A választás második fordulójában a hivatalban lévő elnök a szavazatok 51,5 százalékát kapta, kihívója, Jirí Drahos 48,5-et ért el. Zeman azt mondta, szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, és nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.
Kurdok tüntettek Németországban
Húszezren vonultak fel Kölnben, hogy tiltakozzanak, amiért Törökország egy hete támadja a kurdokat Észak-Szíriában. A demonstrációt feloszlatta a rendőrség, mert a tüntetők tiltott jelképeket, többek között a Kurdisztáni Munkáspárt zászlóit lengették.
Megöltek 14 katonát Maliban
Fegyveresek ütöttek rajta egy katonai táboron, megöltek 14 katonát, megsebesítettek 17-et, hadianyagot zsákmányoltak és visszavonultak. A megtámadott katonák elmenekültek a táborból. Két támadó is meghalt, valószínűleg egy iszlamista csoporthoz tartoznak.
Molnár Gyula szerint „az utolsó percekben vagyunk”, Szabó Tímea pedig az mondta: az ellenzéknek egyetlen feladata van, a kormányváltás.
A Párbeszéd ötödik születésnapja alkalmából tartott taggyűlést. Karácsony Gergely, a párt és az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt mondta, szeretnék Magyarországot messzire vinni a fideszes rémálomtól: a Nyugat, az igazságosság és a tudás társadalma felé. Ahogy fogalmazott:
„Nagyon messzire szeretnék vinni Magyarországot a gyűlöletkeltés politikájáról, a megosztottságtól.”
Beszélt arról is, hogy az MSZP együtt született a harmadik magyar köztársasággal, amelynek egyik legfontosabb pártja volt, a Párbeszédet viszont a harmadik magyar köztársaság válsága miatt alapították, hogy a jövő Magyarországát az együttműködésre építsék.
Azt mondta: az MSZP óriási lépést tett, amikor legerősebb ellenzéki pártként nem csinált presztízskérdést abból, hogy elfogadja egy kisebb párt politikusát listavezetőként. Nem gondolják azt, hogy képesek lennének a nemzet egységét képviselni, de
az együttműködésben hisznek, azt szeretnék tovább szélesíteni, ajtójuk nyitva áll mindenki előtt, aki változást akar.
Szerinte nem csak a választási matematika miatt van szükség együttműködésre, amelyhez egyetlen feltételük van, hogy a szövetség ne a múltat építse, hanem a jövőt, nem a 2010 előtti világot szeretnék visszahozni, hanem egy új modellt, a szociális demokráciát szeretnék megvalósítani.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta,
„ébresztő mindenkinek, eljött az idő, az utolsó percekben vagyunk.”
Szerinte az esélyes szavazat a változást akarók szövetségére leadott szavazat, az egyéni választókerületekben és listán is, az áprilisi pedig nem csak egy választás a sok közül. Ahogy fogalmazott: ha ezen a választáson ez a hatalom marad és folytathatja, amit elkezdett 2010-ben, akkor végleg át fogják alakítani Magyarországot, és
ez a Magyarország már nem olyan ország lesz, ahol szívesen élnének.
Megerősítette, hogy a két pártnak Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltje, ő vezeti majd a közös listát is és az egyéni választókerületekben is közösen állít a két párt jelölteket. Azt mondta: most április 8-án több mint kormányváltás, majdnem rendszerváltás kell.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint nincs most fontosabb feladata az ellenzéknek, minthogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy áprilisban kormányváltás legyen. Azért dolgoznak, azért kötnek szövetséget, hogy
olyan kormánya legyen az országnak, amely valóban a magyar emberek érdekét szolgálja.
Karácsony Gergely az MTI szerint újságíróknak azt is mondta: február 17-én indul a jelöltállítás, addig a közös listán a helyek elosztása nem fixálható, nyitva hagyják azt más pártoknak. Hisz abban, hogy meg tudnak állapodni az Együtt-tel is, a pénzügyi okok ellenére.
A listáról Molnár Gyula azt mondta: az első ötben ott lesznek a párt fontos tisztségviselői, illetve azok a politikusok, akik a közvélemény-kutatások szerint „húzzák a pártot”. Karácsony Gergely szerint „nyilván az MSZP elnöke lesz a második helyen, de lehet, hogy Gyurcsány Ferenc lesz a harmadik”.
Elindulunk, a változás szövetsége létrejött!Nincs még 4 évünk. Most kell cselekedni, most kell talpra állni. 👉 Közösen győzni fogunk: http://karacsonygergely.hu/csatlakozz ✘
Ungár Péter, a párt elnökségi tagja szerint a Fidesz kampánytevékenysége, hogy „kitalálták a mesebeli Soros-tervet, ami nem létezik, ami kincs, ami nincs”, és csak arra szolgál, hogy elfedje a Fidesz kormányzásának kudarcát. Ehelyett Orbán Viktornak arról kellene beszélnie, miért zajlik OLAF-vizsgálat egyik rokona ellen.
MSZP: a Fidesznek nem számít a magyarok biztonsága
A párt közleménye szerint „a Fidesz a magyarok biztonságával nem törődve osztogatja az állampolgárságot magyar gyökerekkel nem rendelkező ukránoknak és oroszoknak. Emellett 20 ezer gazdasági bevándorlót is idetelepítettek.” Vizsgálatot követelnek az ügyben.
Tiltakoznak a horvátok a szlovéneknél
A szlovén rendőrség felszólítást küldött a horvát halászoknak a Pirani-öbölben húzódó határvonal megsértéséért. Emiatt a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött. A határról a hágai bíróság döntött, de Horvátország nem ismeri el a döntést.
Évadnyitó beszédet tartott Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Többek között azt mondta: a kormány éveken át hazudott, helyre kell állítani a demokráciát, és el kell számoltatni a Fidesz vezetőit.
MTI Fotó: Kovács Attila
A Jobbik elnöke hét feladatról beszélt, amit meg kell teremteni: valódi biztonságot, demokráciát, a korrupció valódi felszámolását, versenyképességet, az elvándorlás megállítását, nemzetközi súlyt, társadalmi összefogást.
Szerinte Magyarországon nincs valódi biztonság, vannak olyan területek, ahol mindennaposak a közbiztonsági problémák, idősek és fiatalok nem mernek kimenni az utcára.
Azt mondta, a kormány a migrációra építette a programját, aztán a külügyminisztérium helyettes államtitkára „elmondta Orbán Viktor őszödi beszédét”, és kiderült, hogy
a kormány három éven keresztül hazudott,
és több ezer embert fogadott be titokban. Számára az egész ügy legkínosabb eleme az őcsényi eset volt: aljasnak és gusztustalannak nevezte a miniszterelnök hozzáállását.
Vona azt mondta: a Jobbik a nemzetközi egyezmények megtartásával, propaganda nélkül, de megvédi Magyarországot a migrációtól, a kvótáktól, a kerítést is megtartják, sőt, lehet, hogy máshol is építenének. Emellett a letelepedési kötvények „piszkos, mocskos” üzletágát is megszüntetik, a felelősöket pedig elszámoltatják – ígérte.
Vona szerint
„a demokráciát már nem is megvédeni kell, hanem helyre kell állítani.”
Felidézte a felmérést, amely szerint Magyarország az Unió legkevésbé demokratikus országa.
Beszélt arról is, hogy a korrupciót ki kell irtani, Orbán Viktor viszont nem irtja, hanem „nemesíti ezt a gyomnövényt”. Azt mondta:
„Orbán Viktor és kormánya lényegében a haveri kapitalizmusnak és a maffiakommunizmusnak egy koktélját rázta össze.”
Vona korrupcióellenes ügyészség felállítását ígérte, valamint azt, hogy akár az Európai Ügyészség segítségét is kérik. Lex Ludas Matyi törvénycsomagot is ígért. A versenyképességről azt mondta: „az elmúlt 28 év versenyképességi kudarc. A régió éllovasából a régió sereghajtójává váltunk.”
Azt ígérte, hogy a családpolitikát a valósághoz igazítják. Kijelentette:
számukra a család egy férfi és egy nő szövetsége, gyerekvállalása.
Szerinte a mostani kormány nőellenes.
Arról is beszélt, hogy sokan azért hagyják el az országot, mert „fullasztó” számukra a helyzet, és erre a kormánynak nincs válasza. Szerinte a diktatúra és a demokrácia között az a választóvonal, hogy a kormánynak nem fáj az elvándorlás, mert így kevesebben kritizálják őket itthon.
MTI Fotó: Kovács Attila
Vona szerint Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak köszönhetően elpárolgott az ország presztízse, és „hatalmas kamu”, amit Orbán mond, hogy ő Európa erős embere.
„Nyugaton egy antidemokratikus, diktatórikus és megbízhatatlan embernek tartják.”
Szerinte Orbán „az országot használja fedezetül a piszkos üzleteihez”. Arról is beszélt, hogy „az nem külpolitika, hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter néha berúgja a kocsmaajtót.”
Azt is mondta, hogy Orbán lejáratta a nemzet szót, politikai termékké degradálta, és ugyanezt tették a polgár szóval. Szerinte fontos a múlt, de nem lehet benne élni, mert annak folyamatos összeveszés a vége. Büszke a Jobbik tagjaira, hogy „rétegpártból nagy, nemzeti néppárttá vált”.
Nem lehet Orbánnal alkudni – ez volt a visszatérő gondolat Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének évértékelőjében, aki felidézte saját, őszödi beszédének egyik legemlékezetesebb mondatát is.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Történelmi értelemben tévúton jár Magyarország, „visszahozták Horthy átkozott korszakát” – többek között erről beszélt Gyurcsány Ferenc. Azt is mondta: a kormány háborúzik Párizzsal, Brüsszellel, miközben kiszolgáltatja az országot Oroszországnak, és a diktatúrát építő Törökországgal barátkozik. Úgy fogalmazott:
„a kormány egy feslett erkölcsű bűnszövetkezet, egy alávaló rendszer.”
Gyurcsány szerint minden kormánynak jogában áll tévedni, hibázni, de „nem lehet megtörni egy nemzet gerincét”, mert ez bűn. Azt mondta, nem lehet extra adóval terhelni a „csalárd módon” szerzett vagyonokat, mert azzal elismernék ezek jogosságát – aki így szerzett vagyont, azt meg kell szerinte büntetni.
Bírálta az MSZP-t és a Jobbikot, arról beszélt, hogy
„ebben az országban majdnem mindenki megkötötte az alkuját a Fidesszel az elmúlt években”,
és azt állította, hogy a DK soha nem kötött tisztességtelen alkut az „alávaló rendszerrel”. Szerinte, „dacára annak, hogy minden az ellenzék ellen szól, mégis lehet győzni” a választáson.
Azt is mondta: többet hallani „egy magyar származású amerikai milliárdosról, aki írt két vitatható cikket, mint a magyar munkásokról”. Felidézte, hogy a menekültellenes kampány közben több ezer embert fogadott be a kormány, akik nem vették el a munkát, nem becstelenítették meg a lányokat, nem növelték a bűnözést, nem tették tönkre a kultúránkat, nem lett Magyarország kalifátus.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Ezután a saját, őszödi beszédét idézve azt mondta: „csak dadognak, és
nem mondják azt, hogy hazudtunk reggel, hazudtunk tízóraikor, hazudtunk ebédre, uzsonnaidőben, este és éjszaka, amikor fölkeltünk, még hatodszor is hazudtunk.”
Idézett Orbán Viktor egy régi beszédéből is, amit még az MDF-kormány alatt mondott a politizáló egyház ellen. Azt mondta:
„tudott beszélni ez a fiú, talán még gondolkodni is”
Szerinte az egyháznak nem szabad politizálnia, és igazságtalannak tartja, hogy az egyházi iskolák több állami támogatást kapnak.
Beszélt a szexuális zaklatásokról is, bírálta a katolikus egyházat és a magyar államot, hogy nem vizsgálják az esetleges molesztálások ügyét, és azt ígérte, bizottságot hoznak létre „az egyházi köröket érintő pedofília kivizsgálására”.
Gyurcsány szerint a kormány kiszolgáltatja a hazát a Fidesz pártérdekének, ezért kaphatnak orosz bűnözők állampolgárságot.
Beszédét azzal zárta, hogy elképesztő gazdasági és médiafölényt épített ki a kormány, „bűnnel és hazugsággal”, ezt kell szerinte megtörni. Azt mondta: aki együttműködött „a diktatúra rendszerével”, annak „nem lesz helye” a jövő demokratikus kormánya környékén, ez mindenkire vonatkozik a diplomatáktól a közigazgatásban dolgozókig.
Orbánnal nincs alku! – Nézd élőben a 14. évértékelő beszédemet!
Kampánynyitó rendezvényt tartott az Együtt, ahol beszédet mondott Juhász Péter pártelnök és Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt is.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Juhász Péter, a párt elnöke többek között arról beszélt, hogy az Együtt a közösen küzdők, a szegényekért kiállók pártja, amely egy „Mészáros és Mészáros nevű maffiával” szemben küzd, „amelyet nyilvánvalóan Orbán irányít”.
Azt is mondta:
„Orbánék mindent el akarnak venni.”
Beszélt strómanhálózatokról, „ibizai porban úszó luxusjobboldaliságról”, „hazavitt uniós támogatásokról”, és azt mondta:
„Orbán a turbótolvajok miniszterelnöke.”
Szerinte Orbán „Putyin talpa alatt képzeli el a hazát”, és azt mondta: országgyűlési képviselői igazolvány birtokában bebizonyítja majd, hogy „Orbán Viktor is bűnöző”.
Arról is beszélt, hogy nem szabad 2022-re gondolni, hanem csak 2018-ra szabad.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje (aki a héten interjút adott a Független Hírügynökségnek) többek között arról beszélt, hogy „sok a miniszterelnök-jelölt, de kevés a kormányzati tapasztalat”, neki viszont van. Szerinte felnőttnek kell tekinteni a választókat, így
koalíciós kormányról, az Orbán-kormány leváltásáról, utána pedig korszakváltásról kell beszélni.
Azt is ígérte: nem fognak hülyeségeket beszélni betarthatatlan ígéretekről. Ezután különböző ígéreteket sorolt fel, amelyek a párt programjában szerepelnek.
Baranyi Krisztina képviselőjelölt, Juhász Péter pártelnök, Hajdu Nóra alelnök, Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, Spät Judit elnökségi tag és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje. MTI Fotó: Mohai Balázs
Szerinte az Együtt az egyetlen párt, amely nem csak beszél a „maffiaállam leváltásáról”, hanem kész, 200 napos terve van rá. Az első intézkedések között megszüntetnék a felsőoktatási tandíjat, 18 évre emelnék az iskolakötelezettség korhatárát, és mindenkinek elengednék a Diákhitel2 tartozását. A költségvetési tartalék terhére pedig lerövidítenék a kórházi várólistákat, a rendelőintézeti előjegyzési listákat maximum egy hetesre csökkentenék, és megemelnék a háziorvosi praxispénzt.
A dán teniszezőnő hatalmas küzdelemben, közel háromórás meccsen 7:6, 3:6, 6:4-re nyert a döntőben a román Simona Halep ellen. Ezzel ő lett az első dán, aki egyéniben megnyerte valamelyik Grand Slam tornát. A győzelemmel Wozniacki a világranglistán is átvette az első helyet Haleptől. (FüHü)
66 ezren vették igénybe a csok-ot
Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Esküvő Kiállításon beszélt erről. Szerinte 2015. júliusi indulása óta egyre többen igénylik, a támogatásra fordított összeg már meghaladta a 180 milliárd forintot. (MTI)
Emléktáblát avattak a buszbaleset áldozatainak emlékére Veronában
A baleset 17 áldozatának emlékművét a tragédia helyszínével szomszédos San Martino Buon Albergo önkormányzatának ifjúsági parkjában avatták fel. A balesetben a Szinyei Merse Pál budapesti gimnázium több tanulója és kísérője halt meg, az avatáson a hozzátartozók, valamint a magyar és az olasz hatóságok képviselői vettek részt. (MTI)
A kormányközeli Nézőpont Intézet felmérése szerint a biztos szavazók 13%-a választaná a Jobbikot. A Fideszre 54, az MSZP-re 9, a DK-ra és az LMP-re 8-8 százalék szavazna. A Momentumnak 3, a Kétfarkú Kutya Pártnak 2, az Együttnek, a Párbeszédnek és a Liberálisoknak 1-1 százalékot mértek. (FüHü)
MSZP: nemet kell mondani a gyűlöletre, megbélyegzésre, kirekesztésre
A holokauszt emléknapján kiadott közleményében Molnár Gyula pártelnök azt írja: „az egykor Európa közepén működő haláltáborok fájó mementói annak, hogy hova vezetnek a radikális ideológiák és a közöny”. A párt szerint emlékezni kell a közös felelősségre is. (FüHü)
DK-Szolidaritás: a vásárhelyiek mondják meg, ki a vásárhelyi
A párt annak kapcsán adott ki közleményt, hogy Lázár János védelmébe vette a helyi plébános templomi mise keretében, a fideszes jelölt mellett folytatott kampányát. Szerintük Lázárnak semmi joga nincs a vásárhelyiek közösségéből bárkit is kirekeszteni. (FüHü)
Sok halott egy kabuli terrortámadásban
Legalább 40-en meghaltak és 140-en megsebesültek, amikor mentőautóba rejtett bomba robbant az afgán fővárosban, egy nagykövetségekhez, kormányhivatalokhoz közeli ellenőrzőponton. (MTI)
Az egyéni jelöltek legfeljebb 5 millió 140 ezer forintot költhetnek a kampányukra, ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít. Emellett a pártok is kapnak pénzt. A kampány hivatalosan három hét múlva kezdődik.
Urnabontás Budapesten a 2014-es választások után. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
2013-ban hozott törvényt a Parlament, elvileg azzal a céllal, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye. Ez a törvény írta elő, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből egymillió forintos támogatásra jogosult (az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most 1 millió 28 ezer forint).
Ezt a pénzt csak a kampányidőszak alatt lehet felhasználni,
vagyis idén február 17-től, és csak kampánytevékenységre, vagyis plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. Az összeget készpénzben nem is lehet felvenni. A jelöltek ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy nem maguk költik el, hanem az őket jelölő párt rendelkezésére bocsátják.
A listát állító pártok is kapnak támogatást a költségvetésből:
ehhez figyelembe veszik, hány egyéni jelöltet indítanak. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer 5,14 millió, vagyis 1,2286 milliárd forint). Az a párt, amely legalább 27 egyéni jelöltet indít, ennek 15 százalékát kapja, amely legalább 54-et, az 30 százalékot, amely legalább 80-at, az 45 százalékot, és amely mindenhol indít valakit, az összeg 60 százalékát kapja.
A támogatás szempontjából a közös listát állító szervezetek egy pártnak számítanak,
de nyilatkozniuk kell arról, milyen arányban osztják fel a támogatást.
Persze más forrásokból származó pénzt is lehet kampányra fordítani, de az összeg jelöltenként legfeljebb 5 millió 140 ezer forint lehet.
A választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül a pártoknak el kell számolni az állami támogatás felhasználásával. Aki ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Annak a jelöltnek pedig, aki még a választás előtt visszalép, vissza kell fizetni a támogatást. Ha „túl sok” jelölt lép vissza, akkor a Nemzeti Választási Bizottság ajánlása szerint az adott pártot is törölni kell az indulók közül.
Annak a jelöltnek is vissza kell elvben fizetnie a támogatást, aki nem éri el az érvényes szavazatok két százalékát.
A listát állító pártok közül pedig azoknak, aki nem kapják meg a listás szavazatok egy százalékát.
A kampánypénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi – amelyet sokan bírálnak a pártokra kirótt büntetések miatt.
A kampány maga a választást megelőző 50. napon, vagyis február 17-én kezdődik. Onnantól kezdve lehet plakátokat kitenni, szórólapokat terjeszteni. A kampányidőszakban a választási gyűléseket sem kell bejelenteni a rendőrségnek, de ilyet a választás napján már nem lehet tartani. Kampányolni viszont aznak is lehet – leszámítva a szavazóhelyiségek bejáratának 150 méteres körzetét.
Megkaptam a levelét, amelyre ezúton igyekszem illő módon válaszolni. Először is hadd fejezzem ki nagyrabecsülésemet, amiért Ön pénzt, s fáradságot nem kímélve, velem együtt mintegy 8 millió honfitársamnak írt levelet. Nem lehetett olcsó mulatság, s bár úgy sejtem, hogy Ön tehetős ember, félő, hogy ekkora postaköltség még az Ön családi költségvetését is megterheli. Nem szeretném, ha e mostani költekezés miatt anyagi gondjai támadnának, és ebből kifolyólag problémát okozna a sárga csekkek befizetése.
Nem tudom, Ön volt-e már ilyen helyzetben, ha nem, akkor elárulom, amit sokmillió magyar polgár rendre a saját bőrén tapasztal: a befizetés elmaradása esetén a szolgáltatók előbb figyelmeztető felszólítást küldenek, majd – további nemfizetés esetén – beszüntetik a szolgáltatást.
Ön azt írja levelében, hogy „a nemzeti konzultáció során az ország polgárai elsöprő többséggel nemet mondtak a Soros-tervre.”
Ha nem lett volna gyerekszobám, akkor most arra kellene gondolnom, hogy Ön nem mond igazat. (Magyarul: hazudik). Az ország polgárainak nagy többsége ugyanis nem válaszolt az Ön nemzeti konzultációnak nevezett levelére. Vagy azért, mert nem érdekelte őket a téma, vagy azért, mert nem értettek egyet azokkal a nyilvánvaló képtelenségekkel, amelyet az Ön nemzeti konzultációnak nevezett levele tartalmazott. A hozzávetőlegesen nyolcmillió nagykorú állampolgár közül a hivatalos közlés szerint 2 356 811-en küldték vissza a levelet. Ha ez a szám igaz – és sokan ebben is kételkednek – akkor sem felel meg a valóságnak, hogy az ország polgárainak elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre.
Mely terv, Ön is tudja Tisztelt Honfitársam, nem létezik. Ön azt írja, hogy Soros György „lebontaná a határokat, és milliókat akar betelepíteni Afrikából, és a Közel-Keletről.” Ilyen tervet, vagy elgondolást sem Sorostól, se más normális embertől eddig nem hallottunk. Ha Sorosnak, vagy bárki normális embernek létezne ilyen terve, akkor Ön, Tisztelt Honfitársam, bizonyára már előhozakodott volna az ezt bizonyító szövegekkel.
Tudom, most már Ön sem kíván milliókat behozni Magyarországra, bár volt idő, amikor erről még másképp gondolkodott. Például 2001-ben, amikor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén Ön úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező öt évben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió gazdasági bevándorlót kell befogadnia. Mindehhez még azt is hozzátette, hogy ennek érdekében az országnak át kell gondolnia a bevándorlási szabályokat.
Ezek nem Soros György gondolatai voltak Tisztelt Honfitársam, hanem az Ön szavai. Persze, mint mindenkinek, Önnek is változhat a véleménye, ám ebben az esetben több szerénységet, visszafogottságot várnánk el Öntől, valamint annak a beismerését, hogy két eset lehetséges: Ön 2001-ben rosszul mérte fel a helyzetet, vagy 2018-ban nem mond igazat.
Levelének vége felé Ön azt írja: ragaszkodunk ahhoz, hogy csak mi, magyarok dönthessük el, hogy kikkel élünk együtt. Rossz hírem van az Ön számára Tisztelt Honfitársam: mi, magyarok, már most sem dönthetjük el, hogy kikkel élünk együtt. Én magam például számos olyan honfitársamról tudok, akikkel, ha rajtam állna, eszem ágában sem lenne egy országban élni. Feltételezem, hogy Ön bizonyára hasonlóképpen van ezzel, és sok olyan embert fel tudna sorolni, akiket szívesebben látna a határainkon kívül.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
