Kiraknák a bankokat az állampapírokból

0
322
Forrás: allamkincstar.gov.hu

A bankok nyereségének tizedét venné el az MNB azzal, hogy kirakja őket a lakossági állampapírok forgalmazásából. A következő bő négy évben 175 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha közvetlenül a kincstártól vehetnék ezeket, például a „szuperállampapírt”. A számokból kiderül, hogy mindenekelőtt saját magának spórolna az állam a számára drága papírok esetében.

A kormány több, mint duplájára, 11 ezer milliárd forintra szeretné emelni a lakosságnál lévő állampapírok mennyiségét. Ennek érdekében dobták le júniusban az „atombombát”, a szuperpapírként” is emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely rendkívül attraktív, öt év alatt több, mint 27, évente csaknem 5 százalék hozamot garantál. Ez még 3 százalék feletti infláció mellett is a legjobbnak tűnő ajánlat a piacon. Főleg úgy, hogy semmi kockázata nincs.

Olyannyira kiváló üzlet a magánszemélyeknek, hogy érdemes összekötni például a babaváró hitellel. Úgy is, hogy végül egyetlen gyerek se születik, az idővel belépő kamatkötelezettséget is bőven fedezi a MÁP Pluszból nyert hozam. Nem véletlen, hogy már 1800 milliárdot vásároltak meg belőle. (Az adatok arra engednek következtetni, hogy a jómódúak kedvelt befektetésévé vált, igen nagy összegben egyéb állampapírt és például ingatlanbefektetési pénzt csatornáztak át erre a célra.)

Gavalléros jutalékok

A minél szélesebb terítés érdekében a kincstár javarészt a kereskedelmi bankokon keresztül forgalmazza a kötvényeket, jelenleg nagyjából 80 százalék a részesedésük a terjesztésben. Amiért jutalékot fizet nekik az állam. A MÁP Plusz, de az infláció felett fix hozamot garantáló más kötvény persze

jelentős többletkiadást ró a költségvetésre, nem véletlen hát, hogy szívesen kitennék a kereskedelmi bankok szűrét a buliból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton most arra tesz javaslatot a jegybank oldalán közölt írásában, hogy érdemes lenne megspórolni a banki költségeket, ha közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) forgalmazná a MÁP Pluszt.

Az MNB számítása szerint ha a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023 végéig összesen 175 milliárd forint költséggel jár az államnak és a lakosságnak – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek.

Az állampapírok forgalmazásáért fizetett jutalékot mutatja az ábra.

Forrás: MNB

A táblázatban látható, hogy akkor is fizetnek jutalékot, ha csökken a papírok állománya, a dinamikus növekedést pedig igen magas bónusszal honorálja az állam. Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet – írja az MNB alelnöke. Némileg ironikus, hogy például a számlavezetési díjon felül olyan tételt is felsorol (tranzakciós díj), amelyet éppenséggel a bankokra kirótt pluszadó okoz. Ezek közül a legnagyobb tétel az állampapír-állományon alapuló állományi díj, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.

Minden díjról lemondanának

Ezzel szemben a MÁK-nál az állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. Az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá a készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)

Csaknem kétharmadot magának spórolna az állam

A banki értékesítés miatt a jelenlegi szabályok alapján a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet (ami a teljes összeg 62 százaléka).

Ez a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ami, amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP Plusz előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem a bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembe megy a MÁP Plusz megindításakor deklarált kormányzati célokkal – írja Nagy Márton. Egyben beismerve azt is, hogy

a bankok kizeccölése elsősorban a „szuperpapír” súlyos többletköltségeit hivatott mérsékelni.

Ehhez képest a háztartásokat terhelő költségekben ennél jóval kisebb, évente átlagosan 15 milliárd, 2023-ig összesen 65 milliárd forint megtakarítást eredményezne a változás.

Forrás: MNB

Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása – fogalmaz az MNB-alelnök. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.

Ezt persze – tegyük hozzá – az állam és a kereskedelmi bankok helyzete közti aszimmetria teszi lehetővé. A bankok nem tehetik meg azt, amit az állam igen: értéket képező és költséggel járó szolgáltatás díjáról lemond. Ahogyan a piacon nem előállítható extrahozamot is csak a kincstár ígérhet. Mindezt persze az összes adófizető pénzéből.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .