Ezt jelentette be az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője. Az Európai Unió mellett hat ország, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Kanada és Mexikó is mentességet kap.
Robert Lighthizer főképviselő a szenátus pénzügyi bizottságában tartott meghallgatáson elmondta: Donald Trump engedélyezte a vámok megfizetése alóli felfüggesztést a végleges megállapodást célzó tárgyalások idejére.
Az acél- és alumíniumtermékekre kivetett védővámokról szóló határozat holnap lép érvénybe. Az már korábban kiderült, hogy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagjaként Mexikó és Kanada mentességet kap, ehhez csatlakozott most a négy másik ország és az Európai Unió.
A védővámok fő célpontja Kína,
Trump már egy másik rendeletet is aláírt, amelyben extra vámot vet ki más kínai árukra is. Kína erre válaszlépésekkel fenyegetőzött.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportőre – az importból a védővámok alól mentességet Kanada részesedése a legnagyobb (16,7 százalék), utána jön Brazília (13,2) és Dél-Korea (9,7). Kína részesedése kevesebb mint 3 százalék. Az amerikai alumíniumimport legnagyobb része is Kanadából származik: az összes behozatal 40 százalékát teszi ki.
a védővámok amerikai munkahelyeket is veszélybe sodornak.
Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai is a szabadkereskedelem elleni támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak nevezték a védővámokat. Az Európai Unió és Kína különösen azt nehezményezte, hogy Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozott.
Az EU korábban már jelezte: válaszlépéseket tesz, például a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, és importvámokat vet ki bizonyos amerikai árukra, amennyiben nem terjesztik ki rá is a mentességet. Az Európai Bizottság összeállított egy listát, melynek kiszivárgott változata alapján szükség esetén nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos importvámot.
48 védőoltást fejlesztettek ki a Covid-19 ellen. A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az első szállítmány decemberben vagy januárban megérkezhet. Ursula von der Leyen nem ilyen optimista.
Oroszországban már oltják Moszkva lakóit a Covid-19 ellen. Magyarország tárgyal Oroszországgal és Kínával is a vakcináról, melyet Nyugaton sokan gyanakvással szemlélnek.
Védőoltás nacionalizmus hátráltatja a Covid-19 elleni globális küzdelmet
„A kormányok nemzeti megoldásokat keresnek bár nincs egyetlen ország se, mely rendelkezne a szükséges alapanyokkal” – mondja a Merck gyógyszer óriás egykori igazgatója, aki a Politiconak nyilatkozott.
184 állam vesz részt a COVAX együttműködésben, melynek célja az, hogy a Covid-19 védőoltás minél többen kaphassák meg az egész világon. Az együttműködés a WHO támogatásával alakult meg, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy Trump Amerikája kimaradt a rendszerből. Putyin Oroszországa ugyancsak.
Trump egy tábornokra bízta a védőoltást
Anthony Fauci, akit az USA elnöke többször is a földbe döngölt, de továbbra is ő Trump fő vírus szakértője, úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy Amerikában egy négy csillagos tábornok a felelős a programért, a neve Gustave Perna.
Kezdetben a kínaiak is elzárkóztak az együttműködéstől, de később rájöttek arra, hogy globális problémáról van szó, ezért csatlakoztak a COVAX-hoz.
Lesz-e elég oltóanyag?
Jim Robinson, a Merck egykori igazgatója úgy véli, hogy az USA-ban és másutt sokkal több védőoltást állítanak elő mint amennyi a saját lakosságnak kell, de a gondot az jelenti, hogy miképp fogják ezt exportálni? Hogy kapnak belőlük a szegény államok?
„Öt kontinensen 30 államban elosztó központokat hoztunk létre, mert tudjuk azt, hogy a járvány csak akkor ér véget, ha mindenki védetté válik.”
EU: 700 millió védőoltás
Tudatosan többet rendeltünk a Covid-19 védőoltásból, hogy segíthessük a szegényebb országokat is – hangsúlyozta Ursula von der Leyen. Az EU tagállamok össznépessége jelenleg 446 millió vagyis bőven juthat exportra is. Mindez természetesen attól függ, hogy a Covid-19 védőoltások közül /jelenleg 48 féle verseng egymással/ mikor melyik mutatkozik igazán hatékonynak. Ursula von der Leyen szerint áprilisban kezdődhetnek meg a védőoltások amennyiben az előszerződésekben biztosított oltóanyagokat addigra engedélyezik.
Meddig tart a védettség?
A Covid-19 ellenanyaga gyorsan eltávozhat az emberi szervezetből. „Ezért nem tudjuk megmondani, hogy a védettség meddig tart” – ismerte el Peter Piot, a brüsszeli bizottság elnökasszonyának vírus tanácsadója, aki a Politiconak nyilatkozott.
„A huszonötödik napja az orosz hadsereg keresi és nem találja az általuk kitalált” nácikat, akiktől állítólag meg akarták védeni népünket…
13:50 – Baerbock: az EU egymilliárd euróra emeli az Ukrajnának szánt katonai segélyt.
13:45 – Moszkva jelenleg nem látja előfeltételeit az orosz és az ukrán elnök közötti béketárgyalási találkozónak. „Egyszerűen nincs mit leszögezniük, nincsenek megállapodásaik, amelyeket be kellene tartaniuk” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax ügynökség szerint.
13:15 – Ferenc pápa feje heti beszédében arra buzdította „a nemzetközi közösség minden szereplőjét, hogy tegyenek valódi erőfeszítéseket ennek a visszataszító háborúnak a befejezésére”. Hozzátette: „mindez embertelen, sőt szentségtörés is, mert szembemegy az emberi élet szentségével”.
13:10 – Az orosz politikai és üzleti elit egyes képviselői állítólag fontolgatják Vlagyimir Putyin diktátor hatalomból való eltávolítását, hogy helyreállítsák a gazdasági kapcsolatokat a nyugati országokkal. Alekszandr Bortnyikovot, az orosz FSZB hírszerző ügynökség vezetőjét Putyin utódjának tekintik – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
13:00 –56-ra emelkedett a Luhanszk megyei idősek otthonában történt orosz tanktámadás áldozatainak száma.
11:40 – Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az oroszok által támogatott kelet- ukrajnai szeparatista vezető azt mondta, hogy több mint egy hétbe fog telni az ostromlott ukrán kikötőváros, Mariupol ellenőrzése.
11:10 – Az Európai Uniónak meg kell szerveznie az ukrán menekültek légi úton történő szétosztását a közösség külső határairól. Ezt Annalena Burbock német külügyminiszter jelentette be hétfőn Brüsszelben.
11:00 – Visszatértek annak a humanitárius konvojnak a sofőrjei, akiket a megszállók Harkiv régióban fogva tartottak Vovchanszk felé.
10:35 – Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője elmondta, hogy a NATO-országok dönthetnek úgy, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, bár az Egyesült Államok nem küld csapatokat.
09:55 – Josep Borrell uniós külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió kész megvitatni az Oroszországgal szembeni szankciókat az olajszektorban, és súlyos háborús bűnnek nevezte a mariupoli eseményeket. Megerősítette, hogy a miniszterek megvitatják az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetésének lehetőségét.
09:25 – Nagy Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.
09:15 – Március 21-én reggel Odesszát a haditengerészeti tüzérség ágyúzta, áldozatok nem voltak.
09:10 – Nyolcra nőtt a kijevi Podilszkij kerületben lezajlott orosz csapás áldozatainak száma.
08:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.
08:00 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.
07:15 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.
06:40 – Dalip Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.
06:25 – Putyin katonai kudarcok miatt támadja Ukrajna polgári lakosságát – mondja a Pentagon vezetője.
06:00 – Franak Vjacsorka, Szvitlana Tikhanovska fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója szerint „Fehéroroszország a gerillák országa. Hőseink megállítják az orosz vonatokat, megrongálják az orosz felszereléseket, szórólapokat osztanak szét, hogy megakadályozzák a fehérorosz csapatok belépését Ukrajnába. Ukrajna nyer, Fehéroroszország is felszabadul.”
04:55 – Robbanások hallatszottak Kijev Podilszkij kerületében, négy ember meghalt.
Klicsko
04:00 – Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott Ashton Kutchernek és Mila Kunisnak, hogy 35 millió dolláros adománygyűjtő kampányt indítottak az ukránok számára.
Twitter
03:35 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az ország el kívánja kobozni a területén található orosz ingatlanokat.
02:55 – Az EU-szankciók hatálya alá tartozó három nagy fehérorosz bankot – Belagroprombank, Belarus Development Bank és Dabrabyt Bank – leválasztották a SWIFT-ről.
01:45 – Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša bejelentette, hogy a szlovén diplomaták visszatérést terveznek Kijevbe – jelentette be Twitteren a miniszterelnök.
00:25 – Ukrajna hivatalosan is reagált Oroszország Mariupol átadásáról szóló ultimátumaira válaszként Ukrajna követeli, hogy az orosz katonaság azonnal nyisson folyosót a civilek számára, hogy Mariupolból Zaporizzsjába menekíthessék őket. Verescsuk, a miniszterelnök-helyettese válaszában felháborodott, hogy Oroszország elkezdte elrabolni és deportálni embereinket Mariupolból Oroszországba. Követelte a humanitárius folyosók azonnali megnyitását és az elrabolt gyerekek és felnőttek szabadon engedését.
Váratlan javaslattal álltak elő a szociáldemokraták a kormányfő, Mihai Tudose lemondása után Romániában. A kormányzópárt Viorica Dăncilă Európai Parlamenti képviselőt jelöli a megüresedett posztra – tudósított a Euronews. Hét hónap alatt a harmadik miniszterelnököt kell beiktatnia az államfőnek.
Az 54 éves politikus Teleorman megyéből jön, ahogy a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea is, de jelentős politikai szerepvállalása eddig nem volt. A megyei nőszervezet, illetve egy városi szervezet elnöksége után a szociáldemokraták országos nőszervezetének irányítását bízták rá.
A Zöldek frakciója plenáris vitát javasolt a témáról.
Az Európai Parlament alelnöke, Ioan Mircea Pașcu az Euronews kérdésére azt magyarázta, hogy szerinte az államfő el fogja fogadni ezt a jelölést, mert nincs oka, és igazából lehetősége sem arra, hogy visszautasítsa. Az alkotmányban ugyanis benne van, hogy az elnöknek ki kell neveznie azt, akit a kormánypárt vagy a kormánykoalíció miniszterelnöknek javasol. Miután a kormánypártnak továbbra is jelentős többsége van a parlamentben, teljesen indokolatlan lenne kiírnia előrehozott választásokat.
Úgyhogy előrehozott választások csak akkor lesznek, ha azt valaki készakarva kiprovokálja.
Izrael hallgatásával erősíti, hogy kibertámadást hajtott végre Irán nukleáris létesítménye ellen. A leállítás órákkal azután történt, hogy a natanzi reaktor új centrifugáit elindították.
Izrael nem cáfolja azt az állítást, hogy Irán fő nukleáris létesítménye elleni kibertámadást intéztek, amelyet Teherán atomenergia-főnöke terrorcselekménynek minősített. Szerinte ez indokolttá teszi Irán kemény válaszát az elkövetőkkel szemben.
A külső támadásra néhány órával azután került sor, hogy a natanzi reaktor tisztviselői újraindították a fejlett centrifugákat, amelyek felgyorsíthatják a dúsított urán termelését, az ország nukleáris programjának sarkalatos pontjaként.
Mivel az iráni hatóságok megküzdöttek egy nagyszabású áramszünettel Natanznál, amelyről az ország Atomenergia Ügynöksége elismerte, hogy a helyszínen megrongálódott az elektromos hálózat. Aviv Kochavi izraeli védelmi főnök szerint az ország „műveletei a Közel-Keleten nem rejtett cselekmények az ellenség szeme előtt”.
Izrael nem szabott cenzúra-korlátozásokat az eset nyilvánosságra kerülésével szemben, mint korábbi hasonló események után, és a támadást az izraeli média széles körben ismertette. A közrádió megtette azt a szokatlan lépést is, hogy a Moszad hírszerző ügynökség központi szerepét nyíltan elismerte.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök később, vasárnap kijelentette, hogy „az Irán elleni küzdelem és az iráni fegyverkezési erőfeszítések megakadályozása fontos eseménynek számítanak”.
„A ma létező helyzet nem feltétlenül az a helyzet, amely holnap lesz”
– tette hozzá részletezés nélkül.
A megmagyarázhatatlan leállásról azt gondolják, hogy ez a legújabb színtere a két főellenség közötti háborúnak, akik több mint egy évtizeden át kiterjedt és kiéleződött árnyékháborút vívtak a Közel-Keleten, amelynek középpontjában Irán nukleáris programja áll.
Összecsapásokat újabban a nyíltan vívtak, elzárásokkal a hajózás ellen, Irán nukleáris tudósának kivégzésével, Szíriában az iráni támogatással harcoló milíciákkal szemben több száz légicsapással, sőt Izrael északi részén rejtélyes olajszivárgással, amely az ottani tisztviselők szerint környezeti szabotázs volt.
A Natanz továbbra is az izraeli félelmek középpontjában állt: tavaly júliusban a centrifuga-összeszerelő üzemet rongálta egy robbanás, 2010-ben pedig a CIA és a Moszad együttes számítógépes támadása a Stuxnet nevű számítógépes vírus segítségével, amely széleskörű zavart okozott, és Irán nukleáris programját többször is késleltette.
Az iráni atomfőnök, Ali Akbar Salehi sürgette a nemzetközi közösséget és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy tegyen lépéseket a támadás elkövetői ellen. Megerősítette, hogy egy „terrortámadás” megrongálta a natanzi telep elektromos hálózatát. A NAÜ közölte, hogy tisztában van a jelentésekkel, de további kommentárokat nem hajlandó megtenni.
A támadást „az ország ipari és politikai fejlődésének ellenzői hajtották végre, akiknek célja egy virágzó nukleáris ipar fejlődésének megakadályozása”
– mondta Salehi.
Malek Chariati, az iráni parlament energetikai bizottságának szóvivője azt állította, hogy ez szabotázs volt.
A fejlemények akkor következtek be, amikor Joe Biden amerikai elnök felkészült egy vitatott megállapodás újbóli aktiválására, hogy szankciómentességet kínáljon cserébe Teherán számára, ha az korlátozza nukleáris programját, és nem folytatja az atomfegyver fejlesztését. A 2015-ös paktum Barack Obama adminisztrációjának külpolitikai központi eredménye volt, de utódja, Donald Trump gyorsan felmondta és inkább agresszív magatartásra váltott. mindent megtett azért, hogy megfojtsa Irán gazdaságát, közben pedig megerősítette annak regionális ellenségeit.
Az amerikai védelmi államtitkártitkár, Lloyd Austin vasárnap érkezett Tel-Avivba, részben azért, hogy elfogadtassa Washington új pozícióját a szkeptikus izraeli tisztviselőkkel, akik attól tartanak, hogy még egy kicsinyített iráni program is lehetőséget kínál a Földközi-tenger keleti részére eljutni képes atomfegyver építésére.
Miután találkozott Austinnal, Izrael védelmi minisztere, Benny Gantz elmondta:
„Szorosan együtt fogunk működni amerikai szövetségeseinkkel annak biztosítására, hogy az Iránnal kötött bármilyen új megállapodás biztosítsa a világ, az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a veszélyes fegyverkezési versenyt és védjük Izrael államát.”
A Natanz elleni támadás öt nappal azután következett be, hogy a Vörös-tengeren nyilvánvalóan izraeli aknatámadás történt egy iráni teherhajó ellen, amelyről a nyugati hírszerző tisztviselők régóta azt állították, hogy parancsnoki és ellenőrző hajó volt, amelyet a teheráni támogatású hutik támogatására használtak a jemeni háborúban.
Ezt egy sor szíriai izraeli légicsapás követte, amely megrongálta a Damaszkusz melletti katonai támaszpontot, amelyet állítólag Iránhoz hű milíciák használtak. A Hezbollah, melyet Izrael egyértelműen terrorszervezetnek minősít továbbra is az iráni külpolitika térségbeli legfőbb szövetségese.
Izrael tavaly megtörte a nyolcéves csendet és elismerte a szíriai légicsapásokban mintegy 1000 támadásért volt felelős. Állításuk szerint a légicsapások elsősorban annak megakadályozására irányultak, hogy a Hezbollah fejlett irányítási rendszerekkel szerelje fel a libanonban lévő kezdetleges rakétáit.
Szíriaban izraeli légicsapások jelentős károkat okoztak az ország katonai infrastruktúrájában, amelyet már amúgy is évtizedes felkelés és háború pusztított. Az Egyesült Arab Emírségek vezetésével diplomáciai erőfeszítéseket tettek anak az érdekében, hogy Bashar al-Assad szíriai elnök szakítson Iránnal, amely segítette hatalmon maradásában. Aszad elutasította a szakítást.
Az Irán nevében katonai erőt biztosító Hezbollah vezetői továbbra is hevesen ellenzik, hogy egy iráni újrapozícionálás során Irán nem, vagy csak kevésbé nyújtson támogatást a terrorszervezetnek.
A SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus folyamatosan változik, és idővel mutációkat halmoz fel genetikai kódjában. Új változatok A SARS-CoV-2 várhatóan továbbra is megjelenik. Egyes variánsok megjelennek és eltűnnek, míg mások megjelennek és tovább terjednek.
A koronavírus Covid-19-et okozó és gyorsan terjedő új alváltozata az „Eris”, hivatalos nevén: EG.5. Jelenleg az USA legelterjedtebb Covid törzsévé vált. A CDC szombati becslése szerint az EG.5 variáns az összes Covid-eset körülbelül 17 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban, így ez a betegség legdominánsabb törzse. Ez a szám növekedést jelent az EG.5-variáns esetek nagyjából 12 százalékos arányához képest az összes törzs között egy július 22-i számítás szerint. A változatot több országban is jelentették. A Covid-fertőzés veszélyei a védőoltásokkal jelentősen csökkentek, de továbbra is megjelentek az új változatok. Az EG.5 változat az Omicron törzsek családjába tartozik, amely 2021 végén kezdett terjedni, és azóta számos mutáción esett át. Az új változat jelenleg nem ad okot aggodalomra. Szakértők szerint úgy tűnik, hogy az EG.5 nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, mint a koronavírus korábbi törzsei. „Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az EG.5 könnyebben terjedhetne, és a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák várhatóan továbbra is hatékonyak lesznek e változat ellen” – mondta a CDC szóvivője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megkezdte az EG.5 nyomon követését, de nem jelölte meg érdeklődésre számot tartó vagy aggodalomra okot adó változatként.
Összehasonlításképpen, az XBB.1.5 törzs, amely korábban uralta a transzmissziót az Egyesült Államokban, érdekes változatként szerepel.
Világszerte a Covid miatti kórházi kezelések száma csökkent az év eleje óta. A nyár folyamán a koronavírus miatti kórházi kezelések száma enyhén emelkedett az Egyesült Államokban, a Biden-kormány továbbra is optimizmusát fejezte ki a járvány legyőzésével kapcsolatban.
„A Biden-Harris kormányzat történelmi előrelépést tett nemzetünk azon képessége terén, hogy képes legyen kezelni a COVID-19-et, hogy többé ne zavarja meg érdemben az életünket”
– mondta korábban Kelly Scully, a Fehér Ház szóvivője.
Melyek az „Eris” tünetei?
Az EG.5 változat tünetei nem különböznek a korábbi változatoktól: tipikus megfázásos betegségek, mint például torokfájás, orrfolyás, torlódás, köhögés és láz.
Szüksége van a lakosságnak egy új Covid emlékeztető oltásra?
Június óta az egészségügyi tisztviselők és a gyógyszergyártók olyan injekciók kifejlesztésén dolgoznak, amelyeknek az EG.5 alvariánssal is számol, mivel ez egy új változat az Omicron családban.
„A védőoltás továbbra is a legjobb védekezési mód a Covid-19 súlyos következményei ellen”
Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.
„Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:
ezt hagyjuk!”
– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.
A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.
A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: „hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”
A Vosztok nevű halászhajó – 21 emberrel a fedélzetén – vészjelzéseket adott le, amikor mintegy 200 kilométerre délre volt a Gamov-foktól, majd eltűnt.
Több hajó és helikopter indult az elveszett halászbárka felkutatására. Néhány hajódarabot, mentőmellényeket és szemetet találtak a vízen lebegni azon a helyen, ahol eltűnt a bárka.
A viharos szél, a hideg és a 4,5 méteres hullámok nehezítik a kutatást az eltűnt hajó után.
Két nap alatt akarta elfoglalni Kijevet az orosz elnök – mondta Washingtonban a kongresszusi bizottság előtt a CIA igazgatója. Bill Burns szerint Putyinnak valószínűleg azt jelentették az orosz hírszerzők, amit az elnök hallani szeretett volna. Már több mint két hete tart a háború és eredmény sehol.
Ukrajnában teljes a nemzeti egység az orosz invázióval szemben. Putyin már az invázió előtt megalázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, az FSZB főnökét. Minden bizonnyal azt rótta fel a polgári hírszerzés vezetőjének, hogy nem sikerült puccsot szerveznie Kijevben. Senki se hívta be „a testvéri orosz csapatokat”.
Tisztogatás
Házi őrizetbe helyezték Moszkvában az FSZB ötös számú főosztályának vezetőjét és helyettesét. Szergej Beszeda vezette eddig a külföldi hírszerzést az FSZB-n belül. Nemcsak hogy nem sikerült Ukrajnában támogatókat találnia az orosz invázióhoz, de alábecsülte a nyugati világ reakcióit és a szankciók súlyosságát is. Az FSZB szerint a franciáktól, a németektől, az olaszoktól és a magyaroktól „megértő semlegességet” vártak az ukrajnai invázió után. Arra számítottak, hogy megoszlik a nyugati reakció: a kemény angolszász vonal és a mérsékeltebb francia-német-olasz-magyar irányzat között. Ehelyett egység jött létre a NATO-ban éppúgy mint az Európai Unióban. Még Orbán Viktor is beállt a sorba pedig őrá számítottak Moszkvában. Putyin más európai barátai is siettek elhatárolni magukat az Ukrajna elleni orosz inváziótól.
Putyin zsákutcában
Az orosz elnök legnagyobb baja az, hogy nincs forgatókönyve a politikai megoldásra Ukrajnában – mondta Bill Burns, a CIA igazgatója. Nincs a láthatáron ukrán Kádár János vagy Jaruzelski. Az idő nem az oroszoknak dolgozik. Putyin óriási kockázatot vállalt az ukrajnai invázióval és nem készített B tervet. Így akaratlanul is létrehozta a Nyugat egységét Oroszországgal szemben, és a szankciók drámai következménnyel járnak az orosz életszínvonalra. Ez aligha tesz jót Putyin népszerűségének. Egyetlen igazi szövetségese maradt: Kína. Peking cinikus józansággal ki is használja Oroszország szorult helyzetét: kedvező áron juthat energiához és nyersanyagokhoz. Közben pedig a Global Times, a kommunista párt angol portálja nyíltan örvendezik azon, hogy az európai háború miatt mind több külföldi befektető keresi fel Kínát, ahol békés, nyugodt körülmények között vállalkozhat és juthat tisztes profithoz.
Megkapta a többségi támogatást az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Ezzel decembertől munkába állhatnak.
Az Európai Parlamentben 461 képviselő mondott igent az új bizottságra, 157-en ellene szavaztak, 89-en tartózkodtak.
A megelőző vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt közölte, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, mint elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot. A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők valószínűleg egyaránt a testület ellen szavaztak. (A voksolás gépi volt, a nevek később válnak ismertté.)
David Sassoli EP-elnök ezután aláírta a kinevezési okmányt. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy december elsején munkába álljon az új bizottság, amelynek tagja Várhelyi Olivér, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos. A testületnek azonban csak 27 tagja van, mert a brit kormány – az általa remélt közelgő kiválásra hivatkozva – nem jelölt senkit.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
