Önkormányzati választás 2019

Az Együtt visszalép a XV. kerületben a DK javára

Az Együtt visszalépteti jelöltjét, Huzsvári Erzsébet Máriát a budapesti 12. választókerületben a DK-s Hajdu László javára – adta hírül az Együtt. Hajdu jelenleg a XV. kerület polgármestere.

Az Együtt arra kér minden demokratikus ellenzéki pártot és civil szervezetet, hogy hasonlóképp járjanak el, azaz támogassák Hajdu Lászlót a Fidesz ellen induló egyetlen jelöltként.

Ebben a kerületben a kormánypártok jelöltje a korábbi polgármester, most képviselő László Tamás. Versenyben van a Jobbik, a Momentum, a Munkáspárt, a Rend Párt és a Közös Nevező nevű alakulat, továbbá az MSZP-ből a kerületi „puccskísérletben” játszott szerepe miatt kizárt Móricz Eszterrel induló Lendülettel Magyarországért. Utóbbi párt elnöke, Lévai Katalin éppen ma közleményben tudatta, hogy mivel nem tudtak országos listát állítani, jelöltjeikre bízzák, kívánják-e folytatni egyéni kampányukat.

A kormányváltáshoz egyéni győzelmek kellenek, ezért az Együtt bízik abban, hogy más pártok is felismerik a választók elvárását, és visszaléptetik egyéni jelöltjeiket a győzni képes jelöltek javára. Így például az Együtt olyan bátor, helyben győzni képes jelöltjei javára, mint Berkecz Balázs, Baranyi Krisztina, Vajda Zoltán, Szabó Szabolcs, Lövei Csaba, vagy Kerepesi Tibor – áll a párt közleményében.

Közösen készül a választásra az Együtt és a Párbeszéd

A két párt vezetői azt mondták, ez egyelőre nem jelent közös listát, mert az együttműködés szervezeti formáit csak később dolgozzák ki.

Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta,

egyetértettek abban, hogy a kormányváltásnak az együttműködés az alapja,

ezért ennek érdekében minden demokratikus ellenzéki párttal együtt akarnak működni valamilyen formában. Azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének.

Szerinte bármire is jutnak,

mindenképpen olyan együttműködési formára van szükség, amellyel nem vesznek el a rájuk leadott szavazatok.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy készen állnak, hogy az Együtt-tel közösen induljanak el a választáson, mert az az érdekük, hogy egy minél szélesebb választói réteget érjenek el a kormányváltás érdekében. Ennek szerinte minimálisan az az alapja, hogy mind a 106 egyéni körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel.

Az Együtt és a Párbeszéd közösen készülnek a választásokra, mert Orbán és kormánya csak együttműködéssel váltható le. ————————Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.http://egyuttpart.hu/csatlakozz/Vagy ha támogatnád a munkánkat!http://egyuttpart.hu/tamogass/

Közzétette: Együtt – 2017. október 4.

Mindketten azt mondták, hogy

közös listáról még nem tárgyaltak, de egyikük sem utasította el.

A miniszterelnök-jelöltre vonatkozó kérdésre Szabó Tímea azt mondta, hogy a Párbeszéd kormányfő-jelöltjét Karácsony Gergelynek hívják, de a tárgyalásokon jelenleg nem a személyi kérdések a legfontosabbak. Juhász Péter szerint lesz miniszterelnök-jelöltjük. Azt is mondta, hogy a rendelkezésre álló személyek közül valóban Karácsony Gergely a legalkalmasabb.

Az eseményre meghívták az LMP-t és a Momentumot is, de

az ő képviselőik nem jelentek meg.

Az LMP társelnökének két meghívót is küldtek e-mailben, amikre Szél Bernadett kedden válaszolt – mondta Juhász Péter. Szél Bernadett azt írta, hogy a kormányváltáshoz nem újabb politikusi tárgyalásokra, hanem a választókkal való együttműködésre van szükség. Azt is mondta, hogy a Momentum egy udvarias levelet küldött, amiben jelezték, hogy még dolgoznak a programjukon, ezért arról egyelőre nem tudnak tárgyalni.

Elsorvadnak a fellebbezések a választás után

Jogerőre emelkedtek az önkormányzati választások utáni kifogások. Nem enyhül a gyanú, hogy esetleg „nyomok eltüntetése” volt a cél. Ezzel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés megalakulása elől.

Egyre-másra utasította el a Fővárosi Választási Bizottság az önkormányzati választás utáni fellebbezéseket. Ennek nyomán elhárult az akadály Pikó András (VIII. kerület), V. Naszályi Márta (I. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Déri Tibor (IV. kerület) polgármesteri hivatalba lépése elől. A kifogásolt képviselői helyek választási eredményét is megerősítette a testület.

Kőbánya (X. kerület) esetében is jóváhagyta a másodfok azt, hogy a nyertes fideszes polgármester, D. Kovács Róbert mögött nincs kormánypárti többség. Itt egyéni választókerületi eredmények elleni kifogást vetette el a választási szerv jogerősen.

Baranyi Krisztina, Ferencváros jövendő vezetője érdekes képet tett ki a Facebookra. Ezen

üres irattartók tömege látszik a legkülönfélébb ügyek csoportjában.

Egyelőre nem világos, hogy ez iratok eltüntetését támasztja-e alá. A kifogásolt választási eredmények mögött sokan a „nyomok eltüntetését” vélték felfedezni. Baranyi például a múlt csütörtöki hivatali átvételi időpont előtt tíz perccel értesült a fellebbezésről.

Ezekkel a jogorvoslati döntésekkel elhárult az akadály a Fővárosi Közgyűlés összehívása elől. Ahogyan írtuk, a fellebbezések miatt nem volt meg a demokratikus pártok többsége a nem jogerős határozatokig. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A „betartások” azonban folyamatosnak látszanak. Újpesten a kerület új, momentumos polgármestere, Déri Tibor azzal szembesült, hogy mintegy negyven ember felmondott közös megegyezéssel – írta meg a 24.hu. Majdnem üres városháza várta, mert a felmondók sora az aljegyzőtől a titkárságon át a gépkocsivezetőig terjed. Korábban Pikó Andrást várta kerületi cégek vezetőinek csoportos felmondása.

Lengyel  László szemben Botkával?

„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában.  A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten.

 

Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól.

Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója. Márpedig ez a szöveg éppen Botkát ösztönzi lépésre, bár nem teljesen világos, hogy ezt miként érti. A többség, aki az elemzést olvasta, úgy fordította le magának a szöveget, hogy

Lengyel ellépett némiképp Botka mellől, azzal legalább is, hogy tőle és az MSZP-től várja a tárgyalások kimozdítását a holtpontról, azaz neki kell módosítani eddig álláspontján.

A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt. „Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson – írja -, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik. (Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”

És ez a mondat a volt miniszterelnökről szól. Ez a mondat és az írás nem mutat még elmozdulást. Botka a saját elképzelését tartja egyetlen üdvözítő útnak, azt írja cikke végén: „itt és most dönteni kell arról, mi a fontosabb: pártszeretet, vagy hazaszeretet.”

Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.

Hogy oda ne pisiljünk – kampányhét (6.)

Minden idők legfurcsább kampányának végéhez közeledünk; egy héttel a választások előtt a közvélemény-kutatók is teljesen tanácstalanok. Fogalmuk sincs az egyik legfontosabb adatról: vajon hányan mennek el majd szavazni. Ettől ugyanis, szakértők szerint, alapvetően függ minden; magas részvétel esetén búcsúzhat a hatalomból a Fidesz, de ez veszélyezteti a kisebb pártokat, azokat, amelyeknél a parlamentbe jutás a tét. De furcsa volt ez a kampány azért is, mert minden hétre jutott olyan esemény, botrány, amellyel előre nem lehetett kalkulálni, és amely – normális esetben – döntően befolyásolhatná a végeredményt. De ez Magyarország, itt lábon kihordhatóak a botrányok, nem buknak bele politikusok nyilvánvaló korrupciókba és látványos hazugságokba sem.

 

Az utolsó hét következik, és mi hatodszor rugaszkodunk neki, hogy összeállítsuk az aktuális, éppen magunk mögött hagyott hét furcsaságait, és megpróbáljuk felmutatni azt a görbe tükröt, amely talán nem is annyira görbén tükrözi a magyar politikai valóságot.  Nézzük az e heti, szubjektív, toplistánkat.

  1. 2000 Soros-ügynök Orbán listáján
  2. Mészáros Lőrinc hazaküldi a külföldi tudósítót
  3. Lázár cigányozásban felveszi a versenyt
  4. Hollik a riogatás csúcsára ér
  5. Elbocsájtják a pécsi biztonsági őrt, Kósa miatt

Orbánnak 2000-es listája van

A miniszterelnök, szokásos péntek reggeli, az állami rádió mikrofonállványa előtti nyilatkozatában bejelentette: Soros Györgynek 2000 ügynöke dolgozik Magyarországon azért, hogy a választások után az ellenzék hatalomra kerülése esetén, már júniusban betelepítsen tízezer migránst. A kérdés: vajon ki állította össze ezt a listát, milyen felhatalmazás alapján, és mit akarnak vele kezdeni?  Vagy csak blöfföl Orbán Viktor, mint azt sokan hiszik? És, ha igen, akkor ezt megengedheti magának egy ország vezetője? De, ha nem, ha valóságos a kétezres lista, vajon miért nem tud róla a nemzetbiztonsági bizottság? És miért nem tud róla a belügyminiszter?  Vajon mi lehetett a szelekció alapja? Hogyan figyelték meg ezeket az embereket? Hol van rögzítve a nevük? Mi lesz velük, ha nyer a Fidesz? Elítélik őket hazaárulásért?  Mi tagadás, nehéz már fokozni azt az őrületet, amit a Fidesz, a kormányfő vezérletével migráns-ügyben művel. De, ha a lista vége-felé érünk, láthatják, olvashatják, még Orbán Viktort is felül lehet írni. De most még maradjunk itt: ugye most mindenkit az izgat, hogy – a lista létezése esetén – rákerült-e a neve vagy sem?  Én mindenestre, itt és most, önként jelentkezem, ugyan nem tudom még mit követtem el, de valahol ezt már úgy is megszövegezték. Bacsó Péter, gyere vissza közénk, filmet kellene forgatnod…

 

Mészáros Lőrinc lenni magyar polgármester

Híre ment, hogy a kormányfő pénztárcájaként is aposztrofált felcsúti polgármester – igazán szerény módon, társadalmi munkában, térítés nélkül látja el a tisztséget – testületi ülést tart szűkebb pátriájában, ami ugye – a törvények szerint, már ha ez számít valamit – nyilvános. Ezért aztán a személyes találkozóra esélyt nem adó gázszerelő oligarcha – gázszerelőknek, tetőfedőknek áll a világ – vö: Németh Szilárd – odavonzotta a magyar és nemzetközi sajtó munkatársait. Akik persze nem átallottak kérdéseket feltenni a mi Mészárosunknak, aki pedig derekul helytállt: nem válaszolt semmire és senkinek. És bírta Lőrinc, bírta, ameddig csak bírhatta, de egy ponton túl elszakadt a cérna. Amikor az egyik külföldi tudósító angolul sorozta meg kérdéseivel, kifakadt, és határozottan odavágott az okvetetlenkedő újságírónak: „Menjen haza a saját országába kérdezősködni” – vágta oda a frappáns válaszok mestere, persze magyarul. És igaza van: mit gondol ez a tudósító? Majd pont neki fog válaszolni, ha még a magyar újságíróknak sem felel a kérdéseikre?  Bár, ne legyünk igazságtalanok, távoztában, amint beült a szolgálati, ha jól láttam Mercedesébe, a sofőr mellé, már humoros válaszra is futotta neki: amikor azt firtatták, hogy ha ellenzékbe szorul a Fidesz, akkor is sikeres lesz-e, azt választ adta, hogy még ennél is sikeresebb. Tényleg ne mondja senki, hogy az, akinek így vág az esze, az csak a miniszterelnök strómanja…

 

Lázár cigányozik egyet

Illetve kettőt. Már egyszer ugyanis megtette a miniszterelnökséget vezető miniszter, mégpedig akkor amikor a közmunkások tolvajlásáról nyilatkozott. Emlékeznek ugye? Azt találta mondani, akkor, hogy a közmunkában annyira elfáradnak – nem mondta, hogy a cigányok, csak hát tudunk mi a sorok között olvasni -, hogy mire végeznek, már nincs kedvük lopni. Nemrégiben Orbán Viktor cigányozott egyet Miskolcon, az a szándék már kevésbé maradt rejtve; úgy beszélt belső bevándorlókról, hogy az utalás egyértelmű volt.  De, hogy minden kétséget kizárjunk a kormány szándékait, és gondolatait illetően, Lázár János a héten megkönnyítette az elemzők dolgát: úgy fogalmazott, hogy azt még véletlenül se lehessen félreérteni, vagy más magyarázattal új értelmet adni neki. Azt mondta: képzeljék, mi lenne, ha az országra szabadulna sok ezer migráns, amikor még a cigányokat se tudtuk integrálni, pedig hatszáz éve itt élnek közöttünk. Azt persze nem tudom konkrétan kikre gondolt a miniszter, még az is lehet, hogy párttársára gondolt, aki ugyan ott ül a parlamentben…De nem, jut is eszembe, nem lehet, hogy rá gondolt, hiszen Farkas Flóriánt tökéletesen sikerült integrálni a Fideszbe: az ő kezei közül is milliárdok tűntek el.

 

Hollik a csúcson

A szóvivő –  hirtelen nem is tudom, hogy fideszes, vagy kereszténydemokrata -, aki most egyéni képviselőjelöltként erős kampányban van Budapesten, tényleg a csúcsra jutott. Ahogy azt az első helyen álló miniszterelnök leírásánál jeleztem, még Orbán Viktort is megelőzte a riogatásban. Természetesen nem tudhatjuk, hogy Hollik szóvivő saját kútfejéből származik a gondolat, vagy idegen tollakkal ékeskedik, de akár így, akár úgy: emlékezeteset nyújtott szombati rendezvényén. Tényfeltáró újságírókat megszégyenítően nyomozta ki, hogy a Helsinki Bizottság titokban azon dolgozik, hogy megszerezze a fővárosban üresen álló lakások listáját. És mit gondolnak miért? Naná, hogy azért: oda telepítse be azokat a migránsokat, akik az ellenzék győzelme esetén bevándorló országgá teszik hazánkat. Ők ugye, Orbán szíves közlése szerint, júniusban érkeznek, tehát valahol már a közelben kell várakozniuk. Nyilván feszült figyelemmel követik az április 8-i választásokat – biztos a HírTV-én követik az eseményeket -, és ha megfelelően alakulnak a dolgok, már jöhetnek is; a Helsinki Bizottság jóvoltából kész lakások várják őket. Idegeskedniük nem kell, Hollik szóvivő arról is beszámolt, hogy lesznek olyanok, akiket kiköltöztetnek otthonukból. Elsősorban azok aggódhatnak, akik a Fideszre szavaznak…

 

A biztonsági őr bukása

Kósa Lajos, még azokban a napokban, amikor kimerészkedett otthonából, de már nem mindenütt volt szívesen látott vendég, Pécsre látogatván – mit tesz Isten – egy sor újságíróba botlott, akik ugye a mesés 1300 milliárdról akarták őt faggatni. A tárca nélküli miniszter azonban menekülőre fogta, pontosabban fogatta sofőrjét, aki viszont nem tudta bevenni az éles kanyart, és meghúzta a szolgálati autót. A végeredmény egészen nyilvánvaló: kirúgták az önkormányzat által alkalmazott biztonsági őrt. Tudniillik neki kellett volna szabaddá tenni az utat – értsd: megtisztítani az újságíróktól – ő azonban, mivel késett a miniszter, elszaladt pisilni, ami 73 éves korban nem olyan meglepő szükség. A rossz időzítés viszont, így, az állásába került; az igazság lesújtott rá. De mert Kósában van emberség – látjuk a feleségéről, majd utóbb az édesanyjáról is gondoskodni akart potom nyolcszázmillióval – , ezért arra kérte a pécsieket: vegyék vissza a biztonsági őrt. A szigorú vezetés azonban egyelőre hajthatatlan, nem foglalkoztatja tovább. Annyi humanitás, remélem, azért mégis szorult beléjük, hogy az őrnek biztosítanak legalább egy jó urológust.

Helyettük kell új polgármestert választani

Összesen hat polgármester jutott be a parlamentbe, ketten egyéniben, négyen listán. Ha valóban képviselők lesznek, akkor helyettük új polgármestert kell választani.

Már az előző parlamenti választáson érvényes volt az összeférhetetlenségi törvénynek az a módosítása, miszerint

senki nem lehet egyszerre polgármester és parlamenti képviselő.

Most összesen hat polgármester szerzett képviselői mandátumot. Ketten egyéniben, a fideszes Kocsis Máté 8. kerületi, és a DK színeiben induló Hajdu László 15. kerületi polgármester. Ők biztosan beülnek a parlamentbe, hiszen, ha nem ezt tennék, akkor újra meg kéne tartani a választókerületükben a választást.

Négy polgármester szerzett listán mandátumot: az MSZP-Párbeszéd listáján Karácsony Gergely 14. kerületi, a Jobbikén Janiczak Dávid ózdi és Fülöp Erik tiszavasvári, az LMP-én pedig Gémesi György gödöllői polgármester.

Ők viszont dönthetnek úgy, hogy maradnak városukban,

illetve Karácsony a kerületében. Ebben az esetben ugyanis a lista egy másik szereplője kerül be a parlamentbe.

Ha viszont négyük közül valamelyik képviselő lesz, akkor helyettük új polgármestert kell választani – ahogyan Kocsis és Hajdu helyett is.

Lehetséges a Jobbik-LMP koalíció a választások után

Alig egy hete, hogy Hadházy Ákos, az LMP tárelnöke arról beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy egyelőre lehetetlen megmondani, milyen választási együttműködéseket köthet a pártja. A kérdés annak kapcsán vetődött föl, hogy voltak olyan hírek, amelyek alapján az LMP nem zárja ki a Jobbikkal való együttműködést, még a választások előtt. Hadházy akkor erre kitérő választ adott, hangsúlyozva, hogy a felvetés egyelőre nem aktuális.

 

Szerda reggel megjelent írásunkban azon elmélkedtünk, hogy vajon lehetséges-e egyáltalán a szélsőjobbosnak tartott párttal bármiféle közös készülődés a Fidesszel szembeni fellépésre, tekintettel arra, hogy a kormány leváltása, ma így látszik, csakis egy teljeskörű összefogás mellett lehetséges. Nem véletlen, hogy a téma most már szinte minden nap felvetődik, és persze különböző válaszok érkeznek rá. A baloldali pártok határozottan elutasítanak mindennemű erre vonatkozó felvetést, miközben elemzők közül egyre többen fogalmazzák meg ennek elkerülhetetlenségét.

Vona Gábor viszont annak adott hangot, hogy kizárólag – ahogy ő fogalmazott – XXI. századi pártokkal hajlandó tárgyalni, név szerint az LMP-t és a Momentumot említette. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, majd portálunknak Hadházy Ákos is reagált az ötletre. Szerintük minden ilyenről a választások után kell majd beszélni, akkor lehet szó arról, hogy milyen koalíció jöhetne létre. Hadházy egyértelművé tette: az elsődleges cél most az, hogy jövő áprilisban olyan eredmény szülessen, amely alapján a Fidesz ötven százalék alá kerül, ily módon pedig nem tud majd kormányt alakítani. Koalíciós kényszerhelyzetet szeretne elérni az LMP, de hogy a Jobbikkal lépne-e koalícióra, arra már nincs válasz. „Minden ilyenről csak április 8-a után érdemes szót váltani” – hangsúlyozta a politikus, amely alapján nem kizárható a Jobbik-LMP kormányzás sem. Arra a kérdésre, hogy vajon a Fidesszel is hajlandóak lennének-e koalícióra lépni, Hadházy a következő választ adta: „Az a kormány nagyon gyorsan elfogyna, mivel fideszes tagjainak a börtönbe kellene vonulniuk:” A képviselő azt is kiemelte: az ország következő vezetésének gyökeresen más irányt kell választania, mint amit eddig a Fidesz vitt.

A Vona-féle gondolatra a Momentumtól is érkezett reakció. Megkeresésünkre a sajtóosztály a következőt válaszolta: a Momentum jelenleg nem folytat egyeztetéseket egy párttal sem, a párt döntése értelmében önállóan indul a választáson. Ha a magyar közélet csak különböző összefogás-forgatókönyvekről szól, az ország jár rosszul. Korábban (ATV Start) Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja viszont azt mondta, hogy nem a pártja lesz egy esetleges kormányváltás akadálya.

Újabb akadály az ellenzék pályáján

Elfogadta az országos lista kiesésével kapcsolatos iránymutatását mai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület jogértelmezése szerint törölni kell a párt országos listáját, ha egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

 

Az április 8-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított – idézi a testület mai döntését az MTI. Az iránymutatást jegyzőkönyvi döntéssel fogadták el, amely bíróságon nem megtámadható, az iránymutatás alapján hozott konkrét NVB-határozat ellen azonban kérhető jogorvoslat a bíróságon.

Az NVB iránymutatása nem kötelező érvényű.

Mint megírtuk, László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

Akár 250 párt is indulhat a választáson

Ennyi szerepel ugyanis a nyilvántartásban, és még újakat is be lehet jegyezni.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel. Az OBH adatai szerint tavaly 70, idén eddig két pártot jegyeztek be jogerősen.

A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon,

és ebből eddig csak egyet töröltek. Az előző választás előtti évben 23 pártot jegyeztek, a 2010-2014 közti időszakban pedig 51-et.

Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, akkor alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint tíz még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba.

1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. Még működik az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is.

A pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert

csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson,

tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja egy párt működésének megszűnését, ha az egymást követő két országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Utána a párt egyesületként működhet tovább.

Arról, hogy a kampányban mennyi pénzt használhatnak fel és mennyi támogatást kapnak a pártok, itt olvashat.

Remény Központot nyitott a Momentum

A mai napon hivatalosan is megnyílt a Remény Központ. A fórumot Fekete-Győr András nyitotta meg. A Momentum elnöke beszédét a hódmezővásárhelyi választás értékelésével kezdte, aki szerint Hódmezővásárhely és Márki-Zay Péter ma a változás szimbólumai.

Fekete-Győr szerint Vásárhelyen tehát győzött a tisztesség, mert bár innen indult Tiborcz István cége, az Elios közpénz-bekebelező turnéra, és innen indult az EU-s pénzek elosztásáért és szétlopásáért felelős Lázár Jánosnak is a karrierje, most vasárnap innen indult el a remény is.

Fekete-Győr elmondta: a Remény Központ is arra szolgál majd, hogy a választók – éljenek akár Budapesten, akár Szegeden, akár Dombóváron – alá tudjanak írni azoknak a hiteles jelölteknek, akik az ő körzetükben indulnak. Azt mondta:

„A központba meghívtuk az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt aktivistáit is,

akik, akárcsak a Momentum, a hóval-faggyal dacolva, reggeltől estig járják a településeket, a házakat. Mi nem adatbázisok, listák segítségével állítunk jelöltet, hanem véres és verejtékes munkával.”

Fekete-Győr szerint a Fidesz győzelmi mítosza leomlott, a rendszer leváltható, Orbán és NER lovagjai elzavarhatók. „Ha meg akarjuk ismételni a hódmezővásárhelyi diadalt országszerte, félre kell tennünk a szekértábor-logikát!”

Szerinte olyan jelöltekkel van remény a Fidesz jelöltjének legyőzésére, akik középen állnak, akit a konzervatív szavazók is elfogadnak. A Fidesz kisebbségben van, de a régi ellenzék nem elég a legyőzéséhez. 106 Márki-Zay Péter kell, aki ugyanúgy fel tudja rázni azokat is, akiket a régi ellenzék már nem. Új, hiteles, integratív indulókra van szükség országszerte.

A hódmezővásárhelyi választás legfontosabb tanulsága Fekete-Győr szerint, hogy

olyan jelöltekkel van remény legyőzni a Fidesz jelöltjét, aki tiszteli a választókat, akit a választók széles spektruma elfogad,

mert tudják, hogy pártállástól függetlenül az ő érdekeiket fogja képviselni.

Azt ígérte, hogy a Momentum sosem fogja figyelmen kívül hagyni a választók érdekeit. „Mi örömmel működünk együtt bármely magyar párttal az értékeink és elveink mentén a rendszerváltás érdekében. A feltételeink ismertek – három dologra van szükség az ellenzéki pártokkal való együttműködéshez:

  1. Legyen hiteles és tisztességes az ellenzéki jelölt.
  2. Legyen matematikai esélye győzni.
  3. A többi párt is lépjen vissza az egy esélyes javára.

Azonban nekünk a cselekvés az első. Ez a cselekvés pedig március 5-ig arról szól, hogy kiállhassanak a Momentum jelöltjei, akik megszerezték a választóik bizalmát, és felkerültek a szavazólapokra.”

A Momentum elnöke szerint együttműködésről beszélni csak azt követően lehet, hogy a pártok országos listái és jelöltjei csatasorba álltak. Aztán kiderül, hogy az ellenzéki jelöltek közül ki mennyire esélyes, ki mennyire hiteles. Azt mondta: a Momentumnak már megvannak a félidős adatai, harmincezer aláírást gyűjtött vasárnapig a párt az elnök tájékoztatása szerint.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK