Önkormányzati választás 2019

Hadházy meredek információja

„Kaptam egy elég hitelesnek tűnő információt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a választás napján is ügyeletet tartott a nyomda és vasárnap délután gőzerővel el is kezdtek nyomtatni” – írja Hadházy Ákos, az LMP lemondott társelnöke Facebook bejegyzésében. Egy óra alatt több, mint négyszázan osztották meg a posztot.

 

Mint kifejti, az elég meredek információt igyekeznek  hivatalosan ellenőrizni. Ugyanakkor két dolgot ennél fontosabbnak tart.

 

kaptam egy elég hitelesnek tűnő indormációt arról, hogy eleve 500 ezerrel több szavazólapot nyomtattak illetve a…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. április 14.

Egyrészt az, hogy a választás eleve tisztességtelen volt. Ha egy választáson nem egyenlő az ellenzék és a kormány esélye, az a választás nem szabad és nem tisztességes – mutat rá.

A másik tény, amit kifejt az, hogy még mindig nem tudjuk, hogy rendszerszintű csalás vagy a lezüllesztett közigazgatás rendszerszintű inkompetenciája okozta a rengeteg törvénytelenséget és szabálytalanságot, de az biztos: akár így, akár úgy, ezek a rendellenességek alapvetően és joggal rendítik meg a választásba vetett bizalmat.

MSZP-DK: sikertelen tárgyalás; Fodor: teljes együttműködést

Sikertelen lett az újabb tárgyalási forduló a Demokratikus Koalíció és az MSZP között –  értesült a Független Hírügynökség. Az álláspontok, információink szerint egyelőre egy lépéssel sem közeledtek egymáshoz, ami azt jelenti, hogy egyelőre nagy távolságban van a megegyezés lehetősége. A legélesebb különbség a budapesti erőviszonyok megítélésében mutatkozik; a DK szerint ma jóval közelebb állnak egymáshoz a népszerűségi listán, mint korábban.

Budapesten kilenc olyan körzet van, amely nyerési esélyeket kínál az ellenzék számára, ebből a szocialisták hatot kívánnának lefedni és hármat adnának át a DK-nak, míg a Gyurcsány vezette párt 5-4 arány találna helyesnek. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek, elemzők szerint az MSZP ugyan a múlt hét végén, úgymond, keményvonalas politikára váltott, ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban meg is erősödtek; az utóbbi idők belső csatái túlságosan legyengítették a pártot, ami az érdekérvényesítésben is jelentkezik. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a DK akarata fog érvényesülni, már, ha valóban mindkét fél a megegyezésre törekszik.

Fotó: Wikimedia Commons

Az együttműködés szükségességéről nyilatkozott Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke is. A Független Hírügynökségnek azt hangsúlyozta: változatlanul támogatják az MSZP-t abban a törekvésében, hogy továbbra is a teljes összefogás koncepcióját képviselik. Fodor szerint ez az egyetlen lehetséges út, amellyel elérhető a kormányváltás, a liberálisok kezdettől ezt az utat járták és járják továbbra is. Arra a kérdésre, hogy vajon a DK miért hagyja ki folyamatosan, még a felsorolásból, a potenciális partnerek közül az MLP-t, Fodor szerint egyfajta személyes bosszú a válasz. Ők minden lehetséges egyeztetésen ott vannak, ott voltak a Közös Ország Mozgalom által szervezett akciókon, ott az egészségügyről szóló megállapodásnál is, kizárólag a DK-MSZP megbeszélésekről hiányoznak, nem saját maguk miatt. A pártelnök arra a kérdésre, hogy vajon tényleg lehetséges-e, hogy a személyes ellentét – feltételezzük, hogy ez Gyurcsány-Fodor konfliktus – erősebb lehet-e a kormányváltás szándékánál, csak annyit mondott: ezt nem tőle kell megkérdezni. Mindenesetre bízik benne, hogy végül győz a józan ész, és a Demokratikus Koalíció is elfogadja Molnár Gyula MSZP elnök érveit, amelyek megegyeznek Fodor Gábor érveivel.

Mit jelent Orbán újabb győzelme Európának?

Ezt a kérdést feszegeti a legfontosabb német hírmagazin, a Spiegel.

A lap szerint néhány napig úgy tűnt, hogy a választás szoros lesz, a közvélemény-kutatók is ezt jelezték előre, az ellenzék pedig optimista volt. Végül aztán, a Spiegel szerint meglepetésre, Orbán pártja, a Fidesz sima győzelmet aratott és jó eséllyel újra meglesz a kétharmados többsége a parlamentben.

A Spiegel „extrémen megosztónak” nevezi a kampányt, amelyben

Orbán mindössze egyetlen kérdésre fókuszált,

a bevándorlásra.

A Spiegel azt írja, hogy Orbán vasárnap este visszafogottságot mutatott, azt mondta, hogy szerénynek kell maradni, és az ország azon az úton halad, amelyet választott magának.

A lap nem felejti el megjegyezni, hogy

a választási szabályok egyértelműen a Fidesznek kedveznek,

de ír arról is, hogy az ellenzéki pártok olyannak tűnnek, mind az az ember, akit hideg vízzel riasztanak fel ájulás után.

A Spiegelnek nyilatkozó Tamás Gáspár Miklós filozófus azt mondta: az elmúlt időszakban több európai választást is meghatározott az úgynevezett bevándorló-kérdés. Szerinte eltűnőben van a közjóba, közérdekbe vetett hit, és egyre több csoport helyezi a saját érdekeit a kisebbségek elé.

„Orbán ennek a trendnek egy erős és tehetséges képviselője”

szerinte, és hiába tudja mindenki, hogy korrupt és rosszul kormányoz, ezt nem tartják fontosnak.

A Spiegel idézi Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont elemzőjét (megemlítve, hogy ő erősen kötődik a kormányhoz), aki azt mondta: a győzelem nagysága még a Fideszt is meglepte. Szerinte a párt 30 éve nagyon jól szervezett, és „most már lehet egy Orbán-korszakról beszélni Magyarországon”.

A lap szerint

nem reális azt várni, hogy Orbán enyhít a konfrontatív stílusán,

reformot akar az Európai Unióban, azt csupán az uniós támogatások és a közös piac adminisztrátorává akarja lefokozni, lehagyva a közös értékek képviseletét. Ehhez pedig a közép- és délkelet-európai országokban keres szövetségeseket.

Az is várható, hogy

folytatódik az idegengyűlölő hangvétel.

A lap szerint széles körű az elégedetlenség az Orbánt körülvevők korrupciós botrányai, valamint az egészségügy és az oktatás rossz állapota miatt, emiatt erősítették a Fidesz vezetői az idegenellenes retorikát.

A Spiegel azt is megemlíti, hogy Orbán elégtételt ígért néhány hete, ami a civil szervezeteket is érintheti.

Tovább mélyült a szakadék az országon belül

Mind inkább kisvidék-nagyváros metszi ketté az országot. Egyre több nagy népességű település utasította el a Fideszt. Ennek csúcsán Budapesten sok kerületben földcsuszamlásként vitték el a körzeteket is az ellenzék indulói. Az elemző szerint kimerült a migránskampány ereje, és a továbbiakban inkább keménykedés várható a Fidesztől.

Ha a választási eredmények mélyére nézünk, azt látjuk, hogy a látványos ellenzéki előretörés árnyékában tovább szélesedett a szakadék a nagy és kisebb települések lakosainak preferenciáiban. Mind a 19 megyei közgyűlésben megerősítette többségi pozícióját a Fidesz-KDNP. Sőt, képviselőinek száma 20-szal nőtt (225-ről 245-re). Mivel megyei listákra Budapesten és a megyei jogú városokban nem szavaznak, ez az eredmény elsősorban azt jelzi, hogy a kormányoldal továbbra is a kisebb településeken jóval erősebb, míg az ellenzék épp ellenkezőleg – írja elemzésében a Political Capital (PC).

Alig többségben a nagyvárosokban a Fidesz

A 23 megyei jogú város közül tízben az összellenzéki polgármesterjelölt tudott nyerni (Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szombathely, Tatabánya). Ez jelentős javulás az öt évvel ezelőtti eredményhez képest, amikor csak háromban (Békéscsaba, Salgótarján, Szeged) győzött ellenzéki jelölt. Ehhez zárkózott fel negyedikként Hódmezővásárhely a 2018. februári időközi választáson.

A Fidesz a következő ciklusban 12 megyei jogú városnak ad polgármestert (Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg), ami

éppen csak a többségüket fedi le, de jelentős visszaesés a korábbi 19-hez képest.

Sőt, Nagykanizsán, Szekszárdon és Szolnokon a polgármester mögött nincs fideszes többség.

Budapesten sorra taroltak a közgyűlésekben

Azt már megírtuk, hogy az egyesített ellenzék sokkal nagyobb győzelmet aratott, mint azt a számok elsőre mutatták. Budapesten a főpolgármesteri széken túl a 23 kerületből 14-ben az összellenzéki jelölt győzött, akik mindegyike mögött stabil, sőt, általában kényelmes többségű képviselő-testület állhat.

A Fidesz jelöltjei közül csak heten nyertek, és, ami a legfigyelemreméltóbb, alig négy mögött van közgyűlési többség.

Még további két független, általuk (is) támogatott kerületi polgármester szerzett mandátumot.

A fővárosban az ellenzék ahol nyert, ott szinte mindent vitt.

A „rendszerváltó” kerületek egyikében, az I. kerületben tízből nyolc körzetet az ellenzék nyert meg, Óbudán viszont felfordult a világ: nem csak, hogy 1990 után szintén először választottak baloldali polgármestert, a tizenhat körzet mindegyikét elvitték az összefogás jelöltjei. Újpesten az alig ismert momentumos Déri Tibor vezetheti a kerületet, az összes körzetben az ellenzék győzött.

Ugyanez történt a VI. és a VII. kerületben. Józsefvárosban az ellenzék a tizenkettőből tíz kerületben nyert, Ferencvárosban a tizenkettőből egy híján az összesben. A XI. kerületben a Fidesz a 17 körzetből csak egyet tudott megnyerni, Zuglóban pedig mind a 15 egyéni választókerületet besöpörte a baloldali induló, ahogyan a XV. kerületben. A XVIII. kerületben a győztes összellenzéki jelölt mellett a kerületekben is 12:2 arányban nyert a baloldal. A XIX. kerületben egy kivétellel az összes baloldali jelölt befutott.

Az se örülhet a Fideszben, aki nyert

Ahogyan írtuk, Kőbányán a fideszes polgármesternek nincs többsége a közgyűlésben. A XX. kerületben a színt váltott Szabados Ákos ugyan nyert a Fidesz támogatásával, de nem csak kisebbségben van a testületben, hanem

az összes körzetben az ellenzéki szövetség győzött.

Budafokon is kisebbségbe került a fideszes Karsay Ferenc, de a tizenkét választókerületből tízben az ellenzéki jelölt nyert.

Felborult a centrális erőtér logikája

A PC úgy látja, az eredményben fontos szerepe van annak, hogy most először valósult meg az átfogó ellenzéki együttműködés, legalábbis a politikailag legjelentősebb településeken. Az „egy az egy elleni” küzdelem eredményeképp felborult a centrális erőtér logikája, a kormányellenes szavazatok nem aprózódtak szét, ami a korábbiaknál jóval több győzelmet hozott az ellenzéknek. Ezt a kamujelöltek sem tudták megakadályozni.

Országos hatása volt a Borkai-botránynak, amely kihúzta a kormánypárt kereszténységre és hagyományos családi értékekre építő kampánya alól a talajt.

Az sem mellékes, hogy az ügy korrupciós szála a szexbotrány keltette hatalmas közérdeklődés révén olyan emberekhez is eljutott, akik egyébként nem foglalkoznak politikával. Bár Borkai szűken nyert Győrben, az ő és a legtöbb fideszes jelölt korábbiaknál lényegesen gyengébb eredményéből látható, hogy a kormánypárti szavazókat sem hagyta hidegen a botrány. A választók megbüntették a Fideszt.

Kiüresedett a kormánykampány

Részben csődöt mondott a brüsszelezésre, Soros Györgyre és migránsokkal való riogatásra építő kormánypárti ellenségképzés, illetve dezinformációs kampány.

Hatalmas szakadék alakult ki a nem fideszes közvélemény és a kormánypárti média tematikája között.

Utóbbi elsősorban a fideszes tábor mobilizálására volt alkalmas, az ellenzéki, független szavazók pedig éppen ezzel szemben aktivizálódtak.

(Dez)információs szakadék

Minél nagyobb egy település, annál kevésbé működött a kormánypárti dezinformációs kampány, és fordítva – vonja le a következtetést az elemzőcég.

A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányában,

aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka. A kormánypárti fenyegetésekre ezeken a településeken jobban rezonálnak, a városokban viszont ez visszaütött.

A kampányban hiába fogalmazta meg maga a miniszterelnök is, hogy csak azok a települések járnak jól, amelyek kormánypárti politikust választanak, ez inkább kontraproduktívnak bizonyult. Sem Gödöllőn, sem Miskolcon nem volt elég a fordulathoz a miniszterelnöki látogatás.

Fontos megállapítás, hogy az önkormányzati választáson

érvényesülhetett a városok és a falvak közötti egyre nagyobb különbség.

Míg egy országgyűlési választókerület eredményét alapvetően meghatározzák azok a kisebb települések, ahol a kormánypárt rendre fölényben van, addig az önkormányzati választáson megmutatkozott, hogy a városokban jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok. Budapesten pedig most egyértelműen érvényesült az ellenzéki többség, ami már az 2018-as országgyűlési és a 2019-es EP-választáson is látható volt az adatokból.

De mi lesz ezután?

Első reakciójában Orbán együttműködést ajánlott a győztes ellenzéki önkormányzatoknak, elsősorban Budapestnek, mondván tudomásul veszik a választók döntését. A PC elemzői szerint azonban

a Fidesz aligha lesz képes felülírni saját offenzív politikai logikáját.

A másnapi fideszes nyilatkozatok már arról szóltak, hogy a fővárosban a főpolgármester-választást a Budapesten élő külföldiek döntötték el. Ez azt mutatja, hogy a Fidesz nem értette meg, hogy épp ez a valóságtól való teljes elrugaszkodás, ez a stílus az, amit büntettek a választók vasárnap. Az előttünk álló két és fél éves választásmentes időszakban a valószínűbb, hogy még keményebb fokozatba kapcsol a kormány, ami a saját holdudvarában is felerősítheti a rivalizációt.

A fél országot nem tudja a kormány büntetni, a most záruló ciklusban négy megyei jogú várost még tudott.

A Klubrádióban sem lesz választási reklám

Lényegében megerősítette a Független Hírügynökség értesülését a Klubrádió vezetője, hogy a csatorna nem fog választási hirdetéseket közölni. Idén, meglepetésre, az RTL Klub sorompóba állt, a TV2 viszont elzárkózik a reklámok közlésétől.

„Nem vágyaik netovábbja” – ezzel reagált a Független Hírügynökség kérdésére Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója. Vagyis az, hogy ingyen közöljenek választási hirdetéseket a kampány idején. Arató szerint ez piaci termék, amiért azonban nem kérhetnek pénzt. Ezt a szabályt 2013-ban a Fidesz saját maga érdekében vezette be – mondta Arató, hozzátéve: 2010-ben még jelentős bevételük volt a kampányhirdetésekből. Formális döntést valószínűleg nem hoznak, amely párt megkeresi őket, annak válaszolni fognak.

Eddig két nagy médium közölte, hogy beszáll a reklámok közlésébe:

az RTL Klub és az ATV.

A HírTV és a TV2 csoport viszont elutasította a lehetőséget. (Az RTL online felületén emellett pénz ellenében is mód lesz hirdetni. Az ATV ugyancsak kinyitotta online felületét, ahogyan a zoom.hu is fogadja a reklámokat.)

Az RTL döntése meglepő volt, mert korábban a nagy kereskedelmi tévék egyaránt távol tartották a politikai hirdetéseket a képernyőről. Ezeket ugyanis a törvényes reklámidő terhére sugározhatják ingyen, ráadásul a nézők szemében – a tapasztalatok szerint – riasztó a tömény politika.

Az öt éve megváltozott szabály értelmében az országos állami csatornáknak (M1, Duna, Kossuth Rádió) kötelező a politikai reklámok közlése kampány idején, s azonos terjedelemben minden olyan párt számára, amely országos listát tud állítani. A kereskedelmi média szabadon dönthet, de ha igent mond, pénzt nem kérhet a szpotokért, s naponta háromszor kell leadniuk ezeket, mindösszesen 470 perc terjedelemben.

Figyelembe véve az országos médiaviszonyokat, az RTL Klub döntése azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok kampánybeli megjelenése

lényeges felülreprezentáltságot tesz lehetővé

számukra a „normál” képernyős szereplés idejében és tartalmában egyaránt (a nyomtatott sajtóról már nem is beszélve). A TV2-ben és az állami csatornákon például, noha nem lesznek kampányvideók, a kormány Soros-reklámjai (tájékoztatásnak nevezve) folyamatosan futnak.

A médiumoknak február 17-ig kell bejelenteniük, ha kívánnak kampányhirdetéseket közölni.

Botka felemás helyzetben

Három héttel a szegedi fórum után, minőséget akar ugrani szombaton Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje többek között – mintegy a bírálóinak válaszolva – azt kívánja bemutatni: nem töltötte tétlenül az időt, igen sokat lépett előre a szövetségi politika megalapozásában.

Igaz ugyan, hogy látványos pártmegállapodást még nem kötött, de olyan egyéni jelölteket nyert meg magának, akik

afféle trójai falóként behozzák magukkal a pártjukat is

a majdani széles együttműködésbe. Így jut szerephez a Liberálisoktól Szent-Iványi István, mint külpolitikai szakértő, Büttl Ferenc közgazdász a Párbeszédtől, aki viszont jelezte, hogy nem a pártját képviseli a szombati rendezvényen, Komáromi Zoltán egészségügyi szakértő az Együtt-től, plusz Ács Sándorné, Kishantosról és Andor László, volt EU-biztos.

A felsorolásból hiányzik Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki ugyan előzetesen részt vett volna a szombati, ATV által is közvetített rendezvényen, de végül, mint azt a FüHü elsőként megírta, nem megy el Botka előadására.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Mindez azt is jelzi, hogy előre borítékolhatóan minimum felemásra lehet értékelni a botkai szándék eredményét;

áttörés nem várható.

És elsősorban azért nem, mert abban a, jóindulatúan talán taktikainak nevezhető csatában, amelyet Botka Gyurcsány Ferenccel folytat ez a rendezvény nem fog előnyt biztosítani a szocialista miniszterelnök-jelölt számára. Gyurcsány ugyanis erősebbet húzott; olyan pártszavazást rendelt el, amelynek eredménye pontosan úgy alakult, ahogy várta:

bebetonozta őt a Demokratikus Koalíció listáján. 

Másként: a DK párttagjai, 96 százalékban, hallani sem akarnak arról, hogy elnökük ne legyen rajta a párt választási listáján. Márpedig Botka a minap pontosan ezt az elvárást fogalmazta meg ismételten; Gyurcsányt nem tudja elképzelni a közös listán, legfeljebb annyi engedményt tud tenni, hogy elvárván a volt miniszterelnöktől az egyéni körzetben való indulást, olyan helyet enged át a DK vezetőjének, amelyben jó eséllyel nyerhet is.

Gyurcsány ugyan folyamatosan arról beszél, hogy előbb-utóbb úgy is lesz megállapodás, akár a választások előtti napokban is, de

engedni nem tud: őt már a pártja szavazása is köti.

Ezt az egységes akaratot az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem tudja felmutatni; pártjában meglehetősen magas arányban vannak azok a politikusok, akik csak a DK-val közös lista létrehozásán keresztül látják megvalósíthatónak a kormányváltást. Egyetértenek ugyan saját jelöltjükkel abban, hogy az LMP-vel a koordinált indulásban való megállapodás feltétlenül szükséges lenne a demokratikus ellenzék számára ahhoz, hogy elérjék céljukat.

Az LMP ugyan egyelőre makacsnak tűnik ebben a kérdésben, a nyilvánosság előtt határozottan elutasítja a szocialisták közeledését, ám vájtfülüek szerint,

ez az álláspont mégsem olyan merev.

Vannak, akik Szél Bernadett, vagy Hadházy Ákos egy-egy nyilatkozatát úgy értelmezik, hogy volna azért a két társelnök szerint némi nyitottság a tárgyalásra. Ebben persze jelentős akadály, hogy maga párt legfelsőbb fóruma döntött úgy: ez az út az LMP számára tilalmazott.

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mire számíthat akkor Botka? Az általa felvonultatott szereplők nem bírják a pártjuk százszázalékos támogatottságát, a legmagasabban mért két párttal – LMP, DK – egyelőre még csak a tárgyalásoknál sem tartanak, ugyanakkor az MSZP belső köreiben is – enyhén szólva – óvatosan bánnak a Botka-tervvel. Egyesek ugyan úgy látják: szombaton a miniszterelnök jelölt sikerekről és haladásról fog beszámolni, még az is lehet, hogy ez az előadás elegendő lesz némi időnyerésre, de mások határozottan úgy vélekednek:

késésben vannak és Botka túlságosan is megkötötte magát,

és szombaton is megköti magát, ahelyett, hogy nyitott vegyértékeket mutatna fel a DK irányában.

Vagyis, újra feltéve a kérdést, mire számíthat Botka, nehezen tudunk választ adni. A jelek szerint sem a belső, sem a külső konszolidációban nem tudott jelentősen előrelépni, ami viszont – tudomásul véve, hogy a politikában minden lehetséges – a választások közeledtére figyelemmel, nagymértékben csökkenti az ellenzék esélyeit, a kormányváltásban érdekeltek reményeit.

Jobbik: jobbra át?

Eldőlni látszik, hogy a Vona korszak után merre folytatja a Jobbik, marad a néppártosodást hirdető mérsékelt irányzat, vagy megpróbálják visszaszerezni a „cukisodó” politikával szembefordult híveiket

Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke jelentette be, hogy a Jobbik elnöksége azt javasolja majd a tisztújító kongresszusnak, hogy a jövőben társelnökök irányíthassák a pártot. Az elnökség tegnap arra tett javaslatot, hogy Gyöngyösi Mártont és Sneider „Roy” Tamást bízzák meg ezzel a feladattal. Az alelnök ezt a döntést úgy kommentálta: két egymást kiegészítő, de mégis egészen más fajta karakter képes továbbvinni azt a fajta vezetési stílust, azt a fajta morált, amely Vona Gábor örökségét képes ápolni, és képes egyben tartani.”

Nehéz belátni, hogyan gondolhatják azt komolyan, hogy a két jelölt Vona szélsőjobbtól eltávolodó, a párt antiszemitizmusát, rasszizmusát hevesen cáfoló nyomdokain vezetné tovább a pártot. Sneider Tamás karakteresen szélsőjobboldali, radikális politikus, Gyöngyösit pedig antiszemitizmusa miatt érték sorozatos támadások.

Sneider „Roy” Tamás 1992-ben a Nemzeti Ifjak Egyesületének alapító tagjaként került be a hazai politikai közéletbe. Akkoriban Egerben egy maffiaszerű szkinhed (bőrfejű) szervezetnek volt a helyi vezetője. A 90-es évek elején bejárta a sajtót a hír, hogy

az „ifjak” csoportosan bántalmaztak egy cigány férfit származása miatt, amiért Sneider felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A jobbikos politikus a bíróság előtt azzal védekezett, hogy ő csak egy pofont adott egy „maffiózónak”, amit utólag megbánt, és fiatalkori botlásnak minősítette tettét. A kilencvenes évek eleji egri cigány-szkinhed háborúban a szkinhedeket vezető férfi 2007-ben gyámság alá akarta helyeztetni szüleit, apját pedig gyilkossági kísérlettel vádolta. Vona Gábor játéktermeket üzemeltető kampányfőnöke védelmében azt is kimondta, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni”.

Kacskaringós politikai útjához tartozik, hogy 2000-ben belépett a Magyar Igazság és Élet Pártjába, ahol az egri szervezet elnöke lett, 2005-ben a Magyar Önvédelmi Mozgalom alapító tagja. 2007-ben lépett be a Jobbik Magyarországért Mozgalomba, ahol előbb a párt egri elnökévé, majd két évvel később Heves megyei elnökévé választották. 2009 őszén lett a párt országos alelnöke. A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 5. helyéről szerzett mandátumot,

a Jobbik őt delegálta az Országgyűlés alelnöki székébe is. 

Gyöngyösi Mártonnak „nehéz” sorsa volt: külkereskedő édesapja révén Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában gyerekeskedett, Dublinban, a Trinity College-ban diplomázott közgazdaság és politikatudomány szakon, majd egy évig a nürnbergi Friedrich Alexander Universitäten is tanult ösztöndíjasként.


Gyöngyösi Márton, MTI Fotó: Máthé Zoltán

Azzal írta be magát az „újkori politikai közbeszédbe”, amikor 2012 novemberében a parlamentben a külügyminisztert interpellálva, a Jobbik külpolitikai szakértőjeként a gázai konfliktus kapcsán azt mondta: itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai vagyunk egy ilyen felméréssel Magyarországnak”.

Egy másik emlékezetes botránya szintén antiszemitizmusához köthető: holokauszt tagadásért jelentette fel az MSZP, mert képviselőként a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában

megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát.

Kétségbe vonta azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt. Meggyőződése, hogy a magyar külpolitikának a Kínával, Oroszországgal, Kazahsztánnal és Törökországgal kellene meghatározó kapcsolatokat építenie.

Az elnökség letette a voksát, hogyan képzeli el a Vona-korszak „folytatását”. Most a kongresszuson a döntés sora: középre igazodj, vagy jobbra át!

Megvan az Együtt országos listája

Országos listát és közel 50 egyéni választókerületben, köztük a legtöbb budapestiben állított jelöltet az Együtt. A párt azt is bejelentette, hogy elfogadja Karácsony Gergely meghívását a demokratikus ellenzék közös március 15-i ünnepségre.

„Az Együtt bebizonyította, hogy országos hálózattal és szervezettel rendelkező párt – ezzel a megjegyzéssel vezette fel Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje a bejelentést: a párt országos listát állított és közel 50 egyéni választókörzetben indít jelöltet, köztük a legtöbb budapestiben is. Továbbra is kitartanak amellett – tette hozzá –, hogy az egyéni választókerületekben lehet legyőzni a Fideszt. Ennek érdekében a legfelelősségteljesebb viselkedés, ha a demokratikus ellenzék egy jelöltje áll szemben a Fidesz jelöltjével. Hódmezővásárhely példáját mindenkinek értenie kell – szögezte le.

Az Együtt a maga részéről már eddig is több választókerületben visszalépett az LMP, a DK és az MSZP, valamint Mellár Tamás javára, s szeretné, ha ez kölcsönös lenne.

Hajdú Nóra példáját hozta fel, aki a Közös Ország Mozgalom ma nyilvánosságra került felmérése szerint 8 százalékos támogatottságot élvez a választókörzetében. A visszaléptetését firtató kérdésre válaszolva azt mondta: kár, hogy az MSZP nem fogadta el Karácsony Gergely ajánlatát a visszaléptetésekről.

„Mi azonban bízunk abban, hogy lesz ilyen megállapodás, reméljük az MSZP is rugalmas lesz például Csepelen, s akkor Hajdú Nóra is része lehet ennek” – fűzte hozzá.

Juhász Péter, a párt elnöke a tájékoztatón bejelentette: elfogadják Karácsony Gergely meghívóját és részt vesznek a demokratikus ellenzék március 15-i budapesti közös rendezvényén.

Választ az ország  – Ön már voksolt?

Elkezdődtek az országgyűlési választások Magyarországon. Összesen 8 312 264 fő adhatja le a voksát a 10 285 szavazókör egyikében, s választhatja meg a következő Országgyűlés 199 képviselőjét. A Független Hírügynökség különszáma 12 órától indul!

Reggel hatkor kinyitottak a szavazókörök (amelyek este hétig tartanak majd nyitva), s elkezdődött a voksolás. Reggel hétre az országos részvétel 2,24 százalékos, ezen belül Budapesten a 1,92 százalékos volt, vidéken korábban keltek az emberek – az egyes megyék átlagosan 2 százalék feletti részvételt produkáltak (Baranya 2,5-öt is meghaladta).

Habár hetek-hónapok óta a mai napról, annak tétjéről szól a közélet, érdemes összeszedni a választással kapcsolatos legfontosabb információkat.

Ami a statisztikákat illeti: összesen 7 875 505 magyarországi lakcímmel rendelkező ember voksolhat a mai napon – közülük nagyon nagy – a korábbinál sokkal nagyobb arányban – 200 041 ember – a szavaz átjelentkezéssel (ennek okát és főként a hatását elemzők bizonyára majd górcső alá veszik). Külképviseleten (118 szavazókörben) 58 310 ikszelnek – ez már tegnap az amerikai kontinensen már tegnap megkezdődött. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező  levélben szavazók száma pedig 378 449 – ami kiugróan magas, s 1-3 mandátum sorsáról dönt majd – ezek a mandátumok borítékolhatóan a Fidesz pakkját gyarapítják majd.

Országos listán megszerezhető mandátumok száma: 93, a maradék 106-ot egyéniben szerezhetik meg a pártok.

Régen volt olyan választás, vagy talán még soha sem, amikor ennyire bizonytalannak tűnt a végkimenetel, amelyről még a közvélemény-kutatók is nagy szórással „jósolnak”. Van olyan, amely kétharmadot mond a jelenlegi kormányzópártnak, más a Fidesz abszolút győzelmét is megkérdőjelezi. Egyben nagy az egyetértés: minél többen szavaznak, annál nagyobb az esélye a „meglepetésnek”  (lásd még Hódmezővásárhely). A lehetséges részvételre is nagy szórással adnak becsléseket a szakértők: 62 és 73 százalékokat lehetett hallani.

A választókat nem kicsit összezavarták az ellenzék pártja, amelyek közül (a számottevőket nézve) egyedül a Jobbik volt az, amely tényleg kitartott amellett, hogy semmiféle ellenzéki koordinációban nem vesz részt.

A többiek vissza-visszaléptetgettek egymás javára jelölteket, de még így is kevés körzetben áll csak egy demokratikus ellenzéki jelölt szemben a Fideszessel, illetve a Jobbikossal.

Az összezavarodást fokozza, hogy még a tegnapi 11 órakor a visszalépésekre szabott határidő utolsó pillanata előtt is történtek visszalépések. Ezeket egyébként már nem csak a szavazókörökben, a szavazóbiztosok tollal tudják követni – azaz kihúzni a nevet a lapról – ezért érdemes a tudatos szavazónak érdemes tájékozódnia a voksolás előtt.

Egyébként a tegnapi utolsó pillanatos 8 visszalépés után az induló képviselőjelöltek száma az NVI adatai szerint 1547.

Érdemes arról is tájékozódni a szavazás előtt – s ez a taktikusan a kormányváltást óhajtó voksolók számára fontos információ –, hogy egyes körzetekben kire érdemes úgy leadni a szavazatot hogy lehetőleg valamely ellenzéki jelölt nyerjen. Ehhez egy gyorsmankót itt kínálunk.

De persze lehet böngészni a szavazás előtt az erre „szakosodott” szervezetek honlapjait is.

A borítékokat este hétkor, a szavazókörök lezárását követően kezdik el kibontani, majd a szavazatokat megszámolni –

nyolc felé már kezdenek jönni az eredmények, amelyeket éjjel 11-12 órára ígér az Országos Választási Iroda.

A végleges eredmény azonban csak jövő szombatra várható, ugyanis addig meg kell érkeznie a külképviseleteken leadott szavazatoknak is, legkésőbb szerdáig. Az innen beérkezett, borítékokba zárt szavazatokat pedig majd szombat délelőtt keverik be –az átjelentkezéses szavazatokkal együtt – az adott választókerületekben az erre kijelölt, addig fel nem nyitott urnákba. Ez azt jelenti, hogy szombat késő délután, vagy este teszik közzé a végleges eredményeket. Ahol szoros a verseny, ott az NVI már vasárnap jelezni fogja a honlapján, hogy megfordíthatják az eredményt a máshol átjelentkezéssel leadott, valamint a külképviseleteken leadott szavazatok – ígérik.

Közösen indulnak a Liberálisok az MSZP-vel és a Párbeszéddel

Azt még nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, annyi biztos, hogy mindhárom párt Karácsony Gergelyt támogatja miniszterelnök-jelöltként.

A három pártelnök, Molnár Gyula, Karácsony Gergely és Fodor Gábor együtt kiadott közleménye szerint

„közösen indulnak a 2018-as országgyűlési választásokon és közösen támogatják Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltet.”

Azt írják, egyetértenek abban, hogy csak széleskörű együttműködéssel van esély a Fidesz leváltására, ezért arra kérik a demokratikus ellenzéki pártokat, hogy csatlakozzanak az együttműködéshez. Olyan közös választási felhívás kidolgozására tesznek javaslatot, amelynek „középpontjában a demokratikus, európai és szolidáris Magyarország helyreállítása és megerősítése áll”.

Szerintük

„a magyar társadalom többsége elégedetlen az Orbán-kormány mindent központosító, korrupt politikájával”,

és a változás érdekében együttműködést várnak az ellenzéktől.

Ahogy a Liberálisoktól megtudtuk,

technikai részletekről még nem állapodtak meg.

A választási listát majd csak azután alakítják ki, ha lezárultak az egyeztetések a többi párttal és az esetleg csatlakozó civil szereplőkkel. A párt szerint csak akkor veheti fel az ellenzék a versenyt a Fidesszel, ha az ellenzéki pártok és jelöltek nem rontják egymás esélyeit.

Ha egyébként a három párt közös listával indul a választásokon, akkor nem öt, hanem háromszor öt, vagyis 15 százalékot kell elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe. Ennél feljebb azonban nem megy ez a szám: vagyis, ha esetleg négy vagy öt párt állít közös listát, a küszöb akkor is 15 százalék.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK