Kezdőlap Itthon Oldal 204

Itthon

Levették a Borkai-szivárogtató blogot

Hozzáférhetetlenné vált az „Ez az örödög ügyvédje” blog, amely a Borkai-féle kiszivárogtatást végezte. Délelőtt még azt ígérte, hogy folytatja, és tudja, miért csinálja. Lesz dolga Gulyás Gergelynek, aki kétszer is azt mondta nemrégiben: az ő köreikből nem szivároghat ki ilyen felvétel. Az egyik lányt azóta azonosították.

Többé nem elérhető a Borkai Zsolt jachtozását (állítólag kokainos-prostituáltas szórakozását) közzé tevő Ez az Ördög ügyvédje blog. Reggel, majd délelőtt egy-egy írással bővült a bejegyzéssorozat.

A titokzatos, bár írásai alapján az érintettek által ismert személy hétfőn először reggel közölt újabb – meglehetősen félreérthetetlen – fotót a kamerába néző Borkairól a lengén öltözve mellette-rajta lévő egyik hölggyel. Később aztán meglehetően dühös posztban osztotta ki az újságírókat, akik tőle várnak további információkat. Dolgozzatok végre! – írta.

Mint írja, megadta Borkai egy konkrét utazásának adatait. Tavaly pünkösd, Pér (ahol nagyon nem ellenőrzik a táskák tartalmát…), Rákosfalvy magángépe, Dubrovnik, hajó. Hozzátéve: tudja a gép lajstromjelét. „De dolgozzatok, és derítsétek ki. A hajót sem nehéz megtalálni, és ha megtaláljátok, szóljatok már a horvát hatóságoknak, hogy keressék ott kábítószer nyomait. Segítsek, mi volt tavaly május 22-e környékén, vagy megy nélkülem is?”

Az állítólagos ügyvéd – mint fogalmaz –

„amit teszek, tudom, miért teszem”.

„És azt is egyértelműen megírtam, miért Borkaival kezdtem. A mindent megfertőző korrupcióra akartam felhívni a figyelmet, aminek sajnos magam is részese voltam. Talán most elindul egy megállíthatatlan folyamat. Segíteni fogom még több nyilvánosságra hozott információval. Időm van.”

Ahogyan azt tegnap előre jeleztük, a kitakaratlan arcok alapján elkezdődött Borkai Zsolt állítólagos horvátországi jachtutazásán történt orgián részt vett fiatal lányok azonosítása. Ahogyan azt mára a Magyar Hang megírta, uniós támogatást nyert el korábban az egyik lány. Eszerint a Fejér megyei lány testvérével egy menyasszonyiruha-kölcsönző megnyitására és rendezvényszervezésre kapott pénzt a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázaton, mégpedig csaknem hárommillió forintot. Egy interjúban beszéltek erről, ahogyan azt is elmondták, hogy édesanyjuk volt a példaképük, ő inspirálta őket. (Az interneten „nyomozók” azt is megírták, hogy az interjú a TV2-n készült. Hadházy Ákos pedig meg is találta ennek felvételét.)

A lány már az első napon, vagyis múlt pénteken megjelent fotókon szerepel, amint ott ül azon a bizonyos jachton a győri fideszes polgármester, illetve Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és más lányok társaságában. A vasárnap nyilvánosságra hozott, 12 másodperces, konkrét szexuális aktust bemutató videófelvételen viszont nem látszik – írja a lap.

Érdekes lesz – ha megtartják – a szokásos csütörtöki kormányinfó, amelyet Gulyás Gergely szokott celebrálni. Az elmúlt szűk fél évben kétszer beszélt kiszivárgott hang- vagy képfelvételről. Legutóbb másfél hete, amikor a Karácsony Gergely-féle beszélgetésről (amelyről a Párbeszéd azt állítja, hogy több elnökségi ülésükön készült lehallgatásokból vágták össze) kérdezték. Akkor azt mondta, hogy „maffiaviszonyok vannak a baloldalon” (vagyis hogy szerinte egymást hallgatték le), ez látszik a felvételből.

„A Fideszen belül soha nem szivároghatna ki ilyen felvétel, mert ott teljesen más a politikai kultúra”,

a felvételen hallottaktól Gulyás irtózik. Májusban, a Christian Strache osztrák (emiatt lemondott) „Ibiza-videója” kapcsán pedig úgy vélte, hogy

reméli, közöttük nincsenek vezető pozícióban olyanok, akik hasonló óvatlanságot követnének el.

Majd azt fejtegette: a sajtó maga is fontos része a nemzeti szuverenitásnak, emiatt pedig „az a szerencsés, ha nemzeti tulajdonban van”. Egy állam úgy tudja leginkább a külföldi beavatkozás lehetőségét mérsékelni, ezáltal a saját szuverenitását megőrizni, ha a sajtóorgánumok nincsenek nyolcvan vagy kilencven százalékban külföldi tulajdonban. A tartalmi nézetkülönbség miatt kizárt dolog, hogy ilyen felvétel egy magyar kormánytagról elkészüljön – mondta a kancelláriaminiszter.

És nyilván arról is véleményt kell mondaniuk, hogy a „liberális szabadosságot” folyton ostorozó, ezzel szemben a „keresztény erkölcsöt” és „keresztény szabadságot” hirdető jobboldal éthoszával összeegyeztethető-e a történet. (és hogyan történhet meg, hogy az „önmagában morális fölényben” lévő sajtójuk be se számol az esetről).

A grafomán tettestárs

Harmadik napja örvendeztet minket szaftos információkkal a magát Ördög Ügyvédjének nevező blog írója. Jól belelendült, néhány napig a nagyérdemű publikum számára érdekes, de a bennfentesek által már régóta közszájon forgó visszaélésekről írt, ami már csak azért is felkeltette a figyelmet, mert a blogíró mint közvetlen résztvevő a cinkos és tettestárs szerepét is  magára vállalta.

Olyannyira, hogy kétséget sem hagyott afelől, hogy nem egyszer és nem kétszer  ilyen események megtörténhettek, megtörténtek. Erről bizonyítékokkal ugyan egyelőre nem szolgált az önmagát is tettestársként emlegető szerző, így a nagyérdemű ingerküszöbét csupán az állítólag darabonként másfél millióba kerülő dolgos munkáslányok hiányos öltözete érhette el, kevesebbeket meg a győri polgármesternek látszó férfi pucér feneke (nemesebb testrész nem csak azért nem látható mert háttal áll a nagyérdeműnek, hanem lassú ringás közepette el is tűnik a fent említett dolgos munkáslányok egyikében), de ez kishazánkban inkább irigységet kiváltó momentum, mint skandalum. A fotó bulvárlapba illő hangzatos címmel  igencsak alkalmas nagyszámú klikk begyűjtésére, mint olimpiai bajnokunk győri kiskirályságának aláásására. Az egész kísértetiesen hasonlítani kezd a kormányoldal vádaskodásainak mára az eredeti szándékkal ellentétes hatást kiváltó rágalomhadjáratára.

A beharangozott nagy bennfentesség megkívánná, hogy a sokéves börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények halmazából is cseppentsen némi kézzelfogható bizonyítékot. Csalással, sikkasztással, korrupcióval, kábítószerügyletekkel vádolni lehet valakit, hivatkozni is lehet arra, hogy

a vádaskodásra semmilyen válaszlépés nem történt ami a blogíró szerint  alátámasztja a közzé nem tett terhelő bizonyítékok meglétét.

Ha igaz az állítás akkor sem több így, mint zsarolásra alkalmas pozíció megteremtése.  A vádak szóbeszéd szintjén évek óta közszájon forogtak csak egyetlen cetli sem került elő amit bizonyítékként lehetne értékelni.

Mondhatnánk elő a farbával, különben a bulvárlapok ingerküszöbét sem fogja elérni az újabb pikáns fotók közzététele. Ha én lennék a blog írójának a helyében és tényleg bizonyítani tudnám a leírtakat, akkor először a drogfogyasztásra vonatkozó anyaggal állnék elő, mert az igazán sokkoló tud lenni a választópolgárok számára. Na nem a kokain miatt, de az ötszáz eurót a kábszer felszívására használni olyan bűn, hogy elsőként nem a polgármester megváltozott tudatállapota jut a polgár eszébe, hanem, hogy forintra váltva milyen jól jönne most kifizetetlen számláik befizetésére. A kokaint nemigen irigyelnék, mert döntő többségük azt sem tudja milyen lehet felszippantani, az ötszáz eurós felhasználhatóságáról azonban nagyon sokaknak van fogalmuk. És azt se felejtsük el az irigység nagyon erős motiváció tud lenni még egy iksz bejelölése kapcsán is!

A mai napon közzétett fotókkal és videóval hatalmas hibát követett el az Ügyvéd úr, mert a lányok immár kitakart arccal felismerhetőkké és azonosíthatókká váltak. Bizonyos, hogy a blogíró neve így előbb kerül ki a netre, mint ahogyan a lányokat kihallgatja a rendőrség.

Ha a nyilvánosság felhasználásával saját seggét védi a blogíró, akkor elegendő lett volna a képeket eltakart arcokkal közzétenni. A megvádolt személyek állítólag pontosan ismerik az Ördög Ügyvédjét, ahogyan azt is, hogy miről és mennyi bizonyítékkal rendelkezhet a grafomán tettestárs, aki éppen úton van valamerre az infosztrádán.

Feltételezve persze, hogy létezik a tettestárs, és valóban ő az aki grafomániában szenved.

Eldurvult?

Azt hallom a televíziós műsorvezetőktől, hogy eldurvult a kampány, sokak szerint ilyen mocskos még sosem volt. Itt meg is állnak. Szerintem nem mondanak igazat. Nem általában a választási kampány durvult el, hanem a választási kampánynak a Fidesz illetve az állami intézmények által teremtett háttere.

Merthogy mi történt? A rendőrség házkutatást tartott Pikó András kampánystábjánál a Józsefvárosban, és rendezvényén az önkormányzat illetékesei lekapcsolták az áramot. Előkerült egy lejárató videófelvétel Wittinghoff Tamás budaörsi polgármesterről, polgármester-jelöltről. Nyilvánosságra került egy hangfelvétel Karácsony Gergely beszélgetéséről/beszélgetéseiről politikai barátaival. László Imre ellenzéki polgármester-jelöltet, DK-s országgyűlési képviselőjelöltet egy eltorzított női hang sok évvel ezelőtt elkövetett szexuális zaklatással vádolja meg a kormánypárti TV2-n.

A kampány eldurvulása című állítás azt jelentené, hogy az egymással szembenálló politikusok vágnak egymás fejéhez egyre durvább állításokat. A fenti esetek nem ezt jelentik. A fenti esetek a választási kampány fideszes aláaknázását jelentik.

A Pikóéknál tartott látványos házkutatás óta a rendőrség nem állt elő semmivel, majd bejelentették: megszüntetik a nyomozást. Mert nyilvánvalóan nem találtak jogsértésre utaló nyomot. Számomra hiteles Szabó Tímea állítása, hogy a Karácsony válaszait tartalmazó hangfelvétel a Párbeszéd elnökségi ülésein készülhetett, és nem tőlük maguktól származik. Erre nagyon egyszerű érvem van: a Párbeszéd kicsiny párt, ahol nincsenek olyan sértődött emberek, akik politikailag szemben állnának a Párbeszéd vezetésével, mint az az MSZP-ben az őszödi beszéd kiszivárogtatása esetében nyilvánvaló volt.
Arra sincs okunk, hogy a László Imrével szembeni zaklatási vádnak hitelt adjunk. A #MeToo kampányban elhangzott zaklatási vádaknak Amerikában is és nálunk is az adott hitelt, hogy az érintett nők saját nevükkel és arcukkal adták elő a vádakat. A megvádoltak, ha olykor nem is azonnal, de elismerték, ami történt. A névtelen, eltorzított hangú vádlónak ezzel szemben nincs semmi hitele.

Ezek egytől-egyig lejárató akciók, mégpedig kizárólag a Fidesz oldaláról ellenzéki politikusokkal szemben.

A másik oldalon semmi ilyesmi nem történik, egyszerűen azért, mert az ellenzéki pártoknak nincsenek eszközeik ilyesmire, és nyilván gusztusuk sincs hozzá.
Aki azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy a kampány kölcsönösen „eldurvult”, az a Párbeszéd két akciójára szokott hivatkozni: a Tarlós Istvánnak Tordai Bence által személyesen átadott levélre (amire Tarlós megafonnal a kezében válaszolt), illetve a Tarlós rendezvényén nyúljelmezben megjelenő aktivistákra. Csakhogy ezekben az esetekben nem lejáratásra alkalmasnak vélt személyes adatok közzététele történt, hanem provokatív módon hívták fel a figyelmet Tarlós politikusi viselkedésének arra a sajátosságára, hogy nem áll ki vitára kihívójával. Ez teljesen más dolog, mint az ellenzéki politikusok magánszemélyekként való lejáratása.
Ezt a különbséget kenik el azok, akik „a kampány eldurvulásáról” beszélnek.

Mindig van lejjebb

Az önkormányzati választás kampányfinisébe fordulva botrányoktól hangos a média. Olcsó és mocskos eszközöktől a negatív kommunikáció kifinomult csúsztatásáig mindent bevetnek az egyesek számára ellenséggé avanzsált másik oldal ellen. Nagyokos szakértők megmagyarázzák nekünk, hogy ez bizony mind, mind belefér egy XXI. századi demokratikus választási kampány keretei közé.
Lassan már visszasírhatjuk a jó öreg Finkelsteint!

Közben észre sem vesszük, hogy olyan országban élünk, ahol 3177 település közül 913 településen csupán egyetlen jelölt merészel versengeni önmagával a polgármesteri pozícióért? Ez majdnem a települések egyharmada: 29%!!!

Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy az előző önkormányzati választáson ez az arány csak 24% volt, akkor mellünket dagaszthatja a büszkeség, demokráciánk diadala, sőt ezeken a településeken még sosem látott közelségbe került maga a Kánaán… Ja, nem.

Nem jelent szépségtapaszt, hogy valószínűleg a többség független jelöltként vagy éppen civil szervezet támogatásával indul. Már csak azért sem, mert  a helyi civil szerveződések mögött erősen jelen van a politikai háttér hathatós hátszele. A Fidesznek is kényelmesebb  valamilyen szervezet színeiben indítani támogatottját. Így a statisztika sokszínű demokratikus választás képét mutatja majd. Ja, nem.

Persze az ellenzék soraiban is fellelhető az a technikai megoldás, hogy ha nem balos színekben indul, hanem valami helyi érdekvédő szervezet ruhájába bújva, több esélye van a baloldalt elvi okokból elutasító választót megszólítani. Ettől is csak erősödik demokráciánk. Ja, nem.

Közben teljesen figyelmen kívül marad, hogy az ezaminimum.hu  felhívására az önkormányzat demokratikus elvek szerinti működésének minimumát rögzítő nyilatkozat aláírását 38600 képviselőjelölt közül a választásokat megelőző hét végén csak 178-an vállalták?

Pedig mindenféle pártos megnyilvánulást nélkülöző szövegezés indokolttá tette volna, hogy a jelöltek legalább elvi szinten csatlakozzanak a felhíváshoz. Még egy olyan országban is ahol tudjuk a választási programok nagyon kevéssé hasonlítanak a kormányprogramokhoz!

Pedig csak a nyilvános működést, közérdekű adatigénylés lehetőségét, átlátható költségvetési gazdálkodást, nyilvános szerződéseket és közbeszerzést, valamint az önkormányzati tulajdonú vállalatok működésének átláthatóságát, vagyis az önkormányzati elvek betartását tartalmazza a felhívás. És mégsem. Vagy ennek ellenére sem. Vagy pont ezért nem?

Energetika: németek kavarnak Mészárossal és az állammal

Észak-Magyarország áramellátója lesz Mészáros Lőrinc. A gigaüzletben németek adnak-vesznek egymás közt, de ebbe bevonják az állami MVM-et is. Mészáros közpénzt is kap az üzlethez.

Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei céggel újabb stratégiai érdekeltségben veti meg lábát. Megveszi a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t a német E.ON-tól. Ez egy nagy európai energetikai felvásárlás része, de szerepet kap benne a kisebbségi állami érdekeltségű MVM is.

A Titász megvételével 100 milliárd forint eszközértékű céghez jut az Opus. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül az áramhálózat. Ellátási területe 18 728 négyzetkilométer, amelyen 25 436 km hosszúságú hálózatot üzemeltet, és amelyen közel 400 településen több, mint 760 ezer fogyasztót lát el árammal.

Ez nagyjából az ország ötöde.

Az üzlet közvetlen előzménye, hogy az E.ON keretmegállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel és az Opus Global Nyrt.-vel.

Európai óriások násza

Ami pedig egy uniós kötelezettséget teljesít. A két német energetikai óriás, az E.ON és az MVM-ben részes RWE megegyezett egymással, hogy az E.ON megveszi az RWE  elosztói és szolgáltatói üzletágát, az Innogyt. Ezt azonban az EU – az erőfölény megakadályozása érdekében – bizonyos eszközök eladásához kötötte. Ennek része a Titász eladása, amelyre

a legalkalmasabb vevőnek az Opus bizonyult.

A csoportos ügylet azonban felforgatja a hazai árampiacot. Amellett, hogy az Opus megvásárolja az E.ON-tól a Titászt, az E.onhoz kerülhet az MVM-től az Elmű és az Émász részesedése. Az MVM pedig az E.ON magyar leányvállalatában szerez 25 százalék részesedést. Az anyacégek ügyletében részes Innogy az ELMŰ-ÉMÁSZ többségi tulajdonosa.

Közpénzzel megtolva

Az Opus – némi saját pénz mozgósítása mellett – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának pénzéből tervezi finanszírozni az ügyletet. A jegybank korábban 300 milliárdos keretet nyitott hazai cégek kötvényeinek megvásárlására. Ebből

mintegy 28 milliárdot az Opus számára nyílt meg a nyár végén.

Ugyanebből a forrásból várhatók tízmilliárdok a Mészáros holdudvarában tervezett ugyancsak német-magyar gigaüzlet finanszírozásához. Ahhoz, hogy a 4iG megvegye a Magyar Telekomtól a T-Systems informatikai üzletágat.

„Várhelyi kinevezése bővítési biztosnak az orosz befolyást erősítené”

Ezt nyilatkozta a Politico című brüsszeli portálnak Ara-Kovács Attila, a DK képviselője az Európai Parlamentben. A DK külügyi szakértője arra célzott, hogy az Európai Unió bővítése a közeljövőben elsősorban a Balkánon várható. Ott viszont Oroszország és az Európai Unió érdekei ellentétesek.

Orbán Viktor miniszterelnök előző jelöltjét, Trócsányi Lászlót is jelentős részben azért találta alkalmatlannak az Európai parlament jogi bizottsága, mert korábbi ügyvédi irodája kapcsolatban állt a Paks II orosz mega beruházással, melyet Brüsszelben továbbra sem néznek jó szemmel.

Várhelyi Olivér, a magyar miniszterelnök új jelöltje, profi diplomata, aki jól ismeri a bővítés problémáit is- ebben egyetértenek azok, akik a Politiconak nyilatkoztak. A brüsszeli lap interjút kért a jelölttől is, de elutasították időhiányra hivatkozva. Magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták szerint azért lehet problematikus Várhelyi Olivér biztosi kinevezése , mert az Orbán kormányzat korábban többször is megmutatta, hogy a Balkánon inkább az orosz elképzeléseket támogatja mint az Európai Unió politikáját. A legnevezetesebb eset Gruevszki egykori macedón miniszterelnök ügye. A hazájában elítélt oroszbarát politikus a magyar diplomácia segítségével Budapestre érkezett, ahonnan megtagadták a kiadatását.

Brüsszel szemében problematikus a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban is: a magyar diplomácia akadályozza a válságos helyzetben levő állam kapcsolat keresését a NATO-val illetve az Európai Unióval arra hivatkozva, hogy a nyelvtörvény megsérti a magyar kisebbség jogait. Sem a NATO-ban sem az Európai Unióban nemigen vitatják, hogy a nyelvtörvény jogsértő, de úgy vélik, hogy emiatt nem kellene megvétózni Ukrajna kapcsolat keresését nyugati irányban. Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányt erre Moszkva bátorítja.

Várhelyi Orbán embere

Emiatt lehet éles kritikára számítani a biztos jelölt esetében. Szakmai felkészültségét senki sem vitatja, de a diplomáciai stílusát annál inkább. Várhelyi agresszív és durva- különösen az alárendelt diplomatákkal szemben- panaszkodtak a Politiconak magukat megnevezni nem kívánó magyar diplomaták. Ursula von der Leyen asszony viszont nem tűri ezt a stílust, mert olyan bizottságot akar, amely nyitott és együttműködésre kész.

Az igazi vita azon lesz, hogy vajon Várhelyi megmarad -e Orbán emberének a biztos poszton is vagy pedig az EU értékrendjét képviseli majd? A bizottság tagjaival szemben alapvető elvárás az, hogy a nemzeti szempontokon felülemelkedve az uniós álláspontot képviseljék. Márpedig a Balkánon elég nagy a különbség Brüsszel és Budapest között. Még nagyobb a szakadék a migráns kérdésben. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a bővítési biztos területéhez , de az észak-afrikai országok: elsősorban Marokkó és Tunézia szintén szeretnének közeledni az Európai Unióhoz. Csakhogy ebben a térségben felmerül a migráns kérdés is. Az uniós biztosnak ebben is a közös álláspontot kell képviselnie nem pedig Orbán Viktorét. Vajon képes lesz-e erre Várhelyi Olivér, aki mindeddig a miniszterelnök leghűségesebb diplomatája volt Brüsszelben ?!…

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

Itt a Szabad Európa Rádió – internetes magyar nyelvű adása elé

Sokaknak meglepetést vagy csalódást fog okozni a jövőre tervezett magyar nyelvű adás beindítása. Azért nem írok „újraindítást”, mert ennek az amerikai kezdeményezésnek valójában semmi köze a negyvenkét éven (1951-1993) keresztül sugárzott (és megszokott) klasszikus rádióhoz, rádiózáshoz.

A jövőre induló, modern, 21. századi technológiát (computer – internet) alkalmazó, hírforrás kezelését a kihalófélben lévő egykori hallgatók már nem is nagyon értik. Szomorúan veszem tudomásul, és közlöm (a még élő) egykori hallgatókkal, hogy jövőre végleg el tűnik „A” Rádió (a Szabad Európa), fiatalságunknak még az emléke is. A demokrata párti Clinton elnök 1993-ban elsőként szüntette meg a magyar nyelvű adást. Mára pedig a rádió, mint olyan, is feledésbe merült. Géza (Cseke László) halálával, pedig az enyészetté vált a múlt is. Véget ért a beat-korszak, a lemezbemutatók hosszú sora. A Forgószínpad zenés műsora, jellegzetes nyitószámával, a „Happy Days Are Here Again”, mint a Vasfüggöny idejének jellegzetes szignálja ugyancsak nosztalgikus emlék a ma nyugdíjasainak. Már csak azért is, mert a jövőre induló internetes „SZER” valójában egy honlap (hírportál) lesz, sok-sok információval és politikával.

Örülhet a hazai ellenzék, mert azt kapják, amire napjainkban egyre kevesebben emlékeznek. Hányan tudják, hogy a napokban elhunyt Konrád György elsőként vállalta, hogy saját hangján szólaljon meg az akkor még hivatalosan tiltott, ellenséges rádióállomásnak és juttassa el gondolatait a hazai hallgatóságnak. Furcsa mód épp ettől a (kezdetben CIA által finanszírozott) Rádiótól várja a jelenlegi hazai „baloldal” a jobboldali médiatúlsúly megszüntetését, vagy legalábbis enyhítését. Az amerikai demokrata párt mellett lobbyzó magyar származásúak is elégedetten dőlhetnek hátra: „ismét van Szabad Európa”! Hogy ettől helyreáll-e majd a médiaegyensúly, majd döntse el a hallgató, pardon az internetes oldal, hírportál olvasója, látogatója. Közben

a diktatúrával vádolt Orbán is mennybe fog menni, mondván lám-lám teljes a szólás-, és sajtószabadság, hiszen semmi akadálya az USA által finanszírozott internetes hírportál magyarországi működésének.

A civilszervezetek is megnyugodhatnak, minden kérésüknek, követelésüknek helyt ad majd, sőt időnként helyszíni videó közvetítéssel is szolgál az internetes SZER (RFE/RL).

Arról még nincs konkrét szó, hogyan működik majd ez a hírportál. Honnan fognak szerkesztőket toborozni? Találnak-e pártatlan, semleges és mindenre nyitott újságírókat, akik kizárólag a történésekről számolnak be, minden sallang, kommentár és jelző nélkül. Aztán majd a felnőttnek tekintett „hírfogyasztó” maga dönti el azt, hogyan értelmezi az ott közölteket.

Bevallom, eleve halva született ötletnek tartottam és tartom, hogy külföldről vár bármilyen segítséget a magyar ellenzék. A jelenlegi politikai helyzetet 2010-ben az akkori baloldali kormány szúrta el. Mai napig nincs magyarázat, és pontos (világos) felmérés és kiértékelése az akkor történteknek, ami kétharmados többséghez juttatta a Fideszt. Ez az iszonyatos baloldali vereség adott vérszemet (és törvényi felhatalmazást) a jelenlegi hatalomnak, mely keresztény, nacionalista szólamaival (egyelőre) megdönthetetlennek tűnik. Szégyenletes, hogy a jelenlegi ellenzék képtelen fordítani az ország sorsán, és egy külföldi hírportáltól várják, remélik a jelenlegi hatalom megdöntését.

A kritikus hazai közvélemény (élén az értelmiséggel) csak nem akarja felfogni, hogy megváltozott a világ, vége a hidegháborúnak, és 26 évvel ezelőtt épp a demokrata párti Clinton elnök szüntette meg a SZER öt kelet-európai országba sugárzott műsorait, arra hivatkozva, hogy „kitört a világbéke”. Hiába figyelmeztette elődje, a republikánus párti Bush elnök, hogy a „kommunizmus” nem szűnik meg egyik napról a másikra, a Rádiót (SZER) még (legalább) tíz évig üzemeltetni kell, és ezzel segíteni az átállást a kapitalizmusra és a demokráciára. Clinton beiktatása után szinte azonnal bezáratta a Kelet-Európának (értsd alatta volt Varsói Szerződés országok) anyanyelven sugárzó stúdióit. A müncheni központot (elsősorban anyagi megfontolásból, beleértve a sokkal gyengébb munkajogi feltételeket) áthelyezték Prágába. A SZER-nek akkor már csak a neve emlékeztetett a hidegháborús időkre, a prágai stúdió(k) elsősorban a volt Szovjetunió nyelvein sugárzott tovább. Ezért megmaradt az RFE/RL elnevezés, ami a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió nevének (és személyzetének) összevonásából él(t) tovább napjainkban is.

A már működő bolgár és román nyelvi adásokról tudjuk, hogy azok kizárólag „netrádió”(k).

Pontosabban, hírportál, ami internet kapcsolat nélkül nem működik, nem „fogható”. Ilyen lesz a magyar is. Hallgatottságáról, népszerűségéről – egyelőre – nincs adat. Csak annyit tudunk, hogy műsoraik a román és bolgár fővárosban, helyi stúdiókban készülnek, amit a prágai központ rendszeresen figyel. A román és bolgár osztály működésének alapfeltétele volt a civilszervezetek bevonása, valamint az ország vezetésének, kormányának hozzájárulása! Elvégre baráti országokról van szó, nem pedig hidegháborús ideológiai ellenségekről. A hivatalos verzió szerint, mindkét kormány (román, bolgár) hozzájárult a civil szervezetek kéréséhez, hogy a korrupció elleni harcba vonják be az Amerikai Egyesült Államokat.

A SZER román és bolgár nyelvű programjairól eddig semmilyen visszajelzés („feedback”) nincs. Nincsenek pontos adatok, hogy az adások mennyire sikeresek, mekkora a hallgatottságuk? Arról sincs biztos adat, hogy a műsorok milyen hatással, befolyással vannak az ország életére, különös tekintettel a korrupció elleni harcra? Ugyancsak nem tudjuk, milyen megállapodása, engedélye van az USAGM-nek a bolgár és román kormánnyal? Az USAGM (U.S. Agency for Global Media = az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége) ugyanis az összes külföldre szóló adások Washingtonban székelő felügyeleti szerve, amelynek csak egy egysége az RFE/RL. A SZER (és SZR) elnöke most járt Magyarországon, és szerinte „jó találkozó” (good meeting) volt a kormány tagjaival (Kovács Zoltán) .

Ne feledjük, az USA-nak nem célja a magyar belpolitikába való beavatkozás. Nem is teheti. Csak a korrupció elleni harchoz adhat segítséget, valamint a(z amerikai) liberális demokrácia, a fékek és egyensúlyok ismertetésével segítheti a lakosságot, ahogy ezt a Vasfüggöny idején is tette. 

Sokan nincsenek tisztában a kialakult helyzettel. Ahhoz, hogy indítsanak egy internetes hírportált, nem kell „állami” segítség, vagy asszisztáció. Semmilyen engedély nem kell hozzá. (lásd kuruc.info). Viszont a SZER (RFE/RL) irodát akar nyitni Budapesten, stúdióval, helyi stábbal, amihez kell a célország kormányának (hatóságának) beleegyezése (akkreditáció). Ilyen jellegű tárgyalások előkészítésére jött a napokban Magyarországra Jamie Fly, az RFE/RL elnöke.

Még valami, valaki is komolyan gondolta és gondolja, hogy a SZER nevének hallatától, jobb, kiegyensúlyozottabb lesz a magyar belpolitika? Azon belül a médiaegyensúly? Az orbáni nacionalisták megijednek egy internetes hírportáltól? Inkább arról van szó, hogy az amerikai demokrata párt mindent megragad jövő évi választási sikere érdekében, amihez jó publikumnak tűnik a magyar baloldali ellenzék, akik „copy-paste” veszik át a NYTimes és a CNN híreit, és mindent, ami Trump-ellenes. Mintha az USA-ban más hírforrás nem is lenne. Érdekes, az Euronews sohasem kapott akkora népszerűséget, mint ez a hidegháború idején született és akkoriban (hír)nevet szerzett megbízható amerikai rádióállomás (SZER), ill. annak mostani, internetes változata. Pedig, mint EU-tag, az európai közösséghez kellene fordulnia a hazai ellenzéknek, nem pedig a tengerentúl felé.

Ellenzékváltás

Városszerte látjuk Puzsér kis vadplakátjait, melyek közül az egyiken az áll: „ellenzékváltás”. Mindazokat, akik az ellenzéki összefogás jelöltjeitől várják a Fidesz legyőzését vidéki városokban, budapesti kerületekben és mindenekelőtt a főpolgármesteri poszton, amelyet Puzsér magának megcélzott, érthetően bosszantja, sőt felháborítja ez a politikai jelszó.

Alighanem, hátbatámadásnak érzik, már csak azért is, mert maga a szó tudtommal az „ellenzékváltó hangulat” formájában Orbán Viktor egyik beszédében jelent meg először.
Mielőtt azonban felháborodunk, idézzük eszünkbe, hogy az ellenzékváltás ötlete nem új. Akivel szemben Puzsér elindul, az maga is az ellenzékváltás célját követve lépett be a politikai térbe.
Igen, Karácsony Gergőről van szó, aki azok egyikeként, akik elégedetlenek voltak a politikai osztály mindkét oldalával, az LMP képében hoztak létre új pártot 2008-ban. A törekvés már akkor is ellenzékváltás volt. Hasonlóképpen ellenzékváltásra törekedtek 2010 után a Milla majd az Együtt létrehozói, és – másképpen persze – a nagyobb részt az MSZP-ből kiváló, de volt SZDSZ-eseket és MDF-eseket is maga mellé állító DK alapítói is. Az ellenzékváltás tankönyvbe illő sikeres példája a Momentum létrehozása is. Az ellenzékváltás mint szándék tehát a politikai életben elterjedt, nem kifogásolható törekvés.

Csakhogy az effajta, helyeselhető ellenzékváltási törekvésnek fontos sajátossága, hogy azzal kezdődik, hogy egy kisebb csoport, amely elégedetlen a politikai életben rendelkezésre álló alternatívákkal, megfogalmaz egy új politikai platformot, szövetségeseket, híveket gyújt, akciókat szervez, és ezt követően elindul a választáson.

Az ilyen forgatókönyv mentén történő ellenzékváltási törekvés a politikai erkölcs tekintetében nem kérdőjelezhető meg, sőt, a politikai fejlődés kifejezetten kívánatos eleme.
Puzsér esetében azonban ennek fordítottja történt. Azzal kezdte, hogy bejelentette indulását a főpolgármester-választáson. Utána kerített hozzá valamiféle programot, sőt, inkább csak egy programfejezetet – hiszen a Budapest-politika számos fontos kérdését mellőzi –, és gyűjtött maga köré aktivistákat. Ez a forgatókönyv szerintem óhatatlanul bizalmatlanságot kelt a politikai vállalkozó szándékaival szemben. Kiváltképp akkor, ha – eltérően az LMP, az Együtt, a DK vagy a Momentum korábbi példáitól – nem olyan politikai irányt képvisel, amelyet más pártok nem képviselnének. A „sétáló Budapest” ötlete ugyanis jellegzetes zöld ötlet, és zöld pártok vannak jelen a magyar politikában, s akivel szemben Puzsér ellenzékváltó szándéka megfogalmazódik, maga is zöld politikus, aki zöld programmal indul.

Ráadásul a mi esetünkben arról van szó, hogy egy félreérthetetlenül önkényuralmi rendszer áll a politikai tér egyik oldalán, a másikon pedig az önkényuralom ellen védekezők és lázadók.

Aki nem érzékeli a két oldal közötti különbséget, az vagy semmit sem ért a mai magyar politikából, vagy tudatosan vezeti félre közönségét. Ilyen helyzetben állni elő az ellenzékváltás programjával erkölcsileg védhetetlen.

Kiraknák a bankokat az állampapírokból

A bankok nyereségének tizedét venné el az MNB azzal, hogy kirakja őket a lakossági állampapírok forgalmazásából. A következő bő négy évben 175 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha közvetlenül a kincstártól vehetnék ezeket, például a „szuperállampapírt”. A számokból kiderül, hogy mindenekelőtt saját magának spórolna az állam a számára drága papírok esetében.

A kormány több, mint duplájára, 11 ezer milliárd forintra szeretné emelni a lakosságnál lévő állampapírok mennyiségét. Ennek érdekében dobták le júniusban az „atombombát”, a szuperpapírként” is emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely rendkívül attraktív, öt év alatt több, mint 27, évente csaknem 5 százalék hozamot garantál. Ez még 3 százalék feletti infláció mellett is a legjobbnak tűnő ajánlat a piacon. Főleg úgy, hogy semmi kockázata nincs.

Olyannyira kiváló üzlet a magánszemélyeknek, hogy érdemes összekötni például a babaváró hitellel. Úgy is, hogy végül egyetlen gyerek se születik, az idővel belépő kamatkötelezettséget is bőven fedezi a MÁP Pluszból nyert hozam. Nem véletlen, hogy már 1800 milliárdot vásároltak meg belőle. (Az adatok arra engednek következtetni, hogy a jómódúak kedvelt befektetésévé vált, igen nagy összegben egyéb állampapírt és például ingatlanbefektetési pénzt csatornáztak át erre a célra.)

Gavalléros jutalékok

A minél szélesebb terítés érdekében a kincstár javarészt a kereskedelmi bankokon keresztül forgalmazza a kötvényeket, jelenleg nagyjából 80 százalék a részesedésük a terjesztésben. Amiért jutalékot fizet nekik az állam. A MÁP Plusz, de az infláció felett fix hozamot garantáló más kötvény persze

jelentős többletkiadást ró a költségvetésre, nem véletlen hát, hogy szívesen kitennék a kereskedelmi bankok szűrét a buliból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton most arra tesz javaslatot a jegybank oldalán közölt írásában, hogy érdemes lenne megspórolni a banki költségeket, ha közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) forgalmazná a MÁP Pluszt.

Az MNB számítása szerint ha a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023 végéig összesen 175 milliárd forint költséggel jár az államnak és a lakosságnak – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek.

Az állampapírok forgalmazásáért fizetett jutalékot mutatja az ábra.

Forrás: MNB

A táblázatban látható, hogy akkor is fizetnek jutalékot, ha csökken a papírok állománya, a dinamikus növekedést pedig igen magas bónusszal honorálja az állam. Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet – írja az MNB alelnöke. Némileg ironikus, hogy például a számlavezetési díjon felül olyan tételt is felsorol (tranzakciós díj), amelyet éppenséggel a bankokra kirótt pluszadó okoz. Ezek közül a legnagyobb tétel az állampapír-állományon alapuló állományi díj, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.

Minden díjról lemondanának

Ezzel szemben a MÁK-nál az állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. Az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá a készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)

Csaknem kétharmadot magának spórolna az állam

A banki értékesítés miatt a jelenlegi szabályok alapján a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet (ami a teljes összeg 62 százaléka).

Ez a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ami, amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP Plusz előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem a bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembe megy a MÁP Plusz megindításakor deklarált kormányzati célokkal – írja Nagy Márton. Egyben beismerve azt is, hogy

a bankok kizeccölése elsősorban a „szuperpapír” súlyos többletköltségeit hivatott mérsékelni.

Ehhez képest a háztartásokat terhelő költségekben ennél jóval kisebb, évente átlagosan 15 milliárd, 2023-ig összesen 65 milliárd forint megtakarítást eredményezne a változás.

Forrás: MNB

Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása – fogalmaz az MNB-alelnök. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.

Ezt persze – tegyük hozzá – az állam és a kereskedelmi bankok helyzete közti aszimmetria teszi lehetővé. A bankok nem tehetik meg azt, amit az állam igen: értéket képező és költséggel járó szolgáltatás díjáról lemond. Ahogyan a piacon nem előállítható extrahozamot is csak a kincstár ígérhet. Mindezt persze az összes adófizető pénzéből.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!