Nem mindennapi látvány fogadta azokat a nyomozókat, akik házkutatást tartottak Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter ingatlanán. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal tájékoztatása szerint a házban olyan, egyenként mintegy 1,6 tonnás Wertheim-páncélszekrényeket találtak, amelyek jellemzően bankokban és pénzintézetekben szolgálnak nagy értékű vagyon védelmére. Magánházakban ritkán fordulnak elő.
A kérdés adja magát: mire lehet szüksége egy politikusnak olyan széfekre, amelyek méretüknél és teherbírásuknál fogva akár milliárdos nagyságrendű készpénz tárolására is alkalmasak?
A nyomozók feltételezése szerint a páncélszekrényekben jelentős összegű készpénzt tarthattak. A házkutatás idején azonban már nem találtak bennük pénzt. Ezt sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy a volt miniszter letartóztatását megelőzően maga jelent meg az ügyészségen. Hogy a széfek korábban mit rejtettek, és egyáltalán rejtettek-e bármit, azt egyelőre a nyomozásnak kell tisztáznia.
Az ügyészek szerint azonban nem véletlen a hatóságok érdeklődése. A gyanú szerint a Volánbuszhoz köthető korrupciós ügyben 2015 és 2018 között összesen 11 milliárd forintnyi kenőpénz mozoghatott. Ha valóban ekkora összegekről volt szó, akkor felmerül a kérdés: hol tárolják egy ilyen rendszer résztvevői a készpénzt? A bankszámlák nyomot hagynak. A készpénz jóval kevesebbet.
A történet azonban nem áll meg a páncélszekrényeknél
Nyilvánosan hozzáférhető információk szerint a Seszták családhoz köthető vagyonkezelő konstrukciókban jelentős vagyon összpontosul. Két alapítványban több milliárd forintnyi eszköz található, miközben a kapcsolódó szervezetek irányításában a családtagok is szerepet vállalnak. Ez önmagában nem törvénysértő. A kérdés inkább az, hogy a politikából érkező befolyás, az állami megrendelések és a családi vagyonépítés között húzódnak-e olyan kapcsolódási pontok, amelyek magyarázatot igényelnek.
A magyar közéletben nem ez az első eset, amikor a készpénz központi szerepet kap egy nagyszabású korrupciós nyomozásban. A hatóságok az elmúlt években több olyan ügyet vizsgáltak, amelyekben százmilliók vagy milliárdok mozoghattak a hivatalos pénzügyi rendszer megkerülésével. A korrupciókutatók szerint a nagy összegű készpénz használata éppen azért népszerű, mert eltünteti a tranzakciók digitális nyomait.
A mostani történet egyik legérdekesebb eleme éppen ezért nem az, hogy egy politikus házában különleges páncélszekrényeket találtak. Hanem az, hogy ezek létezése láthatóvá tesz egy ritkán vizsgált világot: azt a párhuzamos készpénzgazdaságot, amelyről időről időre felröppennek hírek, de amelynek működési mechanizmusai rendszerint rejtve maradnak a nyilvánosság előtt.
A nyomozók előtt álló legfontosabb feladat most az, hogy kiderítsék: a több tonnányi acél mire szolgált valójában. Egy biztonságmániás tulajdonos értékeit védte, vagy egy olyan pénzügyi rendszer néma tanúja volt, amelynek feltárása még csak most kezdődik?
Ez az a kérdés, amelyre az ügy végén nem politikusoknak, nem kommentelőknek, hanem a bizonyítékoknak kell választ adniuk.
