdagodott igazán, ők profitáltak a válságból. A legfelső egy százalék, melyhez Donald Trump is tartozik, jóval gazdagabb lett míg a többség életszínvonala csökkent vagy stagnált. Ezt nem bocsátja meg a választók többsége a demokrata kormányzatnak, mely érzi a veszélyt: Yellen pénzügyminiszter bejelentette a szupergazdagok megadóztatását, ezt már meg is tárgyalták a G20 miniszterei, de ebből nem lesz valóságos adó csak hosszú évek után, és akkor sem biztos. Sőt, ha Trump lesz az elnök, akkor biztos, hogy nem.

Biztonságosabb lett a világ?

Erre is nemmel válaszol az amerikaiak többsége, és nem alaptalanul: a Biden kormányzat két megnyerhetetlen háborúval néz szembe Ukrajnában és a Közel Keleten. Biden 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel veszélyesebbé vált a világ ahogy azt Putyin Ukrajna elleni agressziója bizonyította. A demokrata adminisztráció folytatta Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, ezzel sikerült meggyengítenie ellenfelét anélkül, hogy az USA ebből profitált volna. Ukrajna immár világháborús veszélyforrássá vált, és ezt az amerikai közvélemény egyáltalán nem díjazza. Így Trump eljátszhatja a békegalamb szerepét, ami kicsit furcsa harcias retorikájához de hát dollármilliárdosként az átlag amerikaiak szószólójaként is szerepel, ami pedig még nagyobb ellentmondás.

Mi a megoldás?

Sem Biden sem Trump nem rendelkezik elképzelésekkel az USA és a világ problémáinak megoldására, és az amerikai választópolgárok érzékelik ezt. Ronald Reagan nem volt nagy formátumú politikus, de megállapodott Gorbacsovval, véget vetett a hidegháborúnak. Így jelentős örökséget hagyott utódjára Bushra, akinek idején megbukott a nagy vetélytárs, a Szovjetunió.

Ma viszont Kína és Oroszország mind szorosabb szövetségben az USA ellenfele. Kissinger egykori külügyminiszter álma romokban. Ezért is utazott a veterán diplomata még százéves korában is Pekingbe, hogy mentse ami menthető. Az USA vezető szerepe a világban meggyengült pedig az amerikaiak jóléte jelentős részben ezen alapul. A választópolgárok mindebből a növekvő káoszt érzékelik, és az elit tehetetlenségét a problémák megoldására. Kiváló alkalom ez olyan demagóg politikusok számára mint Donald Trump és Orbán Viktor, akik Floridában találkoznak.

Ők a proteszt szavazatok bajnokai, a bírálatban erősek, produkciójuk enyhén szólva gyenge.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországot az utolsó helyre vitte az Európai Unióban a jóléti vetélkedésben. Ha jön Trump, akkor semmivel sem lesz jobb Magyarország helyzete. Sőt megkérdezheti Orbán Viktortól: miért is barátkozol te azzal a Kínával, amely az USA legfőbb ellenfele?

Brüsszel támogatni szeretné az EU saját napelem iparát

Az erőteljes kínai konkurencia miatt az uniós napelemgyártás vergődik, ezért a brüsszeli bizottság azt szeretné, ha a tagállamok közös nyilatkozatban fejeznék ki szándékukat uniós napelemek vásárlására. A brüsszeli Politico megszerzett egy belső dokumentumot ezzel kapcsolatban.

“A helyzet romlása akciót sürget“ – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság dokumentuma, amelyet konkrétan az váltott ki, hogy az egyik legnagyobb uniós napelemgyártó, a Meyer Burger bejelentette: leállítja termelését Németországban.

Milyen akcióval lehetne megmenteni a vergődő uniós napelemgyártást?

A brüsszeli bizottság vizsgálja, hogy milyen állami támogatást kapnak a kínai cégek a napelemek előállításához illetve exportjához.

Az Európai Unió nemrég fogadott el egy új törvényt – Net Zero Industry Act – amely azt célozza, hogy a zöld átmenethez szükséges berendezéseket mindenekelőtt uniós forrásból vásárolják meg a tagállamokban.

A másik lehetőség az, hogy a napelem fejlesztési programot kössék össze a mezőgazdaság zöld átmenetével.

Az agrárágazat meglehetősen lemaradt a zöld átmenetben a legtöbb uniós országban. A brüsszeli bizottság ezenkívül azt javasolja, hogy helyezzenek el nagy számban napelemeket középületek tetején ily módon is növelve a keresletet.

Minthogy a kínai napelemgyártó cégek is jelentős részben az állami támogatásnak köszönhetik a piac letarolását, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy támogassák ők is saját cégeiket.

Sok jószándék, de kevés konkrétum

Az Európai Napelemgyártók Tanácsának főtitkára így nyilatkozott a brüsszeli dokumentumról: ”Ez fontos lépés a jó irányban, de a jelenlegi nehéz helyzetben konkrét intézkedéseket várunk Brüsszeltől” – mondta Johan Lindahl. Az európai napelemgyártó cégek uniós pénzekre vágynak és várnak:

”a brüsszeli bizottságnak nagyon sürgősen sokkal konkrétabb döntést kell hoznia az uniós pénzekről”

– nyilatkozta a Politiconak Dries Acke, a Europe Solar Power lobby csoport igazgatója.

Az Európai Unió energia miniszterei megvitatják a napelem pénzügyi támogatásának kérdését, majd megfogalmazhatnak erről egy közös nyilatkozatot a közeli hónapokban – írja a brüsszeli Politico.

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

A Google hirdetési politikája miatt jelentős üzleti veszteségeket szenvedtünk – érvel a több mint 30 nagy európai média cég, mely szerint az amerikai óriás visszaél piaci előnyével.

“Ha a Google nem élne vissza domináns helyzetével, akkor sokkal nagyobb jövedelemre tehettünk volna szert, és kevesebbet kellett volna kifizetnünk a technikai szolgáltatásokért” – hangsúlyozza a közlemény, melyet 32 európai média cég írt alá. 17 ország média vállalkozásainak van tele a hócipője a Google üzletpolitikájával – köztük az Axel Springernek is, amely a többi között kiadja a brüsszeli Politicot is. Érthető, hogy ez a brüsszeli portál nagy figyelmet szentel az ügynek, melyet az európai cégek egy holland bíróság előtt szeretnének megnyerni.

Az Európai Unió már tavaly júniusban jelezte a Google-nak, hogy üzletpolitikája sérti a brüsszeli trösztellenes törvényt. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke akkor így fogalmazott: ”Minket elsősorban az zavar, hogy a Google a saját domináns szerepét a piacon arra használja ki, hogy a saját vállalkozásait részesítse előnyben.”

Vestager uniós biztos hozzátette:

”ez nemcsak a Google vetélytársainak hátrányos hanem a média cégeknek is miközben növeli a hirdetési költségeket is.”

Brüsszel már 2021 óta figyeli a Google üzletpolitikáját, és eddig már különféle címeken több mint 8 milliárd eurós bírságot rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Mit szól ehhez a Google?

A brüsszeli Politico elérte a Google jogi igazgatóját, aki természetesen közölte, hogy a perben keményen szembeszállnak majd az európai média cégekkel: ”A Google konstruktívan együttműködik a médiavállalkozásokkal egész Európában, de ez a jogi beadvány spekulációkon alapul és opportunista jellegű. Ezért a Google határozottan szembeszáll ezzel méghozzá a tények alapján” – hangsúlyozta Oliver Bethell, a Google jogi igazgatója, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A londoni Guardian emlékeztet arra, hogy a francia versenyjogi hatóság már 2021-ben elítélte a Google üzletpolitikáját, és 220 millió eurós büntetést rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Miért Hollandiában perelnek az európai médiavállakozások? Azért, mert az ott hozott versenyjogi döntések általában az egész Európai Unióra vonatkoznak vagyis nem kell minden tagállamban külön – külön pert indítani a Google ellen.

Putyin selyemútja: Közép Ázsián és a Kaukázuson keresztül játssza ki a szankciókat Oroszország

Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mindjobban megérzi a modern technológia hiányát.

Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz áru import az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban: a 2019-es csúcs és a tavalyi év között az orosz áru import 20%-kal növekedett!

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%- os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon – sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%- os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban – 2019-2023 – 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankció megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam – írja a Project Syndicate. Közép Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Georgiára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.

Ha tehát a Nyugat érzékelteti a helyi vezetőkkel, hogy nem helyesli a szankciók kijátszását, akkor azok reagálnak. Mindenképp le kell zárni Putyin Selyemútját Közép Ázsiában és a Kaukázusban – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon Robin Brooks, az Institute of International Finanace egykori vezető közgazdásza, a Goldman Sachs stratégiai elemzője  és Simon Johnson, az IMF egykori vezető közgazdásza, a MIT professzora.

Hol húzódnak Oroszország stratégiai határai?

Kiselőadást tartott Szocsiban Dmitrij Medvegyev, akire Putyin a rossz rendőr szerepet osztotta az ukrajnai háború propagandájában. Medvegyev most a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke, aki nem szilovik vagyis nem fegyveres testület tagja mint az orosz politikai elit nagy része.

Medvegyev ököllel fenyegeti a NATO-t és az Európai Uniót addig az orosz hadsereg és titkosszolgálat sokkal óvatosabb, mert jobban ismeri a realitásokat. Amikor Putyin meghozta döntését az Ukrajna elleni agresszióról, akkor állítólag azt mind Viktor Geraszimov vezérkari főnök mind pedig Szergej Nariskin hírszerző főnök ellenezte. Emiatt Putyin meg is alázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, de mind ő mind pedig Geraszimov vezérkari főnök megőrizte tisztségét. Az ukrajnai háború ugyanis egyáltalán nem úgy alakult ahogy Putyin szerette volna pedig a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy Ukrajna elfoglalása nem sétagalopp.

Miért döntött mégiscsak Putyin Ukrajna megtámadása mellett?

Ezt próbálta megindokolni Medvegyev amikor Oroszország stratégiai határairól beszélt Szocsiban. Ezek a stratégiai határok nem azonosak a földrajziakkal. Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az derül ki, hogy Medvegyev főként a múltra hivatkozott éppúgy mint Putyin amikor halálra untatta Tucker Carlsont véget nem érő orosz történelem leckéjével, amelyből kilógott a lóláb: Putyin indokolni próbálta Ukrajna elleni agresszióját.

Ezt magyarázta állítólag William Burnsnek is 2021 őszén amikor a CIA igazgatója, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, az orosz fővárosban járt, hogy megtudakolja: mire készül valójában Oroszország? Putyin állítólag Kennedy elnök kubai ügyét hozta fel példaként mondván: Oroszország nem tűrheti el, hogy a NATO illetve az USA olyan rakétákat állítson fel Ukrajnában, melyek pillanatok alatt elérhetik Moszkvát illetve a stratégiai célpontokat Oroszországban. Mire azt a választ kapta, hogy az orosz tengeralattjárókról kilőhető nukleáris töltettel rendelkező rakéták ugyanilyen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára.

“A stratégiai határok az érdekszférákat érintik”

Ezt hangsúlyozta Medvegyev, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy Ukrajnát az orosz érdekszférába tartozó államnak tekintik Moszkvában. Pontosabban:

”semmiképp sem hagyhatjuk, hogy ezekben a stratégiai határokon belül fekvő országokban velünk ellenséges erők berendezkedjenek.”

Hol húzódnak ezek a stratégiai határok? Medvegyev szándékosan homályosan fogalmazott nyilvánvalóan abból kiindulva, hogy ezt az erőviszonyok döntik el. Csakhogy ezek nem Oroszországnak kedveznek. Moszkvának fel kellett adnia kelet-európai birodalmát 1989-90-ben, a Szovjetunió felbomlott 1991-ben. Ukrajna népe a függetlenségre szavazott, és ezt Moszkva elismerte. Abba is beletörődtek Moszkvába, hogy az egykori balti tagállamok immár nemcsak, hogy függetlenek, de a NATO és az Európai Unió tagjai. Ebbe az irányba tájékozódik Moldova és Georgia is. Sőt újabban Örményország is, amelyet Oroszország nem tudott vagy nem akart megvédeni Azerbajdzsánnal szemben. Pasinjan örmény államfő ezért a Nyugathoz forduit.

Putyin Ukrajna elleni agressziója dermesztő hatással van szomszédaira: a kaukázusi és közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságok nyugati vagy kínai irányban tájékozódnak, és mindinkább távolodnak Moszkvától. Ahol az orosz elit képtelen versenyképes gazdasági rendszert teremteni, amely vonzóvá tehetné Oroszországot mint Kínát. Ráadásul az is kiderült: a király meztelen! A rettegett orosz hadsereg és titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában. Háromnapos villámháborúra készültek, és két év után sem jutottak sokra.

Trumpra várva

Putyin éppúgy mint Orbán Viktor, Trump választási győzelmében bizakodik. Azt gondolják, hogy Donald Trump az ukránok feje fölött megegyezne Putyinnal, és létrejönne valamiféle kompromisszum és fegyverszünet. Az USA tulajdonképp már elérte stratégiai célját: a margóra szorította Oroszországot, hosszú időre lehetetlenné tette az együttműködést Moszkva és Brüsszel között, megerősítette vezető szerepét a nyugati világban. A NATO két új taggal bővült: Finnország és Svédország már részt is vesz azon a nagy hadgyakorlaton, melyet az észak-atlanti szervezet az orosz határok közelében rendez.

Oroszország egyre inkább Kína függvényévé válik miközben Pekingből éreztetik Moszkvával: nekik sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint az orosz szövetséges.

Így Medvegyev egyre inkább az az ordas farkas, aki nem ijeszt meg senkit sem. Oroszország nem képes a NATO fenyegetésére hiszen Ukrajnát sem tudja elfoglalni.

Putyin egy fegyverszünettel talán megmentheti az arcát, és győzelemként tüntetheti fel, hogy a Krímen kívül is megszerzett pár ukrán tartományt. A megnyerhetlen háború mindenkinek árt keleten és nyugaton egyaránt, de mivel mindenki győzni akar és senki sem hajlandó beletörődni a szánalmas realitásokba, ezért tovább folyik az öldöklés Ukrajnában, ahol a megnyerhetetlen háborúhoz nemcsak a pénz fogyott el, de a katonák is.

USA irányváltás Ukrajnában? Távozik Victoria Nuland államtitkár

“Toria diplomáciai működését Ukrajna ügyében sok diplomata és egyetemista tanulmányozza majd” – így búcsúztatta Blinken amerikai külügyminiszter, a washingtoni külügy harmadik számú vezetőjét, Victoria Nuland asszonyt, aki régiónkkal foglalkozott.

Nuland asszony vallotta be, hogy az Egyesült Államoknak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Victoria Nuland jelentette ki a vita hevében Kijevben, hogy Fuck the EU!

Az Európai Unió ugyanis sokáig nem akarta Ukrajna NATO és EU tagságát, mert nem kívánta felidegesíteni Putyint. Merkel kancellár e tekintetben szemben állt az Egyesült Államok hidegháborús orosz politikájával, melyet Victoria Nuland képviselt. Merkel kancellár utolsó diplomáciai tette az volt, hogy kiharcolta Washingtonban az Északi Áramlat 2 gázvezeték elfogadását. Az USA minden erővel fúrta azt a gázvezetéket, mely Oroszországból közvetlenül szállított földgázt Németországba, ahol az ipar ezzel az olcsó orosz energia forrással számolhatott. Az Északi Áramlat 2 sohasem működhetett, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24. – megszakadt az együttműködés Németországgal. Az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Putyin az Egyesült Államokat gyanúsította, és meggyőző cáfolat azóta sem érkezett. Dánia és Svédország megszüntette a vizsgálatot anélkül, hogy megnevezték volna az elkövetőt. Ha Oroszország lett volna, akkor nyilvánvalóan nem fogták volna vissza magukat e téren.

Victoria Nuland utoljára pár nappal ezelőtt járt Kijevben, ahol jóváhagyta, hogy Zelenszkij elnök leváltsa a vezérkari főnököt, Zaluzsnij tábornokot. Az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének a legfőbb bűne az volt, hogy titokban tárgyalt Viktor Geraszimov orosz vezérkari főnök megbízottjaival egy fegyverszünet lehetőségéről. Zaluzsnij vezette a nagy ukrán offenzívát Oroszország ellen, mely teljes mértékben kudarcba fulladt. Ezt követően Zaluzsnij tábornok állítólag rádöbbent arra, hogy Ukrajna nyugati segítséggel sem nyerheti meg a háborút, ezért kezdett el tapogatózni a fegyverszünet irányában.

Jelent-e irányváltást Washingtonban a keményvonalas államtitkár távozása?

Victoria Nuland elszánt híve volt az USA hidegháborús diplomáciájának, mely már 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Az amerikai diplomácia nagy öregje, Henry Kissinger sietett elítélni az új diplomáciai vonalat mondván annak következménye az lesz, hogy szorosabbá válik Oroszország és Kína szövetsége az Egyesült Államokkal szemben. Kissinger még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megakadályozza a kínai kapcsolatok megromlását.

Donald Trump nemrég úgy nyilatkozott, hogy amennyiben hatalomra kerül, akkor első dolga lesz a “háborús uszítók kipaterolása” a külügyből és a hadügyből Washingtonban. Victoria Nuland ilyen volt, így nem sok könny hullik utána.

Victoria Nuland kezdő amerikai diplomata volt Moszkvában a kilencvenes években, majd NATO nagykövet lett. Később a külügyben csinált karriert, de egyáltalán nem diplomatikusan fogalmazta meg a véleményét Oroszországról, melyet utált.

A Kremlben ennek megfelelően nőstényördögnek titulálták.

Hogy kommentálta Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője Victoria Nuland távozását?

“Sosem ismerik be Washingtonban, de a távozás oka az, hogy megbukott a Biden kormányzat oroszellenes vonala. Az oroszellenesség mint diplomáciai stratégia, melyet Victoria Nuland képviselt, a mélybe rántja a Biden kormányzatot.”

Átmenetileg John Bass államtitkárhelyettes veszi át Victoria Nuland posztját a washingtoni külügyminisztériumban – írja a New York Times.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!