Kezdőlap Világ Oldal 295

Világ

Nőtt az orosz, csökkent a francia zsidók bevándorlása Izraelbe

0

Ez derül ki a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) legfrissebb adataiból, melyek a 2018-as évre vonatkoznak. Eszerint Oroszországból drámai mértékben megnőtt azoknak a zsidóknak a száma, akik az alijázást választották. Az összes bevándorló több mint egyharmada Oroszországból érkezett Izraelbe. Tavaly 10500 orosz zsidó választotta Izraelt, ez 45%-os növekedést jelent!

Avigdor Lieberman, aki maga is a nagy Szovjetunióban született, és kidobó ember volt Kisinyovban, pártot alapított Izraelben az egykori szovjet zsidók számára. A legutóbbi időkig ő volt Izrael hadügyminisztere, de lemondott, mert nem értett egyet Benjamin Netanjahu gázai politikájával.

Ukrajnából 6500 zsidó érkezett Izraelbe. Ez 9 százalékos csökkenést jelent, de csak azért, mert az előző évben Ukrajnából jelentettek rekord alijázást Izraelbe. Összesen 29600 zsidó választotta Izraelt a múlt évben – közölte a Zsidó Ügynökség. Kevesebben vándoroltak ki Franciaországból és Nagy Britanniából: 2600 francia zsidó választotta az alijázást, ez 25 százalékos csökkenést jelent. Nagy Britanniából 600-an vándoroltak be Izraelbe, ez négy százalékos csökkenést mutat. Benjamin Netanjahu többször sürgette a nyugat-európai zsidókat a nagy iszlamista merényletek után, hogy vándoroljanak be Izraelbe. Mind Franciaország mind Nagy Britannia kormánya elutasította ezt az opciót mondván meg tudják védeni a zsidó közösségeket!

A Zsidó Ügynökség vezetője az alijázás statisztikáit ismertetve hangsúlyozta minden zsidót szeretettel várnak Izraelben, mert céljuk egy sokszínű társadalom, melyet különösen gazdagíthatnak a különböző kultúrákból érkező zsidók. Izraelben tavaly ünnepelték az államalapítás hetvenedik évfordulóját, amely a holokauszt után menekülő zsidóknak lehetővé tette egy új haza megteremtését azon a földön, ahol az őseik éltek.

Orbán: „kezdjünk tárgyalni a pénzről” – ezért vétózott

Ha az EU ad pénzt, tárgyalhatunk a klímatervről – indokolta Brüsszelben Orbán Viktor, miért szavazta le harmadmagával a 2050-ig szóló uniós tervezetet. Weber és Timmermans elbukott, ami jó – mondta.

Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai, 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – „pénzünk is van hozzá” -, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta az EU-csúcs után Brüsszelben Orbán Viktor.

A rezsicsökkentés megvédése

Szerinte úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy

„a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért”.

Ez utóbbival indokolta, hogy a lengyel, a cseh és az észt miniszterelnökkel együtt elutasította a 2050-ig szóló úgynevezett karbonsemlegességi megállapodást. Ez azt célozná, hogy akkorra annyi lenne a széndioxid-kibocsátás az EU-ban, amennyit képesek ellensúlyozni. Vagyis megvalósulna a karbonsemleges energiatermelés.

Orbán közölte: a céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk – mondta. Ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk. „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk” – jelentette ki.

„Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről”

– fűzte hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és „ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő”. Olyan megoldás kell, hogy

klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is,

ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell – mondta.

Alacsony rezsi=Paks

Ennek kapcsán beszélt az atomenergiáról is, amelyről vita volt a csúcson is. Szerinte a magyar álláspont világos: ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára. Hozzátette: ezt egy-két ország vitatja, de kisebbségben vannak. Mint mondta, ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert „Paks nélkül nincs alacsony rezsi” – fogalmazta meg jól ismert állítását.

Webert és Timmermanst „nem akarták a magyarok”

Az uniós csúcs fő eseményéről a különféle tisztségek betöltőiről folyt kudarcos tárgyalásról azt mondta, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket.

A kormányfő szerint nagy támogatást kaptak, az 53 százalék „példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs”. Ezért komoly vállalásokat is tett: azt mondta, hogy ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki „ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak”. Ezt eddig sikeresen teljesítette, mert „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”.

A V4-eknek van esélyük fontos uniós posztokra, minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van – mondta. Neveket azonban nem akart mondani. A hét közepén a V4-ek személyesen is találkoznak az utolsó egyeztetésekre, aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit.

Az uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához

Ez derül ki A Fitch most közzé tett jelentésből kitűnik, hogy z uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő csomag milyen hatással lesz várhatóan a keleti uniós államokra. Korábban a magyar miniszterelnök meg akarta vétózni az uniós válságkezelő alapot arra hivatkozva, hogy ahhoz politikai feltételek járulhatnak. Később

Orbán Viktor lemondott a vétóról márcsak azért is, mert tisztában volt vele: a magyar gazdaságnak égetően szüksége van minden uniós euróra!

6,2%-os visszaesés

2020-ban ilyen súlyos mínuszba jutott a magyar gazdaság a Covid-19 vírus válság miatt. Az EU épp ezt a válságot kívánja enyhíteni a 750 milliárd eurós alappal, melynek egy része vissza nem fizetendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel, melyért az uniós tagállamok közösen vállaltak garanciát. Ennek sem igazán örült a magyar kormány pedig az EU kedvezőbb kamat feltételekre számíthat mint Magyarország hiszen Németország, a világ negyedik legerősebb gazdasága biztos garanciát jelent.

A Fitch szerint az idei első félév rámegy a Covid-19 járvánnyal folyó küzdelemre, fellendülésre csak a második félévben számíthatunk. Magyarország esetében ez valószínűleg  4,2% lesz vagyis várhatóan csak 2022-ben tudjuk újra elérni a 2019-es színvonalat. 2022-ben már 6,9%-os növekedésre számít a Fitch.

A választások viszont minden bizonnyal 2022 tavaszán lesznek vagyis akkor amikor a válság következményeit még mindenki nagyonis érezheti. Különösen így lehet ez akkor, ha a magyar kormányzat folytatja az uniós pénzek elosztásának korábbi gyakorlatát, amely lojalitás alapján osztogatja a Brüsszelből érkező euró milliárdokat.

Az EU épp ezt kifogásolja, mert mindenképp azt szeretné, ha a válságkezelő uniós pénzek oda jutnának, ahova szánták őket: a magyar családokhoz és vállalkozókhoz nem pedig a hatalom embereihez, akik az utóbbi években elképesztő tempóban gazdagodtak – jelentős részben épp az uniós pénzekből.

Szándékos gázolás London központjában?

0

Gyalogosok közé hajtott Londonban egy autó szombat délután. A Scotland Yard tájékoztatása szerint többen megsérültek, de egyikük állapota sem súlyos.

A rendőrség egy embert őrizetbe vett. A Scotland Yard közölte, hogy egyelőre vizsgálja az incidens körülményeit.

A baleset London egyik leglátogatottabb turistacélpontjánál, a South Kensington kerületben lévő Természettudományi Múzeumnál történt, ahol a jármű fordulás közben felhajtott a járdára.

A környéket lezárták, és azt azonnal fegyveres rendőri egységek lepték el.

A Downing Street szóvivője közölte, hogy a történtekről tájékoztatták Theresa May miniszterelnököt.

 

 

Proxy háborúban a Wagnerrel

Ukrajna katona hiánnyal küszködik, ezért meglepő a hír, hogy a titkosszolgálat fegyveres alakulata szabályos háborút folytat az orosz Wagner hadsereggel Szudánban. Mit keresnek ott az ukránok? Milyen ukrán érdekeket védelmeznek?

Szudánban a hadsereg két része hadakozik: a polgárháborúban a Nyugat az egyik felet támogatja, a Kelet a másikat. Vagyis proxy háborúról van szó amikor a felek másokért hadakoznak, és halnak hősi halált. Mi a tét? Szudán ásványi kincsei mindenekelőtt az aranybányák, melyek többsége jelenleg kínai kézen van. A Wagner zsoldosok küzdenek a kínai érdekekért. A Wagner hadsereg fellázadt Putyin ellen, és akkor szóba került, hogy fel is oszlatják a zsoldos sereget, melynek főnökét az FSZB felrobbantotta. A Wagner hadsereget ujjászervezték, a parancsnok ma már az FSZB egyik altábornagya. Putyin ma már nyíltan felvállalja a Wagner hadsereget, amely nem is nagyon titkolja, hogy csodálja a nácikat. Eredetileg Hitler lett volna a nevük, de Putyin még a békeidőkben úgy döntött, hogy a náci vezér túlzás. Így aztán a náci érzelmű zsoldosok Hitler kedvenc zeneszerzőjét, Richard Wagnert választották névadónak.

Miért harcolnak az ukránok Szudánban? Mert óriási szükségük van az USA pénzügyi támogatására és fegyverszállításaira.

“Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást”

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák.

Mire hivatkoznak a republikánusok?

Arra, hogy a háború megnyerhetetlen Ukrajnában.

“Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?”

– kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik, hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Spiegel: Merkel támadásba lendül?

0

A Spiegel úgy látja, hogy a német kancellár nehéz helyzetben van, de harcol, ezért is ment el az este az ARD köztévé egyórás talk show-jába, közvetlenül azután, hogy hazatért a G7-es csúcsról. A baját nem kis részt az olyan, tekintélyelvű egoisták okozzák, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping, illetve azok európai miniatúrái, Orbán Viktorral az élen.

Úgy tűnik, hogy a kormányfő egyre kevesebb eszközt tud felsorakoztatni azzal a rombolással szemben, amit ezek a politikusok okoznak a liberális rendnek. Ennek megfelelően a műsor

egyik üzenete az volt: Európa az első.

Azaz, hogy meg kell erősíteni az integrációt, ami azt jelenti, hogy a vezetők mindenekelőtt a saját országuknak tartoznak hűséggel, de lojálisaknak kell lenniük az EU-hoz is. A tagállamok nem köthetnek külön megállapodásokat Amerikával, Kínával vagy Oroszországgal, mert különben felmorzsolódik az unió – ídézi  a német kancellárt a Spiegel.

A másik fontos mondandója az volt Merkelnek, hogy valamennyire megérti a bírálóit. Abból azonban nem enged, hogy 3 éve be kellett engedni a menekülteket.  Egyébként pedig fontosnak tartja, hogy a migrációra együttes megoldást találjanak, ideértve a normákat és közös európai hatóságot. Mint mondta, máskülönben veszély fenyegeti a földrészt.

Még Orbán Viktor számára is tartogatott némi dicséretet,

amikor kifejtette, hogy Magyarország bizonyos fokig Németország érdekében jár el, amikor védi a szerb határt. (Sogar für Viktor Orbán fällt ein kleines Lob ab: Ungarn habe ja eine EU-Außengrenze zur Serbien „und macht da für uns gewissermaßen die Arbeit”.)

A Spiegel következtetése: újfajta keménység a német külpolitikában, ugyanakkor ölelés a kritikusoknak, tehát Merkel láthatólag azon van, hogy támadásba menjen át.

 

Merkel elfogadta a migráns befogadásának felső határát

0

Évente 200 ezerbe maximálja az új Merkel kormány az új migránsok számát Németországban. Ezt a régi-új kancellárasszony azt követően jelentette be, hogy hosszan tárgyalt a bajor keresztényszociális unió vezetőjével, Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel.

Szombaton a keresztényszociális unió ifjúsági tagozata nyíltan bírálta Angela Merkelt a migráns ügyek miatt és markánsabb jobboldali politikát követelt. A CDU és a CSU sok szavazót veszített a legutóbbi választáson az Alternative für Deutschland javára – elsősorban a migráns ügyek miatt.

Angela Merkel most tehát megállapodott a CSU-val és saját pártja jobboldalával abban, hogy évente 200 ezerben maximálják az új migránsok számát. Eddig ezt Merkel azért nem fogadta el, mert a liberális és baloldali pártok ellenezték a plafont mondván, hogy nem lehet előre látni a fejleményeket. Most Angela Merkelnek el kell fogadtatnia a felső határt a liberálisokkal és a zöldekkel, akiket szintén be akar venni a kormányba. A kancellár helyzetét nehezíti, hogy vasárnap választásokat tartanak Alsó Szászországban, és a kereszténydemokraták nem állnak ott túlságosan jól. Minthogy még mindig nincs új kormánya Németországnak, ezért az európai reformok is váratnak magukra, melyeket Macron francia elnök sürget. Európa legerősebb állama nélkül azonban semmilyen fontos reform nem kezdődhet el, és egy meggyengült Merkel kancellár kérdéses, hogy mennyire tartja rövid távon kivitelezhetőnek a nagyszabású átalakítást, melyet Macron francia elnök szeretne megvalósítani.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Vádemelés orosz hírszerző hekkerek ellen

0

Az oroszok becsapták a doppingellenőrzést a téli olimpián Szocsiban, és ezért eltiltották őket a brazíliai nyári, illetve a dél-koreai téli olimpiától; a csalást az orosz titkosszolgálat irányította Putyin megbízásából – állítja az a 41 oldalas vádirat, melyet a pittsburghi bíróságon nyújtott be az amerikai igazságügyi tárca.

Az USA-ba menekült az a sportorvos, aki korábban a doppingügyeket felügyelte Moszkvában, és aki leleplezte az egész csalást. Az oroszok arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire jól informáltak az amerikaiak az ügyben. Emellett nagyon érdekelte őket a WADA véleménye is. A dopping ellenes nemzetközi szervezet székhelye Kanadában, Montrealban van, s az amerikaiak szorosan együttműködtek a kanadai hatóságokkal ebben az ügyben. Éppúgy, mint a hollandokkal, akik négy titkosszolgálati tisztet utasítottak ki ugyanennek az ügynek kapcsán.

Az oroszok hekker-akciókkal akarják destabilizálni a Nyugatot

– hangsúlyozta Jeremy Hunt, brit külügyminiszter, miután napvilágot látott a jelentés az orosz katonai hírszerzés világméretű hecker-akcióiról. A National Cyber Security Center nyíltan vádolja az orosz katonai hírszerzést, a GRU-t, hogy szisztematikusan igyekszik feltörni a biztonsági rendszereket és beavatkozni a politikai életbe Nagy Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új Zélandon.

Ezeknek az államoknak a titkosszolgálata évek óta szoros szövetségben küzd az oroszokkal szemben.

Az Egyesült Államok feketelistára tette Igor Korobljovot, a GRU főnökét, akit felelősnek tartanak olyan heckker-akciókért, mint a Demokrata Párt adatvédelmi rendszerének a feltörésére irányuló kísérletek a 2016-os választási kampány idején.

A GRU közvetlenül a vezérkari főnök alá tartozik. Elvben a hadügyminisztertől is kaphat parancsokat, de külföldön mindenki biztosra veszi:

Vlagyimir Putyin az igazi főnök.

Aki Oroszország közel mindenható elnöke a szovjet időkben a KGB kötelékében szolgált az egykori NDK-ban.

Putyin hazaárulónak és szemét alaknak nevezte Szkripal ezredest, akit lányával együtt a GRU megpróbált eltenni láb alól Nagy Britanniában. Szkripal valóban elárulta a GRU-t: 100 ezer dollárért eladta hírszerző társainak listáját az amerikai, illetve a brit kémelhárításnak. S védelmet kért és kapott Nagy Britanniában. Tavasszal idegméreggel megpróbálták meggyilkolni. Theresa May miniszterelnök nyíltan Putyint vádolta a sikertelen gyilkossági kísérlet megszervezésével. Moszkva tagad, de azóta hosszú feketelista készült azokról a Putyinhoz közelálló személyekről, akik a jövőben nem léphetnek be Nagy-Britanniába.

Putyin kedvenc oligarchája, Roman Abramovics nem kapott vízumot, noha tizenöt éve Londonban él, hét gyerekéből öten Nagy Britanniában tanulnak.

Az Ausztrália miniszterelnöke sietve csatlakozott a brit külügyminiszterhez Oroszország elítélésében. Scott Morrison kijelentette: ez nem a Vadnyugat. Vannak nemzetközi egyezmények, amelyeket Oroszország is aláírt, s amelyeket be kell tartania.

Moszkva a maga részéről mindig cáfolta a hecker-akciók szerzőségét, s miután nagyon nehéz bizonyítani, hogy honnan is indult ez a támadás, az oroszok a nyilvánosság előtt mossák a kezeiket. A legújabb brit jelentés és az amerikai vádemelés viszont azt mutatja: a Nyugatnak elfogyott a türelme.

Csakhogy jogos az oroszok viszont-vádja is: az Egyesült Államok nem ugyanezt csinálja az egész világon?!

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

0

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK