Önkormányzati választás 2019

Tarlós István nem veszi át fővárosi képviselői mandátumát

Tarlós István nem lesz fővárosi képviselő. Indoklást nem közölt.

A világ egyik legrövidebb közleményét bocsátotta közre a Főpolgármesteri Hivatal. Eszerint „Tarlós István közleményben tudatja, hogy a listavezetésből származó fővárosi képviselői mandátumát nem kívánja átvenni.

Főpolgármesteri Hivatal

Kommunikációs Igazgatóság

Ez nyilván összefüggésben áll azzal, hogy vasárnap jelentősnek mondható különbségű vereséget szenvedett a választáson Karácsony Gergellyel szemben.

Az ország nem 106 Angyalföldből áll

A 2002. évi választások második fordulójában a választópolgárok 73,51 százaléka járult az urnákhoz Ez a részvétel minden valószínűség szerint elegendő lenne arra, hogy olyan elégedetlen, de passzív választói csoportok is megjelenjenek a választáson, akikkel az ellenzék legyőzheti a Fideszt. A Fidesz–KDNP érdeke, hogy a részvétel ne érje el a 65 százalékot, mert onnantól kezdve egyre több kívülről kontrollálhatatlan faktor kerül a rendszerbe. Szabó Andrea választási szakértőt kérdezte a Független Hírügynökség.

 

Az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne a listás szavaztok jelentőségéről és mindenki az egyéni választókerületekről beszél.

Valóban, a választások végeredménye alapvetően az egyéni választókerületekben elért eredményektől függ. A 199 mandátumból 106 egyéni választókerületben 93 pedig országos listán kerül kiosztásra. Nagyon érdekes azonban az egyéni választókerületeken elért és az országos listás eredmény kapcsolata. Az országos pártlistás szavazatoknak ugyanis két forrása van. Egyrészt a rájuk leadott szavazat, másrészt az ún. töredékszavazat, ami – és ez teszi igazán izgalmassá – a nyertes egyéni mandátum után is jár (töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez).

Gondoljuk el! Ez olyan, mintha zárás előtt bemennénk a pékségbe egy kiló kenyérért. Az utolsó veknit megvesszük, aki pedig utánunk jön – miután neki már nem jut kenyér – zsömléket kapna kárpótlásul. Csakhogy a történet itt még nem fejeződik meg. Nekünk ugyan jutott kenyér, de még mi is kapunk zsömléket pluszba, ajándékul.

Mindezt tetőzi, hogy a korábbi választási eredmények rámutattak, hogy ha nincs az egyéni választókerületben képviselőjelöltje egy pártnak, akkor a pártlistákra is kevesebb szavazatot kap. Ha van jelölt és győz, az sokszorosan hoz a konyhára (kenyeret és zsömlét egyaránt), míg, ha nincs jelölt, akkor nemcsak kenyér nincs, de zsömle se nagyon.

A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb. A külhonban élő magyar nemzetiségű állampolgárok ugyanis levélszavazataikat pártlistákra adhatják le. 2014–ben 193 793 külhoni magyar regisztrált, és 66,42 százalékuk szavazott. A 128 712 fő 95 százaléka a Fidesz–KDNP–re adta le a szavazatát. Ebben az évben ezidáig 315 925 fő regisztrált, ami, ha újra 95 százalékban a kormányzópártra érkezik, akár 2 mandátumot is hozhat a Fidesz–KDNP számára.

A pártlista más szempontból is fontos része a választási rendszernek. Mégiscsak 93 mandátumról beszélünk, ráadásul az 5 százalékos küszöb elérése közjogi szempontból különösen fontos. Az országos listán 5 százalékos küszöböt elérő pártok ugyanis automatikusan frakciót alakíthatnak, nagyobb létszámban vehetnek részt a bizottságok munkájában, felszólalhatnak napirend előtt, ráadásul a központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az országos listán mandátumot szerzett pártok között osztják fel.

Keveset beszélünk a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségéről. Ennek oka, hogy a 2014–2018–as ciklusban egyetlen hazai nemzetiség sem tudott képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. Ebben az évben viszont a német nemzetiségnek minden esélye megvan, hogy kedvezményes mandátumszerzési lehetőséggel élve egy jelöltet, azaz Ritter Imre volt Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőt az Országgyűlésbe juttassa. A 93 országos listás mandátumból így egy a német nemzetiségnek jut, és adott esetben a külhoni magyarok levélszavazatai pedig fontos szerepet játszhatnak a Fidesz–KDNP kétharmados többségének megszerzésében.

Még mindig a listáknál: van–e annak jelentősége az erőviszonyokra, hogy hány párt jut be a parlamentbe. Mondjuk csak öt (Fidesz–KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP) vagy esetleg nyolc (az első öt mellett a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt is)?

Több szempontból is van.

A demokrácia működésén csak javíthat, ha többféle hang jelenik meg a parlamentben, olyan emberek is megszólalhatnak, akik új színt visznek a parlamenti működésbe. Azzal azonban számolni kell, hogyha több párt jut be a parlamentbe, akkor a választási szisztéma alapján a győztes erőn kívüli összes többi párt a választáson elért eredményéhez képest alulreprezentálódik a mandátumelosztás során.

Egy–egy pártra tehát kevesebb mandátum jut. Ugyanakkor, ha egy pártnak az országos listáról legalább 3 mandátumot sikerül szereznie, akkor az érvényes Házszabály alapján képviselőcsoportot alakíthat, tehát megszerzi mindazt a többlet jogot, ami a későbbi fennmaradásuk, fejlődésük szempontjából számukra fontos lehet. Nagy, győztes frakció mellett, sok kis apró frakciócska működhet tovább.

Milyen részvételi arányra lenne szükség, hogy a Fidesz esetleg elveszítse a választásokat?

Számításaim szerint igen magas részvétel szükséges ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP elveszítse a 2018. évi országgyűlési választásokat. 2002–ben a választások első fordulójában a részvétel 70,53 százalék volt, könnyen elképzelhető, hogy legalább ekkora, de lehet, hogy egy kicsivel még ennél is magasabb részvételre lenne szükség. Emlékeztetőül,

a 2002. évi választások második fordulójában a választópolgárok 73,51 százaléka járult az urnákhoz. Ez a részvétel minden valószínűség szerint elegendő lenne arra, hogy olyan elégedetlen, de passzív választói csoportok is megjelenjenek a választáson, akikkel az ellenzék legyőzheti a Fideszt.

A Fidesz–KDNP érdeke, hogy a részvétel ne érje el a 65 százalékot, mert onnantól kezdve egyre több kívülről kontrollálhatatlan faktor kerül a rendszerbe. A Fidesz szempontjából legideálisabb, legnagyobb biztonsággal kétharmados győzelmet hozó részvételi arány 50–55 százalék körül van.

A centrális erőtér játékszabályai 55 és 65 százalék között még inkább a Fidesznek kedveznek, az izgalmasabb szituáció innentől kezdődik.

Mekkora jelentősége lenne egy koordinált ellenzéki jelöltindításnak?

A koordinált ellenzéki jelöltállítás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egyrészt nincs olyan mérvadó közvélemény-kutatás, amely ne arról szólna, hogy az ellenzéki választók szinte könyörögnek az összefogásért. Ilyen egyöntetű választói akarattal ritkán találkozik a kutató.

Másrészt a koordináció–fétisen túl, a valóságban, árnyalt magatartásra lenne szükség a pártok részéről. A minimális forgatókönyv az MSZP–P–DK–Együtt kiegyezés lehet, amelyhez az LMP–csatlakozása tudna komoly, érdemi, mandátumokban mérhető eredményt hozni különösen a fővárosban, valamint a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken. A Jobbik és a baloldali, valamint centrumpártok együttműködése – és itt nem feltétlenül nyilvános megállapodásokban rögzített visszalépésről beszélünk – különösen a kistelepülési környezetben, illetve az ország egyes régióiban lehet eredményes. A magam részéről nem hiszek abban, hogy annyira nyilvánvaló lenne az emberek számára az „esélyes jelölt” személye. A taktikai szavazás a rendszerváltozás óta eltelt választások során ugyanis inkább kivételnek, mint főszabálynak számított. A magyar társadalom többsége ahhoz szokott hozzá, hogy egyéniben és listán is ugyanarra a pártra/jelöltre szavaz. Most a pártok azt várják el tőlük, hogy térjen el ettől az átalános beidegződéstől, de nem mondják meg nekik, hogy pontosan mit és hogyan csináljanak. A beszédek, a taktikázások és az ügykisajátítások (én vagyok a kompromisszumkész nem a másik) kora lejárt. Nagyon erőteljes és rapid edukációra lenne szükség, amelynek az eredményessége 3 héttel a választások előtt már így is kétséges. Az ország ugyanis nem 106 Angyalföldből áll.

Igaz–e az a feltételezés, hogy vidéken a Jobbik nélkül nem lehet legyőzni a fideszes jelöltet?

Úgy gondolom, hogy ez egy túláltalánosított feltételezés. A Közös Ország Mozgalom kutatásainak talán az az egyik legfontosabb eredménye, hogy vannak vidéki egyéni választókerületek, ahol a baloldal az inkább erősebb, lásd Szeged, Pécs, míg más körzetekben inkább a Jobbik.

Nem lehet egyként kezelni az egész vidéki Magyarországot. Az viszont igaz, hogy a Jobbikkal való valamiféle együttműködés sokat tudna lendíteni az ellenzék győzelmi esélyein. Már persze, ha a Fideszt szeretnék legyőzni és nem egymást.

Választási hírek – Észak-Magyarország

Folyamatosan frissülő cikkünkben követheti a Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkező híreket, választási eredményeket.

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye 03. Ózd   56,61%  
  Fidesz:Riz Gábor  49,3  
  DK: Varga Gergő  8,18  
  Jobbik:Farkas Péter Barnabás  36,75  
  LMP: Kálló Zsoltné  2,59  
  Momentum: Kovács József  0,77  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye 04. Kazincbarcika    62.01%  
  Fidesz: Demeter Zoltán  44.29  
  MSZP-Párbeszéd: Gúr Nándor  17.88  
  Jobbik: Egyed Zsolt   30.15  
  LMP: Üveges Gábor  

 3.38
 
  Momentum: Győri Gyula  0.71  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye, 05. Sátoraljaújhely    61.14%  
  Fidesz: Dr. Hörcsik Richárd  49.68  
  DK: Zaveczki Tibor  4.8  
  Jobbik: Mikola Gergely  28.55  
  LMP: Köteles László  12.91  
  Momentum: Pencz András Soma  0.33  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
 BAZ megye, 06. Tiszaújváros    64.95%  
  Fidesz: Koncz Feremc  49.76  
  MSZP-Párbeszéd: Pap Zsolt  15.96  
  Jobbik: Bíró László  30.37  
  LMP: Dr. Tarnai Gábor  2.07  
  Momentum: –    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
BAZ megye, 07. Mezőkövesd    67.03 %  
  Fidesz: Tállai András  55.48  
  MSZP-Párbeszéd: Kormos Anna  8.37  
  Jobbik: Lukács Attila  31.44  
  LMP: Ambrus György  2.63  
  Momentum: –    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
Heves Megye, 02. Gyöngyös    69.48%  
  Fidesz: Horváth László  48.45  
  MSZP-Párbeszéd:Orosz Bálint János  8.37  
  Jobbik: Vona Gábor  39.69  
  LMP: Reichenberger Jnos Gyula  2.08  
  Momentum: –    
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL EREDMÉNY
Heves Megye, 03. Hatvan    61,22%  
  Fidesz: Szabó Zsolt  52.42  
  MSZP-Párbeszéd: Tóth Norbert  8.55  
  Jobbik: Sneider Tamás  34.25  
  LMP: Tóth Norbert  2.68  
  Momentum:Déri Tibor 0.78  

 

VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
Nógrád megye, 01. Salgótarján   66.01%  
  Fidesz: Dr. Becsó Károly  48.48  
  DK: Kovács Zsolt  8.55  
  Jobbik: Cseresznyés István  22.85  
  LMP: Dömsödi Gábor  15.05  
  Momentum: Tóth Csaba  0.5  
VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTEK RÉSZVÉTEL 18.30-kor EREDMÉNY
Nógrád megye, 02, Balassagyarmat    66.47%  
  Fidesz: Balla Mihály  55.29  
  MSZP-Párbeszéd: Csukáné Szerémy Andrea  12.56  
  Jobbik: Dobrocsi Lénárd  26.55  
  LMP: Gyenes Szilárd  3.49  
  Momentum: –    

 

DK-sok tolták ki a fideszeseket Újpalotán

Több százan gyűltek össze Gyurcsány Ferenc újpalotai utcafórumán. A rendezvényt egy tucatnyi fideszes igyekezett megzavarni – sikertelenül. Gyurcsány a szavazáson való részvételre buzdított.

 

A Gyurcsány Ferenc utcai fórumát megzavarni próbáló fideszes csapatot az vezette, akit a Hajdu László irányította önkormányzat korrupciógyanús ügyek miatt novemberben leváltott. A DK-sok kiszorították őket a térről.

A fórumon Gyurcsány Ferenc jó szívvel ajánlotta a választók figyelmébe a XV. kerület DK-s polgármesterét, mondván, az ő győzelme csak akkor kerülhet veszélybe, ha sokan azt gondolják a helyiek közül, hogy ő úgy is nyer. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy megbukjon Orbán Viktor.

Fidesz: nincs kétharmad, nagy győztes a Momentum és a DK

Nagyon győzött a Fidesz, de nincs kétharmada, az MSZP az eltűnés szélén. Nagy nyertes a Momentum és a DK. Rekordrészvétel volt az EP-választáson. Orbán: korszakos győzelem.

Soha ekkora, részvétel nem volt EP-választáson, 43,36 százalékos arányban jelentek meg a szavazók. A győztes a Fidesz-KDNP lett 52,14 százalékkal, 1,777 millió szavazattal. Ezzel 13 képviselője lesz az Európai Parlamentben, de nem sikerült elérni titokban megfogalmazott céljukat, a kétharmadot.

Meglepetésre a DK futott be a második helyre 16,26 százalékkal (554 286 szavazat), és ugyancsak minden előzetes becslést túlszárnyalva harmadik a Momentum: 9,92 százalék, 338 314 szavazat. Ezzel a DK 4, a Momentum 2 képviselőt küld az EP-be.

Történelmi vereséget szenvedett az MSZP-Párbeszéd 6,68 százalékkal

(227 786 szavazat).

A Jobbik 6,44 százalékkal (219 539 szavazattal) jutott be még az EP-be. Mindkét párt egy-egy képviselővel lesz jelen.

A szélsőséges, a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk 3,33 százalékot ért el. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,63 százalékkal követi őket.

Lényegében eltűnt az LMP, amely nem csak kihullott az EP-ből,

hanem 2,19 százalékkal leszerepelt. A Munkáspárt 0,42 százalékot ért el.

Az eredmények kiszivárgása után az LMP teljes elnöksége lemondott. Az MSZP vezetése viszont nem – jelentette be Tóth Bertalan pártelnök. A választmány fogja eldönteni, hogy ki foglalja el az egy képviselői széküket.

Korszakos győzelemről beszélt Orbán Viktor az eredmény ismeretében.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország maradjon Magyarország, Európa maradjon az európaiaké – mondta. Megbízatást kaptak arra, hogy állítsák meg a bevándorlást, védjék meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát.

Üzent is az Európai Néppártnak, miszerint Európa a mi hazánk is, ezért meg akarják változtatni.

Balázs Péter még lehet közös jelölt

Balázs Péter vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, ha ez nem „szűk pártérdekek mentén” jelenik meg.

Balázs Péter ante portas, írtuk néhány nappal ezelőtt, annak jelzéseként, hogy érlelődőben van az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kiválasztása. Korábban, a Molnár Gyulával készített interjúnkban a párt elnöke hangsúlyozta:

nem lesz casting, egy név létezik a fejében,

és azt majd meg is fogja mondani, valamikor november végén.

A név azonban – ha ugyanarról a személyről van szó – kiszivárgott, vagyis az, hogy Balázs Péter, volt uniós biztos, valamint a Bajnai-kormány külügyminisztere lenne az a politikus, akit adott esetben közös listavezetőként megneveznének.

Balázs Péter
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A hírt elsőként egyébként a B1 blog hozta nyilvánosságra, amit aztán az atv.hu Balázs Péter szavai alapján cáfolt. A Független Hírügynökség, megismerve a volt külügyér nyilatkozatát úgy érezte,

a cáfolat nem teljesen egyértelmű;

miközben mi is tudtuk, méghozzá az eredeti forrásból, hogy Balázst a pártok képviselői nem keresték fel. Balázs úgy fogalmazott:

„senki nem keresett meg és én se jelentkeztem sehova”.

Ezzel együtt portálunk mégis hitelt adott az eredeti hírnek, akkori írásunkban ennek hangot is adtunk. Az atv.hu-nak adott interjúban is fel lehetett fedezni, úgymond, duplafenekű mondatokat, amelyek azt sugallták: lehetnek olyan körülmények, feltételek, amelyek alapján mégiscsak lehet az egykori uniós biztosból közös miniszterelnökjelölt. Azt írtuk: amennyiben a jelölt nem a pártok delegáltjaként, hanem kiemelkedve a pártvilágból egyfajta közös ellenzéki – nevezzük így – társadalmi akaratként jelenik meg, akkor lehetséges, hogy pozitív lesz a felkérésre adott válasz.

Nos, kedden este a Hír Tv Egyenesen című műsorában pontosan ennek megfelelő válaszokat adott Balázs Péter Kálmán Olga kérdéseire. Szavaiból az derült ki, hogy amennyiben megvalósul egy olyan összefogás, ahol a listavezető, miniszterelnök-jelölt nem pusztán a szűk pártérdekek mentén jelenik meg, akkor, ahogy ezt a politikában mostanában mondani szokás, beleállna a kihívásba.

Természetesen nem könnyű a helyzet, igaz a Fidesz ellenzékeként mikor volt az. Gyurcsány Ferenc például hétfőn este, ugyancsak Kálmán Olga mikrofonja előtt, úgy nyilatkozott:

a Demokratikus Koalíció számára nem elfogadható Balázs Péter személye,

pártja inkább egy klasszikus politikust szeretne látni a miniszterelnök-jelölt szerepében.

Gyurcsány érve nem tűnt túl erősnek, legalább is abban az értelemben, hogy Balázs Pétert ő nem sorolja a politikusok körébe. A volt miniszterelnök kijelentése inkább azt sugallta: nem megy bele könnyedén semmilyen kívülről jövő név automatikus elfogadásába, ezzel ugyanis rontaná a DK alkuhelyzetét. És bár a DK elnöke az utóbbi napokban, főként Botka László visszalépése óta, kicsit áthangolta korábbi, abszolút nyitottságról árulkodó mondatait, egyelőre nehezen képzelhető el akkora fordulat nála, amely nem kizárólag pártja primátusát hangsúlyozza.

MTI Fotó: Soós Lajos

Ezzel együtt ma bizonyosan ott tart, nyilvános megszólalásai csak ezt erősítik, hogy nincs szükség már közös miniszterelnök-jelöltre, tekintettel arra, hogy

a Demokratikus Koalíció önálló listát fog állítani, saját listavezetővel,

aki nem más, mint ő maga. És kétségtelen: ebben az esetben már kizárólag a koordinált egyéni jelöltekről, a 106 képviselő-jelölt kiválasztásáról szólnak a tárgyalások. Balázs Péter, a szocialisták és talán az Orbán leváltását kívánó közvélemény is bízik abban, hogy még mindig lehet ennél többről szó.

MSZP-DK: sikertelen tárgyalás; Fodor: teljes együttműködést

Sikertelen lett az újabb tárgyalási forduló a Demokratikus Koalíció és az MSZP között –  értesült a Független Hírügynökség. Az álláspontok, információink szerint egyelőre egy lépéssel sem közeledtek egymáshoz, ami azt jelenti, hogy egyelőre nagy távolságban van a megegyezés lehetősége. A legélesebb különbség a budapesti erőviszonyok megítélésében mutatkozik; a DK szerint ma jóval közelebb állnak egymáshoz a népszerűségi listán, mint korábban.

Budapesten kilenc olyan körzet van, amely nyerési esélyeket kínál az ellenzék számára, ebből a szocialisták hatot kívánnának lefedni és hármat adnának át a DK-nak, míg a Gyurcsány vezette párt 5-4 arány találna helyesnek. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek, elemzők szerint az MSZP ugyan a múlt hét végén, úgymond, keményvonalas politikára váltott, ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban meg is erősödtek; az utóbbi idők belső csatái túlságosan legyengítették a pártot, ami az érdekérvényesítésben is jelentkezik. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a DK akarata fog érvényesülni, már, ha valóban mindkét fél a megegyezésre törekszik.

Fotó: Wikimedia Commons

Az együttműködés szükségességéről nyilatkozott Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke is. A Független Hírügynökségnek azt hangsúlyozta: változatlanul támogatják az MSZP-t abban a törekvésében, hogy továbbra is a teljes összefogás koncepcióját képviselik. Fodor szerint ez az egyetlen lehetséges út, amellyel elérhető a kormányváltás, a liberálisok kezdettől ezt az utat járták és járják továbbra is. Arra a kérdésre, hogy vajon a DK miért hagyja ki folyamatosan, még a felsorolásból, a potenciális partnerek közül az MLP-t, Fodor szerint egyfajta személyes bosszú a válasz. Ők minden lehetséges egyeztetésen ott vannak, ott voltak a Közös Ország Mozgalom által szervezett akciókon, ott az egészségügyről szóló megállapodásnál is, kizárólag a DK-MSZP megbeszélésekről hiányoznak, nem saját maguk miatt. A pártelnök arra a kérdésre, hogy vajon tényleg lehetséges-e, hogy a személyes ellentét – feltételezzük, hogy ez Gyurcsány-Fodor konfliktus – erősebb lehet-e a kormányváltás szándékánál, csak annyit mondott: ezt nem tőle kell megkérdezni. Mindenesetre bízik benne, hogy végül győz a józan ész, és a Demokratikus Koalíció is elfogadja Molnár Gyula MSZP elnök érveit, amelyek megegyeznek Fodor Gábor érveivel.

Pénteken bejelentik: nem lesz decemberi kongresszus

Pénteken feltehetően bejelenti a Magyar Szocialista Párt, hogy elmarad a december 9-re tervezett kongresszus. Ennek valószínűségéről már szerdán említést tett Molnár Gyula elnök, ám ő maga annak a híve, hogy legalább a programról beszéljenek és szavazzanak a küldöttek. Az eredeti terv az volt, hogy ennek a fórumnak kell majd jóváhagynia a miniszterelnök-jelölt személyét, azok után, hogy Botka László visszaadta ezt a tisztet, és ugyancsak a kongresszus hatáskörébe tartozik az esetleges közös lista, illetve a koordinált, véglegesített lista elfogadása. Ma már azonban látható, hogy szinte semmi esély nem maradt a megállapodás tető alá hozására; se személy, se lista nincs, és akkor nem is említettük a közös indulás gondolatát, amely a Demokratikus Koalíció hozzáállása miatt teljesen esélytelennek látszik.

A szocialisták többnyire most Molnár Gyulát hibáztatják, úgy érzik az elnök nem volt képes kellő erőt mutatni Gyurcsány Ferenccel szemben, aki – szerintük – érezve az MSZP és annak vezetője gyengeségét lényegében az egész pártot, szeretné lenyelni, pontosabban maga mögé sorakoztatni annak szavazótáborát. A jelek tényleg arra utalnak, hogy hiába sikerült távozásra késztetni Botka Lászlót, aki szinte a fellépése első percében tengelyt akasztott a DK elnökével, s jött helyette egy békülékeny háromtagú delegáció, keresve a kiegyensúlyozott kapcsolatok lehetőségét, a tárgyaló csoport a másik oldalra sodródott: átadta a kezdeményezést Gyurcsánynak. Ez a kiszivárgott számokból is látható volt: egyre kisebb százalék jutott az MSZP képviselőinek, s bár a jelenlegi állapot szerint még mindig több helyen indulhatna MSZP-s politikus, korántsem biztos, hogy ezen nem lesz újabb módosítás, a szocialisták kárára.

Visszatérve a kongresszusra: ezen kellett volna megnevezni Balázs Pétert, már, ha lett volna közös lista. Balázs Péter nevét azonban már alig-alig lehet hallani, ami itt is a Gyurcsány igényt látszik igazolni, a volt miniszterelnök ugyanis nem pusztán a közös listáról, de Balázs Péterről sem akar hallani.

Felbukkant e posztra újra Karácsony Gergely neve is, a személye azért lehet indokolt, mert néhány kutatónál ő vezeti a politikusi népszerűségi listát, és ő maga sem határolódna el egy ilyen feladat elől.

Az ő személyéről persze nem feltétlenül kellene a kongresszusnak dönteni, mivel nem tartozik a párt kötelékébe, bár a Független Hírügynökség nem is kísérli meg, hogy kiigazodjon az MSZP bonyolult döntési mechanizmusán.

Akik mégis úgy gondolják, hogy szükség van a párt legfelsőbb fórumára, azért teszik, mert szerintük ezt még arcvesztés nélkül meg lehet tenni. A programokról úgy is kell beszélni, sőt határozni, igaz a program alapvetően megváltozhat, ha közös a közös indulás összejönne, akkor ugyanis igazodni kellene a partnerek elképzeléseihez is. A kongresszust ellenzők viszont azt mondják: ez az összejövetel csak arra lenne alkalmas, hogy panasznapot tartsanak, a résztvevő egymásnak, de főként saját vezetőiknek essenek neki. Nem vitás: ennek van a legnagyobb valószínűsége, a küldöttekben ugyanis annyi indulat halmozódott fel, hogy azt csak egy ilyen fórumon tudnák levezetni. Amiből megint csak az következne, hogy az MSZP ismét negatív színben tűnne fel a nyilvánosság előtt, újabb szimpatizánsokat veszítene. Vannak, akik ennél optimistábbak a halasztást illetően: a párt kapna időt arra, hogy nyugodt körülmények között, nem a határidő szorításában, kössék meg a megállapodásokat.

Hogy ezt a jelenlegi hármas, majd ötösre bővített csapattal képzelik, azt nem lehet tudni. Azt azonban igen: a történet folytatódni fog. De csak addig, amíg a párt létezik…

Hírügynökségi gyorsjelentések

Az első hírügynökségi jelentések tárgyszerűen számolnak be a Fidesz győzelméről, egyaránt hangsúlyozva Orbán euroszkeptiizmusát és menekültellenességét. A CNN is kemény szavakat használ.

 

Reuters. Orbán Viktor zsinórban a harmadik győzelmét aratta, miután a migrációellenes kampánya biztosította számára a kétharmadot. Ez azt jelenti, hogy képes megváltoztatni az alaptörvényt. Az Európai Uniónak ezidáig nem sikerült megfelelően reagálnia arra, hogy az Orbán-kormány előző két lavinaszerű győzelmét követően lebontotta a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét.

BBC. Az euroszkeptikus Orbán migránsellenes kiállásával kampányolt, elutasította a részvételt az Unió közös menekültelhelyezési programjában és az egekig magasztalta Vlagyimir Putyint. Nem véletelen, hogy Marine Le Pen, a francia szélsőjobb vezetője tweetjében gratulált és azt írta, hogy „ismét el lett utasítva az EU által szorgalmazott tömeges bevándorlás”.

Bloomberg. Orbán negyedszer is nyert, erősítve azoknak az európai populistáknak a táborát, akik kihívást állítanak az EU multikulturális, demokratikus értékei elé. A kétharmada olyan politika folytatására ad számára lehetőséget, amelyben szerepel

a civil szféra ellehetetlenítése, a média és a bíróságok feletti uralom további kiterjesztése, ami miatt szembekerült az EU-val.

Modellként szolgálhat kérlelhetetlen muszlimellenessége is.

Deutsche Welle. Az EU tövise, Orbán Viktor és a demokratikusan legalizált autokráciája még vonzóbbá teszi a másolói számára.

CNN. Orbán a keresztény Európa védelmezőjének szerepében tetszeleg, aki megvédi a kontinenst az iszlám bevándorlóktól. Támadásokat intézett az olyan nemzetközi szervezetek ellen, mint az ENSZ.

Bírálja az Európai Bizottságot, annak ellenére, hogy Magyarország az uniós források az egyik legnagyobb kedvezményezettje, az ország GDP-jének a 4 százalékát kitevő támogatásokat kap.

Ultimátum a DK-tól: csak decemberig tárgyalnak – az MSZP lazít a koncepcióján

Egy lépéssel hátrább lép az MSZP, bár Mesterházy Attila, volt elnök másként fogalmaz a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Ő azt mondja: hajlandó tudomásul venni, hogy csak a 106 egyéni körzetről tárgyaljanak a Demokratikus Koalícióval, noha változatlanul a közös listában és a közös miniszterelnök-jelöltben látná a legjobb megoldást. A szocialista politikus úgy tudja, hogy a DK a keddi elnökségi ülésén úgy határozott, csak december végéig folytatják a tárgyalásokat, után felfüggesztik azokat. Ha így van, így lenne, Mesterházy ezt óriási hibának tartaná, szerinte a különutas politika egyértelmű kétharmados fideszes győzelmet eredményezne. A volt elnök ezzel együtt optimista, hisz abban, hogy képes lesz a két párt megállapodni, és sikeresen szerepelni a választásokon.

 

A szocialista párt viszonyait több-kevésbé ismerve azt tapasztalom, hogy van egy rétege a tagoknak, akik visszavárnák Mesterházy Attilát, hogy vegye végre a kezébe az irányítást, mások viszont félnek tőle…

Mosolygok ezen a meghatározáson, tőlem aztán igazán nem kell félni, nincs is olyan ambícióm, hogy visszavegyem a párt vezetését. A jelenlegi vezetést szeretném segíteni, hogy végre ki tudjunk mozdulni abból a bénult állapotból, amiben a pártunk hónapok óta van. Valahogy fel kell éleszteni az MSZP-t, mert járva az országot, azt látom, hogy sokkal több van bennünk mind tartalomban, mind pedig politikai támogatottságban, mint amit most fel tudunk mutatni. Emiatt pedig a társadalmi elfogadottságunk sem a valóságot tükrözi.

Az első kérdésem arra is akart utalni, hogy itt mindig akadnak olyanok, akik új vezetőket keresnek, folyamatosan személyi kérdésekkel küszködik a párt…

Ez sajátos hagyománya a szocialista pártnak, mondhatni szinte az alapítása óta… Ma a személyi megoldást Molnár Gyulának hívják, őt választottuk meg elnökünknek, van egy elnökség, amely segíti, támogatja a munkáját. Mindenkinek ezt tudomásul kell vennie, és az ő kezük alá dolgoznia, mindenkinek a saját helyén. A személyi kérdéseknek is megvan mindig a helye és az ideje, de, ha jól számolom, nem hét-nyolc héttel a választás előtt.

De az a tény, hogy sokan visszavárják önt, abból az is következik, hogy arra vágynak, legyen valaki, aki kemény kézzel irányítja a pártot…

Fogadjuk ezt azért fenntartással, hiszen amikor ilyen módon vezettem az MSZP-t, akkor azért kaptam sok kritikát; azt mondták, túl keményen, túl erős kézzel irányítottam a pártot. Éppen ezért nem értékelném túl ezt az állítást.

De akkor hogyan kellene értékelni, illetve másként kérdezem: hogyan, kivel lehetne ebből az ön által bénultnak minősített helyzetből kikeveredni?

Kezdjük onnan, hogy ez egy csapatjáték, van egy közösség, amely közösen dönt a faladatokról, a másik fontos dolog, hogy el kell kezdeni kifelé politizálni az MSZP-nek, ami nagyon nehéz lecke. Nehéz, mert belementünk egy többhetes tárgyalás-sorozatba, mindenki az eredményt várja, közben folyamatosan olyan hírek szivárognak ki, ami a mi pártunkat gyengíti. Azt hittük, bevallom én is, hogy gyorsan meg tudunk majd állapodni, hiszen, ha 2014-ben ezt négy nap alatt megoldottuk, most sem tart majd sokáig, legfeljebb egy hónapig. Így viszont folyamatos a várakozás, emiatt frusztráltabbak a tagjaink, a híveink. Azt látom, hogy a Demokratikus Koalíció nagyobb önbizalommal tárgyal, mert azt gondolja, hogy az idő nekik dolgozik, hiszen ők nem estek a támogatottságukban, inkább talán egy keveset nőttek, vagyis a bejutási küszöb fölött stabilizálódott a támogatottságuk. Nekik az a várakozásuk, hogy mi még megyünk lefelé, ők meg felfelé, és tovább erősíti az ő tárgyalási pozíciójukat.

És nem?

A számítás annyiban hibás, hogy a választópolgár az egészet fogja megelégelni. Szerintem, ha nem tudunk megállapodni záros határidőn belül, nem csak mi veszítünk vele, hanem a DK is el fogja szenvedni ezt a kudarcot. Egyébként én úgy vélem, hogy még a DK szavazói is szívesen látnának egy közös listát, közös miniszterelnök-jelöltet, de megértem, ha a párt vezetésének az az álláspontja, hogy ilyet nem akar, ezt én akár tudomásul is vehetem, fenntartva annak jogát, hogy inkább hiszek a közös listában, mint a külön-külön indulásban, ugyanakkor a választók mindannyiunkat meg fognak büntetni, ha a tárgyalások sikertelenül zárulnak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem lesz győztes és vesztes pozíció, hanem csak vesztes-vesztes pozíció.

Ha jól értem hajlandó egyet visszalépni, és immár nem a közös listáról, közös miniszterelnök-jelöltről tárgyalni, hanem csak a koordinált jelöltekről?

Én nem visszalépésről beszélnék, hiszen akkor azzal magam mögött hagynám azt, amiben hiszek, és amiről azt gondolom, hogy képes lenne maximalizálni az ellenzéki szavazatokat.

Én továbbra is azt tartom a leghatékonyabb módszernek, ha van közös listánk és miniszterelnök-jelöltünk, ráadásul a DK és az MSZP esetében nem is látom azt, hogy a két külön lista több szavazatot tudna hozni, mint az egy, de tudomásul veszem, hogy sem az Együtt sem a DK nem akar közös listát.

Más pártban vagy, mást gondolunk, így aztán én hiába hiszem, hogy tévesen ítélik meg a konstrukciót, el kell fogadnom, hogy más irányt szabnak önmaguknak. Amúgy a közös lista első lépése a 106 egyéni körzetben való megállapodás, tehát tényleg jussunk el odáig, aztán hogy mi lesz utána majd meglátjuk. A lényeg tehát e pillanatban, hogy tudomásul veszem a DK és az Együtt elutasítását, már, ami a közös listát illeti.

Azt a tárgyalások jelenlegi állása és hangulata alapján előre lepésnek lehet nevezni, ha önök most nem tartják napirenden a közös lista gondolatát. Ennek tudatában, milyen esély van a koordinált indulók listájának gyors véglegesítésére?

Eddig is erről tárgyaltunk, legfeljebb hozzáfűztük, hogy ha ezen túljutnánk, elővehetnénk a közös lista koncepcióját. Egyébként az is lehet, hogy ha a DK és az Együtt nem akar közösködni, lesz olyan párt, amelyik igen, én ugyan nem folytattam ilyen tárgyalásokat, de nem zárom ki ennek lehetőségét sem. Amikor egyébként azt hallom, hogy már csak az MSZP ragaszkodik a közös listához, mindig elcsodálkozom, hiszen az LMP az Új Kezdettel, az Együtt a Párbeszéddel készít közös listát… Ezt csak azért hangsúlyozom, hogy az elképzelés nem ördögtől való, az MSZP nem is fogja feladni, csak lehetséges, hogy a szereplők változnak majd benne.

Az ön megjelenése a tárgyaló delegációban, hozott-e valamilyen változást, tudja-e érvényesíteni a 2014-ben szerzett tapasztalatit?

Most teljesen új helyzet van, nem hiszem, hogy hasonlítható lenne a négy évvel ezelőtti állapotokhoz. Annyi értelme persze van, hogy emlékszem az akkori tárgyalásokra, arra, hogy ki milyen álláspontot képviselt. A jelenlegi sorozatnál azt tartanám fontosnak, hogy kicsit feszesebbek legyenek a tárgyalások, hogy kicsit gyorsítsuk fel a folyamatot, és úgy látom ebben partner a DK is. Azt gondolom, minél többször találkozunk, annál jobban értjük egymás álláspontját, és közelíteni is tudjuk az eltérő álláspontokat.

Arról van valamilyen információja, hogy a DK miként határozott a keddi rendkívüli elnökségi ülésén?

Nekem annyi információ szűrődött ki, s persze nem biztos, hogy százszázalékos az információm, mindenesetre ez arról szól, hogy

a DK januárban már nem akar tárgyalni, vagyis, ha most decemberben nem tudunk megállapodni, akkor ők felfüggesztenék a tárgyalásokat. Ha ez így van, akkor az rossz döntés lenne, de nem tehetünk ellene, ha két partner közül az egyik feláll az asztaltól, akkor nincs mit tenni.

Az jelentős változás lenne Gyurcsány Ferenc részéről, hiszen mindig azt hangsúlyozta, hogy ő nyitott a tárgyalásokra egészen áprilisig…

Igen, én is így értelmeztem, de igyekszem óvatosan fogalmazni, mert sokszor előfordult, hogy a tárgyalások során elhangzottakat másként értelmezik a felek, de úgy értelmeztem a szavaikat, hogy már nem akarják tovább húzni az időt, mivel kevés a választásokig hátralevő idő. Ez egyébként igaz, de ennek nem az a megoldása, hogy felállunk a tárgyalóasztaltól.

Ezek szerint előfordulhat az is, hogy mindenki megy a maga útján?

Számomra a DK részéről ilyen vélemények is átszűrődtek, ami szerencsétlen megoldás lenne.

Ez ugye azt jelentené, hogy a Fidesz sok baloldalról érkező versenytárssal találkozna…

Én úgy fogalmaznék, hogy ez a legideálisabb megoldás lenne a Fidesz számára. Különböző versengő listák, versengő egyéni jelöltek, ez az egyértelmű siker-recept a Fidesz kétharmados győzelméhez. Vagyis teljesen irracionális lenne nem megállapodni.

Azok a nevek, Balázs Péteré például, teljesen lekerült a napirendről?

Balázs Péter alkalmas jelölt lett volna, de azt hiszem már felesleges rá várni, ezt tekinthetjük egy beteljesületlen szerelemnek. Van még más név is, de nem az én tisztem, hogy beszéljek róla.

Az jó döntés volt, hogy a kongresszust elhalasztották?

Én támogattam a halasztást, mert szerintem akkor kell kongresszust tartani, ha fajsúlyos kérdésekről kell dönteni. Az a gesztus, hogy január második felében tartjuk a kongresszust, azt üzeni a partnereknek, hogy számunkra a megegyezés annyira fontos, hogy még a legfelsőbb döntési fórumot is hajlandóak voltunk áthelyezni.

Fejezzük be pesszimistán, vagy optimistán?

Én csak optimistán vagyok hajlandó.

Lesz megállapodás?

Biztosan lesz. Olyan megállapodás lesz, amely elvezet bennünket a sikeres választási szerepléshez.

Én azt tapasztaltam, hogy Gyurcsány Ferenc is kompromisszumkész, bízom benne, hogy ez a hozzáállása nem is fog megváltozni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK