Nem fog a propaganda: európai állampolgárnak valljuk magunkat

0
83
facebook

Javult az EU imázsa a magyarok szemében a kormányzati gyalázkodás dacára, és hiszünk jövőjében is. Az euró támogatottsága viszonylag magas és elsöprő többség EU-állampolgárnak tartja magát. Menekültügyben is reális a magyar közvélemény – a felmérésben.

Az európaiak optimistán tekintenek az EU helyzetére, öt éve nem volt ilyen pozitív a felmérés eredménye – áll az Európai Bizottság számára készült friss Eurobarometer felmérésről készült közleményben. A részletadatok láttán azt tehetjük hozzá ehhez, hogy

mi, magyarok szeretjük az Európai Uniót.

Az új Eurobarométer felmérés eredményeiből az derül ki, hogy a polgárok a gazdaságtól a demokrácia helyzetéig minden területen jóval nagyobb arányban tekintenek pozitívan az Európai Unióra. A 2014. júniusi felmérés óta most születtek a legjobb Eurobarométer-eredmények.

A felmérést az európai választásokat követően, 2019. június 7. és július 1. között végezték a 28 uniós tagállamban, valamint az öt tagjelölt országban 27 464 fő megkérdezésével. Magyarországon 1038 embernél jártak.

A főbb megállapítások közül kiemelhető, hogy az euró még soha nem élvezett ilyen nagy támogatást, az éghajlatváltozás pedig uniós szinten a polgárokat foglalkoztató második legfontosabb kérdéssé lépett elő, míg az első a bevándorlás maradt.

Bízunk az EU-ban

Az EU-ba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, és továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat.

A legutóbbi, 2018. őszi Eurobarométer felmérés óta 23 uniós tagállamban nőtt azok aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról, az átlag 45 százalék. A legszembetűnőbb ez a növekedés Cipruson (47, +11), Magyarországon (52, +9), Görögországban (33, +8), Romániában (60, +8) és Portugáliában (60, +7). Vagyis

a folyamatos hazai gyalázkodó ellenpropaganda dacára hazánk fiai szemében jelentősen nőtt a közösségbe vetett bizalom.

Javult az unió imázsa

Külön rákérdeztek az EU imázsára is. Ez is javult az elmúlt években: 2018 ősze óta kettő, 2014 tavaszához képest pedig tíz százalékpont növekedés volt megfigyelhető, így a pozitív vélemények aránya az elmúlt 10 évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedett, az átlag 45 százalék.

Forrás: Európai Bizottság

Itt három lehetőség (pozitív, semleges, negatív) közül választhattak. Semlegesen a válaszadók 37 százaléka (2018 őszéhez képest +1 százalékpont), negatívan pedig kevesebb mint egyötödük (17, -3 százalékpont) vélekedik az EU-ról, ez utóbbiak aránya tíz éve nem volt ilyen alacsony.

Magyarországon 52 százalék szemében pozitív a kép, ami plusz 9 pont tavalyhoz képest,

semleges 37, mínusz 1, rossz 11, jelentősen, 8 ponttal kevesebb. Egy tavaly év végi felmérés (Publicus) szerint 68 százalék ma is belépne az EU-ba.

Pozitív jövőkép

Az európaiak többsége optimista az EU jövőjéről (61 százalék, +3 százalékpont), és csupán 34 százalékuk (-3 százalékpont) borúlátó. Magyarország a középmezőnyben van 68 százalékkal, és jóval az átlag alatti (28 százalék) a pesszimisták aránya.

Forrás: Európai Bizottság

Nem meglepő az Egyesült Királyság (47) véleménye a Brexit körüli huzavona közepette és a kiszakadási népszavazás után. Meglepő viszont a franciák borúlátása (50 százalék a korábbi 45 után).

Szeretik az eurót, jól áll a gazdaság

Jó hír az européereknek, hogy rekordszinten az euró támogatottsága is. A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága új rekordot ért el, miután az euróövezetben a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék, +1 százalékpont; 2014 tavasza óta +9 százalékpont) nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik az unió közös valutájáról.

Az EU egészét tekintve az euró támogatottsága stabilan 62 százalékon áll. Magyarországon az átlag alatti az érték (57 százalék), aminél korábban – nem feltétlenül uniós tudakozódásban – mértek már többet is (tavaly májusban az EU még 59 százalékot mért, igaz, idén júniusban pedig 66 százalékot). A közös valuta értékét persze igazán azok érzik, akik ezt használják, ahogyan az a grafikán is látszik.

Forrás: Európai Bizottság

Több, mint egy éve egyre hangosabb a magyar kormány válságot jövendölő kommunikációja.

Nos, ez – eddig – nem győzte meg a magyarokat, akik a második legnagyobb arányban (72 százalék) teljesen jónak látják az EU gazdaságát,

és csak 22 százalék tartja rossznak. Ez ráadásul tavaly ősz óta plusz 7, illetve mínusz hét százalékpont változás.

Uniós állampolgárok vagyunk

Arról is tudakozódtak, hogy uniós állampolgárnak tartják-e magukat a tagországokban élők. Az erre adott válaszok (84 százalék teljesen, 26 egyáltalán nem) nem csak az uniós átlagnál (73, illetve 26) sokkal jobb, hanem

élesen ellentétben áll a kormányzat bezárkózó, a „nemzetek Európáját” hirdető álláspontjával és konfliktuskereső gyakorlatával.

Uniószerte a szabad mozgást, munkavállalást és letelepedést tekintik az EU legfőbb vívmányának. Nálunk a 83 százalék még az uniós átlagot (81) is meghaladja. Meglepő viszont, hogy mennyire alulértékelt (vagy nem megtapasztalt) a határok nélküli utazás előnye. A magyarok mindössze 42 százaléka mondta, hogy részesült ebben a vívmányban (az EU-átlag 56 százalék). Valószínűleg a sokak számára elérhetetlen külföldi utazás állhat a háttérben, mert az EU-n belüli olcsóbb mobilozás előnyére hazánkból mindössze 38 százalék helyeslés érkezett.

Problémák itt és ott

Sokat mondó az válaszsor, amelyet a legfontosabb kérdéseket firtató kérdésekre adtak az emberek.

Az EU-ban egyre fontosabb szerepet kap az éghajlatváltozás és a környezetvédelem,

de uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább a polgárokat – még az erőteljes (2018 ősze óta 6 százalékpontos) csökkenés után is a válaszadók 34 százaléka ezt jelölte meg első helyen. Az éghajlatváltozás, amely 2018 őszén még az ötödik helyen állt, mára a második legfontosabb kérdéssé lépett elő egy erőteljes (6 százalékpontos) növekedés után.

Amikor a magyarokat kérdezték, tőlük is kétféle választ vártak. Az egyik az, hogy saját országukban, a másik pedig hogy az EU-ban melyek a legégetőbb problémák. Honfitársaink meglepő realitásérzékről tettek tanúbizonyságot annak ellenére, hogy mindent elönt a pozitív és a negatív propaganda.

A magyarok szerint mindennél messze legnagyobb baj az egészségi és szociális biztonsággal van: 45 százalék, a 21 százalékos EU-átlaggal szemben.

Ezt követi az infláció, megélhetési költségek (32 százalék, a 28-ak átlagában ez 21).

A bevándorlás csak a harmadik legfontosabb kérdés (megosztva a nyugdíjüggyel). Ezt 17 százalékban jelölték meg hazánk legfontosabb kérdéseként (miként a többi országban is saját magukra nézve). Az EU egésze számára ez 49 százalékban fontos kérdés a magyarok szerint, a 28-ak átlaga ebben 34 százalék. A terrorizmus nálunk a sor alján van szinte azonos (5, illetve 6 százalékkal) a saját országnak és az EU-nak fontos kérdésként. Ugyanez 23, és 18 százalék, amikor a közösséget érintően kérdezték a magyarokat és a többi országban élőket.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..