Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre, az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… Joszif Visszarionovics Sztálin
14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt, amely közel áll a szívéhez, mert a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.
13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.
12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat.
12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.
11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.
09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.
08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.
07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.
07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.
06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.
04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.
03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.
02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.
01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.
00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.
Dzsiddában, Szaúd Arábia gazdasági fővárosában végképp egymásra talált a dinamikusan fejlődő Kína és az alacsony olajár miatt pénzügyi problémákkal küzdő Szaúd Arábia.
Khalid al Falid energia miniszter a Reuters tudósítójának elmondta: összesen 40 milliárd dolláros közös bizniszre van kilátás. Ennek egyik része egy 20 milliárd dolláros befektetési alap, melyben 50-50 százalékos részesedéssel venne részt mindkét fél. A másik 20 milliárd dollár azokból a magánszerződésekből jön össze, melyeket a dzsiddai tanácskozáson írtak alá a kínai és a szaúd-arábiai felek-közölte az olaj monarchia energia minisztere.
Régebben a kommunista Kínával való gazdasági együttműködés tabunak számított Szaúd Arábiában,
ahol a wahabbita imámok a pokolba kívánták az istentelen kommunistákat. Azóta viszont megváltozott egy és más: a tartósan alacsony olajárak miatt Szaúd Arábiának váltania kell! Már nem támaszkodhat kizárólag az olajra és kizárólag az Egyesült Államokra. Annális kevésbé, mert
Kína gőzerővel nyomul előre a térségben.
Nemrég megnyílt Kína első külföldi katonai támaszpontja Dzsibutiban. A szuezi csatorna és Szaúd Arábia közelében. Az Új Selyemút program keretében a kínaiak minden irányban próbálják növelni befolyásukat: a nyugati irány Európa, a déli a szövetséges Pakisztánon át az egész muzulmán világ. A világ második számú gazdasági hatalma bevásárol: Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros programot hirdetett meg Pekingben idén májusban. A kínai cégek kedvező hiteleket kapnak, hogy külföldön könnyen vásárolhassanak. A kínai állam pedig 20 milliárdos közös alapot hoz létre Szaúd Arábíával, amely a vallásos középkorból lassan-lassan belép a huszonegyedik században.
Hol és mire költ majd a 20 milliárd dolláros kínai-szaúd-arábiai befektetési alap? A döntésekben milyenlesz az üzleti és a politikai szempontok aránya? A politika mindkét államban felülírja a gazdaságot, de vajon mi a közös Kína és Szaúd Arábia politikájában? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha a 20 milliárdos közös alap munkához lát. Azt mindenesetre elmondta Khalid al Falih a Reuters tudósítójának, hogy a profiton is 50-50%-ban osztozik Kína és Szaúd Arábia.
Megteltek délután a szlovákiai városok terei, a tüntetők Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának kivizsgálását és egy új kormányt követeltek. Becslések szerint csak Pozsonyban 30–40 ezren vettek részt a tüntetésen, más városokban is többezres tömegekről érkeztek hírek.
Az Új Szó beszámolója szerint világszerte zajlottak tüntetések, még az ausztráliai Sydney-ben is. Szlovákia több tucat városában – köztük magyarlakta településeken is – délután öttől gyülekeztek a tüntetők a köztereken. Pozsonyban már negyedórával a meghirdetett kezdés előtt nagy tömeg gyűlt össze. Elsőként Štefan Hríb, a .týždeň hetilap főszerkesztője tartott beszédet. Hríb arról beszélt, az antiszemitizmus már nem Kotlebáék privilégiuma, a sorosozással közjogi méltóságok is csatlakoztak ehhez.
„Szlovákia ma nem igazságos állam, de örülök, hogy egyre többen jelentkeznek, akik igazságosabbá akarják tenni”
– utalt az Új Szó szerint Hríb Vasiľ Špirko speciális ügyészre. A tüntetők hősként ünnepelték Špirkót.
Hríb után Vladimír Crmoman, a 2016-os tanársztrájkok egyik szervezője lépett a pódiumra. „Most az a legjobb miniszter, aki a legjobban tudja elhárítani a kérdéseket, aki a legkönnyebben söpri a szőnyeg alá a dolgokat” – utalt Crmoman Kaliňák belügyminiszter nyilatkozataira. Az Új Szó szerint Robert Bezák egykori nagyszombati érsek is a pozsonyi felszólalók között volt, Bugár Bélát, Lucia Žitňanskát, Peter Kresákot és František Šebejt üdvözölte, mondván, beléjük helyezte bizalmát a választásokon.
Több helyszínen is felolvasták a meggyilkolt Ján Kuciak öccse, Jozef levelét, aki arról írt, Ján és Martina megmutatta, hogy szerény körülmények közül indulva is meg lehet váltani a világot, munkával és alázattal.
A tüntetők az „Elég volt Ficóból!”, „Lemondani!”, „Szégyen!” rigmusokat skandálták, és a kulcsaikat csörgették a tereken.
A legnagyobb, pozsonyi tüntetés délután hat óra után pár perccel ért véget, és végig békésen zajlott. Később néhány százan a kormányhivatal elé vonultak, ahol kormányellenes jelszavakat kiabáltak.
Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.
Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.
Törökország és Kína is békét akar
Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.
Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:
”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”
Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.
Szaúd-Arábia egy 500 milliárd dolláros nagyváros építését tervezi, amely a Vörös-tenger feletti hídon keresztül kapcsolódik Afrikához. A fejlesztés része Mohammed bin Salman koronaherceg Vision 2030 jövőképének, amely Szaúd-Arábia olajvezérelt gazdaságának diverzifikálására irányul. A becslések szerint a projekt 30-50 évig tart, míg az első szakasz 2025-re esedékes.
Mohamed bin Szalman herceg annak ellenére nem mondott le hollywoodi álmáról, hogy a kínai korona vírus a padlóra vitte az olaj árát pedig jórészt ebből kell finanszíroznia a jövő városát. A párizsi Le Monde szerint a majd mindenható trónörökös Hollywood imádatában nőtt föl, ezért a városnak adott furcsa név, a Neom. Amelyet persze azért meg is lehet magyarázni: neo görögül újat jelent, az m pedig az arab jövő szóból ered: mosztagbal!
20-szor akkora mint Los Angeles
Az új csoda várost a sivatag szélén 16400 négyzetkilométeresre tervezik – jórészt olyanok, akik Hollywoodnak szoktak filmes városokat építeni. Persze mindez kicsit nagyobb de hát területe bőségesen van a sivatagi királyságnak. És akkor még pénze is volt amikor 2017-ben a „sivatagi Davos” keretében ünnepélyesen elővezette tervét Mohamed bin Szalman trónörökös.
Megújuló energia források
16 400 négyzetkilométeren a megacity 33-szor nagyobb, mint New York City és a világ egyik legnagyobb városa lesz, amely száz százalékban megújuló energiával üzemel, de vannak más futurisztikus tervek is hiszen például tenger vízből fedeznék a lakosság vízellátását! Az első szakaszt 2025-re tervezik átadni, mely nincsen oly messze már. „Nem vesztegethetjük az időt a szélsőséges gondolatokra. Szaúd Arábia a fiatalok országa. A lakosság 70%-a 30 év alatt van” – hangsúlyozta a herceg, aki maga is a harmincas éveiben jár. Ez egy önálló zóna lesz a tervek szerint, saját szabályokkal és társadalmi normákkal, amelyet kifejezetten a gazdasági haladás és polgárainak jóléte érdekében működtetnek, azzal a reménnyel, hogy idevonzza a világ legtehetségesebbjeit és Neomot kereskedelemi csomóponttá, innováció és kreativitás fellegvárává tegye.
Mindezt miből?
A sajtónak abban a Ritz-Carlton hotelben mutatták be az álomvárost, ahol korábban szaúdi oligarchák váltak meg vagyonuk egyharmadától – Mohamed bin Szalman herceg embereinek nem épp baráti biztatásától kísérve. Még hercegek is voltak a elfogottak között, de a király parancsára őket is megdolgozták kicsit, hogy adakozzanak az új város javára. Így jött össze a szilárd alap. Becslések szerint mintegy 40 milliárd dollárt sikerült összeszednie ily módon Mohamed bin Szalman hercegnek a 2030-as Vízió programhoz, melynek legfontosabb eleme az új város. 40 milliárd dollár sok pénz de hát ehhez mégiscsak ez is kevés volt. Ezért jött az Aramco privatizálása. A világ legnagyobb olajtársasága a fénykorában 2000 milliárd dollárt ért vagyis a világ legdrágább cége volt. Az aranyérem maradt, de az érték csökkent, mert a kínai korona vírus miatt a Mennyei Birodalom egyre kevesebb olajat vásárol. Napi három millió hordó olaj esik ki emiatt a világpiacról. Így Szaúd Arábiának is meg kell húznia a nadrágszíjat: napi félmillió hordós kitermelés csökkenést javasolnak.
Az álmok és a valóság
Csodálatos tervekben a múltban sem szűkölködött Szaúd Arábia. A korábbi király, Abdallah idejében hat új városról határoztak, de ebből csak egy épült meg. Az természetesen az előző uralkodó, Abdallah nevét viseli. A mostani uralkodó, Szalman öreg és beteg. A hatalmat helyette kedvenc fia, Mohamed bin Szalman herceg gyakorolja, aki kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Legjobb barátai közé tartozik Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti főtanácsadója. Travis Kalanick egykori washingtoni miniszter is benne van a Neom programban. Csakhogy ők viszik a pénzt. Szakértők szerint az álomváros sokkal több pénzbe kerül majd mint 500 milliárd dollár, de jelenleg ennyi sincsen Szaúd Arábiában a trónörökös álmára, egy megapoliszra a sivatag szélén a tenger mellett…
Kedden szavaz a brit parlament a Brexitről, s jelenleg nem látszik hozzá a többség. Az események egyik lehetséges kimenetele a bennmaradás. Május közepén EP-választás 46-tal kevesebb helyért, ami az erőviszonyok átalakulásába is beleszólhat.
Szinte kétségbeesett tónusú cikket írt a vasárnapi Sunday Expressben Theresa May. A miniszterelnök a keddi parlamenti Brexit-szavazás előtt azzal szembesítette népét, hogy annak – szerinte – legfontosabb pillanata lesz ez a háború óta.
A tét az, hogy megkapja-e az EU-val kidolgozott egyezség a többséget. Decemberben May kérte a megméretés elhalasztását, mert egyértelmű volt: saját koalíciós oldala se áll mögötte elegendő arányban.
Leegyszerűsítve a helyzetet: a kilépéspártiaknak kevés, puha az alku, mert az szerintük túl sok kötelezettséget róna Nagy-Britanniára – 2020 végéig lényegében minden maradna a mostani. Fizetnék a tagdíjat, és a munkaerő is szabadon áramlana, márpedig a kilépéspártiak elsődlegesen éppen a kelet-európaiak milliói miatt szavaztak a Brexitre. A maradni akarók pedig tartanak a gazdaság visszaesésétől, különösen ha az a toryk soraiban is sokak által pártolt kemény Brexittel történne. Ha a May-tervet most megszavazzák, de 2020-ban se sikerül megoldást találni a nyitott kérdésekre, akkor mégis be kellene vezetni a határ- és vámellenőrzést az ír-északír határon is.
Ezt viszont sem az írek, sem May koalíciós partnere, az északír unionista párt, a DUP nem fogadja el. A toryk is megosztottak a kompromisszum nélküli és az önkorlátozásos kilépés között. (A toryknak 2017 óta csak a DUP-val együtt van többségük a parlamentben.)
Ha kedden elbukik az egyezség, akkor
a legvalószínűbb, hogy May lemond,
és új választások lesznek, amit a Munkáspárt is szorgalmaz.
A miniszterelnök ezért idézett cikkében azt kéri, hogy mint legjobb megoldást támogassa a parlament az uniós Brexit-megállapodást.
A kilépés kitűzött dátuma március 29-e, ekkor telik le az erről szóló dokumentum átadásától számított két év (a 2016-os népszavazáson, mint tudjuk, szűk, 52 százalékos többsége lett a távozásnak).
Időközben azonban a legkülönfélébb számítások láttak napvilágot arról, hogy ha a parlament elveti az uniós egyezséget a kilépés szabályairól, akkor a „no deal Brexit” következtében harmadik féllé visszaminősülő Britanniának mivel kell szembe néznie. A vámellenőrzéssel
több tízkilométeres sorok a visszaálló határokon, áruhiány az importtermékek elmaradása miatt, brutális áremelkedés egy sor árunál, csomagoló cégek, végeredményben visszaeső gazdaság.
Az ország kivitelének nagyjából 60 százaléka az EU-ba irányul, fordítva ez az arány sokkal alacsonyabb.
Ennek nyomán mára megfordult a lakosság véleménye is: többségben vannak azok, akik mégse lépnének ki.
Egyre nő az újabb népszavazás kiírásának lehetősége is, aminek érdekében sorompóba állt Tony Blair egykori Labour-párti miniszterelnök. Elődje, John Major (Konzervatív Párt) a kilépés elhalasztását, a probléma megoldásának kitolását támogatja, a népszavazást politikai haszonszerzésből kiíró (az elvetésben bízó, majd az eredmény ismeretében lemondó), maradáspárti tory kormányfő, David Cameron May álláspontja mellett áll ki.
Van olyan fogadóiroda, amely arra teszi oddsát, hogy 65 százalék a valószínűsége az ország bennmaradásának.
De miért is fontos mindaz, ami a következő hetekben történik a csatornán túl? Május 23-26. között az Európai Unió minden tagállamában megtartják az Európai Parlament következő összetételét meghatározó választást. Addig Britanniának egyértelmű helyzetbe kell kerülnie: kívül vagy bévül? Az időszűke nem ad tág mozgásteret az országnak, ha a kemény vagy puha Brexit kérdésére nem adnak választ március végéig, akkor az ország bennmarad a közösségben és meg kell tartaniuk a választást.
Ellenkező esetben
a 73 brit képviselő kiesik az Európai Parlamentből.
Erről tavaly nyáron döntöttek. Ennek értelmében az eddigi 751 fős (750+az elnök) törvényhozás 46-tal 705-re csökken. Az új felállásban egyik ország se veszítene, noha Nagy-Britanniának – mint írtuk – most 73 képviselője van. Az arányokat mutatja a következő ábra.
Forrás: Európai Parlament
Magyarország tehát változatlanul 21 képviselőt küldhet az EP-be, hasonlóan több más taghoz.
A szigetország europolitikusainak többsége három frakcióban ül.
A toryk zöme (19) az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) negyedét teszi ki, olyan – a centrumtól jobbra álló – pártokkal, mint a Kaczynski-féle lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a Svéd Demokraták és a flamand nacionalisták. Két tory ül a 218 fős Európai Néppártban (ide tartozik a Fidesz is). A harmadik nagy brit tömb a szocialisták és demokratáké (S&D): itt 20 munkáspárti található a 187-ből.
A brit megosztottságot mutatja, hogy a kilépést zászlajára tűző UKIP a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) tagja, a 43 közel fele, 19, az olasz populista (de semmiképp se jobber) 5 Csillaggal és a félnáci német AfD-vel egy csapatban. Vannak még britek (6) a zöldek 52-jében, a 68 tagú Guy Verhofstadt-féle liberális ALDE-ben (1), a szélsőbalos GUE/NGL-ben (52-ből 1) és a 34 fős szélsőjobbos Nemzetek és Szabadság Európájában (ENF), például az olasz Északi Ligával, a francia Marine Le Pen pártjával, az osztrák Szabadságpárttal (1). Igazi vegyes felvágott a függetleneké: itt görög újnáci és kommunista, valamint hasonlók társaságában van négy brit.
Látható tehát, hogy nem mindegy: mennek vagy maradnak a britek az EU-ban.
Utóbbi esetben (is) a Munkáspárt előretörése (és otthon minden bizonnyal kormányra kerülése) valószínűsíthető. Ha kilépnek, annak nagy vesztese az EFDD lenne, még úgy is, hogy nem zárható ki a frakció egyik markáns résztvevőjének, az AfD-nek térnyerése Németországban.
Ha végigfutunk a fenti ábrán, láthatjuk, hogy
néhány ország választásán különösen múlik
a kisebb EP-n belüli erőviszonyok alakulása.
A szabály az, hogy a mandátumoknak tükrözniük kell a népességi arányokat. Azzal, hogy hatnál kevesebb és 96-nál több képviselője egyetlen országnak se lehet. Ennek megfelelően a német részvétel nem változik, ahogyan a kisebb országok többségének mandátumszáma se.
Orbán álma, az etnocentrista „nemzetek Európája”
akkor rombolhatja leginkább a néppárti-szocialista többségű Európapárti fősodor meghatározó súlyát, ha ez a nagy népességű tagokban nyer teret. És különösen ha azokban, amelyek az eddiginél több képviselőt küldhetnek az EP-be.
Spanyolországban (+5 mandátum) a jelek szerint nem várható a szélsőségesek megerősödése, más a helyzet a „frontország” franciáknál (+5) és olaszoknál (+3). Mindkettőben forrongás tapasztalható. A „sárgamellényesek” tüntetése közepette az európai integráció szorosabbra fonásának egyik élharcosa, Emmanuel Macron meggyengülését láthatjuk, Olaszországban pedig a költségvetés ürügyén is zajlik a nálunk ismert hangulatkeltés az EU ellen.
Sok múlhat a lengyelországi folyamatokon is. Noha a legutóbbi önkormányzati választáson a nagyvárosokban teret vesztett a PiS, országosan változatlan többséget élvez Jaroslaw Kaczynski szélsőjobb pártja.
Az a PiS, amelynek belügyminisztere Matteo Salvini belügyminiszterrel és miniszterelnök-helyettessel (Északi Liga) éppen a minap hirdette meg Varsóban a lengyel-olasz-tengelyt, azt ígérve, hogy ők ketten az „új európai tavasz hősei” lesznek. Az orbáni retorikát visszhangzó salvinik abban bíznak, hogy a zavarosban halászva sikerül megroppantaniuk az egységesülés erősítését az unióban. Ebbe szándékukon kívül beleszólhatnak a britek is.
Világszerte tűzijátékokkal és óriási bulikkal köszöntötték az Új évet. A nagy nemzetközi hírügynökségek és a televíziós csatornák szerte a világon közölnek videós, képes összeállítást ezekről az önfeledt bulikról. Volt, ahol órákon át tartó élő közvetítést nézhetett végig az ember a közösségi médiában – például a sidney-iről.
A Euronews összeállításából a többi között kiderül, hogy Berlinben, a német főváros egyik jelképének számító Brandenburgi kapunál tízezrek ünnepeltek, más jelentések szerint mintegy százezer mulatozó várta az éjfélt. Az MTI jelentése szerint történtek elszigetelt szexuális molesztálások itt és Kölnben is.
Az éjfélig érkezett jelentések szerint nyugalomban zajlottak a szilveszteri rendezvények Bécsben is, az osztrák főváros központi terein, a Prater parkjában, valamint a seestadti Apsern tónál tartott zenei és szórakoztató programon, ahol mintegy százezren élvezték a szabadtéri koncerteket és dj-műsort.
A párizsiak a Diadalívnél tartott tűzijátékkal fogadták az újévet, és a Champs-Élysée-n ünneplők százezrei fordultak meg. A sugárútra érkezők táskáit alaposan átvizsgálták, és az út mentén mindenütt akadályokat telepítettek, hogy megakadályozzanak minden esetleges autós támadást.
Londonban a becslések szerint 250 ezren nézték a Temze partján és más helyszínekről a tizenkét perces, igen látványos tűzijátékot, amely a parlament világhírű toronyórája, a Big Ben éjfélt jelző harangjátékára kezdődött. A Temze partján kijelölt és biztonsági kerítésekkel elkerített szakaszokra – immár negyedik éve – csak előzetesen megváltott jegyekkel lehetett bemenni. Ezekből százezret adtak el, és a tűzijátékra érkezőket a beléptető kapuknál biztonsági ellenőrzésnek is alávetették.
A madridi főtéren egy tűt sem lehetett leejteni szilveszter éjjel. Az emberek a város gigászi karácsonyfája köré gyűlétek, hogy elsőként kívánhassanak szeretteiknek szerencsét az új esztendőre.
Moszkvában is a tűzijátéké volt a főszerep. Az embereket még a fagyos idő sem tántorította el attól, hogy a folyóparton ünnepeljenek.
A CNN összefoglalójábana többi között látható New York világhírű ünneplése, amikor a Times Square-n leereszkedik a gömb éjfélre. Több százezren vettek részt az ünneplésen. De látható a többi közötta dél-korai, a thaiföldi és a tokiói ünneplő tömeg is – érdemes megnézni, így utólag is.
A leginkább euroszkeptikus csehek szemében Orbán a harmadik legkedveltebb külföldi vezető. Őt azonban az Európa-párti új szlovák államfő és Ferenc pápa előzi meg.
Legendás a csehek erős fenntartása az EU-val szemben, és ezt a megosztottságot jelzi az a felmérés, amit a STEM közvélemény-kutató készített júniusban külföldi vezetők megítéléséről. (A legutóbbi Eurobarometer-felmérésés, amelyről itt írtunk pár napja, azt mutatja, hogy a csehek alig 366 százaléka hisz az EU-ban, az eurót mindössze 26 százaléka támogatná. A magyar adatok 57, illetve 55 százalék.)
Liberálistól a felforgatókig
A felmérés szerint a külföldi személyiségek közül a csehek Zuzana Caputová június közepén hivatalba lépett szlovák államfő személyiségét és tevékenységét értékelik a legjobban. Őt Ferenc pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök követi.
Az elkötelezetten EU-párti liberális Caputová személyiségét és munkáját a megkérdezettek 71 százaléka, Ferenc pápáét 63 százaléka, míg
Orbánét már csak 48 százaléka értékelte pozitívan.
A STEM három éve készített hasonló felmérésén Orbán Viktor a hatodik volt.
A mostani listán az első három helyezett után következők csoportja is amolyan „vegyesfelvágott”. A Brexitet – személyes meggyőződése ellenére – levezényelni próbáló, az eddigi kudarc miatt júniusban lemondott Theresa May volt brit kormányfő alig egy ponttal követi Orbánt. Az EU-t ellenben megreformálni kívánó Emmanuel Macron francia elnök 40, a nyugati fellazítást, felforgatást irányító Vlagyimir Putyin orosz elnök 36 százalékos pozitív értékelést kapott.
A lista másik felében Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő (35 százalék), Angela Merkel német kancellár (25), Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke (24), Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (24) és Hszi Csin-ping kínai elnök (18) van. Itt is található tehát Európa-párti demokrata és euroszkeptikus autokrata.
Az elutasítás-listán Zuzana Caputová tevékenységét a megkérdezettek 14 százaléka értékelte rossznak, Ferenc pápáét 27 százalékuk, Orbán Viktorét pedig 29 százalék. A lista többi szereplője ennél jóval kedvezőtlenebb értékelést kapott.
Öt héttel a hivatalos időpont előtt az ANO mozgalomra a megkérdezettek 30,9 százaléka voksolna, míg a második helyen lévő Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 13,1 százalékot, a harmadik helyen lévő kommunista párt (KSCM) 11,1 százalékot kapna.
Nagy előnnyel az Andrej Babis milliárdos vezette ANO mozgalom nyerné a parlamenti választást Csehországban – derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.
Csehországban október 20-ra és 21-re van kiírva a képviselőházi választás.
A voksolás Csehországban már hagyományosan két napig tart.
A CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint öt héttel a hivatalos időpont előtt az ANO mozgalomra voksolna a megkérdezettek 30,9 százaléka, míg a második helyen lévő Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 13,1 százalékot, a harmadik helyen lévő kommunista párt (KSCM) 11,1 százalékot kapna.
A jelenlegi parlamenti pártok közül még az ellenzéki Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) és a kereszténydemokrata néppártnak lennének (KDU-CSL) képviselői az új alsóházban, míg a jobboldali TOP 09 párt 4,4 százalékkal az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt maradt. Az ODS támogatottsága 9,1 százalék, a kereszténydemokratáké 6,2 százalék.
Új pártként bekerülne a parlamentbe a Kalózpárt 6,4 százalékos
és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom 7,3 százalékos támogatottsággal.
A legutóbbi képviselőházi választást 2013 őszén a CSSD nyerte 20,45 százalékos támogatással az ANO (18,65 százalék) és a kommunisták (14,91 százalék) előtt. Kormányt a CSSD, ANO és a KDU-CSL hármas koalíció alakított.
Erről írt a Forbes, amelynek feltűnt, hogy a Tigáz teljes részvénycsomagját meg akarja szerezni Mészáros Lőrinc egyik befektető cége. Az Opusnak jelenleg is van egy részvény pakettje a Tigázban, de az nem éri el az 50%-ot. A többségi tulajdonos a MET, melynek a központja ugyan Svájcban van, de ezer szállal kötődött a múltban Moszkvához.
A Tigáz Magyarország felének földgáz szállítója
Az Alföldön és az ország északi részén működő földgáz elosztó cég stratégiai fontosságú. Ezért is fájhat rá a miniszterelnök alteregójának foga. A Tigázt az olasz Eni adta el a MET-nek három évvel ezelőtt 145 millió euróért.
Az orosz földgáz Magyarország energia ellátásában továbbra is kiemelkedően fontos bár a globális gazdaságban a kőolaj és a földgáz jelentősége folyamatosan csökken.
Komoly gondot jelent ez Putyin elnöknek, aki jelentős részben épp az orosz földgázzal tudta befolyásolni az európai politikát.
A magyar elit pénzelését is lehetővé tette az orosz földgáz. A MET központja nem véletlenül van Svájcban, ahol a legutóbbi időkig szorgosan őrizték a banktitkokat az avatatlan szemek elől. Miután a svájci banktitok megszűnt a MET is magyar többségű lett habár ebben senki sem lehet igazán biztos. A cég honlapján az szerepel, hogy a tulajdonosok 80%-a MET alkalmazott és 20% a Keppel cégé.
Most pedig színre lép személyesen Mészáros Lőrinc, aki a miniszterelnök stratégiai elképzeléseit hajtja végre a gyakorlatban, és szőröstül-bőröstül megveszi a Tigázt.
Talán előkészítve egy újabb rezsi csökkentést, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy a nemzeti együttműködés rendszere sikerrel vegye a 2022-es választást.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
